Hunya Község Önkormányzata az 1997. évi LXXVII. törvény, valamint a 253/1997. (XII.20) (továbbiakban: OTÉK) Kormányrendelet alapkán a településrendezési terv megvalósítása érdekében az 1990. évi LXV. törvény felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja

I. fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. § (1) E rendelet hatálya Hunya Község teljes igazgatási területére, valamint a területen végzett 1.§. (3) bekezdésében részletezett tevékenysége

(2)^[1] A belterület szabályozási tervét a 3. melléklet, a külterület szabályozási tervét - a kül- és belterület északi területe és környezete 5. mellékletben, valamint az Északi területek és homokbánya 6. mellékletben foglalt kivételével - a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A területen területet felhasználni, teleket alakítani, beépíteni utat és egyéb közlekedési létesítményt, közműhálózatot és bármely más épületet, létesítményt létesíteni, bővíteni, lebontani valamint ezekre hatósági engedélyt, illetve szakhatósági hozzájárulást adni csak a mindenkor érvényes országos szabályozásoknak (törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek) a területre készített szabályozási tervek és jelen önkormányzati rendeleteknek megfelelően szabad.

1/A. §^[2] A rendelet megalkotása a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 5. § (1) bekezdése alapján hatáskörrel rendelkező szervek – Dél-Alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal, Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, ÁNTSZ Orosházi, Szarvasi Kistérségi Intézete, Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-Alföldi Regionális Igazgatósága, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-Alföldi Iroda, Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály, Szolnoki Bányakapitányság, Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Szeged – véleményének kikérésével, azok figyelembevételével, a vélemény-nyilvánítókkal egyetértésben történt.

2. § (1) A szabályozási terven jelölt szabályozási elemek, kötelezőek, azokat csak az 1997. évi LXXVIII. törvényben rögzített egyeztetési eljárásnak lefolytatása mellett lehet megváltoztatni.

(2) A rendeletben „főrendeltetésszerű” épület alatt lakóépületet, vagy vendéglátó, kereskedelmi célú épületet kell érteni. Ha egy telken belül kettő, vagy mindhárom jelen van, akkor bármelyik lehet főrendeltetésű.

(3) A lakóterületeken az alábbi ipari tevékenységek céljára építési engedély nem adható:

- állati- hulladék feldolgozás

- szállítási tevékenység (nehézgépjármű) telephelye,

- vegyipari tevékenység

(4) Hírközlési létesítmények légvezetékesen is elhelyezhetők.

II. fejezet

A TERÜLET FELHASZNÁLÁSA

3. § (1) Építési használat szerint az igazgatási terület:

a. beépítésre szánt terület, és

b. beépítésre nem szánt területet foglal magába.

(2) A beépítésre szánt területek lehetnek:

- falusias lakóterületek,

- kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,

- ipari, gazdasági terület,

- különleges terület.

(3) A beépítésre nem szánt területek lehetnek:

- közlekedési és közműterület,

- zöldterület,

- erdőterület,

- védőerdő terület,

- általános mezőgazdasági terület,

- kertes mezőgazdasági terület,

- vízgazdálkodási terület,

-^[3] Különleges terület.

Falusias lakóterület

4. § (1) A lakóterületen elhelyezhetők az OTÉK 14. §-a szerinti létesítmények, kivéve:

- sportlétesítmény

- üzemanyagtöltő.

(2) Jelen rendelet 4. § (1) bekezdése alá tartozó létesítmény csak abban az esetben helyezhető el, ha egyetlen környezetterhelési kibocsájtási paraméterük sem haladja meg a lakóterületre előírt határértékeknek.

(3) A területen az épületeket magastetővel kell ellátni.

(4) Állattartó épületet csak a jelenleg szóló rendeletben, illetve annak hatályon kívül helyezése után a mindenkor érvényes helyi állattartási rendeletben meghatározott védőtávolságok figyelembevételével lehet elhelyezni.

Lf-1 jelű építési övezet

5. § (1) A kialakítható legkisebb telekméret 1000m

(2) A telek beépítési módja oldalhatáron álló.

(3) Az építési hely lehatárolása a következő:

- előkert mérete 0,0 méter,

- oldalkert mérete 6,0 méter,

- hátsókert mérete 6,0 méter.

