Aggtelek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelete
Aggtelek község Szabályozási Tervének elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat területre vonatkozó előírásainak megállapításáról
Hatályos: 2006. 01. 01- 2025. 12. 09Aggtelek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelete
Aggtelek község Szabályozási Tervének elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat területre vonatkozó előírásainak megállapításáról
2006.01.01.
A képviselő-testület
az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (módosítva az 1999. évi CXV. törvénnyel) 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörben és a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvényben kapott 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben és a 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben az alábbi rendeletet alkotja.
I. Fejezet
Általános előírások
1. §
A rendelet hatálya
(1) E rendelet hatálya Aggtelek igazgatási területére terjed ki.
(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyezési eljárást lefolytatni, ingatlant alakítani és telekalakítási telekrendezési eljárást lefolytatni, kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv., az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv (módosítva az 1999. évi CXV. Törvénnyel), a továbbiakban Étv., valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet (módosítva a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelettel), a továbbiakban OTÉK előírásai, valamint a T – 2 jelű S-299-01 törzsszámú Külterületi Szabályozási Terv, a T – 3 jelű S-299-01 törzsszámú Belterületi Szabályozási Terv és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.
2. §
Belterületi határmódosítás
(1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő, a T – 3 jelű szabályozási terven jelölt területi határokkal.
(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.
(3) A lakóterületeket és a településközponti vegyes területeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem szükségszerűen kell belterületbe vonni. Amennyiben a területek nem kerülnek belterületbe vonásra, úgy beépítésre szánt területként kezelendők, ahol a Szabályozási Tervben és a HÉSZ-ben meghatározott övezeti szabályozás érvényes.
II. Fejezet
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
3. §
A terv területének fölhasználása
(1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint
a) beépítésre szánt területek
1. lakóterület, ezen belül
1.1. falusias lakóterület
2. vegyes terület
2.1. településközpont vegyes terület
3. különleges terület, ezen belül
3.1 védett karszt területek és barangbejáratok övezete
3.2. idegenforgalmi funkciók elhelyezését szolgáló funkciók
3.3. sport,rekreációs területek
3.4. határőrségi területek,határátkelő
3.5 temető területek
3.6. hulladék elhelyezés területei
b) beépítésre nem szánt területek
1. közlekedési és közműterületek
2. zöldterületek, ezen belül
2.1. közpark
3. erdőterület, ezen belül
3.1. védőerdő
4. mezőgazdasági területek, ezen belül
4.1. kertes mezőgazdasági terület
4.2. korlátozott használatú mezőgazdasági terület, ezen belül
4.2.1. szántó övezet
4.2.2. rét övezet
4.2.3 rét és gyümölcsös övezet
4.2.4 mélyfekvésű,vízállásos rét
5. vízgazdálkodási terület
kerültek kijelölésre, melyek építési övezeti és övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.
4. §
Szabályozási elemek
(1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeit a Szabályozási Terv tartalmazza
(2) Kötelező szabályozási elemek:
Tervezett belterületi határ;
A közterületek és egyéb funkciójú területek határa - szabályozási vonal -,
Szabályozási szélesség;
A területfelhasználási egység határa;
Övezeti határ;
Övezeti előírások, ezen belül:
beépítési mód,
megengedett legnagyobb beépítettség,
a telekre vonatkozó legkisebb szélesség, mélység, telekterület, zöldterület
a megengedett építménymagasság
A terület-felhasználási és övezeti besorolás;
A területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások;
Elő-, hátsó- és oldalkertek méretei, építési hely, feltételhez kötött építési hely;
Lakótelkek zónái;
Kötelező építési vonal
A maximális épületszélesség övezetekben megadott értékei;
A közművesítés előírásai;
Terepszint alatti építmények előírásai;
Környezetvédelmi előírások.
(3) Irányadó elemek:
Az azonos építési övezeten belüli telekosztás és telekhatárok (a védelmi előírások figyelembevétele mellett)
(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
a.) A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges, kivéve a 4. § (3) b.) pontban felsoroltakat.
b.) Az építési övezet határa egy adott tömbön belül szabályozási terv módosítása nélkül változhat akkor, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatóak, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését és nem haladják meg az érintett ingatlan vagy övezet területének 20 %-át.
c.) Az irányadó szabályozási elemek módosítása – a rendezési terv módosítása nélkül – akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi kívánalom teljesítésre kerül;
1. a meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal, területegység határa vagy övezeti határ nem tilt) rendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás és az értékvédelmi szabályozás kötelező elemeit be kell tartani;
2. telekösszevonások esetén is be kell tartani a szabályozási tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket (legnagyobb beépítettség, építménymagasság, beépítési mód, építési hely).
5. §
A telkek beépítésének feltételei
(1) A területek felhasználása, beépítése és a telkek alakítása csak a szabályozásnak (terv és HÉSZ) megfelelően engedélyezhető.
(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, tereprendezés, közművesítés hiánya, utak kialakítása) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.
(3) A HÉSZ érvényességi területén belül minden belterületen és külterületen lévő beépítésre szánt terület felhasználási egységre és építési telekre a megközelítést közterületről vagy magánútról biztosítani kell.
(4) Amennyiben a beépítésre nem szánt területeken az OTÉK és a HÉSZ szerint épület építésére kerül sor, úgy a megközelítést jelen rendelet 5. § (3) bekezdés szerint kell biztosítani.
(5) Az egyes építési övezetekben belterületen és beépítésre szánt területen építési engedélyt kiadni legalább részleges közműhálózat kiépítése vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet. (OTÉK 8. §.)
A lakóterületeket legalább részleges, a településközponti vegyes területeket teljes közművesítéssel kell ellátni.
Ahol a szennyvízcsatorna elkészül ott kötelezően rá kell kötni.
(6) Szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni, és vízzáróságát hivatalos jegyzőkönyvvel kell igazolni.
(7) A használat illetve építés során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése az építési-, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele. A használatbavételi engedély kiadásának feltétele a kommunális szemétszállítás szerződésének megkötése.
(8) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:
a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
a köztárgyak,
a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
(9) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése, az érvényben lévő jogszabályok szerint.
6. §
Építéshatósági eljárások
(1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:
a) Építmények külső helyreállítása.
b) Az építmények közterületről és közhasználatú területekről látszó homlokzati felületein minden hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla és egyéb reklámfelület csak építési engedéllyel létesíthető. Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, ill. a homlokzati tervrajzot.
c) Minden 200 m2 területet meghaladó térburkolat.
(2) Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően csatolni kell az épület alatti, közterület alá nyúló vagy önállóan létesült pince, illetve gazdasági épület felmérési terveit.
(3) a) Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell az infrastruktúra elemeinek föld fölötti kialakításának módját.
A műemléki jelentőségű területeken belül az infrastruktúra elemeinek föld fölötti kialakítási módját a műemléki hatóság megszabhatja.
Az újonnan kijelölt, összefüggő beépítésre szánt területeken az infrastruktúra elemeinek föld fölötti kialakítási módját egységesen kell meghatározni, a műemléki és nemzeti parki egyeztetések alapján, melyről az építtetőt értesíteni kell.
b) A HÉSZ 6. § (1) a) pontjában építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a műemléki környezet, a helyi területi védelem miatt utcaképi tervet kell készíteni, melyet fotódokumentáció egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha esetleg közterület választja el a tervezendő épülettől.
c) A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a helyi építészeti védelem alá vont épületek esetében felmérési tervdokumentációt kell készíteni, mely tartalmazza az eltérő szintek (pince is) alaprajzain túl az épület jellemző metszeteit, homlokzatait is.
