1. § A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló minden lakásra, mely esetében a bérbeadás alap jogcíme: szociális helyzet alapján szociális feltételekkel. Kiterjed továbbá a lakásbérleti jog folytatása címen és a lakáscsere jogcímén történő bérbeadásra.

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó lakások vonatkozásában a bérbeadói jogokat a Képviselő-testület és a Polgármester gyakorolja a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) és e rendelet keretei között.

(2) Szociális bérlakás csak lakás céljára adható bérbe.

(3) A bérleti szerződés határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szóló, de mindkét esetben maximum 3 évre szóló szerződés lehet. A bérleti szerződés többször meghosszabbítható, illetve új szerződés köthető - max. 3 évre -, amennyiben a bérlő igazolja a 3. § -ban foglalt feltételek fennállását, és nem áll fenn lakbér, illetve közüzemi díj tartozás.

(4) A bérleti szerződés megszűnését követő 30 napon belül a volt bérlő köteles a lakást a Visszavételi Szabályzatban (1. melléklet) meghatározott állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Abban az esetben, ha a volt bérlő a lakást nem üríti ki, és nem hagyja el, jogcím nélküli lakáshasználóvá válik.

(5) A lakásbérlet feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. E feltétel a szerződésben kerüljön rögzítésre azzal, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet.

(6) A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

(7) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését negyedévente ellenőrzi. A bérlő köteles arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést eltűrni.

3. § (1) Lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása igénylés (kérelem) alapján történik. Az igénylések alapján a Képviselő-testület dönt az üres lakás kiutalásáról.

(2) Szociális bérlakásra az jogosult:

(3) Az igénylő részére csak olyan szobaszámú lakás adható bérbe, amely a méltányolható lakásigény mértékét nem haladja meg.

(4) Méltányolható lakásigény mértéke az együtt lakó és költöző személyek számától függően:

4. § (1) Szociális alapon bérlakás iránti igényt csak a 3. §-ban meghatározott személyek, illetve család nyújthat be.

(2) Az igényeket meghatározott formanyomtatványon kell a bérbeadóhoz benyújtani. Az igényléshez csatolni kell mind a család mind az együtt költöző közeli hozzátartozók jövedelemigazolását, a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatokat.

(3) A házasság, illetve az élettársi közösség megszűnésével a folyamatos igényjogosultság mindkét fél részéről megszűnik.

(4) Ha a nyilvántartásba vett igénylés adataiban változás áll be, azt az igénylő 8 napon belül köteles bejelenteni.

(5) Az igénylő igényének nyilvántartásba vételét el kell utasítani akkor, ha a 3. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg, illetve, ha az igénylő a valóságnak nem megfelelő adatot közöl.

(6) Amennyiben az igénylő életkörülményeiben olyan változás következik be, amely alapján nem jogosult szociális alapon bérlakásra, úgy azt köteles 8 napon belül bejelenteni. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a bérbeadó hivatalból törli az igényt.

(7) A pályázat nyertese a döntés közlésétől számított legkésőbb 15 napon belül köteles a bérleti szerződést megkötni. Amennyiben ezen határidőn belül a pályázó részéről nem kerül sor a bérleti szerződés aláírására, elveszíti a bérleti jogot.

(8) A pályázó a pályázati eredmény közlésétől számított 60 napon belül köteles beköltözni a bérlakásba, ennek elmulasztása esetén elveszíti a bérleti jogot, és a Bérbeadó jogosult a bérleti jogviszonyt azonnali hatállyal felmondani. Pályázó a közléstől számított 2 évig önkormányzati bérlakásra újabb pályázatot nem nyújthat be.

(9) A bérlő nem veszíti el a bérleti és az újabb pályázat benyújtásának jogát, ha a (7) és (8) bekezdésben meghatározott cselekmény elmulasztásától számított 30 napon belül a mulasztás okát, hitelt érdemlően igazolja és az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül a bérlakásba beköltözik, illetve a bérleti szerződést megköti.

5. § Több lakást érintő projektek esetében a Képviselő-testület eltérhet a jelen rendeletben foglalt feltételektől, illetve kiegészítheti azt. Ez esetben a feltételrendszert a külön határozatával elfogadott pályázati felhívásban köteles rögzíteni.

6. § (1) Lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti jogára vagy másik lakás tulajdonjogára cserélhető. A lakáscseréhez minden esetben a Képviselő-testület jóváhagyó határozata szükséges.

(2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha

(3) A bérbeadó az e rendeletben szabályozott eseteken kívül a lakás elcseréléséhez való hozzájárulást nem tagadhatja meg.

(4) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodnak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(5) A csereszerződést írásba kell foglalni és a bérbeadó a hozzájárulást is írásban köteles megadni.

(6) A bérbeadó a lakás elcseréléséhez hozzájáruló nyilatkozatához 60 napig, illetve jogvita esetén annak jogerős befejezéséig kötve marad. E határidő elteltével -ha a lakást nem cserélik el - a bérbeadó hozzájáruló nyilatkozata hatályát veszti.

7. § (1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a bérleti szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel bérbeszámítás keretében.

(3) A bérbeszámítási megállapodás tartalmát a bérbeadó és a bérlő közösen állapítják meg.

(4) A bérlő - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a bérbeszámítási jogának elismerését a munka befejezésétől számított 6 hónapon belül írásban kérheti- a megfelelő számlákkal, költségvetéssel alátámasztva - a bérbeadótól. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a beszámítás kérdésében a bérbeadó és a bérlő között vita van, vagy a bérbeadó 15 nap alatt nem nyilatkozik, a bíróságtól lehet kérni a beszámítás jogosságának és mértékének megállapítását.

