Krasznokvajda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018. (VI. 12.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2023. 03. 11Krasznokvajda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018.(VI.12.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatról
Krasznokvajda Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Krasznokvajda településen a helyi önkormányzati jogok a település választópolgárainak közösségét illetik meg, melyeket az önkormányzat képviselő-testületébe közvetlenül választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolnak.
(2) A helyi önkormányzat hivatalos megnevezése: Krasznokvajda Község Önkormányzata (továbbiakban Önkormányzat).
(3) Az Önkormányzat székhelye: 3821 Krasznokvajda, Scholtz Albin tér 3.
(4) Az Önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.
(5) A Képviselő-testület létszáma: 5 fő, a polgármesterből és 4 fő települési önkormányzati képviselőből áll. 1
(6) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.
2. § Az Önkormányzat hivatalos bélyegzője:
(1) „Önkormányzat Krasznokvajda” feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.
3. § Az önkormányzat
a) jelképeiről és azok használatáról, valamint
b) helyi kitüntetéseiről és elismerő címeiről
önkormányzati rendelet rendelkezik.
2. Az önkormányzat feladat- és hatásköre, szervezete
4. § (1) Az önkormányzat feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg.
(2) Az ellátandó alapvető önkormányzati közfeladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése tartalmazza. törvény a Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglaltakon túl más ellátandó önkormányzati közfeladatot is megállapíthat.
(3) Az önkormányzat alaptevékenysége szakágazat és kormányzati funkciórend szerinti besorolását a 3. melléklet 2tartalmazza.
5. § (1) A képviselő-testület a Mötv. rendelkezéseinek megfelelően önként feladatokat vállalhat.
(2) Új önként vállalt feladat elvállalása előtt tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit.
6. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 41. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hatásköreit átruházhatja.
(2) A képviselő-testület által a polgármesterre és társulásokra átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza
3. A Képviselő-testület működése
7. § A képviselő-testület feladat- és hatáskörét, mint testületi szerv, ülésein gyakorolja.
8. § A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti rendes és rendkívüli ülést tart, valamint közmeghallgatást.
9. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves időtartamra elkészített munkaterv.
(2) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző december hónapban kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a testületi ülések tervezett időpontjait,
b) ülésenként, a tárgyalni kívánt napirendi pontokat,
c) a napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését,
d) az előterjesztések elkészítéséért felelősök nevét,
(4) A képviselő-testület munkatervéhez javaslatot tehetnek:
a) az alpolgármester,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) az önkormányzati képviselők,
d) a jegyző,
e) az önkormányzati intézmények vezetői,
f) a nemzetiségi önkormányzat.
(5) Az elfogadott munkatervet a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel közzé kell tenni.
10. § A Képviselő-testület ülései
(1) Az alakuló ülés időpontjára, tárgyalandó napirendjére, vezetésére a Mötv. és a szervezeti és működési szabályzat rendelkezései irányadóak. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, a polgármester illetményéről, az alpolgármester tiszteletdíjáról és a képviselők tiszteletdíjáról.
(2) A képviselő-testület éves munkatervében ütemezett ülések a rendes ülések, a képviselő-testület évente 6 rendes ülést tart.
(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze az éves munkatervben nem ütemezett, az önkormányzat jogszerű működése, jogainak gyakorlása, kötelezettségeinek teljesítése, feladat- és hatásköre vagy gazdasági érdeke indokolja, határidőhöz kötött vagy halaszthatatlan az ügy megtárgyalása.
(4) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása, illetve a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(5) Az ülést az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a javasolt napirendi pontok és az egyes napirendi pontok előterjesztőinek megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívónak mellékletként tartalmaznia kell az előterjesztéseket, a határozati javaslatokat. Amennyiben a napirendet helyben kiosztott vagy szóban előadott előterjesztéssel tárgyalja a testület, ennek tényét a meghívóban rögzíteni kell. A meghívót úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselő-testület tagjai és meghívottak a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szólót pedig legalább 1 nappal korábban megkapják. A meghívó elektronikus levél formájában is kézbesíthető.
11. § A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni, valamint közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján, a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szólót pedig legalább 1 nappal korábban.
12. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjait.
