Boldogkőváralja Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 10

Boldogkőváralja Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

2024.10.10.

Boldogkőváralja Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Boldogkőváralja Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

a) Székhelye: 3885 Boldogkőváralja, Petőfi Sándor utca 28.

b) Telephelye:3885 Boldogkőváralja, belterület 1118/1. hrsz.

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Boldogkőváralja Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(3) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Abaújszántói Közös Önkormányzati Hivatal Boldogkőváraljai Kirendeltsége (a továbbiakban: hivatal). Székhelye:3885 Boldogkőváralja, Petőfi Sándor utca 28.

(4) A képviselő-testület bizottságainak elnevezése:

a) Boldogkőváralja Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság).

b) Boldogkőváralja Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Településfejlesztési és Pénzügyi Bizottsága (a továbbiakban: Településfejlesztési és Pénzügyi Bizottság).

(5) Az önkormányzat működési területe: Boldogkőváralja település közigazgatási területe.

(6) A hivatal körbélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, körben a Boldogkőváralja Községi Önkormányzat feliratot.

2. § Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.boldogkovaralja.hu

3. § (1) Az önkormányzat által alapított jelképek:

a) községi címer, és

b) községi zászló

c) pecsét

(2) Az önkormányzat által alapított jelképekkel kapcsolatos szabályokról az önkormányzat önálló rendeletet alkot.

4. § Az önkormányzat testvértelepülése: Komaróc, Szlovákia.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladat és hatásköre

1. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai

5. § (1) Az önkormányzat ellátja azokat a kötelező feladatokat, melyeket számára törvény állapít meg.

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének „kormányzati funkció” szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

a) sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, nevelése

b) időskorúak támogatása

c) településkép javítása

d) kulturális és közművelődési feladatok (vár),

e) önszerveződő közösségekkel, társadalmi és civil szervezetekkel, alapítványokkal, egyházakkal és gazdálkodó szervezetekkel történő együttműködés, és működésük támogatása és

f) társulásban való részvétel.

2. Az önkormányzat átruházott hatáskörei

6. § A képviselő-testület –a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló törvényben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át.

7. § A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat-és hatásköröket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

III. Fejezet

A Képviselő-testület

3. A képviselő-testület működése

8. § A képviselő-testület tagjainak száma:5 fő.

9. § A képviselő-testület tagjainak felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

10. § A képviselő-testület

a) alakuló,

b) rendes,

c) rendkívüli ülést,

d) közmeghallgatást tart.

11. § A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább tizenkét alkalommal ülésezik.

12. § A Képviselő-testület üléseinek helye az Abaújszántói Közös Önkormányzati Hivatal Boldogkőváraljai Kirendeltségének Tanácsterme. Amennyiben valamely oknál fogva az ülés a Tanácsteremben nem tartható meg, úgy az ülés helyét a polgármester jelöli ki.

13. § A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül (a továbbiakban: rendkívüli ülés), melyet a polgármester a rendes üléstől eltérő időpontban hívhat össze.

14. § A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni – szöveges indoklással és döntési javaslattal- az ülés napirendjének, helyének és idejének megjelölésével. A polgármester az indítvány benyújtástól számított 15 napon belül- lehetőleg a kezdeményező által megjelölt időpontra- köteles az ülést összehívni.

4. Munkaterv

15. § A képviselő-testület működésének irányvonala a munkaterv.

16. § A munkaterv tervezetének elkészítéséről a polgármester iránymutatása alapján a jegyző gondoskodik, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

17. § A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülések tervezett időpontjait,

b) a tárgyalni kívánt napirendi pontokat,

c) a napirendi pontok előadóit.

18. § A képviselő-testület munkatervéhez javaslat kérhető:

a) a képviselőktől,

b) a bizottságtól,

c) a jegyzőtől, mint a hivatal vezetőjétől,

d) az önkormányzati intézmények vezetőitől,

e) a nemzetiségi önkormányzattól.

5. Gazdasági program

19. § (1) A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltak alapján határozza meg az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgáló Gazdasági Programját.

(2) A Gazdasági Programot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, amely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatát tartalmazza.

6. A képviselő-testület ülésének összehívása, a nyilvánosság biztosítása

20. § A képviselő-testület ülését

a) a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, vagy

b) együttes akadályoztatásuk, és a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

21. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.

(2) A rendkívüli ülés indokolt esetben telefonon is összehívható. A telefonon történő összehívás esetén a meghívó és az írásos előterjesztés az ülésen kerül kiosztása.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testületnek az ülésének napját megelőzően lehetőleg öt nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót lehetőleg huszonnégy órával előbb ki kell kézbesíteni.

