Abaújvár Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alapörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Abaújvár Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).  Székhelye: 3898 Abaújvár Petőfi út 4. szám.

(2) Az önkormányzat működési területe: Abaújvár község közigazgatási területe.

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Abaújvár Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület). A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(4) A képviselő-testület bizottságának elnevezése: Abaújvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság). Az Ügyrendi Bizottság névsorát a 2. függelék tartalmazza.

(5) A képviselő-testület hivatalának feladatait a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el. Székhelye: 3895. Gönc, Kossuth Lajos utca 71. szám.

(6) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. A címer és a zászló használatának rendjét a 9/2007.(IX. 01.) önkormányzati rendelet szabályozza.

(7) Az önkormányzat körbélyegzője középen a Magyar Köztársaság címerét, körben a Községi Önkormányzat Abaújvár elnevezést tartalmazza.

(8) A Gönci Közös Önkormányzati Hivatal középen a Magyar Köztársaság címerét, körben a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal elnevezését, székhelyét és sorszámát tartalmazza.

(9) Az önkormányzat azonosító adatai:

1. törzsszám: 348265
2. adószám: 15348269-2-05
3. KSH statisztikai számjel: 15348269-8411-321-05

2. Fejezet

A képviselő-testület

1. Az önkormányzat feladatai és hatásköre

1. mezei őrszolgálat
2. művelődési és közművelődési feladatok (múzeum)
3. társulásokban való részvétel

3. §

(1) A Képviselő-testület polgármesterre átruházott feladat- és hatásköreinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója a munkatervben foglaltak szerint beszámol a képviselő-testületnek az általa hozott döntésekről.

2. A képviselő-testület működése

4. §

A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő

5. §

A képviselő-testület

1. alakuló
2. rendes
3. rendkívüli

ülést tart.

6. §

Az alakuló ülés napirendje:

a) Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről;

b) az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele;

c) polgármesteri ciklus-program ismertetése;

d) polgármester illetményének megállapítása;

e) alpolgármester választása;

f) alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása

g) Ügyrendi Bizottság megválasztása;

h) egyebek.

7. §

(1) A képviselő-testület rendes ülését évente legalább hat alkalommal, az éves munkaterve szerint tartja.

(2)  A képviselő-testület üléseinek helyszíne - főszabályként - az önkormányzat székhelye.

(3)  Különösen indokolt esetben képviselő-testület ülése az önkormányzat székhelyétől eltérő helyre is összehívható. Az ülés nyilvánosságának biztosítása érdekében a meghívó közzétételére vonatkozó szabályokat és az ülés nyilvánosságát a székhelytől eltérő helyre összehívott ülések esetében is alkalmazni kell.

8. §

(1) A munkaterv tervezetének elkészítéséről a polgármester iránymutatása alapján a jegyző gondoskodik, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv készítéséhez

        a) javaslatot lehet kérni:

aa) a képviselőktől.

b) javaslatot tehetnek:

ba) a hivatalhoz bejelentett civil szervezetek vezetői,

bb) a helyi közszolgáltatást nyújtó szervek,

bc) az önkormányzati intézmények vezetői.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

     a) az ülések tervezett időpontját,

     b) az ülés napirendjét és előadóit,

     c) az előterjesztések elkészítésének felelőseit,

     d) a napirend megtárgyalásához külön meghívottak megnevezését,

     e) a közmeghallgatás időpontját,

     f) az előterjesztések leadásának határidejét.

(4) A munkatervet meg kell küldeni:

     a) a települési képviselőknek,

     b) a munkatervben érintett előadóknak.

9. §

(1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül (a továbbiakban: rendkívüli ülés), melyet a polgármester a rendes üléstől eltérő időpontban hívhat össze.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni - szöveges indokolással és döntési javaslattal - az ülés napirendjének, helyének és idejének megjelölésével. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül lehetőleg a kezdeményező által megjelölt időpontra - köteles az ülést összehívni.

3. Ciklus-program, gazdasági program

10. §

A polgármester ciklus-programját az alakuló ülésen ismerteti a képviselő-testülettel.

11. §

(1) A képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben (a továbbiakban: Mötv.) foglaltak alapján határozza meg az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgáló Gazdasági Programját.