A felmérési terv tartalmazzon fotódokumentációt, melyen a védett épület külső és belső értékei is megjelennek. A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek, homlokzatképzés belső kialakítás, az épülethez tartozó eredeti kiegészítők (kapuk, ablakok, ajtók) részleteire is.
Az épületek átalakításánál az eredeti állapotok visszaállítására kell törekedni, illetve az értékeket meg kell őrizni.
(4) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető, csak ideiglenes jelleggel, melyet külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni. Kivételt képeznek azon létesítmények, melyek elhelyezését a Képviselőtestület és az illetékes szakhatóságok által jóváhagyott közterület; terv megengedi, építési helyét kijelöli. A közterületen elhelyezni kívánt létesítményre építési engedélyt kell kérni.
(5) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az állattartási rendelet szerint lehetséges.
Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, vízzárósági próbával igazolt, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást kötelezően meg kell valósítani.
(6) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.
(7) Az építési engedélyezési eljárás során csak a meglévő környezethez igazodó, illeszkedő és a szabályozási tervben településrendezési célként megfogalmazott és szabályozott, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptéktelen épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek (pincegarázsok, utcai erkélyek stb.) a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra.
(8) Műsorszóró, átjátszó bázisállomások (kivéve kábel tv erősítőket) belterületen nem létesíthetők.
7. §
A telekalakítás szabályai
(1) A területfelhasználási egységeken és övezeteken belüli telekalakítások és telekosztások csak a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat, egyéb jogszabályok valamint telekalakítási terv alapján végezhetőek.
(2) Építési telket és telket alakítani a HÉSZ 4. §-ban foglalt szabályozási elemek betartásával lehet. Építési engedélyt kiadni csak az előírt közművesítés biztosítása esetén lehet.
(3) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél kisebb telket nem lehet kialakítani.
(4) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.
A szabályozási terven jelölt telekösszevonásokat, telekhatár megszüntetéseket, út céljára történő lejegyzéseket el kell végezni, az építéshatósági eljárás során.
(5) A zónás telekhasználati renddel szabályozott övezetekben a telekmegosztás nem boríthatja fel a zónás használati rendet, ezen telkek keresztben nem oszthatóak meg.
III. Fejezet
Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
8. §
A területre vonatkozó általános előírások
(1) Aggtelek község területén belül építési telket alakítani a terv és a HÉSZ 4. §.(2) bekezdés vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek, valamint a HÉSZ 7. § előírásainak betartásával lehet.
(2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával helyezhetők el.
(3) Terepszint alatti építmény – a közművek kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.
(4) Településközpont vegyes területen belül egy építési telken belül több önálló épület építhető, amennyiben nem lakóépület épül.
(5) Azokban a településközpont vegyes területekben, ahol a lakófunkció megengedett, ott a HÉSZ 9. § lakóterületekre vonatkozó általános előírásait kell alkalmazni.
(6) Lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telek esetében csak egy lakóépület építhető, egyébként több épület létesítése is megengedett az egyéb övezeti szabványok megtartása mellett.
(7) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.
(8) Műemléki környezetben, és helyi értékvédelmi területen álló és a helyi védelem alá vont épületen és a hozzá tartozó ingatlanon 1 m2 célt szolgáló homlokzatfestés és fényreklám, továbbá a klíma berendezés kültéri egysége nem helyezhető el.
(9) Az építési telkeken belül a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása – 3 m – megtartása mellett:
elő- és oldalkertben:
közműbecsatlakozási műtárgy,
hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel),
multireklám tábla ( 2 m 2 felett), a védett területek, településközponti területek (Vt) és lakóterületek esetében nem helyezhető el,
oldal- és hátsókertben:
multireklám tábla ( 2 m 2 felett), de a védett területek, településközponti területek (Vt) és lakóterületek esetében nem helyezhető el,
kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
kerti épített tűzrakó hely, lugas,
kerti szabadlépcső és lejtő,
hátsókertben:
multireklám tábla ( 2 m 2 felett), a védett területek, településközponti területek (Vt) és lakóterületek esetében nem helyezhető el,
kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
kerti épített tűzrakó hely, lugas,
kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
kerti szabadlépcső és lejtő,
üvegház és fóliasátor csak a csűrös zónában helyezhető el, lehetőleg a csűr mögött.
(10) Az építési telken a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan
1. nyári konyha, mosókonyha, szárító
2. tárolóépítmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, rakodó, pajta stb.)
3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények
4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet
5. a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók
6. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)
7. pince, pincefelépítmény.
(11) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása; építési hely:
a) ELŐKERTEK
1. Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.
A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:
EK = kötelezően megtartandó minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel.
2. Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.
b) OLDALKERTEK
Az oldalkertek méretének meghatározása OTÉK szerint történjen, az alábbi eltérések alkalmazásával:
Meglévő telek esetében:
1. Az OTÉK-tól eltérő oldalkerti méretek szabályozása:
FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK alább felsorolt építési övezeteire
|
Lf 0-0 30* |
Lf 0 30 |
|
|
Lf 0 30 |
Lf 0 30 |
a TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEK alább felsorolt belterületi építési övezeteire vonatkozik
|
Vt 0 30* |
Vt 0 40 |
2. Az oldalkerti méretek és az épület elhelyezés megállapítása.
2.1. AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG KISEBB, MINT 12 MÉTER.
Ha a meglévő telek szélessége kisebb, vagy egyenlő 12 méter, akkor az építendő új épületet a telek oldalhatárára kell építeni, a kötelezően megtartandó oldalkerti méret 4 méter. Ez esetben az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az építménymagasság értéket.
Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 0-1 méteren belül főépület, melléképület, egyéb épület, vagy épületrész áll, akkor az új épület átfedő homlokzatszakaszát nyílás nélküli tűzgátló falként kell megépíteni.
(„A” jelű ábra szerint)
2.2. AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG NAGYOBB MINT 12 MÉTER, DE KISEBB EGYENLŐ MINT 14 MÉTER.
Ha a meglévő, szabályosan beépíteni kívánt telek szélessége nagyobb, mint 12 méter, de kisebb mint 14 méter és az építési oldallal szomszédos telken az építési oldallal ellentétes oldalon a telekhatártól számított 1-3,0 méteren belül melléképület, vagy egyéb épület, épületrész áll, úgy az újonnan építendő épületet 1 méteres csurgótávolságra kell elhelyezni, s az új épület átfedő homlokzatát nyílás nélküli tűzgátló falként kell megépíteni. Ebben az esetben a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter, az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az építménymagasság mértékét.
(„B” jelű ábra szerint)
2.3. AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG NAGYOBB MINT 12 MÉTER, DE KISEBB EGYENLŐ, MINT 16 MÉTER.
Ha a meglévő, szabályosan beépíteni kívánt telek szélessége nagyobb, mint 12 méter, de kisebb egyenlő, mint 16 méter és az építési oldallal ellentétes oldalon a telekhatártól számított 0-4,0 méteren belül melléképület, vagy egyéb épület, épületrész állt, úgy az újonnan építendő épület és a meglévő épületrész között legalább 4 méter telepítési távolságot kell tartani. Ebben az esetben a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter, amennyiben az új épület szélessége nem haladja meg a 9 métert. Ez esetben az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, illetve az építménymagasság értékét.
(„C” jelű ábra szerint)
2.4. KETTŐS OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉS
Általában osztatlan közös tulajdonban lévő vagy ezek megosztásából származó telkeken kialakult hagyományos beépítési mód.
A telek mindkét oldala építési oldal.
