Rakaca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról és rendjéről

Hatályos: 2025. 03. 06

Rakaca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról és rendjéről

2025.03.06.

[1] A rendelet célja, hogy a helyi szabályok megállapításával biztosítsa a közterületek rendeltetésszerű használatát, valamint városképi, kereskedelmi, idegenforgalmi, kulturális, közegészségügyi, köztisztasági, közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével meghatározza a közterületek rendeltetéstől eltérő használatára vonatkozó eljárások rendjét.

[2] Rakaca Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy meghatározza a közterület használatának rendjét, illetőleg megakadályozza és szankcionálja az engedély nélküli, valamint az engedélytől eltérő közterület-használatot.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet személyi hatálya Rakaca község közigazgatási területén a természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok által folytatott közterület-használatra terjed ki.

(2) A rendelet területi hatálya Rakaca község közigazgatási területének közterületére terjed ki.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) Rakaca KözségÖnkormányzata által szervezett rendezvény ideje alatt a rendezvény helyszínén annak keretében történő közterülethasználatra,

b) az útügyi igazgatásról szóló 26/2021. (VI.28) ITM rendeletében felsorolt nem közlekedési célú közúthasználatra.

Értelemző rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) alkalmi árusítás: idényjellegű árusításhoz hasonló feltételek mellett, de annál lényegesen rövidebb időtartamra, szezononként legfeljebb egy alkalommal, 1-30 napig tartó mobil hordozható berendezésből történő közterületi árusítás,

b) alkalmi vásár: néhány napos (max. 20 nap) általában rendezvénnyel összekötött árusítás,

c) árubemutatás: az üzletben árusított termékek az üzlet nyitvatartási ideje alatti bemutatása, ismertetése és értékesítése az üzlet előtt kihelyezett termékek összessége,

d) árusító és egyéb fülke (pavilon): bármikor könnyen szétszerelhető szerkezetekből készült, illetve könnyen eltávolítható szabadon álló, vagy telepített, környezetébe illeszkedő földszintes építmény,

e) hirdető berendezés, hirdetőtábla, reklámhordozó eszköz: minden olyan a KRESZ-ben, illetve ágazati szabványban nem szereplő tábla, eszköz, amelynek az a célja, hogy a járdán és a közúton közlekedők figyelmét felhívja valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre,

f) idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett árusítóhelyről időszakonként megismétlődő esetenként legfeljebb egy szezonra szóló kereskedelmi tevékenység (pl.: fagylaltárusítás),

g) közérdekű cél: állami vagy önkormányzati szerv, valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási, közművelődési, közgyűjteményi, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése, városrendezés, önkormányzati beruházásban megvalósuló lakóház építés- és felújítás, bányászat, honvédelem, közlekedés, posta és távközlés, villamos energia továbbítására szolgáló berendezés elhelyezése, ha a bővítés illetőleg elhelyezés másként nem biztosítható, vízgazdálkodás, régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása, műemlék- és természetvédelem, ha a védelem másként nem biztosítható,

h) közterület: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 73. pontjában meghatározott földterület,

i) mozgó árusítóhely: mobil jellegű talajhoz nem rögzített helyét változtatni képes árusítóhely,

j) promóciós tevékenység: termék vagy szolgáltatás értékesítését célzó, közvetlen kapcsolatfelvétellel járó tevékenység,

k) tartozék: köztéri pad, szökőkút teljes területe (medence, kúttest és káva), közterületi szobor, virágágyás, virágtartó edény, térhatároló tégla- és betonperem, lámpaoszlop, hulladékgyűjtő köztéri edény,

l) szeszes ital: minden olyan alkoholtartalmú ital, amely speciális érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik és amelynek alkoholtartalma 2 % - nál (V/V) magasabb,

m) üzemképtelen jármű:

ma) hatósági jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt,

mb) baleset következtében károsult és elhagyott (a helyszínről 8 napon, mellékútvonalon 15 napon belül el nem szállított) jármű,

mc) használat folytán üzemképtelenné vált jármű,

n) vendéglátó-ipari előkert, illetve kerthelyiség: a közterületnek vendéglátás céljából idényjelleggel asztalokkal, székekkel elfoglalt körül határolt és szükség szerint lefedett része.