(2) Tanácskozási joggal kell meghívni:
a) a jegyzőt,
b) a közös önkormányzati hivatal előterjesztéssel érintett ügyintézőjét,
c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
d) azokat a személyeket, akiknek jelenléte az előterjesztés tárgyalásához az előterjesztő, vagy a polgármester megítélése szerint szükséges.
e) mindazokat a személyeket, akiknek meghívását egyéb jogszabályok kötelezővé teszik.
13. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet, és ha felszólalási jogot kapott, felszólalhat. Az ülésen megjelent hallgatóság a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet. A hallgatóság részére a hozzászólást a polgármester engedélyezheti, legfeljebb 5 percben, véleménynyilvánításával a testület munkáját nem zavarhatja.
(2) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, és azt felszólítás után is folytatja, az ülést vezető a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
14. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 3 települési képviselő jelen van.
(2) A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 30 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.
(3) A polgármester a határozatképességet az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkezésekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség legfeljebb 30 perc várakozással ismét biztosítható, úgy addig a polgármester tárgyalási szünetet rendel el.
(4) A határozatképtelen, vagy határozatképtelenség vagy bármely más ok miatt félbeszakított testületi ülést 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni, amely ülésen új napirendi pontok is szerepelhetnek.
15. § (1) A polgármester a képviselő-testületi ülés megkezdésekor:
a.) megállapítja a határozatképességet,
b.) megnyitja az ülést,
c.) előterjeszti, szavazásra bocsátja a meghívóban szereplő –tárgyalási sorrendet is tartalmazó- napirendi javaslatot. Az ülés napirendjének végleges megállapítása előtt a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatként kezdeményezheti a meghívóban nem szereplő javaslatok napirendre vételét, vagy a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását (sürgősségi indítvány). A javaslatról a képviselő-testület - vita nélkül - minősített többséggel dönt. Ezt követően kerül sor a végleges napirend elfogadására. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől ügyrendi javaslattal el lehet térni.
(2) Az ülést levezető további feladatai és jogosítványai:
a) az ülés folyamán figyelemmel kíséri a határozatképességet,
b) megnyitja és berekeszti az ülést,
c) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
d) kiegészítést kérhet, illetve ennek lehetőségét megadhatja az előterjesztőnek,
e) hozzászóláskor megadja, illetve megvonja a szót,
f) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,
g) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli a korábban már elmondottakat; a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel,
h) napirendi pontonként – az elhangzás sorrendjében - egyenként szavazásra bocsátja a módosító és kiegészítő indítványokat, majd a döntési javaslatot,
i) megállapítja a szavazás eredményét,
j) kihirdeti a döntést,
k) biztosítja a képviselők kérdezési jogának gyakorlását,
l) tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja vagy berekesztheti,
m) biztosítja az ülés zavartalan rendjét.
16. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülése napirendi pontjaihoz tartozó:
a) beszámoló és jelentés, az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslattal,
b) tájékoztató,
c) megállapodás-tervezet,
d) rendelet- és határozat-tervezet.
(2) A képviselő-testület elé előterjesztést terjeszthet
a) a polgármester, az alpolgármester,
b) a jegyző,
c) a jegyző megbízásából a közös önkormányzati hivatal ügyintézője,
d) a képviselő-testület bizottsága,
e) a települési képviselő,
f) a nemzetiségi önkormányzat elnöke az általa képviselt nemzetiséget érintő ügyben.
(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgy pontos meghatározását,
b) az előterjesztők, elkészítők pontos megnevezését,
c) utalást arra, hogy a képviselő-testület foglalkozott-e korábban a tárgykörrel, ha igen, milyen döntést hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,
d) azokat a körülményeket, összefüggéseket, amelyek a döntési javaslat elfogadását indokolják,
e) az eltérő vélemények megjelölését és annak indokait.
(4) Az előterjesztésnek mindenkor lényegre törőnek, konkrétnak, tömörnek kell lennie.
(5) Az előterjesztést szóban és írásban lehet benyújtani. Az írásbeli előterjesztés elektronikusan, hagyományos postai úton, vagy hivatali kézbesítés útján.