(4) A kézbesítés elektronikus formában ―e-mail útján ― történik. Amennyiben a hivatal részéről felmerülő technikai okok miatt elektronikus formában nem lehetséges, papíralapon történik a kézbesítés.

(5) A bizottságok nem képviselő tagjai részére az őket érintő meghívók és előterjesztések ―amennyiben internetes hozzáféréssel nem rendelkeznek― papíralapon történik a kézbesítés.

(6) A papíralapon történő kézbesítés tényét a képviselő, bizottsági tag, vagy az általa megbízott személy a kézbesítőív aláírásával igazolja. Az átvétellel megbízott személy nevét a képviselőnek, bizottsági tagnak írásban kell bejelenteni a hivatal titkárságán a képviselő-testület alakuló ülését követő 30 napon belül.

22. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) az aljegyzőt,

c) a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

d) a helyi települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

e) a könyvvizsgálót az őt érintő napirendek tekintetében,

f) az önkormányzati intézmények vezetőit,

g) akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart.

23. § A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a település honlapján, a hivatal hirdetőtábláján történő közzététel útján kell értesíteni. A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet.

24. § (1) A képviselő-testület határozatképtelensége esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 15 napon belül újból össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

(2) A képviselő-testület ismételt határozatképtelensége esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni, és az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

7. Ülésvezetés, tanácskozás rendjének fenntartása

25. § A polgármesternek ―mint a képviselő-testület elnökének― ülésvezetési feladatai, és jogköre:

a) megnyitja az ülést, megállapítja a jelenléti ív alapján számszerűen a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,

b) előterjeszti a meghívó alapján a napirendi javaslatot és szavazásra bocsátja,

c) napirendenként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, a bizottsági vélemények elhangzása után a jelentkezés sorrendjében megadja a szót a hozzászólásokra,

d) a vita és az előterjesztés során elhangzott határozati javaslatokat és módosító indítványokat egyenként ―az elhangzás sorrendjében― szavazásra bocsátja,

e) megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a képviselő-testület határozatát,

f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

g) berekeszti az ülést,

h) a szó megadása vagy annak megtagadása,

i) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására való javaslattétel,

j) tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására való javaslattétel.

26. § A napirendi pont tárgyalása során a polgármester egy alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el, amelynek időtartama legfeljebb tíz perc lehet. Ezt bármelyik képviselő kezdeményezheti. Vita esetén a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a tanácskozási szünet elrendeléséről.

27. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek során:

a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó magatartást tanúsít, másokra sértő kifejezéseket használ,

b) akinek magatartása az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik, azt rendre utasítja, ha a rendreutasítás eredménytelen, a polgármester kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

c) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre felfüggeszti.

8. Napirendi javaslat, sürgősségi indítvány

28. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(2) Napirendi javaslaton kívüli téma sürgősségi indítvány esetén, valamint a polgármester külön indítványára tárgyalható.

(3) Az indítvány a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett terjeszthető be, melyet testületi ülésen ismertetni kell.

(4) A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségű szavazással dönt.

(5) Ha valamely képviselő ellenzi a sürgősségi megtárgyalást, akkor a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.

(6) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványozott kérdést a képviselő-testület napirendként tárgyalja.

(7) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, vagy elismeri, de a téma az előkészítés hiánya miatt megtárgyalásra nem alkalmas, úgy azt a soron következő ülésre kell napirendi pontként felvenni.

(8) A képviselő-testület rendkívüli ülésén az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott, valamint a polgármester külön indítványa alapján napirendre vett téma.

29. § Az előterjesztés visszavonható, illetve a napirendi pont tárgyalása elnapolható. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, s arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.

30. § A képviselő-testület a rendeletben meghatározott módon ülésének napirendjére felveszi

a) a polgármesteri beszámolót, ezen belül a két képviselő-testületi ülés közötti időszak fontosabb eseményeit, a korábban kiosztott feladatokról szóló beszámolót,

b) a munkatervben szereplő előterjesztéseket, ezen belül:

ba) a rendelettervezeteket,

bb) a beszámolókat, jelentéseket és az ahhoz kapcsolódó határozati javaslatokat,

bc) a tájékoztatókat, és egyéb bejelentések.

c) az önálló indítványokat.

9. Előterjesztések, önálló és nem önálló indítványok

31. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) a rendelettervezet

b) a beszámoló

c) a határozati javaslat

d) a tájékoztató

e) az indítvány.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) bizottságok elnökei,

d) képviselők,

e) jegyző,

f) akit a polgármester erre felkér, akit jogszabály erre felhatalmaz,

g) akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez.

