1. § A Forró Községi Önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

2. § (1) Az önkormányzati jogok a választópolgárok közösségét illetik meg, akik a választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján közvetetten és a helyi népszavazáson való részvételükkel közvetlenül gyakorolják az önkormányzáshoz való jogaikat.

(2) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, annak felhatalmazására az általa létrehozott bizottság, a polgármester, társulása, a jegyző, illetőleg helyi népszavazás hozhat.

3. § Forró Községi Önkormányzat képviselő-testülete e rendeletben meghatározza szervezetét és működési rendjét, megállapítja az önkormányzati tevékenységében résztvevők jogait és kötelességeit, rögzíti az eljárási szabályokat.

4. § A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

5. § Az SZMSZ hatálya kiterjed az Önkormányzat képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a képviselő-testület bizottságaira, a polgármesterre, alpolgármesterre, a jegyzőre, a közös önkormányzati hivatal valamennyi köztisztviselőjére és közszolgálati munkavállalójára .

6. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

7. § (1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó feladatai az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény / a továbbiakban: Mötv/.13. §.(1) bekezdésében foglaltakkal és más törvényben megállapított feladatokkal azonosak.

(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben-a fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.

(3) A képviselő-testület állást foglal a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos ügyekben él.

8. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) A képviselő-testület a Mötv. 42. §-án kívüli, egyes hatásköreit a biztosságaira, a polgármesterre, a jegyzőre és társulására átruházhatja. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról a képviselő-testületnek legkésőbb tárgyév november 30. napjáig beszámolni kötelesek.

(4) Bármely képviselő írásban kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a képviselő-testület szerveinek – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.

(5) A képviselő-testület jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, és azok következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.

(6) A képviselő-testület két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:

9. § (1) A képviselő-testület tagjai a települési képviselők és a megválasztott polgármester.

(2) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselők névsorát a 2. számú melléklet tartalmazza.

10. § (1) A képviselő-testület minden hónapban testületi ülést tart.

(2) A képviselő-testületnek tárgyalnia kell:

11. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

12. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A meghívó megküldése kézbesítő útján történik.

(4) A meghívónak a munkatervbe felvett napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottságok által benyújtott javaslatokat, valamint azokat, amelyek tárgyalását legalább 4 képviselő kérte.

13. § (1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön, tisztségviselőkön és a jegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:

14. § (1) A képviselő-testület meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.

(2) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot az ülést megelőző legalább 5 nappal tájékoztatni kell, az ülés összehívásáról szóló hirdetménynek az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetésével.

15. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, zárt ülést tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.

16. § A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót vagy rendzavarókat először figyelmezteti és ha az nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.

17. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselők több mint fele jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 8 napon belül újból össze kell hívni.

(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

18. § (1) A képviselő-testület ülésének elnöke a polgármester.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával, vezetésével kapcsolatos feladatokat az általa kijelölt – képviselő-testületi tag – alpolgármester látja el.

(3) Ha a polgármester és az alpolgármesterek is akadályoztatva vannak, a képviselő-testület összehívásával, vezetésével kapcsolatos feladatokat a korelnök látja el.

(4) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét.

19. § Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre.

20. § Az elnök vitavezetési feladatai.

21. § A polgármester napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

22. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.

(2) Az elnök

23. § Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

24. § (1) Az elnök a napirendi pontok tárgyalását külön-külön nyitja meg. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

(2) A tárgyalás során elsőként az előterjesztőnek kell szót adni. Az előterjesztő a javaslatát a tárgyalás során bármikor módosíthatja.

(3) Az előterjesztő, a tisztségviselők, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.

25. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita/tárgyalás nélkül állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.

(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.

(3) Napirendi javaslaton kívül téma csak sürgősségi indítvány esetén tárgyalható.

(4) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5) Az előterjesztés megtételére jogosultak:

26. § Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

27. § (1) A napirend megtárgyalására bármely képviselő indítványt tehet. Az önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal kell írásban a polgármesterhez benyújtani.

