Vilmány község Képviselő-testületének 11/2014(XII.22.) önkormányzati rendelete.
Vilmány község Képviselő-testületének 11/2014(XII.22.) önkormányzati rendelete Az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2015. 01. 01- 2022. 07. 19Vilmány község Képviselő-testületének 11/2014(XII.22.) önkormányzati rendelete.
Vilmány község Képviselő-testületének 11/2014(XII.22.) önkormányzati rendelete Az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
A képviselő-testület abból a célból, hogy a helyi közügyek intézése, a helyi közhatalom gyakorlása önállóan, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot teremtve történjen, valamint, hogy a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának megfelelő kereteket biztosítson az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a következők szerint állapítja meg.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Vilmány Község Önkormányzata – a törvény keretei között – önállóan igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.
2. § (1) Az önkormányzati jogok a választópolgárok közösségét illetik meg, akik a választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján közvetetten és a helyi népszavazáson való részvételükkel közvetlenül gyakorolják az önkormányzáshoz való jogaikat.
(2) Önkormányzati döntést a képviselőtestület, annak felhatalmazására az általa létrehozott bizottság, a polgármester, részönkormányzat testülete, társulása, a jegyző, illetőleg helyi népszavazás hozhat.
3. § Vilmány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete e rendeletben meghatározza szervezetét és működési rendjét, megállapítja az önkormányzati tevékenységében résztvevők jogait és kötelességeit, rögzíti az eljárási szabályokat.
4. § A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
5. § Az SZMSZ hatálya kiterjed az Önkormányzat Képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a tanácsnokokra, a képviselő-testület valamennyi bizottságára, a polgármesterre, alpolgármesterekre, a jegyzőre, aljegyzőre, továbbá a közös önkormányzati hivatal valamennyi köztisztviselőjére és közszolgálati munkavállalójára.
6. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vilmány Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Az önkormányzat székhelye: Vilmány, Fő. út 149. szám A képviselő-testület hivatala: VILMÁNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL (a továbbiakban: a Hivatal)
(2) Az Önkormányzat jelképének, címerét a város névhasználatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADATA, HATÁSKÖRE
7. § (1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében az alábbi feladatokat látja el:
1. településfejlesztés, településrendezés,
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása),
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése,
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások,
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás),
6. óvodai ellátás,
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása,
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,
9. lakás- és helyiséggazdálkodás,
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása,
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok,
14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is,
15. sport, ifjúsági ügyek,
16. nemzetiségi ügyek,
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában,
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása,
19. hulladékgazdálkodás,
20. egészséges ivóvízellátás.
(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.
(3) A képviselő-testület állást foglal a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos ügyekben él.
8. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) A képviselő-testület a Mötv. 42. §-án kívüli, egyes hatásköreit a bizottságaira, a polgármesterre, a jegyzőre, és társulására átruházhatja. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról a képviselő-testületnek legkésőbb tárgyév … napjáig beszámolni kötelesek.
(4) Bármely képviselő írásban kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a képviselő-testület szerveinek – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
9. § (1) A képviselő-testület tagjai a települési képviselők és a megválasztott polgármester.
(2) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselők névsorát a 2. számú melléklet tartalmazza.
10. § (1) A képviselő-testület évente legalább hat alkalommal ülést tart, amelyek tervezett időpontjait a munkatervben jelöli meg. A munkatervi javaslatot egy évi időszakra a bizottságok véleményezésével a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb tárgyév január 31. napjáig.
(2) A munkatervi javaslat indokolt esetben fél évi időszakra is előterjeszthető.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
1. az ülések várható időpontját,
2. az előre tervezhető napirendek tárgyát és előadóját,
3. az előkészítésért felelős megjelölését,
4. az előzetes bizottsági állásfoglalás vagy véleményezés szükségességét,
5. az ülésre meghívandó személyeket,
6. a közmeghallgatás tárgyát és időpontját.
