Vilmány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 9.) önkormányzati rendelete
Vilmány Község Önkormányzata 11/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
Hatályos: 2022. 09. 10Vilmány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 9.) önkormányzati rendelete
Vilmány Község Önkormányzata 11/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
Göncruszka Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban lásd: lakás tv.) 3. § (1) bekezdésében és 2. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján, az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete és azok elidegenítésének szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.
1. § (1) A rendelet célja, hogy a lakástörvénnyel összhangban szabályozza
a) a lakás bérbeadásának feltételeit,
b) a lakbér mértékére vonatkozó szabályokat, és a lakáshasználati díj emelésének mértékét, feltételeit,
c) a bérlő által a lakásba befogadható személyek körét és a befogadás feltételeit,
d) a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével kapcsolatos szabályokat,
e) a lakásértékesítés feltételeit,
f) a helyiségbérletre vonatkozó rendelkezéseket.
(2) A bérbeadói feladatokat a képviselő-testület látja el, képviselő a polgármester.
2. § (1) A rendelet hatálya Vilmány Község Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és helyiségekre terjed ki.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a fentebb hivatkozott törvény (lakás tv.) és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak.
3. § (1) Az önkormányzat a lakásokat szociális helyzet alapján a 4. §-ban foglalt feltételek szerint, a település szempontjából fontos, közérdekű feladatokat ellátó 5. §-ban foglalt feltételek szerinti szakemberek részére, valamint, költségalapon a 6. § szerinti személyek részére történő bérbeadással hasznosítja.
(2) Az önkormányzat a lakásbérleti jogviszonyt bérleti szerződés alapján hozza létre. Az önkormányzati bérlakás az ingatlan bérleti szerződésben szabályozott ideig adhatja bérbe. A bérlő a határidő lejártát megelőző 30. napig beadott írásbeli kérelemben kérheti az újabb bérleti szerződés megkötését. Ebben az esetben újra vizsgálni kell a jogosultsági feltételek fennállását. A bérlő köteles csatolni kérelméhez a lakbérfizetési kötelezettség teljesítéséről, és a közüzemi szolgáltatóktól beszerzett igazolásokat arra vonatkozóan, hogy díjtartozása nincs, valamint a lakás rendeltetésszerű használatára vonatkozó helyszíni ellenőrzés alapján tett megállapításokat arra vonatkozóan, hogy a bérlő, bérlői kötelezettségeinek eleget tett. Ha a bérlőnek díjtartozása van, részére a lakás legfeljebb 6 hónapra adható bérbe, amennyiben a szolgáltatóval részletfizetési megállapodást kötött. A 6 hónap leteltét követően amennyiben díjtartozását rendezte, úgy részére a lakás ismételten bérbeadható.
(3) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások iránti kérelemről, annak benyújtását követő ülésén dönt a Képviselő-testület.
Önkormányzati bérlakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának jogosultsági feltétele
4. § (1) Önkormányzati bérlakásra az a nagykorú magyar állampolgár jogosult, aki
a) Magyarország területén lakó, vagy tartózkodási hellyel, illetve
b) bejelentett munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló jogviszonnyal, vagy egyéb, rendszeres jövedelemmel rendelkezik, továbbá
c) neki és családjának – a vele költözni kívánó családtagokat tekintve – az egy főre jutó nettó átlagjövedelme nem haladja meg az alábbiakban felsorolt jövedelemhatárokat, valamint
d) Vilmány Község közigazgatási területén egész ingatlan tulajdonnal nem rendelkezik.
e) háztartásban élők száma: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-a: 1 fős háztartás 350 %, 2 fős háztartás 300 %, 3 fős háztartás 250 %, 4 és több fős háztartás 220 %.
f) a pályázatban meghatározott külön feltételeknek megfelel.
(2) Szociális helyzete alapján sem jogosult önkormányzati bérlakásra aki szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közölt, amelyek számára jogtalan előnyt jelentenek.