17. § (1) A képviselő-testület minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, az alábbiak szerint:
a) az írásbeli előterjesztést az előterjesztő a vita előtt szóban indokolhatja, illetve kiegészítheti;
b) az érintett állandó bizottság elnöke a bizottság véleményét ismerteti;
c) az előterjesztőhöz a települési képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell;
d) válaszadás után a települési képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak ismertethetik észrevételeiket, javaslataikat, melyet követően a hallgatóság felszólalási jogot kapott tagjai mondhatják el véleményüket.
(2) A vitában résztvevők ugyanazon napirendi pont tárgyalása során legfeljebb két alkalommal nyilváníthatnak véleményt. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend esetében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.
(3) Az ülés levezetője vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, és meghatározza a tárgyalás újbóli időpontját.
(4) Valamely napirendi pont tárgyalása során, az ülés levezetője - saját döntése alapján, illetve az előterjesztő, vagy a feladatkörében érintett bizottság elnöke kérésére – tárgyalási szünetet rendelhet el.
(5) A napirendi pont előadója az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet, A napirend előadója a vita megkezdése előtt módosíthatja, kiegészítheti a döntési javaslatot, ez esetben a módosított, kiegészített döntési javaslatot eredeti javaslatnak minősül.
(6) Az előadóhoz, szakértőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, amelyekre válaszolni kell. A hozzászólás joga a jelentkezés sorrendjében a képviselő-testületi tagokat, majd a tanácskozási joggal rendelkezőket illeti meg.
(7) Amennyiben további hozzászólás nincs, az ülés levezetője lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja.
18. § (1) A tárgyalt napirendi pontot érintően bármikor szót kérhetnek és ügyrendi észrevételt, javaslatot tehetnek a képviselő-testület tagjai és a jegyző.
(2) Az ügyrendi javaslat, az észrevétel a testületi ülés vezetésével, rendjével, a szavazás módjával, a vita lezárásával összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozhat.
(3) Az ügyrendi javaslat, észrevétel előterjesztőjének a polgármester elsőbbséggel adja meg a szót. Az ügyrendi javaslatról, észrevételről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel azonnal határoz.
(4) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem azonnali döntést igénylő ügyrendi javaslat, észrevétel, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.
19. § (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre az ülésen vagy azt követően legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Kérdés esetében a képviselő-testület az adott válasz elfogadásáról nem dönt.
(2) Az interpelláció olyan felvilágosítás kérés, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll a képviselő-testület hatáskörének ellátásával, illetőleg az valamely szervének, intézményének feladat- és hatáskörét érinti.
(3) Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 3 munkanappal írásban megkapta.
(4) Amennyiben a (3) bekezdésben írt határidőn túl, vagy az ülésen nyújtanak be interpellációt, az érintettnek csak abban az esetben kell a testületi ülésen választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel, ellenkező esetben a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni
(5) Az ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról – ha az interpelláló nem fogadta azt el – a képviselő nyilatkozata után a képviselő-testület határoz. Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, úgy külön napirendben folytatott vitában dönt a szükséges intézkedésről. Az interpelláció kivizsgálásában való részvételt fel kell ajánlani az interpelláló képviselőnek.
(6) A bonyolult, vizsgálatot igénylő ügyben interpellálónak az ülést követő 30 napon belül írásban kell választ adni. Az interpellálónak megküldött válasz másolatát valamennyi testületi tagnak meg kell küldeni.
(7) Az interpellációkról a jegyző – a Hivatal útján - rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
20. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,
c) a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót, amelynek következményeként az illető személy ugyanazon napirendi pont tárgyalásánál nem szólalhat fel,
d) az ülést általa meghatározott időre felfüggeszti, ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi.
(2) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki.
(3) Ha a polgármester szünetet rendel el, a tanácskozás nem folytatható. Szünetet kell elrendelni abban az esetben is, ha azt bármelyik képviselő indítványára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadja.
4. Döntéshozatal
21. § (1) A szavazás történhet:
a.) Kézfelemeléssel történő nyílt szavazással,
b.) titkos szavazással
(2) A tartalma szerint a szavazat "igen", "nem", "tartózkodom" lehet.
(3) A képviselő-testület a határozatait rendszerint nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza.
