I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet hatálya

(1) Jelen rendelet hatálya FELSŐNYÁRÁD község teljes közigazgatási területére kiterjed.

2. §

(1) Az 1. §-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírások (OTÉK, szabványok) és jelen rendelet, valamint a Településszerkezeti Terv leírása és Településszerkezeti Terv együttes alkalmazásával szabad.

(2) A település terület-felhasználásának szabályozását és az egyes terület-felhasználási egységek funkcionális meghatározását a Településszerkezeti Terv leírása és a Településszerkezeti Terv tartalmazza.

3. §

(1) Az egyes terület-felhasználási egységek – melyek meghatározását a Településszerkezeti Terv leírása tartalmazza – övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és jelen Helyi Építési Szabályzat határozza meg.

4. §

(1) Az igazgatási és belterületi határokról a Településszerkezeti Terv és Településszerkezeti Terv leírása határoz.

5. §

(1) A rendelet hatálya alá eső területen minden építési telekre a közterületről vagy magánutakról a gépjárművel közvetlenül történő megközelítést biztosítani kell.

(2) A terület-felhasználási egységhez, az azon lévő építmények rendeltetésszerű használatához szükséges rendeletben meghatározott mértékű járműtároló szinteket, nem tárolás célját szolgáló várakozó helyeket és a rendszeres teherszállításhoz szükséges rakodóhelyeket biztosítani kell.

(3) Ha az előírt számú várakozóhely saját építési telken belül nem alakítható ki, úgy az építési hatóság a terület-felhasználást és beépítést akkor is engedélyezheti, ha az építtető a tervezett terület-felhasználástól, beépítéstől – legfeljebb 500 méteres távolságon belül – a szükséges várakozóhely számot a közterületek közlekedésre szánt területének parkolási célra kijelölt területén, ill. a közforgalom céljára átadott magánutak területe egy részének felhasználásával az út kezelőjének hozzájárulásával biztosítja.

6. §

A telkek beépítésének feltételei

(1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele. A természetben meg nem osztható ingatlanokra csak egy lakóépület építhető.

(2) Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni – a zártrendszerű szennyvíz és a zárt rendszerű csapadékvízelvezetés kivételével – csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.

(3) Szennyvízlevezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni.

(4) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak vagy jogutódnak kötelezettsége.

(5) A használat során keletkező hulladék elszállítása, vagy ártalommentes elhelyezése az építési-, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

(6) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

- a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak, a külön jogszabályok keretei között,

- köztárgyak,

- a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,

- a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,

- a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

(7) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

7. §

Építéshatósági eljárások

(1) A jelen rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles építési munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-a tartalmazza.

(2) A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghozatározott építési munkák körét bővíti és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:

- Építmények felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése.

- Az építmények közterületről és a közterületként használt területekről látszó homlokzati felületein a 2 m²-nél nagyobb reklámfelület csak építési engedéllyel létesíthető. Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, ill. a homlokzati tervrajzot.

- A község közterületein minden 50 m² területet meghaladó térburkolat.

- A helyi területi védelem miatt utcaképi tervet kell készíteni, melyet fotódokumentáció egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha esetleg közterület választja el a tervezendő épülettől.

- Az építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a helyi építészeti védelem alá vont épületek esetében felmérési tervdokumentációt kell készíteni.

- Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, valamint pavilon nem létesíthető.

- Az építési engedélyezési eljárás során csak a meglévő környezethez igazodó, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptéktelen épületek, a környezetben nem illő idegen elemek, a tájhagyománytól idene építési anyagok és formakultúra.

8. §

A Szabályozási Terv elemei

(1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

- a közterületek és egyéb terület-felhasználási egységek határvonalai,

- az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,

- a Településszerkezeti Tervben meghatározott terület-felhasználási kategória, terület-felhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,

- a legnagyobb beépítettség mértéke,

- a megengedett építménymagasság felső határa,

- a minimális telekméret,

- kötelező beépítési mód,

- kötelező beépítési vonalak-

- a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési szabályzatban meghatározott környezetvédelmi előírások,

- a Településszerkezeti Tervben és a Településrendezési Szabályzatban meghatározott tilalmak,

- a Településszerkezeti Tervben és a Településrendezési Szabályzatban meghatározott kötelező elemek.

