Szin Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2005. (IX. 1.) önkormányzati rendelete

Szin község kül- és belterületének szabályozási tervéről és a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2005. 10. 01- 2008. 06. 23

Szin Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2005. (IX. 1.) önkormányzati rendelete

Szin község kül- és belterületének szabályozási tervéről és a helyi építési szabályzatról

2005.10.01.

Szin Község Önkormányzat Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 7. § (3) bekezdés c. pontjában foglaltakra tekintettel az építési helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. § Jelen rendelet hatálya SZIN község teljes közigazgatási területére kiterjed.

2. § (1) Az 1. §.-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni és ezekre engedélyt adni az általános hatósági előírások /OTEK, Étv, szabványok, stb./ jelen rendelet alkalmazásával szabad.

(2) Erdőterületek fenntartása, használata, bővítése és védelmi a vonatkozó rendeletek szerint történjék.

(3) A környezetvédelmének általános szabályairól az 1995. évi Lili. törvény intézkedik.

(4) A természet védelméről az 1996. évi Lili. törvény intézkedik.

(5) Az épített környezet alakításáról és védelméről az 1997. évi LXXVTII. törvény rendelkezik.

3. § (1) Az egyes terület-felhasználási egységek övezeti szabályozását a szabályozási terv és jelen Helyi Építési Szabályzat határozza meg.

Telkek beépítésének feltételei

4. § (1) Az építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele. A természetben meg nem osztható ingatlanokra csak egy lakóépület építhető.

(2) A lakóövezetekben építési engedélyt kiadni - a zártrendszerű szennyvíz és a zártrendszerű csapadékvízelvezetés kivételével - csak a teljes közműhálózat vagy azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.

(3) A zárt rendszerű egyedi szennyvíztározó megléte, annak üzembe helyezése a lakóépület használatbavételének feltétele.

(4) Az építés során keletkező hulladék elszállítása vagy annak ártalommentes elhelyezése a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

(5) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak, a külön jogszabály keretei között,

b) köztárgyak

c) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,

d) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak,

e) a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

(6) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett - még beépítetlen - 1 ha-nál nagyobb, összefüggő területek régészeti lelőhelyek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

5. § (1) A jelenleg rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles építési munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó 46/1997. (XII. 29.) KTM. Rendelet 9. §.-a tartalmazza.

(2) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §.-ban meghatározott építési munkák körét bővíti és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles munkák közé sorolja:

a) Építmények felületképzésének átalakítása.

b) Az építmények közterületről és közterületként használt telekterületről látszó homlokzati felületein, az 1 m2-nél nagyobb reklámfelület csak építési engedéllyel létesíthető. Az engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, ill. a homlokzati tervrajzot.

c) A község belterületén minden 50 m2-t meghaladó területű térburkolat.

d) Kereskedelmi, szolgáltató valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, reklám ill. pavilon nem létesíthető.

A szabályozási terv elemei

6. § (1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

a) a bel- és külterületek lehatárolását /belterületi határvonal/,

b) a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetve az azokon belüli egyes területrészek /övezetek/ lehatárolását,

c) az egyes területrészeken belül a közterületek és az egyéb területek elkülönítését,

d) a közterületeken belül a különböző célokat szolgáló területeket /közút, köztér, közpark, stb./,

e) a közterületnek nem minősülő területeken belül a telkek, építési telkek, területek kialakítására és beépítésére vonatkozó megállapításokat,

f) az egyes területrészeken belül a védett és a védelemre tervezett, valamint a védő területeket, továbbá építményeket,

g) az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemeit.

(3) Irányadó szabályozási elemek az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.

(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosítható:

a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a településszerkezeti terv és szabályozási terv, valamint a településszerkezeti terv leírása és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.

b) Az irányadó szabályozási elemek módosítása - az a / pontban meghatározottak módosítása nélkül - akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott feltétel teljesítésre kerül.

c) A meglévő telekhatárok megváltoztatásához / telekcsoport újraosztása, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatárrendezés /, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

d) Telekösszevonások esetén is a szabályozási tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket be kell tartani.