(2) A Gazdasági Program végrehajtásáról - az elfogadás, és felülvizsgálat évének kivételével - a polgármester minden év szeptemberében tájékoztatja a képviselő-testületet.

4. A képviselő-testület ülésének összehívása, az ülés nyilvánossága

12. §

A képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, vagy a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

13. §

(1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.

(2) A rendkívüli ülés indokolt esetben telefonon is összehívható, de ebben az esetben a sürgősség okát mindenképpen közölni kell. Telefonon történő összehívás esetén a meghívó és az írásos előterjesztés az ülésen kerül kiosztásra.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően lehetőleg 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót lehetőleg huszonnégy órával előbb ki kell kézbesíteni.

(4) A meghívó és az írásos előterjesztés elektronikus levél formájában is kézbesíthető. Ebben az esetben a meghívó és az írásos előterjesztés az ülésen papír alapon kiosztásra kerül.

14. §

A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) az aljegyzőt,

c) a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

d) akinek meghívását a munkaterv tartalmazza,

e) akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart.

15. §

(1) A meghívóval együtt a képviselők részére az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell.

(2) A tanácskozási joggal meghívottak közül valamennyi előterjesztést meg kell küldeni:

     a) jegyző,

     b) aljegyző

     c) a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői részére

(3) Az (1) - (2) bekezdésben nem szabályozott esetben a tanácskozási joggal meghívottak csak az őket érintő napirendeket kapják meg írásban.

(4) A képviselő-testület ülésének idejéről, helyéről, napirendjéről a község lakosságát tájékoztatni kell a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével. A tájékoztatás időpontjára a 13. § (3) bekezdésében foglalt időpontok az irányadók.

16. §

(1) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el a Mötv.-ben meghatározott esetekben.

(2) Zárt ülés megtartását:

     a) a polgármester,

     b) bármely képviselő,

     c) a jegyző és

    d) az érintett személy vagy szerv indítványozhatja.

(3) A zárt ülés tartásának szükségességét az előterjesztő köteles előzetesen jelezni.

(4) A Gönci Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői, és a Mötv. 46 § (3) bekezdésében foglaltak alapján, az ott meghatározottak vesznek részt a zárt ülésen.

17. §

(1) A képviselő-testület határozatképtelensége esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 15 napon belül újból össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

(2) A képviselő-testület ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni, és az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

III. Fejezet

A képviselő-testület elnöke, az elnök jogköre

5. Az ülés, és a vita vezetése

18. §

A polgármesternek - mint a képviselő-testület elnökének - ülésvezetési feladatai, és jogköre:

a) megnyitja az ülést, megállapítja a jelenléti ív alapján számszerűen a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,

b) előterjeszti a meghívó alapján a napirendi javaslatot és szavazásra bocsátja,

c) napirendenként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, a jelentkezés sorrendjében megadja a szót a hozzászólásokra,

d) a vita és az előterjesztés során elhangzott határozati javaslatokat és módosító indítványokat egyenként - az elhangzás sorrendjében - szavazásra bocsátja,

e) megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a képviselő-testület határozatát,

f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

g) berekeszti az ülést,

h) a szó megadása vagy megtagadása,

i) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására való javaslattétel,

tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására való javaslattétel.

19. §

(1) A képviselő-testület minden előterjesztés, önálló indítvány és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit, amelynek során

a) az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt röviden szóban indokolhatja, kiegészítheti,

b) az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell,

c) a válaszadással kapcsolatosan a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak további egy alkalommal kérdéseket tehetnek fel,

d) a válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik

(2) A hozzászóló az adott témában legfeljebb kétszer szólalhat fel. Az első hozzászólás időtartama témánként és hozzászólónként legfeljebb 5 perc, a második hozzászólás időtartama legfeljebb 3 perc. Harmadik hozzászólást a polgármester engedélyezhet.

(3) A képviselő-testület esetenként - vita nélkül - dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkezők részére felszólalási jogot biztosít-e.