(4) A munkatervbe évente legalább egyszer fel kell venni:
1. az önkormányzat költségvetését és zárszámadását,
2. a Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót,
3. a település közrendjének és közbiztonságának az értékelését,
4. az átruházott képviselő-testületi hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolót,
5. az éves ellenőrzési tervet és annak végrehajtását,
6. féléves és háromnegyed éves beszámolót a költségvetés végrehajtásáról.
11. (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) Indokolt esetben az ülés folytatólagosan (több napra) is összehívható.
12. § (1) A képviselő-testület rendkívüli - munkatervben nem szereplő - ülését össze kell hívni a bármely állandó bizottság vagy a képviselők egynegyedének valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal indítványára.
(2) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni.
(3) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli képviselő-testület telefonon is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.
13. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal kell kézbesíteni. A meghívó megküldése , kézbesítő útján történik.
(4) A meghívónak a munkatervbe felvett napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármesterek, jegyző, bizottságok, tanácsnokok által benyújtott javaslatokat, valamint azokat, amelyek tárgyalását legalább …….. számú képviselő kérte.
14. § (1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön, tisztségviselőkön és a jegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:
1. a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott,
2. akinek meghívása jogszabály szerint kötelező,
3. akiket a polgármester vagy a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart, illetve akik meghívásáról a munkaterv elfogadásakor döntött,
4. a helyi nemzetiséget érintő ügyekben a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit is,
5. a könyvvizsgálót a véleményezési körbe tartozó témákhoz,
6. Helyi önszerveződő közösség képviselőjét.
15. § (1) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.
(2) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.
(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a helyi lakosságot tájékoztatni kell, és az ülés összehívásáról szóló hirdetményt ki kell függeszteni a Hivatalban.
16. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, zárt ülést tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.
17. § A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót vagy rendzavarókat először figyelmezteti és ha az nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.
18. § (1a) (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 4 képviselő jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 8 napon belül újból össze kell hívni.
(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.
19. § (1) A képviselő-testület ülésének elnöke a polgármester.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával, vezetésével kapcsolatos feladatokat az általa kijelölt – képviselő-testületi tag – alpolgármester látja el.
(3) Ha a polgármester és az alpolgármesterek is akadályoztatva vannak, a képviselő-testület összehívásával, vezetésével kapcsolatos feladatokat a korelnök látja el.
(4) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét.
20. § Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:
1. az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,
2. a határozatképesség, illetve tanácskozóképesség megállapítása,
3. javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása,
4. az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,
5. a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,
6. tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel.
21. § Az elnök vitavezetési feladatai:
1. a vita megnyitása,
2. szavazás elrendelése,
3. a szavazás eredményének megállapítása,
4. a döntés kimondása.
22. § Az elnök napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
23. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.
(2) Az elnök
1. figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
2. rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(3) Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
24. § Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
25. § (1) Az elnök a napirendi pontok tárgyalását külön-külön nyitja meg. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
(2) A tárgyalás során elsőként az előterjesztőnek, a tanácsnoknak és az érintett bizottságoknak kell szót adni. Az előterjesztő a javaslatát a tárgyalás során bármikor módosíthatja.
(3) Az előterjesztő, a tisztségviselők, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.
26. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita/tárgyalás nélkül állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.
(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(3) Napirendi javaslaton kívül téma csak sürgősségi indítvány esetén tárgyalható.
(4) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(5) Az előterjesztés megtételére jogosultak:
1. polgármester,
2. képviselő-testület bizottságai,
3. képviselő-testületi tag,
4. jegyző.
(6) Előterjesztésnek minősül: a határozat és rendelettervezet, beszámoló, tájékoztató.
(7) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
27. § Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
1. az előterjesztés címét és előadóját,
2. a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,
3. a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,
4. a döntési javaslatot és indokait,
5. a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,
6. a határidő, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megjelölését.
28. § (1a) (1) A munkatervben nem szereplő napirend megtárgyalására bármely képviselő indítványt tehet. Az önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kell írásban a polgármesterhez benyújtani.
(2) Önálló indítvány alapján napirendi pontként csak a 38. §-nak megfelelő rendelet tervezet, vagy határozati javaslat vehető fel.
