Hernádvécse Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában és 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében és 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. fejezet

I. Általános rendelkezések

A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések, hatásköri szabályok

1. §

(1) A rendelet hatálya a Hernádvécse község közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott természetes személyekre terjed ki.

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) és e rendeletben meghatározott szociális feladat és hatásköröket

a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete,

b) az önkormányzat Szociális bizottsága,

c) a települési önkormányzat polgármestere,

d) a települési önkormányzat jegyzője

gyakorolja.

(3) A képviselő-testület

a) a rendelet 8. §-ában foglalt önkormányzati segély kérelmek elbírálása hatáskörének gyakorlását a Szociális bizottságra ruházza át.

b) a rendelet 9. §-ában foglalt önkormányzati segély temetés költségeihez való hozzájárulásra kérelmek elbírálása, valamint 10. §-ában foglalt méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmek elbírálása hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

2. §

A rendelet alkalmazásában az Sztv. 4. §-ában megfogalmazott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

Eljárási rendelkezések

3. §

(1) A szociális ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, a hatósági ellenőrzésre az Sztv. 5-9. §-ig terjedő rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles a maga és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és az erre vonatkozó – a rendeletben előírt tartalmú – igazolásokat becsatolni.

(3) A rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmeket – a rendeletben meghatározott kivételekkel - a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) mellékletei által rendszeresített nyomtatványokon kell benyújtani, a Kormányrendelet mellékletei szerinti nyomtatványokban meghatározott nyilatkozatok egyidejű csatolásával.

(4) Az Sztv. 10. § (2)-(3) bekezdése szerinti időtartamra vonatkozó jövedelemnyilatkozatban megjelölt rendszeres jövedelmekről, a nyilatkozathoz igazolásokat kell csatolni.

a) Rendszeres jövedelmek esetében ilyen igazolás:

aa) munkáltatói igazolás,

ab) TB ellátás, és a nyugellátás összegéről a postai szelvény, folyószámla kivonat, ezek hiányában a folyósító szerv igazolása;

ac) az Flt. alapján folyósított ellátásokról postai szelvény, folyószámla kivonat ezek hiányában a folyósító szerv igazolása.

b) A nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelmek esetében az ellátást kérelmezőnek az alábbi igazolásokat kell jövedelemnyilatkozatához csatolnia:

ba) mezőgazdasági tevékenységből, egyéni vállalkozásból származó jövedelem igazolása,

bb) őstermelői tevékenységből származó jövedelem igazolása,

bc) adóbevallás, vagy annak hiteles másolata.

c) Azokról a nem mérhető jövedelmekről, amelyek a fenti igazolásokkal nem alátámaszthatók, a kérelmező személyes nyilatkozatot tesz.

(5) Az ügyfél a (3) bekezdésben meghatározott iratokat a kérelem benyújtásakor, illetve hiánypótlási felhívásra 8 napon belül köteles becsatolni, tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményre.

(6) A szociális ellátások iránti kérelmet a Novajidrányi Közös Önkormányzati Hivatal Hernádvécsei Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal) – 3874 Hernádvécse, Kossuth út 2. – kell benyújtani, az egyes ellátásfajtákra rendszeresített nyomtatványon, vagy egyedi kérelmen.

(7) A Hivatal a kérelmeket gyűjti, döntésre előkészíti, majd azokat a hatáskör gyakorlójának továbbítja úgy, hogy a kérelem az eljárási határidőn belül elbírálásra kerüljön.

(8) A Hivatal a kérelmező által benyújtott igazolásokat, nyilatkozatokat előkészítő munkája során ellenőrzi, a hatáskör gyakorlójának utasítására, az ügyfél kérelemben foglalt nyilatkozatainak alátámasztására környezettanulmányt készít. Fél éven belül készített környezettanulmány – ha a benyújtott igazolásokkal, nyilatkozatokkal nem áll ellentétben – ismételten felhasználható.

(9) A havi rendszerességgel megállapított szociális ellátások kifizetése és folyósítása a Hivatal pénzügyi feladatot ellátó szervezeti egységén keresztül, a jogosultság megállapítását követő hónap ötödik napjáig, a kérelmező nyilatkozata alapján átutalással, vagy házi pénztári kifizetéssel történik.

(10) Az eseti jelleggel megállapított szociális ellátásokat (alkalmankénti önkormányzati segély), az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül kell az ügyfél részére folyósítani, illetve kifizetni.

