Forró Község Önkormányzat képviselő-testületének 7/2014 (XII.9.)
az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 08. 01- 2021. 12. 20Forró Község Önkormányzat képviselő-testületének 7/2014 (XII.9.)
az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
2. § (1) Az önkormányzati jogok a választópolgárok közösségét illetik meg, akik a választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján közvetetten és a helyi népszavazáson való részvételükkel közvetlenül gyakorolják az önkormányzáshoz való jogaikat.
(2) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, annak felhatalmazására az általa létrehozott bizottság, a polgármester, társulása, a jegyző, illetőleg helyi népszavazás hozhat.
3. § Forró Község Önkormányzati képviselő-testülete e rendeletben meghatározza szervezetét és működési rendjét, megállapítja az önkormányzat tevékenységében résztvevők jogait és kötelességeit, rögzíti az eljárási szabályokat.
4. § A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.
5. § Az SZMSZ hatálya kiterjed az Önkormányzat képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a képviselő-testület bizottságaira, a polgármesterre, alpolgármesterre, a jegyzőre, továbbá a közös önkormányzati hivatal valamennyi köztisztviselőjére és közszolgálati munkavállalójára.
6. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADATA, HATÁSKÖRE
1. Az Önkormányzat feladata- és hatásköre
7. § (1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében az alábbi feladatokat látja el:
1. településfejlesztés, településrendezés,
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása.
3. a közterületek valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmények elnevezése,
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások,
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás),
6. óvodai ellátás,
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári szolgáltatás biztosítása, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, kulturális örökség, helyi védelme, helyi közművelődési tevékenység támogatása,
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,
9. lakás- helyiséggazdálkodás
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása.
11. helyi környezet- és te4rmészetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás.
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,
13. helyi adaóval, gazdaságszervezéssel és turizmussal kapcsolatos feladatok,
14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik- értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is,
15. sport, ifjúsági ügyek,
16. nemzetiségi ügyek,
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában,
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása,
19. hulladékgazdálkodás,
20. távhőszolgáltatás,
21. víziközmű-szolgáltatás (amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásáért felelősnek minősül).
(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésbe, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben- a fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.
(3) A képviselő-testület állást foglal a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos ügyekben él.
2. A képviselő-testület feladatai, hatásköre
8. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban megállapított és az önként vállalat feladat- és hatásköröket.
(2) A képviselő-testület a Mötv. 42. §-án kívüli, egyes hatásköreit a bizottságaira, a polgármesterre, a jegyzőre és társulására átruházhatja. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.
(3) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról a képviselő-testületnek legkésőbb tárgyév november 30. napjáig beszámolni kötelesek.
(4) Bármely képviselő írásban kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a képviselő-testület szerveinek – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.
(5) A képviselő-testület jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.
(6) A képviselő-testület két ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:
a) döntés települést érintő pályázat benyújtásáról,
b) pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,
c) közmunka pályázatok benyújtása,
d) temetési segély megállapítása.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
1. A képviselő-testület ülései
9. § (1) A képviselő-testület tagjai, a testületi képviselők és a megválasztott polgármester.
(2) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselők névsorát a 2. számú melléklet tartalmazza.
10. § (1) A képviselő-testület minden hónapban testületi ülést tart.
(2) A képviselő testületnek tárgyalni kell.
a) az önkormányzat költségvetését és zárszámadását,
b) a Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót,
c) a település közrendjének és közbiztonságának az értékelését,
d) az átruházott képviselő-testületi hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolót,
e) az éves ellenőrzési tervet és annak végrehajtását,
f) féléves és háromnegyed éves beszámolót a költségvetés végrehajtásáról.
11. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
12. § (1) A képviselő-testület rendkívüli – munkatervben nem szereplő – ülését össze kell hívni a bármely állandó biztosság vagy a képviselők egynegyedének, valamint az illetékes megyei kormányhivatal indítványára.
(2) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni.
(3) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli képviselő-testület telefonon is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.
13. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A meghívó megküldése kézbesítő útján történik.
(4) A meghívónak a munkaterve felvett napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottságok által benyújtott javaslatokat, valamint azokat, amelyek tárgyalását legalább 4 képviselő kérte.
14. § (1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön, tisztségviselőkön és a jegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a megyei kormányhivatal vezetőjét,
b) a település országgyűlési vezetőjét,
c) a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott,
d) akinek meghívása jogszabály szerint kötelező,
e) akiket a polgármester vagy a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart,
f) a képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, a hangfelvétel a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
15. § (1) A képviselő-testület meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.
(2) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.
(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot tájékoztatni kell, az ülés összehívásáról szóló hirdetmény Hivatalban történő kifüggesztésével.
16. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, zárt ülést tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.
17. § A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót vagy rendzavarókat először figyelmezteti és ha az nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.
18. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen több, mint három képviselő jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testület 8 napon belül újból össze kell hívni.
(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.
2. A tanácskozás rendje
19. § (1) A képviselő-testület ülésének elnöke a polgármester.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával, vezetésével kapcsolatos feladatokat az általa kijelölt - képviselő-testületi tag – alpolgármester látja el.
(3) Ha a polgármester és az alpolgármester is akadályoztatva vannak, a képviselő-testület összehívásával, vezetésével kapcsolatos feladatokat a korelnök látja el.
(4) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét.
20. § Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre.
a) az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,
b) a határozatképesség, illetve tanácskozóképesség megállapítása,
c) javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása,
d) az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,
e) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,
f) tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgylására javaslatttétel.
21. § Az enök vitavezetési feladatai.
a) vita megnyitása,
b) szavazás elrendelése,
c) szavazás eredményének megállapítása,
d) a döntés kimondása.
22. § A polgármester napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
23. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.
(2) az elnök
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(3) Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
24. § Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
25. § (1) Az elnök a napirendi pontok tárgyalását külön-külön nyitja meg. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
(2) A tárgyalás során elsőt az előterjesztőnek kell szót adni. Az előterjesztő a javaslatát a tárgyalás során bármikor módosíthatja.
(3) Az előterjesztő, a tisztségviselők, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.
26. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita/tárgyalás nélkül állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.
(2) Rendelet—tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(3) Napirendi javaslaton kívül téma csak sürgősségi indítvány esetén tárgyalható.
(4) A képviselő-testületi ülések napirendjéről, és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(5) Az előterjesztés megtételére jogosultak:
a) polgármester,
b) képviselő-testület bizottsága,
c) képviselő-testületi tag,
d) jegyző.
(6) Előterjesztésnek minősül: a határozat és rendelettervezet, beszámoló, tájékoztató.
(7) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
27. § Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) előterjesztés címét és előadóját,
b) a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,
c) a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,
d) a döntési javaslatot és indokait,
e) a rendelet-tervezetet illetve határozati javaslatot,
f) a határidő, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megjelölését.
28. § (1) A napirend megtárgyalására bármely képviselő indítványt tehet. Az önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal kell írásban a polgármesterhez benyújtani.
29. § (1) A képviselők a tisztségviselőknek, a bizottságok elnökének, a jegyzőnek felvilágosítás kérése céljából kérdést tehetnek fel. A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 24 órával írásban vagy az ülésen szóban tehető fel.
(2) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 5 napon belül írásban adja meg a válaszát.
30. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, vagy a bizottság elnökéhez, amelyre az ülésen szóban vayg legkésőbb 5 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(2) Az interpellációt az ülés előtt írásban kell benyújtani a képviselő testület elnökéhez és a megkérdezett személyhez.
(3) Az ülésen az interpelláció 3 percben összefoglalva szóban is indokolható.
(4) Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni.
(5) Az interpellációra adott választ követően az interpellálónak – legfeljebb 2 percben - viszontválaszra van joga. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül határoz a válasz elfogadásáról.
