1. § (1) A rendelet célja, hogy Vilmány község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, vagy magatartástól tartózkodni.

(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodnia.

(5) A település egész területén a szervezett szemétszállításról közszolgáltató gondoskodik, egyéni szerződés alapján.

(6) Törekedni kell a község virágosítására, az esztétikai környezet további kialakítására.

2. § (1) Települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék

(2) Háztartási hulladék (szemét): a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakás közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl. a salak, (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, a söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a rendelet alkalmazása szempontjából szokásosnak minősülő mennyiséget, mely 15 liter.

(3) Nem háztartási szemét: az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, a hó, a sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, valamint a nem lakás céljára szolgáló épületekben (irodákban, intézményekben, üzemekben, üzletekben stb.) és a hozzájuk tartozó területen, továbbá a vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az működési tevékenység gyakorlása során keletkezett-e vagy sem.

(4) Egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb., valamint az azokhoz tartozó területeken, vagy közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét) az ipari tevékenység során keletkező, a b) pontot meghaladó mennyiségű hulladék, építési törmelék.

(5) Köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a köztér tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése

(6) Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosságmentesítése,vagy pormentesítése

(7) Kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása.

3. § (1) Minden környezeti elemet (föld, víz, levegő, élővilág, épített környezet) önmagában és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével is védeni kell.

(2) A környezeti elemek védelme: azok minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint arányaik, és folyamataik védelmét jelenti.

4. § (1) A föld védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat, az észszerűség határain belül megtett vagy tervezett műveleteket a föld felszínére, a felszín alatti rétegekre, a kőzetekre és az ásványokra is alkalmazni kell.

(2) A föld felszínén és a földben csak olyan tevékenység folytatható, amely annak minőségét nem szennyezi, az adott területen szükséges optimális mennyiséget nem veszélyezteti.

5. § (1) A vízvédelem célja a felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyiségének és minőségének megőrzése. A vizek védelme a felszíni és felszín alatti vizekre, továbbá azok medreire és partjaira terjed ki. A vizeket – azok megóvása érdekében – minden olyan behatástól védeni kell, mely káros az ember egészségére és a népgazdaság szempontjából a vizek szabályozott levezetésére, a vizek mennyiségére és minőségére, valamint felhasználására.

(2) A mennyiségi védelem alapelve, hogy mind az ivóvíz minőségű, mind pedig az egyéb vizek iránti igények kielégítésénél a vízhasználat engedélyezése során a tényleges vízfelhasználásban az ésszerű takarékosságnak kell érvényesülni.

(3) A minőségi vízvédelem alapelve a vizek fertőzésének és káros szennyezésének tilalma. A vizek fertőzésén a vizeknek az egészségre ártalmas anyagokkal való szennyeződését kell érteni, a vizek káros szennyezésén pedig azok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságának, vagy természetes minőségének káros megváltoztatását.

(4) A vizekbe szennyező hatású – de azok fertőzést vagy káros szennyeződést elő nem idéző anyagokat csak a vízügyi hatóságnak, az egészségügyi szervek szakvéleménye és azok által megállapított előírások alapján lehet bevezetni. Olyan termelő vagy szolgáltató egységet, amely működése során a vizek fertőzését és káros szennyeződését idézheti elő, csak szennyvíztisztító berendezéssel, illetve ahhoz kapcsolva szabad építeni és üzemben tartani.

6. § (1) Nem közüzemi vízellátó mű részét alkotó vagy nem nagyüzemi öntözés vízellátását biztosító kút csak akkor létesíthető és az abból nyert víz csak akkor hasznosítható, ha a kút

(2) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése értelmében a jegyző engedélye szükséges a kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

(3) Az ivóvizet szolgáló kút, valamint a használt forrás környezetét a víz szennyeződésének megakadályozása céljából különleges gonddal kell tisztán tartani, és meg kell védeni az esetleges szennyeződéstől. Ivóvizet szolgáló kút környékén olyan létesítményt, amely a kút vizét, vagy talajon keresztül a talajvizet szennyezheti, csak a közegészségügyi és építésügyi jogszabályokban meghatározott távolságban szabad létesíteni.

(4) Az ivásra alkalmatlan közhasználatú kutat vagy forrást a közegészségügyi-járványügyi felügyelő javaslata alapján a tulajdonosnak a „NEM IVÓVÍZ” feliratú táblával kell megjelölni.

7. § (1) E rendelet alkalmazásában: avar és kerti hulladék a lehullott lomb, fű, szár, levél, kaszálék, metszési hulladék, gaz-és egyéb növényi maradványok;

(2) A kerti hulladék ártalmatlanításáról lehetőleg újrahasznosítással és komposztálással kell gondoskodni.

