Hidasnémeti Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Eljárási szabályok

1. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 5–9. §-a határozza meg.

(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

2. § (1) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(2) Az eljárást

a) az önkormányzati hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre vagy

b) hivatalból

lehet megindítani.

(3) A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(4) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül meg kell tenni.

(5) Nem a jogosult által előterjesztett szociális ellátás iránti igény esetén az eljárást hivatalból kell megindítani.

3. § A kérelmezőnek a kérelemben – és ha van, akkor az annak mellékleteként benyújtott dokumentumban – feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

4. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátások kifizetése utalással történik.

(2) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások esetén az ellátás készpénzben történő kifizetésére a házipénztárból.

5. § A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet előírásai szerint történik.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

6. § (1) Az önkormányzat a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására a következő pénzbeli szociális ellátásokat állapítja meg:

 önkormányzati segély.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a normatív lakásfenntartási támogatás, valamint aktív korúak ellátására vonatkozóan eljárási szabályokat határoz meg.

1. A normatív lakásfenntartási támogatás

7. § Az Szt. 38. § (9) bekezdése alapján a képviselő-testület a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi feltételeket határozza meg:

a) tiszta legyen

aa) a lakás vagy a ház,

ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje,

ac) az aa) pontban meghatározott épület kerítéssel kívül határos területe, a járda,

b) az ingatlan állag megőrzése biztosítva legyen,

c) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot,

d) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.

8. § (1) A 7. § a) pont aa) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) a lakás vagy a ház valamennyi helyiségének padozata tiszta,

b) a lakás vagy a ház berendezéseinek, felszereléseinek felülete portalan,

c) a nyílászárók tiszták.

 (2) A 7. § a) pont ab) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található,

b) az udvar, kert zöldfelülete karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban

ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg

bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között,

c) csak fedett melléképületben találhatóak olyan eszközök, berendezések vagy egyéb holmik, melyek eredeti rendeltetésüknek megfelelően fedett helyen történő tárolást igényelnek,

d) az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, építési törmelék,

e) az udvarban, kertben az udvar és kert összterületének maximum 5 %-át kitevő alapterületén van használaton kívüli fémtárgy, tüzelő anyag, építési anyag,

f) a kerti hulladék csak komposztáló helyen kerül tárolásra,

g) az udvarban és kertben nincsenek lábon álló, elszáradt fás szárú növények.

 (3) A 7. § a) pont ac) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) szilárd kommunális hulladéktól mentes az ingatlan kerítéssel kívül határos területe és a járda,

b) a kerítés és a járda közötti terület, járda hiányában a közútig tartó terület karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban

ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg

bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között,

c) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása,

d) az érintett területen az őszi lomb eltakarítása legkésőbb november 30-ig megtörténik.

 (4) A 7. § b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az ingatlanon a csapadékvíz elvezetés megoldott,

b) a házon vagy a lakáson, a melléképületeken, az udvaron tárolt eszközökön, kerítéseken nem lehet észlelni – anyagi jellegű kiadást nem igénylő – karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot.

(5) A 7. § c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha az ingatlan megfelel az építésügyi jogszabályok szerinti lakásfennmaradási engedély kiadási feltételeinek,

(6) A 7. § d) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az ingatlan tulajdonosa elvégzi a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi kártevők elleni védekezést,

b) az ingatlan lakhatásra használt helyiségei, valamint élelmiszer tárolására használt helyiségei higiénikusak,

c) az ingatlanon biztosított a folyékony települési hulladék, azaz a szennyvíz zárt tárolása, valamint a megtelt tárolók rendszeres ürítése.

9. § A 7. §-ban meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.

10. § A jegyző a 8. §-ban meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet

a) 5 napos határidő kitűzésével szólítja fel

aa) a 8. § (1) bekezdésében,

ab) a 8. § (2) bekezdés a) pontjában,

ac) a 8. § (3) bekezdés a) és c) pontjában,

b) 15 napos határidő kitűzésével szólítja fel

ba) a 8. § (2) bekezdés c)–g) pontjában,

bb) a 8. § (4) bekezdésében,

bc) a 8. § (5) bekezdésében,

bd) a 8. § (6) bekezdésében,

c) legalább 5 napos határidővel, de a kötelezettség jellegét figyelembe véve szólítja fel

ca) a 8. § (2) bekezdés b) pontjában,

cb) a 8. § (3) bekezdés b) és d) pontjában

meghatározott kötelezettség nem teljesülésekor.

