1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Aggtelek Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Székhelye: 3759 Aggtelek, Kossuth Lajos út 8.

2. § Az önkormányzat jelképe: a címer és a zászló amelyekről, valamint használatuk rendjéről a képviselő-testület rendeletet alkotott.

3. § (1) Az önkormányzati jogok az Alaptörvényben rögzítettek szerint illetik meg az önkormányzatot.

(2) A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezhet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben is. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett helyi közösség, érintett érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit törvényben meghatározottak szerint átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(3) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-a tartalmazza.

(4) A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Az önkormányzat az Mötv. 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, kötelező és önként vállalt feladat- és hatásköröket lát el.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladatellátása során – törvényben meghatározottak szerint – intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat, és megteremti a helyben biztosítható közfeladatok ellátásának feltételrendszerét.

(3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:

(5) Az önként vállalt feladatok megvalósíthatósága tárgyában a képviselő-testület, az éves költségvetési rendeletben – forrásbiztosítással – dönt.

6. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv előkészítése és előterjesztése a polgármester feladata.

(2) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez a polgármester javaslatot kérhet:

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

7. § (1) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki munkásságát és gyakorolja jogkörét.

(2) A testületi ülés lehet:

8. § Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásáról; valamint a választás eredményéről.

9. § A testület az éves munkatervekben meghatározott időpontokban ülésezik, de évente legalább 6 ülés tart. A munkatervben elfogadott időpontoktól utólagosan eltérni rendkívül indokolt esetben lehet, az elmaradt ülés pótlásával.

10. § (1) A rendkívüli ülések száma nincs meghatározva és azt valahányszor, ha a szükség úgy kívánja, össze kell hívni.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni.

(4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenféleképpen közölni kell.

11. § A képviselő-testület az üléseit, a közmeghallgatásait a községháza tanácstermében (Aggtelek, Kossuth Lajos út 8.), az egyéb lakossági fórumait a Művelődési Házban (Aggtelek, Deák Ferenc út 2.) tartja.

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) Az ülés meghívóját, a képviselők részére az ülés előtt legalább 3 nappal kell kézbesíteni. A meghívóval együtt kézbesíteni kell az ülés napirendjeinek előterjesztéseit is. Az előterjesztések kézbesítésére helyi kézbesítő vagy postai úton kerül sor.

(3) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak jelölését is.

(4) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.

(5) A képviselő-testület ülésére a tevékenységi körükben felmerülő napirendek tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni:

(6) A tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére, a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(7) A lakosságot a képviselő-testületi ülés helyéről és időpontjáról, az ülés napirendi javaslatáról, annak megtartása előtt legalább 3 nappal korábban, a meghívó közzétételével értesíteni kell. A meghívót az önkormányzati hivatal hirdetőtábláin ki kell függeszteni.

13. § (1) A testületi ülések – zárt ülés kivételével – nyilvánosak és az azokon a megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(2) A képviselő-testület nyílt ülésen megjelenő állampolgárok, az egyes napirendi pontok tárgyalásához – képviselő-testületi hozzájárulás nélkül - nem szólhatnak hozzá, nem nyilváníthatnak véleményt, nem tehetnek fel kérdéseket. A képviselő-testület a hozzájárulásról ügyrendi kérdésként, nyílt szavazással dönt.

(3) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki.

(4) Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezi.

(5) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.

(6) A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján a törvényben meghatározott módon gondoskodik.

14. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester – elsősorban a kiküldött meghívó szerint - tesz javaslatot, amelynek alapján az ülés napirendjét a képviselő-testület állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében, vita nélkül szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend megváltoztatására csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

(4) A továbbiakban az ügyek a (3) bekezdés szerint az ülés megnyitása után elfogadott napirendje szerinti sorrendben kerülnek tárgyalás alá.

(5) Amíg valamely határozathozatalt igénylő ügy, a napirendi pontok közül, vagy az adott napirenden belül határozattal eldöntve nincs, addig más tárgyra áttérni nem lehet. Ugyanazon ülésen a már egyszer letárgyalt és határozattal eldöntött ügy újból tárgyalás alá nem vehető.

(6) A napirendi pontok tárgyalásának lezárásáról a képviselő-testület dönt.

15. § (1) A képviselő-testületi előterjesztéseket a napirend tárgya szerinti előadók készítik el, akik lehetnek a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, a tanácskozási joggal kötelezően meghívottak, illetve a Hivatal adott tárgykörben érintett köztisztviselői, valamint a közös fenntartású intézmények, társulások munkaszervezeteinek ügyintézői.