II. fejezet

I. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

4. §

(1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltétele, hogy az ellátás jogosultjának lakókörnyezete rendezett legyen, az alábbi szempontok szerint:

a) a kérelmező által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház – a továbbiakban: lakóingatlan - előkertje, udvara gondozott legyen, gyom- és gaztalanítására folyamatosan kerüljön sor, évszaknak megfelelően;

b) a lakóingatlanon, és azzal határos köz- vagy magánterületen az ellátásra jogosult és annak családja által, háztartási kommunális- és egyéb hulladék elhelyezve, felhalmozva ne legyen;

c) a lakóingatlan használatához igazodóan, az illemhely kialakítása, a higiéniai követelményeknek megfelelő rendben tartása biztosított legyen;

d) a lakóingatlanon esetlegesen előforduló kártevő rágcsálók irtása megtörténjen;

e) a lakóingatlannal határos járdaszakasz téli hó- és csúszásmentesítése megtörténjen;

f) a lakóingatlannal határos területen elhelyezkedő csapadékvíz-elvezető árok, kapubejáró, áteresz folyamatosan gondozott legyen, oly módon, hogy az alkalmas legyen a csapadékvíz elvezetésére;

g) ebtartásra vonatkozó szabályok betartása.

(2) Az ellátás jogosultja lakókörnyezete (1) bekezdés szerinti rendben tartásáról a lakhatását szolgáló ingatlan ellátott általi használatának jogcímétől függetlenül köteles gondoskodni.

Rendszeres szociális segély

5. §

(1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az Sztv. 37. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerint rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2) Az Sztv. 37/A. §-a szerint a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a települési önkormányzat által kijelölt szerv/személy-el (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) együttműködési kötelezettséget nyilatkozatában vállalja.

(3) Az együttműködésre kijelölt szerv: a Hernádvécse, Kossuth út 2. alatti családgondozó.

(4) Az együttműködés keretében a jogosult az alábbiak szerint köteles eljárni:

a) meg kell jelennie a jogosultságát megállapító határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül a családgondozónál,

b) részt kell vennie az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedését segítő program kidolgozásában,

c) megállapodást kell aláírnia a beilleszkedését segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,

d) eleget kell tennie a beilleszkedését segítő programban foglaltaknak,

e) a beilleszkedési programban foglaltak betartásának figyelemmel kísérése miatt, a programban foglalt időszakonként, de legalább havonta egy alkalommal meg kell jelennie a családgondozónál.

(5) A beilleszkedést segítő programok típusai:

- együttműködés a Munkaügyi Központtal,

- mentálhigiénés, életmódot formáló egyéni és csoportos foglalkozás,

- egyéni készség-, és képességfejlesztő foglalkozás,

- életvezetési tanácsadás,

- személyiségfejlesztő tréning,

- munkavégzésre felkészítő és integráló program,

- képzési, átképzési program,

- munkalehetőség elfogadásával munkavégzés.

(6) A jogosult az együttműködési kötelezettségét az alábbi esetekben szegi meg:

a) nem jelenik meg a (4) bekezdés a) pontjában előírt határidőre a családgondozónál;

b) nem állapodik meg írásban a beilleszkedést segítő programról; illetve

c) nem teljesíti a beillesztési programban foglaltakat;

d) a (4) e) pontja szerinti időpontokban nem jelenik meg a családgondozónál.

Lakásfenntartási támogatás

​6. §

(1) A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy az ellátás jogosultjának lakókörnyezete rendezett legyen, az alábbi szempontok szerint:

a) a lakóingatlan előkertje, udvara gondozott legyen, gyom- és gaztalanítására folyamatosan kerüljön sor, évszaknak megfelelően;

b) a lakóingatlanon háztartási kommunális-, és egyéb hulladék elhelyezve, felhalmozva ne legyen;

c) a lakóingatlan használatához igazodóan, az illemhely kialakítása, a higiéniai követelményeknek megfelelő rendben tartása biztosított legyen;

d) a lakóingatlanon esetlegesen előforduló kártevő rágcsálók irtása megtörténjen;

e) a lakóingatlannal határos járdaszakasz téli hó- és csúszásmentesítése megtörténjen;

f) a lakóingatlannal határos területen elhelyezkedő csapadékvíz-elvezető árok, kapubejáró, áteresz folyamatosan gondozott legyen, oly módon, hogy az alkalmas legyen a csapadékvíz elvezetésére.

g) ebtartásra vonatkozó szabályok betartása.

(2) Az ellátás jogosultja lakókörnyezete (1) bekezdés szerinti rendben tartásáról a lakhatását szolgáló ingatlan ellátott általi használatának jogcímétől függetlenül köteles.

Méltányossági ápolási díj

​7. §

(1) Méltányossági ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévet betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi és bizonyíthatóan a gondozási, ápolási teendők miatt legfeljebb napi 4 óra időtartamot meg nem haladó kereső tevékenységet folytat, ha

a) családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének110 %-át;

b) egyedülálló hozzátartozó esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át.

(2) Nem jogosult az ápolási díjra a hozzátartozó, illetve a megállapított jogosultságot meg kell szüntetni az Sztv. 42.§-ában felsorolt esetekben.