(4) A telek beépíthetősége maximum 30%.

(5) Az épületek építménymagassága maximum 4,5 méter, minimum 3,5 méter

(6) A területet részleges közművesítettséggel kell ellátni.

(7) A zöldfelület legkisebb mértéke 40% lehet.

(8) Terepszint alatti építmények közül tűz- és robbanásveszélyesek nem létesíthetők.

Lf-2 jelű építési övezet

6. § (1) A kialakítható legkisebb telekméret 1000m

(2) A telek beépítési módja szabadon álló.

(3) Az építési hely lehatárolása a következő:

- előkert mérete 0,0 méter,

- oldalkert mérete 3,0 méter,

- hátsókert mérete 6,0 méter.

(4) A telek beépíthetősége maximum 30%.

(5)^[4] A főrendeltetésű épületek építménymagassága maximum 4,5 méter, a minimum 3.5 méter.

(6) Főrendeltetésszerű épület utcafelőli homlokzatának az utcától mért távolsága valamelyik szomszédos épület távolságával kell hogy megegyezzen.

(7) A területet részleges közművetítettséggel kell ellátni.

(8) A zöldfelület legkisebb mértéke 40% lehet.

(9) A kialakításra kerülő telek legkisebb utcafronti szélessége 16,0 méter.

(10) Terepszint alatti építmények közül tűz- és robbanásveszélyesek nem létesíthetők.

Lf-3 jelű építési övezet

7. § (1) A kialakítható legkisebb telekméret 900m

(2) A telek beépítési módja oldalhatáron álló.

(3) Az építési hely lehatárolása a következő:

- előkert mérete 0,0 méter,

- oldalkert mérete 6,0 méter,

- hátsókert mérete 6,0 méter.

(4) A telek beépíthetősége maximum 30%.

(5) A főrendeltetésű épületek építménymagassága maximum 4,5 méter, minimum 3,5 méter.

(6) ^[5]

(7) A területet részleges közművesítéssel kell ellátni.

(8) A zöldfelület legkisebb mértéke 40%

(9) A kialakításra kerülő telek legkisebb utcafronti szélessége 14,0 méter.

(10) Terepszint alatti építmények közül tűz- és robbanásveszélyes nem létesíthető.

Lf-4 jelű építési övezet

8. § (1) A kialakítható legkisebb telekméret 1200m

(2) A telek beépítési módja oldalhatáron álló.

(3) Az építési hely lehatárolása a következő:

- előkert mérete 3,0 méter,

- oldalkert mérete 6,0 méter,

- hátsókert mérete 6,0 méter.

(4) A telek beépíthetősége maximum 30%.

(5) ^[6] A főrendeltetésű épületek építménymagassága maximum 4,5 méter, minimum 3,5 méter, az utcafronti homlokzat utcafronttól mért távolsága a két szomszédos épület valamelyikével kell hogy megegyezzen.

(6) A terület részleges közművesítéssel kell ellátni.

(7) A zöldfelület legkisebb mértéke 40% lehet.

(8) A kialakításra kerülő telek legkisebb utcafronti szélessége 18,0 méter.

(9) Terepszint alatti építmények közül tűz- és robbanásveszélyes nem létesíthető.

Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület

Gksz-1 jelű építési övezet

9. § (1) A területen az OTÉK 19. §-a szerint elhelyezhető épületek közül az alábbiak nem helyezhetők el:

- parkolóház, üzemanyagtöltő,

- egyházi, egészségügyi épület.

(2) Csak olyan létesítmények helyezhetők el a területen, melynek környezetterhelési, kibocsájtási paraméterük nem haladja meg a környező lakóterületek határán a lakóterületekre előírt határértékeket.

(3) Kialakítható legkisebb telekméret 2000m

(4) A telek beépítési módja szabadon álló.

(5) Az építési hely lehatárolása a következő:

- előkert mérete 5,0 méter,

- oldalkert mérete 5,0 méter,

- hátsókert mérete 6,0 méter.

(6) A telek beépíthetősége 40%.

(7) ^[7] Az épületek építménymagassága maximum 6,5 méter.

(8) A területet részleges közművetítettséggel kell ellátni, megengedhető saját vízmű is.