A közterület használatára vonatkozó általános szabályok

4. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelően - a jogszabályok keretei között, és jelen rendeletben meghatározott korlátozások figyelembevételével - állagának sérelme nélkül, az általános magatartási szabályok betartásával bárki szabadon használhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) engedély szükséges.

5. § (1) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a) közterületbe nyúló építményrészekre (pl.: lépcső, kirakatszekrény, üzleti védőtető ernyőszerkezet, hirdető berendezés, cég- és címtábla), ha a benyúlás több mint 10 cm,

b) üzleti árusításra alkalmas pavilon, egyéb létesítmény (árusító asztal, állvány stb.) elhelyezéséhez, fennmaradásához,

c) építési munkával kapcsolatos anyagok, szerkezeti elemek elhelyezésére, valamint épület állékonyságával kapcsolatban igénybe vett terület használatához,

d) alkalmi és mozgóárusításra,

e) vendéglátó-ipari előkert, kerthelyiség céljára,

f) üzleti szállítás és rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakásra,

g) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport, kulturális és cirkuszi rendezvények, továbbá reklámtevékenységet kísérő kulturális és sporttevékenység, valamint mutatványos és művészeti tevékenység céljára,

h) áruminta közterületen történő elhelyezésére,

i) ideiglenes jellegű építmény elhelyezésére, kialakítására (pl.: felvonulási épület, lakodalmas sátor),

j) hirdető-berendezések, cég- és címtáblák és egyéb táblák elhelyezéséhez, ha azokat nem épület falán helyezik el,

k) mozgó hirdető-berendezésekhez (pl.: autóról történő árubemutatás),

l) hangosbemondó közterületen történő használata céljára, ha az üzleti célokat szolgál,

m) közmű bekötések elkészítéséhez, közmű és egyéb vezetékek (elektromos, gáz, víz, csatorna, távközlés, távhő stb.) közterület-használattal járó karbantartása, építése,

n) közúti közlekedéssel, fuvarozással kapcsolatos állomáshely, valamint állandó helyhasználatot igénylő gépjármű által elfoglalt hely,

o) mezőgazdasági termékek 48 órát meghaladó tárolására (pl.: gyökér, répa, stb.) kivéve éghető termékek,

p) közterületen elhelyezett garázsokra,

q) közterületen elhelyezett hulladékgyűjtő edényzetre, konténerre,

r) promóciós tevékenység,

s) adománygyűjtés, karitatív-, vallási tevékenység,

t) közösségi rendezvény (flashmob), mozgás népszerűsítése, közös torna,

u) egészség megőrzés, szűrővizsgálatok végzése céljából elfoglalt terület használatára.

(2) Nem kell közterület-használati engedélyt beszerezni:

a) a közterület fenntartójának a városüzemeltetéssel kapcsolatos tárgyak elhelyezésére (pl.: pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, közlekedési utasváró létesítmények),

b) hirdetőtáblák elhelyezésére, ha azokat épült falán rögzítik és a közterületbe benyúlás mértéke nem haladja meg a 10 cm-t,

c) építési anyagok 48 óránál rövidebb tárolásánál,

d) közmű és egyéb vezetékek hibaelhárítási munkálataira, ha az halasztást nem tűr, de a hiba észlelhetőségétől számított első munkanapon köteles bejelenteni a közmű üzemeltetője,

e) költözködés során bútorok fel- és lerakodásához, ha az 24 órát nem haladja meg,

f) közművezetékeknek, távbeszélő létesítményeknek, átadás utáni üzemeléséhez,

g) tüzelőanyag közterületen tárolásához, ha nem haladja meg a 24 órát,

h) kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenységgel kapcsolatos áruk és göngyölegek, szállításakor közterületen történő elhelyezésére, ha az a 24 órát nem haladja meg,

i) a gyülekezési jogról, valamint a választási eljárásról szóló törvény alapján megtartott rendezvényekre,

j) közvetlen baleset-, élet- és kárveszély elhárítása esetén,

k) amennyiben a közterületet Rakaca Község Önkormányzata veszi igénybe.