29. § (1) A képviselők a tisztségviselőknek, a bizottságok elnökeinek, a jegyzőnek felvilágosítás kérése céljából kérdést tehetnek fel. A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 36 órával írásban, vagy az ülésen szóban tehető fel.
(2) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 5. napon belül írásban adja meg válaszát.
30. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, vagy bármely bizottság elnökéhez, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 3 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(2) Az interpellációt az ülés előtt írásban kell benyújtani a képviselő-testület elnökéhez és a megkérdezett személyhez.
(3) Az ülésen az interpelláció 5 percben összefoglalva szóban is indokolható.
(4) Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni.
(5) Az interpellációra adott választ követően az interpellálónak – legfeljebb 2 percben – viszontválaszra van joga. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül határoz a válasz elfogadásáról.
(6) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a megkérdezett köteles a kérdést újból megvizsgálni és ennek eredményéről az interpellálót 8 napon belül és a képviselőket legközelebbi ülésen tájékoztatni. Ha a képviselő-testület a választ továbbra sem fogadja el, az interpellációt a tárgy szerint illetékes bizottságnak adja ki megvizsgálás és válaszadás céljából.
(7) A sürgősség elfogadása esetén az indítványt 5 napon belül tárgyalni kell. Ellenkező esetben egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és napirendre tűzésének időpontjáról a testület dönt.
30. § A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
1. polgármesteri beszámoló,
2. rendelet-tervezet,
3. beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
4. sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
5. kérdés és interpelláció,
6. tájékoztató és egyéb bejelentés.
31. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:
1. sürgősségi javaslat,
2. módosító javaslat,
3. bizottsági vélemény.
(2) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző is élhet.
32. § (1) A módosító javaslatokat 3 nappal az ülés előtt írásban lehet előterjeszteni. A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető. A módosító javaslatokat indokolni kell.
(2) A módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.
33. § (1) A felszólalások lehetnek:
1. napirend előtti felszólalás,
2. napirendhez kapcsolódó felszólalás,
3. ügyrendi felszólalás,
4. személyes megjegyzés.
(2) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
34. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésében bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
35. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.
(3) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.
36. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet megalkotására az SZMSZ rendelkezéseit az ebben a címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
37. § (1) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:
1. a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,
2. az előzetes hatásvizsgálat eredményét,
3. az elérni kívánt célt,
4. az egyes szabályozási megoldások indokait (részletes indokolás),
5. a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat,
6. a rendelet-tervezet teljes szövegét.
(2) Rendelet-tervezet csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha azt előzetesen a tárgy szerint érintett Bizottság megtárgyalta.
38. § A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt. Indokolt képviselői javaslatra a képviselő-testület - egyszerű többségű szavazással - részenkénti szavazást is elrendelhet.
39. § (1) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) A rendeletet a helyben szokásos módon ki kell függeszteni.
(3) Helyben szokásos mód alatt a Hivatal hirdetőtábláján/honlapján stb. történő közzétételt kell érteni.
(4) A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
40. § (1) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.
(2) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni. A képviselő-testület minősített többséggel dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.
41. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.
(2) A szavazás nyíltan történik kézfeltartás útján.
42. § Ha törvény, vagy SZMSZ rendelkezése alapján az adott ügyben titkos szavazással kell dönteni, azt a képviselő-testület ügyrendi bizottsága bonyolítja le. A titkos szavazáshoz szükséges feltételek biztosításáról, szavazólapok előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
43. § (1) Név szerint szavazást - a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl - az előterjesztő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.
(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
44. § Minősített többség szükséges – a Mötv.-ben meghatározottakon túl – a következő ügyekben:
1. a képviselő-testület éves programjának elfogadása,
2. az önkormányzati vagyonnal való rendelkezése,
3. hitelfelvétel,
4. kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
5. helyi népszavazás kiírása,
6. tanácsnok megbízása, megbízatásának visszavonása,
7. interpellációra adott válasz elfogadása,
8. polgármester illetményének megállapítása,
9. sürgősségi indítvány elfogadása,
10. közfeladat önkéntes felvállalása,
11. fegyelmi ügyekben hozott döntés.
