1. § A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és egyéb helyiségekre.

2. § A rendeletben meghatározott egyes feladat- és hatásköröket a képviselő-testület gyakorolja.

3. § E rendelet alkalmazásában

• 1. Jövedelem a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelem.
• 2. Karbantartási, felújítási, pótlási és csere kötelezettség a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére terjed ki.
• 3. Lakások elidegenítéséből származó bevétel az önkormányzat tulajdonát képező lakóépületek elidegenítéséből származó bevétel, csökkentve
  • a) az épület elidegenítésre való előkészítésével,
  • b) a földrészlet megosztásával,
  • c) a társasházzá való átalakítással,
  • d) a forgalmi érték megállapításával és
  • e) az elidegenítés lebonyolításával

  kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségekkel.

• 4. Vagyon a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon.

4. § Az önkormányzati lakásokat

• a) szociális bérlakásként,
• b) nem szociális bérlakásként, azaz
  • ba) szolgálati jellegű bérlakásként,
  • bb) költségelvű bérlakásként,
• c) piaci alapú bérlakásként

lehet bérbe adni.

5. § A lakás bérbeadásának általános feltétele, hogy

• a) a bérbeadásról írásbeli szerződést kell kötni,
• b) a kérelmező vállalja azt, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakik, és a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát írásban a bérbeadó részére bejelenti,
• c) a kérelmező vállalja, hogy az önkormányzat mint bérbeadó részére szabad bejutást biztosít
  • ca) évente 1 alkalommal a bérlakás rendeltetésszerű használatának, valamint a bérlő szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítésének ellenőrzése céljából, valamint
  • cb) rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása érdekében.

6. § (1) A 4. § a) pontjában meghatározott szociális bérlakás esetében a lakás bérbeadásának feltétele, hogy a kérelmező esetében fennálljanak az alábbi feltételek

• a) a lakás bérbeadásakor a kérelmező, vagy a vele közös háztartásban élők egy főre jutó jövedelme ne érje el az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át,
• b) a lakás bérbeadásakor a kérelmező – a 3. § 1. pontjában meghatározott – vagyonnal ne rendelkezzen,
• c) kérelmező a kérelem benyújtását megelőző legalább 2 éve Hidasnémeti község állandó lakosa legyen
• d) lakás bérbeadásakor a kérelmező, vagy a vele közös háztartásban élők egy főre jutó jövedelme 30%-át nem haladhatja meg a bérbe adott lakás havi bérleti díja.

(2) A 4. § b) pont ba) alpontjában meghatározott szolgálati jellegű bérlakás esetében a bérbeadás feltétele, hogy a kérelmező

• a) az önkormányzat által fenntartott intézménynél munkaviszonnyal rendelkezzen, vagy olyan közösségi közfeladatot lásson el, amely kapcsolódik az Önkormányzat, vagy intézményei, illetőleg civil szervezet közérdekű tevékenységéhez.
• b) szerződésben vállalja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő óvadék kikötését és feltételeit,

(3) A 4. § b) pont bb) alpontjában meghatározott költségelvű bérlakás esetében a bérbeadás feltétele, hogy a kérelmező

• a) szerződésben vállalja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő óvadékot,
• b) lakás bérbeadásakor a kérelmező, vagy a vele közös háztartásban élők egy főre jutó jövedelme 20%-át nem haladhatja meg a bérbe adott lakás havi bérleti díja.

(4) A 4. § c) pontjában meghatározott piaci alapú bérlakás esetében a bérbeadás feltétele, hogy a kérelmező

• a) szerződésben vállalja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő óvadékot,
• b) lakás bérbeadásakor a kérelmező, vagy a vele közös háztartásban élők egy főre jutó jövedelme 20%-át nem haladhatja meg a bérbe adott lakás havi bérleti díja.

7. § (1) Az önkormányzat a szociális helyzet alapján történő bérbeadás érdekében évente lakásigénylési névjegyzéket készít.