(3) Nem adható Közterület-használati engedély:

a) környezetvédelmi vagy balesetvédelmi szempontból is kifogásolható tevékenység gyakorlásához, anyagok elhelyezéséhez,

b) ha a kérelmező a közterület-használat engedélyezéséről szóló rendelet előírásait – a kérelem beérkezésétől számított 1 éven belül, - vendéglátó-ipari előkert, illetve kerthelyiség működésével kapcsolatban 2 éven belül - az engedélyező hatóság nyilvántartásából megállapíthatóan megszegte,

c) használaton kívüli, vagy szemmel láthatóan üzemképtelen gépjárművek közterületen történő tárolására,

d) 3500 kg legnagyobb össztömeget meghaladó súlyú jármű – autóbusz, tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassújármű, járműszerelvény, nehéz-pótkocsi, lakókocsi, valamint munkagép – közterületen történő tárolására. Tárolásnak minősül, ha a jármű 2 óránál hosszabb ideig folyamatosan közterületen várakozik,

e) éghető mezőgazdasági termékek közterületen történő tárolására,

f) 24 órát meghaladóan tüzelőanyag közterületen történő tárolására,

g) a járdára olyan mértékben, amely a gyalogos közlekedést akadályozza,

h) gépjárműjavító, karbantartó, kölcsönző és kereskedő tevékenység végzésére, alkatrészek tárolására,

i) mozgó árusító hely tárolására,

j) ha a kérelmező olyan tevékenységet kíván közterületen folytatni, melynek gyakorlását jogszabály tiltja, vagy a kérelmező a tevékenység folytatására váló jogosultsággal nem rendelkezik,

k) ha a tervezett igénybevétel a városképet, a közterület állagát jelentősen rontaná, környezetszennyezéssel, a közegészségügyi érdekek sérelmével, a közúti forgalom zavarásával, veszélyeztetésével járna,

l) ha a tervezett igénybevétel a településrendezési, településfejlesztési célok, programok megvalósíthatóságát veszélyeztetné,

m) ha a kérelmező által meghatározott időpontban és helyen önkormányzati szervezésű, kezdeményezésű rendezvény céljára szükséges a közterület,

n) ha a kérelmezőnek egy évet meghaladó közterület-használati díjtartozása áll fenn.

(4) A közterület használat

a) állandó jelleggel – határidő nélkül – vagy

b) ideiglenes jelleggel – meghatározott időre, illetőleg feltétel bekövetkeztéig engedélyezhető.

6. § (1) Rakaca Község Önkormányzat Képviselő-testülete a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át (a továbbiakban: eljáró hatóság). A kérelmeket a Szalonnai Közös Önkormányzati Hivatalnál kell előterjeszteni.

(2) A közterület-használati engedélyek kiadása önkormányzati hatósági ügy, az eljárásra e rendelet, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az engedély iránti kérelem

7. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie írásban, aki a közterületet használni kívánja. A kérelem benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít. A közterület-használati engedély iránti kérelmet, legalább 15 nappal a tervezett igénybevétel előtt kell benyújtani, kivéve az 5. § (1) bekezdés d), f), g), h), k, l), r), s), t), u) pontjaiban meghatározott tevékenységeket, melyekre a kérelem a tevékenység napján benyújtható.

(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) természetes személy esetén a használatot kérő nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, állandó lakóhelyének címét, jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén annak nevét, székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát, nyilvántartási számát, bankszámla számát,

b) a közterület-használat pontos célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyét, módját (formai, szerkezeti kialakítását, megjelenését) és területi nagyságát,

d) a közterület-használat helyét, módját (formai, szerkezeti kialakítását, megjelenését) és területi nagyságát,

e) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát (pl. társasági szerződés, cégbírósági bejegyző végzés, alapító okirat), amennyiben azt valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása nem tartalmazza,

f) vendéglátó-ipari előkert, illetve kerthelyiség esetén a nyitvatartási időt,

g) amennyiben a közterülethasználat során végezni kívánt tevékenység szakhatósági hozzájáruláshoz kötött, úgy a hatáskörrel rendelkező szakhatóság hozzájárulását.

