Hernádvécse Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2005. (XII. 31.) önkormányzati rendelete

Hernádvécse község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről

Hatályos: 2016. 11. 05

Hernádvécse Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2005. (XII. 31.) önkormányzati rendelete

Hernádvécse község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről

2016.11.05.

Hernádvécse község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben kapott felhatalmazása alapján és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény szerint az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános előírások

1. § A rendelet célja, hogy biztosítsa a település közigazgatási területén az építés helyi rendjét az országos szabályoknak megfelelően a település sajátos igényeit figyelembe véve.

2. § (1) Ezen, rendelet területi hatálya Hernádvécse község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Ezen, rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan természetes személyre, jogi személyre, és jogi személyiség nélküli társaságra, aki építésügyi hatósági eljárást kezdeményez, vagy abban jogszabály alapján részt vesz.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési, telekalakítási tevékenységet folytatni, arra építésügyi hatósági engedélyt adni, és kötelezést előírni csak az általános érvényű hatósági előírások figyelembevételével, ezen rendelet, valamint az érvényben lévő szerkezeti, -és szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad.

(4) A rendelet területi hatályán belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetést megváltoztatni, építeni, bontani és ezekre hatósági engedélyt, adni az általános hatósági előírások (OTÉK) és jelen rendelet, valamint az érvényben lévő településszerkezeti, -és szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad.

3. § A település és a táj szerves kapcsolatáról, a táj domborzati jellegének megőrzéséről, a jellegzetes növényállomány megtartásáról az építmények elhelyezése és kialakítása, továbbá a művelés során, egyaránt gondoskodni kell.

Fogalmi meghatározások

4. § (1) Közigazgatási terület: -a település bel-, és külterületének összessége;

(2) Külterület: -a település közigazgatási területé belül belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges célra szolgáló része;

(3) Belterület: - a település közigazgatási területének jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó kijelölt része;

(4) Beépítésre nem szánt terület: -a település közigazgatási területének a zöldterületei, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési illetőleg az egyéb (pl.: bánya, vízmeder, hulladéklerakó …stb) célra szolgáló része;

(5) Beépítésre szánt terület: - a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló része;

(6) Település területi mutatója: - közigazgatási terület nagysága azaz 16,88 km2

(7) Építési telek: - beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető a legkisebb beépítési méretet elérő (ingatlan) telek.

(8) Építmény: /az épület, műtárgy gyűjtőfogalma / a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, mely a talaj, az út vagy azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre.

(9) Épület: - olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helységet vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából; a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyagok tárolására és szállítására szolgáló műszaki alkotások (műtárgyak) kivételével.

Belterületi határmódosítás

5. § (1) Jelen szabályozás nem irányoz elő belterületi határmódosítást.

(2) A belterületbe vonás alapfeltétele az érintett területre szabályozási terv készítése, amely a konkrét építésügyi igények függvényben ütemezetten/szakaszosan is végrehajtható.

(3) A szabályozási terv határozza meg

a) a település bel, és külterületének határvonalát;

b) a belterületbe vonásra kerülő területek rendeltetését.

(4) A településközponti vegyes területek kivételével a beépítésre szánt területeket nem szükségszerűen kell belterületbe vonni. Amennyiben a területek nem kerülnek belterületbe vonásra, úgy beépítésre szánt területként kezelendők, ahol a szabályozási tervben és jelen rendeletben meghatározott övezeti szabályozások érvényesek.

II. Fejezet

Engedélyezési eljárás

Általános szabályok

6. § (1) Az építéshatósági engedélyezést az építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet alapján a területileg illetékes építésügyi hatóság végzi

(2) A település közigazgatási területén, mindennemű építéshatósági engedélyezési eljáráshoz előzőleg elvi engedélyt kell kérni.

(3) Műemléki és helyi védelem alatt álló épületek meghatározott védőövezetében történő építéshatósági engedélyezési eljárás során szakhatósági állásfoglalást kell kérni a területileg illetékes Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól.

(4) Régészeti lelőhelyek meghatározott védőövezetében, ahol védőövezet nem került kijelölésre ott a régészeti lelőhely 200 m-es környezetében történő, építéshatósági engedélyezési eljárás során régészeti szakhatósági állásfoglalást kell kérni a területileg illetékes régészeti hatóságtól.

(5) Azokon a területeken, ahol a terület-felhasználás vagy az építési övezet a szabályozási terv szerint megváltozik az építés és a telekalakítás a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(6) A település bel-, és külterületen lévő beépítésre szánt területekre a megközelítést köz, vagy magánútról biztosítani kell.

(7) A külterületen lévő beépítésre nem szánt területek, -elsősorban mezőgazdasági és erdőterületek- megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és közlekedési rend szerint történjen. Ilyen esetben – a kialakult rend szerint – egyes terület felhasználási egységek, illetve ezen, belüli földrészletek magánterületről (útnak használt) is megközelíthetőek.

(8) A belterületi úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak vagy jogutódjának kötelezettsége. Az út átvétele során a szilárd burkolat kiépítésétől a képviselő testület határozati döntésben elállhat.

(9) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) 3 ha feletti összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

Az építés engedélyezése

7. § (1) A 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet határozza meg az építési engedély alapján végezhető építési tevékenységek körét.

(2) hatályon kívül helyezve

(3) Amennyiben a beépítésre nem szánt területeken az építésügyi jogszabályok keretei között mégis épület építésére kerülne sor, úgy a megközelítést jelen rendelet 7. § (6) bekezdés szerint kell biztosítani.

(4) Az építési engedélyezési eljárás során csak a meglévő környezethez igazodó, abba beleillő, alkalmazkodó építmények, épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen épületek, a környezetbe nem illő elemek, a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra.