(3) Szociális helyzet alapján az önkormányzati bérlakások bérbeadása során figyelembe vett szempontok sorrendje. Az igénylő és az igénylővel költöző
1. 1.a háztartás jövedelemforrása;
2. 2.háztartás egy főre jutó jövedelmének alakulása a 4. § (1) bekezdésben meghatározottakon belül;
3. 3.eltartott gyermekek, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személyek száma;
4. 4.gyermekét(-eit) egyedül nevelő szülő;
5. 5.jelenlegi lakhatásának megoldása;
6. 6.lakáskérelmének benyújtási időpontja.
Önkormányzati bérlakás nem szociális helyzet alapján történő bérbeadásának jogosultsági feltétele
5. § (1) Önkormányzati bérlakásra nem szociális alapon jogosult lehet az a nagykorú személy, aki önkormányzati feladatok ellátásához kapcsolódó munkaköri, a település szempontjából fontos, illetve települési közérdekű feladatot lát el.
(2) A nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a kinevezésről, alkalmazásról szóló okirat másolatát, valamint a munkáltató javaslatát, véleményét csatolni kell.
(3) A Képviselő-testület mérlegelési jogkörében eljárva a közérdekű feladat ellátójának legfeljebb 100 %-os mértékű lakbérfizetési kedvezményt biztosíthat.
(4) Amennyiben a kijelölt bérlőnek a határozott időtartam lejárta előtt a település szempontjából fontos, közérdekű munkaviszonya megszűnik, a lakást a jogviszony vagy tevékenység megszűnésétől számított 30 napon belül köteles rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadni.
(5) Nem jelölhető ki az (1) bekezdésben foglaltak szerint önkormányzati bérlakás bérlőjéül az, akinek vagy az igénylővel együtt költözni kívánó családtagjának tulajdonában Vilmány község területén beköltözhető lakása van.
(6) Közérdekű feladatnak tekinthető jelen rendelet alkalmazásában minden olyan, a település érdekét megvalósító közérdekű tevékenység, amely Vilmány Község biztonságát, közigazgatását, oktatását, nevelését, közművelődését, gazdaságát vagy egészségügyét szolgálja.
Önkormányzati bérlakás költségalapon történő bérbeadásának jogosultsági feltétele:
6. § (1) Költségalapon működő lakásbérleti jogviszonyon, állami támogatás mellett megvalósuló lakáscélú ingatlanban bérlőként kiutalt jogviszony értendő.
(2) Költségalapon működő bérlakás bérlőjévé az jelölhető ki, aki:
a) az erre irányuló kérelem benyújtásakor Vilmányban nem rendelkezik egész lakás tulajdonával
b) a kérelem benyújtásának időpontjában korábbi önkormányzati lakásbérletből származó lakbérhátralékkal nem rendelkezik,
c) a bérleti szerződés aláírásával egyidejűleg vállalja, hogy az önkormányzat által megállapított havi bérleti díj 2 havi összegének megfelelő óvadékot egyösszegben az önkormányzat részére megfizet,
d) a lakásba költözők egy főre jutó nettó jövedelme legalább a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-a, és
e) vállalja a Képviselő-testület által e rendelet szerint meghatározott lakbér fizetését.
(3) A Képviselő-testület kérelemre dönthet úgy, hogy az óvadék befizetése alól mentességet biztosít.
(4) Költségalapon működő önkormányzati bérlakás esetén is e rendelet szabályait kell alkalmazni, azzal a kivétellel, hogy a bérleményt a bérlő csak lakás céljára szolgáló helyiségként használhatja, valamint albérletben nem adhatja, a lakásra tartási szerződést nem köthet, a bérleti jogviszony bármilyen okból történő megszűnése esetén a bérlő pénzbeli térítésre, cserelakásra nem tarthat igényt.
Lakásbérleti jogviszony létrejötte
7. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadása során a bérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő írásban foglalt szerződése hozza létre.