(3) A közterület-használati engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az azonosításra alkalmas méretezett helyszínrajzot, melyen a közterület használat szempontjából lényeges elemeket kell ábrázolni, továbbá a kihelyezni kívánt eszközök, anyagok, utcabútorok megjelenését ábrázoló grafikát vagy fényképet,

b) mutatványos tevékenység esetében a berendezésekre vonatkozó érvényes biztonságtechnikai jegyzőkönyvet, tanúsítványt.

(4) A közterület-használati engedély iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, e rendelet által előírt mellékletek csatolásával írásban vagy elektronikus úton kell benyújtani a Szalonnai Közös Önkormányzati Hivatalhoz.

(5) A hatóság e rendeletben foglaltakon túlmenően – a kérelemben megjelölt tevékenységtől függően – további, a kérelem elbírálásához szükséges dokumentumok benyújtására, adatok közlésére hívhatja fel a kérelmezőt.

A közterület-használati engedély

8. § (1) Az engedély megadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályzatot, a városképi, köztisztasági, közegészségügyi, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi, zajvédelmi követelményeket, valamint kereskedelmi, idegenforgalmi, kulturális, továbbá a közérdekre, közrendvédelemre vonatkozó szempontokat. Figyelembe kell venni továbbá az engedélyben közreműködő szakhatóságok, és más szervek hozzájárulásában előírtakat, illetve ellenőrizni kell az egyéb feltételek (pl.: vállalkozói igazolvány, hozzájárulások) meglétét. Amennyiben az engedély megadása önkormányzati érdeksérelemmel járna, annak megadása megtagadható.

(2) Árusításra vonatkozó közterület-használati kérelem esetén csak a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében meghatározott áruk vonatkozásában adható ki engedély.

(3) Alkalmi árusítás, árubemutatás, illetve üzletek előtti külső árusítás a hivatalos nyitvatartási időben, a gyalogosforgalom zavarása nélkül az engedélyező hatóság által jóváhagyott pultról, asztalról engedélyezhető.

(4) Építési munkával kapcsolatos közterület-használat csak az építési munka végzésének időtartamára engedélyezhető. Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset-, tűz- és egészségvédelmi szabályokban előírt módon történhet. Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben - szükség szerint - elő kell írni településképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését.

(5) Az engedélyező hatóság – az ügy egyedi körülményei alapján, e rendelet keretei között – jogosult a közterület-használati engedélyt a kérelemben foglaltaktól eltérő mértékű területre vagy eltérő időszakra megadni.

(6) Amennyiben a közterület-használat ellenőrzése során bizonyítást nyer, hogy a közterület-használati engedély birtokosa az engedélyben foglalt területnél nagyobb területet vagy az engedélyben foglalt időtartamnál hosszabb időtartamra használ, úgy az engedélyező hatóság a közterület-használatot a valós használat alapján állapítja meg, és a közterület-használati díjat az engedély nélküli közterület-használatra vonatkozó szabályok szerint állapítja meg.

9. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell

a) az engedélyes nevét, állandó lakóhelyének, székhelyének címét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetőleg, hogy állandó jellegű,

c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének a meghatározását,

d) a közterület-használata során alkalmazandó különleges szabályok pontos meghatározását (pl. kerítés létesítése, üzlet nyitvatartási ideje),

e) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok, más szervek hozzájárulásában foglalt előírásokat,

f) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására a közterület-használat folytán előállt rongálások saját költségen történő helyreállítására, valamint a használt közterület visszaadás előtti takarítására való kötelezettség előírását,

g) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját,

h) az engedélytől eltérő közterület-használat következményeire való figyelmeztetést,

i) figyelmeztetés arra, hogy ha az érintett területen, annak tartozékaiban vagy annak környékén a közterület-használat miatt hiba keletkezik, a helyreállítás az engedélyes kötelezettsége,

j) a közterület-használat közérdekből, városrendezési és -fejlesztési okból történő megszüntetésének lehetőségéről szóló tájékoztatást, valamint az engedély visszavonására való figyelmeztetést.

