Boldogkőváralja Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, valamint  143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

     Boldogkőváralja Községi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye:

      3885 Boldogkőváralja, Petőfi Sándor utca 28.

(3) Az önkormányzat hivatala:

Az önkormányzat működésével összefüggő hivatali feladatait a Boldogkőváralja, Abaújalpár, Abaújkér, Arka, Boldogkőújfalu, Hernádbűd, Hernádcéce, Korlát, Pere és Vizsoly települések önkormányzataival együttesen alapított Boldogkőváraljai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: közös hivatal) keretében látja el.

(4) Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják

(5) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője:

                                   Kör alakú bélyegző közepén Magyarország címere helyezkedik el,

                                   A külső köríven „Boldogkőváralja Önkormányzat” felirat olvasható.

                                   Téglalap alakú bélyegző a következő felirattal:

                                   Községi Önkormányzata

                                   3885 Boldogkőváralja, Petőfi Sándor u. 28.

                                   Adószám: 15348300-2-05

(6) A bélyegzőkről a közös hivatal nyilvántartást vezet, amely a bélyegző lenyomat mellett  tartalmazza a bélyegző átvételének időpontját és az átvevő nevét, beosztását és aláírását.

2. §

Az önkormányzat jelképeit és annak leírását, használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

3. §

(1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseit, továbbá az önkormányzat és szervei számára megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályokat ebben a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

4. §

(1) Az önkormányzat főbb feladatai:

a) gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról,

b) önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot biztosítva intézi a    település közügyeit,

c) gondoskodik a helyi közhatalom gyakorlásáról,

d) támogatja a lakosság önszervező közösségeinek tevékenységét, együttműködik a közösségekkel,

e) saját tulajdonával önállóan rendelkezik, költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) Az önkormányzat feladatait a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai és a közös hivatal útján látja el.

(3) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataihoz kapcsolódó kormányzati funkciókat az SZMSZ. 5. sz. függeléke tartalmazza.

II. fejezet

A képviselő-testület

5. §

A képviselő-testület megválasztott tagjainak száma: 7 fő {az önkormányzati képviselők névjegyzékét az SZMSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.}

6. §

(1) Az önkormányzati jogokat az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja.

(2) A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott és önként vállalt feladatokat és hatásköröket.

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit – figyelemmel a jogszabályi korlátokra – a polgármesterre, az állandó bizottságságaira, a jegyzőre, a társulására átruházhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 3.sz. függeléke, a társulások jegyzékét az SZMSZ 6. sz. függeléke tartalmazza.

A képviselő-testület ülései

7. §

  A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

8. §

(1) A képviselő-testület munkaterve szerint, de legalább évente 6 alkalommal kötelező ülést tart.

(2) A munkaterv tervezetének elkészítéséről – a polgármester irányításával és az ügyrendi bizottság javaslatainak figyelembe vételével – a jegyző gondoskodik, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé az alábbi főbb tartalmi elemekkel:

                        - a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai

                        - a képviselő-testületi ülések tervezett napirendjei

                        - a tervezett napirendek előterjesztőinek megjelölése

                        - az előterjesztések elkészítéséért felelős személyek megnevezése

                        - a közmeghallgatás időpontjának kijelölése.

(2) A képviselő-testület ülésének összehívására a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő (továbbiakban: korelnök) jogosult.

9. §

(1) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja (rendkívüli ülés).

(2) A képviselő-testület ülését össze kell hívni:

a) az önkormányzati képviselők 1/4-ének, de legalább 2 képviselő kezdeményezésére

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt indokolással, írásban az ülés napirendjének, helyének és idejének megjelölésével az ülést megelőzően legalább 3 nappal a polgármesternél kell előterjeszteni.

A képviselő-testület összehívásának rendje

10. §

(1) A képviselő-testületet az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább az ülést megelőzően 24 órával előbb kell kézbesíteni.

(3) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

a) az önkormányzati képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét

d) akiket a polgármester a napirendre való tekintettel indokoltnak tart.

(4) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesznek részt a (3) bekezdés (b-d) pontjaiban megjelöltek.

(5) A meghívóval együtt a meghívottak részére az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell.

Az ülések nyilvánossága

11. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a közös hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével kell értesíteni.

(3) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az ülés vezetője az ülésről kiutasíthatja.

(4) A képviselő-testület esetenként, vita nélkül dönt arról, hogy a hallgatóként megjelent állampolgároknak felszólalási jogot ad.

(5) A felszólalás időtartamát a levezető elnök határozza meg.

12. §

(1) A képviselő-testület zárt ülést tart:

választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett azt kéri, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.