(5) A használatbavételi engedély megadásának feltétele:

a) az építkezési munkálatok során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése;

b) szilárd kommunális hulladékszállítási rendszerbe való bekapcsolódás.

c) szennyvíz-hálózatra történő rácsatlakozás, annak hiányában szennyvíz elszállításra kötött szerződés vagy a közszolgáltató igazolása a szállításról;

d) a zárt rendszerű szennyvíztározó üzembe helyezése, és víz-zárósági jegyzőkönyvének megléte;

(6) Mindenféle állattartó építmény, épület esetében a zártrendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd, -és híg trágyatárolást kötelezően meg kell valósítani.

(7) Az egyes építési övezetekben a beépítésre szánt területen építési engedélyt kiadni csak a település területén meglévő összes közmű kiépítése és az ingatlannal való rácsatlakozása esetén lehet.

(8) A rendeletben meghatározott műemléki környezet és a helyi védelmi területre illeszkedési tervet kell készíteni, melyet fotódokumentáció egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha esetleg közterület választja el a tervezendő épülettől.

(9) Az engedélyhez kötött építési munkák esetében a helyi építészeti védelem alá vont épületek esetében felmérési tervdokumentációt kell készíteni, melynek tartalmaznia kell az eltérő szintek (pince is) alaprajzait, és fotódokumentációt -melyen a védett épület külső és belső értékei is megjeleníti- az épületről. A védett épületek átalakításánál az eredeti állapotok visszaállítására kell törekedni, illetve az épületen lévő értékeket meg kell őrizni.

(10) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen építmény, épület csak ideiglenes jelleggel létesíthető.

(11) A vízfolyások esetében -a kezelési sáv szélességet- biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának –gépi, -és kézi- feltételeit.

Telekalakítás engedélyezése

8. § (1) A telekalakítási eljárás engedélyezését a területileg illetékes építésügyi hatóság, a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet alapján látja el.

(2) A szerkezeti tervben előirányzott területrendezési feladatok érdekében a tervezett beépítésre szánt területeket -közterületeket, közlekedési területeket- ki kell alakítani, majd a szabályozási tervnek megfelelően a jelen rendeletben meghatározott előírások által a telekalakítások elvégezhetőek.

(3) A szabályozási terven jelölt telekalakításokat, út céljára történő lejegyzéseket a fejlesztések érdekében el kell végezni.

(4) Új telekosztással kialakított területen:

a) nyeles telek, és

b) az adott övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél kisebb telek nem alakítható ki.

(5) A település közigazgatási területén minden telekalakítással érintett bel-, és külterületi ingatlan megközelítését köz, -vagy magánútról biztosítani kell.

(6) A település területén építési telket alakítani a szabályozási, -és szerkezeti terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.

(7) Minden építési telekre a gépjárművel történő közvetlen behajtás lehetőségét biztosítani kell.

(8) A telekre vonatkozó minimális területi, telekméretet meghatározó egyéb adatokat az összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai tartalmazzák.

Terület felhasználás

9. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

(2) Beépítésre szánt területek építési használatának jellege szerint

1.) lakóterület, ezen belül

1.1. falusias lakóterület

2.) különleges terület, ezen belül

2.1. temető terület

2.2. sportterület

2.3. közkert terület

3.) mezőgazdasági területe, ezen belül

3.1 farmergazdaság

3.2. kertes mezőgazdasági terület

4.) kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági terület

(3) Beépítésre nem szánt területek építési használatának jellege szerint

1.) közlekedési és közmű-elhelyezési területek

2.) közterületek (beépítésre nem szánt)

3.) erdőterület

4.) mezőgazdasági területek, ezen belül

4.1. szántó terület

4.2. rét, gyep és legelő terület

4.3. zártkert és kert terület

4.4. gyümölcsös terület

5.) egyéb terület, vízgazdálkodási terület, ezen belül

5.1. vízfolyások és vízfelületek

5.2. vízmű területek

kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási terv határozza meg és határolja le.

(4) A 253/1997. (XII. 20.) kormány rendelet 7. § alapján a beépítésre szánt területek építési övezetekre, a beépítésre nem szánt területek övezetekre tagozódnak.

Szabályozási elemek

10. § (1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeit a szabályozási terv tartalmazza

a./ Kötelező szabályozási elemek:

- Tervezett belterületi határ,

- Beépítésre szánt terület határa,

- A közterületek és egyéb funkciójú területek határa- szabályozási vonal,

- A szabályozási szélesség,

- A terület-felhasználási egység határa,

- Övezeti határ,

- Övezeti előírások, ezen belül:

- beépítési mód,

- legnagyobb beépíthetőség,

- legkisebb telekméret /szélesség, mélység, telekterület/

- zöldterület legkisebb mértéke

- a megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság

- A terület-felhasználási és övezeti besorolás:

- A területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások

- Élő-, hátsó- és oldalkertek méretei építési hely

- Kötelező építési vonal

- Lakótelkek zónái

- A közművesítés előírásai

- Terepszint alatti építmények előírása

- Környezetvédelmi előírások

b./ Irányadó elemek:

- Az azonos építési övezeten belüli telekosztás és telekhatárok

(2) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

a.) A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges;

b.) Az irányadó szabályozási elemek módosítására a rendezési terv módosítása nélkül akkor van lehetőség, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi kívánalom teljesítésre kerül:

- a meglévő telekhatárok megváltoztatásához (melyet kötelező szabályozási vonal, területegység határa vagy övezeti határ nem tilt) rendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani;

- telek-összevonások esetén is be kell tartani a szabályozási tervben meghatározott kötelező szabályozási elemek (legnagyobb beépítettség, építménymagasság, beépítési mód).

( 3 ) Az övezeti jelben feltüntetett ( K) kialakult jel értelmezése és használata

a.) beépítettség esetén -a meglévő beépítettségi mérték nem növelhető, amennyiben a kialakult beépítettségi mérték nagyobb, mint az övezetben megadott legnagyobb beépítettség mértéke, úgy a kialakult értéket lehet alkalmazni.

a) építménymagasság esetén a meglévő épületmagasság értéke, a kialakult épületmagasságon túl (homlokzat magasság) nem növelhető, amennyiben a kialakult épületmagasság értéke kisebb, mint a kialakult építménymagasság értéke, úgy az megtartható.

b) telekterület esetén -a meglévő telekterület nem csökkenthető és nem megosztható, amennyiben a kialakult telekterület kisebb, mint az övezeti szabályozásban megadott

minimális telekterület, az egyéb övezeti előírások megtartása mellett a telek beépíthető. Az 500 m ² alatti kialakult telek nem minősül építési teleknek.