(2) A közterület-használat jogutódlásának engedélyezését kérni kell az engedélyező hatóságtól.

10. § (1) A közterület-használat engedélyezhető:

a) állandó jelleggel, határidő nélkül, visszavonásig,

b) ideiglenesen, meghatározott idő elteltéig,

c) ideiglenesen, meghatározott feltétel bekövetkeztéig.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában a meghatározott időre szóló közterület-használat legkevesebb időtartama 1 nap, leghosszabb időtartama 3 év. Építőanyagok, építési munkával kapcsolatos állvány, építési segédeszköz és segédszerkezet legfeljebb 2 évig tárolható közterületen.

(3) Az engedély csak az engedélyest, annak bejelentett alkalmazottját és segítő családtagját, illetve a jogi személy képviselőjét, vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak képviselőjét vagy a kérelemben bejelentett tagját jogosítja fel a közterület használatára, az engedély másra nem ruházható át.

(4) A közterület-használati engedély érvényét veszti:

a) az engedélyes halálával,

b) a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvényének megszűnése esetén,

c) a díjfizetési kötelezettség teljesítésének elmaradásakor,

d) az engedélyben meghatározott határidő lejártával vagy a feltétel bekövetkeztével.

(5) A meghatározott időre szóló engedély érvényessége az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható, illetőleg meghatározott időszakra szüneteltethető.

(6) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

a) a kérelmezővel,

b) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal, más szervekkel.

A közterület-használati díj

11. § (1) Az engedélyes a közterület-használatért díjat köteles fizetni jelen rendelet 1. mellékletében meghatározott díjszabás szerint. A díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák, annak megállapítására, összegére vonatkozóan a mindenkor érvényben lévő általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározottak az irányadók.

(2) A közmű bekötések elkészítése, közmű és egyéb vezetékek karbantartása, építése esetén megfizetendő közterülethasználati díj függ a közterület minőségétől, az igénybevétel időtartamától, illetve a közterülethasználat helyének körzet besorolásától a 2. mellékletben meghatározott külön díjszabás szerint.

(3) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső vízszintes vetületét kell számításba venni, cég-, cím- és hirdetőtábla, hirdető berendezés esetén annak felületét is.

(4) A közterület-használati díj szempontjából minden megkezdett naptári év, hó, nap, valamint m2, fm egésznek számít.

(5) A közterület-használati díjat átutalással vagy magánszemélyek esetén készpénzátutalási megbízással Rakaca Község Önkormányzatának költségvetési elszámolási számlájára kell teljesíteni, vagy a Szalonnai Közös Önkormányzati Hivatal házi pénztárában készpénzben befizetni:

a) állandó jellegű közterület-használat esetén a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, azt követően a tárgyév január hó 15. napjáig (évenként), a mindenkor érvényes közterület-használati díj január 1-i érvényességének megfelelően,

b) 3 hónapnál rövidebb időtartamnál a közterület-használat megkezdéséig,

c) 3 hónapnál hosszabb időtartamnál negyedévenként, a tárgy negyedév első hónap 15. napjáig,

d) napi használat esetén a kezdéstől számított maximum 3 napon belül egyösszegben.

(6) Indokolt esetben – kérelemre – éves használat esetén negyedévenkénti, egy évnél rövidebb használat esetén havonkénti fizetés engedélyezhető, ez esetben a közterület-használati díjat a negyedév első hónapja, illetve a tárgyhó 5. napjáig kell megfizetni.

(7) A közterület-használati díj összege egy elszámolási időszakra, illetőleg egy számlázásra vonatkozóan 1.000,- Ft-nál kevesebb nem lehet.

(8) Az engedélyező hatóság a meg nem fizetett közterület-használati díj behajtásáról végrehajtás útján gondoskodik.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott végrehajtást foganatosító szerv az önkormányzati adóhatóság.