(2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(3) A zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a napirend elfogadásával egyidejűleg dönt.

13. §

A zárt ülésen részt vehetnek:

a) a képviselő-testület tagjai,

b) a jegyző, aljegyző

c) meghívása esetén a napirendi ponttal érintett személy,

d) a jegyző által – a polgármester egyetértésével – kijelölt hivatali dolgozó, mint szakértő.

Az ülések napirendje

14. §

(1) Az ülés vezetője által előterjesztett napirend elfogadásról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

(2) A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrendben tárgyalja.

(3) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a képviselő-testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(4) Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

a) az önkormányzat bizottsága,

b) a jegyző

(5) A sürgősségi indítványt – rövid indokolással – az ülést megelőzően kell a polgármesternél benyújtani.

(6) A sürgősség elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

Képviselő-testületi előterjesztések

15. §

(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, illetve a polgármester által előzetesen javasolt:

a) rendeleti javaslat,

b) határozati javaslat,

c) beszámolók,

d) tájékoztatók.

(2) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehet:

a) a polgármester,

b) a bizottságok,

c) a jegyző,

d) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére felkér, illetve kötelez.

(3) Az előterjesztések írásban terjeszthetők elő, a jegyző előzetes törvényességi vizsgálatát követően.

16. §

Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

- a tárgy és a tényállás pontos meghatározását,

- esetleg korábbi képviselő-testületi döntést,

- a lehetséges döntési alternatívákat,

- a meghozandó döntés indokait, jogszabályi alapját,

- határozati javaslatot, amely tartalmazza a végrehajtásért felelős személy, vagy szerv

  megnevezését és a végrehajtás határidejét is.

Önálló indítványok

17. §

(1) Az önkormányzati képviselő kezdeményezheti önálló indítványként előterjesztés napirendre történő felvételét.

(2) Az önkormányzati képviselő önálló indítványát a polgármesternél írásban terjesztheti elő.

(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítvány:

- rendeleti javaslat, vagy

- határozati javaslat lehet.

Kérdés, interpelláció

18. §

(1) Az önkormányzati képviselő interpellációt és kérdést terjeszthet elő.

(2) Interpelláció és kérdés a polgármesterhez és a jegyzőhöz intézhető.

(3) Az interpellációt, kérdést az ülést megelőző 5 nappal írásban a jegyzőnél kell benyújtani.

(4) Interpelláció, kérdés a képviselő-testület ülésén szóban is előterjeszthető.

19. §

(1) Az írásban határidőre benyújtott kérdésekre, interpellációkra a képviselő-testületi ülésen  válaszolni kell.

(2) Ha a szóbeli kérdésre, szóbeli interpellációra a kérdezett nem tud azonnal választ adni, úgy 15 napon belül köteles ezt kivizsgálni, az interpelláló,  s kérdező személyt írásban  értesíteni és erről a képviselő-testület következő ülésén jelentést kell tenni.

(3) A képviselő-testület az interpellációra, kérdésre adott válasz elfogadásáról csak akkor határoz, ha az interpelláló, kérdező a választ nem fogadja el.

(4) Ha a képviselő-testület az adott választ nem fogadja el, egyidejűleg dönt a szükséges intézkedésekről.

(5) Az interpelláció, a kérdés, illetve ezekre adott válasz időtartamát az ülés vezetője meghatározhatja.

Az ülés vezetése

 20. §

(1)  A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.

(2) Az ülés vezetőjének feladatai:

a) megnyitja az ülést, megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét,

b) előterjeszti a napirendi javaslatot,

c) napirendenként megnyitja, vezeti, összefoglalja és lezárja a vitát,

d) az előterjesztésben szereplő és a vita során megfogalmazódott határozati javaslatokat

egyenként szavazásra bocsátja,

e) megállapítja a szavazás eredményét, napirendenként kihirdeti a képviselő-testület határozatát,

f) biztosítja a képviselők interpellációs jogának gyakorlását,

g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

h) berekeszti az ülést.

                 A tanácskozás rendjének fenntartása

21. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartása során az ülés vezetője:

a) figyelmezteti a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ, vagy ilyen magatartást tanúsít,

b) rendre utasítja, szükség szerint megvonja a hozzászólás jogát attól a felszólalótól, aki az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik,

(2) A tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

 A vita és a döntéshozatal módja

22. §

(1) A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg, melynek megtételére az előterjesztő és a polgármester jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásos előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) A bizottság elnöke, vagy megbízottja előterjeszti a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslatokat.