32. § A képviselő-testület ülésére az előterjesztést írásban és szóban egyaránt meg lehet tenni. A szóbeli előterjesztést közvetlenül a képviselő-testület előtt kell megtenni, az írásbeli előterjesztést pedig legkésőbb az ülés napját megelőző hetedik napig a polgármesterhez kell benyújtani.

33. § (1) A napirendek tárgyalásának sorrendjét lehetőleg az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) polgármesteri beszámoló,

b) rendelettervezet,

c) beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,

d) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,

e) tájékoztató,

f) napirend utáni felszólalás (nyílt ülés utolsó napirendi pontja után).

(2) A napirendek tárgyalásának sorrendjénél a képviselő-testület az egy témakörbe tartozó előterjesztéseket egymás után, együtt tárgyalja meg, függetlenül a megállapított sorrendtől.

34. § A munkatervben nem szereplő képviselői önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább hét nappal írásban kell a polgármesterhez beterjeszteni.

35. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan a következő, nem önálló indítványok nyújthatók be:

a) sürgősségi javaslat

b) módosító javaslat

c) bizottsági vélemény

(2) Módosító javaslatot bármely képviselő és a jegyző is előterjeszthet. A módosító javaslatokat az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban lehet előterjeszteni. A módosító javaslatokat indokolni kell.

(3) A módosító javaslatismertetést követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.

36. § Az illetékes bizottság a rendelettervezethez, határozati javaslathoz ―a benyújtott módosító javaslatokat is értékelő― véleményt nyilváníthat. A véleménynek az esetleges nemzetiségi álláspontot is tartalmaznia kell.

10. Felszólalások

37. § (1) A felszólalások lehetnek:

a) napirend utáni felszólalás,

b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,

c) ügyrendi felszólalás.

(2) A meghívottak a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.

38. § (1) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólítások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében a polgármester határozza meg.

(2) A képviselő-testület ülésén a nem tanácskozási joggal jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján szót ad.

11. Határozathozatal és rendeletalkotás

39. § A képviselő-testület a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.

40. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a képviselők,

c) a képviselő-testület bizottságai,

d) a jegyző,

e) a települési nemzetiségi önkormányzat.

(2) A kezdeményezőnek a rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtania. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület következő ülésén állást foglal a rendelet szükségességéről és meghatározza az előkészítés menetét.

(3) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület ciklusonként felülvizsgálja. A felülvizsgálatra a képviselő-testület külön bizottságot alakíthat.

(4) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

41. § (1) A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja az Abaújszántói Közös Önkormányzati Hivatal Boldogkőváraljai Kirendeltségének hirdetőtábláján, és az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzététel.

(2) Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.

12. Szavazás

42. § (1) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(2) A szavazás általában nyíltan kézfelemeléssel történik.

(3) Szavazni először a napirendet érintő módosító javaslatokról kell. A polgármester a módosító javaslatokat elhangzás sorrendjében teszi fel szavazásra.

43. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A képviselő-testület- indítvány alapján-esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt a titkos szavazásról.

(3) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú ad hoc bizottságot hoz létre.

(4) A titkos szavazást borítékba helyezett szavazólappal, lezárt urnába történő helyezéssel, külön helyiségben bonyolítják le.

(5) Szavazategyenlőség esetén vagy eredménytelen titkos szavazás ugyanazon az ülésen egy alkalommal megismételhető.

44. § (1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt, annak rövid indokolásával. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni

45. § A szavazás eredményét ülésvezetési jogosítványai keretében a polgármester állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.

13. Jegyzőkönyv

46. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerinti tartalmon túl az alábbiakat tartalmazza:

a) az ülésről távolmaradt képviselő nevét,

b) a napirendek előterjesztőinek nevét,

c) a polgármester esetleges intézkedéseit,

d) az ülésen történt fontosabb eredményeket,

e) az elhangzott kérdéseket, bejelentéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat.

(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

a) a meghívó,

b) az írásos előterjesztések,

c) a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások,

d) a nem önálló indítványok,

e) a jelenléti ív,

f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,

g) a név szerinti szavazásról készült jegyzőkönyv.

(3) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyveket – a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével – az Abaújszántói Közös Önkormányzati Hivatal Boldogkőváraljai Kirendeltségének titkárságán bárki megtekintheti.

(4) A jegyzőkönyvből készített kivonat, másolat, az önkormányzati rendelet, hozott határozat szövegének hitelesítésére a jegyző, távolléte esetén az aljegyző, vagy együttes akadályoztatásuk esetén a jegyzői referens jogosult.