(3) Irányadó szabályozási elemek:

Az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.

(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

- A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv, valamint a Településszerkezeti Terv leírása és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.

- Az irányadó szabályozási elemek módosítása – az a.) pontban meghatározottak módosítása nélkül – akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül.

- A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

(5) Telekösszevonások esetén is a Szabályozási Tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket be kell tartani.

II. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK

ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

9. §

A területre vonatkozó általános előírások

(1) A területén beépítési telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási eleminek betartásával lehet.

(2) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

elő- és oldalkertben

-    közműbecsatlakozási műtárgy,

-    hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,5 m-es magassággal),

-    kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel)

oldal- és hátsókertben

-    kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 50 cm-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

-    kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

-    kerti épített tűzrakóhely, lugas,

-    kerti szabadlépcső és lejtő,

-    szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop

(3) Az építési telken a telek beépített területében beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

-    jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép, stb.) tároló

-    nyári konyha, mosókonyha, szárító

-    tárolóépítmények – tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.

-    a területen megengedett állattartás céljára szolgáló épületek és építmények

-    kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet

-    turizmushoz kapcsolódó épületek – idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató funkciók.

10. §

Lakóterületek

Lakóterületek funkcionális besorolása:

          -    falusias lakóterület                        (Lf)

(1) Az övezeteket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni és időszakosan elszállítani.

(2) Az övezetekben nem alakíthatóak ki tömb méretű telkek.

(3) Az övezetekben haszonállat tartását külön önkormányzati rendeletnek kell szabályoznia.

(4) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájúak.

(5) Zajvédelmi besorolás: lakó- és intézményterület laza beépítéssel.

(6) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a +1,0 m-t, korlátozás nélkül építhetők, a zöldfelületi fedettség figyelembevételével.

(7) Az övezetek építési telkének kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a vonatkozó táblázatok tartalmazzák.

(8) A táblázatokban megadott legkisebb telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekalakításnál figyelembe kell venni. Telekalakítással a táblázatban megadott legkisebb értéknél kisebb telek nem alakítható ki.

(9) Az előkertek megállapításánál az egyes tömbökben és utcákban a kialakult helyzet szerint kell dönteni.

Falusias lakóterület – Lf.

(1) Falusias lakóterületen legfeljebb 4,50 m-es épületmagasságú lakóépületet, a mező- és az erdőgazdasági építmények továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el.

(2) Falusias lakóterületen elhelyezhető:

- legfeljebb 2 lakásos lakóépület,

- mező- és erdőgazdaság (üzemi) építmény,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

- szálláshely szolgáltató épület,

- kézműipari építmény,

- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális épület, amennyiben beépített szintterületük nem haladja meg az 500 m²-t.

(3) Zöldfelületi fedettség mértéke:min. 40 %

(4) Építési övezet funkcionális besorolása:Lf.

(5) Szintterületsűrűség:                                                         maximum: 0,5 

(6) A 20, 21, 23, 26-os tömbökben az építmény magasság:         6,0 m.

11. §

Településközpont vegyes terület:              Vt

(1) Településközpont vegyes területe a 18-as tömböt foglalja magába (ÉT-1 sz. tervlap).

(2) Településközpont vegyes terület több önálló rendeltetésű egységet magábafoglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(3) Településközpont vegyes területen elhelyezhető:

- igazgatási épület,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

- egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- nem zavaró hatású gazdasági építmény

- épületek szintterületének meghatározott arányát csak lakás létesítésére lehet felhasználni.

(4) Településközpont vegyes területén új építményt elhelyezni csak az érintett tömb teljes területére készítendő szabályozási terv és helyi építési szabályzat kidolgozásával és elfogadása után szabad.

(5) Zöldterületi fedettség mértéke:                          a be nem épített terület 50 %-a.

(6) Megengedett legnagyobb szintterületsűrűség:   2,4.

(7) Megengedett legnagyobb beépítettség:            50 %.

(8) Legnagyobb építménymagasság:                      9,00 m.

(9) Legkisebb telekterület:                                       900 m².