(2) Önálló indítvány alapján napirendi pontként csak a 38. § megfelelő rendelet tervezet, vagy határozati javaslat vehető fel.

28. § (1) A képviselők a tisztségviselőknek, a bizottságok elnökének, a jegyzőnek felvilágosítás kérése céljából kérdést tehetnek fel. A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 24 órával írásban vagy az ülésen szóban tehető fel.

(2) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 5 napon belül írásban adja meg válaszát.

29. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz vagy a bizottság elnökéhez, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 5 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Az interpellációt az ülés előtt írásban kell benyújtani a képviselő-testület elnökéhez és a megkérdezett személyhez.

(3) Az ülésen az interpelláció 3 percben összefoglalva szóban is indokolható.

(4) Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni.

(5) Az interpellációra adott választ követően az interpellálónak - legfeljebb 2 percben - viszontválaszra van joga. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül határoz a válasz elfogadásáról.

(6) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a megkérdezett köteles a kérdést újból megvizsgálni és ennek eredményéről az interpellálót 3 napon belül és a képviselőket legközelebbi ülésen tájékoztatni.

(7) A sürgősség elfogadása esetén az indítványt azonnal tárgyalni kell. Ellenkező esetben egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és napirendre tűzésének időpontjáról a testület dönt.

30. § A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

31. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi nem önálló indítványok nyújthatók be:

32. § (1) A módosító javaslatokat 2 nappal az ülés előtt írásban lehet előterjeszteni. A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető. A módosító javaslatokat indokolni kell.

(2) A módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.

33. § (1) A felszólalások lehetnek:

34. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

35. § (l) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás "igen"-nel vagy "nem" -mel történhessen.

(3) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.

36. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtásában önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet megalkotására az SZMSZ rendelkezéseit az ebben a címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

37. § (1) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

38. § A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt. Indokolt képviselői javaslatra a képviselő-testület - egyszerű többségű szavazással - részenkénti szavazást is elrendelhet.

39. § (1) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(3) Helyben szokásos mód alatt a Forrói Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő közzétételt kell érteni.

(4) A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. .

40. § (l) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.

(2) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elutasítottnak kell tekinteni.

41. § (l) A rendeletek megjelölése tartalmazza:

(2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:

42. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.

(2) A szavazás nyíltan történik kézfeltartással.

43. § Ha törvény, vagy SZMSZ rendelkezése alapján az adott ügyben titkos szavazással kell dönteni, azt a képviselő-testület által választott „ad hoc” szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. A titkos szavazáshoz szükséges feltételek biztosításáról, szavazólapok előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

44. § (1) Név szerint szavazást - a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl - az előterjesztő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A napirend elfogadása , ügyrendi kérdés valamint a bizottság létszáma és összetétele tárgyában név szerinti szavazás nem indítványozható.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

45. § Minősített többség szükséges - a Mötv-ben meghatározottakon túl - a következő ügyekben:

46. § (1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a Hivatalban betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni.

(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.

(3) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.

(4) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.

47. § (1) A képviselő-testület üléseiről írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az írásos jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat valamint a jegyzőkönyv hitelesítő aláírását kell tartalmaznia.

(3) Az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezik:

48. § A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

49. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá, valamint a képviselő-testületi ülésen a jelenlévő képviselők az általuk megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő. A jegyzőkönyv hitelesítő a jegyzőkönyv minden oldalát aláírja.

(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnak, a rendeletek felterjesztéséről haladéktalanul köteles gondoskodni.

(4) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.

50. § (1) A választópolgárok a nyilvános ülés képviselő-testületi előterjesztéseibe és az arról készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek.

(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárásrendben történhet.

51. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

52. § (1) A bizottságok feladataikat, hatáskörüket testületként ülésükön gyakorolják.

(2) A bizottságok szükség szerint, saját munkatervüknek megfelelően üléseznek. A bizottság ülését a polgármesternek, a bizottság elnökének, illetve tagjai többségének az indítványára a bizottság elnöke összehívja.