(3) Az ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

(4) A méltányossági ápolási díjra való jogosultságot kétévente felül kell vizsgálni.

(5) A felülvizsgálat során az ápolt személy nyilatkozatát – amennyiben a nyilatkozattételben egészségi állapota, vagy cselekvőképességének hiánya miatt nem akadályozott – be kell szerezni arra vonatkozóan, hogy az ápolási díjra jogosult, az ápolási kötelezettségének eleget tesz-e. Ha az ápolt személy nyilatkozata szerint az ápolási díjra jogosult nem teljesíti ápolási kötelezettségét, az ápolási díjra való jogosultságát és az ellátás folyósítását meg kell szüntetni.

(6) A cselekvőképes ápolt személy, az ápolási díj fennállásának időtartama alatt, bármikor nyilatkozhat arról, hogy az ápolást végző személy nem teljesíti ápolási kötelezettségét. Az ápolt személy nyilatkozata alapján az ápolást végző személy ápolási díjra való jogosultságát, és az ellátás folyósítását meg kell szüntetni.

(7) Az ápolási kötelezettség teljesítését a családgondozó legalább havonta egy alkalommal, az ápolt lakcímén ellenőrzi. Az ellenőrzés tényéről, az annak során tett megállapításairól feljegyzést készít. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítja, hogy az ápolási díjra jogosult nem teljesíti az ápolási kötelezettségét, arról haladéktalanul írásban értesíti a hatáskör gyakorlóját. A családgondozó tájékoztatása alapján az ápolást végző személy ápolási díjra való jogosultságát és az ellátás folyósítását meg kell szüntetni.

(8) Az ápolási kötelezettség teljesítésének (5)-(7) bekezdésben foglalt ellenőrzéséről, a nem teljesítés jogkövetkezményeiről az ápolási díjra jogosult mellett, az ápoltat és a családgondozót is tájékoztatni kell, az ápolási díjra való jogosultságot megállapító határozatban, a határozat egy-egy példányának megküldésével.

Önkormányzati segély

​

8. §

(1) Az önkormányzat a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személynek önkormányzati segélyt nyújthat.

(2) Időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személynek kell tekinteni különösen azt a kérelmezőt, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át.

(3) A hatáskör gyakorlója elsősorban azokat a személyeket részesíti önkormányzati segélyben, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon – figyelembe véve az egyéb önkormányzati rendszeres ellátásokat is – nem tudnak gondoskodni, vagy az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak, a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel:

a) az árvíz-, belvízkárt szenvedett, vagy egyéb elemi csapással sújtott személyt;

b) egészségügyi okokra visszavezethetően

            ba) műtéti beavatkozással járó 15 napot meghaladó kórházi kezelést igénylő,

            bb) tartósan – legalább 30 napot elérő – kórházi ápolást igénylő betegségben szenvedő,

            bc) 90 napot meghaladó táppénzes állományban lévő

rendkívüli élethelyzetbe került személyt.

(4) Az önkormányzati segély az alábbi indokokkal alátámasztott létfenntartási problémák kezelésére állapítható meg elsősorban:

a) ellátatlan munkanélküliek segélyezésére,

b) élelmiszer, ruha és gyógyszer, valamint gyógyászati segédeszköz vásárlás céljaira,

c) tüzelő vásárlására,

d) hajléktalan személyek segélyezésére.

(5) Gyermekek védelmével, ellátásával kapcsolatosan önkormányzati segélyben részesíthető:

a) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,

b) kiskorú gyermekek tankötelezettségének teljesítésével összefüggő kiadások fedezésére,

c) kiskorú gyermekek intézményi étkeztetésével összefüggő kiadások fedezésére,

d) a gyermek fogadásának előkészítéséhez,

e) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához,

f) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz,

g) a gyermek halmozottan hátrányos helyzete miatt, a gyermek helyzetéből adódó hátrányok enyhítésére.

(6) Nem nyújtható támogatás:

a) az (5) bekezdés b) pontjában foglalt okra tekintettel, ha a szülő részére az iskoláztatási támogatás folyósítását szüneteltetik, a szüneteltetés hatálya alatt;

b) az (5) bekezdés c) pontban foglaltakra tekintettel, ha a gyermek ingyenes vagy kedvezményes étkezésre jogosult.

(7) Az (5) bekezdés szerinti önkormányzati segély hivatalból is megállapítható, különösen a gyámhatóság, oktatási intézmény, gyermek- vagy családvédelemmel foglalkozó szervezet indoklást is tartalmazó kezdeményezésére. A hivatalból indult eljárás során, a kérelemre indult eljárás rendelkezései irányadóak.

(8) Az önkormányzati segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az önkormányzati segély alkalmankénti vagy havi rendszeres formájáról a hatáskör gyakorlója dönt, mérlegelési jogkörében.

(9) Az alkalmanként adott önkormányzati segély összege legalább 2.000.- Ft, de legfeljebb 10.000.- Ft.