12. §

Kereskedelmi-szolgáltató-gazdasági terület   Gksz

(1) A kereskedelmi-gazdasági-szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kereskedelmi-gazdasági-szolgáltató területen elhelyezhető:

- mindenfajta, nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

- gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

- igazgatási, egyéb irodaépület,

- üzemanyagtöltő

(3) Kereskedelmi-gazdálkodási-szolgáltató területen új építményt elhelyezni csak az érintett tömb beépítési-szabályozási tervének és a helyi építési szabályzatának elkészítése után lehet.

(4) Zöldfelületi fedettség mértéke:                           min 20 %.

(5) Megengedett legnagyobb szintterületsűrűség:  2,0.

(6) Megengedett legnagyobb beépítettség:            50 %.

(7) Legnagyobb építhető építménymagasság:       9,0 m.

(8) Legkisebb telekterület                                     1000 m².

13. §

Különleges terület   T, TL, SP, PS

(1) Különleges területek:

T   - temető

TL - tartalék lakóterület - 26,27-es tömb. Előírásai azonosak az Lf építési övezettel

SP - sportterület. Sportpálya a 11-es tömbben

PS - Pincesor

III. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

14. §

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és hasznosítása

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hoz­zájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

- hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

- közúti közlekedéssel kapcsolatos építmény,

- köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

- szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése

- távbeszélő fülke elhelyezése

- építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése) építő­anyag-tárolás

- zöldfelületek, fasorok

- közművek felépítményei

- egyéb, az önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(6) Az önkormányzat a közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, ill. a használat díját, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó külön rendeletben szabályozza.

(7) Az építési telkek közművesítését a közterületekről kell megoldani.

(8) Közterületről látható hirdető berendezések elhelyezésére engedélyt kell kérni.

15. §

Közlekedési területek - K

(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

- közlekedési építmények,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

- igazgatási épület,

- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

(3) A közlekedési területek funkcionális besorolása a tervben: települési főút 16-30 m, lakóutcák 10-16 m.

K - közutak területe.

(4) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

(5) A (2) bek. szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávba elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető,

(6) A közlekedéstől származó zaj új tervezésű és megváltozott területhasználású területeken megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjeit az alábbi táblázat tartalmazza:

16. §

Zöldterület

(1) Közkert     (KK)     16-os tömb

(2) Pihenőpark     (külterületen).

A község zöldterületeinek fenntartása az Önkormányzat feladata.

(3) Felsőnyárád településben jelentősebb véderdő jellegű zöldterület nem található.

(4) A zöldfelületet igénylő intézmények zöldfelületeit az üzemeltetőnek kell karbantartani.

(5) Utcafásítás a KZT-1 javaslat szerint történik.

(6) A zöldterületnek közútról közvetlenül megközelíthetőnek és használhatónak és kerekes székkel, gyermekkocsival is megközelíthetőnek kell lennie.

(7) Közkertben és pihenőparkban elhelyezhető:

- pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekját­szótér),

- vendéglátó épület,

- a terület fenntartásához szükséges épület

(8) Zöldterületen épületek legfeljebb 2 %-os beépítéssel helyezhetők el.

17. §

Erdő területek - E

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerinti - gazdasági erdő lehet.

az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során a rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.

(3) Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg, az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.

(4) Az erdők elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi, megváltoztatása az erdőgazdasági ütemtervekben történik, melynek kialakításában a Településszerkezeti és Szabályozási Tervben meghatározott elsődleges rendeltetéseket figyelembe kell venni, azokat az erdőgazdasági ütemtervben fokozatosan át kell vezetni. Az elsődleges rendeletés megváltoztatásakor kizárólag az új elsődleges rendeltetés szerinti szabályozási előírások alkalmazhatók.

(5) Erdő természetbeni megosztásához, művelési ág változtatáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybe vételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.

(6) A természetben összefüggő erdőterületen a tulajdonosok:

- kötelesek társult erdőgazdálkodást folytatni és e feladatok ellátására erdőgazdálkodót megbízni,

- az erdő védelmének, valamint fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért – erdőgazdálkodó hiányában – egyetemleges felelősséggel tartoznak.

(7) Erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterület kizárólag az engedélyben meghatározott célra lehet igénybe venni.

(8) Az 1996. évi LIV. „Az erdőről és az erdő védelméről” szóló tv. ill. annak 15-22. §-aiban foglaltakat mindenkor figyelembe kell venni.