2. Önkormányzati segély

11. § Az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati segélyre való jogosultságot állapít meg azon személyek részére, akik önmaguk, családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

12. § Az önkormányzati segély formái:

a) eseti önkormányzati segély,

aa) általános eseti önkormányzati segély,

ab) gyógyszerkiadásokra tekintettel megállapított önkormányzati segély,

ac) temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély;

b) rendszeres önkormányzati segély.

c) kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély.

13. § (1) Általános eseti Önkormányzati segélyre jogosult a 11. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, egyedülálló esetében a 500 %-át nem haladja meg.

(2) Általános eseti önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni.

(3) Az egy alkalommal kifizetett általános eseti önkormányzati segély összege maximum: 100.000 Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a általános eseti önkormányzati segélyre való rászorultságát.

(5) Az általános eseti önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, rendkívüli esetben átruházott hatáskörben a polgármester dönt 30.000.-Ft erejéig.

14. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 11. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülálló esetében 350 %-át nem haladja meg.

(2) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum három alkalommal lehet adni.

(3) Az egy alkalommal kifizetett gyógyszerkiadásokra tekintettel adott önkormányzati segély összege maximum:10.000 Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a gyógyszerkiadásairól szóló számlákat, valamint szakorvos igazolását a gyógyszerek szükségességéről.

(5) A gyógyszerkiadásokra tekintettel kért önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének jelen felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul dönt.

15. § (1) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 11. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, egyedülálló esetén a 500 %-át nem haladja meg.

(2) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segély kérelmezhető

a) a temetési költségek megelőlegezésére,

b) a temetési költségek részbeni vagy teljes utólagos megtérítésére.

(3) A segély összegét kérelmenként a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10–100 %-ig terjedő összegben kell megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 150.000 Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot. Ha a kérelmező árajánlatot nem nyújt be, részére csak a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség állapítható meg a kérelmezőnek.

(5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(6) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt önkormányzati segély határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel - számlával - való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet.

(7) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A temetkezési költségek megelőlegezése iránti kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell döntést hozni.

16. § (1) Rendszeres önkormányzati segélyre jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló esetén 150 %-át nem haladja meg, és tartós létfenntartási problémákkal küzd, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.

(2) A létfenntartási problémák tényét a kérelemben ismertetni és igazolni kell.

(3) A rendszeres önkormányzati segély lehet

a) havi rendszerességgel adott, mely esetben a segély összege: 2.000 Ft,

b) két havi rendszerességgel adott, mely esetben a segély összege: 3.000 Ft,

c) három havi rendszerességgel adott, mely esetben a segély összege: 4.000 Ft,

(4) Az rendszeres önkormányzat segély kifizetése minden érintett hónap 5. napjáig utólagosan, utalással történik.

17. § (1) Önkormányzati segélyt kamatmentes kölcsön formájában annak a személynek lehet nyújtani, akinek

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg, és

b) tartós létfenntartási problémával kell megküzdenie

ba) elemi kár vagy bűncselekmény miatt, vagy

bb) a családjában bekövetkezett tartós betegség miatt.

(2) A kamatmentes kölcsönt 12 hónap időtartamra kell nyújtani. A kölcsön összege maximum 50.000 Ft. Az ellátást adott családban lévő személyek részére évente csak egy alkalommal lehet biztosítani.

(3) A kölcsön törlesztését az egyösszegű folyósítás hónapjától számított harmadik hónapban kell megkezdeni. Az egy havi törlesztő részlet a kölcsön összegének tizenketted része. A visszafizetés megkezdésének határideje az érintett hónap 10. napja.

18. § (1) A rendszeres önkormányzat segélyekről a képviselő-testület dönt.

(2) Abban az esetben, ha a képviselő-testület ülésén való döntés a jogszabályban meghatározott elintézési határidő túllépését idézné elő, a polgármester jogosult átruházott hatáskörben dönteni a rendszeres önkormányzati segélyek ügyében.

3. Aktív korúak ellátása

19. § (1) Az Szt. 33. § (7) bekezdése alapján a képviselő-testület az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi feltételeket határozza meg:

a) tiszta legyen

aa) a lakás vagy a ház,

ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje,

ac) az aa) pontban meghatározott épület kerítéssel kívül határos területe, a járda,

b) az ingatlan állag megőrzése biztosítva legyen,

c) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot,

d) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.

(2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) a lakás vagy a ház valamennyi helyiségének padozata tiszta,

b) a lakás vagy a ház berendezéseinek, felszereléseinek felülete portalan,

c) a nyílászárók tiszták.