23. §

(1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz az önkormányzati képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

(2) A kérdésekre azok elhangzása után válaszolni kell, majd az (1) bekezdésben megjelöltek hozzászólása következik, melynek időtartama rendeletalkotásnál 10 perc, egyéb fő napirendi pontnál 5 perc lehet. Ha ugyanazon személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban másodszor is szólásra jelentkezik, az ülés vezetője a hozzászólás időtartamát 3 percre korlátozhatja.

(3) Az idő túllépő hozzászólótól a polgármester megvonhatja a szót.

24. §

A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál a vita során elhangzott észrevételekre.

25. §

Az ülés vezetője lezárja a vitát és elsőként az esetleges módosító javaslatokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel egyenként szavazásra.

26. §

Személyes érintettség okán a vita lezárása után, de még a szavazás előtt maximum 2 perces megjegyzést tehet az a képviselő, aki a vita során őt ért – megítélése szerint – méltatlan kritikát kívánja kivédeni, vagy aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést kívánja tisztázni.

27. §

A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

28. §

(1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő önkormányzati képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges ( egyszerű többség).

(2) A megválasztott önkormányzati képviselők több, mint felének (legalább 4  önkormányzati képviselő) egybehangzó szavazata ( minősített többség) szükséges az Mötv. rendelkezésein túl:

a) sürgősségi indítvány elfogadásához,

b) hatáskör átruházása és visszavonása esetén,

c) helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetve arról történő lemondáshoz,

29. §

(1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A képviselő-testület a jelenlévő önkormányzati képviselők ¼-ének – legalább 2 fő –  indítványára, név szerinti szavazást rendelhet el. A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden önkormányzati képviselőt személy szerint szólít és az önkormányzati képviselő által adott választ a névsorban rögzíti (igen, nem, tartózkodás).

A szavazás végén minden képviselő aláírásával hitelesíti nyilatkozatát.

(3) A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg. A szavazatok téves összeszámlálása esetén elrendelheti a szavazás megismétlését.

(4) Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség áll elő, (a jelenlévők fele igennel, a fele pedig nemmel, vagy tartózkodással szavazott) az ülés vezetője még ugyanazon ülésnapon elrendelheti a szavazás megismétlését. Ismételt szavazategyenlőség esetén a témát a következő ülés napirendjére kell tűzni.

(5) Ha a szavazásra bocsátott kérdés – a tartózkodók magas száma miatt – nem kapja meg a többségi igent, érvényes döntés nem született. Ebben az esetben a szavazás megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.

30. §

(1) Titkos szavazást kell tartani:

a) választás,

b) kinevezés,

c) felmentés,

d) vezetői megbízás adása, visszavonása, valamint

e) fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés esetén.

(2) A titkos szavazást a képviselő-testület által választott 3 tagú ad-hoc bizottság bonyolítja le.

(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a titkos szavazás helyét, kezdetének és befejezésének időpontját, a szavazást lebonyolító ad-hoc bizottság tagjainak nevét, a titkos szavazás eredményét és a titkos szavazás során felmerült körülményeket.

(4) A tikos szavazás eredményének megfelelően a képviselő-testület határozatot hoz.

(2) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.

A képviselő-testület döntései

31. §

(1) A képviselő-testület:

a) rendeletet alkot,

b) határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) ügyrendi kérdésekről,

c) a képviselői felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról.

 32. §

(1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős megnevezését, valamint a szavazás számszerinti eredményét, illetőleg a minősített többséget igénylő ügyek esetében az erre való utalást.

(2) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló módosított         2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Bonyolultabb indítvány előterjesztéséről, valamint a szóbeli javaslatról hozandó döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülés vezetője az ülést felfüggesztheti.

(4) A képviselő-testület által hozott számozott határozatokat jegyzőkönyvi kivonat formájában az érintetteknek meg kell küldeni.

(5) A határozatok jelölése: Határozat sorszáma/ülés ideje év, (hó, nap) megjelöléssel.

33. §

(1) A képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak helyi végrehajtására rendeletet alkot.

(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) polgármester,

b) települési képviselő,

c) képviselő-testület állandó bizottsága,

d) jegyző

e) települési nemzetiségi önkormányzat.

(3) Amennyiben a rendelettervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtják be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(4) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) Az önkormányzati rendeletet ki kell hirdetni. A kihirdetés módja az önkormányzat hirdető táblájára való kifüggesztés és az erre való hangos szóval történő figyelemfelhívás, valamint a település honlapján ( www.boldogkovaralja.hu) való közzététel.

(6) A képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Önkormányzat megjelölése, rendelet sorszáma/kihirdetés ideje: év, (hónap, nap), utalás a rendeleti formára, a rendelet tárgyának megjelölése.(Boldogkőváralja Községi Önkormányzat Képviselő-testületének …./201…(….) önkormányzati rendelete a ………..-ról)

34. §

A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, egyes határozatok érdekeltek részére történő eljuttatásáról, a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik.