(4) Az alternatívákat tartalmazó döntési javaslatok esetében, ha bármelyik javaslat a szavazás során megkapta a szükséges többséget, nem kell szavazásra bocsátani a többi javaslatot.
(5) Ha a szavazás tárgya vagy eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételtetni.
22. § (1) Név szerinti szavazás „igennel”, vagy „nemmel” és „tartózkodással” történhet. A képviselők a polgármester felkérésére személyesen, élő szóval közlik szavazatukat, amelyet a jegyző a képviselő neve mellett rögzít.
23. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(2) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi.
(3) A titkos szavazás szavazólapon, a szavazás titkosságának biztosításával és urna igénybevételével történik.
(4) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
24. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a módosító és kiegészítő javaslatokról, és
d) a bejelentésekről.
(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésen kívüli esetekben
a) rendeletet alkot, vagy
b) határozatot hoz.
25. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását, annak indokát és a tervezet összeállításához szabályozási elveket, szempontokat adva kezdeményezheti:
a) a települési képviselő,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző,
f) a nemzetiségi önkormányzat,
g) települési választópolgárok.
(2) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, a rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület soron következő ülésén dönt.
26. § (1) A rendelet-tervezet elkészítése az önkormányzati hivatal feladata, társadalmi egyeztetés céljából az Önkormányzat hirdetőtábláján kerül kifüggesztésre.
(2) A társadalmi egyeztetés keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak a hivatal@krasznokvajda.hu elektronikus levélcímen, vagy írásban. A véleménynyilvánításra nyitva álló határidő nem lehet kevesebb 8 napnál.
(3) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a Képviselő-testület lakossági fórumot szervezhet.
(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) a költségvetésről szóló,
b) a helyi adókról szóló,
c) a költségvetés végrehajtásáról szóló,
d) az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetet, valamint
e) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha a módosítás magasabb szintű jogszabály rendelkezése miatt szükséges.
(5) A beérkezett véleményekről a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet és javaslatot tesz a rendelet-tervezet esetleges módosítására.
27. § Az önkormányzati rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.
28. § (1) A képviselő-testület rendeletének megjelölése:
(2) Az Önkormányzat rendeleteit évenként folyamatos növekvő arab számmal és évszámmal, a kihirdetés hónapjának és napjának feltüntetésével kell jelölni, továbbá meg kell határozni a rendelet címét.
(3) Az önkormányzati rendelet hiteles szövegének a rendeletet elfogadó képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve mellékleteként kezelt rendelet szövegét kell tekinteni.
(4) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban tartani.
(5) Az önkormányzati rendeletek a döntést követően 3 munkanapon belül, kivételes és sürgős esetben 1 munkanapon belül elkészítésre és kihirdetésre kerülnek. A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztése. Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet.
(6) A jegyző gondoskodik arról, hogy az Önkormányzat rendeleteiről a község lakossága, az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek.
29. § (1) A testület határozatainak megjelölése:
5. Jegyzőkönyv
30. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely a Mötv. 52. § (1) bekezdés a)-m) pontja szerinti tartalmon túl az alábbiakat tartalmazza:
a) a távolmaradásukat előzetesen bejelentett, illetve be nem jelentett képviselők nevét,
b) a napirendek előterjesztőinek nevét,
c) a szavazás során „nem“-mel szavazó nevét, ha ezt ő kéri,
d) a polgármester esetleges intézkedéseit,
e) az elhangzott kérdéseket, valamint az ezekkel kapcsolatos válaszokat.
(2) A képviselő kérésére a jegyzőkönyv a hozzászólását szó szerint tartalmazza.
(3) A jegyzőkönyvet
a) a nyílt ülésről 1 példányban kell elkészíteni - mely az irattári és a betekinteni kívánók számára rendelkezésre álló példány,
b) a zárt ülésről egy példányban – mely az irattári.
(4) A jegyzőkönyvek megváltoztathatatlanságát, azok minden oldalának polgármester és jegyző általi szignálásával kell biztosítani.
(5) A jegyzőkönyvkészítés elősegítése érdekében a képviselő-testület üléseiről hangfelvétel készülhet.
31. § A képviselő-testület jegyzőkönyvét folyamatos arab számmal kell ellátni, törve a jegyzőkönyv évszámával.