Mentességek és kedvezmények a közterület-használati díj fizetése alól

12. § Díjmentesség illeti meg

a) az engedélyest egészségügyi, szociális, nevelési-oktatási, közművelődési vagy egyéb közérdekű célokat szolgáló létesítmények nonprofit célú elhelyezése és ilyen célú nonprofit rendezvények lebonyolítása vagy tevékenységek végzése esetén;

b) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat, valamint a közforgalmú vasúti, közúti, vízi, légi közlekedési és postai szervezetek létesítményeinek tulajdonosát, amennyiben a közterület-használat a feladata ellátása miatt szükséges;

c) az engedélyest közérdekből létesített kerti építmény (pl. hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor, épített tűzrakó hely, lugas stb.) – a főépítész hozzájárulásával és a szükséges hatóságok engedélyével történő – elhelyezése esetén;

d) az engedélyest közterületen történő építőanyag tárolásra, amennyiben annak időtartama a 10 napot nem haladja meg;

e) az önkormányzat intézményeit, a rakacai székhelyű nevelési-oktatási intézményeket, az egyházakat és intézményeiket, az önkormányzat tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaságokat azon közterület-használat esetén, mely során bevételszerzési tevékenységet nem végeznek;

f) azon közterület használatot, mely Rakaca Község Önkormányzata vagy a Szalonnai Közös Önkormányzati Hivatal felkérése, megrendelése miatt szükséges és amely tevékenység nem bevételszerzésre irányul;

g) a turisztikai – gazdasági – társadalmi szempontból kiemelkedő jelentőségű vagy azon rendezvényeket, melyekhez kapcsolódóan az önkormányzat támogatást nyújt;

h) valamennyi Rakaca Község Önkormányzata által alapított, vagy fenntartott intézménynek, társaságnak az alapító okiratában, alapszabályában, társasági szerződésében (továbbiakban együttesen: alapító okiratában) meghatározott feladat, hatáskör ellátása; illetve működésének biztosítása érdekében.

A közterület-használati engedély megszüntetése és visszavonása

13. § (1) Ha az engedélyes a közterület-használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát kérelem benyújtásával írásban az engedélyező hatóságnak bejelenteni.

(2) A közterület-használatot – a naptári napokban megállapított engedély kivételével - csak hónap végére lehet megszüntetni.

(3) Amennyiben az engedély egész évre került kiadásra, és a megszüntetés év közben történik, a már megfizetésre került díj időarányos része visszaigényelhető.

14. § (1) A közterület-használati engedély közérdekből, illetve településfejlesztési, városrendezési célból bármikor visszavonható. Közérdeknek minősül: terület- és településrendezés; kötelező állami, illetve kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó oktatási, egészségügyi, szociális, valamint kommunális hulladékkezelő létesítmény elhelyezése; közlekedési infrastruktúra fejlesztése; energiatermelés; vízgazdálkodás. Ilyen esetben az engedélyes részére - kérelmére - máshol lehet a közterület-használat lehetőségét biztosítani.

(2) Vissza kell vonni a közterület-használati engedélyt:

a) ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja,

b) ha a közterületet rongálja,

c) ha az engedélyes a díjfizetési kötelezettségének egyszeri felszólításra a megadott határidőn belül nem tesz eleget,

d) ha az engedélyes a közterület használatát – bejelentés nélküli - másnak átengedi,

e) ha a közterület-használat a környéken lakók jogos érdekeit aránytalanul, vagy tartósan sérti.

(3) Ha a közterület-használati engedély az (1) bekezdésben foglalt okból kerül visszavonásra, a már megfizetett díj vonatkozásában a 13. § (3) bekezdése alkalmazható.

(4) Ha a közterület-használati engedély a (2) bekezdésben foglalt okok miatt kerül visszavonásra, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

15. § A közterület-használat megszűnése után az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Ez a kötelezettség az engedélyest építési (létesítési) engedély alapján végzett építési munka esetében csak akkor terheli, ha az engedély megadásának feltételeként előírták. A helyreállítási kötelezettség vonatkozik az engedélyben meghatározott terület környékére is (út, járda, növényzet, kihelyezett tárgyak), ha abban a használat során hiba keletkezett.