(9) Gazdasági rendeltetésű erdők letermelését tarvágással belterület mellett 100,0 m szélességben nem szabad végezni, kizárólag csak akkor, ha az erdő természetes megújulása erdőpusztulás miatt már nem lehetséges. Kivéve, ha

- akác erdő kerül véghasználatra

- a fakitermelést valamilyen erdőkár teszi szükségessé

- a szakszerű erdőfelújítás másként nem lehetséges vagy nem gazdaságos, aránytalanul sokba kerül.

(10) A 10 ha-t meghaladó területnagyságú gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmény elhelyezhető.

(11) Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett elhelyezhetők:

- a terület-felhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,

- közművek és közműpótlék (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

- nyomvonal jellegű vezetékek ( a külön jogszabályok keretei között),

- távközlés,

- vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),

- geodéziai, turisztikai jelek,

- köztárgyak,

- nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

- kutatás és az ismeretterjesztés építményei,

- fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belviztonságot szolgáló építményei,

- szolgáltató, lakó- és szállásépületek, biztonsági okból szükséges őrháőzak és ezek melléképületei, melléképítményei,

- vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,

- termékvezeték és műtárgyai.

18. §

Mezőgazdasági rendeltetésű területek - M

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi:

a)nem mezőgazdasági jellegű építmények:

- a köztárgyak,

- a terület-felhasználási egységhez tartozó közutak (kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak), közterek és gépjármű várakozóhelyek,

- a kutatás és az ismeretterjesztés építményei (az üzemi jellegűek kivételével),

- a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,

- a nyomvonaljellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),

- a távközlés létesítményei,

- a vízgazdálkodási (különösen a vízkárelhárítás, a vízkivétel, vízhasznosítás),

- a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

- a geodéziai jelek.

b) terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító

- présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (továbbiakban: gazdasági épület) és pince,

- biztonsági okokból szükséges őrház (gát-, mező-, őrház),

- Az 1996. évi LIV. tv. 15. § (1) bek-e szerinti termékvezetékek és műtárgyai,

- komposztáló telep építményei.

(3) A mezőgazdasági rendeltetésű terület más célokra felhasználni nem lehet, azaz rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(4) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

- szántó terület

- gyümölcsös terület

- legelő terület.

(5) A mezőgazdasági rendeltetésű területen épületek csak az OTÉK (29.§) vonatkozó előírásainak, ill. jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően építhetőek.

19. §

Egyéb területek - vízgazdálkodási területek   VT

(1) A vízgazdálkodási terület a következő övezetekre tagozódik:

- külterületi és belterületi vízfolyások és vízfelületek övezete,

- vízmű terület.

(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A Szuha patak mindkét oldalán 6-6 méter védősáv biztosítandó árvíz- és karbantartás céljára.

(4) A lakótelkek előtti vizesárok karban- és tisztántartása a tulajdonos feladata.

(5) Szennyvízátemelők területét biztosítani kell az Önkormányzatnak.

IV. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

20. §

Általános előírások

(1) Kiterjed a településrészekre, az egyedi építményekre, a műszaki létesítményekre és azok környezetére.

(2) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételei folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére, vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

(3) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület kialakításokat.

(4) Szorgalmazni kell a település szennyező forrásainak megszüntetését.

(5) Szorgalmazni kell az azonos, ill. hasonló rendeltetési egységek területi átcsoportosítását.

(6) A Településszerkezeti Terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

21. §

Területi értékvédelem

(1) A területi helyi értékvédelem:

- a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonalak és helyek),

- a településkép és településkarakter védelmére terjed ki.

22. §

A településszerkezet helyi védelmének szabályai

(1) A meglévő úthálózat és térrendszer megtartandó.

(2) Változások, beavatkozások korlátozottan és csak azokon a helyeken alkalmazhatóak, ahol ezt a szabályozási terv meghatározza.

(3) A terület működőképességének és hasznosításának érdekében viszont a korlátozott mértékben alkalmazott útszélesítéseket el kell végezni a szabályozási terven jelölt formában.

(4) Telekszerkezet

- A község területén belül védendő a kialakult telekszerkezet.