6. Lakossági fórumok, helyi népszavazás
32. § (1) A képviselő-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását a közmeghallgatás intézményével biztosítja.
33. § (1) Képviselő - testület a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontját a Képviselő-testület határozza meg.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot a helyben szokásos módon legalább 5 nappal korábban tájékoztatni kell.
34. § A helyi népszavazásra feltételei és eljárásrendjét a képviselő-testület rendeletben szabályozza.
7. A települési képviselő
35. § (1) Minden települési képviselő joga és kötelessége azonos.
(2) A képviselőt a Mötv-ben és a szervezeti és működési szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(3) A képviselő köteles:
a) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni,
b) rendszeres kapcsolatot tartani a község polgáraival és a közmeghallgatáson tájékoztatást nyújtani képviselői tevékenységéről,
c) írásban vagy szóban bejelenteni a jegyzőnek, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy ha egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
d) a Képviselő-testületi vagy bizottsági felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
e) közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó módon viselkedni,
f) személyes érintettségére vonatkozó bejelentést tenni.
(4) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására –annak ismertté válását követően azonnal –a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat - és hatáskörrel rendelkező bizottsága hatáskörébe tartozik.
(5) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(6) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
36. § (1a) A képviselők a közösség érdekében végzett munkájukért a képviselő-testület által rendeletben megállapított tiszteletdíjra jogosultak.
(1b) A képviselő a képviselő-testületi döntéshozatal előtt köteles bejelenteni személyes érintettségét.
(3) Amennyiben a képviselő az (1b) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja, tiszteletdíját a Képviselő-testület a képviselő érintettségéről való tudomásszerzést követő hónaptól 3 (három) havi időtartamra megvonhatja.3
8. A bizottságok
37. § (1) A képviselő-testület dönt bizottságainak létrehozásáról, azok tagjai számáról, szervezetéről, valamint feladat- és hatásköréről.
(2) A bizottságok belső működési szabályaikat saját maguk határozzák meg.
(3) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdésének eb) pontja alapján nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.
38. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága a három fős Ügyrendi, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-tételi bizottság. 4
(2) A Bizottság feladata:
a) polgármester, képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása, ellenőrzése, vizsgálata, kezelése, őrzése,
b) éves munkaterv véleményezése,
c) figyelemmel kíséri az önkormányzati rendelet hatályosulását,
d) az önkormányzati képviselő, polgármester összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátása,
e) az önkormányzati képviselő, polgármester méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása, a méltatlansággal kapcsolatos feladatok ellátása.
39. § (1) A bizottságok elnökből és tagokból állnak.
(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg.
(3) A bizottság elnökét távollétében a bizottság által a bizottság tagjai sorából választott alelnök teljes jogkörrel helyettesíti. Alelnökét a bizottság minősített többséggel választja meg.
(4) A bizottságok elnökei a ciklus folyamán egy alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek a megválasztásuk óta végzett tevékenységükről.
40. § (1) A képviselő-testület jelentősebb időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság létrehozására és működésére az állandó bizottságokra rendelkezések az irányadók.
(3) Az ideiglenes bizottság feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után megszűnik.
9. A polgármester, alpolgármester
41. § A polgármester megbízatását főállásban látja el. Három napot meghaladó tartós távolléte esetén köteles az alpolgármestert és a jegyzőt tájékoztatni.
42. § (1) A polgármester felelős:
a) az önkormányzat demokratikus működésének, széles körű nyilvánosságának biztosításáért,
b) a településfejlesztés és a közszolgáltatások szervezéséért,
c) a társadalmi szervekkel és a lakosság önszerveződő közösségeivel való együttműködésért,
d) a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, vállalatokkal, intézményekkel való kapcsolattartásért.
(2) A polgármester a képviselő-testület működésével kapcsolatban gondoskodik a testületi ülések színvonalas, jól összehangolt előkészítéséről, a testületi döntések végrehajtásának megszervezéséért, irányításáért, a végrehajtásról a testület tájékoztatásáért.
43. § (1) A polgármester döntést hozhat valamennyi, a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyben, melyek vonatkozásában a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal nem hozott döntést.
(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület két ülése közötti időszakban felmerülő valamennyi halaszthatatlan ügyben, amely nem tartozik a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe.