Ha az új építési oldallal szomszédos telken szintén főépület vagy főépülettel egybeépített tűzgátló falú melléképület áll, úgy az épületek között legalább 1 méter, de legfeljebb 1,5 méter telepítési távolságot kell tartani. Az épületek átfedő, telekhatár felé eső homlokzatát nyílás nélküli tűzgátló falként kell megépíteni. Az egy telken lévő épületek, építési helyek között (épület + tornácos zóna + kiegészítő zóna) legalább 3 méter széles szabad sávot kell hagyni, a kialakult viszonyoknak megfelelően. Az épület az oldalsó telekhatár és a 1,5 méter széles (csurgó távolság) sávon belül helyezhető el. Amennyiben a gazdasági udvar zónájában elhelyezkedő melléképület nem tűzgátló falazati anyagú, úgy a szomszédos telkeken elhelyezkedő melléképületek között az OTÉK szerinti telepítési távolságot és tűztávolságot kell betartani.
Az épületelhelyezésnél az építési helyre vonatkozó sajátos szabályokat is be kell tartani a HÉSZ 8. § (11) bekezdés szerint.
2.5. ÁBRAMELLÉKLETEK
|
„A” jelű ábra |
„B” jelű ábra |
|
|
|
|
|
„C” jelű ábra |
„D” jelű ábra |
|
|
|
Tsz: telekszélesség
TT: telepítési távolság
EK: Előkerti méret az övezeti szabályozás szerint
HK: Hátsókerti méret az övezeti szabályozás szerint
Nyílás nélküli tűzgátló fal
3. A 2. pontban megadott oldalkerti méretek és telepítési távolságok alkalmazásakor az alábbi szabályok is figyelembe veendők:
A tetőfedés anyaga csak nem éghető anyag lehet (cserép, betoncserép, stb.)
A csökkentett telepítési távolság ellenére a szomszédos telek felé tetőfelület megjelenhet (nyeregtető) a szomszéd telek felé nem kell tűzfalat építeni.
Az építési oldal felőli szomszéd felé néző tetőfelületen nyílászáró nem létesíthető.
c) HÁTSÓKERTEK
1. A hátsókertek megállapítása a telekzónák építési határvonalai, valamint egyéb telekhasználati szabályozások szerint történik.
2. Amennyiben a gazdasági zónák túlnyúlnak a hátsó telekhatáron, úgy a hátsókert mérete minimum 6 méter, illetve a tényleges épületmagasság mértéke.
3. A hátsókertek megállapításánál a szabályozási terven jelölt határvonalat is figyelembe kell venni, ha külön feltüntetésre kerül, illetve azt a szabályozási terven megadott érték szerint kell megállapítani.
HKminimális hátsókerti méret terv szerinti méretekkel.
d) ÉPÍTÉSI VONAL
1. Az építési vonalat a szabályozási terv szerint kell meghatározni.
2. A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:
ÉV = kötelező építési vonal az utcai telekhatártól
ÉV építési vonal a megadott határok között az utcai telekhatártól számítva
ÉV építési vonal minimális értéke az utcai telekhatártól
ÉV = K Kialakult építési vonal
(12) Az építési hely megállapításának sajátos szabályai:
OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD ESETÉBEN
Az Lf/1.1 és Lf/1.2 övezetekben
a.) TORNÁCOS ÉPÜLET ESETÉBEN
1. Az építési hely maximális szélessége 5,5 méter.
2. Tornácos zóna
Az 5,5 méter széles építési hely feltételhez kötött építési hellyel egészül ki, melynek szélessége 1,5 méter.
A tornácos zóna utca felé eső, a főépület hosszának legalább 1/3 részét kitevő mértékben nyitott fa tornáccal kell beépíteni, utána a zóna a főépület építési helyéhez csatolható.
Megvalósítható tornáctípusok:
végigfutó tornác mellvéd nélkül
végigfutó tornác mellvéddeszkázattal
utcai és udvari oldalon körbefutó tornác mellvéddeszkázat nélkül
lopott tornác (csak kialakult állapotban)
3. Kiegészítő zóna
A tornácos zóna előtt húzódó, részlegesen beépíthető, 1,5 méter széles sáv az élő építészeti hagyományok szerinti előtetők, lépcsőfeljárók, stb. számára. A feltételhez kötött építési hely mindössze a főépület hosszának 1/5 részében építhető be.
b.) NEM TORNÁCOS ÉPÜLET ESETÉBEN
1. Az építési hely maximális szélessége 6,5 méter
2. Kiegészítő zóna
Az építési hely előtt húzódó, részlegesen beépíthető 1,5 méter széles sáv, az élő építészeti hagyományok szerinti előtetők, lépcsőfeljárók stb. számára. A feltételhez kötött építési hely mindössze a főépület hosszának 1/5 részében építhető be.
3. Nem tornácos épület csak akkor létesíthető, ha az épületek közötti telepítési távolság nem tartható, illetve az eredeti épület is tornác nélküli volt.
(13) Az építménymagasság értelmezése a műemléki környezetben, és helyi értékvédelmi területen belül:
Lf/1.1 és Lf/1.2 övezetekben
a.) Az övezetben megadott 3,5 méteres építménymagasság értéke egyúttal homlokzatmagasságként is értelmezendő.
b.) A hagyományos hosszúházak tetőtér beépítése esetén maximum 40 cm (koszorúmagasság) mértékben, a 3,00 méteres homlokzatmagasság növelhető.
c.) A terepadottságokhoz való igazodást maximum 1,2 méter magas lábazati (pince) fallal lehet megoldani, mely az eredeti terepszinthez képest értendő, de csak egy oldalon, vagy az utca felőli, vagy a hátsókerti oldalon alkalmazható, a két lábazati érték közötti átmenettel.
d.) Amennyiben az 1,2 méteres lábazati szintkülönbség nem elegendő az épület és terep közötti kapcsolat megoldására, úgy a padlóvonal szintjében legfeljebb 50 cm-es eltérés iktatható. (Vagy emelés, vagy csökkenés.)
(14) Tetőforma szabályozása:
a.) Épületszélességtől függően kerül meghatározásra, az alábbiak szerint:
1. 7,0 méteres épületszélességig utcára merőleges gerincű nyeregtető oromfallal, vagy teljes tetőkontyolással. Teljes tetőkontyolást csak kialakult állapot esetén lehet engedélyezni, vagy ha azt a műemléki hatóság elrendeli.
2. 7 és 10 méteres épületszélesség között utca felé teljes kontyolású tető, vagy 3. pont szerinti tetőforma alkalmazható.
3. 10,0 méteres épületszélesség fölött utcával párhuzamos gerincű utcai tetőszakasz mindkét oldali tetőkontyolással és az udvari szárny esetében nyeregtetővel, illetve sátortetővel. Oromfal az utca felőli oldalon csak kialakult esetben engedélyezhető, újonnan csak a saját, hátsó udvar felé.
4. A tetőhajlásszög 35o-45o között lehet.
5. Az eresztúlnyúlás mértéke nem haladhatja meg a 40 centimétert.
(15) Tetőtéri ablakok szabályozása
1. A műemléki jelentőségű területen és helyi értékvédelmi területen belül az oldalhatáron álló hosszúházas beépítésnél az alábbi szabályok szerint kell eljárni.
A ház utcai homlokvonalától számított 7 méteren belül sem tetősíkban fekvő ablak, sem álló ablak nem helyezhető el.
A ház középső harmadában egy tetősíkban fekvő ablak helyezhető el, mérete max. 90/150 cm.
A házhátsó 1/3 részén egy álló tetőablak létesíthető, a szénabedobó mintájára. Vagy nyeregtetővel, vagy sík tetőfedéssel, oldaldeszkázattal.
Az utcai oldalon (kontyolt nyeregtető esetében) fekvő tetőablak nem helyezhető el.