(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérleti szerződését Képviselő-testületi felhatalmazás alapján a polgármester köti meg a bérlővel.
(3) A lakás bérlőjéül kijelölt személy/személyek a döntésről szóló értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül köteles a bérbeadót felkeresni és a lakásbérleti szerződést megkötni.
(4) A bérleti szerződésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a bérlet időtartamát,
b) a lakás adatait,
c) a lakás helyiségeinek felszereltségét,
d) a bérlő (bérlőtárs) adatait,
e) a bérleti díjak összegét és bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseket, megfizetésük módját, időpontját,
f) a birtokbaadás időpontját (az erről készült jegyzőkönyv és leltár a szerződés mellékletét képezi),
g) a lakásbérleti szerződés megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket,
h) a lakás önkormányzati tulajdonára történő utalást,
i) a lakásnak e rendelet szerinti típusbeosztását,
j) a 7. § (4) bekezdésben foglalt figyelmeztetéseket.
(5) A bérleti szerződésben a bérlőt figyelmeztetni kell:
a) hogy a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A lakástól történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban, a távollét kezdetétől számított 8 napon belül a bérbeadónak bejelenteni. A bérlő által bejelentett távollét alatt – mely különösen egészségügyi ok, a Ptk. szerinti közeli hozzátartozó ápolása, gondozása, munkahely-változás, tanulmányok folytatása lehet – erre való hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból (pl. egészségi állapotban hirtelen bekövetkezett romlás, munkába állási idő rövidsége miatt) mulasztotta el, és erről a bérebadót felhívására – írásban tájékoztatja. Amennyiben a bérlő a fentieket elmulasztja, a bérbeadó a lakásbérleti szerződését felmondja
b) hogy a bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a bérleményt üres, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadni;
c) a bérlő kötelezettségszegésének jogkövetkezményeire való felhívást;
d) hogy a bérleti szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a fentebb hivatkozott törvény (lakás tv.), és az e rendelet szabályai az irányadóak.
A lakások bérleti és lakáshasználati díja
8. § A bérlő a lakás használatáért lakbért köteles fizetni.
9. § (1) Az önkormányzati lakások szociális helyzet alapján meghatározott bérleti díja 10.000.- Ft/hónap.
(2) A költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérleti díja 10.000.- Ft/hónap.
(3) A bérbeadás évét követően a Képviselő-testület a lakbér mértékét évenként a lakás hasznosítási javaslat keretében felülvizsgálja és meghatározza a következő évi lakbér alakulását, esetlegesen az emelésének összegét.
10. § (1) A bérlő a részére nyújtott külön szolgáltatásért a lakbéren felül külön szolgáltatási díjat köteles fizetni. A díj mértékére és a díjért járó szolgáltatásokra a külön jogszabályok, közszolgáltatási szerződések és a bérleti szerződés rendelkezései az irányadóak.
(2) Külön szolgáltatások körébe tartozik:
a) a vízellátás és csatornahasználat (szennyvízelvezetés) biztosítása;
b) a központos fűtés (táv-egyedi központi fűtés) és melegvíz-ellátás;
c) elektromos áram – ellátás;
d) televízió adók vételének biztosítása;
e) szemétszállítás;
f) a bérleti szerződésben külön megállapodás alapján megjelölt szolgáltatások díja (pl.:
kéményseprési díj)
(3) A bérlő a lakbért a bérbeadó részére a szerződésben meghatározott összegben és időpontban, a külön szolgáltatások díját a külön jogszabályban, közszolgáltatási szerződésben és a bérleti szerződésben meghatározottak szerint köteles megfizetni.
(4) Ha a felek a lakbérben, a lakbérmódosításban, a külön szolgáltatások díjában nem tudnak megegyezni, annak megállapítását az illetékes bíróságtól kérhetik.