45. § (1a) (1) A rendeletek megjelölése tartalmazza:
1. az önkormányzat megnevezését,
2. a rendelet évente kezdődő arab sorszámát,
3. a tárgyi év megjelölését arab számmal
4. zárójelben a kihirdetésének hónapját római, napját arab számmal,
5. a rendelet címét „ról”, „ről” végződéssel.
(2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:
1. a képviselő-testület megnevezését,
2. határozat évente kezdődő arab sorszámát,
3. a tárgyi év megjelölését,
4. a képviselő-testület ülésének hónapját római számmal és napját arab számmal.
46. § (1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a Hivatalban betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni.
(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.
(3) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.
(4) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.
7. A jegyzőkönyv
47. (1) A képviselő-testület üléseiről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az írásos jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
1. az ülés számát,
2. a napirend előtti felszólalásokat,
3. a napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, illetőleg hozzászólások lényegét,
4. a módosító javaslatokat,
5. a határozathozatal módját,
6. az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
7. az ülés befejezésének idejét.
(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:
1. meghívó,
2. az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások az interpellációk, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
3. a jegyző törvényességi észrevétele,
4. a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
5. a név szerinti szavazásról készült névsor,
6. továbbá az ülésen készített hangfelvételek (kazetták).
48. § A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.
49. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnak, a rendeletek felterjesztéséről haladéktalanul köteles gondoskodni.
(4) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.
50. § (1) A választópolgárok a nyilvános ülés képviselő-testületi előterjesztéseibe és az arról készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek.
(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárásrendben történhet.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEINEK FELADATA, MŰKÖDÉSE
51. § (1a) (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
(2) A bizottságok tagjainak száma: 3 fő.
(3) Az egyes bizottságok feladat- és hatáskörét részletesen a 3. számú melléklet tartalmazza.
(4) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.
(5) A bizottságok tagjaira javaslatot tehetnek:
1. a polgármester,
2. a bizottságok,
3. bármely képviselő.
(6) A települési képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát az Ügyrendi és Bűnmegelőzési Bizottsága végzi. Az egyes vagyonnyilatkozatokat e bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.
(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni az általuk meghatározott feladataik ellátására és jogköreik gyakorlására.
(9) Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
52. § (1) A bizottság a képviselő-testület döntése alapján előterjesztéseket készít. Véleményezi azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé.
(2) A bizottság dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.
53. § (1) A bizottságok feladataikat, hatáskörüket testületként ülésükön gyakorolják.
(2) A bizottságok szükség szerint, saját munkatervüknek megfelelően üléseznek. A bizottság ülését a polgármesternek, a bizottság elnökének, illetve tagjai többségének az indítványára a bizottság elnöke összehívja.
(3) A bizottságok üléséről - az ülés időpontjának, helyének és a javasolt napirendjének megjelölésével - legalább 5 munkanappal korábban a bizottság tagjait, az illetékes alpolgármestert és a jegyzőt írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell, az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével.
(4) A bizottságok ülésén tanácskozási jogokkal részt vehetnek:
1. tisztségviselők,
2. bármelyik képviselő,
3. a Hivatal illetékes szervének megbízottja,
4. a bizottság által meghívott személyek és szervezetek.
(5) A bizottságok üléseire a képviselő-testületre vonatkozó előírások érvényesek.
54. § (1) A bizottságok döntéseiket határozatok formájában egyszerű szótöbbséggel hozzák meg.
(2) A bizottságok ülését az elnök, távollétében a bizottság képviselő tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választott alelnök, ha ő is távol van, a bizottság által választott képviselő bizottsági tag vezeti.
55. § (1) A bizottságok határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját működésükre és tagjaikra nézve hozhatnak.
(2) A képviselő-testület bizottságai a Hivatalhoz irányuló megkereséseiket a polgármester útján terjeszthetik elő.
56. § (1) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévők felsorolását, a tárgyalt napirendeket, a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket. A nemzetiségi véleményeket kívánság szerint rögzíteni kell.