(6) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a megkérdezett köteles a kérdést újból megvizsgálni és ennek eredményéről az interpellálót 3 napon belül és képviselőket legközelebbi ülésen tájékoztatni
(7) A sürgősség elfogadása esetén az indítványt azonnal tárgyalni kell. Ellenkező esetben egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és napirendre tűzésének időpontjáról testület dönt.
31. § A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) polgármesteri beszámoló,
b) rendelet-tervezet,
c) beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
d) sürgőséggel tárgyalandó javaslat,
e) kérdés és interpelláció,
f) tájékoztató és egyéb bejelentés.
32. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi nem önálló indítványok nyújthatók ben:
a) sürgősségi javaslat,
b) módosító javaslat,
c) bizottsági vélemény.
(2) Módosító javaslattal bármely képviselő és jegyző is élhet.
33. § (1) A módosító javaslatokat 2 nappal az ülés előtt írásban lehet előterjeszteni. A sürgősséggel tárgyal napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető. A módosító javaslatokat indokolni kell.
(2) A módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztését érdemi nyilatkozattételre hívja fel.
34. § (1) A felszólalások lehetnek:
a) napirend előtti felszólalás,
b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
c) ügyrendi felszólalás.
d személyes megjegyzés.
(2) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirendi tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
35. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
3. Határozathozatal
36. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás
4. Rendeletalkotás
37. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtásában önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet megalkotására az SZMSZ rendelkezéseit az ebben a címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
38. § (1) A rendelet tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a rendelet megalkotásainak indokait, szükségességét,
b) az előzetes hatásvizsgálat eredményét,
c) az elérni kívánt célt,
d) az egyes szabályozási megoldások indokait (részletes indoklás)
e) a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat,
f) a rendelet-tervezet teljes szövegét.
39. § A képviselő-testület szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt. Indokolt képviselői javaslatra a képviselő-testület – egyszerű többségi szavazással – részenkénti szavazást is elrendelhet.
40. § (1) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) A rendeletet a helyben szokásos módon ki kell függeszteni.
(3) Helyben szokásos mód alatt a Hivatal hirdetőtábláján történő közzétételt kell érteni.
(4) A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról, a jegyző gondoskodik. 72 órán belül ki kell hirdetni a rendeleteket.
41. § (1) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők, több mint felének egybehangzó igen szavazata szükséges.
(2) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekintetni. A képviselő-testület minősített többséggel dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.
42. § (1) A rendeletek megjelölése tartalmazza:
a) az önkormányzat megnevezését,
b) a rendelet évente kezdődő arab sorszámát,
c) a tárgyi év megjelölését arab számmal,
d) zárójelben a kihirdetésnek hónapját római, napját arab számmal,
e) a rendelet címét „ról”, „ről” végződéssel.
(2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:
a) a képviselő-testület megnevezését,
b) határozat évente kezdődő arab sorszámát,
c) a tárgy év megjelölését,
d) a képviselő-testület ülésének hónapját római számmal, és napját arab számmal.
5. A szavazás módja
43. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.
(2) A szavazás nyíltan történik kézfeltartással.
44. § Ha törvény, vagy SZMSZ rendelkezése alapján az adott ügyben titkos szavazással kell dönteni, azt a képviselő-testület megbízatásának időtartamára választott szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. A titkos szavazáshoz szükséges feltételek biztosításáról, szavazólapok előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
45. § (1) Név szerint szavazást – a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl – az előterjesztő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.
(3) Név szerinti szavazás esetében a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem tartózkodom nyilatkozattal, szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
46. § Minősített többség szükséges – a Mötv-ben meghatározottakon túl – a következő ügyekben:
a) a képviselő-testület éves programjának elfogadása,
b) az önkormányzati vagyonnal való rendelkezése,
c) hitelfelvétel,
d) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
e) helyi népszavazás kiírása,
f) interpellációra adott válasz elfogadása,
g) polgármester (alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása),
h) sürgősségi indítvány elfogadása,
i) közfeladat önkéntes felvállalása,
j) fegyelmi, ügyekben hozott döntés.
