A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvény hatályba lépésével a kormányrendeleti szintű szabályozások módosítása is szükségessé vált. Ennek során a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet helyébe 2021. július 16-án hatályba lépett a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 419-es rendelet).

Az új jogszabály új fogalomhasználatot vezetett be. Két tervtípust különböztet meg: fejlesztési tervet és rendezési tervet. Ezek gyűjtőfogalma: a településterv. A fejlesztési tervnek a korábbi településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia feleltethető meg. Míg a korábbi településszerkezeti tervek, helyi építési szabályzat és szabályozási terv rendezési tervnek tekintendő. A településkép-védelmi dokumentumok elnevezése (településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet) nem változott. A továbbiakban együtt: Tervek.

A másik jelentős változás: a tervek készítésének és egyeztetésének folyamata átalakult. A 2022. július 1-jét követően indult eljárások véleményezését már a 419-es rendelet szabályai alapján, a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. által működtetett újonnan létrehozott Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (E-TÉR) elektronikus egyeztető felületén kell lefolytatni. A 419-es rendelet alapján, az E-TÉR felületen a partnereknek (lakosság, érdekképviseleti-, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek) közvetlenül lehetősége van véleményt nyilvánítani a készülő Tervekkel, illetve a Tervek módosításával kapcsolatban. Fontos rendelkezés, hogy a partner véleményét, javaslatát csak a közösségi érdekre vagy jogos magánérdekre vonatkozóan teheti meg, véleménye kizárólag a tervezet tartalmára terjedhet ki és azzal közvetlen összefüggésben kell lennie, kifogását pedig indokolással kell alátámasztania. A véleménynek tartalmaznia kell a konkrét tényre, elemre vonatkozó véleményt, javaslatot és annak indokolását. Az a partner, aki határidőben nem tölti fel véleményét az egyeztető felületre, vagy az nem felel meg a tartalmi követelményeknek, kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni. A 419-es rendelet 75. § (1) bekezdése szerint a helyi partnerségi egyeztetés lefolytatása akkor kötelező, ha az önkormányzat partnerségi rendelete a partnerségi egyeztetést a településtervek, a kézikönyv vagy a településképi rendelet készítése, módosítása tekintetében előírja.

Tekintettel fenti rendelkezésekre, az önkormányzatoknak már nem kötelező a partnerségi egyeztetésről rendeletet alkotni, hiszen a véleménynyilvánítás a jogszabály alapján biztosított.

Tekintettel arra, hogy nem mindenki rendelkezik megfelelő digitális eszközökkel, hozzáféréssel, illetve ezzel kapcsolatos ismerettel, indokoltnak tartom a helyi partnerségi egyeztetés fenntartását, amellyel hagyományosnak tekinthető módon és eszközökkel folytatható le és szélesebb körben biztosított a vélemények megfogalmazásának lehetősége.

A rendelet hatályát rögzíti.

A partnereket határozza meg.

A partnerek által adott vélemények megadásának módját és határidejét, továbbá azok nyilvántartásának módját szabályozza.

A helyi partnerségi egyeztetés lezárásának módját rögzíti.