II. Fejezet

Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása

Beépítésre szánt területek - A területre vonatkozó általános előírások

7. § (1) A terv hatályán belüli területen telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.

(2) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi építmények helyezhetők el:

a) Elő- és oldalkertben:

- Közmücsatlakozási műtárgy
- Hulladéktartály, tároló legfeljebb 1,5 m-es magassággal
- Kirakatszekrény legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és 1 m2 felülettel
b) Oldal- és hátsókertben:
- Kerti építmény /hinta, csúszda, szökőkút, a terepszinttől 50 cm-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz/
- Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
- Kerti épített tűzrakó hely
- Lugas
- Kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes felülettel Szabadlépcső, lejtő
- Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop.
(3) Az építési telken a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi egyéb épületek helyezhetők el az övezeti szabályoknak megfelelően:
a) Járműtároló
b) Nyári konyha, mosókonyha
c) Kisipari barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet
d) Turizmushoz kapcsolódó épületek - idegenforgalmi, kereskedelmi szolgáltató szálláshely funkciójú épületek
e) Mezőgazdasági termékek, gépek tárolására szolgáló építmények.

Lakóterületek funkcionális besorolása: falusias lakóterület /Lf/

8. § (1) Az övezetet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni és időszakosan elszállítani.

(2) Az övezetben nem alakíthatóak ki tömb méretű telkek.

(3) Az övezetben a haszonállat tartását önkormányzati rendelet szabályozza.

(4) Az állattartás épületeire vonatkozó előírások:

a) Építménymagasság: max. 4,5 m.

b) Saját lakóépülettől való távolság: min. 8,0 m, szomszéd lakóépülettől min. 15. m.

c) Épületet csak természetes anyagokból lehet építeni.

(5) Zajvédelmi besorolása lakó- és intézményterület laza beépítéssel.

(6) Terepszint alatti építmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem éri el az 1,0 m-t, a telek beépítettségébe nem beszámíthatóan építhetők, a zöldfelületi fedettség figyelembevételével.

(7) Az övezetek építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó minimális telekméretet, azok beépítettségét, továbbá a maximális építménymagasság mértékét a vonatkozó táblázat tartalmazza.

(8) A táblázatban megadott legkisebb telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekalakításnál figyelembe kell venni. Telekalakítással a táblázatban megadott értéknél kisebb telek nem alakítható ki.

(9) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) mező- és erdőgazdasági /üzemi/ építmény,

c) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,

d) szálláshely szolgáltató épület,

e) kézműipari építmény,

f) helyi igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület, amennyiben a beépített szintterületük nem haladja meg az 500 m2-t.

(10) Zöldfelületi fedettség mértéke: min. 40%.

(11) Építési övezet funkcionális besorolása: falusias lakóterület.

(12) Szintterületsűrüség: max. 0,5.

(13) Élőkért az illeszkedés szabályainak megfelelően alakítható ki, új lakóterület: 5,0 m.

(14) Hátsókért: 50 m-es telekmélységig 6 m, 50 m-nél hosszabb szalagtelkeknél a hátsókert vonalát az előkert vonalától számított mértékben kell megadni, amely 40,0 m.

(15) Telekszélesség: min. 30 m.

(16) Telekösszevonással kialakított telkek maximális utcafronti szélessége: 40,0 m lehet.

(17) Az illeszkedés szabályainak meghatározásakor a környező azonos területfelhasználású területek telkeinek és építményeinek elhelyezését, kialakítását, műszaki jellemzőit kell figyelembe venni.

Övezet jele

Beépítési mód

Legkisebb kialakítható telekméret

Max. beépítetts.

Max. építménymag.

Lf

Oldalhatáron álló

900 m2

30%

4,5 m

Településközpont vegyes terület

9. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási-,kereskedelmi-,szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

a) lakóépület
b) igazgatási épület
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célu használat az elsődleges,
e) egyházi, oktatási, egészsügügyi, szociális épület
f) sportlétesítmény

Övezet jele

Beép. mód

Legkisebb kialakítható telekmérte

Max. beépítettség %

Max. magasság

Vt.

Szabadon álló

900 m2

40

6,0 m

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

10. § (1) A gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

a) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

c) igazgatási, egyéb irodaépület.