11. § Az a személy, akinek a bérbeadóval kötött lakásbérleti jogviszonya megszűnt, vagy lakásbérleti szerződést a bérbeadóval nem is kötött – és más jogcíme sincs a lakás használatára – a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 12 hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 12 hónap elteltével az alábbi emelt összegű használati díjat köteles fizetni:
a) az első évben a havi használati díj másfélszerese,
b) ezt követően minden évben a havi használati díj kétszerese.
A bérleti jogviszony tartalma, a bérlő és bérbeadó jogai és kötelezettségei: A lakás átadása
12. § (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint és komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja birtokba. A lakás a bérlő részére történő átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét a bérlő írásbeli felszólítása ellenére 30 napon belül nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkát helyette és költségére elvégezheti. A szerződésben, ebben az esetben tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, azok kezdésének és befejezésének időpontját.
(2) A lakás átadásakor a bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.
(3) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és lakásberendezések üzemképesek, kivéve, ha az egyes lakásberendezéseket:
a) a bérlővel kötött külön szerződés alapján közműszolgáltató egység biztosítja,
b) a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére a bérlő szerzi be.
(4) A megüresedett lakás bérbeadása esetén a bérlő köteles a lakás komfortfokozatának figyelembevételével a közszolgáltatókkal 15 napon belül szerződést kötni és a közszolgáltatói szerződésének fénymásolatát a bérbeadó részére átadni.
(5) A bérlő köteles a külön szolgáltatási díjakat a lakásbérleti szerződésben, valamint a szolgáltatói szerződésben foglaltak szerint megfizetni.
(6) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – évente legalább egyszer ellenőrzi. A bérlő az arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles. A bérlemény ellenőrzés során a bérbeadó vizsgálja a lakás rendeltetésszerű használatát, a lakáshasználatból adódó szükséges karbantartások elvégzését, valamint a közszolgáltatók felé történő díjfizetési kötelezettség teljesítését.
Karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség
13. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni:
a) az épület karbantartásáról,
b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,
c) a közös használatra szolgáló helyiségek, területek festéséről,
d) a közös használatra szolgáló helyiségek, területek berendezésében keletkezett hibák megszüntetéséről.
(2) A lakás burkolatait, ajtóit, ablakait és a lakásberendezéseit érintő karbantartási, felújítási, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségeinek viselése:
a) a bérlőt terheli a karbantartással, a felújítással kapcsolatos esetekben. A lakás rendeltetésszerű használatában karbantartásnak számít a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos zavartalan, biztonságos üzemelését szolgáló javítási tevékenység, amelyet a használat érdekében el kell végezni, és amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, továbbá a lakás belső festése, mázolása. Felújításnak számít az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama növekszik, műszaki állapota megközelítően vagy teljesen visszaáll. Felújítás a korszerűsítés is, ha az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével az eszköz teljesítőképességét, használhatóságát, gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor is fel kell újítani, ha folyamatos, rendszeres karbantartás mellett az eszköz oly mértékben elhasználódott, hogy a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti.
b) a bérbeadót terheli a pótlással, a cserével kapcsolatos esetekben.
(3) Szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén a (2) bekezdésben említett munkák elvégzése a bérlőt terheli.
(4) Ha a lakásban, a lakásberendezésben, továbbá épületben, az épület központi berendezésében a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt keletkezik kár, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti függetlenül a bérbeadás jogcímétől.
(5) Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.
A lakás átalakítása, korszerűsítése
14. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérbeadó és a bérlő megállapodhat abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik. A bérlőnek a munka megkezdése előtt, a bérbeadó hozzájárulását a bérbeadótól legalább 30 nappal kérnie kell.
(2) A bérbeadó hozzájárulásának megadása esetén köteles bekérni a bérlő által elvégezni kívánt munka várható költségét, a munka jellegétől függően a műszaki leírást és tervrajzát.
(3) Ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt munkát a bérbeadói hozzájárulás és szüksége esetén hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti a bérlőt az eredeti állapot helyreállítására.
