Boldva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendeletének indokolása

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megsértésének jogkövetkezményeiről

Hatályos: 2023. 05. 24

Boldva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendeletének indokolása

2023.05.24.
A közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megsértésének jogkövetkezményeiről
Végső előterjesztői indokolás
Magyarország Alaptörvénye 32. cikke (1) bekezdés a) pontjában rögzíti a helyi önkormányzat azon jogát, hogy a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkosson.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 8. §(1) bekezdése b) pontja alapján a helyi közösség tagjai a helyi önkormányzat alanyaként kötelesek betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait.
Az Mötv. 8. §(2) bekezdése valamint a 143. §(4) bekezdése d) pontja - amely 2013. január 1-tól lépett hatályba - felhatalmazza a helyi önkormányzat képviselő-testületét, hogy rendeletben határozza meg a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit.
A helyi közösségi érdekek érvényre juttatása érdekében élve a törvényi felhatalmazással célszerű és szükséges a helyi jogalkotás, amelynek alapvető célja az állampolgárok nyugalmát, a közterület rendjét, rendeltetésszerű használatát elősegítő, biztosító szabályok betartása és betartatása lakosság, mint helyi közösség érdekében. A közösségi együttélés szabályai magukban foglalnak olyan magatartási szabályokat, amelyek az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás formáinak meghatározását jelentik. A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartások közigazgatási bírsággal való szankcionálása alkalmas eszköz az ilyen magatartások visszaszorítására.
A hatályos szabálysértési törvény, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, viszonylag szűk körben szabályozza a lakossági együttélést zavaró, sértő magatartásformákat, a közterületek rendjét. A közösségi együttélés szabályait tartalmazó rendelet megalkotásával a lakosság nyugalmát zavaró magatartások szankcionálhatók lesznek, amely elősegíti a jogkövető magatartás érvényesülését.
A rendelet-tervezet a lakossá által elvárt, korábban is érvényesülő, az együttélést elősegítő szabályokat és azok megsértése esetén alkalmazandó szankciókat tartalmazza.
Az Mötv. 41. §(4) bekezdése alapján a képviselő-testület hatásköreit - többek között - a jegyzőre ruházhatja át. E jogszabályi lehetőségre figyelemmel a javaslat szerint a közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő magatartások esetén az elsőfokú önkormányzati hatáskör címzettje a jegyző. Ez esetben másodfokú hatóság a képviselő-testület.
Az eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, mivel e magatartások miatti eljárások önkormányzati hatósági ügynek minősülnek.
A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti feljelentést bárki megteheti, ugyanakkor az eljárás kizárólag hivatalból indítható, amely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha azt természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.