(3) Zöldfelületi fedettség mértéke: min. 20%.

(4) / Szintterület sűrűség: 2,0.

Övezet jele

Beép. Mód

Legkisebb kialakítható telekméret

Max. beépítettség %

Max. ép. magasság

Gksz

Szabadon álló

3000 m2

30%

6,0m

Ipari gazdasági terület

11. § (1) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az ipari gazdasági területen kivételesen elhelyezhető:

a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

Övezet jele

Beép. Mód

Legkisebb kialakítható telekméret

Max. beépítettség %

Max. ép. magasság

Gip

Szabadon álló

K

15%

6,0m
Ahol: K a kialakult állapot.

Üdülőházas terület

12. § Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk é felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján azüdülési célú tartózkodásra alkalmasak és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodásra szolgálnak.

(2) Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetőek el.

(3) Az övezetet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóba kell tárolni és időszakosan elszállítani.

Övezet jele

Beép. Mód

Legkisebb kialakítható telekméret

Max. beépítettség %

Max. ép. magasság

ÜÜ

Szabadon álló

K

5%

6,0 m
Ahol: K a kialakult állapot.

Különleges terület

13. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt /temető, sportpálya/, a többi beépítésre szánt területtől eltérő területek

(2) Temetőre vonatkozó előírások:

a) Kripta és más sírhelyhez kapcsolódó építmény magassága max: 2,5 m lehet,
b/ A területen csak kiszolgáló építmények helyezhetők el.

Övezet jele

Beép. Mód

Legkisebb kialakítható telekméret

Max. beépítettség %

Max. ép. magasság

K-T

Szabadon álló

K

3%

4,5 m
Ahol: K a kialakult állapot.
(3) Sportpályára vonatkozó előírások:
a)A területen csak a sportolás és annak kiszolgálását szolgáló építmények helyezhetők el.

Övezet jele

Beép. Mód

Legkisebb kialakítható telekméret

Max. beépítettség %

Max. ép. magasság

K-Sp

Szabadon álló

K

5 %

4,5 m
Ahol: K a kialakult állapot.
(4) Szabadidő központ /ANPI szini telepe/
A területen elhelyezendő:
a) szolgálati lakás
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
c) kemping
d) lovasturizmust kiszolgáló létesítmények
e) egészségügyi, szociális épület

Övezet jele

Beép. Mód

Legkisebb kialakítható telekméret

Max. beépítettség %

Max. ép. magasság

K-SZk

Szabadon álló

K

30%

7,5 m
Ahol: K a kialakult állapot.
III. Fejezet

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és hasznosítása

14. § (1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat engedélye szükséges.

(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonos önkormányzat engedélyén túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

- hirdető berendezés
- közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények
- köztisztasággal kapcsolatos építmények
- Köztárgyak /szobor, díszkút, egyéb műalkotás/
- távbeszélő fülke
- építési munkával kapcsolatos létesítmények /állványok/, építőanyag tárolás
- zöldfelületek, fasorok
- közművek felépítményei
- egyéb az önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
(6) Az önkormányzat a közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a használat egyéb feltételeit, ill. használati díját, az engedély nélküli használat szankcióit esetleg tulajdonosi elvárásokat is tartalmazó önkormányzati rendeletben szabályozza.
(7) Az építési telkek közművesítettségét a közterületekről kell megoldani.
(8) Közterületről látható hirdető-berendezések elhelyezésére engedélyt kell kérni.

Közlekedési területek

15. § (1) A közlekedési és közmüelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek /parkolók/ - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

a) közlekedési építmények,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

c) igazgatási épület,

d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

(3) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott AJT 2-1.201:2004. szabvány/területsávjai mentén építményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

(4) A harmadik bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység csak a terület sáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait /eszmei és gazdasági értékét/ mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető.