(4) Ha a bérbeadó – a hozzá benyújtott iratok alapján – a hozzájárulási kérelem benyújtását követő 30 napon belül nem nyilatkozik, a bérbeadó részéről a munka elvégzéséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
(5) Amennyiben az (1) bekezdésben említett munkák elvégzése következtében a lakás alapterülete, vagy komfort fokozata megváltozik, az eredeti szerződés, valamint a lakbér összegét a megváltozott állapotnak megfelelően módosítani kell.
(6) Amennyiben a megállapodás értelmében a bérlő az átalakítást, korszerűsítést saját költségére végezteti el, a munkák számlákkal igazolt költségeinek bérbeszámítását kérheti abban az esetben, ha az átalakítási, korszerűsítési munkálatokhoz a bérbeadó előzetesen hozzájárult.
(7) A lakás
a) átalakításának számít:
aa) a lakás műszaki megosztása, alapterületének és lakószobák számának megváltoztatása (bővítése, csökkentése),
ab) a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának, illetőleg rendeltetésének megváltoztatása;
b) korszerűsítésének számít:
ba) egyedi gáz-, vagy elektromos fűtő, illetőleg melegvíz szolgáltató berendezés felszerelése, továbbá
bb) a lakás komfortfokozatát növelő egyéb építési-szerelési munkák elvégzése.
(8) Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy annak költségének megtérítésére.
A lakásba fogadás szabályai, feltételei
15. § A bérlő a fentebb hivatkozott törvény 21. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével, a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be;
a) a) az élettársát;
b) b) a testvérét
c) c) a bérleti jogviszony folytatására egyébként nem jogosult unokáját, feltéve, ha a befogadni kívánt személy, vagy személyek Vilmány Községben beköltözhető lakással nem rendelkeznek, és ha a befogadás után a család minden tagja részére legalább 6 m² nagyságú lakóterület még biztosítható.
A bérleti jogviszony megszűnése és a lakás visszaadása
16. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnik:
a) határozott időre kötött szerződések esetén, ha az arra jogosult nem kérte a bérleti szerződés megújítását;
b) a a fentebb hivatkozott törvényben foglalt feltételek bekövetkeztével, valamint
c) a a fentebb hivatkozott törvény erejénél fogva.
(2) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő külön felszólítás nélkül és mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül a lakást köteles rendeltetésszerű állapotban visszaadni a bérbeadónak
(3) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakberendezések tényleges állapotát, illetőleg az esetleges hibákat, hiányosságokat és a megállapításokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, leltárt kell felvenni.
(4) Nyilatkoztatnia kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megtérítésének a módjáról és határidejéről.
(5) Ha a volt bérlő a hibák, a hiányosságok megszüntetéséről, illetve ezek ellenértékének megtérítéséről nem nyilatkozik, vagy a bérbeadó azt nem fogadja el, a lakás visszaadásától számított 30 napon belül bíróságtól kérheti a volt bérlő kötelezettségének megállapítását.
(6) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a bérlőt terhelő helyreállítási munkákat a bérlő költségére a bérbeadó végzi el.
(7) A volt bérlő mindaddig, amíg az (2) bekezdésben meghatározott módon a bérbeadónak át nem adja, köteles e rendelet szerinti lakáshasználati díjat, továbbá a lakással kapcsolatos külön szolgáltatási díjat megfizetni.
(8) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha
a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig, a különszolgáltatások díjat e rendeletben, közszolgáltatási szerződésben, vagy a bérleti szerződésben foglaltak szerint nem fizeti meg,
b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges bérlői kötelezettségét nem teljesíti,
c) a bérlő vagy vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak,
d) a bérlő vagy vele együtt lakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiségeket, illetőleg a területet rongálják, vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják.
Jogcím nélküli lakáshasználat
17. § (1) A jogcím nélküli lakáshasználó a jogviszonya rendezéséig, illetve a lakás bérbeadónak történő visszaadásáig a bérbeadó részére használati díjat köteles fizetni.