8. § (1) A lakásigénylési névjegyzékben a kérelmező írásbeli hozzájárulásával a következő személyes adatait kell kezelni

• a) nevét,
• b) születési helyét és idejét,
• c) anyja nevét,
• d) lakcímét,
• e) gyermekeinek számát, születési helyét és idejét,
• f) jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozó adatait.

(2) A lakásigénylési névjegyzékben szereplő személyes adatok védelmét a jegyző által kijelölt személy végzi.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személy ellátja

• a) a személyes adatok védelmének feladatait, valamint
• b) a papír alapon és a számítástechnikai rendszerben nyilvántartott adatok védelmét, azaz
  • ba) a fizikai megsemmisülés elleni védelmet,
  • bb) a jogosulatlan hozzáférés elleni védelmet,
• c) az adatvédelemmel kapcsolatos nyilvántartások vezetését,
• d) az adatvédelmi eszközökkel kapcsolatos selejtezési szabályok betartását,
• e) az adatvédelmi előírások megtartásával és a nyilvántartások naprakészségének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

9. § (1) A kérelmező a kérelem benyújtását követő 8 napon belül a névjegyzékbe kerül, ha – a kérelme és a csatolt iratok alapján – a 7. §-ban meghatározott bérbeadás feltételeinek megfelel.

(2) A névjegyzékbe vett igénylések teljesítésének eljárási szabályai a következők

• a) büntetlen előélet erkölcsi bizonyítvánnyal igazolva
• b) nyilatkozat a társadalmi együttélés normáinak betartásáról
• c) gyermekek száma, illetve szociális helyzet
• d) társadalmi szerepvállalás

10. § (1) önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződést akkor lehet kötni, ha

• a) azt a házastársak közösen kérik,
• b) azt az élettársak közösen kérik,

(2) Önkormányzati lakásban lévő megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlő részére akkor lehet bérbe adni, ha megfelel az adott bérlakás bérbeadására vonatkozó feltételeknek

11. § A lakásbérleti szerződés időtartama a képviselő-testület döntése alapján lehet

• a) határozatlan idejű,
• b) határozott idejű, de legfeljebb 3 év időtartamra,
• c) valamely feltétel bekövetkezéséig.

12. § (1) Az önkormányzati lakás lakáshasználati díját

• a) a lakbér 50 %-ával kell emelni, ha a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap eltelik,
• b) a lakbér 100 %-ával kell emelni, ha a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 4 hónap eltelik,
• c) a lakbér 200 %-ával kell emelni, ha a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap eltelik,
• d) a lakbér 500%-ával kell emelni, ha a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 8 hónap eltelik.

(2) Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott díjemelést végrehajtani akkor, ha az Ltv. 20. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.

13. § (1) Önkormányzati lakás esetén a befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges.

(2) Az önkormányzat a bérbeadói hozzájárulását a bérlő írásbeli kérelmére – a kérelem és a befogadott személy hozzátartozói minőségének igazolására szolgáló irat bemutatását és a hitelesített másolatának csatolását követő – 8 napon belül írásban adja meg, vagy utasítja el.

14. § (1) A szerződés megszűnésére vonatkozó szabályokat az Ltv. 23. § (1)–(2) bekezdése tartalmazza.

(2) A felek az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, ha a bérbeadó a bérlőnek

• a) másik lakást ad bérbe, vagy
• b) pénzbeli térítést fizet.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott lakás bérbeadása esetén a bérlő és a bérbeadó – az adott bérlakás típusára előírt feltételek fennállása esetén – írásbeli szerződést köt.

(4) A bérbeadó a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzbeli térítést fizet a bérlőnek, ha

• a) a (3) bekezdésben meghatározott bérlakás alacsonyabb komfort fokozatú,
• b) nem ad bérbe másik bérlakást, és a bérlő rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át a megszüntetett bérleményt.