- Beavatkozások csak a szabályozási terven jelölt esetekben alkalmazhatók.

- Javasolt telekhatárok megvalósítása.

- Út céljára történő lejegyzés.

- Telekösszevonás, telekmegszüntetés esetén.

- Új telekosztás.

(5) Beépítési mód

- Az egykor telepített szerkezetű község hagyományos lakókörnyezetű részein oldal beépítés jellemző soros telekformával és hagyományos falusias építészeti karakterrel.

A településkép és települési karakter védelme

A község területén belül új építményeket, épületeket építeni csak a meglévő településképhez illeszkedő módon lehet.

A meglévő épületek átalakításánál, bővítésénél a szabályozás betartása mellett az illeszkedés szabályait is be kell tartani. A környezettől idegen anyaghasználatot, építészeti elemeket meg kell szüntetni.

A még megmaradt területeken az egyes épületek és építmények kialakításánál (akár védett az épület egyedileg, akár nem) az alábbi építési anyaghasználatot szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni és az építtető tudomására hozni.

(6) Lapostető nem építhető.

(7) A tetőforma utcára merőleges gerincű vagy jellegű nyeregtető, vagy összetett tetőidom.

(8) Egyedileg védett épületek esetében kötelezően a meglévővel megegyező, ill. kismértékben korrigált tetőidom alkalmazandó.

(9) Építészeti térarányok, utcaképek védelme:

- A homlokzaton, a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában. Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény jelenhet meg akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.

- Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

(10) Homlokzati arányrendszer védelme.

- A község területén belül az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkély az utca felé stb.

- A nyílás és falfelületek aránya meglévő épületekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg.

- Fa anyagú és szerkezetű tornác létesíthető az építési helyen belül.

- Megengedett legnagyobb ablakméret:   120 x 150 cm.

- Megengedett legnagyobb ajtóméret:      200 x 240 cm.

- Fa anyagú nyílászárók alkalmazandók.

- Oromfal mind falazottan, mind faanyaggal megjelenhet.

V. FEJEZET

HELYI ÉRTÉKVÉDELEM

23. §

Helyi értékvédelem

(1) Helyi védelem alatt áll:

- Református templom                 Petőfi u.                 hrsz: 452

- Katolikus templom és parókia   Kossuth u. 16-18.  hrsz: 459, 460

- Lakóház                                    Petőfi u. 11.           hrsz: 278

(2) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, őrzése, védelmének biztosítása Felsőnyárád község Önkormányzatának feladata.

(3) Helyi kulturális örökséggé nyilvánításra a 296 hrsz-ú Református paplak javasolt.

(4) Népi műemlékek védelméről külön rendelet intézkedik.

VI. FEJEZET

A TELEKALAKÍTÁS SZABÁLYOZÁSA

24. §

(1) A telekalakítás szabályait az 1997. évi LXXVIII. törvény 23. §-a tartalmazza.

(2) Egyes telekalakítás engedélyezésénél az engedélyező egyéb, jelen helyi építési szabályzatban nem szereplő kikötéseket is tehet. Ilyen előírás lehet pl. különálló melléképület létesítésének engedélyezése, állattartás megtiltása, más beépítési mód előírása.

(3) Elővásárlási jog illeti meg a község Önkormányzatát az e szabályozásban rögzített célok érdekében az egyes ingatlanok értékesítése esetén. (ÉT 25. §) Ezt a községnek az ingat­lan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie.

(4) Útkorrekció érdekében egyes telkeken az új épület elhelyezését a Szabályozási Terv tartalmazza.

(5) Egyes telkeknél összevonás (telekalakítás) után lehet építési engedélyt kiadni. Ahol ez út-terület miatt szükséges, a telekalakítást az Önkormányzat kezdeményezi.

VII. FEJEZET

25. §

(1) Levegőtisztaság-védelmi előírások a 2001. július 1-ével hatályba lépett 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásai alapján. A kibocsátható szennyező anyagok mértékét az adott technológia határozza meg. Az EU-ban már alkalmazott technológiai határértékek kerültek bevezetésre a hazai szabályozásban is.

Bevezetésre került a védelmi övezet, melyet a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. § szabályoz. A védelmi övezet kialakítására vonatkozó előrításokat új létesítmények engedélyezési eljrásai során alkalmazhatja a környezetvdéelmi hatóság.