 (3) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található,

b) az udvar, kert zöldfelülete karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban

ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg

bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között,

c) csak fedett melléképületben találhatóak olyan eszközök, berendezések vagy egyéb holmik, melyek eredeti rendeltetésüknek megfelelően fedett helyen történő tárolást igényelnek,

d) az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, építési törmelék,

e) az udvarban, kertben az udvar és kert összterületének maximum 5 %-át kitevő alapterületén van használaton kívüli fémtárgy, tüzelő anyag, építési anyag,

f) a kerti hulladék csak komposztáló helyen kerül tárolásra,

g) az udvarban és kertben nincsenek lábon álló, elszáradt fás szárú növények.

 (4) Az (1) bekezdés a) pont ac) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) szilárd kommunális hulladéktól mentes az ingatlan kerítéssel kívül határos területe és a járda,

b) a kerítés és a járda közötti terület, járda hiányában a közútig tartó terület karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban

ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg

bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között,

c) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása,

d) az érintett területen az őszi lomb eltakarítása legkésőbb november 30-ig megtörténik.

 (5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az ingatlanon a csapadékvíz elvezetés megoldott,

b) a házon vagy a lakáson, a melléképületeken, az udvaron tárolt eszközökön, kerítéseken nem lehet észlelni – anyagi jellegű kiadást nem igénylő – karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot.

(6) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha az ingatlan megfelel az építésügyi jogszabályok szerinti lakásfennmaradási engedély kiadási feltételeinek,

(7 Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az ingatlan tulajdonosa elvégzi a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi kártevők elleni védekezést,

b) az ingatlan lakhatásra használt helyiségei, valamint élelmiszer tárolására használt helyiségei higiénikusak,

c) az ingatlanon biztosított a folyékony települési hulladék, azaz a szennyvíz zárt tárolása, valamint a megtelt tárolók rendszeres ürítése.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.

20. § A jegyző a 19. §-ban meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet

a) 5 napos határidő kitűzésével szólítja fel

aa) a 19. § (2) bekezdésében,

ab) a 19. § (3) bekezdés a) pontjában,

ac) a 19. § (4) bekezdés a) és c) pontjában,

b) 15 napos határidő kitűzésével szólítja fel

ba) a 19. § (3) bekezdés c)–g) pontjában,

bb) a 19. § (5) bekezdésében,

bc) a 19. § (6) bekezdésében,

c) legalább 5 napos határidővel, de a kötelezettség jellegét figyelembe véve szólítja fel

ca) a 19. § (3) bekezdés b) pontjában,

cb) a 19. § (4) bekezdés b) és d) pontjában

meghatározott kötelezettség nem teljesülésekor.

21. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján – az Szt. 37. § (1) bekezdés a)–c) pontján túl – az önkormányzat képviselő-testülete az aktív korúak ellátására jogosult személy részére

a) a családi körülményeire,

b) az egészségügyi állapotára,

c) a mentális állapotára

való tekintettel rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapít meg.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti családi körülménynek minősül

a) az egy háztartásban lévő, naponta 2 óra ápolást, gondozást igénylő beteg hozzátartozó,

b) az egy háztartásban lévő, naponta együttesen 3 óra ápolást, gondozást igénylő beteg hozzátartozók,

c) a nem egy háztartásban lévő, naponta 4 óra ápolást, gondozást igénylő beteg hozzátartozó.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi állapotnak minősül

a) aki munkaképességét legalább 50 %-ban elvesztette,

b) aki 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,

c) aki vakok személyi járadékában részesül,

d) aki fogyatékossági támogatásban részesül.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentális állapotnak minősül

a) az a személyiségzavar, amely a közfoglalkoztatás során a saját, valamint a környezetét veszélynek tenné ki,

b) az a viselkedészavar, amely a közfoglalkoztatás során a saját, valamint a környezetét veszélynek tenné ki.

(5) A (2)–(4) bekezdés szerinti feltételek igazolásaként a háziorvos vagy szakorvos által kiállított, 1 hónapnál nem régebbi igazolást lehet elfogadni.

22. § Az önkormányzat képviselő-testülete Családsegítő Szolgálat szervet jelöli ki az Szt. 37/A. § (1) bekezdése szerinti együttműködésre.

23. § (1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

a) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint

b) az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 5 munkanapon belül megküldi.

(3) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (3) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát.

(5) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 5 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, és vizsgálja a határidő mulasztásának okát.