A közterület engedély nélküli, vagy engedélytől eltérő használatának jogkövetkezményei

16. § (1) A közterület engedély nélküli, vagy az engedélytől eltérő használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Ha a használó ez irányú kötelezettségének a felhívás közlését követő 3 napon belül nem tesz eleget, az engedélyező hatóság – a használó költségére - az eredeti állapotot helyreállítja, az elhelyezett tárgyakat leszerelheti és elszállíthatja.

(2) A jegyző az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíttatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata indokolja. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(3) Közterületen engedély nélkül kint lévő anyagok, hirdetőtáblák beszállításáról az engedélyező hatóság gondoskodhat, amennyiben a tulajdonos személye ismeretlen. Ha a tulajdonos személye ismerté válik, az engedélyező hatóság a tulajdonost a felmerült költségek megtérítésére kötelezi.

(4) Azt, aki közterületet engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használja, vagy az engedélyben előírtaknak megfelelően a közterületet nem állítja helyre, az engedély nélküli vagy az eltérő használat mértékére és tartamára esedékes közterület használati díj legalább 3-szorosának, de maximálisan 10-szeresének megfizetésére lehet kötelezni. Ha a közterület használat díjmentes, akkor a rendeletben napi közterület használati díjtételek közül a legmagasabb használati díj legalább 3-szorosának, de maximálisan 10-szeresének megfizetésére lehet kötelezni.

(5) Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel - kérelmére - a hatóság a közterület-használatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül a (3)–(4) bekezdésben említett következmények alól.

A szeszes ital fogyasztásának közterületen és egyéb helyeken történő korlátozásáról

17. § (1) Tilos - a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével - a szeszes ital fogyasztása

a) Rakaca Község közterületein,

b) a beépítetlen, bárki által megközelíthető ingatlanokon.

(2) A tilalom nem terjed ki

a) az üdülőterületekre, az erdőterületekre, a mezőgazdasági rendeltetésű területekre,

b) közterület-használati engedéllyel rendelkező vendéglátó üzlet (terasz, kitelepülés) fogyasztóterére nyitvatartási időben, valamint a

c) közterületen engedélyezett ünnepi és alkalmi rendezvényekre a rendezvény engedélyezett ideje alatt, továbbá az év utolsó és első napjára.

18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 2/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelethez

A közterület-használat díjai

1. Közterületbe 10 cm-en túl benyúló építményrendszer: 250,- Ft/m2/hó

2. Árusító pavilon, stand elhelyezése: 5.000,-Ft/nap

3. Építési munkával kapcsolatos anyagok, szerkezetek elhelyezése, épület állékonyságával kapcsolatban igénybe vett terület 30,-Ft/m2/nap

4. Alkalmi árusítás (1-30 napig): 5.000,-Ft/nap

5. Idény jellegű árusítás (szezonális 30 napon túli): 100.000,-Ft/hónap

6. Mozgó árusítás: 10.000,-Ft/nap

7. Vendéglátó-ipari előkert, kerthelyiség: 20.000,-Ft/hónap

8. Kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport, kulturális és cirkuszi rendezvények, továbbá, reklámtevékenységet kísérő kulturális és sporttevékenység: 10.000,-Ft/nap

9. Mutatványos és művészeti tevékenység: 5.000,-Ft/nap

10. Áruminta közterületen történő elhelyezése: 5.000,-Ft/nap

11. Ideiglenes jellegű építmények elhelyezése (felvonulási épület, lakodalmas sátor): 10.000,-Ft/nap

12. Mozgó hirdető berendezés, üzleti célú hangosbemondó: 5.000,-Ft/nap

13. Közúti közlekedéssel, fuvarozással kapcsolatos állomáshely, valamint állandó helyhasználatot igénylő gépjármű által elfoglalt hely: 5.000,-Ft/hónap

14. Mezőgazdasági termékek (gyökér, répa, stb.) 48 órát meghaladó tárolása, az éghető termékek kivitelével: 250,-Ft/m2/nap

15. Promóciós tevékenység: 5.000,-Ft/nap