(9) A zöldfelület legkisebb mértéke 20%.

(10) Terepszint alatti építmény létesíthető.

Ipari gazdasági terület

Gip-1 jelű építési övezet

10. § (1) A terület elsősorban a nagyszámú állattartás létesítményeinek, a mezőgazdasági műveléshez szükséges géptelepek, valamint műtrágya és vegyszertárolók elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezeten belül elhelyezhető még olyan nem vegyipari tevékenység épülete is, mely nincs zavaró hatással az állattartásra, és a tevékenységnél nincs védőtávolság igénye az állattartással szemben.

Továbbá elhelyezhető:

- a területen dolgozók ellátását biztosító szociális épületek ,

- a gazdasági tevékenységhez szükséges irodák,

- a tevékenységhez feltétlenül szükséges lakóépületek,

- a terület ellátását szolgáló infrastruktúra létesítményei.

(3) ^[8] A telekre és az épületekre vonatkozó előírások:

- a kialakítható legkisebb telekméret 4000m

- az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni,

- a beépítettség legnagyobb építménymagasság 4,5 méter, az alól kivétel, ha a technológia ennél feltétlen nagyobb magasságot igényel,

(4) A területet részleges közművesítettséggel kell ellátni.

(5) Minden telken belül a mezőgazdasági terület felőli határán építési engedély kiadásakor hármas fasor telepítését kell előírni.

(6) A telkeken belül az építési hely lehatárolása a következő:

- az előkert mérete 5,00 méter,

- az oldalkert mérete 6,00 méter,

- a hátsókert mérete 10 méter.

Különleges terület

K-1 jelű építési övezet

11. § (1) A terület sportpálya elhelyezésére szolgál.

(2) A terület beépíthetősége maximum 10%.

(3) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,0 méter.

(4) A telek beépítési módja szabadon álló.

(5) Az építési hely lehatárolása a következő:

- előkert mérete 5,0 méter,

- oldalkert mérete 5,0 méter,

- hátsókert méret 5,0 méter.

(6) ^[9]

(7) A zöldfelület legkisebb mérete 70%.

(8) Terepszint alatti építmény létesíthető.

(9) A területet részleges közművesítettséggel kell ellátni.

(10)  A kialakítható legkisebb telekméret 5000m

K-2 jelű építési övezet

12. § (1) A területen a vízmű létesítményei helyezhetők el.

(2) A terület beépíthetősége maximum 30%.

(3) A telek beépítési módja szabadon álló.

(4) Az építési hely lehatárolása a következő:

- előkert mérete 3,0 méter,

- oldalkert mérete 3,0 méter,

- hátsókert mérete 3,0 méter.

(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 méter.

(6) Terepszint alatti építmény létesíthető.

(7) A területet részleges közművetítettséggel kell ellátni.

(8) A kialakítható legkisebb telekméret 1000m

K-3 jelű építési övezet

13. § (1) A terület piac elhelyezésére szolgál.

(2) A terület beépíthetősége maximum 20%.

(3) A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 méter.

(4) A telek beépítési módja szabadon álló.

(5)Az építési hely lehatárolása a következő:

- előkert mérete 3,0 méter,

- oldalkert mérete 6,0 méter,

- hátsókert mérete 6,0 méter.

(6) A területet részleges közművesítéssel kell ellátni.

(7) Terepszint alatti építmények közül tűz- és robbanásveszélyes nem létesíthető.

(8) A kialakítható legkisebb telekméret 2000m

K-4 jelű építési övezet

14. § (1) A terület temető elhelyezésére szolgál.

(2) A terület beépíthetősége maximum 10%.

(3) A temető területén csak ravatalozó és kripta épülete helyezhető el, melynek építménymagassága maximum 3,5 méter.

(4) A temető külső 3 méteres sávjában csak növényzet helyezhető el.

(5) A zöldfelület legkisebb mértéke 40%.

(6) A kialakítható legkisebb telekméret 2000m

K-5 jelű építési övezet

15. § (1) A terület szennyvízkezelő és hulladékudvar elhelyezésére szolgál.

(2) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.

(3) Az épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 méter, kivéve ha a technológia ennél magasabbat igényel.

(4) A telek beépíthetősége 30%.