6. A döntések nyilvántartása
47. § (1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a Hivatalban betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni.
(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.
(3) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.
(4) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.
7. A jegyzőkönyv
48. § (1) A képviselő-testület üléseiről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó – szerkesztett – írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az írásos jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
a) az ülés számát,
b) a napirend előtti felszólalásokat,
c) a napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, illetőleg hozzászólások lényegét,
d) a módosító javaslatokat,
e) a határozathozatal módját,
f) az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
g) az ülés befejezésének idejét.
(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:
a) meghívó,
b) az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások az interpellációk, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
c) a jegyzőkönyv törvényességi észrevétele,
d) a jelenléti ív, titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
e) a név szerinti szavazásról készült névsor.
49. § A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.
50. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá, valamint a képviselő-testületi ülésen a jelenlévő képviselők az általuk megválasztott jegyzőkönyvi hitelesítő. A jegyzőkönyvi hitelesítő a jegyzőkönyv minden oldalát aláírja.
(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatalnak, a rendeletek felterjesztéséről haladéktalanul köteles gondoskodni.
(4) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot – intézkedés céljából – haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt szmélynek, illetőleg szerveknek.
51. § (1) A választópolgárok a nyilvános ülés képviselő-testületi előterjesztéseiben és az arról készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek.
(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárásrendben történhet.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEINEK FELADATA, MŰKÖDÉSE
1. A Bizottság
52. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi Bizottság,
b) Szociális Bizottság.
(2) A bizottságok tagjainak száma 5 fő.
(3) A bizottságok feladat- és hatáskörét részletesen a 3. számú melléklet tartalmazza.
(4) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.
(5) A bizottságok tagjaira javaslatot tehet:
a) a polgármester,
b) bármely képviselő.
(6) A testületi képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát a Pénzügyi Bizottság végzi. Az egyes vagyonnyilatkozatokat e bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.
(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni.
(9) Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
53. § (1) A bizottságok feladataikat, hatáskörüket testületként ülésükön gyakorolják.
(2) A bizottságok szükség szerint, saját munkatervüknek megfelelően üléseznek. A bizottság ülését a polgármesternek, a bizottság elnökének, illetve tagjai többségének az indítványára a bizottság elnöke összehívja.
(3) A bizottságok üléséről – az ülés időpontjának, helyének és a javasolt napirendjének megjelölésével – legalább 5 munkanappal korábban a bizottság tagjait, a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell, az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével.
(4) A bizottságok ülésén tanácskozási jogokkal részt vehetnek:
a) tisztségviselők,
b) bármelyik képviselő,
c) a Hivatal illetékes szervének megbízottja,
d) a bizottság által meghívott személyek és szervezetek.
(5) A bizottságok üléseire a képviselő-testületre vonatkozó előírások érvényesek.
54. § (1) A bizottságok döntéseiket határozatok formájában egyszerű szótöbbséggel hozzák meg.
(2) A bizottságok ülését az elnök, távollétében a bizottság képviselő tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választott alelnök vezeti.
(3) A bizottságok ülésének jegyzőkönyvére, a jelen SZMSZ-ben a képviselő-testületi ülésekre meghatározás az irányadó.
55. § (1) A bizottságok határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját működésükre és tagjaikra nézve hozhatnak.
(2) A képviselő-testület bizottságai a Hivatalhoz irányuló megkereséseiket a polgármester útján terjeszthetik elő.
56. § (1) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét a jelenlévők felsorolását a tárgyalt napirendeket, a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket.
(2) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a bizottság egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet a képviselők bármikor megtekinthetik.
(3) A bizottságok működésének feltételeit a jegyző köteles biztosítani.
2. A települési képviselők
57. § (1) A képviselőt a Mötv.-ben és az SZMSZ –ben, valamint más önkormányzati rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen esküt tesz.
58. § (1) A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatás esetén a polgármesternek írásban bejelenteni,
b) a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,
c) a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,
d) választóival megfelelő kapcsolatot tartani (beszámoló, fogadóóra).