(2) A napirendi pontokhoz kapcsolódó egyéb előterjesztéseket – elsősorban az önálló képviselői indítványokat, véleményeket - a polgármesternél kell benyújtani, a képviselő-testületi ülés összehívása előtt, rendes ülés esetében 5 nappal előbb; rendkívüli ülés esetében – ha azt nem a polgármester kezdeményezi - az ülés összehívásának kezdeményezésekor. Az előterjesztéseket az ülésre szóló meghívóval kapják meg a képviselő-testület ülésére meghívottak a rendelet 12. §-ában foglaltak szerint.

(3) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek: előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(4) A testületi ülésre az előterjesztés főszabályként írásban kerül benyújtásra, melytől eltérni csak rendkívüli okok miatt lehet. Ilyen rendkívüli ok lehet pl.: az idő rövidsége és a tárgyalandó előterjesztés fontossága. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet.

(5) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(6) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

16. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

17. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Egyidejű akadályoztatásuk, valamint polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a Rendelet 12. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az ülést, az ülés vezetője (továbbiakban: polgármester) nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A képviselő-testület létszámának ülés közbeni változását (érkező, távozó képviselők) a határozatképesség szempontjából folyamatosan figyelemmel kell kísérni; változás esetén a polgármesternek ismételten meg kell állapítani a határozatképességet, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(4) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(5) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

(6) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

18. § (1) A polgármester minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyit vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) A testületi ülésen napirendként, elsőként az adott napirendi pont előadóját, másodikként az érintett bizottság elnökét illeti meg a szó.

(3) Az írásbeli előterjesztést az előadó és az előterjesztés készítője a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett kérdésekre terjedhet ki. Az előadó röviden indokolni köteles azt is, hogy a szóbeli kiegészítésre miért van szükség, valamint, hogy a szóban elmondottak miért nem szerepelnek az írásos előterjesztésben.

(4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal jelen lévő meghívottak is kérdéseket intézhetnek. A képviselők kérdésüket, az ülést megelőzően írásban is benyújthatják a polgármesterhez.

(5) A válaszok elhangzása után a kérdezők egyenként nyilatkoznak azok elfogadásáról. A képviselő-testület vita nélkül csak akkor határoz a válasz elfogadásáról, ha a kérdező úgy nyilatkozik, hogy a választ nem fogadja el.

(6) A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát.

(7) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is.

(8) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(9) A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja indítványt tehet. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra. Amennyiben bármely képviselő vagy a jegyző - alapos indokkal – a vita ugyanazon ülésen történő újbóli megnyitását javasolja, a határozathozatalt megelőzően, erről a képviselő-testület vita nélkül azonnal dönt.

(10) Bármely képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, a napirend elfogadása előtt. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

(11) Bármely képviselő, illetve előterjesztő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül szavaz.

19. § (1) A képviselő-testület döntéseihez a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lennie. A határozatképességet a polgármesternek meg kell állapítania, az ülésen résztvevő képviselők létszámának számszerűségével. Ha az ülés kezdetekor a polgármester megállapítja a képviselő-testület határozatképtelenségét, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után a polgármester határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja. vagy elnapolja.

(2) A határozatképesség megállapítására és bizonyítására a jelenléti ív szolgál, mely tartalmazza a képviselő-testületi ülés időpontját naptári nap és a kezdő időpont óra szerinti megjelöléssel, helyszínét, a képviselő-testület névsorát, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak névsorát és meghívotti minőségét teljes ülésen, illetve egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó jogosultság szerinti megbontásban, a nyílt ülésen megjelenő érdeklődők számát. A jelenléti íven fel kell tüntetni az ülés megnyitása után érkező és bezárása előtt távozók távozásának időpontját. A nyílt és zárt ülésen résztvevőkről külön jelenléti ívet kell készíteni.

(3) A képviselő-testület tagjai a jelenléti ív aláírásával és az (2) bekezdés szerinti vezetésével dokumentálják az ülés határozatképességét, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak pedig az ülésen vagy annak egyes napirendjein való részvételüket.

(4) Határozatképtelenség esetén a polgármester megkísérli a határozatképesség létrehozását vagy helyreállítását, ennek érdekében a képviselő-testületi ülés kezdetét 10 perccel későbbi időpontra halasztja, vagy ha a határozatképtelenség az ülés közben következik be, 10 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő-testület határozatképességének létrehozására vagy helyreállítására tett kísérlet eredménytelenül zárul, akkor 15 napon belüli időponttűzéssel, az ülés újbóli összehívásának szándékát ki kell mondani. Az ülés újbóli összehívására a rendeletben szabályozottak az irányadók.

20. § (1) Ha a képviselő, a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Mötv. 49. § (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a bejelentés elmulasztásától számított 3 hónapig az őt megillető tiszteletdíj 75%-ára jogosult.

(2) Ha a polgármester, az alpolgármester a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Mötv. 49. § (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a képviselői tiszteltdíj (1) bekezdés szerinti csökkentésének megfelelő összegű rendbírság megfizetésére köteles, az ülést követő 8 napon belül.