(3) Belterületen a kerti hulladék égetése megfelelő légköri viszonyok mellett (derült ég és szélmentes idő) szeptember 30-tól május 15-ig terjedő időszakban

(4) Tűzgyújtási tilalom esetén akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt a jelen, vagy egyéb jogszabály megengedi.

(5) Ködös időben, vagy 36 km/óra (10 m/sec) sebességet meghaladó szél esetén tilos az égetés.

(6) Avart és kerti hulladékot csak olyan helyen szabad égetni, ahol az égetés a személyi biztonságot nem veszélyezteti, vagyoni kárt nem okoz, a hő és füst az égetés környezetében lévő zöld növényeket nem károsítja. Égetni a szomszédok előzetes tájékoztatása mellett és túlzott zavarása nélkül szabad.

(7) A szomszédos telken lévő épülettől 10 m, saját telken lévő épülettől 5 m, szalma-és szálastakarmány kazlaktól 20 m távolságon belül égetni tilos.

(8) Az égetést olyan 18 éven felüli személy végezheti, aki fizikailag és szellemileg is alkalmas, aki nem áll szeszesital, vagy egyéb, a cselekvőképességet befolyásoló anyag vagy szer hatása alatt, illetve aki képes arra, hogy veszély esetén megfelelően tudjon cselekedni.

(9) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. A szabadban meggyújtott tüzet felügyelet nélkül hagyni tilos.

(10) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni (vízzel, földtakarással, stb.), a helyszínt és annak környezetét át kell vizsgálni, és minden olyan körülményt meg kell szüntetni, ami tüzet okozhat.

(11) A kerti hulladék égetése kizárólag az ingatlan tulajdonosának tudtával és jóváhagyásával végezhető.

(12) Tilos a kerti hulladék égetése elektromos, távközlési és gázvezetékek 10 méteres övezetén belül.

(13) Az égetés helyszínén készenlétben tartani vagy megszerelt kerti locsolótömlőt, vagy legalább 50 l oltóvizet, vagy egy darab 34 A jelzésű, vizsgálati tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket, továbbá lapátot, ásót, vasvillát vagy egyéb kézi szerszámot, amellyel a tűz terjedése megakadályozható.

(14) Tilos az égetés közút mellett, az út tengelyétől számított 20 méteren belül. Az égetés a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetheti, a látótávolságot nem csökkentheti.

(15) Tilos az avar és kerti hulladék égetése hivatalok, egészségügyi és gyermekintézmények, kulturális és közösségi intézmények, sportlétesítmények 100 m-es környezetében, az intézmény működési ideje alatt.

(16) Tilos az égetés folyamatának gyorsítása céljából légszennyező, bűzös, vagy tűzveszélyes segédanyagot (pl.: benzin, gázolaj, hígító) használni. Az égetett avar és kerti hulladék nem tartalmazhat más, kommunális, illetve ipari hulladékot (műanyag, gumi, spray, festék, permetszer, stb.).

(17) A külterületi tűzgyújtás és égetés szabályait az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szabályozza.

(18) A település belterületén a közúti forgalomban részt nem vevő benzin-, gáz-, vagy gázolaj üzemű gépjármű motorját – kivéve a helyhez kötött munkavégzés eseteit – 10 percnél hosszabb ideig járatni nem szabad.

(19) A levegőtisztaság-védelmi helyi feladatok ellátása tekintetében az ide vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

8. § Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. A település épített környezetét az arra vonatkozó törvényben az önkormányzat a településrendezési tervében és az építési szabályzatokban foglalt előírások szerint a környezet – és természetvédelmi követelményekkel összhangban minden, vele bármilyen kapcsolatba kerülő személynek és szervezetnek védeni kell.

9. § (1) A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre, ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud vagy nem kíván felhasználni.

(2) A települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására, elhelyezésére és ártalmatlanítására e rendelet előírásait kell alkalmazni.

10. § (1) A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet értelmében, ha a következő tulajdonságok közül legalább eggyel rendelkezik, a HP4, HP5, HP6, HP7, HP9, HP10, HP11 és a HP14 veszélyességi jellemzőkre vonatkozó, nemzeti ökotoxikológiai (biológiai) minősítési paraméterek alapján az 1357/2014/EU rendelet mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzőkkel rendelkező hulladéknak kell tekinteni.