(4) A napirend előadója válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra, ezt követően a polgármester lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja. A vita lezárása után, a szavazás előtt az előterjesztő viszontválaszra jogosult, amelynek időtartama legfeljebb 3 perc.

(5) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely kérdésben törvényességi észrevételt kíván tenni.

(6) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és megjelöli a napirend tárgyalásának legközelebbi időpontját.

(7) A képviselő-testület nyilvános ülésein a napirendhez kapcsolódóan - a képviselő-testület külön döntése nélkül - szót kaphatnak az országos hatáskörű szervek képviselői, valamint meghívás esetén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal képviselője.

6. A polgármester egyéb feladatai, a tanácskozás rendjének fenntartása

20. §

A napirendi pont tárgyalása során a polgármester egy alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el, amelynek időtartama legfeljebb tíz perc lehet. Ezt bármelyik képviselő kezdeményezheti. Vita esetén a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a tanácskozási szünet elrendeléséről.

21. §

Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja a tárgyszerűségre, a tárgyra térésre. A felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a szót megvonhatja.

22. §

A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek során:

a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó magatartást tanúsít, másokra sértő kifejezéseket használ,

b) akinek magatartása az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik, azt rendre utasítja, ha a rendreutasítás eredménytelen, a polgármester kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

c) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre felfüggeszti,

d) ismétlődő rendzavarás esetén a képviselő-testület - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott - döntése alapján a rendbontót - a képviselő kivételével - az ülés helyszínének elhagyására szólítja fel.

IV. Fejezet

A képviselő-testület ülése

7. A napirend megállapítása, elnapolása és a napirendek fajtái

23. §

(1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(2)  Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.

(3) Napirendi javaslaton kívüli téma sürgősségi indítvány esetén, valamint a polgármester külön indítványára tárgyalható.

(4) Sürgősségi indítványt tisztségviselő, vagy képviselő írásban vagy szóban terjeszthet elő.

(5) Az indítvány a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett terjeszthető be, melyet testületi ülésen ismertetni kell.

(6) A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségű szavazással dönt.

(7) Ha valamely képviselő ellenzi a sürgősségi megtárgyalást, akkor a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak - legfeljebb 2 percben - a sürgősség tényének rövid indoklására.

(8) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványozott kérdést a képviselő-testület napirendként tárgyalja.

(9) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, vagy elismeri, de a téma az előkészítés hiánya miatt megtárgyalásra nem alkalmas, úgy azt a soron következő ülésre kell napirendi pontként felvenni.

24. §

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülésén az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott, valamint a polgármester külön indítványa alapján napirendre vett téma.

(2) Sürgősségi indítványt tisztségviselő vagy képviselő szóban terjeszthet elő.

25. §

Az előterjesztés visszavonható, illetve a napirendi pont tárgyalása elnapolható. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, s arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.

26. §

A képviselő-testület a rendeletben meghatározott módon ülésének napirendjére felveszi

a) a polgármesteri beszámolót, ezen belül:

a) két képviselő-testületi ülés közötti időszak fontosabb eseményeit.

b) a munkatervben szereplő előterjesztéseket, ezen belül:

ba) a rendelet-tervezeteket,

bb) a beszámolókat, jelentéseket és az ahhoz kapcsolódó határozati javaslatokat,

bc) a tájékoztatókat, és egyéb bejelentéseket.

c) az önálló indítványokat.

8. Az előterjesztések, önálló és nem önálló indítványok

27. §

(1) Előterjesztésnek minősül:

a) a rendelet-tervezet,

b) a beszámoló,

c) a határozati javaslat,

d) a tájékoztató,

e) az indítvány.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselők,

d) a jegyző,

e) az aljegyző,

valamint az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott előterjesztés kivételével

f) a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői,

g) akiket a képviselő-testület felkér.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban és szóban egyaránt meg lehet tenni.

(4) A szóbeli előterjesztést közvetlenül a képviselő-testület előtt kell megtenni, az írásbeli előterjesztést pedig legkésőbb az ülés napját megelőző 7. napig a polgármesterhez kell benyújtani.