(2) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a jegyzőkönyvvezető írja alá, majd az elnök megbízásából a Hivatal kijelölt szervei megküldik a bizottság tagjainak, a tisztségviselőknek és a jegyzőnek. A jegyzőkönyvet a képviselők bármikor megtekinthetik.
(3) A bizottságok működésének feltételeit a jegyző köteles biztosítani.
57. § (1) A képviselőt a Mötv.-ben és az SZMSZ-ben, valamint más önkormányzati rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen esküt tesz.
58. § (1) A képviselő köteles:
1. tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén a polgármesternek írásban bejelenteni,
2. a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,
3. a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,
4. választóival megfelelő kapcsolatot tartani (beszámoló, fogadóóra).
(2) A települési képviselők, a tanácsnokok és a képviselő-testületi bizottságok tagjainak juttatásáról, költségtérítéséről és tiszteletdíjáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
(3) A képviselő-testület bármely tagjának javaslatára rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki személyes érintettségével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztotta. A rendbírság összege 10.000 Ft.
59. § (1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(2) A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.
(3) A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.
(4) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
60. § (1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti írásban a polgármesternél.
(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester az érkezéstől számított 3 munkanapon belül átadja a képviselő-testület Ügyrendi és Bűnmegelőzési Bizottságának, amely azt kivizsgálja.
(3) A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
61. § (1) A polgármester a jogszabályok által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit. A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
(2) A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben:
1. indítványozhatja a bizottság összehívását,
2. felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit; a felfüggesztett döntés a képviselő-testület soron következő ülésén határoz,
3. a bizottság elnöke tekintetében dönt a kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
(3) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.
(4) A (3) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.
(5) A polgármester illetményének növelésére, valamint utalványozási jogkörére – törvényi szabályok szerint – az Ügyrendi és Bűnmegelőzési Bizottság tesz javaslatot.
(6) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:
1. döntés pályázat benyújtásáról,
2. pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele.
(7) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a következő ügyekben döntést hozhat:
1. pályázat benyújtása az önkormányzat nevében,
2. pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,
3. területszervezési eljárásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás,
4. hatósági, cégeljárási ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése
(8) A polgármester a (6)-(7) bekezdés szerinti döntéséről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
4. Az alpolgármesterek
62. (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére két alpolgármestert választ. Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el tisztségüket.
(2) A képviselő-testület dönt az alpolgármesterek tiszteletdíjának mértékéről.
(3) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával, látják el feladataikat.
(4) Az alpolgármesterek feladata különösen:
1. a testület elé kerülő anyagok kidolgozásában való részvétel,
2. kapcsolattartás gazdasági, társadalmi szervezetekkel,
3. a képviselők, a bizottságok munkájának a segítése.
5. A tanácsnokok
63. § (1) A képviselő-testület a képviselők közül a polgármester javaslatára tanácsnokot választhat
(2) A tanácsnokok által ellátandó feladatkörök:
1. vagyongazdálkodás,
2. költségvetés,
3. település üzemeltetés,
4. település fejlesztés,
5. idegenforgalom,
6. civil és kulturális kapcsolatok.
(3) A tanácsnokok feladatkörükben:
1. a polgármester megbízása alapján képviselhetik az önkormányzatot,
2. nevük mellett használhatják a feladatkörüknek megfelelő tanácsnok elnevezést,
3. a hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől feladatkörükbe tartozó felvilágosítást és közreműködést kérhetnek,
4. véleményezik a feladatkörükbe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,
5. figyelemmel kísérik a feladatkörükkel összefüggő képviselő-testületi döntések végrehajtását.
(4) A tanácsnoki megbízás megszűnik:
1. lemondással,
2. a képviselői mandátum megszűnésével,
3. visszavonással.
(5) A képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával a tanácsnoki megbízást - amennyiben a tanácsnok tevékenysége sérti az önkormányzat érdekeit, illetve az ellentétes a képviselő-testület döntéseivel, álláspontjával - visszavonhatja.