A jegyzőkönyv

35. §

(1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás)

b) az ülés nyilvános, vagy zárt módját

c) az ülés helyét és időpontját,

d) az ülésen megjelent képviselők és meghívottak nevét

e) a távolmaradásukat bejelentett, illetve előzetes bejelentés nélkül távol maradt képviselők nevét,

f)  a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat, azok előterjesztőinek nevét,

g) az előterjesztéseket (írásos előterjesztés esetén mellékletben)

h) az írásos előterjesztésekhez fűzött szóbeli kiegészítések rövid tartalmát,

i) a felszólalók nevét, titulusát és a felszólalások lényegét,

j) a szavazásra feltett döntési javaslat szószerinti tartalmát

k) a döntéshozatalban résztvevők számát,

l) a döntéshozatalból kizártak nevét és kizárásuk indokát

m)a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését

n) a szavazás számszerű eredményét

o) a hozott döntéseket                                           

p) a kisebbségben maradt képviselők nevét, ha ezt ők kérik,

q) a névszerinti szavazásról készített névsor

r) a napirendet megelőzően elhangzott kérdéseket, interpellációkat, az azokkal kapcsolatos válaszokat, döntéseket,

s) az ülésen történt fontosabb eseményeket

t) az ülés bezárásának időpontját

u) a polgármester és a jegyző aláírását.

(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) a meghívót

b) a jelenléti ívet

c) az írásos előterjesztéseket

d) az ülésen elfogadott rendeleteket

e) az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat

f) az érintett nyilatkozatát személyi ügyének nyílt, vagy zárt ülésen tárgyalásával kapcsolatban

g) a jegyző törvényességi észrevételét

h) a titkos szavazásról készített jegyzőkönyvet

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a közös hivatal kezeli, évente bekötteti és elhelyezi az irattárban.

(4) A nyilvános ülések jegyzőkönyveinek egy-egy bekötött másolati példányát át kell adni a helyi könyvtárnak, valamint betekintés céljából a közös hivatalban hozzáférhetővé kell tenni.

(5) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tarásának esetén is biztosítani kell.

(6) A jegyzőkönyv készítés elősegítése érdekében a képviselő-testület üléseiről hangfelvétel készíthető, melynek megőrzési ideje 3 év.

36. §

(1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(2) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe az érintetteken és a 13. §-ban felsoroltakon kívül más nem tekinthet be.

(3) A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

37. §

A jegyzőkönyv elkészítéséről és rendeltetési helyre való juttatásáról a jegyző gondoskodik.

38. §

A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveit egy alapszámon történő iktatás mellett folyamatos alszámmal kell ellátni, törve az ülés évszámával.

III. fejezet

Az önkormányzati képviselő

39. §

Az önkormányzati képviselőt megilletik a Mötv.-ben, más jogszabályokban és az SZMSZ-ben foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek. Az önkormányzati képviselők jogai azonosak.

40. §

(1) Az önkormányzati képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a közös hivatal dolgozói, az önkormányzati intézmények vezetői munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni és az általa előadott ügyben érdemi választ adni.

(2) Az önkormányzati képviselő előzetesen köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén nem tud részt venni, vagy ha egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(3) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén köteles részt venni. Köteles továbbá részt venni az ülések napirendjének előkészítésében, a döntések végrehajtásában és annak ellenőrzésében.

41. §

Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és juttatásairól a képviselő-testület külön rendeletben dönt.

IV. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

42. §

(1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható - egymással mellérendeltségi viszonyban álló, a képviselő-testület által választott testületi szervek.

(2) A képviselő-testület bizottságot szükség szerint hoz létre.

43. §

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság elnökét távollétében az elnök helyettes teljes jogkörrel helyettesíti.

(3) A bizottság elnök helyettesét a bizottság választja meg az elnök javaslatára a bizottság képviselő tagjai közül.

44. §

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság elnökének feladata:

a) a bizottság munkatervének elkészítése és végrehajtása,

b) a bizottság munkájának szervezése és összehangolása,

c) a bizottság képviselete,

(3) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről a polgármestert, a képviselőket és a jegyzőt legalább 5 munkanappal korábban értesíteni kell.

45. §

(1) A bizottságok tevékenységüket ülésterv alapján végzik. Üléstervüket előzetesen – tájékoztatásul – bemutatják a képviselő-testületnek.