2. Műemléki jelentőségű területen belül a hajlított házas beépítési mód (vagy legalább 10 méteres épületszélesség) esetén az utcai oldalon és az oldalkertre néző tetőszakaszon sem álló, sem tetősíkban fekvő ablak nem helyezhető el. Helyette az utcai oldalon a homlokzattal egybeépített, az épületszélesség 1/3 részét meg nem haladó tetőfelépítmény építhető, melynek álló oldalfala nem lehet.
(16) A megengedett legnagyobb beépítettség mértékének értelmezése a műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen belül:
Lf/1.1, Lf/1.2 övezetekben
A megengedett legnagyobb beépítettségi mérték 30*.
a.) A lakó és gazdasági udvar együttes beépítettségi mértéke nem haladhatja meg a
30 %-ot. A normatív szabályozás elve miatt nem a tényleges, hanem a HÉSZ 9. § (5) bekezdés szerint megadott elvi zónahatárokkal kell számolni.
30 %-ot. A normatív szabályozás elve miatt nem a tényleges, hanem a HÉSZ 9. § (5) bekezdés szerint megadott elvi zónahatárokkal kell számolni.
b.) A csűrös gazdasági zóna beépítettségi mértéke legfeljebb 15 %.
c.) A gyümölcsös zóna beépítettségi mértéke maximum 3 %.
d.) A rét-legelő-szántó zóna nem beépíthető.
9. §
LAKÓTERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
(1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.
(2) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 14. § (2) szerint, kivéve a 7. és 8. pontot.
(3) A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki.
(4) a) Egy építési telken belül – kivéve az Lf/1. övezetet – csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhető el.
b) Az Lf/1.1 övezet kettős oldalhatáron álló beépítésű, általában osztatlan közös tulajdonú, vagy abból megosztott telkein belül legfeljebb két lakóépület építhető ellentétes építési oldalon, és lakóépületenként legfejlebb két rendeltetési egység helyezhető el.
c) A lakóépületeket, lakófunkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja.
(5) A lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak:
Lakó és gazdasági udvar zónája
|
|
|
|
|
|
|
|
1. Az utcai telekhatártól számított legfeljebb 25 méterig tartó, illetve a szabályozási terven jelölt méretű zóna.
Lf/1 övezetben a zónahatár 25 méter
Lf/2 övezetben a zónahatár 25 méter, a lakó és gazdasági udvar zónája összevonásra kerül.
2. Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület újonnan nem helyezhető el. Azon melléképületek, melyek főépülettel egybeépítettek jelen állapotukban megtarthatóak.
3. Megtarthatóak a jelenleg a nem engedélyezett sávban elhelyezkedő melléképületek is.
4. Az utcai telekhatártól számított 25 méteren belül a melléképület csak főépületekkel egybeépítve létesíthető.
5. Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók. Kivételt képeznek a kialakult meglévő melléképületek, illetve a népi építészeti hagyományok szerinti építési szokások (nagyállat istálló a lakóházzal egybeépítve).
Gazdasági udvar zónája
|
|
|
|
|
null1.null |
|
|
|
szabályozási terven jelölt méretű zóna.
Lf/1 övezetben a zónahatár 25 méter
Lf/2 övezetben a zónahatár a lakóudvar zónájával összevonásra kerül
2. A melléképületek elhelyezése az alábbiak szerint lehetséges:
2.1. Melléképület főépülettel egybeépítve, oldalhatáron állóan, vagy a főépülettel megegyező csurgótávolságra. A kötelező épületszélességek (építési helyek) megtartásával.
2.2. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel, főépületekkel megegyező telekhatárra épülhet.
2.3. A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek és a telepítési és tűztávolságok, valamint az állattartó épületek védőtávolságainak betartása mellett szabadon elhelyezhetők.
2.4. Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók. Kivételt képeznek a kialakult meglévő melléképületek, illetve a népi építészeti hagyományok szerinti építési szokások (nagyállat istálló a lakóházzal egybeépítve).
3. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.
4. A zónában elhelyezhetőek a HÉSZ 8. § (15) bekezdésben megadott funkciók.
5. A gazdasági udvar zónájába eső, vagy ott újonnan építeni kívánt csűrök hasznosítása, újrahasznosítása:
5.1. Csűr hasznosítása eredeti funkciójában, illetve részlegesen idegenforgalmi célokra:
az eredeti építészeti kialakítás megőrizve.
A zónán belül a főépülettel egybeépített módon mind főépületi funkció, mind melléképületi funkció elhelyezhető.
A főépülettől különállóan csak melléképületi funkció jelenhet meg, ilyen esetben az építmények közötti távolság OTÉK szerinti értékét be kell tartani.
5.2. Csűr hasznosításának lehetőségei eredeti funkciójától eltérő lakó, idegenforgalmi, vagy egyéb célokra (kisipari, vagy barkácsműhely, műterem, üzlet, idegenforgalmi funkció, szálláshely funkció, gépkocsi és gépjármű tároló, stb.) az alábbiak szerint lehetséges:
Az eredeti építészeti kialakítás megőrizve,
Az eredeti építészeti kialakítást megőrizve és a csűr eredeti szerkezetét és megjelenését megtartva, azt kiegészítve, téliesítve, hőszigetelve.
Ebben az esetben a funkcióhoz szükséges homlokzati átalakítások elvégezhetőek (ajtó, ablakok), de a csűr tömege, főbb arányrendszerei maradjanak meg.
A csűr szerkezeti állékonyságát (alapozása, faszerkezetek méretezése) statikai számításokkal igazolni kell.
Amennyiben a meglévő csűr melyet újrahasznosításra szánnak, a meglévő lakóépülethez (melléképülettel összeépített épület itt lakóépületnek értendő) képest 10 méteres távolságon belül van és a lakóépület lakófunkció a telken belül máshol nem bővíthető (a tetőtér beépítés itt nem számít lakóépület-bővítésnek), a lakóépület a csűrrel egybeépíthető, és a csűr helyén azzal azonos tömegű új épület építhető a tömegarányok megtartása mellett, de korszerű szerkezetekkel (alapozás, falszerkezet, födém).
Az így értelmezett épületen belül max. 2 hasznos szint létesíthető.
5.3. Újonnan épített csűrök, vagy tömegében ahhoz hasonló megjelenésű épületek funkciója a HÉSZ 9. § (5) bekezdés b.) 5.2. pont szerint.
Újonnan épített csűrbe lakófunkció nem telepíthető.
Épület elhelyezés a HÉSZ 9. § (5) bekezdés c) 2. pont szerint.
Újonnan építeni kívánt csűrök csak a tájhagyománynak megfelelő anyagokból építhetők (fa, kő, cserép, födémek esetében szilárd födém létesíthető).
5.4 Csűrök esetében az építménymagasság értéke legfeljebb 5,0 méter lehet.
|
|
|
|
Csűrös gazdasági zóna
1. Az utcai telekhatártól számított 50 métertől 100 méterig tartó, illetve a szabályozási terven jelölt méretű zóna.
2. Hagyományos áthajtós csűr építése, funkcionális és egyéb átalakítása esetén a beépítési mód (függetlenül az övezeti szabályozásban megadottaktól) zártsorú is lehet (telekhatártól – telekhatárig). Ebben az esetben azonban a szomszédos épületektől a tűztávolságot meg kell tartani, új épület építése esetén, amennyiben a tűztávolság nem biztosított, úgy átalakítás esetén tűzfalat kell létesíteni.
Amennyiben a tűzfal létesítéséhez a műemléki hatóság, illetve a települési főépítész, vagy a Nemzeti Park nem járul hozzá, egyedi tűzvédelmi felmentést kell kérni.