(6) Ha a segélyezett a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 5 munkanapon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

24. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv

a) a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi,

b) a kérelmezőt nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja

ba) a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről,

bb) a beilleszkedést segítő programok típusairól,

bc) az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről,

c) kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot,

d) a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban a nyilvántartásba vételt követő 5 napon belül megállapodást köt,

e) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel, és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,

f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv köteles

a) jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

b) megküldeni a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatva a program végrehajtásáról.

25. § A beilleszkedést segítő programok típusai a következők

a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel és a munkába állást segítő szervezetekkel – az álláskeresők klubja,

b) az egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,

c) az életmódformáló foglalkozásokon való részvétel, ezen belül

ca) az életvezetési képesség megőrzését, javítását célzó az egyént és családját érintő személyes megbeszélések, csoportos foglalkozások,

cb) a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadások,

cc) az alapvető személyi higiénia kialakítására irányuló előadások,

cd) a segélyben részesülő lakókörnyezetének rendben tartását célzó előadások,

d) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése,

e) a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel,

f) munkalehetőség felajánlása,

g) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel, és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés,

h) a munkavállalási esélyek növelése érdekében a munkaadónál történő rendszeres érdeklődés, jelentkezés.

26. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, és folyamatosan kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről így

a) a helyi szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,

b) a  megyei illetve a járási munkaügyi központ képzéseiről.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv egyidejűleg több beilleszkedési programtípusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodik a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

(3) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a program tartalmát,

b) a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, amelyből egyértelmű, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg, ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát és mértékét,

c) azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti.

(4) A segélyezett megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha

a) a 23. § (6) bekezdésében meghatározott eset áll fenn,

b) nem működik közre a 24. § (1) bekezdésében meghatározott és a segélyezett közreműködésével ellátható feladatok végrehajtásában,

c) a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban a számára előírt kötelezettségeket nem, vagy nem az előírt módon teljesíti.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

4. Köztemetés

27. § (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.

(2) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól

a) részben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át,

b) egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 100 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át, és az érintett személy 500.000 Ft értékű vagyonnal nem rendelkezik.

5. Közgyógyellátás méltányossági alapon

28. § (1) Az Szt. 50. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakon kívül közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy

a) aki esetében az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj 160 %-át, egyedül élő esetén 210 %-át nem éri el,

b) akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri vagy meghaladja,

c) akinek a vagyona nem éri el az 500.000 Ft-ot.

(2) A képviselő-testület az Szt. 50. § (10) bekezdésében meghatározott döntési határidő betartása érdekében a méltányossági közgyógyellátási ügyekben a döntési jogot a polgármesterre ruházza.

6. Egyéb természetben nyújtott szociális ellátás

Szociális Földprogram

29.§. (1) Az Önkormányzat a pályázati támogatási lehetőségek igénybevételével és annak végrehajtására szociális földprogramot működtet. A program célja a településen lakóhellyel rendelkező szociálisan rászorult családok és személyek élelmiszerszükségletét részben kielégítő gazdálkodás (állattenyésztés és növénytermesztés) segítése és ehhez átmeneti segélyként természetbeni szociális támogatás biztosítása.

(2) A támogatás célja, hogy a kedvezményezett családok az állattenyésztés és növénytermesztés alapjainak elsajátításával és az ehhez nyújtott természetbeni támogatással önellátóvá váljanak illetve ebbe az irányba mozduljanak.

(3) A Szociális Földprogram keretében elsősorban 55 év felettiek foglalkoztatására kerül sor, akiknek a munkaerőpiacra történő visszajutása nehéz

(4) A természetbeni támogatásra (elsősorban állatszaporulat biztosítása révén) az jogosult, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot, de különösen:

            -          azok a családok amelyekben a gyermekek rendszeres gyermekvédelmi

kedvezményre jogosultak illetve

            -          a nagycsaládosok – három vagy több gyermeket nevelő.

            -          azok a családok, ahol az egyedülálló szülő gyermeket nevel (egy vagy több

gyermek)

(5) Fentieken kívül támogatásban részesíthetők a javak megfelelő mennyiségben történő rendelkezésre állása esetén:

-          tartósan munkanélküliek, rendszeres szociális segélyben, bérpótló juttatásban

részesülők,

            -          jövedelemmel nem rendelkezők

            -          álláskeresési járadékban, segélyben részesülők

            -          közcélú foglalkoztatásban részesülők.