(5) A kialakítható legkisebb telekméret 2000m

(6) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(7) A zöldfelület legkisebb mértéke 40%.

K-6 jelű építési övezet^[10]

16. §

K-7 jelű építési övezet

17. § (1) A terület döghűtőkamra elhelyezésére szolgál.

(2) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.

(3) A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 méter.

(4) Az építési hely lehatárolása a következő:

- előkert mérete 15,0 méter,

- oldalkert mérete 6,0 méter,

- hátsókert mérete 10,0 méter.

(5) A telek beépíthetősége 30%.

(6) A kialakítható legkisebb telekméret 1500m

(7) A zöldfelület legkisebb mértéke 50%.

(8) A területet részleges közművesítettséggel kell ellátni.

(9) Terepszint alatti építmény létesíthető.

Közlekedési és közműterület

Köu-1 jelű övezet

18. § (1) A területen az országos közutak, kerékpárutak gépjárművek várakozóhelyek, autóbusz pályaudvar, járdák és ezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere, továbbá közművek és hírközlési építmények, valamint fasorok helyezhetők el.

(2) A területen elhelyezhetők:

- közlekedési építmények,

- maximum 1m felületű reklámhordozók a belterületen, a közút kezelőjének hozzájárulásával, külterületen nem helyezhető el,

- tömegközlekedési váró helyiségek,

- a közúti közlekedést nem zavaróhelyen emlékmű, szobor, telefonfülke, díszkút, rögzített pad.

(3) Az utcákon meglévő fasorok megtartandók, ez alól kivétel csak a közlekedési csomópontok területigénye.

(4) A közút tengelyétől külterületen 100m távolságon belül reklám nem helyezhető el.

Köu-2 jelű övezet

19. § (1) A területen a helyi gyűjtőutak, kerékpárutak, gépjármű várakozóhelyek, járdák és ezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere, továbbá közművek és hírközlési építmények és fasorok helyezhetők el.

(2) A területen elhelyezhető:

- maximum 1m felületű reklámhordozók a közút kezelőjének hozzájárulásával,

- a közúti közlekedést nem zavaró helyen emlékmű, szobor, telefonfülke, díszkút, rögzített pad.

(3) Az utcákon a meglévő fasorok nem számolhatók fel.

(4) A területen elhelyezhető:

- maximum 1m felületű reklámhordozók a közút kezelőjének hozzájárulásával.

Köu-3 jelű övezet

20. § (5) A területen a lakóutak, gépjármű várakozóhelyek, járdák és ezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere, továbbá közművek és hírközlési építmények és fasorok helyezhetők el.

(6) Az utcákon a meglévő fasorok nem számolhatók fel.

(7) A területen elhelyezhető:

- maximum 1m felületű reklámhordozók a közút kezelőjének hozzájárulásával.

Köu-4 jelű övezet

21. § (1) A területen mezőgazdasági gyűjtőutak helyezhetők el.

(2) Az ingatlan szélességét kiépítéskor 12 méterre kell növelni.

(3) Az utakat kétoldali fasorral és csapadékvízgyűjtő árokkal alakíthatók ki.

Köu-5 jelű övezet

22. § (1) A területen mezőgazdasági utak helyezhetők el.

(2) A területen egyoldali fasor is elhelyezhető.

Zöldterület

Z-1 jelű övezet

23. § (1) A területen növényzeten kívül elhelyezhető járda, sétaút, szobor, díszkút, rögzített pad, telefonfülke, 1m –nél nem nagyobb reklámhordozó.

(2) A terület intenzív kezelésű zöldterület.

(3) A területen épület nem helyezhető el, meglévő épület felújítható.

Erdőterület

Eg jelű övezet

24. § (1) Az övezetben csak gazdasági célú erdő telepíthető.

(2) A területen semmilyen épület nem helyezhető el, az építmények közül csak vadetető létesíthető.

Ev jelű övezet

25. § (1) A területen védőerdősáv helyezhető el csupán. A védőerdősáv telepítéséig mezőgazdasági művelés folytatható.

(2) Védőerdősáv megszakítást lehet kialakítani a közművezetékek számára, valamint mezőgazdasági- és tanyaépületek megközelítése céljára.

Általános mezőgazdasági terület

Má-1 jelű övezet

26. § (1) Az övezet mezőgazdasági művelésű terület.