(5) A közúthálózat a jövőben /terv távlatában/ megvalósuló területbiztosítást igénylő elemei:

a) települési főút: a 2603 sz. összekötő út és a 26113. sz. bekötő út. Az átkelési szakaszon 12-16 m-ben határoztuk meg a szabályozási szélességét /átlag: 12m/

b) lakóutcák: a lakóutcák szabályozási szélességét 8-12 m-ben határoztuk meg.

c) parkoló területek: a kialakult parkolóhelyek megfelelő kiépítését és bővítését irányoztuk elő /községközpont/ intézményei és egyéb érintett intézményi területeknél. A szabályozási sávban kialakítandó parkolók lehetőségét biztosítani kell.

(6) A helyi közutak létesítési költségeit - amennyiben a helyi önkormányzat létesíti – az érintett ingatlan tulajdonosaira az önkormányzat átháríthatja.

Közműterület, közműlétesítmények

16. § (1) A közművek területigényes létesítményei a szabályozási terven feltüntetett területen nyert elhelyezést /szennyvízátemelő/.

(2) Az ivóvízhálózat védőterületén csak az üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható, valamint a művelési előírásokat be kell tartani.

(3) A 2/bek. előírásai a szennyvízcsatorna hálózatra is vonatkoznak.

(4) A gázvezeték védőterületén belül végzendő munkálataiknál, az üzemeltető által kiadott és az érvényben lévő hatályos előírásokat be kell tartani.

(5) A közmüvek hálózati elemei számára szükséges területen belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásainak figyelembevételével és a szükséges engedélyek, előírások betartásával történhet.

(6) Beépítésre szánt területeken a szennyvizet a csatornahálózat kiépítéséig zárt medencébe kell gyűjteni és elszállítani.

(7) A folyékony és szilárdhulladék elhelyezésére szolgáló új területeket kijelölni, csak a földtani és vízügyi szakvélemény alapján lehet.

(8) A Jósva patak és a Malom patak két oldalán 6-6 méter védősávot kell biztosítani a karbantartás, árvízvédekezés számára.

(9) A tervezett gázvezeték részére az MSZ 7487/2-80 sz. szabványban előírt közmű elrendezésének megfelelő helyet kell biztosítani.

17. §

Zöldterület

(1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület. (közkert,közpark)
(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetelnül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
(4) A Zöldterületen elhelyezhető:
a) a pihenést és testedzést szolgáló épület (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.)
b) vendéglátó épület
c) a terület fenntartásához szükséges épület
d) épületmagasság:max: 4,5 m
(5) A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetőek el.

18. §

Erdőterületek

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az erdőterületen lévő erdő elsődleges felhasználás szerint védelmi erdő. Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg tekintettel kell lenni.
(3) Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg. A rendeltetés megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges.
(4) A természetben összefüggő erdőterületen a tulajdonosok:
a) kötelesek társult erdőgazdálkodást folytatni,
b) az erdő védelmének, valamint fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért erdőgazdálkodó hiányában - egyetemleges felelősséggel tartoznak.
(5) Az 1996. évi LVI. „ Az erdőről és az erdő védelméről szóló Tv. ill. annak 15-22. §- aiban foglaltakat mindenkor figyelembe kell venni.
(6) Az erdőterületen az övezeti előírások betartásával elhelyezhetők:
a) közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,
b) közművek, közműpótlékok /szennyvíztisztító és komposztáló telep kivételével/,
c) nyomvonal jellegű vezetékek,
d) távközlés
e) vízgazdálkodás
f) köztárgyak
g) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők
h) kutatás és ismeretterjesztés építményei
i) vadgazdálkodás célját szolgáló építmények.

Mezőgazdasági területek

19. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás /a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás/ építményei helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági területet más célokra felhasználni nem szabad a rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(3) A mezőgazdasági területek a következő övezetekre tagozódnak:

-általános mezőgazdasági terület /Má/
- korlátozott általános mezőgazdasági terület /Mák/
- korlátozott kertes mezőgazdasági terület /Mkk/
(4) A mezőgazdasági területen elhelyezhetők az alábbi építmények:
- közutak, közterek és gépjármű-várakozóhelyek
- a kutatás és ismeretterjesztés építményei
- közművek és közműpótlók
- nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak
- távközlés
- vízgazdálkodás /vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás/
- geodéziai jelek
- köztárgyak, a fegyveres erők honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei
- nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők
- mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények
(5) A mezőgazdasági területen épületek csak az OTÉK 29. §.-a vonatkozó előírásainak, ill. jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően építhetők.
(6) Korlátozott kertes mezőgazdasági területen (Csemer-zártkert kizárólag gazdasági jellegű épületek) pincék, aszalók, szénapajták építhetők:
- pinceépület csak 400 m2-nél nagyobb területen, völgyalja helyzetben,dülőuthoz közel emelhető,
- egy telken csak egy pince épülhet
- a pincék – a hagyományokat követve – félig a földbe süllyesztve épülhetnek
- az újonnan épülő picék téglalap alakú, egyszintes épületek lehetnek, alapterülete:: max.30 m2 lehet
- oldalfalai rakott kőfal, vagy fehérre meszelt fal,
- a tető 45-os közelítő sátortető, piros cserépfedéssel
- építménymagasság: max. 3,0 m
(7) A korlátozott felhasználhatóságú mezőgazdasági területeken /természeti területek, Nemzeti Park területe/ építményt elhelyezni csak az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának hozzájárulásával szabad.
(8) A természeti területeken a művelési ág váltásához nem kell kérni az illetékes szakhatóság /Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága/ hozzájárulását is.
(9) Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága a 166/1999./XI. 19./ Korm. rendeletben meghatározott tevékenységek esetében kifejezetten tájvédelmi szakhatóságként működik közre, s ezzel képviselve a tájvédelem érdekeit.

Vízgazdálkodási terület

20. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek a következő övezetekre tagozódik:

- folyóvizek medrének és partjának övezete /V-1/
- vízbeszerzési területek övezete /V-2/
(2) A területen csak a vízkárelhárítási, vízbeszerzési és a sporthorgászat célját szolgáló építmények helyezhetők el.
IV. Fejezet

Az épített környezet védelme

21. § (1) A település területén az alábbi országos műemléki védelem alatt álló épület találhatók:

- Lakóépület-Gedeon-kuria 27/3 hrsz. Szabadság út 22.

- Lakóház 233 hrsz. Szabadság út 9-11.

A műemléki környezet a szabályozási terven van jelölve.

(2) Régészeti érdekű terület:

- református templom 216 hrsz.
(3) A helyi építészeti örökség védelmét Szin Község Önkormányzatának külön rendeletben kell szabályoznia.
(4) Területi értékvédelem:
a) A településszerkezet /utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonalak és helyek.
- A meglévő utcahálózat és térrendszer megtartandó.
Változtatások, beavatkozások korlátozottan is csak azokon a helyeken alkalmazhatók, ahol ezt a szabályozási terv előírja.
A község telekszerkezetébe beavatkozások csak a szabályozási terven jelölt esetekben alkalmazhatók:
Javasolt telekhatárok megvalósítása,
út céljára történő lejegyzés,
telekösszevonás,
új telekosztás.
- A természetes környezethez igazodó szerkezetű község hagyományos lakókömyezetü részein az oldalhatáros beépítési mód soros telekformával és hagyományos falusias építészeti karakterrel megtartandó és az új épületek létrehozásánál az ehhez való illeszkedés szabályait kell figyelembe venni.
b) A településkép és településkarakter védelmére terjed ki.
(5) A helyi védelemnek ki kell terjednie a település részleteire, melyek a helyi egyedi védelem körét alkotják. A helyi egyedi védelemnek rendelkeznie kell a következőkről:
a) Helyi egyedi védelem alá helyezendő épületek:

Dózsa György utca

2.

178 hrsz

lakóház

Dózsa György utca

18.

301 hrsz

lakóház

Dózsa György utca

19.

300 hrsz

lakóház

Szabadság utca

7.

232 hrsz

lakóház

Szabadság utca

34.

34 hrsz

lakóház

Szabadság utca

35.

215 hrsz

lakóház

Szabadság utca

37.

241 hrsz

lakóház

Szabadság utca

45.

210 hrsz

lakóház

Szabadság utca

54.

53 hrsz

lakóház

Szabadság utca

89.

185 hrsz

lakóház

Szabadság utca

102.

87 hrsz

lakóház

Szabadság utca

128.

