Forró Község Önkormányzata
Forró Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. (III.5.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
Hatályos: 2014. 03. 05- 2015. 02. 28
Forró Község Önkormányzata
Forró Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. (III.5.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
2014.03.05.
Forró Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
I. A rendelet célja, hatálya
1. § E rendelet célja, hogy a település lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza
- a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások
- formáit,
- szervezetét,
- a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályokat,
- a szociális ellátásokra való jogosultság
- feltételeit, valamint
- érvényesítésének garanciáit.
2. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásra való jogosultság
a/ az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat,
b/ bevándorlási engedéllyel rendelkező személyeket,
c/ a letelepedési engedéllyel rendelkező személyeket,
d/ a magyar hatóság által menekültként elismert személyeket, illetve
e/ azokat a hajléktalan személyeket illeti meg, akik az önkormányzat illetékességi területét
jelölték meg tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybevételekor megtett
nyilatkozatukban.
(2) A rendelet hatálya az átmeneti segély, étkeztetés, szállás biztosítása – ha ezek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti – ellátások tekintetében az
(1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról szóló
2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.
(3) A rendelet hatálya kiterjed:
a/ a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi
rendeletben meghatározott, valamint
b/ a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 32/B §
(1) bekezdésében
meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a
Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő
alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe
tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási
engedéllyel rendelkezik.
II. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a/ Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott,
belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal,
személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magánnyugdíjpénztári
tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett
része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a
bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat.
Nem minősül jövedelemnek:
- temetési segély,
- az alkalmanként adott átmeneti segély,
- lakásfenntartási támogatás,
- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
- nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
- anyasági támogatás,
- tizenharmadik havi nyugdíj,
- a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével:
- a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei,
- a vakok személyi járadéka,
- a fogyatékossági támogatás,
- a fogadó szervezet által az önkénteseknek külön tv. alapján biztosított juttatás.
b/ Vagyon: ha e rendelet másként nem rendelkezik az a hasznosítható ingatlan és jármű,
továbbá vagyoni értékű jog, amelynek:
ba/ külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg össze az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy
bb/ együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a
hetvenszeresét
meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági
feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett
személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll
fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
c/ Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális,
gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási
hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.
d/ Közeli hozzátartozó:
da/ a házastárs, az élettárs,
db/ - a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező,
- huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató,
- huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató
vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek.
dc/ korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi,
beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek (fogyatékos gyermek),
dd/ a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a véri szerinti és az örökbe
fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.
e/ Egyedülálló: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.
f/ Háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel rendelkező személyek
közössége.
g/ Szociális intézmény: a szociális törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos
ellátást nyújtó szervezet.
h/ Rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási
díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. (továbbiakban:
Flt.) alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.
i/ Keresőtevékenység, ha a szociális törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás.
j/ Aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy.
k/ Egyedülálló: az az személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.
4. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat az 5-9. §-ok határozzák meg.
(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat adott ellátási formák részletezik.
5. § (1) Az eljárás megindítása történhet:
- kérelemre, illetve
- hivatalból.
A kérelmet az Önkormányzat Hivatalában kell előterjeszteni. A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt kell benyújtani.
(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza
a/ az ellátást igénylő személynek az Szt
18. §-ának a/, c/ és h/ pontjában szereplő adatait,
b/ az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
(3) A jogosultság megállapításához szükséges, a
(2) bekezdés b/ pontja szerinti adatok igazolására az ellátást igénylő személy csak akkor köteles, ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket)
36. §-ának
(2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolást nem szerezhető be.
(4) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.
(5) Ha az ellátást megállapító szerv az Szt. 10 §-ának
(2) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, akkor az egy főre jutó együttes havi fenntartási költség számításánál csak a saját jövedelemmel rendelkező személyeket – ide nem értve az Szt.
4. § (1) bekezdése d/ pontjának db/-dc/ alpontjában meghatározott, a 18. életévet betöltött vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, továbbá fogyatékos gyermeket – lehet figyelembe venni.
(6) A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének háromszorosát.
(7) Az
(5) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés.
(8) Ha az ellátást megállapító szerv a 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet 1. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja,
- az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatal megkeresésével,
- egyéb vagyontárgyak vonatkozásában a vám- és pénzügyőrség vagy független szakértő bevonásával
állapítja meg a forgalmi értéket.
(9) Ha adott szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást kell benyújtani, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak:
- havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél három hónap,
- az egyéb jövedelmeknél pedig egy év.
(10) Ha az Önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
Az ellátások megállapítása
6. § (1) A szociális ellátások megállapításáról – e rendeletben meghatározott kivételekkel – a Képviselő-testület határozattal dönt.