(2) A 720-1500m nagyságú telken elhelyezhető épület építménymagassága 3,5 m lehet.

(3) ^[11] Az 1500m-t meghaladó nagyságú telken elhelyezhető épület építménymagassága 4 m lehet. A tetőtér beépíthető.

(4) 6000m-nél nagyobb telekterület esetén építhető lakóépület építménymagassága 6,5 m lehet.

(5) Az (1), (2) és (3) bekezdés szerint építhető épületek köré legalább két sorú fasor telepítendő az építéssel egy időben.

(6) A (3) bekezdésben szereplő lakóépület építésének feltétele, hogy:

- a telek legalább magánútról megközelíthető,

- a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia és ivóvíz biztosított,

- a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése biztosított,

- a használat során keletkező hulladék elszállításának illetőleg házilagos komposztálásának lehetősége biztosított legyen.

(7) Az épületeket a telken szabadon állóan kell elhelyezni, minimum 3 méter elő-, oldal. és hátsókertet szabadon kell hagyni.

(8) A közutak tengelyétől az épületek építésénél minimum az alábbi távolságot kell betartani:

- földút mellett 10 méter,

- burkolt út mellett 25 méter.

(9) Energia termelési célú szélerőművek építésénél (nem saját célra):

- lakóépületektől, lakóingatlanoktól, üdülőtelepektől 1000 m-es távolságot,

- beépítésre szánt lakóterületek határától 1000 m-es távolságot,

- állami közutak külterületi szakaszától és egyéb beépítésre szánt területtől rotorlapátokkal növelt magasságának 110%-ának megfelelő távolságot kell betartani.

Má-2-es övezet

27. § (1) Szabályozása megegyezik az Má-1-es övezettel, kivéve, hogy lakást magában foglaló épület a területen nem helyezhető el.

(2) A szeméttelep rekultivációja után a csak szeméttelep védőövezetébe eső területen az Má-1-es övezet előírásait kell alkalmazni.

Má-3-as övezet

28. § (1) A területen semmilyen épület nem építhető.

(2) A területen csak olyan építmény helyezhető el, mely az öntözőrendszer mozgását nem korlátozza.

Kertes mezőgazdasági terület

Mk övezet

29. § (1) Az övezetben az Má-1-es övezet (1), (2), (3) és (7) bekezdésének előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a telken csak egy épület helyezhető el a 3%-os beépíthetőség megtartásával.

Birtokközpontra vonatkozó előírások

30. § Birtokközpont kialakítását az OTÉK 29. § (5), (6), (7) és (8) bekezdése szerint kell elvégezni.

(1) A birtokközpont határán a belső oldalon minimum hármas fasort kell kialakítani a használatbavételi engedély kiadását megelőzően.

(2) ^[12] Az épületek szabadon állóan helyezhetők el. A beépítettség legnagyobb mértéke a 45%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,00 méter ez alól kivételt képez ahol a technológia ennél nagyobb magasságot igényel. A területet részleges közművesítéssel kell ellátni azzal a lehetőséggel, hogy közüzemi ivóvíz szolgáltatás helyett saját vízmű is létesíthető.

(3) Az épületeket csak a 25. § (6) bekezdésben előírt feltételekkel lehet megvalósítani.

Vízgazdálkodási terület

V-1 jelű övezet

31. § (1) Ide tartozik a belvízcsatornák medre és partja.

(2) A területen csak vízépítési műtárgy helyezhető el.

K-6 jelű építési övezet^[13]

31/A. § (1) A terület homokbánya elhelyezésére szolgál.

(2) Épület, építmény szabadon állóan helyezhető el, úgy, hogy a szomszédos ingatlanok határától legalább 3 méter szabadon kell hogy maradjon.

(3) A homokbánya területén csak annak üzemeltetésével, funkciójával kapcsolatos építmény helyezhető el.

(4) A területet hiányos közművesítettséggel kell ellátni.

(5) Terepszint alatti építmény létesíthető.

(6) A kialakítható legkisebb telekméret 5000m

(7) A telek beépíthetősége 2%.