A fent hivatkozott jogszabály 2. sz. melléklete 4 csoportra bontja a kijelölendő védelmi övezet nagyságát a tevékenység légszennyező hatását figyelembe véve:

Jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén 500-100 m között lehet megállapítani a védelmi övezet határát.

Az idetartozó iparágak:

- energiaipar

- fémek termelése és feldolgozása

- építőipar

- vegyipar

- hulladékkezelés

- létesítmények szén termelésére

- állati anyagok feldolgozása

- bőripar

Közepes mértékben levegőterhelést okozó létesítmények esetén 300-600 m között

- gépipar, fémfeldolgozás

- építőanyag-ipar

- papíripar, faipar, bútoripar,

- bányaüzemi létesítmények

- élelmiszeripar

Közlekedési célú létesítmények esetén legalább 50 m

- autóbusz végállomás, 8 indítóérkező állomástól

- üzemanyag töltőállomás

Az egyes felsorolt tevékenységeknél a besorolás alapján a termelési volumen határozza meg, amit a 2. sz. melléklet szintén rögzít.

A védelmi övezet megállapítása általában hatásvizsgálat köteles tevékenységeknél szükséges. Ez azt jelenti, hogy kisebb településeken - ahol ilyen jellegű beruházás nem várható - védelmi övezet lehatározását nem írja elő kötelezően a jogszabály.

A gazdasági területek kijelölésekor mindenképpen figyelembe kell venni a lakóovezet határát, szükség esetén többszintes védőerdősáv telepítésével az ipari létesítmények légszennyező hatása mérséklése céljából.

A védelmi övezet területi felhasználásáról a 6. § rendelkezik.

(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében gazdasági területen nem javasoljuk lakóház, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény létesítésének engedélyezését.

Zajvédelmi szempontból szükségesnek tartjuk a gazdasági terület közé min. 25-30 m védőtávolság mindenkori alkalmazását. Ez azért is indokolt, mert ha a tevékenység nem is jár zajkibocsátással, a vele összefüggő telephelyen belüli rakodás és szállítás, ill. a fűtő, szellőztető berendezések zaja is üzemi zajnak minősül.

Gazdasági területen a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete 4. sora szerint a megengedett zajterhelési határérték nappal 60 dber, éjszaka 50 dber üzemi tevékenységtől származó zajkibocsátás esetén. A határértékek akkor érvényesítendők, ha a területen van valamilyen védendő létesítmény.

(3) Vízvédelmi szempontból a tervezés során figyelembe kell venni a településrendezési tervben a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 34. § (10) pontja értelmében feltüntetéser kerülő területek szennyeződés érzékenység szerinti besroolását. A területre tervezett tevékenységek meghatározásánál be kell tartani a hivatkozott rendelet 4. § (1) bekezdés és 5. § szerinti tiltásokat, korlátozásokat.

A terület-felhasználás tervezése során figyelembe kell venni a vizsgált területen lévő üzemelő és távlati vízbázisok kijelölt és kijelölés alatt lévő védőterületeit és hidrogeológisi védőidomait, ezek területére eső tiltásokat és korlátozásokat. A tiltásokat és korlátozásokat általános érvénnyel a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást biztosító vízilétesítmények védelméről rendelkező 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet tartalmazza, kiegészítő előírásokat a konkrét védőidom határozat is tartalmazhat.

A beépítésre szánt területeken kiemelten fontos a szennyvízelvetetés megnyugtató megoldása. A szennyvízcsatorna kiépítése után a keletkező szennyizeket közcsatornára kell vezetni. A kibocsátott szennyvíz minősége meg kell, hogy feleljen a 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 2. sz-ú mellékletében foglalt küszöbértékeknek.

(4) Hulladékgazdálkodási szempontból fokozottan érvényt kell szerezni a hulladékgazdálkodással kapcsolatos követelményeknek és kötelezettségeknek, melyek részletes szabályait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a hozzá kiadott, ill. kiadásra kerülő végrehajtási utasítások tartalmazzák.

Ennek értelmében minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje, ne okozzon környezetveszélyeztetést, ill,, környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.