(2) A bizottsági ülés határozatképes, ha tagjainak több, mint fele jelen van. A bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(3) A képviselő-testület bizottságainak működésével kapcsolatban felmerülő, e fejezetben nem szabályozott kérdésekben a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

V. fejezet

A polgármester, az alpolgármester

A polgármester

46. §

(1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

47. §

A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog eseti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

48. §

(1) A polgármester feladatait, hatáskörét törvény, vagy ennek felhatalmazása alapján kormányrendelet határozza meg.

(2) A polgármester feladatai az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a képviselő-testülettel, illetve annak szerveivel kapcsolatban, a testület által kitűzött célokkal összhangban különösen a következők:

a) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

b) a képviselő-testület tevékenységéről évente tájékoztatja a képviselő-testülettel együttműködő szervek vezetőit,

c) segíti az önkormányzati képviselők munkáját,

d) biztosítja a bizottság jogainak és kötelességeinek érvényesülését,

e) ellátja a bizottság rendszeres tájékoztatását,

f) meghatározza a jegyző feladatait a képviselő-testület működésével összefüggésben

g) kapcsolatot tart a település társadalmi és civil szervezeteivel és azok vezetőivel,

h) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,

i) rendszeres időközönként (kéthetente) fogadóórát tart,

j) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait.

49. §

(1) A polgármester államigazgatási feladatait a közös hivatal közreműködésével látja el.

(2) A polgármester feladatának ellátásával összefüggésben saját gépkocsijának hivatalos célú használatára jogosult.

Az alpolgármester

50. §

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére – saját tagjai sorából, titkos szavazással alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el. Feladatai ellátásáról a polgármesternek beszámolni köteles.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a polgármester jogkörében a korelnök jár el.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetekben a korelnök gyakorolja a pénzügyi kötelezettségvállalási és utalványozási jogköröket is.

VI. fejezet

A közös hivatal és a jegyző

51. §

(1) Az önkormányzati ügyek szakszerű előkészítéséről, a helyi igazgatási feladatok ellátásáról az önkormányzat közös hivatal útján gondoskodik.

(2) A közös hivatal székhelye: 3885 Boldogkőváralja, Petőfi Sándor utca 28.

(3) A közös hivatal létrehozásáról szóló megállapodást e rendelet 7. sz. függeléke tartalmazza.

52. §

(1) A jegyző a közös hivatal útján, gondoskodik a feladat - és hatáskörébe utalt ügyek ellátásáról.

(2) A jegyzőt tartós távolléte esetén az aljegyző helyettesíti. Mindkettőjük tartós távolléte esetén a helyettesítés a Boldogkőváraljai Közös Önkormányzati Hivatal Vizsolyi Kirendeltsége vezetőjének feladata. 

(3) A jegyző feladatának ellátásával összefüggésben saját gépkocsijának hivatalos célú használatára jogosult.

VII. fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák

Lakossági fórumok

53. §

(1) A képviselő-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, helyi ügyekben való részvételét községpolitikai fórum, társadalmi vita és településrészi tanácskozás útján biztosítja.

(2) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezéséről munkatervének elfogadásakor, illetve esetenként dönt.

Közmeghallgatás

54. §

(1) A képviselő-testület évente egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás tartásáról a lakosságot legalább öt nappal előbb a helyben szokásos módon értesíteni kell.

(3) A közmeghallgatásra a II. fejezet rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

VIII. fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

55. §

Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos kérdéseket a képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza.

IX. fejezet

A helyi népszavazás, népi kezdeményezés

56. §

A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit, az eljárás rendjét önkormányzati rendeletben szabályozza.

X. fejezet

A települési nemzetiségi önkormányzattal történő együttműködés

57. §

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete és a települési nemzetiségi önkormányzattal történő együttműködés részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglaltakat figyelembe véve együttműködési megállapodásban kell szabályozni.

(2) Az (1) bekezdés alapján kidolgozott és az önkormányzat képviselő-testülete, valamint a települési nemzetiségi önkormányzat által jóváhagyott együttműködési megállapodás az SZMSZ. 8. sz. függeléke. 

XI. fejezet

Záró rendelkezések

58. §

(1) Az SZMSZ függelékei:

1.sz. függelék: A képviselő-testület tagjainak névsora

2.sz. függelék: A képviselő-testület bizottságai és tagjainak névsora

3.sz. függelék: A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzéke

4.sz. függelék: A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke

5.sz. függelék: Az önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó kormányzati funkciók

6.sz. függelék: Az önkormányzat részvételével működő társulások

7.sz. függelék: Megállapodás a közös hivatal létrehozásáról

8.sz. függelék: Együttműködési megállapodás a települési nemzetiségi önkormányzattal

(2) A függelékek naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.

59. §

E rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 6/1995.(VI.21.) rendelete.