21. § (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet.

(2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket, külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni.

(3) Képviselői indítványra az előterjesztő által befogadott javaslatról is külön szavazást kell elrendelni.

(4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

22. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat megszámolja. A szavazás számszerűsége helyességével kapcsolatban felmerülő kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

(2) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

23. § (1) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodtam” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás tényét, számszerű eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, a szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a képviselő-testület titkos szavazás mellett döntött.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály kötelezővé teszi.

24. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választására az Mötv. 74. § (1) bekezdése, és megbízatásának visszavonására az Mötv.76. § d.) pontja szerint titkos szavazással kerül sor.

(2) A titkos szavazást lebonyolításában az Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság működik közre.

(3) A titkos szavazás szavazólappal történik.

(4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Hivatal biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(7) A titkos szavazásról minden esetben külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének melléklete.

25. § Minősített többség szükséges:

26. § A képviselő-testület döntései:

27. § (1) A képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell közzé tenni.

(2) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő három napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a végrehajtásukért felelős személy készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

28. § (1) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

(2) A kezdeményezésről a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) A képviselő-testület

(4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés, annak részletes indoklásával együtt írásban a polgármesterhez kell benyújtani. Végleges megszövegezése a jegyző feladata. A képviselő-testületet az előterjesztésben tájékoztatni kell az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, a társadalmi egyeztetésben részt vevő rendelet-tervezetekkel kapcsolatban beérkezett véleményekről.

(5) A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(6) A rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik. A rendeletek hatályosulásának tapasztalatairól a képviselő-testületet – kétévente – tájékoztatja.

(7) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a

29. § A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52. §-ában meghatározottakon túl tartalmaznia kell:

30. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv elkészítése érdekében a képviselő-testület ülésén jegyzőkönyvvezető működik közre, valamint hangfelvétel készül.

(2) A jegyzőkönyv egy példányban készül. A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről készített jegyzőkönyvet évente be kell köttetni, melyet a Ragályi Közös Önkormányzati Hivatalban kell elhelyezni.

(3) A képviselő-testület nyílt üléseiről készült jegyzőkönyveket – teljes terjedelmükben – közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

(4) A jegyzőkönyvek megváltoztathatatlanságát oldalainak nemzeti színű zsinórral való összefűzésével, az összefűzést biztosító zsinórral való etikett címke ragasztásával, továbbá az etikett címke oly módon való lebélyegzésével, hogy a bélyegzőlenyomat egy része a címkére, másik része a jegyzőkönyv lapjára kerüljön, kell biztosítani.

31. § (1) A Ragályi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a közös önkormányzati hivatal működését érintő, a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott kérdésekről együttes ülésükön döntenek.

(2) Az együttes ülés összehívására, vezetésre, a tanácskozási rendjére, a döntéshozatalra vonatkozóan a rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

32. § (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv, valamint e rendelet határozza meg.

(2) A képviselő-testület tagja a község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

(3) Az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozatával

33. § A képviselők tiszteletdíjáról a képviselő-testület rendeletet alkotott.

34. § (1) A képviselő összeférhetetlenségére az Mötv. 36-37. §-ában foglaltak az irányadók. Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével a polgármesternél kell előterjeszteni.

(2) Az összeférhetetlenségi ügyeket az Ügyrendi Bizottság vizsgálja.

(3) A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi testületi ülésen ismertetni, s döntésre előkészíteni.

35. § (1) A képviselő az Mötv. 39. § (1) bekezdése szerint vagyon-nyilatkozatot köteles tenni. A vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit a törvény szabályozza.

(2) A képviselői vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

36. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottság elnökére és tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet.

(3) A képviselő legfeljebb kettő állandó bizottságnak lehet tagja.

37. § (1) Az állandó bizottság feladata elsősorban, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(2) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság: Ügyrendi Bizottság.

(3) Az Ügyrendi Bizottság 3 fő képviselő tagból áll.

(4) Mivel az önkormányzat lakosságszáma 2000 fő alatti, a képviselő-testület pénzügyi bizottságot nem hoz létre. Az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények száma 1, így a képviselő-testület oktatási bizottságot sem hoz létre.

(5) Az Ügyrendi Bizottság feladata:

(6) A bizottság elnökét, tagjait, a képviselő-testület választja meg.

(7) A képviselő-testület a bizottságra átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

38. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, általa meghatározott feladatok ellátására, ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

39. § (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(3) Az elnök akadályoztatása esetén feladatait az elnökhelyettes látja el.

(4) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot:

(5) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(6) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

40. § (1) Aggtelek község polgármestere a megbízatását főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A hatáskör átruházásokról, az átruházott hatáskör gyakorlásának esetleges feltételeiről, a képviselő-testület a tárgykörben alkotott rendeleteiben dönt.