(6) A Szociális Földprogram keretében előállított javak a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola konyhájának élelmiszerrel történő ellátásához is segítséget nyújtanak – tekintettel arra, hogy a

(3) és (4) bekezdésben felsorolt családokban élő óvodás és általános iskolás gyermekek az Önkormányzat által nyújtott kedvezményes étkeztetést igénybe veszik.

(7) Kivételes méltányosságból megállapíthatók a szociális földprogram keretében nyújtott támogatások, ha a kérelmező  családjában az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot meghaladja, de a család szociális helyzete a támogatást indokolja.

30.§ (1) A szociális földprogram keretében nyújtott természetbeni támogatások:

            a./ 100 nöl termőföld

b./ talajelőkészítés és kisorolás + vetőmag terítésmentes használatára, a termeléshez szükséges vetőmag, növényvédőszer térítésmentes felhasználására jogosult.

A termés a kedvezményezett tulajdonába kerül.

            c.)  az állattenyésztésből származó szaporulat kedvezményezetti kör részére történő

térítésmentes vagy kedvezményes áron történő juttatása képviselő-testület külön döntése alapján

(2) Ha az ellátásra jogosult a külön megállapodásban szabályozott kötelezettségeinek nem tesz eleget, akkor 1 évig nem veheti igénybe ezt a támogatási formát.

(3) A szociális földprogram szakmai előkészítésében és lebonyolításában a falugazda és szaktanácsadó is közreműködik. A program szakmai és pénzügyi lebonyolításáért a polgármester, mint  programkoordinátor felelős.

(4) A rendelet 1.sz. függeléke a Szociális Földprogram Szervezeti és Működési Szabályzata.

IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

7. Étkeztetés

31. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy

a) a jövedelmi helyzete miatt, akinek a háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, egyedülálló esetében 400 %-át és

- betöltötte 62 életévét, vagy nem egyedül élő esetén, ha átlagéletkoruk eléri a 60 évet, vagy

- az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

b) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

c) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

d) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

32. § (1) Az önkormányzat az étkeztetést a Napköziotthonos Óvoda Konyhája nevű, 3876 Hidasnémeti, Iskola út 1. című intézmény közreműködésével látja el.

(2) Az önkormányzat az étkeztetést az (1) bekezdésben meghatározott

a) intézményben igénybe vehető étkezéssel – ide értve a helyben fogyasztást vagy étel elvitelét – vagy

b) intézményből az étel házhozszállításával

biztosítja.

(3) Az étkeztetés nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

(4) A térítési díj megállapítása alapjául szolgáló jövedelemhatárokat és díjakat a mindenkori költségvetési  rendelet melléklete állapítja meg.

8. Házi segítségnyújtás

33. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot az Abaúj-Hegyközi  Gyermekjóléti és Szociális Alapszolgáltatási Körzet  nevű 3895 Gönc, Petőfi út 8. sz. intézményi háttérrel látja el.

9.   Családsegítés

34. § Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait az Abaúj-Hegyközi Gyermekjóléti és Szociális Alapszolgáltatási Körzet nevű 3895 Gönc, Petőfi út 8.sz.  közreműködésével látja el.

10. A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások közös szabályai

35. § (1) A szolgáltatást nyújtó intézményvezető külön eljárás nélkül köteles ellátást nyújtani

a) ha azzal megelőzhető az érintett személy életveszélyes állapotba kerülése,

b) az ellátást rendkívüli időjárási helyzet indokolja.

 (2) A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátás megszűnik

a) az intézményi jogviszony megszűnésével,

b) amennyiben az ellátásról az érintett írásban lemond.

36. § A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét az Szt. 115. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat határozattal állapítja meg.

V. Fejezet

Egyéb rendelkezések

37. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

38. § E rendelet a 31. §. kivételével 2014. január 01. napján lép hatályba, a 31. §. 2014. március 01. napján lép hatályba.

39. § Hatályát veszti a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 8/2007. (III.29.) önkormányzati rendelet, annak 71-72 §. Kivételével, valamint az azt módosító 3/2009. (I.16.) rendelet, a 8/2011. (III.24.) rendelet, a 14/2011. (VI.06.) rendelet, a 16/2011. (VII.15.) rendelet és az 1/2012. (II.10.) rendelet. A 8/2007. (III.29.) rendelet 71-72. §. –a  2014. március 01. napjával veszti hatályát.

P.H.

                  Becse Csaba                                                                    Dr. Szakály László

                 polgármester                                                                                jegyző

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Hidasnémeti, 2013. december 12.

P.H.

                                                                                                           Dr. Szakály László

                                                                                                                     Jegyző