106 hrsz

lakóház
b) A településre jellemző hagyományos és megőrzendő építészeti és településképi elemek körének meghatározása, mely terjedjen ki az épületek, lakóházak:
- tömegformálásaira,
- tetőformájára,
- homlokzati jellegére,
- kerítés alakítására,
- homlokzati színezésre,
- közterületi növényzet pótlására,
özterületi növényzet pótlására,
- a meglévő keresztcsürők megtartására.
V. Fejezet

Sajátos jogintézmények

22. § (1) Az építkezési tilalom a a település ÉNy-i részén a „Dózsa-telepre” terjed ki településrendezési célok megvalósítása érdekében. A terület az ANP határán található és romos, életveszélyes környezetbe nem illő építmények állnak ott. A terv távlatában itt zöld terület les, méltó környezet az itt található temetőknek és a természetvédelmi területnek.

- Építési tilalommal terhelt terület: 310,313,307,348 hrsz területe – zöldterület kialakítása céljára.
(2) Út céljára történő lejegyzés
A területek működőképességének és hasznosításának érdekében a korlátozott mértékben alkalmazott útszélesítéseket el kell végezni a szabályozási tervben megjelölt formában.
Az érintett ingatlanok felsorolása hrsz. szerint: 4/1, 5/1,7/1, 8/1, 9/1, 12/1 14/1, 17/1,19, 20/1, 23, 24, 26, 27/1,28/1, 92, 93,95/1,184,185,186,187,188,190,191,192,193,194,195,196,197,198,200,216,237,252,260,261
(3) Beültetési kötelezettség
A fásítás a por, a szél és szagok elleni védelem érdekében és utcaképi okokból, vagy a település zöldfelületi rendszerének kiteljesedése érdekében történhet.
Ipari, gazdasági és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek lakóterület felé eső telekhatára mentén 10 m-es sávban.
Beültetési kötelezettséggel érintett terület továbbá a zöldterületek és közterületek.
A beültetési kötelezettséggel érintett telkeknél az építési engedélynek tartalmaznia kell a növénytelepítésre vonatkozó kertészeti tervet is.
VI. Fejezet

Kapcsolódó rendeletek

23. § (1) Ezen építési szabályzathoz kapcsolódó, helyi önkormányzati rendeleteket e szabályzat alkalmazása során figyelembe kell venni.

(2) E helyi rendeletet módosíthatja az elkészítendő országos és a jóváhagyás előtt álló megyei rendezési terv.

(3) A településen a feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott keretek között sajátíthatók ki.

VII. Fejezet

Környezetvédelmi előírások

24. § Belterület

(1) Levegőtisztaság-védelmi előírásokat 2001. július 1-vel hatályba lépett 21/2001./II. 1./ Korm. rendelet előírásai tartalmazzák.

(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében ipari gazdasági területen nem építhető lakóház, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény.