III. Fejezet

Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása

Általános szabályozás

11. § (1) A 253/1997. (XII.20) korm. rendelet 8. §-ában szereplő közművesítettség meghatározása:

a.) teljes közművesítettség az, ha legalább

- közműves villamosenergia-szolgáltatás,

- közműves ivóvíz-szolgáltatás,

- közműves szennyvízelvezetés, és

- közműves vagy fedett árokrendszerű csapadékvíz-elvezetés van .

b.) részleges közművesítettség az, ha legalább

- közműves villamosenergia-szolgáltatás,

- közműves ivóvíz-szolgáltatás,

- korszerű közműpótlóval történő szennyvíztisztítás és szenyvíz-elhelyezés

- nyílt árokrendszerű csapadékvíz elvezetés

c.) közművesítetlennek minősül a terület, ha a terület a részleges közművesítettségre előírt feltételek valamelyikével nem rendelkezik

Beépítésre szánt területek általános előírásai

12. § (1) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők.

(2) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműpótló építmények kivételével- a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül,

a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 métert nem haladja meg.

(3) A 253/1997. (XII.20.) korm. rendelet 32. §-ában meghatározottan valamennyi építési övezetben elhelyezhetők:

- a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabály keretei között,

- a köztárgyak,

- a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,

- a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

(4) Az övezeti előírások célja, hogy az építmények ne lépjék túl egy terület terhelhetőségi korlátait, és az egymással szomszédos földrészletek használati és beépíthetőségi lehetőségei egyformán biztosítottak legyenek, valamint a település képe harmonikusan fejődjön.

(5) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

(6) Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekméret minden telekalakítással újonnan kialakított építési telek esetében kötelezően be kell tartani.

Elő -oldal és hátsókertre vonatkozó térmértéki meghatározások

13. § (1) Az előkert nagysága:

a.) foghíjtelek beépítése esetén igazodni kell a kialakult beépítési vonalhoz,

b.) új telkek kialakítása esetén vagy minimálisan 4db egymás melletti foghíj beépítésénél 5 méter .

(2) Az oldalkert nagysága:

a.) foghíjtelek beépítése esetén a kialakult állapotnak megfelelően, de 4 méternél nem lehet kisebb,

b.) új telkek kialakítása esetén vagy minimálisan 4db egymás melletti foghíj beépítésénél 6 méter .

c.) amennyiben a telek kialakult beépítési viszonyai és telekszélessége miatt az épület a 6 méteres oldalkerti méretének a betartása esetén nem építhető be racionálisan és a 253/1997. (XII. 20.) korm. rendeletben előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható a szomszédos telkek között, úgy az újonnan épült vagy felújításra kerülő épület esetében a tényleges építménymagasság értéke határozza meg az oldalkerti méretet, mely azonban nem lehet kevesebb 4 méternél.

(3) A hátsókert nagysága

a.) foghíjtelek beépítése esetén a kialakult állapotnak megfelelően, de 4 méternél nem lehet kisebb,

b.) új telkek kialakítása esetén vagy minimálisan 4db egymás melletti foghíj beépítésénél 6 méter

c.) a hátsókertek megállapítása a telek építési határvonalai szerint történik,

d.) amennyiben a gazdasági terület egység túlnyúlik a hátsó telekhatáron, úgy a hátsókert mérete minimum 6 méter , illetve a tényleges épületmagasság mértéke.

e.) az alábányászottsággal érintett telkek esetében a hátsókerti építési határvonalat a szabályozási terven megadott alábányászottsági határvonal és védőtávolság szerint kell meghatározni, melyhez az illetékes Bányakapitányság állásfoglalása szükséges.

(4) a melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatáron álló melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

(5) A foghíjtelkek beépítése esetén, amennyiben az oldal,-és hátsókert nagysága nem éri el ezen §-ban meghatározott minimális távolságot (4m), akkor azokat a telkeket csak összevonás után lehet építési célra felhasználni.

Elő -oldal és hátsókertre vonatkozó beépítési szabályok

14. § (1) Elő –és oldalkert esetében elhelyezésre kerülhet

- közmű-becsatlakozási műtárgy,

- kirakatszekrény, ami nem haladja meg az 1m²-t,

- szabadon álló 1m²-t meg nem haladó reklámtábla,

- hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal )

- növényzet.

(2) Oldal,-és hátsókert esetében elhelyezésre kerülhet

- köztéri/kerti elemek (pad, hinta, megvilágító testek, csúszda),

- a terepszinttől 1 méternél magasabbra emelkedő, lefedés nélküli terasz,

- szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, napkollektor

- kerti szabad lépcső,-és lejtő

- kerti épített tűzrakó hely, lugas,

- kerti tető legfeljebb 20 m ² vízszintes vetülettel,

(3) Oldal,-és hátsókert esetében az építményeket úgy kell elhelyezni, hogy 4 méternél nem lehet kisebb –a gépjárművel való behajtás lehetőségének biztosítása- a szabadon hagyott rész.

Lakóterületek általános előírásai

15. § (1) A település közigazgatási területén építési használatuk alapján a lakóterületek közül csak a falusias lakóterület van jelen.

(2) A lakóterületen belül a szabályozott beépítési módtól az alábbi esetekben lehet eltérni:

a.) Főépületek esetében

- ha a telek szélessége meghaladja a 18 métert, az oldalhatáron álló beépítés 1,0 méter széles csurgótávolság elhagyásával és

- amennyiben a telek szélessége meghaladja a 22 métert, szabadon álló beépítés is engedélyezhető.

b.) Melléképületek esetében

- A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadon állóan is létesíthető.

(3) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét a jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.