(2) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét:
- a képviselő-testület szociális bizottságára, illetve a
- polgármesterre valamint
- a jegyzőre ruházza.
A bizottság a polgármester és a jegyző a szociális ellátás tárgyában – átruházott hatáskörben – hozott döntéséről szintén határozatot hoz.
(3) A képviselő-testület
a/ a szociális bizottság hatáskörébe rendeli az 1. sz. mellékletben felsorolt, illetve
b/ a polgármester hatáskörébe rendeli a 2. sz. mellékletben felsorolt
c/ a jegyző hatáskörébe rendeli a 3. sz. mellékletben felsorolt
ellátásokkal kapcsolatos döntéseket.
(4) A bizottság a polgármester és a jegyző az önkormányzat ezen rendelete és az 1993. évi III. tv. alapján köteles dönteni a hatáskörébe tartozó ügyekben.
(5) A bizottság és a polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be.
A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása
7. § A pénzbeli ellátások kifizetése a 6. § szerint hozott határozat alapján Forrói Közös Önkormányzati Hivatalnak a feladata, amely további feladatként:
a/ az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet,
b/ gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és
visszaigénylési feladatok végrehajtásáról.
A pénzbeli ellátások ellenőrzésének szabályai
9. § A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát felül kell vizsgálni:
- az e rendeletben adott ellátásnál meghatározott időközönként, illetve
- az öregségi nyugdíj legkisebb összege változását követően, valamint
- az ellátás alapjául szolgáló jövedelem változása miatt.
10. § Az önkormányzat a következő pénzbeli ellátásokat állapítja meg:
a/ a szociális törvényből fakadó pénzbeli ellátások:
- aktív korúak ellátása,
- rendszeres szociális segély,
- lakásfenntartási támogatás,
- ápolási díj,
- önkormányzati segély
11. § Az aktív korúak ellátására vonatkozóan az Sztv. 33. § - 37/C §-ban foglaltak az irányadók.
Lakásfenntartási támogatás
Az ellátás feltételei
12. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2) Az Önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt
a/ a szociális törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultaknak (normatív lakásfenntartási támogatás)
Speciális eljárási szabályok
13. § (1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemnek az 5. § (2) bekezdésének a/ pontjában foglaltakon túl tartalmaznia kell a támogatást kérő nyilatkozatát
a/ a lakásban tartózkodásának jogcíméről,
b/ a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról, valamint
c/ annak a lakásnak a nagyságáról, amelyre tekintettel a támogatást igényli.
(2) A lakásfenntartási támogatás megállapításához
a/ a háztartás tagjainak jövedelmére vonatkozó, az önkormányzat rendeletében meghatározott jövedelemnyilatkozat, jövedelemigazolás, továbbá
b/ a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolása szükséges.
(3) Az Szt.
38. § (1) bekezdésének b/ pontjában szabályozott lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt kérelmet nem kell benyújtani.
Összege
14. § A lakásfenntartási támogatás összege nem lehet kevesebb 2.500,- Ft/hónál.
Méltányossági ápolási díj
15. § (1) Az önkormányzat méltányossági ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.
(2) A helyi ápolási díjra jogosult az az (1) bekezdés szerinti ápolást végző személy,
a/ akinek háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem nem magasabb az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%, egyedülálló esetén annak 200 %-
nál.
b/ munkaviszonyát az ápolási feladatok ellátása miatt megszüntetni vagy szünetelteti
(3) Az ápolási díj megállapítására értelemszerűen a szociális törvényben meghatározott előírásokat kell alkalmazni.
Speciális eljárási szabályok
16. § (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a módosított 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez – figyelemmel az 5. § (3) bekezdésében foglaltakra – mellékelni kell:
a/ a háziorvos által kiállított, a 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet 5. számú melléklet szerinti igazolást és szakvéleményt,
b/ az Szt.
42. §-a
(1) bekezdésének aa/-ac/ pontjában meghatározott tényállás esetén az intézmény vezetője által kiállított, a 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet 6. számú melléklet szerinti igazolást, továbbá
c/ az Szt. 43/B §-ában foglalt esetben a következő iratokat:
- munkaviszony megszűnésére vagy a munkavégzés szüneteltetésére vonatkozó iratokat.
(2) Ha a kérelmet az ápolt személy nem írja alá, akkor az ügyben eljáró szerv megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről.
17. § (1) Az ápolást végző személy ápolási díjra való jogosultságát – a szociális törvény alapján – meg kell szüntetni akkor, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti.