(2) A használati díj a jogcím nélküli használat kezdetét követő hónap első napjától számított hat hónapig a lakásra megállapított havi bérleti díjjal azonos összeg.
(3) A jogcím nélküli lakáshasználat hatodik hónapjának elteltével a használati díj a lakásra megállapított bérleti díj 150%-a, amely minden további hónappal a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetén megállapított használati díj 10%-ával emelkedik.
(4) A használati díjat a lakbér megfizetésére vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni.
(5) A jogcím nélküli lakáshasználó lakáshasználata során, illetve annak megszűnését követően is felel mindazon kárért, amelyet a jogcím nélküli lakáshasználatával okozott.
Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete
18. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait az alábbiakban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Önkormányzati helyiség pályázati eljárás lefolytatása után, határozott időre adható bérbe.
(3) A pályázati eljárás lefolytatása a polgármester feladata.
(4) A pályázati eljárás lefolytatása az alábbi esetekben mellőzhető:
a) nonprofit szervezetek részére, feladataik ellátása érdekében biztosított helyiségek bérbeadása,
b) egy hónapnál rövidebb időtartamra történő bérbeadás, vagy
c) kiemelt társadalmi cél (különösen munkanélküliek, fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) érdekében tevékenységet folytató gazdasági társaság vagy szervezet részére történő bérbeadás.
(5) A pályázati eljárás lefolytatása nélkül bérbe adott helyiségek bérleti díja a képviselő-testület által meghatározott induló bérleti díjnak megfelelő összeg. A (3) c) pontban foglalt esetben az önkormányzati helyiség ingyenes használatba is adható határozott időre, legfeljebb kettő évre, amely helyiségbérleti szerződés ismételten – több alkalommal is - megköthető.
(6) Önkormányzati feladatot ellátó intézmény használatában (kezelésében) lévő helyiség legfeljebb egy évre történő bérbeadásáról az intézmény vezetője a polgármester egyetértésével dönt. Ennél hosszabb, de legfeljebb 5 éves időtartamra szóló bérleti szerződés érvényességéhez a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.
(7) Önkormányzati tulajdonú helyiséget kizárólag annak lehet bérbe adni, akinek a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn az önkormányzattal szemben tartozása.
A pályázati eljárás
19. § (1) A helyiség bérbeadásáról, a pályázat induló bérleti díjáról, a hirdetmény (2) bekezdés a-e) pontjai tartalmáról a képviselő-testület dönt.
(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét (település, utca, házszám), alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát,
b) a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely, stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését,
c) a bérleti szerződés időtartamát,
d) a fizetendő bér minimális mértékét,
e) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez esetlegesen szükséges, a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget, és
f) a pályázati ajánlat benyújtásának a módját, helyét és határidejét, a helyiség megtekinthetőségének időpontját.
g) a pályázat kiírásában meghatározott specifikumokat
(3) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát,
b) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.
(4) A bérlőt a Képviselő-testület a pályázati határidő lejártát követő testületi ülésén választja ki.
(5) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségekre azonos, vagy hasonló tevékenységet folytató igénylők közül írásbeli közös kérelmük alapján bérlőtársi szerződés is köthető.
(6) Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtársa az egész helyiség bérlőjévé válik.
(7) A Képviselő-testület jogosult a bérleti díjat minden évben felülvizsgálni.
A felek jogai és kötelezettségei
20. § (1) A bérbeadó kötelezettsége az épület külső és fő épületszerkezetének felújítása.
(2) A bérlő kötelezettsége:
a) a helyiség burkolatainak, nyílászáróinak, berendezéseinek karbantartása, felújítása, cseréje,
b) homlokzati nyílászárók felújítása, cseréje, karbantartása,
c) az épületen, helyiségen belüli elektromos és épületgépészeti hálózatának karbantartása, felújítása, cseréje,
d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,
e) mindazon feladatok, melyek elvégzése nem a bérbeadó kötelezettsége.