(4) Az állattartó épületek elhelyezésének részletes szabályozásáról az önkormányzatnak helyi rendeletet kell alkotnia, legkésőbb 2006. június 30-ig.

(5) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

elő – és oldalkert:

- közmű becsatlakozási műtárgy,

- hulladéktartály tároló ( legfeljebb 1,50 m-es magassággal )

- kirakatszekrény ( legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),

oldal- és hátsókertben:

- kerti építmény ( hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem

magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz )

- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

- kerti épített tűzrakó hely, lugas,

- kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

- kerti szabadlépcső és lejtő,

- szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.

Falusias lakóterületek

16. § (1) A falusias lakóterület, a szabályozási terven „Lf” betűjelzéssel van ellátva.

(2) A falusias lakóterületeken a 253/1997. (XII. 20.) kormány rendelet 14. §(1) bekezdése alapján legfeljebb 4,5 vagy 7,5 méter épületmagasságú lakóépületek, mező-és erdőgazdasági

építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el

(3) A falusias lakóterületen elhelyezhető a 253/1997. (XII.20) korm. rendelet 14. § (2) bekezdésének meghatározottak a 7. és a 8. pontjainak kivételével, az alábbiak szerint

a.) lakóépület;

b.) mező,-és erdőgazdasági (üzem) építmény;

c.) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;

d.) szálláshely szolgáltató épület;

e.) kézműipari építmény;

f.) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

(4) Falusias lakóterületen belül nem helyezhető el:

a.) önálló helyrajzi számon garázs,

b.) üzemanyagtöltő

(5) A lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki. Az építési övezetben tömbtelek, és úszótelek nem alakítható ki.

(6) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyet legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) alkothat.

(7) A lakóépületek lakófunkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, amely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban meghatározott környezetvédelmi határértékeket betartja.

(8) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetők el az övezeti szabályoknak megfelelően:

a) jármű (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép, …stb.) tároló,

b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan

3. nyári konyha, mosókonyha, szárító;

4. tároló építmények (tüzelőanyag –és más tároló, szerszámkamra, szín,

fészer, magtár, góré, csűr, pajta, …stb);

5. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi;

6. kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet;

7. a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi,

szolgáltató, szálláshely- szolgáltató funkciók;

8. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház).

(9) Legnagyobb szintterület-sűrűsége: 0,5

17. § (1) A falusias építési övezetekben, a település viszonylatában az oldalhatáron álló beépítési mód van kialakulva. A szabadon álló beépítési mód az új lakóterület kialakítása esetén engedélyezhető vagy abban az esetben, ha minimálisan négy egymás melletti telken alakulna ki ez a beépítési mód.

(2) Az építési övezetben a megengedett építménymagasság 4,5 méter

(3) A zöldfelület legkisebb aránya abban az esetben lehet 40%, ha tulajdonos, építtető vállalja a többszintes növényállomány telepítését. A vállalást írásban kell rögzíteni és növénytelepítési

tervel alátámasztani valamint nyilatkozni, hogy a használatbavételi engedély kézhezvétele utáni egy éven belül a növénytelepítést/vállalást elvégzi.

Falusias lakóterület /Lf1/

A beépítés módja: Oldalhatáron álló

A telek maximális beépíthetősége: A telkek beépítésre szánt részének 30%-a Maximális épületmagasság: 4,5 - 7,5 m

Minimális telekméret: Kialakult/1000 m²

Telekhasználat, védettségi besorolás: Védendő telekosztás

Tömegképzés, architektúra: Maximálisan 8 m széles oromfal,

utcavonalra merőleges nyeregtetővel.

Anyaghasználat, színezés: A településen belül előnyben kell részesíteni a fehér, törtfehér és a pasztell színek alkalmazását valamint a tetőfedések esetében az égetett cserepet és a faanyagú nyílászárók alkalmazását. Hullámpala tetőfedést nem lehet alkalmazni.

Egyéb: Udvari pincék és pincelejáratok valamint kutak védőépületei megtartandók és védendők.

Falusias lakóterületek /Lf2/

A beépítés módja: Oldalhatáron álló

A telek maximális beépíthetősége: A telkek beépítésre szánt részének 30%-a

Maximális épületmagasság: 4,5 m

Minimális telekméret: Kialakult/800 m²

Telekhasználat, védettségi besorolás: Védendő telekosztás

Tömegképzés, architektúra: Maximálisan 8 m széles oromfal,

utcavonalra merőleges nyeregtetővel,

gazdasági épület a hátsó telekrészen, utcával párhuzamos nyeregtetővel.

Anyaghasználat, színezés: A településen belül előnyben kell részesíteni a fehér, törtfehér és a pasztell színek alkalmazását valamint a tetőfedéseknél az égetett cserepet és a faanyagú nyílászárókat előnyben kell részesíteni. Hullámpala tetőfedést nem lehet alkalmazni.

Egyéb: Udvari pincék és pincelejáratok valamint kutak védőépületei megtartandók és védendők.

Kialakult lakóterület /Lf3/

A beépítés módja: Szabadon álló / Oldalhatáron álló

A telek maximális beépíthetősége: A telkek beépítésre szánt részének 30%-a

Maximális épületmagasság: 4,5 vagy 7,5 m

Minimális telekméret: kialakult/1000 m2

Anyaghasználat, színezés: Előnyben kell részesíteni a pasztell színeket valamint a fa nyílászárókat és a cserép fedést. Hullámpala tetőfedést nem lehet alkalmazni.

Egyéb: Udvari pincék és pincelejáratok valamint kutak védőépületei megtartandók és védendők.

Telepszerű lakóterület /Lf4/

A beépítés módja: Oldalhatáron álló

A telek maximális beépíthetősége: kialakult

Maximális épületmagasság: 4,5 m

Minimális telekméret: kialakult

Anyaghasználat, színezés: Pasztell színeket előnyben kell részesíteni.

Hullámpala tetőfedést nem lehet alkalmazni.

Egyéb: Az építési övezet telepszerű lakóterületet képez, amelynek felszámolása szükségszerű és minimálisan 800 m2-es telkeket kell kialakítani.

