1. § A rendelet hatálya Lak Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) vagyonára terjed ki.

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Lak Község Képviselő-testülete.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – az önkormányzat hivatala és intézményei látják el.

(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet Lak polgármestere képviseli.

(2) A képviselő-testület kizárólagosan jogosult az 100.000.- Ft. összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.

(3) A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel :

• a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása,
• b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása,
• c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása,
• d) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nemperes eljárás megindítása,
• e) telekalakítási eljáráshoz, valamint közút, közterület területének településrendezési terv végrehajtása során történő rendelkezése miatt szükségessé váló adásvételi és csereszerződések megkötése nettó 500.000.- Ft-ot nem haladó értékre,
• f) településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendetetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése,
• g) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában,
• h) az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése nettó 500.000.- Ft értékhatárig,
• i) szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására,
• j) a 100.000.- Ft összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.

4. § A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselő-testületnek a rendelet 3. § (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.

5. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a képviselő-testület véleményének előzetes kikérése mellett a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

6. § Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, forgalomképtelenek a rendelet 1. mellékletében felsorolt vagyonelemek.

7. § Az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonában nincs olyan vagyonelem, amely a Nvtv. 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ( Nvtv. 2. mellékletében meghatározott) nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyon.

8. § (1) A forgalomképtelennek, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő, a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a rendelet 2. mellékletében vannak felsorolva.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

9. § A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.

10. § Az önkormányzat törzsvagyonába nem tartozó vagyon az önkormányzat üzleti vagyona. Az üzleti vagyont a 3. melléklet tartalmazza.

11. § (1) A nettó 2.000.000.- Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemet - ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés (a továbbiakban:pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:

• a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
• b) forgalmi értékének megjelölése,
• c) a hasznosítás módja,
• d) a pályázati feltételek meghatározása.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításáról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat weblapján.

12. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

• a) az államháztartásról szóló törvény 70. §(1)bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,
• b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell,hogy a vagyonkezelő

• a) megőrizte –e vagyontárgy értékét,
• b) gondoskodik az állag megóvásáról,a jó karbantartásról,
• c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.

13. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:

• a) a vagyonelem megnevezése, ingatan esetén helyrajzi számának megjelölése,
• b) forgalmi értékének megjelölése,
• c) az átruházás módja
• d) pályázat esetén a pályázati feltételek meghatározása,
• e) árverés esetén az árverésre bocsátás szándékának kinyilvánítása,
• f) csere esetén a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.

14. § (1) A nettó 2.000.000.- Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemeket – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó értékű vagyonelem, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Képviselő-testületnek az értékesítésről szóló határozata alapján nyilvános meghirdetés útján értékesíthető.

15. § Településrendezési terv végrehajtását célzó, nem önálló ingatlanként nyilvántartott földrészlet értékesítése, vagy cseréje esetén árverés vagy nyilvános meghirdetés nélkül kell a szerződést megkötni, a forgalmi érték vagy a számviteli nyilvántartás szerint érték megjelölésével.

16. § A tulajdonközösség megszüntetése érdekében kötendő önkormányzati tulajdonú ingatlan tulajdoni hányadrészének tulajdonostárs általi megváltása esetén a forgalmi érték megjelölésével kell a szerződést megkötni.

17. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármesternek az Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával ellátott javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

(2) A vagyongyarapításról a képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:

• a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
• b) forgalmi értékének megjelölése,
• c) a szerzés módja,
• d) az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,
• e) az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.

(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzat célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a tovább hasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

(4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

18. § Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a képviselő-testület a polgármester javaslata és az Ügyrendi Bizottság állásfoglalása alapján hoz döntést.

19. § A képviselőtestület részére az önkormányzat vagyonának alakulásáról, a vagyonállapotról a rendelet vagyonkimutatást kell elkészíteni és az önkormányzat elemi költségvetési beszámolójához csatolni.

20. § E rendelet mellékletei:

• a) 1. melléklet: A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen
• b) törzsvagyonba sorolt vagyonelemek
• c) 2. melléklet: A rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek
• d) 3. melléklet: Az üzleti vagyonba tartozó vagyonelemek

21. § Ez a rendelet 2021. május 29-én lép hatályba.

22. § Hatályát veszti Lak Község vagyonáról szóló 3/2013(II.06.)önkormányzati rendelet.