3. A meglévő csűrök hasznosítása, újrahasznosítása és átalakítása az alábbiak szerint történhet:
Az eredeti építészeti kialakítás megőrizve.
Az eredeti építészeti kialakítást megőrizve és a csűr eredeti szerkezetét és megjelenését megtartva, azt kiegészítve, téliesítve, hőszigetelve.
Ebben az esetben a funkcióhoz szükséges homlokzati átalakítások elvégezhetőek (ajtók, ablakok), de a csűr tömege, főbb arányrendszerei maradjanak meg.
A csűr szerkezeti állékonyságát (alapozása, faszerkezetek méretezése) statikai számításokkal igazolni kell.
4. Csűrös gazdasági zónában csak melléképületi funkciók jelenhetnek meg.
5. Újonnan épített csűrök és rakodók elhelyezése és kialakítása csak a tájhagyományoknak megfelelő anyagokkal (fa, kő, cserép, födémek esetében szilárd födém is) lehetséges.
|
|
|
|
Gyümölcsös zónája (szilvás)
Meghatározása a szabályozási terv szerint.
1. Kötelezően megtartandó funkció a gyümölcsösöket a védett területeken meg kell őrizni, megújításukról gondoskodni kell. Tarvágás nem megengedhető.
2. Gyümölcsfákkal való fedettsége legalább 70 %.
3. Csak mezőgazdasági termények tárolását szolgáló épület vagy építmény építhető, hagyományos anyaghasználattal.
|
|
|
|
Rét, legelő, szántó zónája
Meghatározása a szabályozási terv szerint.
1. A hagyományos gazdálkodási mód fenntartásával, rét-legelő, szántó műveléssel.
2. Az övezet nem beépíthető.
|
|
|
|
Kert zóna
A hagyományos lakóterületen belüli kert vegyes felhasználással, részben gyümölcsösként.
Nem beépíthető, de területe a beépítettség mértékébe beszámítható. A kert zóna elkeríthető.
(6) A zónahatárok eltérő alkalmazása
a.) A zónahatárokat részben a HÉSZ-ben megadott méretekkel, részben a szabályozási terven jelöltek szerint kell figyelembe venni.
b.) Az övezeten belüli zónahatárokat a meglévő tulajdoni albetétek határaihoz, esetleges telekhatárokhoz, vagy meglévő épületekhez lehet igazítani oly módon, hogy az a kisebb területű zóna területének 20 %-át ne haladja meg.
c.) Abban az esetben, ha a zónahatárok a kialakult viszonyokhoz alkalmazkodóan kerülnek kijelölésre az engedélyezési eljárás során, akkor is a terven megadott, vagy a HÉSZ-ben szabályozott beépítettségi mértéket kell tartani. Megnövelt területű zónához nem tartozhat nagyobb beépítettségi mérték.
(7) A gazdasági épületek (jelen rendelet 8. § (10) b.) 2. pontjában megadott funkciók esetében a megengedett homlokzatmagasság (építménymagasság) mértéke 4,5 méter is lehet.
(8) A nem védett lakóterületeken belül a szabályozott beépítési módtól az alábbi esetekben lehet eltérni:
a.) Főépületek esetében OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD értelmezése
1. Ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló beépítés 1,0 méter széles csurgótávolság elhagyásával is lehetséges.
b.) Melléképületek esetében
1. A kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is létesíthető.
2. A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
(9) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.
(10) Az állattartó épületek elhelyezésének kiegészítő szabályait a lakóterületeken a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.
10. §
Falusias lakóterületek övezeti előírásai
(1) Az Lf/1.1 jelű lakóövezetek
a.) Az övezet telekzónái:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
nem jelennek meg, nem elkeríthetőek.
(2) Az Lf/1.2 jelű lakóövezetek funkcionális zónái az alábbiak:
a.) Az övezet telekzónái:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
(3) Az Lf/2 jelű lakóövezetek
a.) Az övezet telekzónái:
|
|
|
|
|
|
|
|
||
(4) A lakóterületen belüli eltérő funkciójú alövezetek szabályozása
Lf/Köú lakóterületen belüli mezőgazdasági kiszolgáló út.
Az út területe nem elkeríthető.
(5) Lakóterületek telekre vonatkozó összefoglaló övezeti szabályozása
|
|
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
||||||||
|
|
|
legkisebb |
megengedett építmény magasság |
legna-gyobb beépí-tettség % |
||||||
|
széles-ség (m) |
mély-ség (m) |
telek-terület m2 |
zöld-felület % |
|||||||
|
Falusias lakóterület |
|
0 |
20 |
50 |
2000 |
60 |
3,5 |
30* |
||
|
|
0 |
16 |
50 |
1500 |
60 |
3,5 |
30* |
|||
|
Lf |
|
0 |
15 |
60 |
1000 |
50 |
4,0 |
30 |
||
|
|
0 |
15 |
80 |
1200 |
50 |
4,5 |
25 |
|||
|
|
0 |
16 |
50 |
800 |
50 |
6,0 |
30 |
|||
11. §
A településközpont vegyes területek funkcionális szabályozása
|
|
Vt |
|
Az övezet elsősorban lakó, idegenforgalmi és intézményi funkciók elhelyezésére szolgál.
a) Az övezetben nem helyezhető el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 7. pontjában megadott létesítmény.
b) Az övezetben kivételesen sem helyezhető el az OTÉK 16. § (3) bekezdésében fölsorolt létesítmények.
c) Az övezetben csak egyedi telek alakítható ki.
d) Az övezetben, amennyiben falusias lakófunkció jelenik meg, az állattartás a HÉSZ 1. sz. melléklete szerint engedélyezhető.
e) Az övezetben az alábbiak szerinti telken belüli telekhasználati zónák jelenhetnek meg:
p Zóna
A zóna az övezeti alapfunkciók elhelyezésére szolgál.
Szabályozása a szabályozási terv szerinti méretekkel.
l Zóna
A HÉSZ 9. § (5) c) pont szerint
m Zóna
A HÉSZ 9. § (5) d) pont szerint
o Zóna
A HÉSZ 9. § (5) f) pont szerint
|
|
Vt |
|
a) Az övezet elsősorban települési intézmények, igazgatási, oktatási, kereskedelmi funkciók elhelyezésére szolgál. Lakófunkció csak szolgálati lakásként jelenhet meg.
|
|
Vt |
|
Az övezet az idegenforgalmi központ szerepét tölti be. Lakófunkció az övezetben nem létesíthető.
(4) Településközpont vegyes területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása
|
|
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
|||||||
|
Építési övezet jele |
beépíté-si mód |
legkisebb |
megengedett építmény magasság |
legna-gyobb beépí-tettség % |
|||||
|
széles-ség (m) |
mély-ség (m) |
telek-terület |
zöld-felület % |
||||||
|
Település- |
|
O |
15 |
60 |
1000 |
30 |
3,5* |
30* |
|
|
|
SZ |
20 |
(K) |
(K) |
60 |
4,5 |
30* |
||
|
Vt |
|
O |
12 |
50 |
600 |
40 |
3,5 |
40 |
|
|
|
Z |
15 |
20 |
(K) |
- |
4,0 |
80 |
||
|
|
Z |
VÁL-TOZÓ |
1000 |
- |
6,0 |
80 |
|||
|
|
SZ |
20 |
50 |
1000 |
30 |
7,5 |
40 |
||
|
Vt |
|
Z |
20 |
30 |
600 |
20 |
4,5 |
40 |
|
12. §
Különleges területek
(1) A község különleges területei sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak.
|
|
K |
|
||
|
|
K |
|
||
|
|
K |
|
||
|
|
K |
|
||
|
|
K |
|
||
|
|
K |
|
||
|
|
K |
|
||
|
|
K |
|
||
|
|
|
|
||
|
|
K |
|
||
|
|
|
|
||
Az övezetben kemping, szálláshely szolgáltató funkciók (kisebb panziók, üdülők) és azokat kiszolgáló létesítmények helyezhetőek el. Parkolás telken belül OTÉK szerint.
|
|
|
|
A kiszolgáló funkciók és a parkolás OTÉK szerint, telken belül oldandó meg.
|
|
|
|
Kisszállodák, panziók, üdülőházak elhelyezését szolgáló övezet.