(5) A pénzbeli térítés összege

• a) a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a bérleti díj különbözetének háromszorosa,
• b) a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a bérleti díj háromszorosa.

(6) A pénzbeli térítés megfizetésének idejét és módját

• a) a (4) bekezdés a) pont szerinti esetben az eredeti lakásbérleti szerződés megszüntetésekor és a másik lakásszerződés megkötésekor kell kikötni,
• b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a lakásbérleti szerződés megszüntetéséről szóló iratban kell meghatározni.

15. § (1) Önkormányzati lakás esetén, ha a bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondja, a bérlő részére egyidejűleg ugyanazon a településen cserelakást ajánl fel bérleti jogviszony létesítésére.

(2) Megállapodást lehet kötni a bérbeadó (1) bekezdés szerinti felmondásában arra vonatkozóan, hogy a bérbeadó a cserelakás felajánlása helyett a bérlő részére pénzbeli térítést fizessen.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott pénzbeli térítés fizetésének feltétele, hogy az önkormányzat ne rendelkezzen megfelelő, felajánlható cserelakással,

(4) A (2) bekezdésben meghatározott pénzbeli térítés összege

• a) szociális bérlakás esetén a fizetendő havi lakbér maximum háromszorosa,
• b) költségelvű bérlakás esetén a fizetendő havi lakbér maximum háromszorosa,
• c) piaci alapú bérlakás esetén a fizetendő havi lakbér maximum háromszorosa.

(5) A pénzbeli térítésre vonatkozó konkrét szabályokat

• a) a 14. § (6) bekezdés a) pontjában vagy
• b) a 14. § (6) bekezdés b) pontjában

meghatározott dokumentumban kell rögzíteni.

16. § (1) Ha a szociális intézménybe utaláskor a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le, akkor számára másik lakás bérbeadásának feltétele, hogy megfeleljen a 6. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

17. § (1) A szerződés megszűnése után a lakásban maradó személynek az Ltv. 31. § (1) bekezdésében rögzített feltétel teljesülése esetén lehet igényt tartani másik lakásban való elhelyezésre.

(2) Önkormányzati lakás esetén a másik lakásban való elhelyezési kötelezettség vállalásának feltétele, hogy elhelyezni azt a személyt lehet, aki megfelel a 6. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek,

18. § (1) Az önkormányzati lakás egy részét – az Ltv. 33. §-ában meghatározott szabályok betartása mellett – albérletbe lehet adni.

(2) Az önkormányzat bérbeadói hozzájárulása megadásának feltétele, hogy a bérlő

• a) a 4. § b) pont bb) alpontjában vagy
• b) a 4. § c) pontjában

meghatározott lakásban lakjon.

19. § A 18. § (2) bekezdésében meghatározott hozzájárulást az önkormányzat megtagadja, ha a bérlő a lakást nem lakás céljára adja albérletbe.

20. § Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét – az Ltv. 34. § (2) bekezdésében, valamint a (4)–(5) bekezdésében foglalt szabályok figyelembe-vételével – az 1. melléklet tartalmazza.

21. § (1) A 10/2003. (VII.11.) Önkormányzati rendelet alapján kötött lakásbérleti szerződéseket 2015. augusztus 31-ig történő új, határozott idejű szerződéskötéssel legfeljebb 2018. augusztus 31-ig lehet meghosszabbítani.

(2) Amennyiben a bérlő a határozatlan idejű szerződését az (1) bekezdésben foglalt feltétellel nem hajlandó újrakötni, úgy a szerződést a képviselő-testület a törvény, és jelen rendelet szabályai szerint köteles felmondani.

22. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

23. § E rendelet rendelkezéseit – ha az ügyfélre nézve kedvezőbb – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

24. § Hatályát veszti az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásáról, lakbéreinek megállapításáról, a lakhatással kapcsolatos feladatokról és a helyiségek bérbeadásáról szóló 10/2003 (VII.11.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 6/2005 (III.01.) önkormányzati rendelet.