(10) Önkormányzati segély havi rendszerességgel legfeljebb havi 5.000.- Ft összegben, három hónapra állapítható meg.

(11) A havi rendszerességgel megállapított önkormányzati segély folyósítása alatt újabb önkormányzati segély – temetési- vagy gyermeknevelési célú kivételével – nem állapítható meg.

(12) A (9)-(10) bekezdésben meghatározott önkormányzati segély összegének felső határától a hatáskör gyakorlója kivételes méltánylást érdemlő esetben eltérhet, az ügy összes körülményeire tekintettel. A kivételes méltányosság oka lehet különösen tartós súlyos betegség, elemi kár.

(13) Elemi kár esetén a hatáskör gyakorlója hivatalból – kérelem nélkül – dönthet, a károsult(ak) gyorsított segélyezéséről, önkormányzati segélyben való részesítéséről. Ebben az esetben a segély megállapításának alapja az ingatlanokban, ingóságokban bekövetkezett kár mértéke, illetve az elemi kár miatt beállt egészségügyi, testi sérülés ténye.

Az így megállapítandó önkormányzati segélyhez a jogosultnak jövedelemnyilatkozatot és jövedelemigazolást nem szükséges benyújtania. A segély összegét a (12) bekezdés figyelembe vételével állapítja meg a hatáskör gyakorlója.

Önkormányzati segély temetés költségeihez való hozzájárulásra

9. §

(1) Önkormányzati segély temetési költségekhez való hozzájárulás formájában is nyújtható. Az önkormányzati segélyt annak a személynek lehet megállapítani, aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Önkormányzati segélyre jogosult az a településen lakóhellyel rendelkező eltemettető, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át nem haladja meg.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 100.000.- Ft.

(4) A segély összege 10.000,- Ft.

(5) A segély iránti kérelmet a Hivatalnál lehet benyújtani.

A kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről szóló – a kérelmező, vagy a vele azonos lakcímen élő, közeli hozzátartozója nevére kiállított – eredeti számlát.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét - vagy a kérelem elutasításának tényét -, illetve a határozat számát a számlára rá kell vezetni.

(7) Nem állapítható meg a segély annak, aki a kérelmet a temetést követő 60 napon túl terjesztette elő.

(8) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, a segély a temetés költségeinek kifizetésére előre is folyósítható. Ilyen esetben a kérelemhez igazolást kell csatolni a várható költségekről. A temetést követő 30 napon belül a kérelmező köteles a költségeket igazoló számláit benyújtani.

II. Természetben nyújtott ellátások

Méltányossági közgyógyellátás

10. §

(1) A közgyógyellátásra való jogosultság méltányosságból megállapítható annak a szociálisan rászorult személynek – egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében, – aki az Sztv. 50. § (1) vagy (2) bekezdése szerint (alanyi-, normatív közgyógyellátás) közgyógyellátásra nem jogosult, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a) a kérelmező családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, egyedül élő kérelmező esetében pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át, és

b) a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át eléri.

III. fejezet

I. Szociális alapszolgáltatások

Az ellátások formái

​

11. §

A szociálisan rászorultak részére az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében szociális alapszolgáltatásként biztosítja:

a) az étkeztetést,

b) a házi segítségnyújtást,

c) gyermekjóléti szolgáltatást/családsegítést.

Étkeztetés

​

12. §

(1) Az étkeztetés keretében az önkormányzat a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik az Sztv. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szociálisan rászorultaknak.

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a 60. életévét betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(7) A (3) és (5) bekezdés alkalmazásában az egészségi állapotot orvosi igazolással kell alátámasztani.

(8) Az étkeztetés biztosítása Hernádvécse Község Önkormányzata által fenntartott Központi Konyháról, kihordásos rendszerben történik.

(9) Az étkeztetés térítési díja az önkormányzat mindenkori hatályos költségvetési rendeletében kerül meghatározásra.

(10) A személyi térítési díjat a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell megfizetni.

(11) Az étkeztetésre való jogosultság megszűnik, ha a jogosult azt

a) indokolatlanul 10 napot,

b) bármilyen okból 30 napot meghaladóan nem veszi igénybe.

Házi segítségnyújtás

​13. §

Az önkormányzat az Sztv. 63.§-ában foglaltak szerint biztosítja a házi segítségnyújtást.

Családsegítés

14. §

Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatási és családsegítési feladatok ellátását – Hernádpetri és Pusztaradvány községek önkormányzataival kötött külön megállapodás alapján – Hernádvécse önkormányzata alkalmazásában álló gyermekjóléti és családsegítő feladatokat ellátó munkatárs alkalmazásával biztosítja.

IV. fejezet

Záró rendelkezések

​15. §

(1) Ezen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 7/2006.(VII.31.) önkormányzati rendelet.