A kiszolgáló funkciók és a parkolás OTÉK szerint, telken belül oldandó meg.
|
|
|
|
Kisszállodák, panziók, üdülőházak elhelyezését szolgáló övezet.
A kiszolgáló funkciók és a parkolás OTÉK szerint, telken belül oldandó meg.
|
|
|
|
Elsősorban idegenforgalmi, szabadidős tevékenységek számára. Itt alakítható ki a skanzen és az állatbemutatók is.Az övezeten belül rendeltetési egységenként egy lakás létesíthető.
|
|
|
|
Nagy tömegeket vonzó rendezvénytér funkcióval, szabadtéri színpaddal, magába foglalva az Öreg-tavat és a környező sétányokat és pihenő, játszó övezeteket.
|
|
K |
|
Ökoturisztikai bemutató zóna, ökoturisztikai bemutató, pihenő és szabadidős funkciókkal.
|
|
|
|
||
|
|
K |
|
||
|
|
|
|
||
Elsősorban sporttelep és strand elhelyezésére szolgál. Az övezeten belül szálláshely szolgáltató, lakó funkció és üdülőépületek nem helyezhetőek el.
|
|
K |
|
||
|
|
|
|
||
|
|
|
|
||
|
|
K |
|
||
|
|
|
|
||
Működő vagy működésbe vonható temetőterület. Az újonnan működésbe vont területek esetében 20 méter széles védőerdősávot kell kialakítani. A temetőn belül csak a temető kiszolgálását biztosító és egyházi funkciójú épület helyezhető el.
|
|
K |
Temető övezet, kegyeleti park. |
||
|
|
K |
|
||
|
|
|
|
||
|
|
|
|
||
Különleges területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása
|
|
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
|||||||
|
Építési övezet jele |
beépí-tési mód |
legkisebb |
megengedett építmény magasság |
legna-gyobb beépí-tettség % |
|||||
|
széles-ség (m) |
mély-ség (m) |
telek-terület m2 |
zöld-felület % |
||||||
|
Különleges terület |
|
||||||||
|
|
SZ |
25 |
40 |
1000 |
80 |
7,5 |
5 |
||
|
K |
|
SZ |
50 |
100 |
5000 |
40 |
4,5 |
10 |
|
|
|
SZ |
50 |
100 |
5000 |
40 |
12,5 |
40 |
||
|
|
SZ |
50 |
50 |
2500 |
50 |
7,5 |
25 |
||
|
|
SZ |
50 |
80 |
4000 |
60 |
7,5 |
15 |
||
|
|
SZ |
20 |
VÁL-TOZÓ |
5000 |
60 |
4,0 |
10 |
||
|
|
SZ |
VÁL-TOZÓ |
VÁL-TOZÓ |
5000 |
60 |
4,5 |
15 |
||
|
K |
|
|
90 |
4,5 |
1 |
||||
|
|
|
80 |
4,5 |
10 |
|||||
|
K |
|
SZ |
VÁL-TOZÓ |
VÁL-TOZÓ |
10000 |
20 |
7,5 |
30 |
|
|
K |
|
SZ |
50 |
90 |
4500 |
40 |
7,5 |
30 |
|
|
|
SZ |
(K) |
(K) |
(K) |
20 |
6,00 |
30 |
||
|
K |
|
SZ |
150 |
80 |
12000 |
90 |
7,5 |
3 |
|
|
|
|
- |
- |
- |
|||||
|
K |
|
|
10 |
6,0 |
5 |
||||
|
|
|
10 |
6,0 |
5 |
|||||
13. §
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni. Közterületen épület, építmény csak ideiglenesen létesíthető.
(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése
e) távbeszélő fülke elhelyezése,
f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás ideiglenes jelleggel
g) zöldfelületek, fasorok
h) közművek felépítményei műemléki hatósággal egyeztetett módon
i) egyéb, Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.
(7) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.
(8) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv stb.)
(9) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább egy kerekes-székekkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi-parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.
14. §
Közlekedési és közműterületek
(1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott:
KÖú jelzésű közterületei, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak
(2) A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:
|
|
KÖú |
|
Szabályozása:
1. belterületen: min. 16 méter, illetve szabályozási terv szerint
2. külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal 16 méter
az út építési területe min. 22 méter
az út védőtávolsága 60 méter
|
|
KÖú |
|
Szabályozása:
Belterületen min. 14 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték
|
|
KÖú |
|
Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 10 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték, vagy kialakult állapot.
|
|
KÖú |
|
Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 2 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.
|
|
KÖú |
|
Szabályozása:
Külterületen
Az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – meglévő jogi határokkal, illetve 6 méter
Az út építési területe minimum 12 méter
Az út védőtávolsága 22 méter
|
|
KÖú |
|
Szabályozása:
Belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték
|
|
KÖú |
|
|
|
KÖú |
|
|
|
KÖú |
|
|
|
KÖú |
|
|
|
KÖú |
|
(3) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.
(4) Az úthálózati rendszer hierarchiáját és a szükséges forgalommeghatározásokat a HÉSZ 2. számú melléklete tartalmazza.
(5) Védett közterületek esetében az alábbiak szerint kell eljárni:
KÖZTÉR ÉS KISZOLGÁLÓ UTAK
Gyalogos forgalom számára fenntartott, díszburkolattal fedett, növényzettel és utcabútorokkal, köztéri műalkotásokkal gazdagított terület.
Megvalósítás előtt közterületi terv készítendő, melynek ki kell térni a térburkolatokra, növényzetre, utcabútorokra, térvilágításra és egyéb közművekre. A különféle tervfajtáknak egyidőben kell készülni.
15. §
A közművesítés területei és létesítményei
(1) A rendelet hatálya alá eső területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele.
(2) A területen a víziközmű kiépítés mértéke:
a) A vezetékes ivó-, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat lehetőleg körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.
A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.
b) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.
c) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki.
(3) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető., melynek vízzáróságát jegyzőkönyvvel kell igazolni. Amennyiben a szennyvízcsatorna kiépül, úgy az ingatlanonkénti rákötés kötelező érvényű.
(4) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.
(5) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani. A közművezetékeket föld alatt kell vezetni, a jelenlegi műemléki jelentőségű területen zavaróan megjelenő légvezetékeket meg kell szüntetni.
(6) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad.
16. §
Zöldterületek
(1) A település közterületi zöldterültei önálló területfelhasználási egységként közpark övezetben jelennek meg.
|
|
KP |
|
(2) A sajátos használat szerint eltérő övezetek szabályozása
|
|
KP |
Közpark övezet, szabályozása az OTÉK 27. § szerint, kivéve a beépítettséget. Az övezet nem beépíthető. |
|
|
KP |
Közpark övezet, ideiglenesen az új kemping megépítéséig szezonszerűen kempingként üzemeltethető. |
|
|
KP |
Közpark övezet, szabályozása az OTÉK 27. § szerint, beépítési lehetőségei OTÉK 27. § szerint. |
17. §
Erdőterületek
(1) Az erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint:
|
|
Ev |
|
(3) Az erdőterületek beépíthetősége az OTÉK 28. § (3) és (4) bekezdés és az ANPI előírásai szerint.