(5) A "Felsőnyárád III. szén" bányatelken megnyitásra kerülő IV. és V. telep területen küszíni bányászat indul be. A műveléssel és a tavak hasznosításával kapcsolatban az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 2002. 11. 13-i, H-38553-3/2002. számú szakhatósági hozzájárulást, valamint a Miskolci Bányakapitányság 2002. 10. 07-i 7835/2000. sz. állásfoglalását figyelembe kell venni.

Konzekvensen érvényt kell szerezni annak, hogy a tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokat a mindenkori hatályos jogszabályok - jelnleg a veszélyekkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 98/2001. (VI. 5.) Korm. rendelet, valamint a hulladékok jegyzékét tartalmazó mód. 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet - előírásai szerint kell kezelni (gyűjteni, szállítani, átvenni, átadni, bejelenteni és dokumentálni).

(5)b. Külterület:

(5-1) Levegőtisztasági- védelmi szempontból a gazdasági területekre leírtak természetesen külterületre is vonatkoznak, hiszen a védelmi övezet kialakítására vonatkozó kötelezettség a tevékenység függvénye.

Amennyiben a rendelet 2. sz. melléklete nem határoz meg az adott tevékenységre védelmi övezetet, úgy az egyéb levegőtisztaság-védelmi követelményeket kell figyelembe venni.

Külterületen gyakori az állattartás, ezért erre vonatkozóan a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 14. §-ában előírtak az iránydók. Az állattartó telepeket úgy kell elhelyezni, a trágyakezelést úgy kell megoldani, hogy az ne okozzon a közeli lakóterületeken lakossági panaszra okot adó bűzszennyezést. Célszerű ebben az esetben is véderdőt telpíteni,ami csökkenti a szaghatást.

(5-2) Zaj- és rezgés elleni védelem szempontjából fontosnak tartjuk, hogy ne engedélyezzék hétvégi- és üdülőházak építését mezőgazdasági gépjavítók, bányaterületek közeléségében.

(5-3) Vízvédelmi szepontból külterületeken általában szennyvíz-, ill. szennyvíziszap elhelyező területek létesíthetők. A szennyvíztisztítók, szennyvíziszap-kezelő és tároló telepek lakóterülettől való védőtávolságát a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 8001/1994. (K. Ép. Ért. 11.) KTM tájékoztató szabályozza.

A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása esetén be kell tartani az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet előírásait.

Állattartó telepek létesítése során a 49/2001. (III. 3.) Korm. rend. előírásait kell figyelembe venni a tervezésnél.

A külterületek esetén is gondoskodni szükséges azok belvízvédelméről.

(5-4) Hulladékfelügyeleti szempontból külterületeken az illegális hulladéklerakók kialakulásának megelőzése érdekében fel kell számolni az esetlegesen ott fellelhető elhagyott hulladékokat. Fokozottan meg kell követelni, hogy az elvárható felelős gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa vállaljon kötelezettséget, ill. tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb legyen.

26. §

KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK

(1) Ezen építési szabályzathoz kapcsolódó, helyi Önkormányzati rendeleteket e szabályzat alkalmazása során figyelembe kell venni.

(2) Készíthető és javasolt helyi rendelet e tárgykörben még:

- parkolási rendelet OTÉK 42. § 10) pontja alapján,

- út.építési és közművesítési hozzájárulásról szóló helyi rendelet az ÉT. 28. § 2) pontja alapján.

(3) E helyi rendeletet módosíthatja az elkészítendő országos és a jóváhagyás előtt álló megyei területrendezési terv. Ebben az esetben ezt a szabályzatot módosítani kell.

(4) A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátíthatók ki.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27.§.

(1) Jelen rendelet 2004. év június hó 30. napján lép hatályba.

(2) Kihirdetéséről a helyben szokásos módon FELSŐNYÁRÁD község körjegyzője gondoskodik.

(3) E rendelet előírásait a hatálybalépése napjáig az I. fokú határozattal még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Felsőnyárád, 2004. június hó 29. nap.

      Körtvélyi Kálmánné sk.                                                                             Visnyai Gyula sk.

                 körjegyző                                                                                           polgármester

A kihirdetés napja: 2004. június 30.

                                                                                                                  Körtvélyi Kálmánné sk.

                                                                                                                          körjegyző