Új lakóépületek építését a területen meg kell tiltani.

Településközponti vegyes terület /Vt/

A beépítés módja: Szabadon álló / oldalhatáron álló

A telek maximális beépíthetősége: A telkek beépítésre szánt részének 50%-a

Maximális épületmagasság: 4,5- 7,5 m

Minimális telekméret: kialakult/1000m²

Tömegképzés, architektúra: Maximálisan 8 m széles oromfal,

utcavonalra merőleges nyeregtetővel,

gazdasági épület a hátsó telekrészen, utcával párhuzamos nyeregtetővel.

Anyaghasználat, színezés: Az épületek színezése esetében a pasztell színeket kell alkalmazni. A tetőfedésnél a hullámpalát nem lehet alkalmazni és előnyben kell részesíteni a cserépfedést.

Különleges terület

18. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezett vagy elhelyezendő építmények, épületek különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak környezetükre vagy esetlegesen környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A településen lévő és létesíthető különleges területek

a.) temető terület jele: Kü1

b.) sportterület jele: Kü2

(3) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú.

(4) Az elhelyezendő építményeknek tájba illőeknek kell lenniük, és építészetileg alkalmazkodni kell a meglévő építményekhez.

Temető terület

19. § (1) A temető területén elhelyezhető épületek, építmények

- temetői épületek, építmények

- ravatalozó

- porta, kapus szoba

- temetkezéssel kapcsolatos építmények (sírhely, sírbolt, kripta, emléktábla, emlékoszlop, szobor, feszület, kolombárium)

- köztér elemek (hulladékgyűjtő edényzet, pihenő padok, köztéri kút, kandeláber)

- a temetési szolgáltatást kiszolgáló épület, építmény, és

- egyházi épület, építmény

(2) Köztemetőben a magyarországi történelmi egyházak épületei helyezhetők el, az egyéb egyházak épületeinek elhelyezéséről a képviselő-testület határozati döntése szükséges.

(3) A temetőről és a temetői szolgáltatásokról rendeletet 2006. december 31-ig meg kell alkotni, amelyben a temetkezési helyek építésének feltételeit is szabályozzák.

Különleges rendeltetésű terület (KÜ1)

A beépítés módja: Temető

A telek maximális beépíthetősége: a terület 80%-a

Maximális épületmagasság: Kialakult / 7,5 m

Telekhasználat, védettségi besorolás: Védendő sírkövek

Tömegképzés, architektúra: -

Egyéb: Az urnás temetés számára urnafalat kell építeni és hamvak szétszórásához területet kell kijelölni.

Sportpálya

20. § (1) A sportpálya területén csak annak kiszolgálására szolgáló épület, építmény helyezhető el.

(2) Sportpálya területén pihenő és játszótér csak elkülönített egységben helyezhető el. Az elkülönítést a tájba illő növényzettel természetes anyagból készült elválasztóval lehet megoldani.

Különleges rendeltetésű terület (KÜ2)

A beépítés módja: Sportpálya

A telek maximális beépíthetősége: 2%

Maximális épületmagasság: 4,5 m

Minimális telekméret: kialakult

Tömegképzés, architektúra: -

Anyaghasználat, színezés: Előnyben kell részesíteni a pasztell színeket, a cserép fedést valamint a faanyagú nyílászárók használatát

Egyéb: a sporttal kapcsolatos építmények és épületek helyezhetők el a területen

Kereskedelmi gazdasági terület

21. § (1) A település gazdasági területe, ahol gazdasági és kiszolgáló épületek létesíthetők.

(2) A területen a létesítendő építmények mintegy 10%-a lehet lakófunkciójú.

Kereskedelmi gazdasági terület (Gk1)

A beépítés módja: szabadon álló

A telek maximális beépíthetősége: 40%

Maximális épületmagasság: 4,5 m

Minimális telekméret: kialakult / 1000

Anyaghasználat, színezés: Előnyben kell részesíteni a pasztell színeket, a cserép fedést valamint a faanyagú nyílászárók használatát

Egyéb: a szeszfőzéssel és az ahhoz tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatos épületek és építmények helyezhetők el.

Kereskedelmi gazdasági terület (Gk2)

A beépítés módja: szabadon álló / oldalhatáron álló

A telek maximális beépíthetősége: 40%

Maximális épületmagasság: 4,5 és 7,5 m

Minimális telekméret: kialakult / 2000

Anyaghasználat, színezés: Előnyben kell részesíteni a pasztell színeket, a cserépfedést, valamint a faanyagú nyílászárók használatát

Egyéb: elsősorban a mező és erdőgazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások épületei és építményei helyezhetők el a területen. A telek osztás nem feltétlenül szükséges, de amennyiben igény van rá, úgy a szabályozás szerint kell eljárni.

Beépítésre nem szánt területek általános szabályai

22. § A beépítésre nem szánt területek az alábbi egységekből épülnek fel

a.) közlekedési és közműterület

b.) közművesítés területei és létesítményei

c.) zöldterületek

d.) erdőterületek

e.) mezőgazdasági területek

f.) egyéb területek

Közlekedési és közműterület

23. § (1) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.

(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálására szolgáló

a.) közlekedési építmények

b.) kereskedelmi, szolgáltató épületek

c.) vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek

d.) igazgatási épületek

Közművesítés területei és létesítményei

24. § (1) A településen a beépítésre szánt területeket részleges közművesítettséggel el kell látni, amely a beépítés feltétele.

(2) A vezetékes ivóvíz-hálózatra való rákapcsolódást minden beépítésre szánt ingatlan esetében biztosítani kell. A csatlakozó és házi bekötéseket ingatlanonként elkülönítve lehet kiépíteni. A fogyasztómérők ingatlanon belül az üzemeltető előírásai szerint valósíthatóak meg. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.

(3) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadék csatornával, indokolt esetben zárt rendszerben épülhet ki.

(4) A szennyvíz-elvezetést a csapadékvíz elvezetéstől függetlenül, elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötési lehetősé biztosításával oldható meg.