(3) A bizottságok üléséről - az ülés időpontjának, helyének és a javasolt napirendjének megjelölésével - legalább 5 munkanappal korábban a bizottság tagjait, a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell, az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével.

(4) A bizottságok ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek:

53. § (1) A bizottságok döntéseiket határozatok formájában a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint hozzák meg .

(2) A bizottságok ülését az elnök, távollétében a bizottság képviselő tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választott alelnök vezeti.

(3) A bizottságok ülésének jegyzőkönyvére, a jelen SZMSZ-ben a képviselő-testületi ülésekről készített jegyzőkönyvekre rendelkezések az irányadóak.

(4) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a bizottság egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet a képviselők bármikor megtekinthetik.

(5) A bizottságok működésének feltételeit a jegyző köteles biztosítani.

54. § (1) A bizottságok határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját működésükre és tagjaikra nézve hozhatnak.

(2) A képviselő-testület bizottságai a Hivatalhoz irányuló megkereséseiket a polgármester útján terjeszthetik elő.

55. § (1) A képviselőt a Mötv.-ben és az SZMSZ-ben, valamint más önkormányzati rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen esküt tesz.

56. § (1) A képviselő köteles:

57. § (1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január l-jétől számított 30 napon belül a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

(3) A képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános.

(4) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

(5) A vagyonnyilatkozat tétel szabályait a bizottságok nem képviselő tagjaira is alkalmazni kell.

58. § (1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti írásban a polgármesterné1.

(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester haladéktalanul átadja a képviselő-testület Pénzügyi Bizottságának, amely azt kivizsgálja.

(3) A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

59. § (1) A polgármester a jogszabályok által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit. A polgármester megválasztásakor, majd az követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(2) A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben:

60. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület dönt az alpolgármester tiszteletdíjának mértékéről.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatai.

(4) Az alpolgármester feladata különösen:

61. § (1) A polgármester határozatlan időre- pályázat alapján - a jogszabályban meghatározott képesítési feltételeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A Hivatalt a jegyző vezeti.

(3) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői tekintetében. A Mötv. 81. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben a jegyző - döntését megelőzően - írásban a polgármester egyetértését kéri. Az egyetértés kérdésében a polgármester 3 munkanapon belül dönt.

62. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

64. § (1) A polgármester - pályázat alapján - határozatlan időre jegyzőt nevez ki.

(2) A Hivatalt a jegyző vezeti.

(3) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői tekintetében. A Mötv. 81. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben a jegyző - döntését megelőzően - írásban a polgármester egyetértését kéri. Az egyetértés kérdésében a polgármester 3 munkanapon belül dönt.

(4) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőjét bízza meg.

64. § (1) A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, önkormányzati valamint az államigazgatási hatósági ügyek döntésre való elkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfél fogadásának rendjét, valamint a működéshez szükséges feltételeket, a működési és fenntartási költségeket.

(3) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg.

(4) A hivatal ügyfélfogadási rendje:

65. § A Mötv. 87. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület – egyes feladatok hatékonyabb és célszerűbb ellátására – az alábbi, jogi személyiségű társulásokat hozta létre:

66. § (1) A képviselő-testület minden év decemberében közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 8 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.

(2) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testület összehívására és lefolytatására az SZMSZ előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

67. § (1) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a Hivatal vezetői, a polgármester által kijelölt önkormányzati intézmények vezetői.

(2) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.

(3) Az állampolgárok és a (2) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni.

68. § (1) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(2) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 15 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.

69. § (1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen az önkormányzati feladatok és célok ellátásra kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával az önkormányzati feladatok és célok ellátását teljesítette.

70. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.

(2) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

71. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(2) A település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot hirdetmény útján tájékoztatja.

72. § (1) Az önkormányzat a településen működő nemzetiségi önkormányzat részére, annak

73. § (1) A közös önkormányzati hivatal a jegyző irányításával – és - a településen működő

74. § (1) Ez a rendelet 2018. április 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 7/2014 (XII.9) számú önkormányzati rendelet.

(3) Az SZMSZ kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) SZMSZ mellékletei és függelékei