(2) A települési képviselők, a képviselő-testületi bizottságok tagjainak juttatásáról, költségtérítéséről és tiszteletdíjáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
(3) A képviselő-testület bármely tagjának javaslatára rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki személyes érintettségével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztotta. A rendbírság összege 10.000 Ft.
59. § (1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől, számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2 számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(2) A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.
(3) A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.
(4) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
60. § (1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítását bárki kezdeményezheti írásban a polgármesternél.
(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester az érkezéstől számított 3 munkanapon belül átadja a képviselő-testület Pénzügyi Bizottságának, amely azt kivizsgálja.
(3) A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésen, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
3. A polgármester
61. § (1) A polgármester a jogszabályok által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit. A polgármester megválasztásakor, majd az követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
(2) A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását 8 napon belül,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit; a felfüggesztett döntés a képviselő-testület soron következő ülésén határoz,
c) a bizottság elnöke tekintetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
4. Az alpolgármester
62. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület dönt az alpolgármester tiszteletdíjának mértékéről.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(4) Az alpolgármester feladata különösen:
a) a testület elé kerülő anyagok kidolgozásában való részvétel,
b) kapcsolattartás gazdasági, társadalmi szervezetekkel,
c) a képviselők, a bizottságok munkájának a segítése.
5. A jegyző
63. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban, határozatlan időre jegyzőt nevez ki.
(2) A Hivatalt a jegyző vezeti.
(3) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői tekintetében. A Mötv. 81. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben a jegyző – döntését megelőzően – írásban a polgármester egyetértését kéri. Az egyetértés kérdésében a polgármester 3 munkanapon belül dönt.
64. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:
a) törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok és a működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat,
c) írásban vagy a testületi ülésen jegyzőkönyvbe foglaltan jelzi, ha a testületek és a polgármester döntéseinél jogszabálysértést észlel,
d) gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítésében,
e) rendszeresen tájékoztatja a testületeket az önkormányzatot érintő jogszabályokról,
f) gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről.
(2) A jegyző egyéb feladatai:
a) szervezi, összehangolja a Hivatal munkáját,
b) részt vesz az ügyfélfogadás megszervezésében,
c) gondoskodik a bizottságok működési feltételeinek biztosításáról,
d) gondoskodik a képviselői adatigénylések teljesítéséről.
(3) Amennyiben a jegyző jogszabálysértést észlel, köteles az a testület ülésén szóban jelezni, valamint jelzését írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.
6. A Hivatal
65. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – közös önkormányzati hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, önkormányzati valamint az államigazgatási hatósági ügyek döntésre való elkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfél fogadásának rendjét, valamint a működéshez szükséges feltételeket, a működési és fenntartási költségeket.
(3) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembevételével teszi meg.
(4) A hivatal ügyfélfogadási rendje:
7. Közmeghallgatás
66. § (1) A képviselő-testület minden év decemberében közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 8 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.
(2) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testület összehívására és lefolytatására az SZMSZ előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
67. § (1) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, tisztségviselők, a Hivatal vezetői, a polgármester által kijelölt önkormányzati intézmények vezetői.
(2) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.
(3) Az állampolgárok és a (2) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni.
68. § (1) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(2) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 15 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.
8. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés
69. § A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet alkot.
VI.FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA
70. § (1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.
71. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.
(2) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.
72. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(2) A település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot hirdetmény útján tájékoztatja.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
73. § (1) Ez a rendelet 2014. december 10. napján lép hatályba
(2) Jelen SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2/1995 (II.18.) számú önkormányzati rendelet.
(3) Az SZMSZ kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) SZMSZ mellékletei:
1. számú melléklet Átruházott feladat- és hatáskörök
2. számú melléklet Képviselők névsora
3. számú melléklet Bizottságok hatásköre
4. melléklet1
Módosította Forró Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2020. (VII.30.) önkormányzati rendeletének 1.§ -a 2020. VIII. 1. napjától