(2) Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik:
a/ az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen
- a megfelelő, ennek keretében – legalább napi egyszeri meleg – étel biztosításáról,
- a gyógyszerhez való hozzájutásról,
- egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról,
b/ az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, különösen
- a fürdetésről, mosdatásról,
- a lakás takarításáról és tisztántartásáról,
- az ápolt ruházatának tisztántartásáról.
(3) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a családgondozó rendszeres időközönként (évente) ellenőrzi és az ellenőrzési tapasztalatairól évente, illetve nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetén az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt.
Az ápolási díj összege
18. § (1) A méltányossági ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.
(2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.
19. § (1) Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.
(2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíti, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.
(3) Az önkormányzati segély, temetési segély, kamatmentes kölcsön illetve krízis segély formájában nyújtható.
(5) Az önkormányzati segély alkalmanként adható.
20. § (1) Ugyanaz a személy egy naptári éven belül legfeljebb hat alkalommal részesülhet önkormányzati segélyben.
21. § (1) Az Önkormányzat önkormányzati segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozója volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) A segély nem állapítható meg annak:
a/ akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.
22. § (1) A segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát.
(2) Ha a segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelem elbírálásához szükséges az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonata is.
(3) A megállapított segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.
(4) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, a segély a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ilyen esetben, a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetést igazoló számlát bemutatni.
23. § Ha a temetési költségek viselése az eltemettető, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, ennek igazolására a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását.
24. § (1) A segély összege nem lehet kevesebb a temetési számla összegének 10 %-ánál, de maximum a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál.
(2) Az (1) bekezdés értelmében a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 150.000,- Ft.
25. § A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély összege alkalmanként 20.000,- Ft. A kölcsönt adott évben maximum 2 alkalommal lehet igénybe venni. Az ismételt igénybevétel feltétele az előző kölcsön visszafizetése.
A kamatmentes kölcsönt maximum 12 hónapi időtartamra lehet nyújtani.
A határozatban rendelkezni kell a visszafizetés határidejéről, a törlesztés összegeiről vagy összegéről.
26. § (1) Az önkormányzati segély krízis segélyként, olyan személynek állapítható meg, aki váratlan élethelyzete miatt mindennapi létfenntartására képtelen, és azonnali pénzügyi segítségre szorul.
(2) Az önkormányzati krízis segély megállapításánál jövedelmi és vagyoni helyzetet vizsgálni nem kell.
(3) Az önkormányzati krízis segély összege nem lehet kevesebb 2.000,- Ft-nál, és nem lehet több 5.000,- Ft-nál.
27. § Indokolt esetben az önkormányzati segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben, a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.
28. § (1) Az önkormányzati segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben
a/ a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni és
b/ a jegyző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem például élvezeti cikkre) fordítaná, részére az átmeneti segélyt természetben kell megállapítani.
(2) A
(1) bekezdésben foglalt természetbeni ellátás formái jellemzően a következők lehetnek:
- a település élelmiszert forgalmazó boltjaiban kizárólag közvetlen fogyasztásra alkalmas alapvető élelmiszerek vásárlására jogosító utalvány,
- gyermekek iskolai felszerelésének megvásárlása.
(3) Az önkormányzati segély megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő – biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik.
V. Természetben nyújtott szociális ellátások
29. § (1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv (hatáskör átruházás esetén személy) döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók.
(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.
30. § Az Önkormányzat a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg:
a/ pénzbeli ellátások, melyek természetben is nyújthatók:
- lakásfenntartási támogatás,
- önkormányzati segély,
b/ jellegükből fakadóan természetbeni ellátások:
- közgyógyellátás,
- élelmiszer, a tankönyv, gyermek térítési díjának kifizetése
31. § A közgyógyellátás aszociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.
feltéve, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150 %-át.
32. § (1) Közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek
a) az egy főre számított havi családi jövedelme alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-nál, egyedül élő esetén annak 200 %-ánál és,
b) havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.
(2) Közgyógyellátásra jogosult az a gyógyászati segédeszköz használatára kényszerült személy is, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át.
Speciális eljárási szabályok
33. § (1) A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. A jogosultság egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalától számított 15 nap.
(2) A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a módosított 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet 9. számú melléklete szerint formanyomtatványon kell benyújtani.
A kérelemnek az
5. § (2) bekezdésének a/ pontja szerinti adatokon túl tartalmaznia kell a kérelmező nyilatkozatát a közgyógyellátás iránti igény megalapozottságát alátámasztó tényekről.
(3) A kérelem elbírálásához a havi rendszeres gyógyító ellátásokról a 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet 10. számú melléklete alapján kiállított háziorvosi igazoláson túl szükséges az Szt. 50 §-ának
(3) bekezdése szerinti igény esetén az önkormányzat rendeletében foglalt feltételek fennállását igazoló irat.