(5) A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig csak zárt rendszerű, vízárósági jegyzőkönyvvel rendelkező -közműpótló- szennyvíztározó engedélyezhető.

(6) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.

Zöldterületek

25. § (1) Zöldterület /közkert, közpark/ az állandóan növényzettel fedett közterület.

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül –kerekesszékkel is- megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A közparkban az alábbiak helyezhetők el:

a.) szobrok –kompozíciók, csoport-,

b.) köztéri elemek,

c.) játszó eszközök,

d.) játszótér.

Erdőterületek

26. § (1) A település külterületén lévő erdő területeken a gazdálkodást az Észak-magyarországi Erdőfelügyelőség előírásai alapján kell végezni.

(2) Az erdőterületekre üzemtervet kell készíteni a tulajdonosnak, amelyek a Észak-Magyarországi Erdőfelügyelőség hagy jóvá.

(3) Belterületen gazdasági célú erdő nem telepíthető.

(4) A település területén az ártéri részeken ligetszerű fásítást kell végezni.

Mezőgazdasági területek

27. § (1) A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményeinek elhelyezésére szolgáló területek.

(2) A mezőgazdasági területek a következő övezetekre tagozódnak:

a.) szántó terület;

b.) rét, gyep és legelő terület;

c.) zártkert és kert terület,

d.) gyümölcsös terület;

e.) tanya és major terület;

(3) Építmények elhelyezésének szabályai:

a.) szántó, rét, gyep és legelő területek esetében

- 3.000 m ² alatti területen építmény nem helyezhető el;

- 3.000 m ² feletti térmérték esetében a terület 3%-a építhető be.

b.) gyümölcsös, zártkert és kert terület esetében

- 1.000 m ² alatti térmérték esetében csak terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el;

- 1.000 – 3.000 m ² közötti térmérték esetében a terület 2%-a építhető be;

- 3.000 m ² feletti térmérték esetében a terület 3%-a építhető be.

c.) tanya és major terület esetében

- a területen lakóépület nem helyezhető el, de olyan épület, amelyben lakófunkciójú rész is van engedélyezhető.

- köz –vagy magánútról közvetlen megközelítést kell biztosítani.

- 1.000 m ² alatti terület nem lehet tanya, major művelési ágú terület;

- 1.500 m ² alatti térmérték esetében csak gazdasági épület és pince helyezhető el 3 %-os beépítettséggel;

- 1.500 m ² feletti térmérték esetében a terület 3 %-a építhető be.

(4) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azt rendeltetésének megfelelően kell hasznosítani.

Egyéb területek – vízgazdálkodási területek

28. § (1) A vízgazdálkodási területek a következő övezetekre tagozódnak:

a.) vízfolyások és vízfelületek

b.) vízmű területek

(2) A területen csak vízkár elhárítási, vízi közlekedési és vízi sporti céljára szolgáló építmények helyezhetők el.

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

29. § (1) A település közigazgatási területén lévő önkormányzati tulajdonban lévő, közterületeket a szabályozási terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat során mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához az önkormányzat hozzájárulása, azaz közterület-használati engedélye szükséges.

(4) A közterület-használati engedély minimális tartalmi követelménye:

- használatra jogosult megnevezése;

- használat időtartalma;

- használat díja és lerovásának módja;

- szankciók;

- egyéb feltételek és tulajdonosi elvárások.

(5) A közterület használatra irányuló kérelem tartalma:

- kérelmezett terület;

- nagysága,

- időtartama,

- kérelmező neve, és ha más lesz a használó, akkor annak is a neve;

- a használat megnevezése;

- egyéb szükséges megjegyzés.

(6) A közterület használatra irányuló kérelemhez csatolandó mellékletek:

- a kérelmezett terült térképen való bejelölése, amit a kérelmezőnek el kell látnia aláírásával;

- a használat tételes megnevezése /pl.: árusítás esetén az áruk fajtáinak megnevezése/.

(7) Amennyiben az eltérő használat, építési tevékenységgel is összefügg, az önkormányzati hozzájáruláson túl az illetékes építésügyi hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(8) A település közterületein engedélyezhető eltérő használatok az alábbiak lehetnek:

a. ) köztéri elemek;

b.) szobor, díszkút, egyéb műalkotások;

c.) hirdető / reklám berendezés;

d.) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények

e.) távbeszélő fülke elhelyezése,

f.) köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak

f.) építési munkával kapcsolatos létesítmények / állványok elhelyezése, építőanyag tárolás;

g.) növényzet;

h.) közművek felépítményei.

i.) egyéb, az önkormányzat által a közterületek szabályzására alkotott rendeletben engedélyezett funkciók.

j.) ideiglenes jelleggel engedélyezett tevékenységek

(9) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.

(10) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább egy kerekesszékkel is igénybe vehető

(méreteiben nagyobb) gépkocsi parkoló lésítését, amit kizárólagos használatot biztosító tábla vagy burkolat festés jelezzen.

IV. Fejezet

Környezetvédelmi rész

Általános előírások

30. § (1) A környezet használatát úgy kell megszervezni, hogy:

a.) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b.) megelőzze a környezetszennyezést,

c.) kizárja a környezetkárosítást,

(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.

(3) A környezet védelmét az 1995. évi XLIII tv. szabályozza

(4) A környezetszabályozási intézkedések a káros hatások minimalizálása és a lakosság környezet-egészségügyi feltételeinek javítása érdekében a természeti és az épített környezet védelmére egyaránt irányulnak.

(5) A környezetre várhatóan jelentősebb terhelést gyakorló létesítmény engedélyezése csak környezeti tanulmány alapján történhet.

(6) Új beruházások engedélyezéséhez az engedélyezési tervhez környezetvédelmi vizsgálatot kell becsatolni. A beruházás környezeti hatásának elbírálásához az illetékes építésügyi hatóság tájrendezési vizsgálat készítését is előírhatja.

A föld védelme

31. § (1) A –mezőgazdasági- termőföldek minőségének megóvása, a termőképességük fenntartása, valamint rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok illetve a használók kötelessége.