(4) Az ANPI területére eső (Aggtelek teljes közigazgatási területe) védett erdőterületek övezeti besorolása
|
|
Ev |
|
|
|
|
Ev |
|
|
|
|
Ev |
|
|
18. §
Mezőgazdasági területek
(1) A mezőgazdasági területek besorolása:
a) kertes, jele: Mk,
b) általános mezőgazdasági területkorlátozott használattal, jele: Mák
(2) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak:
|
|
Mk |
|
||
|
|
Mk |
|
||
|
|
Mák |
|
||
|
|
Mák |
|
||
|
|
Mák |
|
||
|
|
Mák |
|
||
|
|
Mák |
|
||
|
|
Mák |
|
||
|
|
Mák |
|
||
19. §
Vízgazdálkodási terület
(1) A vízgazdálkodással összefüggő területek.
|
|
V |
|
|
|
V |
|
A szabályozásban rögzített kiépítéséhez és működtetéséhez a szükséges vízjogi engedélyeket be kell szerezni, valamint mindennemű beavatkozást csak hatósági engedélyek és az ANPI hozzájárulásával lehet végezni.
|
|
V |
|
|
|
V |
|
(3) Külterületi vízfolyások(patak) és kisvízfolyások
1. A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni. A vízfolyások partélétől számított 3- 3 m fenntartási területsávot szükséges biztosítani felvonulás céljára.
2. A parti területek és meder kaszálása a medrek vagyonkezelőjének feladata.
3. A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos illetve a kezelő kötelessége.
IV. Fejezet
A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
20. §
Általános előírások
(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést,
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait, valamint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának általános és védelmi előírásait.
(3) A környezet védelméről szóló 1995. évi XIII. törvény alapján a helyi környezetvédelmi programot el kell készíteni.
21. §
A természet értékeinek védelme
(1) A község igazgatási területe védendő, az Aggteleki Nemzeti Park területére esik, védelméről az ANPI gondoskodik
(2) A természeti környezet védendő értékei:
1. Tájkarakter
2. Külterületi táj látványa a település és a környező táj harmóniája
(3) A Baradla barlang világörökségi védelemmel rendelkező föld alatti területei.
(4) A védett területek jegyzékét a HÉSZ 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE 1.-3.pontja tartalmazza.
22. §
A föld védelme
(1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok ill. használók kötelessége.
(2) A termőföld védelméről az 1994. évi LV. törvény rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.
(3) A jegyzékbe vett természetvédelmi területek kezelési előírásairól az Aggteleki Nemzeti Park gondoskodik.
(4) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az engedélyesnek kell gondoskodnia.
(5) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.
(6) A téli síktalanítás kizárólag érdesítő vagy más környezetbarát anyaggal történhet. Mindennemű vegyszer használata tilos.
23. §
A vizek védelme
(1) Fokozottan kell védeni a település területét érintő vízfolyások vízminőségét. A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan az egyéb jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Vízvédelmi szempontból figyelembe kell venni a vízgazdálkodásról szóló mód. 1995. évi LVII. Törvényben, valamint a felszíni vizek minőségi védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a vízgyűjtő gazdálkodás szabályairól szóló 221/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 28/2004. (XI.29.) KvVm rendelet, illetve a csatornabírságról szól mód. 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet, továbbá a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról szóló 46/1999 (III. 18.) Korm. rendeletben foglalt előírásokat.
(2) A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.
(3) Gondoskodni kell az általános érvényű vízvédelmi előírásokban, továbbá a vonatkozó helyi vízminőség védelmi előírások betartásáról.
(4) Mélyfekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők föl.
(5) Aggtelek község „A” szennyezés érzékenységi besorolású a 33/2000 (III. 17.) Kormányrendelet szerint.
(6) A felszíni vízfolyások vízminőségének javítását a vízgyűjtők rendezését és a szennyező források felszámolását elősegítendő ökológiai állapotfelmérő tanulmányterv, környezeti hatásvizsgálat és intézkedési terv készítendő.
(7) A felszíni vízfolyások mederrendezésével a természetes vízparti vegetációt, vagyis a természetes élőhelyek védelmét a tervezés, a kivitelezés során egyaránt biztosítani kell.
24. §
A levegőtisztaság védelme
(1) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.
(2) A levegőtisztaság-védelem szempontjából a korábban érvényben lévő rendeletek szerint a terület kiemelten védett kategóriába tartozott.
Az új besorolást a 21/2001 Kormányrendelet szerint kell meghatározni.
(3) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó szennyezőanyag kibocsátási határértékek teljesülnek.
(4) A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. tv. és az azt módosító 2000. évi CXXIX törvény, valamint a 120/2001. (VI.30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001 (II.14.) Korm. rendelet 11. §. és 23. §. (3) és (4) pontjainak előírásai alapján, illetve a 2000. évi CXXIX törvény 1. §. b. pontja alapján az avar és kerti hulladék égetését külön önkormányzat által szabályozott módon lehet elvégezni.
25. §
Zaj és rezgés elleni védelem
(1) A község belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.
(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.
(3) Közlekedési eredetű zaj elleni védelem érdekében, amennyiben közutak mellett a területfelhasználás megváltozik, vagy az utak forgalma az út jellegének megváltozása miatt nő meg,a közlekedési zajra vonatkozó határértékek megállapításánál a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM sz. rendeletben meghatározott besorolások és határértékek érvényesek.
(4) A hangosító berendezéseket, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell.
26. §
Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás
(1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtését és szállítását egyéb önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) A veszélyes hulladék szeméttelepre nem kerülhet. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos és átmeneti tárolásáról, elszállításáról illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelő gondoskodik, szakirányú cégek bevonásával. (98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet szerint) A területen működő létesítmények veszélyesnek minősülő hulladékaikat a szennyvízhálózatba nem bocsáthatják, kommunális szilárd hulladékkal együtt nem kezelhetik.
(3) A község területén belül kommunális és egyéb hulladék csak zárt edényzetben tárolható az elszállításig.
27. §
Sugárzás
Sugárzás tekintetében a rendelet hatálybalépésekor az MSZ 16260/1 állami szabvány van érvényben.
V. Fejezet
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
28. §
Általános előírások
Kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre és azok környezetére.
(1) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére, vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.
(2) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.
(3) Szorgalmazni kell a település szennyező forrásainak megszüntetését.
(4) Szorgalmazni kell az azonos, illetve hasonló rendeletetési egységek településszerkezeti terven jelölt megvalósítását, területi átcsoportosítását.
(5) A településszerkezeti terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
(6) A muzeális emlékek, régészeti lelőhelyek védelméről külön jogszabályok rendelkeznek. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, azok anyagának megfelelő elhelyezését.
(7) A közművezetékek föld alá helyezéséig csak fa oszlop alkalmazható a légvezetékek számára.
29. §
Építészeti értékvédelem
(1) Országos védelem alatt álló műemlékek:
Jegyzékét a HÉSZ 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE tartalmazza.
(2) Műemléki környezet:
(A 2001. LXIV. tv. alapján)
Jegyzékét a HÉSZ 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE tartalmazza.
(3) Helyi építészeti védelem alá vont épületek:
Jegyzékét a HÉSZ 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE tartalmazza.
(4) Helyi értékvédelmi terület határai
Területi határait a HÉSZ 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE tartalmazza.
(5) Régészeti területek:
Jegyzékét a HÉSZ 5. SZÁMÚ MELLÉKLETE tartalmazza.
(6) Védett közterületek, közterek és közterületek:
A műemléki jelentőségű területen belül minden utca, köztér és közterület.