(3) A bérbeadónak nem feladata a helyiségben folytatni kívánt tevékenységhez a helyiséget átalakítani, felszerelni, illetve berendezni és az ahhoz kapcsolódó szükséges felújításokat elvégezni.
(4) Az átalakítási munkálatokhoz a bérlő köteles a bérbeadó hozzájárulásáról, valamint a hatósági engedélyek beszerzéséről gondoskodni.
(5) A bérlő nem követelheti a bérlemény használatával kapcsolatban saját érdekében ráfordított költségeinek megtérítését. Amennyiben a bérlő előzetes írásos hozzájárulás nélkül végez átalakítást a bérleményen, a bérbeadó elrendelheti az eredeti állapot visszaállítását.
(6) A bérlő köteles a helyiségre és abban folytatni kívánt tevékenységgel kapcsolatban biztosítási szerződést kötni.
(7) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadás-átvétel állapotának megfelelően leltár szerint köteles visszaadni bérbeadónak.
21. § A helyiség albérletbe nem adható, és el nem cserélhető. A helyiségek használata másnak sem egészben, sem részben, semmilyen jogcímen át nem engedhető. E szabály megszegése rendkívüli felmondási okként vehető figyelembe.
A bérleti jogviszony megszűnése
22. § (1) A bérleti szerződést a felek közös megegyezéssel a következő hónap utolsó napjával megszüntethetik.
(2) A helyiségbérleti szerződés felmondására írásban, mindkét fél, indokolás nélkül jogosult. A felmondási idő 3 hónap.
(3) A bérleti szerződés megszűnik:
a) amennyiben a bérelt helyiségben folytatott tevékenységgel kapcsolatban bármilyen nemű hatósági intézkedést foganatosítottak, úgy a bérbeadó Önkormányzat a bérleti szerződést jogosult az intézkedésről való tudomásszerzést követő 15 napon belül felmondani.
b) amennyiben a bérelt helyiségben folytatott tevékenység hatósági ellenőrzése kapcsán a bérlő az ellenőrzés során megállapított hiányosságoknak a hatóság által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, a bérbeadó Önkormányzat 30 napos felmondási idővel felbonthatja a bérleti szerződést.
(4) Felmondás esetén a bérlőt cserehelyiség nem illeti meg.
Adatvédelemre vonatkozó rendelkezések
23. § (1) A bérbeadó – jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében szükségesek, illetőleg azon adatokat, melyek ezzel kapcsolatosan a tudomására jutottak.
(2) E rendeletben előírt adatszolgáltatásra – elsősorban jövedelmi, vagyoni helyzetükre vonatkozóan - kérelmezőt, a bérlőt, valamint a bérlővel együtt lakó, vagy vele együtt költöző személyeket a tulajdonos, illetve a bérbeadó felhívhatja, melynek köteles eleget tenni.
(3) A bérlakások és helyiségek tekintetében a tulajdonos önkormányzat (polgármesteri hivatal), valamint a bérbeadó az (1) és (2) bekezdés alapján tudomására jutott adatokra vonatkozóan köteles betartani az adatvédelmi jogszabályokat, az ebből adódó bárminemű jogsérelemért felelősséggel tartozik.
Önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítésének közös szabályai
24. § (1) Az önkormányzat tulajdonában levő, jogszabály alapján elővásárlási joggal nem érintett lakások és helyiségek elidegenítésére a Képviselő-testület egyedi döntése alapján kerülhet sor.
(2) A helyiség elidegenítésére vonatkozó szerződés részleteiről a Képviselő-testület jelen rendelet, valamint a mindenkori vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével, esetenként, egyedileg dönt.
Hatályba léptető rendelkezések
25. § E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba rendelkezéseit a hatályba lépésekor fennálló jogviszonyokra és a hatályba lépésekor már elbírált jogviszonyokra, pályázatokra kell alkalmazni.
26. § Ez a rendelet 2022. szeptember 10-én lép hatályba.