28. §

(1) A napirendek tárgyalásának sorrendjét lehetőleg az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) polgármesteri beszámoló,

b) rendelet-tervezet,

c) beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,

d) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,

e) tájékoztató,

f) napirend utáni felszólalás (nyílt ülés utolsó napirendi pontja után).

(2) A napirendek tárgyalásának sorrendjénél a képviselő-testület az egy témakörbe tartozó előterjesztéseket egymás után, együtt tárgyalja meg, függetlenül a megállapított sorrendtől.

29. §

(1) A munkatervben nem szereplő képviselői önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 7 nappal írásban kell a polgármesterhez beterjeszteni.

(2) A beterjesztéssel szemben támasztott követelményekre a 27.§ (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) Önálló indítvány alapján napirendi pontként a 27. § előírásainak megfelelő rendelettervezet, vagy határozati javaslat vehető fel.

30. §

(1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan a következő, nem önálló indítványok nyújthatók be:

a) sürgősségi javaslat,

b) módosító javaslat.

(2) Módosító javaslatot bármely képviselő és a jegyző is előterjeszthet. A módosító javaslatokat az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban lehet előterjeszteni. A módosító javaslatokat indokolni kell.

(3) A módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.

9. Tanácskozási jog, felszólalás

31. §

(1) A felszólalások lehetnek:

a) napirend utáni felszólalás,

b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,

c) ügyrendi felszólalás.

(2) A meghívottak a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.

32. §

(1) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében a polgármester határozza meg.

(2) A képviselő-testület ülésén a nem tanácskozási joggal jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján szót ad.

33. §

(1) A napirend tárgyalását érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) Napirend utáni - legfeljebb 5 perces időtartamú - felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő - a tárgy megjelölésével - kérhet lehetőséget.

(3) A megkérdezettnek az ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

10. A képviselő-testület döntései

34. §

(1) A képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben.

(2) A szavazás során előbb a módosító és kiegészítő, azt követően az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület.

(3) A polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen

11. Rendeletalkotás

35. §

(1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

     a) a polgármester,

     b) a képviselők,

     c) a jegyző,

     d) az aljegyző.

(2) A kezdeményezőnek a rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtania. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület következő ülésén állást foglal a rendelet szükségességéről és meghatározza az előkészítés menetét.

(3) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület ciklusonként felülvizsgálja.

(4) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

36. §

A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogalkotásról szóló törvény által előírt tartalmi elemeket.

37. §

(1) A rendeletek kihirdetésének helyében szokásos módja az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

(2) Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.

12. Határozathozatal

38. §

(1) A képviselő-testület a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.

(2) A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

39. §

A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester félévenként tájékoztatja a képviselő-testületet.

13. Szavazás

40. §

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet

(3) Szavazni először a napirendet érintő módosító javaslatokról kell. A polgármester a módosító javaslatokat elhangzás sorrendjében teszi fel szavazásra.

41. §

(1) A képviselő-testület a Mötv.-ben meghatározott esetekben titkos szavazást tarthat.

(2) A képviselő-testület - indítvány alapján - esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt a titkos szavazásról.

(3) A titkos szavazást borítékba helyezett szavazólappal, lezárt urnába történő helyezéssel, külön helyiségben kell lebonyolítani.

42. §

(1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt, annak rövid indokolásával. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltakon túl nem lehet név szerinti szavazást indítványozni a napirend elfogadása tárgyában.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem” és „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A névsort csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.

(4) A szavazás eredményét ülésvezetési jogosítványai keretében a polgármester állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.

14. A jegyzőkönyv

43. §

(1)  A képviselő-testület üléséről szerkesztett jegyzőkönyvet 14 nap alatt kell elkészíteni.

(2) A jegyzőkönyv a Mötv.-ben foglaltakon túl tartalmazza:

a) az ülésről távolmaradt képviselő nevét;

b) a napirendek előadójának nevét;

c) a polgármester intézkedéseit;

d) az ülésen történt fontosabb eseményeket;

e) az elhangzott bejelentéseket, az azokkal kapcsolatos válaszokat.

(3) Az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezi:

a) a meghívó,

b) az írásos előterjesztések,

c) a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások,

d) a nem önálló indítványok,

e) a jelenléti ív,

f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,

g) a név szerinti szavazásról készült névsor.