(3) A polgármester, amennyiben az (1)–(2) bekezdésben meghatározott hatáskörével él, a képviselő-testületet döntéseiről a következő ülésen tájékoztatni köteles.
(4)5 A polgármester átruházott hatáskörben dönt az 1. mellékletben meghatározott ügyekben.
44. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.
10. A jegyző, aljegyző
45. § (1) A képviselő-testület hivatalának szervezetét a jegyző vezeti. Az önkormányzati és közigazgatási feladatait a Hivatal bevonásával látja el.
(2) A jegyző javaslatára a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, 1 fő aljegyző nevezhető ki.
(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat az megfelelő képesítéssel rendelkező közszolgálati tisztviselő látja el.
46. § (1) A jegyző:
a) az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátása, e körben:
aa) előkészíti, koordinálja, és ellenőrzi a bizottságok és a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések törvényességét,
ab) megszervezi a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
ac) tanácskozási joggal részt vesz a testület, a bizottságok ülésein és köteles jelezni, ha a döntéshozatalnál vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel,
ad) intézkedést kezdeményez a törvénysértések megszüntetésére,
ae) gondoskodik a képviselő-testületi és a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészíttetéséről és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal részére való megküldéséről,
af) tájékoztatja a képviselő-testületet az Önkormányzatot érintő új jogszabályokról,
ag) gondoskodik a testületek és a tisztségviselők munkájának segítéséről, a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtéséről,
ah) rendszeres kapcsolatot tart azokkal a nem önkormányzati szervekkel, amelyek tevékenységi köre az önkormányzati ügyintézéssel összefügg.
b) a Hivatal vezetésére irányuló tevékenysége keretében:
ba) elemzi, értékeli, ellenőrzi a Hivatal döntés-előkészítő, a végrehajtást szervező tevékenységét,
bc) előkészíti a Hivatal működési rendjéhez kapcsolódó, a köztisztviselők munkakörülményeit érintő szabályzatokat,
bd) biztosítja a Hivatal működési rendjét és fegyelmét.
c) az Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban ellátja a jogszabályokban számára meghatározott feladatokat.
11. A közös önkormányzati hivatal
47. § (1) Büttös, Csenyéte, Felsőgagy, Gagyapáti, Kány, Keresztéte, Krasznokvajda és Perecse Község képviselő-testületei -megállapodás alapján - az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek vagy jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Közös Önkormányzati Hivatalt hoznak létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködés összehangolásában.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal neve: Krasznokvajdai Közös Önkormányzati Hivatal
12. Társulások
48. § A képviselő-testület – egyes feladatok hatékonyabb és célszerűbb ellátására – az alábbi, jogi személyiségű társulásokat hozhat létre. Az önkormányzat részvételével működő társulásokat a 2. melléklet tartalmazza.
13. Az Önkormányzat gazdálkodása, költségvetése, vagyona, belső ellenőrzése
49. § (1) A képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és költségvetéséről évente rendeletet alkot
50. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát, törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak körét, azokkal való rendelkezés eljárásrendjét önkormányzati rendelet tartalmazza.
(2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 500 ezer Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat.
51. § Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Krasznokvajdai Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
52. § (1) A képviselő-testület és a költségvetési szervek, az önkormányzat és a Krasznokvajdai Közös Önkormányzati Hivatal ellenőrzését belső ellenőrzés útján a külső erőforrás bevonásával, az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás az önkormányzatokkal megkötött szerződés keretei között láttatja el.
(2) A belső ellenőrzési szervezet feladata: minden tevékenységre, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára
14. A nemzetiségi önkormányzat működése
53. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. Törvény ( a továbbiakban NJtv.) 80. § alapján a települési roma nemzetiségi önkormányzat részére a testületi működés feltételeként – önkormányzati tulajdonú – helyiséget biztosít a 3821 Krasznokvajda, Kossuth u. 6. szám alatti épületben.
(2) A helyiség használatának rendjéről és feltételeiről, a feladatok végrehajtásáról a nemzetiségi önkormányzattal külön megállapodást köt.
15. Záró rendelkezések
54. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba
(2) E rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Krasznokvajda Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 5/2011 (IV.27.) önkormányzati rendelete és az azt módosító önkormányzati rendeletek.