IV. Fejezet

Bizottságok

47. § (1) A képviselő-testület dönt bizottságainak létrehozásáról, tagjai számáról, szervezetéről, valamint feladat- és hatásköréről.

(2) A bizottságok belső működési szabályaikat a jogszabályok keretei között és a szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak megfelelően saját maguk határozzák meg.

(3) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Ügyrendi Bizottság ( 3 fő képviselő)

b) Településfejlesztési és pénzügyi Bizottság (1 fő képviselő + 4 külsős tag)

(4) A bizottságok személyi összetételét a képviselő-testület határozatban állapítja meg. A bizottságok személyi összetételét a 4. melléklet tartalmazza. A bizottságok feladatkörét az 5. melléklet tartalmazza.

(5) Egy képviselő több állandó bizottságnak lehet tagja, de csak egy bizottságnak lehet az elnöke.

48. § (1) A bizottságok nem képviselő jogállású tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek kétévente kötelesek eleget tenni, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján.

(2) A vagyonnyilatkozatukat az SzMSz-ben kijelölt bizottság kezeli és tartja nyilván, amelyek nem nyilvánosak.

49. § (1) A bizottság rendkívüli ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság rendkívüli ülését össze kell hívni a bizottsági tagok felének kezdeményezésére.

(2) A bizottság elnökét ―távolléte esetén― az általa kijelölt bizottsági tag teljes jogkörrel helyettesíti.

(3) A bizottság elnökének feladatai:

a) a bizottság munkájának szervezése, összehangolása,

b) a bizottsági döntések végrehajtásának szervezése,

c) a bizottság képviselete.

(4) A bizottságok a képviselő-testület munkaterve alapján készített munkaterv szerint végzik tevékenységüket, melyet a tárgyévi első rendes képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

(5) A bizottságok ülésén tanácskozási joggal részt vehet a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző vagy az általa megbízott köztisztviselő, illetve részt vehetnek a képviselők.

(6) A bizottság tagjai távollétüket és annak okát kötelesek a bizottság elnökének bejelenteni.

50. § (1) A bizottság üléseiről, és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről jegyzőkönyv készül.

(2) A bizottság elnöke az ülésekről készült jegyzőkönyvet, az írásban foglalt határozat, állásfoglalás egy példányát a szükséges intézkedések megtétele végett a polgármesternek megküldi.

51. § A bizottságok tevékenységükről a képviselő-testületnek negyedévente beszámolási kötelezettséggel tartoznak.

52. § (1) A képviselő-testület jelentősebb időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megválasztására és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadóak.

(3) Az ideiglenes bizottság a feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után megszűnik.

53. § A képviselő-testület bizottságainak működésével kapcsolatosan felmerülő és e fejezetben nem szabályozott kérdésekben értelemszerűen a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. Fejezet

A képviselők jogai és kötelezettségei

54. § (1) A képviselő kötelessége az általa tartott fogadóórán kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

(2) Köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(3) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

(4) Köteles tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

(5) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek vagy a jegyzőnek, ha az ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(6) A polgármester a képviselő testületi ülésen való részvételét kérésére írásban igazolja.

(7) A képviselőt a polgármester, a jegyző, aljegyző, a hivatal dolgozói, az önkormányzat irányítása, illetve felügyelete alá tartozó intézmények vezetői munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni, és az általa előadott ügyben ―amennyiben az azonnal lehetséges― érdemi választ adni.

55. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén –közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az személyesen érinti. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

56. § Amennyiben egy képviselő nem tesz eleget az ügyben való személyes érintettsége bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, úgy az első kötelezettség mulasztást követően, a polgármester felhívja a figyelmét, hogy a jövőben tegyen eleget a bejelentési kötelezettségének, ismételt kötelezettszegés esetén a Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára a képviselőt 5000,- forint rendbírsággal sújthatja, melyet a polgármester erről szóló közlésétől számított nyolc napon belül az Önkormányzat költségvetési számlájára köteles befizetni A kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Ismételt kötelezettségszegés esetén a rendbírság újra kiszabható.

VI. Fejezet

A képviselő-testület tisztségviselői

14. A polgármester

57. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban tölti be.

(2) A polgármester feladatai a rendeletben és a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl – különösen, hogy:

a) segíti a képviselők, bizottságok munkáját,

b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,

c) együttműködik az egyházakkal, társadalmi és civil szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(3) A polgármester feladata az önkormányzat képviselete során a médiával való kapcsolattartás.