(4) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyveket - a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - a Gönci Közös Önkormányzati Hivatalban bárki megtekintheti.

(5) A jegyzőkönyvből készített kivonat, másolat, az önkormányzati rendelet, hozott határozat szövegének hitelesítésére a jegyző, távolléte esetén az aljegyző, együttes akadályoztatásuk esetén az igazgatási és szociális osztályvezető jogosult.

(6)  A jegyzőkönyv lapjainak elválaszthatatlansága végett a jegyzőkönyv oldalait össze kell fogni - úgy, hogy a jegyzőkönyv bal oldalán zsinórral át kell fűzni. A jegyzőkönyv összefogását követően, a jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott záró-cédulával kell rögzíteni.

V. Fejezet

Ügyrendi Bizottság

44. §

(1) Az ügyrendi bizottság három tagját a képviselő-testület saját tagjai közül választja.

(2) Az Ügyrendi Bizottság:

a) ellátja a polgármester és a helyi képviselők vagyonnyilatkozat-tételével, nyilvántartásával, kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

b) ellátja a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket,

c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi ügyeket kivizsgálja, döntésre előkészíti,

d) kivizsgálja és döntésre előkészíti a polgármesterrel és a képviselőkkel kapcsolatban felmerülő méltatlansági ügyeket,

e) elvégzi a személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálását és a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron kívüli ülésén előterjeszti.

45. §

(1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül.

(2) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.

(3) A bizottság döntéseit határozatok formájában hozza meg.

46. §

A bizottság tevékenységéről a képviselő-testületnek beszámolási kötelezettséggel tartozik.

47. §

(1) A képviselő-testület jelentősebb időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megválasztására és működésére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadóak.

(3) Az ideiglenes bizottság a feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után megszűnik.

VI. fejezet

A képviselők jogai és kötelességei

48. §

(1) A képviselő kötelessége az általa tartott fogadóórán kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

(2) Köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(3)  Köteles tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

(4) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek vagy a jegyzőnek, ha az ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(5) A polgármester a képviselő testületi ülésen való részvételét kérésére írásban igazolja.

(6) A képviselőt a polgármester, a jegyző, aljegyző munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni, és az általa előadott ügyben - amennyiben az azonnal lehetséges - érdemi választ adni.

A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei

49. §

(1)  Ha a képviselő személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a következő jogkövetkezmények alkalmazhatók:

a) az első kötelezettség mulasztást követően a polgármester felhívja a figyelmét, hogy a jövőben tegyen eleget a bejelentési kötelezettségének

b) ismételt kötelezettségszegés esetén a polgármester 5.000.- forint rendbírsággal sújtja, melyet a polgármester erről szóló közlésétől számított nyolc napon belül az Önkormányzat költségvetési számlájára köteles befizetni. A közlés időpontjának

ba) amennyiben a bejelentési kötelezettség elmulasztása a Képviselő-testület ülésén jut tudomására, az ülésen való szóbeli közlést, vagy

bb) amennyiben a bejelentési kötelezettség elmulasztása az ülést követően jut a Képviselő-testület tudomására, úgy a polgármester erről szóló értesítésének érintett általi kézhezvételét

kell tekinteni.

(2) Ismételt kötelezettségszegés esetén a rendbírság újra kiszabható.

VII. Fejezet

A képviselő-testület tisztségviselői

15. A polgármester

50. §

(1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

(2) A polgármester feladatai a rendeletben és a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl - különösen, hogy:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,

c) együttműködik az egyházakkal, társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(3) A polgármester feladata az önkormányzat képviselete során a médiával való kapcsolattartás.

(4)  A polgármester ügyfélfogadást tart minden hét szerdai napján 9.00 órától 12.00 óráig.

16. Az alpolgármester

51.§

(1) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja.

(3) Az alpolgármester ügyfélfogadást tart minden hónap első pénteki napján 9.00 órától 12.00 óráig.