8. § (1) A bérlő köteles gondoskodni

(2) Nem terheli a bérlőt a lakás felújítása, ha elemi csapás vagy a bérlő magatartásától független esemény miatt válik szükségessé.

(3) A bérlő jogosult a lakás átalakítására és korszerűsítésére. E munkák elvégzéséhez azonban a bérbeadó előzetes hozzájárulása és - jogszabályban meghatározott esetekben - az építésügyi hatóság engedélye szükséges.

(4) Az épület felújítása, a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Amennyiben a hiba a bérlő magatartásából eredően keletkezik, a javítási munkálatok illetve azok költsége a bérlőt terhelik.

9. § (1) A szociális jelleggel bérbe adott önkormányzati lakások bérleti díja:

(2) A lakások utáni víz-, csatornaszolgáltatás, valamint az áram különszolgáltatások díját a bérlő a közműszolgáltató felé köteles megfizetni.

(3) A lakbér mértékét a képviselő-testület évenként felülvizsgálja.

(4) A lakások bérbeadásából folyó bevételt az Önkormányzat elkülönített számlán kezeli, a befolyó összegeket a lakások fenntartására fordítja.

10. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltéig a lakásra megállapított lakbérrel (a továbbiakban alaplakbér) azonos összegű lakáshasználati díjat (a továbbiakban: díj), ezt követően a 6. hónapig az alaplakbér kétszeresének megfelelő összegű díjat, a 6. hónapot követően az alaplakbér háromszorosának megfelelő összegű díjat köteles fizetni. A jogcím nélküli lakáshasználatért fizetendő díj ezen túlmenően nem emelkedik.

(2) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználónak - a vele együttlakóra tekintettel - egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartásához szükséges mértéken felüli ingó, vagy forgalomképes ingatlan-vagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni lehet. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb az alaplakbér kétszeres összegénél.

(3) A bérbeadó az (1) bekezdésben említett személyek esetén a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 90 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

11. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötésének engedélyezését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(2) Bérlőtársi szerződést a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával lehet kötni a bérlő és a vele együttlakó házastársa, nagykorú gyermeke /örökbe-fogadott, mostoha, nevelt/, valamint szülője közös kérelmére. Az élettárs esetében a szerződéskötés csak akkor kötelező, ha legalább 5 éve a bérlővel állandó jelleggel együtt lakott, máshol beköltözhető lakása nincs. Szociális alapon bérelt lakás esetén vizsgálni kell a jogosultságot is.

(3) Rakaca Község Önkormányzata társbérlet kialakításához nem járul hozzá.

12. § A szociális bérlakást nem lehet albérletbe adni, illetve arra nem lehet tartási szerződést kötni.

13. § (1) A bérlő a lakásba más személyt – házastársa (élettársa), kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha-, nevelt gyermeke), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője) kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) Bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével –a bérbeadó és a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(3) A bérleti szerződés megszűnését követően a (2) bekezdésben felsorolt jogcím nélkül visszamaradt személyek az elhelyezésükről saját maguk kötelesek gondoskodni.

14. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnését követően a volt bérlő a lakást üres, tiszta, rendeltetés-szerű használatra alkalmas állapotban, a Visszavételi Szabályzat szerint köteles a bérbeadónak átadni.

(2) A szociális alapon bérelt lakások esetében a korábbi és az új bérlő, valamint a bérbeadó közösen megállapodhatnak abban, hogy a volt bérlő részéről a visszaadással kapcsolatban fennálló kötelezettségeket az új bérlő teljesíti. A bérlők az ilyen irányú megállapodásnál a bérbeadó felé polgári jogi igénnyel nem léphetnek fel.

(3) Ha a lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a Ltv., sem jelen rendelet előírásai alapján nem jogosult a lakásbérleti jogviszony folytatására és nem tarthat igényt elhelyezésre, a lakást köteles 15 napon belül elhagyni és azt üres, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak átadni.

(4) A bérbeadó és a bérlő úgy is megállapodhatnak, hogy a lakás visszaadásakor a bérbeadó gondoskodik a lakás a Visszavételi Szabályzat szerinti állapotáról. Ebben az esetben a felmerült, illetve költségvetéssel alátámasztott becsült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

(5) A lakásbérleti jog folytatására az jogosult, akit a rendelet 17. §-a értelmében a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba és aki a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(6) A határozatlan időre szóló szerződés felmondása esetében a lakástörvény 26. §-ban foglaltak alapján kell eljárni.

(7) A bérbeadó a bérleti szerződést a lakástörvény 25. §-ában foglaltak szerint felmondhatja, ha

15. § (1) A bérbeadó és a bérlő a szociális alapon bérbe adott lakásra kötött szerződést úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe.

(2) A másik lakás bérbeadásának feltétele, hogy a bérlőnek lakás-használatbavételi díj tartozása, lakbér-tartozása vagy egyéb önkormányzati vagy önkormányzati alapítású szerv felé tartozása, illetve közüzemi díj hátraléka nincs.

(3) Ha a bérlő másik lakásként kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérletét is elfogadja, úgy a két lakás éves lakbére közötti különbség három-szorosára jogosult.

(4) A lakás nem megfelelő állapotban történő átadása esetén a térítési díjat csökkenteni kell az elvégzendő munkák értékével.

16. § A bérbeadó – a jogszabályi keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbe adói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak. Bérbeadó az adatok kezelésekor a GDPR és az Info törvény rendelkezéseit köteles figyelembe venni.

17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.