Gazdasági területeken a 8/2002./III.22./ KÖM-EÜM. Együttes rendelet 1. sz. mellékletének 4. sora szerint a megengedett zajterhelési határérték nappal 60 db, éjszaka 50db, üzemi tevékenységtől származó zaj kibocsátás esetén.
A határértékek akkor érvényesíthetők, ha a területen van valamilyen védendő létesítmény.
(3) Vízvédelmi szempontból a település teljes területe szennyeződésre fokozottan érzékeny „A” minősítésű. A területre tervezett tevékenységek meghatározásánál be kell tartani a 33/200.../II. 17./ Korm. rendelet 4. §./l/ és a 6. §. szerinti tiltásokat, korlátozásokat.
A beépítésre szánt területeken kiemelten fontos a szennyvízelvezetés megnyugtató megoldása. A szennyvízcsatorna kiépítése után a keletkező szennyvizeket közcsatornába kell vezetni.
A kibocsátott szennyvíz minősége meg kell, hogy feleljen a 204/2001 ./X.26./ Korm. rendelet 2. sz. mellékletében foglalt küszöbértékeknek.
Vízgazdálkodási szempontból be kell tartani az 1995. évi LVII. törvényt, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001./X.25./ Korm. rendeletet.
Vízvédelmi szempontból továbbá az alábbi időközi hatályos jogszabályváltozásokban foglaltakat is figyelembe kell venni:
- felszín alatti vizek védelméről” szóló 219/2004./VII.21./ Korm. rendelet
- felszíni vizek minősége védelmének szabályairól” szóló 220/2004./VII.21./ Korm. rendelet, továbbá
- a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól” szóló 221/2004./VII.21./ Korm. rendelet.
(4) Hulladékgazdálkodási szempontból fokozottan érvényt kell szerezni a hulladékgazdálkodással kapcsolatos követelményeknek és kötelezettségeknek, amelyek részletes szabályait a hulladék gazdálkodásról szóló 2000. évi LXIII. és a hozzá kiadott, ill. kiadásra kerülő végrehajtási utasításokat tartalmazzák.
Ennek értelmében minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje, ne okozzon környezetveszélyeztetést, ill. környezet szennyezést.
Biztosítása a hulladékképződés megelőzését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.
Konzekvensen érvényt kell szerezni annak, hogy a tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokat a mindenkori hatályos jogszabályok - jelenleg a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételiről szóló módosított 98/2001./VI.05./ sz. Korm. rendelet, valamint a hulladékok jegyzékét tartalmazó, módosított 16/2001./VII. 18./ KÖM rendelet előírásai szerint kell kezdeni /gyűjteni, szállítani, átvenni, átadni, bejelenteni, dokumentálni/.
Kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzésére.
Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kell gyakorisággal kell végezni.A köz- és parkterületek tisztántartását, takarítását, hulladékmentesítését kellő gyakorisággal kell végezni.
Külterület
(5) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a gazdasági területekre leírtak természetesen külterületre is vonatkoznak, hiszen a védelmi övezet kialakítására vonatkozó kötelezettség a tevékenység függvénye. Amennyiben a rendelet 2. sz. melléklete nem határoz meg az adott tevékenységre védelmi övezetet, úgy az egyéb levegőtisztaság-védelmi követelményeket kell figyelembe venni.
Külterületen az állattartás miatt a 21/2001/n.l./ Korm. rendelet 14. §.-ában előírtak az irányadók. Az állattartó telepeket úgy kell elhelyezni, a trágyakezelést úgy kell megoldani, hogy az ne okozzon a közeli lakóterületeken lakossági panaszra okot adó bűzszennyezést. Célszerű ebben az esetben is védőerdőt telepíteni, ami csökkentheti a szaghatást.
(6) Zaj- és rezgés elleni védelem szempontjából fontos, hogy nem engedélyezzék hétvégi és üdülőházak építését, mezőgazdasági gépjavítók, bányaterületek közelségében.
(7) Vízvédelmi szempontból külterületen általában szennyvíz, ill. szennyvíziszap elhelyező területek létesíthetők. A szennyvíztisztító, szennyvíziszap-kezelő és tároló telepek lakóterülettől való védőtávolságát „A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszter 8001/1994./K.F.p.Ért.ll./KTM. Tájékoztató” szabályozza. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása esetén be kell tartani az 50/2001./V.03./ Korm. rendelet előírásait. Állattartó telepek létesítése során a 49/2001./III. 03./ Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni a tervezésnél.
A külterületek esetén is gondoskodni szükséges azok belvízvédelméről.
(8) Hulladék-felügyeleti szempontból külterületeken az illegális hulladéklerakók kialakulásának megelőzése érdekében fel kell számolni az esetlegesen ott fellelhető elhagyott hulladékokat. Fokozottan meg kell követelni, hogy az elvárható felelős gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa vállaljon kötelezettséget, ill. tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb legyen.
VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

(1) Jelen rendelet előírásai a kihirdetés után 30 nappal lépnek hatályba.
(2) Kihirdetéséről a helyben szokásos módon Szin község körjegyzője gondoskodik.
(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Szinpetri Önkormányzat Képviselő testületének 6/1997.( XI. 1.) számú önkormányzati rendelete az összevont rendezési terv szabályzási előírásairól, illetve a 6/2002. (IV. 30. ) módosítása hatályát veszti.

1. melléklet

Belterületi szabályozási terv

2. melléklet

Külterületi szabályozási terv

3. melléklet

Szerkezeti terv