(7) Műemlékek, műemléki környezet, sajátos építési szabályai:
a) A műemlékileg védett területeken a látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni.
(Trafóházak, tűzcsapok, aknafedlapok, gázvezetékek bekötései, stb.)
A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területen a közműveket föld alatt kell elhelyezni, különös tekintettel a légkábelek megszüntetésére.
b) A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes természetes burkolókő legyen, illetve az aszfalt burkolatok esetében legalább díszítőkőként jelenjen meg.
Kiselemes beton anyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kiskocka kő vagy nagykocka kő jellegéhez hasonlít, szürke, antracit vagy homokszínben.
c) A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, kiselemes beton) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a műemléki hatóság a hozzájárulását adja.
d) Az utcához, utcaképhez, tömbbelsők belső tereihez tartozó minden utcabútort, mikroarchitektúra elemet azok elhelyezése előtt a műemléki hatósággal egyeztetni kell.
e) Az utcák, terek kialakításához minden esetben közterület rendezési tervet kell készíteni, mely tartalmazza a burkolati terveket, mikroarchitektúra elemeket, zöldfelületi kiviteli terveket. A közterületeken elhelyezhető utcabútor jellegű pavilonokat, azok kiviteli és színezési terveit.
Csak műemléki környezetbe illő, stílusban nem idegen hagyományőrző természetes anyagokból készült elemek és építmények engedélyezhetőek.
A közterületi reklámhordozók, hirdetőoszlopok, felirati mezők, világító emblémák, stb. is a környezethez illő formában valósulhatnak meg, melyet a műemléki hatósággal egyeztetni kell.
f) A közterületrendezési tervek készítésekor - a védett közterületeken - az alábbi szempontok szerint kell eljárni:
A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen.
A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.
A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.
A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.
A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.
g) Az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások alkalmazását kell előírni. (Egyedi rögzítőszerkezetek, méretkorlátozások). Egy épületen maximum 1 db 0,4 x 1,0 méter méretű elem helyezhető el.
Nem engedélyezhetők nagy, függőleges (világító) reklámfeliratok, melyek méretei az 1,0 métert meghaladják sem az épület homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában, sem a tetőn.
A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak és az esztétikai szempontoknak az egyensúlya.
(8) A műemlékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál (akár az épület egyedileg védett vagy nem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni (akár ismertetőfüzet formájában is):
a) Építési anyaghasználat
1. Lábazatképzés
Kő, műkő, hagyományos anyaghasználat.
2. Falfelületek
Vakolt, festett, vakolatdíszes homlokzatok a gömöri hagyományok szerinti homlokzatképzéssel, színezése általában fehér, sárga díszítéssel.
A Gömörben még megtalálható bordó, kék, sárga, rózsaszín színek és díszítőelemek nem zárhatóak ki, de ezt a műemléki hatósággal külön egyeztetni kell.
Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
3. Tető
A tetőfedés anyaga égetett agyag, mázatlan cserép, piros vagy natúr színben, fazsindely.
Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, és papír vagy bitumenes zsindely.
b) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme
1. Térarányok, utcaképek
A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.
A helyi építési hagyományok szerint egy tetőn egy álló tetőfelépítmény lehet, melynek hagyományos funkciója a padfeljáró, de más funkciót is kaphat („Szénafeldobó ablak” mintájára).
Fekvő tetőablak csak egyedileg helyezhető el, sorolása nem megengedett. Mérete maximum 1,0 m x 1,5 m.
A felsorolt szabályok az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.
2. Homlokzati arányrendszer védelme
A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg.
(Szalagablak, erkélysor, stb.)
A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg.
A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben.
Utcai homlokzaton a nyílásméret darabonként max. 0,9 x 1,50 m lehet
Utcai oromfalban elhelyezhető nyílászárók
vagy 1 db 0,9 x 1,2 méteres középen, tengelyben
vagy 2 db 0,6 x 0,9 méteres ablak, tengelyeresz szimmetrikusan
vagy 3 db 0,4 x 0,6, 0,4 x 0,9 méretű ablak, melyből 1-1 db 1,4 x 0,6-os méretű, szélen 0,4 x 0,9 méretű középen helyezhető el.
3. Kerítések szabályozása
Nem alkalmazható utcafronton beton, vagy ennek kombinációjával kialakított kerítés. Csak a hagyományos fa, deszkakerítés alkalmazható, lécezett, vagy hasított fa kivitelben, kivételesen kovácsoltvas kerítés is engedélyezhető. A lábazatot kőburkolattal kell ellátni.
Építhető rakott kőkerítés, melynek lezárása kőlappal, vagy egy irányba lejtő cseréppel történjen. Kerítésmagasság max. 1,8 méter .
4. Védendő karakterelemek, melyeket az új építések esetén is alkalmazni kell a védett területeken belül.
A védett területen az épületek csak oldalhatáron állóan, esetleg előkert nélkül is elhelyezhetők, a kialakult állapotnak megfelelően. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a műemléki és a helyi védelem alatt álló épületeket alapul véve kell meghatározni. Ennek megfelelően az utcára merőleges tetőgerincű épületeket, a helyben jellegzetes oldaltornácos, utcai homlokzaton esetenként homloktornáccal is megjelenített módon kell építeni.
Oromfalban loggia, erkély nem építhető.
Karakterelemek alkalmazása:
- helyi hagyományok szerinti vakolatdíszítés és színezés,
- utcai homlokzaton (sarkon befordulva) sávos díszítésű, vagy pálcás díszítésű elemek,
- eresz alatti párkánytagozatok, vakolatdíszek,
- ablak körül vakolt keret, párkány és szemöldök,
- a pillér fejezete párkánytagozattal együtt,
- az oromfal és az alsó homlokzat találkozásánál vízvető van, alatta egyszerűbb párkány tagozat,
- a lakórész udvari homlokzata tornácos, melyet a gömöri fafaragó hagyományok szerint, vagy egyszerűbb, stilizált változatban kell megépíteni.
(9) Helyi értékvédelmi területek sajátos építési szabályai:
A helyi értékvédelmi területen belül az egyes épületek kialakításánál (akár védett az épület egyedileg, akár nem) az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni és az építtető tudomására hozni:
a) Építési anyaghasználat:
Mint jelen rendelet 29. § (8) bekezdés a) 1., 2., 3. pont.
b) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme:
Mint jelen rendelet 29. § (8) bekezdés b) pont.
(10) Az egyedi védelem alá tartozó épület sajátos építési szabályai:
a) Az egyedi védelem alá tartozó épületek esetében a műemléki hatósághoz tartozó védett épületekre a műemlékvédelmi jogszabályok vonatkoznak.
b) A helyi védelem alá tartozó épületek esetében a műemléki jelentőségű területeknél megadott szabályok szerint kell eljárni. Azonban az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy az épület nem bontható el (csak különleges helyzetben, életveszély esetén külön engedéllyel).
c) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni csak mértéktartással lehet, gyökeres változtatás nem engedélyezhető.
d) A homlokzati díszítőelemeket (vakolatdíszek, tagozatok, festett díszítések, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, tornácok, kerítések, kapuk, stb.
(11) Tervezési jogosultság
A védett területek (műemléki környezet,) és védett (műemléki és helyi építészeti) épületek esetében csak okleveles építészmérnök, vezető tervező készíthet építési engedélyezési terveket.
(12) Régészeti területek:
A meglévő, illetve később kijelölendő vagy régészeti kutatással igazolt és pontosított területeken építési engedély csak a területileg illetékes hatóság hozzájárulásával adható ki.
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
30. § (1) Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási tervek 2006. január 01. lép hatályba.