(4) A háziorvosi igazolást zárt borítékban a kérelmező nevének és TAJ-számának feltüntetésével kell csatolni a kérelemhez. A borítékon a „háziorvosi igazolás közgyógyellátás igénybevételéhez” szövegrészen túl fel kell tüntetni a háziorvos nevét is.
Egyéb természetbeni ellátások
34. § (1) A pénzbeli ellátások különösen a következő természetbeni ellátási formákban is nyújthatók:
- élelmiszer kifizetése,
- tankönyv kifizetése,
- gyermekintézmények térítési díjának kifizetésére.
(2) A pénzbeli ellátások természetbeni ellátási formaként való nyújtása tényéről és indokáról az érintettet az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell.
(3) A természetben nyújtott ellátás konkrét formájáról, módjáról a hatáskört gyakorló a határozatában dönt.
VI. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
35. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére- a szociális törvény 86. § (1) bekezdése alapján – a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formákat biztosítja:
- lakosságszámtól függetlenül:
- étkeztetést,
- házi segítségnyújtást,
- a lakosságszám nagyságából következően:
- családsegítést
- nappali ellátást, valamint
- az előzőekben nem említett, egyéb szociális szolgáltatáshoz való hozzájutást.
(2) A személyes gondoskodás keretében biztosított alapellátási formák közül az étkezést, a házi segítségnyújtást és a nappali ellátást az önkormányzat az Ináncs-Forró-Fancsal Mikrotérségi Szociális Alapellátási Társulás útján látja el.
(3) Az ellátások megállapítására és megszűnésére vonatkozó hatáskört első fokon a társulás vezetője látja el, másodfokon Forró Községi Önkormányzat Képviselő-testülete látja el.
36. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:
a/ koruk,
b/ egészségi állapotuk,
c/ fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d/ szenvedélybetegségük, vagy
e/ hajléktalanságuk
miatt
(2) Az étkezetést az önkormányzat azoknak a szociálisan rászorult személyeknek biztosítja, akiknek:
- az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át,
- egyedül élő esetén a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át
nem haladja meg.
37. § (1) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni.
(2) A térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségnek az ellátottra jutó napi összege (továbbiakban: élelmezési térítés).
Az étkeztetésért fizetendő, általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj, amely az élelmezési térítés és az igénybe vett étkezések számának szorzata, nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 25 %-át.
38. § (1) Az önkormányzat az étkeztetést az Idősek Napközi Otthonában igénybe vehető étkezéssel, (helyben fogyasztással, vagy étel elvitellel) biztosítja.
(2) Az étkeztetés nyújtás konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni.
39. § (1) A házi segítségnyújtás keretén belül ellátásban lehet részesíteni az olyan önellátásra saját erőből képtelen házaspárokat, vagy egyedülálló személyeket, akiknek a településen tartásra köteles hozzátartozója nem él.
(2) A házi segítségnyújtás esetén térítési díjat az ellátott(ak) jövedelmétől függően kell fizetni
(3) A kedvezményes térítési díj mértéke:
a/ ha a gondozott havi jövedelme nem haladja meg a sajátjogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, a térítési díj 30 %-a,
b/ ha a gondozott jövedelme az a/ pontban meghatározott összeg és annak kétszerese között van a térítési díj 50 %-a,
c/ ha a gondozott jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét meghaladja 100 % térítési díjat kell fizetni.
(4) A térítési díj összege a gondozó óradíjának és a gondozásra fordított időnek a szorzata. A gondozó óradíját a Képviselő-testület a költségvetési rendeletében határozza meg.
40. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
(2) A családsegítés keretében biztosítani kell
a/ a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
b/ az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
c/ a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
d/ a közösségfejlesztős, valamint egyéni és csoportos terápiás programok tervezését,
e/ a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
f/ a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.
(3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek – a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjainak tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha
a/ a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és
b/ a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.
41. § Az önkormányzat a családsegítés feladatait a Forrói Gyermekjóléti Szolgálat keretén belül oldja meg a társult települések tekintetében.
42. § (1) Az Idősek Napközi Otthona a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál.
(2) Az Idősek Napközi Otthona igénybevétele esetén jövedelemtől függően térítési díjat kell fizetni a jogosultnak.
(3) A kedvezményes térítési díj mértéke az ellátott nyugdíjának 15 %-a havonta.
VII. Hatályba léptető rendelkezések
43. § E rendelet a kihirdetése napjával lép hatályba, rendelkezéseit azonban, ha az az ügyfélre nézve kedvezőbb, a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
44. § (1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Forró Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2007. (II. 27.) rendelete.