1. melléklet6
1. az önkormányzati elővásárlásról nyilatkozat árverési eljárásoknál
2. településképi véleményezési, településképi bejelentési, településképi kötelezési eljárások lefolytatása
3. a helyi szociális rendeletben a képviselő- testület által átruházott támogatások esetében
2. melléklet7
1. Encsi Többcélú Kistérségi Társulás: belső ellenőrzés, óvodai igazgatás
1. függelék8
2. függelék 9
3. függelék10
Krasznokvajda Község Önkormányzat tevékenység besorolás cofog szerint
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 013320 Köztemető- fenntartás és működtetés
3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4. 031030 Közterület rendjének fenntartása
5. 041140 Területfejlesztés igazgatása
6. 041232 Start- munka program- Téli közfoglalkoztatás
7. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
8. 041236 Országos közfoglalkoztatási program
9. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
10. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése
11. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
12. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
13. 063020 Víztermelés,- kezelés,- ellátás
14. 064010 Közvilágítás
15. 066010 Zöldterület kezelés
16. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
17. 072111 Háziorvosi alapellátás
18. 074032 Ifjúsági- egészségügyi gondozás
19. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
20. 082044 Könyvtári szolgáltatások
21. 082091 Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
22. 082092 Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
23. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
24. 095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés
25. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
26. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
27. 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
28. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
29. 107052 Házi segítségnyújtás
30. 107055 Falugondoki, tanyagondnoki szolgáltatás
3. melléklet11
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 013320 Köztemető- fenntartás és működtetés
3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4. 031030 Közterület rendjének fenntartása
5. 041232 Start- munka program- Téli közfoglalkoztatás
6. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
7. 041236 Országos közfoglalkoztatási program
8. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
9. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése
10. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
11. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
12. 063020 Víztermelés,- kezelés,- ellátás
13. 064010 Közvilágítás
14. 066010 Zöldterület kezelés
15. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
16. 072111 Háziorvosi alapellátás
17. 074032 Ifjúsági- egészségügyi gondozás
18. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
19. 082044 Könyvtári szolgáltatások
20. 082091 Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
21. 082092 Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
22. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
23. 095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés
24. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
25. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
26. 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
27. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
28. 107052 Házi segítségnyújtás
29. 107055 Falugondoki, tanyagondnoki szolgáltatás
4. melléklet12
5. melléklet13
A szövegrészt Krasznokvajda Község Önkormányzat képviselő- testületének 9/2025.(XII.15.) önkormányztai rendelet 1.§. (5) bekezdése helyezte hatályon kívül
Az 5/2018.(VI.12.) önkormányzati rendelet 4.§. (3) bekezdését az 1/2024.(I.12.) önkormányzati rendelet 1.§. (3) bekezdése módosította, egyben a 2. függeléket hatályon kívül helyzete
A képviselő- testület 9/2025.(XII.15.) rendelet 1.§. (2)-(3) bekezdéseivel beiktatott szövegrész
A szövegrészt Krasznokvajda képviselő- testületének 9/2025.(XII.15.) önkormányztai rendelet 1.§.(6) bekezdése helyezte hatályon kívül
A 43. § (4) bekezdése a Krasznokvajda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Krasznokvajda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 12.) önkormányzati rendelete 1. §. (1) bekezdéssel megállapított szöveg.
A mellékletet az Önkormányzat 1/2024.(I.12.) önkormányztai rendelet módosította
Az 1. mellékletet a Krasznokvajda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (V. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével helyezte hatályon kívül.
A függeléket az Önkormányzat 1/2024.(I.12.) önkormányzati rendelet 1.§. (3) bekezdése módosította
A 3. függelék a Krasznokvajda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (V. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével helyezte hatályon kívül
A képviselő- testület 9/2025.(XII.15.) rendelet 1.§. (4) bekezdésével módosított melléklet
A 4.számú mellékletet a képviselő- testület 9/2025.(XII.15.) önkormányzati rendelet 1.§. (5) bekezdése helyezte hatályon kívül
A képviselő- testület 9/2025.(XII.15.) önkormányzati rendelet 1.§. (6) bekezdése helyezte hatályon kívül