Hunya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 4/2019. (II.28.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2023. 06. 30- 2023. 07. 01

Hunya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 4/2019. (II.28.) önkormányzati rendelet módosításáról

2023.06.30.

Hunya Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A településkép védelméről szóló 4/2019. (II.28.) önkormányzati rendelet 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését a Képviselő-testületnél kell írásbeli indokolással indítványozni.”

2. § A településkép védelméről szóló 4/2019. (II.28.) önkormányzati rendelet 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) A Képviselő-testület a településképi véleményezési eljárás lefolytatására vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(2) A Képviselő-testület településképi véleményét – a 22. § szerinti esetekben – a Főépítész készíti elő.

(3) A településképi vélemény minden esetben tartalmazza a Főépítész 21. § szerinti állásfoglalását.”

3. § A településkép védelméről szóló 4/2019. (II.28.) önkormányzati rendelet 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) A Képviselő-testület a településképi bejelentési eljárás lefolytatására vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 28. § (1) bekezdésben szereplő területeken végzett, alább felsorolt tevékenységek elkezdése előtt:

a) több rendeltetési egységet vagy kettőnél több lakást tartalmazó épület közterület felől építménnyel nem takart homlokzatának utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat jellegét megváltoztató bevonat, felületképzés készítése vagy megváltoztatása, a homlokzati nyílászáró – áthidalóját nem érintő – cseréje,

b) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a 20 m2 alapterületet,

c) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,

d) új önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, amelynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg,

e) közterület felől építménnyel nem takart helyen vagy a közterületi határvonallal 90 foknál kisebb szöget bezáró épületszerkezeten szellőző berendezés, klímaberendezés, áru- és pénzautomata elhelyezése,

f) közterület felől építménnyel nem takart homlokzaton vagy ahhoz illeszkedően előtető, ernyőszerkezet létesítése, meglévő átalakítása, bővítése, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,

g) a 30 m2 hasznos alapterületet meghaladó növénytermesztésre szolgáló üvegház, fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása,

h) a 6,0 méter vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése,

i) magasles, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.”

4. § A településkép védelméről szóló 4/2019. (II.28.) önkormányzati rendelet 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a Képviselő-testülethez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.”

5. § (1) A településkép védelméről szóló 4/2019. (II.28.) önkormányzati rendelet 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben a tevékenység megfelel a 29. § (2) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a Képviselő-testület a tervezett építési tevékenység, cégér, reklámfelület, útbaigazító, hirdetőfelület elhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről hatósági határozatot hoz, amelyben érvényességi időt határoz meg az alábbiak szerint:

a) állandó építmény és rendeltetésváltoztatás esetén végleges,

b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén az építmény fennállásának időtartama, de legfeljebb 180 nap,

c) közterület foglalási engedélyhez is kötött cégér esetén 3 év, de legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak,

d) közterület foglalási engedélyhez nem kötött cégér esetén legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak,

e) reklámfelület, útbaigazító hirdetőfelület elhelyezés esetén 3 év, de legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak, de a homlokzati felületképzésként vagy bevonatként megvalósuló hirdetés – beleértve az üvegfelületeken elhelyezett öntapadó felületeket is – esetén legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak.”

(2) A településkép védelméről szóló 4/2019. (II.28.) önkormányzati rendelet 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Képviselő-testület településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.”

6. § A településkép védelméről szóló 4/2019. (II.28.) önkormányzati rendelet 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) A Képviselő-testület a településképi kötelezési eljárás lefolytatására vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(2) A Képviselő-testület településképi kötelezési eljárást folytathat le a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítése érdekében, a településképben megjelenő egyedi védelem alatt vagy településkép-védelmi területen lévő elem fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata érdekében, amennyiben annak állapota nem felel meg az e rendeletben meghatározott előírásoknak, különös tekintettel ha

a) az épületek jó karbantartására,

b) az épületek homlokzati elemeinek, színezésének védelmére, az egységes megjelenésének biztosítására,

c) az előírt zöldterület biztosítására,

d) az építési telek terület-felhasználási előírásoknak megfelelő használatára,

e) a terület-felhasználási előírásokban foglaltaktól átmenetileg eltérően használt terület adottságának megfelelő bekerítésére, rendben tartására vonatkozó szabályokkal ellentétes.

f) Településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,

g) Településképi véleményezési és bejelentési eljárásban hozott döntésben foglaltak be nem tartása esetén.

(3) A Képviselő-testület hivatalból vagy kérelemre folytatja le a településképi kötelezési eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény és a településkép védelméről szóló 2016. LXXIV. törvény alapján.

(4) A kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét, a bejelentés indokolását.

(5) A kérelmet a Főépítészhez kell benyújtani. A Főépítész állásfoglalást állít ki, melyet a döntés meghozatalánál figyelembe kell venni.

(6) Az e rendeletben meghatározott előírások megszegése vagy be nem tartása esetén a Képviselő-testület önkormányzati hatósági döntésben kötelezi az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására.

(7) A kötelezés teljesítésére olyan időtartamot kell megállapítani, amely igazodik a kötelezésben előírt tevékenység elvégzéséhez szükséges időigényhez, figyelembe véve az esetlegesen lefolytatandó hatósági eljárások, engedélyezések időtartamát is, valamint egyéb az ügy szempontjából lényeges körülményt is.”

7. § A településkép védelméről szóló 4/2019. (II.28.) önkormányzati rendelet 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) A Képviselő-testület a településképi bírsággal kapcsolatos eljárás lefolytatására vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(2) A településkép-védelmi bírság legkisebb összege 50.000 forint, legmagasabb összege

a) helyi védett területeken a területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén legfeljebb 1.000.000 forint,

b) településképi szempontból meghatározó területeken a területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén

ba) egyedi védett építményt érintő esetben legfeljebb 1.000.000 forint,

bb) egyedi védett építményt nem érintő esetben legfeljebb 500.000 forint,

c) a község egyéb területein a településkép alakítására vonatkozó általános követelmény betartásának elmulasztása esetén legfeljebb 250.000 forint,

d) a településképi véleményben foglalt feltételek megszegése, vagy a településképi bejelentés elmulasztása, valamint a bejelentés tudomásulvételének megtagadása ellenére végzett építési tevékenységek esetén legfeljebb 500.000 forint.

(3) A településképi bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése, vagy más kötelezettségszegés esetén, újabb határidő kitűzésével ismételten is kiszabható.

(4) A településképi bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a jogellenes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét, a kötelezett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá a településképi-védelmi bírság ismételt kiszabása esetén az előző bírságok számát és mértékét.

(5) A településkép-védelmi bírság kiszabására és behajtására a közigazgatási hatósági eljárás szabályait szabályozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.