(4) A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(5) A polgármester ügyfélfogadást tart minden hét csütörtöki napján 14.00 órától 16.00 óráig az Abaújszántói Közös Önkormányzati Hivatal Boldogkőváraljai Kirendeltségének épületében.

15. Az alpolgármester

58. § (1) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja, és esetenként dönt a helyettesítés rendjéről.

VII. Fejezet

Jegyző és aljegyző

59. § (1) A jegyző feladata a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl az önkormányzati munkával összefüggésben a következők:

a) közreműködik a képviselő-testület munkatervi javaslatának elkészítésében,

b) gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,

c) ellátja továbbá mindazon feladatokat, amellyel a képviselő-testület és a polgármester megbízza.

(2) A jegyző ügyfélfogadást tart minden hét szerdai napján 08.00 órától 12:00 óráig az Abaújszántói Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén.

60. § (1) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(2) Az aljegyző feladatát a jegyző határozza meg.

61. § A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő, a hivatal alkalmazásban álló, legmagasabb fizetési osztályba besorolt köztisztviselő látja el.

VIII. Fejezet

A képviselő-testület hivatala

62. § (1) Abaújszántó Város Önkormányzata Képviselő-testülete, Boldogkőváralja Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Felsődobsza Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Sima Község Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt (továbbiakban: Hivatal) hoztak létre, melynek neve: Abaújszántói Közös Önkormányzati Hivatal (3881 Abaújszántó, Béke út 51.)

(2) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá.

IX. Fejezet

Közmeghallgatás és lakossági fórum

63. § (1) Az önkormányzat a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását lakossági fórumok és a közmeghallgatás intézményével biztosítja.

(2) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezéséről esetenként dönt.

64. § (1) A képviselő-testület évente négy alkalommal közmeghallgatást tart a tárgynegyedévet követő hó 15. napján, amennyiben a tárgynegyedévet követő hó 15. napja munkarend szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti napra esik, abban az esetben a közmeghallgatás a következő munkanapon kerül megtartásra. A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 15 nappal korábban a lakosság tudomására kell hozni az Abaújszántói Közös Önkormányzati Hivatal Boldogkőváraljai Kirendeltségének hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzététel útján.

(2) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők és a jegyző.

(3) A közmeghallgatáson a polgármester beszámolót tart az előző negyedév munkájáról.

(4) Az ülésen a lakosok közérdekű ügyben szólalhatnak fel.

(5) A lakosok a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezettnek kell válaszolni.

(6) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet, vagy személyt, amely/aki az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát a polgármester által kijelölt személy/ bizottság megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti. A polgármester azokra a kérdésekre, amelyekre azonnal nem tud választ adni, 15 napon belül értesíti az illetékest.

X. Fejezet

Települési nemzetiségi önkormányzat

65. § (1) Az önkormányzat együttműködik a helyi nemzetiség életkörülményeinek javítása, kulturális értékeinek megőrzése érdekében közvetlen választással létrehozott roma nemzetiségi önkormányzattal.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés keretében a polgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést kezdeményez a települési nemzetiségi önkormányzat elnökével.

(3) Az önkormányzat biztosítja a helyi roma nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) működési feltételeit a következő módon:

a) az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok üléseinek összehívásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását (adminisztrálás, gépelés, sokszorosítás, postázás stb.),

b) az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat üléseinek megtartásához a hivatalban helyiséget biztosít, továbbá külső helyszínen történő testületi ülés megszervezéséhez (pl. közmeghallgatás) igény esetén segítséget nyújt,

c) a hivatal, mint a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve ellátja a gazdálkodási feladatokat.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak részletes meghatározására az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat által kötendő megállapodásban kerül sor. A megállapodást szükséges szerint, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

XI. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése és vagyona

66. § Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletekben szabályozza.

XII. Fejezet

A Képviselő-testület társulásai

67. § (1) A képviselő-testület az alábbi önkormányzati társulások tagja:

a) Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás

b) Encsi Többcélú Kistérségi Társulás

c) Hernád Völgye és Térsége Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás.

(2) A Társulási Tanácsokban Boldogkőváralja Községi Önkormányzatát a polgármester képviseli.

(3) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, vagy együttes akadályoztatásuk esetén a polgármester által megbízott személy jogosult a helyettesítésre.

(4) A társulásokra átruházott feladatokat és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

XIII. Fejezet

Záró rendelkezések

68. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

69. § Hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2018.(V.30.) önkormányzati rendelet.

3. melléklet a 8/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület tagjai

1. Jaczenkó István polgármester

2. Czakó Mónika alpolgármester

3. Batyi András

4. Dr. Dienes Csaba Emil

5. Kázsmérné Orosz Márta képviselő