(3) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

41. § (1) A polgármester – törvényben meghatározottakon túli - feladata különösen:

(2) A polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladata különösen a képviselők munkájának segítése.

(3) A polgármester állandó- és eseti bizottságok működésével összefüggő jogkörei:

(4) Polgármester részére feladatokat a jogszabályokon túl, a képviselő-testület állapíthat meg.

(5) Az önkormányzati hivatallal összefüggő főbb jogosítványai: a képviselő-testület döntései szerint és saját jogkörében eljárva, jogszabályban és a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban rögzítettek szerint irányítja a hivatalt.

42. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, rendkívüli testületi ülést összehívására sem lehetőséget biztosító körülmény fennállása esetén, dönthet olyan pályázatok benyújtásáról – továbbá aláírhatja a benyújtáshoz szükséges dokumentumokat -, amelyekhez önkormányzati saját forrást nem kell biztosítani.

43. § A polgármester, alpolgármester hiányában lemondását az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el.

44. § A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át.

45. § A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. 72. §-a állapítja meg.

46. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

47. § (1) A jegyző vezeti a Ragályi Közös Önkormányzati Hivatalt.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

(3) A jegyző:

(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő, a hivatalban alkalmazásban álló, legmagasabb fizetési osztályba besorolt igazgatási ügyintéző látja el.

48. § (1) Ragály község Önkormányzata Képviselő-testülete; Aggtelek község Önkormányzata Képviselő-testülete, Alsószuha község Önkormányzata Képviselő-testülete; Imola község Önkormányzata Képviselő-testülete; Jósvafő község Önkormányzata, Kánó községi Önkormányzat, Szuhafő község Önkormányzata Képviselő-testülete; Trizs község Önkormányzata Képviselő-testülete és Zubogy község Önkormányzata Képviselő-testülete; az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt (továbbiakban: Hivatal) hoztak létre, melynek neve: Ragályi Közös Önkormányzati Hivatal. Címe: 3724 Ragály, Rákóczi Ferenc út 16.

(2) A Hivatal az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátásával kapcsolatos feladatkörében eljárva:

(3) A Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján, a Hivatal létrehozására irányuló megállapodásban határozták meg, a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét.

(4) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá.

49. § (1) A képviselő-testület a Mötv. előírásainak megfelelően egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre, ahhoz csatlakozhat.

(2) A társulások jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

50. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2014.(VI.4.) önkormányzati rendeletben szabályozott értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről a képviselő-testület utólagosan tájékoztatni köteles.

(3) A polgármester évenként közmeghallgatáson köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.

51. § (1) Az önkormányzat a Mötv.-ben szabályozottak szerint bonyolítja gazdálkodását, viseli veszteséges gazdálkodásának következményeit. A gazdálkodás formáit a helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg, önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat a pénzügyi előírások keretei között.

(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön.

(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett 300.000 Ft értékhatárig döntsön a kiadási előirányzattal nem terhelt bevételi források felhasználásáról.

(4) Az önkormányzat egységes kormányzati funkció rendjét a 4. melléklet tartalmazza.

52. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és önszerveződő közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

(3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi tévén keresztül történő tájékoztatása és az önkormányzat hivatalos honlapjának fenntartása.

(4) A lakosságot a lakossági fórum és a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról annak megtartása előtt legalább 8 nappal korábban a meghívó közzétételével, illetve szórólapokon értesíteni kell. A meghívót az önkormányzati hivatal hirdetőtábláin ki kell függeszteni és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

53. § (1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetve a jelentősebb községi döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot, falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés egyaránt összehívható a község egészét vagy annak nagyobb, illetve egy részét érintő tárgykörökben.

(3) A falugyűlés elé kerülő ügyeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja és véleményt nyilvánít.

54. § (1) A képviselő-testület

(2) A közmeghallgatási napirendek tárgyát a képviselő-testület határozza meg, melynek a lakosság körében való megismertetéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A közmeghallgatáson résztvevők felszólalhatnak, észrevételeket tehetnek és kérdéseket intézhetnek a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a képviselőkhöz, a képviselő-testület bizottságához. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a kérdéssel érintett 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

(5) A kivizsgált közérdekű javaslatot a polgármester köteles a soron következő képviselő-testületi ülés elé terjeszteni. A javaslatról a képviselő-testület szavaz. A képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt 8 napon belül tájékoztatni kell.

(6) A közmeghallgatás során a képviselő -testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a törvényben és jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel.

55. § Ez a rendelet 2024. november 28-án lép hatályba.

56. § Hatályát veszti Aggtelek község Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2019. (VII.26.) önkormányzati rendelete.