Aggtelek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2000. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

Aggtelek község jelképeiről és azok használatáról

Hatályos: 2000. 06. 30

Aggtelek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2000. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

Aggtelek község jelképeiről és azok használatáról

2000.06.30.

Aggtelek Község Önkormányzati Képviselő testületének ( a továbbiakban: képviselő-testület ) 8./ 2000. (VI.30) számú rendelete a község címeréről, zászlajáról és azok használatának rendjéről. Aggtelek Község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV .t örvény 1. §. (6) bekezdés a.) pontjában biztosított jogkörben a község címeréről és zászlajáról (továbbiakban jelképek), valamint a két jelkép és a címert ábrázoló pecsét használatáról a következő rendeletet alkotja:

Az önkormányzat jelképei

1. § Aggtelek község önkormányzati jelképei: A CÍMER ÉS A ZÁSZLÓ ( A címernek a művészi módon megalkotott, a továbbiakban mindennemű felhasználás esetén kiindulásnak számító és másolandó változatát a jelen rendelet melléklete tartalmazza.)

A község címerének leírása

2. § Álló, csücskös talpú tárcsapajzs, amelynek kék színű mezejében alul ezüst hármas sziklára támaszkodó, szablyát tartó, arany színű, páncélos férfikar lebeg, felül pedig két virágú, ezüst kockás kotuliliom. A pajzson arany korona, amelynek lombjai faleveleket utánoznak; az oromdísz kitárt szárnyú, növekvő ezüst sas. A pajzs alatt egy szalag lebeg AGGTELEK felirattal.

A KÖZSÉG ZÁSZLAJA

3. § (1) Fekvő téglalap alakú, a színe fehér, a mérete 150 x 75 cm, anyaga selyem, körben kék és fehér farkasfogak díszítik. Mindkét oldalának a közepére van hímezve eredeti színeiben a község címere a 2. § - ban adott leírásnak megfelelően. A zászló eltérhet a fentebb megadott mérettől, oldalainak azonban mindig 2 : 1 arányban kell állnia egymással.

(2) Kevésbé ünnepélyes helyeken és alkalmakkor használható olyan zászló is, amely álló téglalap alakú, oldalainak aránya megegyezik a címerpajzs oldalainak az arányával (7 : 8), s egész felületét a fentebb leírt címer tölti ki.

4. § A községi önkormányzat címere mint utaló és díszítő jelkép általában az alábbi helyeken használható:

a) Az önkormányzat zászlaján;

b) A községháza bejáratánál;

c) A községi önkormányzat intézményeinek bejáratánál;

d) A községi képviselő - testület tanácskozótermeiben, a polgármester, a jegyző, a hivatal munkatársainak irodáiban;

e) A községi önkormányzat intézményvezetőinek irodájában;

f) A községi önkormányzat közlönyének, újságainak fejrészén;

g) A községi önkormányzat által rendezett kiállításokon;

h) A községbe vezető útvonalon, az úttest jobb oldalán lévő táblán.

5. § A községi önkormányzat zászlaja mint utaló és díszítő jelkép az alábbi helyeken használható;

a) A községi képviselő-testület tanácskozó termében állandó jelleggel az eredeti méretű zászló;

b) A polgármester szobájában szintén állandó jelleggel az eredeti méretű zászló;

c) A képviselő-testület üléseinek napján, illetve állami ünnepeken a községház épületén a másfélszeresére felnagyított (továbbiakban: nagyított) méretben;

d) Külföldi, vagy legalább miniszteri szintű belföldi küldöttség látogatásakor a községháza épületén, nagyított méretben;

e) Külföldi küldöttségek részére ajándékba adható az eredeti méretnek arányosan kicsinyített változatában,

f) Állami ünnepeken a községi önkormányzat intézményein az eredeti vagy nagyított méretben.

A községi önkormányzat pecsétje

6. § (1) 4 cm átmérőjű körben a 2. §. (1) bekezdésében leírt címernek a heraldika szabályainak megfelelően, grafikailag kivitelezhető változata. A címer körül félkörben az AGGTELEK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA felirat olvasható.

(2) A pecsétnyomó egyik változata műanyagból vagy gumiból (továbbiakban: normál), a másik rézből — pozitív és negatív változatban - (továbbiakban: fém) készül. Ezen utóbbit pecsétviasszal együtt kell használni.

(3) A községi önkormányzat pecsétjét díszítő és a községre utaló jelképként kizárólag csak az alábbi helyeken lehet használni:

a) A községi önkormányzat által alapított okiratain. (A fejrészén a fém pecsétnyomó pozitív, a szöveg alján pedig a fém pecsétnyomó negatív /viaszos/ változatát.)

b) A községi önkormányzat által kiadott irodalmi, képzőművészeti és egyéb kiadványokon.

c) A község polgármestere és jegyzője által protokolláris célra használt levélpapír fejrészén pozitív, illetve annak alján pecsét formájában negatív (viaszos) változatban.

d) A község önkormányzat intézményvezetői által használt protokolláris levélpapíron a c.) pontban leírt módon.

7. § A községi önkormányzat címere, illetve a címerrel ellátott zászlója vagy annak rajzolata- képviselő-testület előzetes engedélyével, az általa meghatározott gyártási és forgalmazási díj fejében- felhasználható:

a) utazási irodák kiadványain,

b) emlék- és ajándéktárgyakon,

c) kereskedelmi forgalomba hozatal céljából.

8. § A jelképeket kizárólag hiteles alakban, az ábrázolás hűségének, a méretarányoknak és színeknek a betartása mellett kell használni.

9. § (1) A 4. és 5. §- ban leírtakat a képviselő-testületnek joga van ellenőrizni.

(2) Ha a képviselő-testület megállapítja, hogy az ábrázolás nem hiteles, vagy a jelképeket nem engedélyezett célra, illetve módon használják, a befizetett használati díj vagy annak arányos részének visszafizetése nélkül azonnali hatállyal megtilthatja a jelképek további használatát.

(3) A jelképhasználat szabálytalansága miatt a használót ért kárt a képviselő-testület nem téríti meg.

10. § (1) A képviselő-testület egyes esetekben megengedheti, hogy az önkormányzat címere kizárólag az alapanyag (fém, fa, bőr, textil, stb.) színében (színezés nélkül) készüljön.

(2) Az (1) bekezdésében meghatározott módon való elkészítést a gyártás, illetve forgalomba hozatal iránt benyújtott beadványban kell kérni.

11. § A községi önkormányzat jelképei a képviselő-testület engedélye nélkül forgalomba hozatal céljából nem állíthatók elő.

12. § (1) A 8. §- ban határozott tilalmat megszegők ellen a szerzői jogról szóló 1969.évi III.52. §- ában meghatározott polgári jogi igények valamelyikét kell érvényesíteni.

(2) E rendelet megerősítője szabálysértést követ el és így 10 000 ( azaz tízezer) Ft- ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.