VIII. fejezet

A jegyző és az aljegyző

17. A jegyző

52. §

(1) A jegyző feladata a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl az önkormányzati munkával összefüggésben a következők:

a) közreműködik a képviselő-testület munkatervi javaslatának elkészítésében,

b) gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,

c) biztosítja a testületi ülésekről a jegyzőkönyvek elkészítését, határidőn belüli megküldését a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére,

d) ellátja továbbá mindazon feladatokat, amellyel a képviselő-testület és a polgármester megbízza.

(2) A jegyző ügyfélfogadást tart minden hét hétfői napján 9.00 órától 12.00 óráig.

(3) A jegyzőre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

18. Az aljegyző

53. §

(1) Az aljegyző látja el a jegyző helyettesítését.

(2) Az aljegyző feladatát a jegyző határozza meg.

54. §

A jegyzői és aljegyzői tisztség 6 hónapot meg nem haladó egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a feladat ellátáshoz szükséges iskolai végzettséggel rendelkező igazgatási és szociális osztályvezető látja el, ilyen személy hiányában a feladatokat a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal osztályvezetői vagy köztisztviselői közül az kaphat, aki a feladat ellátáshoz szükséges iskolai végzettségge rendelkezikl.

IX. Fejezet

A képviselő-testület hivatala

55. §

(1) A képviselő-testület a saját, a képviselő-testület bizottsága és a tisztségviselők munkájának segítésére, a döntések szakmai előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére - külön alapító okirattal - egységes hivatalt hoz létre.

A hivatal elnevezése: „Gönci Közös Önkormányzati Hivatal”

(2) Az egységes Gönci Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódása:

a) Titkárság

b) Igazgatási és Szociális Osztály

    bb) Építéshatósági Csoport

c) Pénzügyi Osztály

    cc) Adó Csoport

(3) A Gönci Közös Önkormányzati Hivatal munkarendje:

     hétfő, kedd, szerda, csütörtök: 7.30 - 16.00 óráig

     péntek: 7.30 - 13.30 óráig

(4) A Gönci Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézőinek ügyfélfogadási ideje:

      hétfő: 8.00 - 12.00 óráig

      szerda: 8.00 - 16.00 óráig

      péntek: 8.00 – 12.00 óráig

X. Fejezet

A társulások

56. §

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulások jegyzékét, valamint a társulásokra átruházott feladatokat és hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

XI. Fejezet

Választópolgárok részvétele az önkormányzásban

19. Közmeghallgatás

57. §

(1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett munkaterv szerinti időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 15 nappal korábban az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és lakossági tájékoztatókkal (szórólap) a lakosság tudomására kell hozni.

(2) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők és a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői.

(3) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. Egyedi hatósági ügyekben nem adható szó.

(4) Az állampolgárok és a (3) bekezdésben megjelölt szervezetek képviselői a képviselő- testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezettnek kell válaszolni.

(5) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(6) A közmeghallgatás alatt az ülésen a lakosság szóban felteheti kérdéseit és elmondhatja javaslatait.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát a polgármester által kijelölt személy megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti. A polgármester azokra a kérdésekre, amelyekre azonnal nem tud választ adni - 15 napon belül értesíti az illetékest.

20. Lakossági fórum

58. §

(1) Az önkormányzat a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a település jövőjét érintő fontosabb döntésekbe való bevonását lakossági fórumok keretében biztosítja.

(2)  Lakossági fórum szervezéséről a képviselő-testület esetenként dönt.

(3) A lakossági fórumon kötelesek részt venni a képviselők és a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal megbízottja.

(4) A lakossági fórum helyét és időpontját legalább 15 nappal korábban az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és lakossági tájékoztatókkal (szórólap) a lakosság tudomására kell hozni.

XII. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése és vagyona

59. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletekben szabályozza.

(2) Az éves költségvetésben meghatározott reprezentációs költség a polgármester rendelkezése alapján használható fel.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

60. §

Ez a rendelet 2018. február 20.-án lép hatályba.

61. §

Hatályát veszti:

a) a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2014. (XII. 1.) rendelet,

b) a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2014. (XII. 1.) rendelet módosításáról szóló 3/2015. (II. 23.) rendelet,

c) a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2014. (XII. 1.) rendelet módosításáról szóló 5/2016. (VI. 27.) rendelet.