(2) A termőföld védelméről az 1994. évi LX törvény rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni.

(3) Az 1993. évi XLVIII. tv. alapján a felhagyott bányaterületeket és a roncsolt felületeket rekultiválni kell.

(4) Építmények létesítése illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újra hasznosításáról az engedélyesnek kell gondoskodnia. A beépítésre szánt területeken valamint tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell.

(5) A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező területeken belvizet, pangó vizet ne okozhasson.

(6) Az építmények terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(7) A kivitelezés, üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségébe kért ne okozhasson.

(8) A téli síkosság elleni védelem kizárólag érdesítő vagy más környezetbarát anyaggal történhet, mindennemű vegyszer használata tilos.

A vizek védelme

32. § (1) Fokozott védelmet kell fordítani a település területét érintő vízfolyások és talajvizek minőségének megőrzésére és javítására. A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan az egyéb jogszabályok rendelkezéseit be kell tartani.

(2) A felszíni vizek védelme érdekében az élővízbe bevezethető víz minőségi paramétereit a módosított 3/1984 (II. 7.) OVH rendelet határozza meg. Tisztított szennyvíz a vízbázis védelmi előírások betartásával és hatósági engedély birtokába kerülhet befogadóba.

(3) A terület felhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe –felszíni, felszín alatti- ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.

(4) Patakok mederfenntartási munkáinak elvégzéséhez szükséges biztosítani a partéltől számított 3 méter széles sávot, felvonulási területnek. Ahol a birtokhatár a vízfolyás pártélének közelében van ott mobil kerítés építhető, amely szükség esetén elbontható.

(5) A vízfolyások felvonulási területére építési engedély nem adható, oda sem évelő, sem évszakos növény nem telepíthető.

(6) A felszíni vízfolyások mederrendezése kapcsán a természetes élőhelyek védelmét meg kell oldani, és a természetes vegetációt fenn kell tartani.

(7) A vízfolyások műtárgyait védeni kell. A felülvizsgálatukat minden évben, karbantartásukat a megjelenő igények függvényében az önkormányzatnak el kell végezni. A felülvizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a nem selejtezhető ügyiratként kell irattározni.

(8) A vízfolyások medreinek vízelvezetési funkcióját biztosítani kell, abban lévő fásszárú növényzetet –idegen anyag- eltávolítása és mederprofiljának megőrzése útján.

(9) Hulladék elhelyezése a mederben annak környezetében szigorúan tilos, a károkozót közigazgatási és büntetőjogi felelősségre kell vonni. Az ilyen helyeken lévő hulladéklerakókat az önkormányzatnak a legrövidebb időn belül fel kell számolnia.

(10) A szennyvízhálózat kiépítése esetén minden lakóingatlanon kötelezővé kell tenni a rendszerbe való bekapcsolódást.

A levegőtisztaság védelme

33. § (1) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon megterheli.

(2) Levegőminőségi szempontból a 21/1986. (VI. 1.) MT rendelet és a 3/1988. (VI. 10.) ÉVM rendelet szerint a település közigazgatási területe a védett I. területi kategóriába tartozik.

(3) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó szennyezőanyag kibocsátási határértékek teljesülnek.

(4) A tarlóégetés bejelentés kötelezett tevékenység, ami a jegyző engedélye alapján végezhető. A bejelentést a tevékenység végzése előtt minimum 2 munkanappal meg kell tenni. A tarlóégetés szabályait önkormányzati rendeletben kell rögzíteni.

(5) Szagos, bűzös tevékenységet folytatni a jegyző írásos engedélye alapján szabad.

(6) Az állattartás szabályait külön önkormányzati rendeletben kell rögzíteni.

Zaj és rezgés elleni védelem

34. § (1) A település belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, a szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.

(2) A zaj –és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerint határértéket nem haladja meg.

(3) Közlekedési eredetű zaj elleni védelem érdekében, amennyiben a közút melletti terület felhasználás vagy a közút jellege megváltozik a 4/1984. (I. 23.) EüM rendeletének előírásait kell alkalmazni

(4) A hangosító berendezésekkel és a szolgáltatói tevékenységekkel összefüggő zajkibocsátó forrást a jegyzővel engedélyeztetni szükséges, az arra vonatkozó szabályokat önkormányzati rendeletben rögzíteni kell.

(5) A településszerkezeti terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

Hulladékártalmatlanítás

35. § (1) A település közigazgatási területén lévő összes illegális hulladéklerakót felszámolni vagy rekultiválni kell.

(2) Biztosítani kell minden lakóingatlanról a keletkezett szilárd, -és folyékony kommunális hulladék szervezett gyűjtését és elszállítását.

(3) A településen évi kétszeri alkalommal lomtalanítási akciót kell szervezni. A lomtalanítás időpontját minimum két héttel előtte a helyben szokásos módon meg kell hirdetni.

(4) a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtését, minimalizálását, hasznosítását ösztönözni és segíteni kell.

(5) A település közigazgatási területén alábbi tevékenységek végzése tilos:

a.) hulladékok illegális lerakása,

b.) veszélyes komponensek kommunális hulladékok közé keverése,

c.) hulladékok égetése /a nem szennyezett növényi eredetűek kivételével/,

(6) A hulladékgazdálkodásról a 2000. évi LXIII. tv. rendelkezik, aminek előírása irányadóak.

(7) Az elhullott állati tetemek ártalmatlanításakor irányadó az Állategészségügyi Szabályzat azaz a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet szabályozása.

(8) A rendelettel összhangban kell elkészíttetni a hulladékgazdálkodási tervet.

A természet értékeinek védelme

36. § (1) A település közigazgatási területén lévő erdőterületek védendőek, kivételt képeznek a gazdasági erdő kategóriába sorolt erdőterületek.

(2) A természeti környezet értékeit kataszterizálni szükséges.

(3) A település természeti értékeinek védelmére és megőrzésük céljából az önkormányzatnak helyi rendeletet kell alkotni, amelynek határidejét a környezetvédelmi programban szükséges rögzíteni.