III. fejezet

MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

32. § (1) ^[14] A régészeti lelőhelyek által érintett ingatlanokat a 1. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A helyi védettség alatt álló természeti értékek jegyzékét az 2. sz. melléklet tartalmazza.

33. § (1) Levegőtisztasági szempontból a település teljes területe kén-dioxid, nitrogén-oxid, szénmonoxidok és benzol anyagok tekintetében „F” zónába, míg szilárd (PM 10) szennyezőanyag tekintetében „E” zónába tartozik.

(2) A zajkibocsájtásnál jelen rendeletben az építési övezetekre előírt határértékeit kell betartani:

- lakóterületen és lakóterületbe ékelődő kereskedelmi központ vegyes területen:

nappal (06-22): 50 dBA

éjjel (22-06): 40 dBA

temető területén:

nappal (06-22): 45 dBA

éjjel (22-06): 25 dBA

- kereskedelmi szolgáltató területen:

nappal (6-22): 60 dBA

éjjel (22-6): 50 dBA

(3) A felszíni vizek védelménél a 3/1984. (II.7.) OVH rendelkezés előírásait kell betartani.

(4) Az ipari létesítmények engedélyezésénél meg kell oldani mind a kommunális jellegű, mind az ipari jellegű de nem veszélyes ipari hulladékok ártalmatlanítását és gyűjtését. A veszélyes hulladékokra vonatkozóan betartandók a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásai.

(5) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig szennyvíz csak zárt szennyvíztárolóban helyezhető el.

34. § Az általános biztonsági előírásokat az 1. sz. függelék tartalmazza.

IV. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. § (1) Jelen rendeletben nem szabályozott esetekben az országos érvényű előírásokat kell alkalmazni.

(2) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba és egyidejűleg a 17/2006. (IX. 29.) KT. sz. rendelet hatályát veszti.

1. sz. függelék a 23/2006. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez

Általános biztonsági előírások

Közmű és energiaszállító vezetékek és létesítmények védőterületei:

(1) A vízműtelepek és vezetékek védőterületeire a 11/1961. (Eü.K7.) EüM-OVF együttes utasítás előírásait kell alkalmazni.

(2) Csapadékvíz csatornába, csapadékvíz-elvezető árokba vizet bevezetni csak a 4/1981. (IV. 4.) OVH rendelkezéshez kiadott Országos Vízgazdálkodási Szabályzat előírásainak betartásával lehet.

(3) Meglévő és létesítendő közművezetékekre az MSZ 7487/2 és az MSZ 7048/3-83 előírásait kell betartani.

(4) Gázvezetékekre az alábbi szabványok tartandók be:

- 1969. évi VII. tv. a gázenergiáról,

- Gáz és Olajipari Műszaki Szabályzat V. fejezete (10/1970. OBF utasítás),

- Gázelosztó Vezetékek Műszaki Biztonsági Szabályzata (17/1977. NIM.E.25. utasítás),

- MSZ 7048-1-3 szabványsorozat.

(5) Villamos berendezések biztonsági övezete:

- föld feletti nyomvonalas létesítményeknél: 120 kV feszültségen 13 méter, nyomvonaltengelytől 15 méter, 1-20 kV középfeszültségen 5,0 méter, nyomvonaltengelytől 7 méter,

- a biztonsági övezetekre vonatkozóan a 11/1984. (VIII.22.) Ip. M. rendelet 4. §-ának, 9-10 . §-ainak és a 12-15. §-ainak előírásait be kell tartani,

- hírközlési hálózatok létesítésének engedélyezése során a vonatkozó 29/1999. (X. 6.) sz. KHVM rendelet előírásait be kell tartani.

(6) A vízelvezető csatornák működőképességét – függetlenül azok tulajdonosaitól ill. kezelőjétől – fenn kell tartani. A medrek megközelítésére, fenntartására vonatkozóan az 1995. évi LVII. törvény előírásait kell betartani, valamint a 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet 2. § (3) c. pont előírásait be kell tartani.

1. melléklet a 23/2006. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez

HUNYA TERÜLETÉN LÉVŐ RÉGÉSZETI LELŐHELYEK

2. melléklet a 23/2006. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez

HUNYA TERÜLETÉN LÉVŐ HELYI JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

3. melléklet a 23/2006. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez^[15]

A belterület szabályozási terve