(6) A tanácsnokokra eltérő szabályozás hiányában a bizottsági elnökökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
6. A jegyző
64. (1) A polgármester - pályázat alapján - a vonatkozó jogszabályok szerint, határozatlan időre jegyzőt nevez ki.
(2) A Hivatalt a jegyző vezeti.
(3) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői tekintetében. A Mötv. 81. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben a jegyző - döntését megelőzően - írásban a polgármester egyetértését kéri. Az egyetértés kérdésében a polgármester 3 munkanapon belül dönt.
65. (1) A jegyző a polgármester irányítása mellett gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:
1. törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
2. ellátja a képviselő-testület, a bizottságok és a működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat,
3. írásban vagy a testületi ülésen jegyzőkönyvbe foglaltan jelzi, ha a testületek és a polgármester döntéseinél jogszabálysértést észlel,
4. gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről,
5. rendszeresen tájékoztatja a testületeket az önkormányzatot érintő jogszabályokról,
6. gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről.
(2) A jegyző egyéb feladatai:
1. szervezi, összehangolja a Hivatal munkáját,
2. részt vesz az ügyfélfogadás megszervezésében,
3. gondoskodik a bizottságok működési feltételeinek biztosításáról.
(3) Amennyiben a jegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni mely tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, vagy jelzését írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.
7. A Hivatal
66. (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre –Vilmányi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, a szomszédos Göncruszka település Képviselő-testületével közösen – az önkormányzat működésével, önkormányzati valamint az államigazgatási hatósági ügyek döntésre való elkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a működéshez szükséges feltételeket, a működési és fenntartási költségeket.
(3) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg.
67. § A Hivatal belső tagozódása: A Hivatal egységes, külön szervezeti tagozódása nincs. Álláshelyeinek létszáma : 7 fő közszolgálati tisztviselő, melyből 1 fő jegyző álláshely. 5 fő közszolgálati tisztviselő a vilmányi székhelyen működik, de a jegyző által meghatározottak szerint a Göncruszkán keletkező önkormányzati és hatósági ügyeket is ellátják. 1 fő közszolgálati tisztviselő a göncruszkai kirendeltségen látja el feladatait a jegyző által meghatározottak szerint.
68. § A hivatal ügyfélfogadási rendje: Hétfő 8-16 óra, Szerda 8-16 óra, Péntek 8-12 óra. Kedden és csütörtökön ügyfélfogadás nincs.
69. § (1a) (1) A képviselő-testület minden évben munkatervében meghatározottak szerint közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 8 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.
(2) A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik közmeghallgatással egybekötve.
(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testület összehívására és lefolytatására az SZMSZ előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
70. § (1a) (1) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a Hivatal vezetői, a polgármester által kijelölt önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetői.
(2) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.
(3) Az állampolgárok és a (2) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni.
71. § (1a) (1) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(2) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 8 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.
HELYI NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
72. § A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet alkot.
EGYÜTTMŰKÖDÉS A TELEPÜLÉSI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOKKAL
73. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása, különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.
(2) Vilmány közigazgatási területén Roma Nenzetiségi Önkormányzat működik.
(3) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodás szerint biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok részére a működéshez szükséges személyi feltételeket. A nemzetiségi önkormányzatok működését, döntéseinek előkészítését és végrehajtását a jegyző és nemzetiségi referens segíti. A települési nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátását a Vilmányi Közös Önkormányzati Hivatal végzi.
(4) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodás szerint biztosítja valamennyi települési nemzetiségi önkormányzat részére a működésükhöz szükséges tárgyi feltételeket. Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja a Községháza nagyterem helyiség használatát.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA
74. § (1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.
75. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.
(2) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.
76. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(2) A település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület hirdetmények útján tájékoztatja.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
77. § (1) Ez a rendelet 2015. január 1-én lép hatályba.
(2) Jelen SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az 5/2011.(IV.01.) sz. önkormányzati rendelet.
(3) Az SZMSZ kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik.
(4) SZ MSZ mellékletei :
Az önkormányzati rendeletet a Vilmány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VII. 18.) önkormányzati rendelete 8. §-a hatályon kívül helyezte 2022. július 20. napjával.