(4) A település közigazgatási területén a meglévő felszíni talajadottságok miatt a kopár domboldalak kertművelésének újraindítása elsődleges feladat . ( Kertkultúra újraélesztése).

(5) A természeti környezettel kapcsolatban a természet védelméről szóló 1996. LLXIII. évi tv szabályozásai az irányadóak.

A települési környezet védelme

37. § (1) A településen élők egészségvédelme, életfeltételeinek javítása érdekében el kell érni a különféle tevékenységek káros hatásainak megszüntetését vagy megfelelő szintre történő csökkentését.

(2) A település zöldfelületét növelni szükséges. A növelést új területek bevonásával és a régi területek rekonstrukciójával valamint többszintű növénytelepítéssel lehet megoldani.

(3) A műemlékekkel -országos védelem alatt lévő építmények, épületek- kapcsolatos rendelkezéseket a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény szabályozza

(4) A helyi önkormányzat műemlékvédelmi tevékenységét a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény 30. § írja elő.

(5) A településen lévő műemlékek:

- Sardagna-kastély 272/2 hrsz Béke út 7. sz. 1079. törzsszám

- Rk templom 81 hrsz Rákóczi út 1080. törzsszám

(6) A műemléki környezet elhelyezkedése a műemléki építmény, épület ingatlanával közvetlenül határos ingatlanok.

(7) A településen lévő helyi védelmet élvező építmények és épületek szabályozásáról az önkormányzat 2006. július 30-ig külön rendelet hirdeti ki.

(8) A helyi védelmi környezet elhelyezkedése a helyi védelem alatt lévő építészeti emlék ingatlanával közvetlenül határos ingatlanok

(9) Helyi épített érték

- Polgármesteri hivatal Kossuth út 1 hrsz

- Református templom Kossuth út 10 hrsz

- lakóépület Arany J út 4.

- lakóépület Rákóczi út 11.

- lakóépület Rákóczi út 23.

- lakóépület Rákóczi út 27.

(10) Műemlékek, műemléki környezet sajátos építési szabályai:

a) A műemlékileg védett területeken, a látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során az illetékes Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni. (trafóházak, tűzcsapok, akna-fedőlapok, gázvezetékek bekötései, stb.)

b.) A műemlékileg védett területeken és a műemléki környezetben minden utcabútort, köztéri elem –mikroarchitektúra- elhelyezése előtt az Örökségvédelmi hatósággal

egyeztetni kell.

c.) a műemléki környezetben törekedni kell a közműveket föld alatt való elhelyezésére, és ezáltal a légkábelek megszüntetésére.

d.) A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes burkolókő lehet.

e.) A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti -és az esztétikai szempontok egyensúlyának kialakítása.

(11) A műemlékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál az alábbi építészeti szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:

a.) Építési anyaghasználat

1. Lábazatképzés

- Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével, de lehetőleg a település építkezésében használatos hagyományos kő

2. Falfelületek

- Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla,

kőburkolat, vagy ezek kombinációja) plasztikus, igényes, tagolt

homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.

- Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat ( csempe) függöny faszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

3. Tető

- A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő

környezethez illeszkedik) lehet.

- Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem felületen

alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő

fedéseként ), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez.

b.) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme

4. Térarányok, utcaképek

- A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető (sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tető héjalással fedett formában).

- A homlokzat l/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.

- Fekvő tetőablak mind egyedi, mind sorolva elhelyezhető.

- A felsorolt szabályok a műemléki környezetben az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.

5. Homlokzati arányrendszer védelme.

- A műemléki környezetben az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg (szalagablak, erkélysor, stb)

- A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdasággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.

- A műemléki környezetben a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni.

- A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzatát legalább jellegében meg kell őrizni

(12) A muzeális emlékek, régészeti lelőhelyek védelméről külön jogszabályok rendelkeznek.

A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, azok anyagának megfelelő elhelyezését.

(13) A helyileg védett épületek és környezetük sajátos építési előírásait 2005. IV. 30-ig helyi rendeletben kell szabályozni.

(14) A helyileg védett épületek és környezetük esetében az alábbiakban ki kell kérni az illetékes építésügyi hatóság véleményét:

a.) látható módon elhelyezett közművek elhelyezéséhez (akna-fedőlapok, tűzcsapok, gázvezetékek bekötései …stb)

b.) minden utcabútor, köztéri elem

Záró rendelkezés

38. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Azokat az eljárásokat, amelyek a rendelet hatálybalépése előtt elkezdődtek az elkezdés pillanatában, hatályban lévő jogi szabályozás alapján kell lefolytatni.

39. § Hernádvécse Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 14/2005.(XII.31.) önkormányzati rendeletének mellékletét képező Hernádvécse külterületére szóló Szabályozási terve az M30 gyorsforgalmi út Miskolc – Tornyosnémeti közötti szakasz által érintett települési területre vonatkozóan e rendelet 1. mellékletét képező SZT–2016/M jelű Külterület Szabályozási Terv módosítás (fedvényterv) szerint módosul.

40. § A külterületi szabályozási terven jelölt tervezett szabályozási vonalak az autópálya végleges műszaki tervei alapján pontosítottan legfeljebb +- 5,0 m mértékkel elmozdíthatók, amennyiben igazolhatóan más megoldás nem lehetséges. Belterületen a tervezett szabályozási vonal elmozdítása legfeljebb +- 3,0 méterrel történhet.

1. melléklet a 14/2005. (XII. 31.) önkormányzati rendelethez

Helyileg védett építészeti emlékek

*sorszám*	*megnevezés*	*elhelyezkedés*	*védelem időpontja*
1.	Népi lakóház	Arany J. út 4.	2006. I.
2.	Népi lakóház	Rákóczi út 27.	2006. I.
3.	Lakóház	Rákóczi út 11.	2006. I.
4.	Lakóház	Rákóczi út 23.	2006. I.
5.	Polgármesteri hivatal	Kossuth út 2.	2006. I.
6.	Református templom	Kossuth út	2006. I.