(2) Az, akinek a tevékenysége során vagy következtében veszélyes hulladék keletkezik, köteles az erre vonatkozó jogszabályokban előírt tárolási, kezelési, gyűjtési és ártalmatlanítási feladatokat ellátni vagy elvégeztetni, a nyilvántartásokat vezetni, bejelentési és egyéb kötelezettségének eleget tenni.

11. § (1) A település területén a megengedettnél nagyobb zajt vagy rezgést okozó tevékenység folytatására engedély nem adható ki, a telepítés nem engedélyezhető. A meglévő ipari és egyéb létesítmények csak a vonatkozó jogszabályok, szabványok és előírások betartásával üzemeltethető.

(2) A zaj- és rezgésvédelem tekintetében a jogszabályokban közzétett hatályos szabványok előírásait kell betartani.

12. § (1) A településen sugárzó anyagot és készítményt előállítani, feldolgozni, forgalomba hozni, szállítani, felhasználni, begyűjteni, tárolni, továbbá sugárzó anyagot tartalmazó hulladékot feldolgozni, szállítani, illetve véglegesen elhelyezni, valamint az ionizáló sugárforrást tartalmazó, illetve ionizáló sugárzást kibocsátó műszereket és berendezéseket gyártani, felhasználni és üzemeltetni csak az illetékes hatóság által kiadott engedély birtokában szabad.

(2) Fokozott sugárterhelés vagy sugárártalom, továbbá sugárzóanyaggal történt szennyezettség gyanúját az egészségügyi hatóságnak jelenteni kell.

(3) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, hulladékot, trágyát, rongyot) tűz-, por- és csepegésmentesen szabad szállítani.

(4) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásakor, illetve szállítása közben a közterület beszennyeződne, annak előidézője köteles a közterületet azonnal megtisztítani.

13. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, ténylegesen használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól megtisztítsák.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosságmentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(3) Közterületeken szemetet, hulladékot elszórni, eldobni vagy egészségre ártalmas folyadékot kiönteni, kivezetni nem szabad. A közterületet eltorlaszolni, felszántani, a közlekedést akadályozni, közlekedők testi épségét veszélyeztetni tilos.

(4) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(5) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(6) Az ingatlan előtti járda tisztántartása és a járdák szintre hozása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátóipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztán tartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(7) Boltok, üzletek, elárusítóhelyek előtt és környékén lévő közterületen a szeszesital fogyasztása tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik a közterületen elhelyezett és közvetlenül a közterületen árusítást végző elárusítóhelyek közvetlen környezetére, valamint egyéb rendezvények során ideiglenesen települő elárusítóhelyek környékére.

(8) A ténylegesen használó, illetve a tulajdonos kötelessége a belterületi burkolt és burkolatlan utak, a járda mellett növő gaz kiirtása, a füves rész kaszálása, az árokból a hordalék kitakarítása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése. Ugyancsak köteles a járda mellé ültetett gyümölcsfákat legallyazni és megfelelően gondozni a gyalogos és a közúti közlekedés zavartalansága érdekében. E munkák során keletkező hulladék (szemét) az úttesten nem helyezhető el.

(9) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt, darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztán tartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(10) A járda és a közút síkosságmentesítését a tisztán tartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

(11) A járdák tisztítását folyamatosan el kell végezni. Ott, ahol járda nincs, a tisztántartási kötelezettség szempontjából az ingatlan előtt lévő 1 méter széles területsávot kell járdának tekinteni a belterületen.

(12) Balesetveszély elhárítása érdekében Vilmány Község Önkormányzata kényszereltakarítást végeztethet a tulajdonos vagy használó költségére.

14. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztán tartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban és tisztán tartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos. Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni vagy bevezetni tilos.

15. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodnia az általa elfoglalt terület tisztán tartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára, más tulajdonában lévő ingatlanra salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni. Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

16. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

17. § (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.

18. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élő fákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

19. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozóhelyek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.) szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos, ugyanezen területen állatot legeltetni tilos.

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(3) Aki közterületet, kirándulóhelyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos.

(5) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

(6) Közterületen történt állat - elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – az önkormányzat hivatalánál azonnal be kell jelenteni.

(7) Eb, macska, baromfi, továbbá háromhetesnél fiatalabb szopós bárány, kecskegida, malac és borjú tetemét legalább 80-100 cm földtakarással, évente legfeljebb 50 kg tömegig az állattartó a saját telkén – eláshatja. A felsoroltnál nagyobb testtömegű állatok tetemét engedélyezett állati hulladék-gyűjtő helyre, gyepmesteri telepre kell szállítania. Amennyiben a tulajdonos ezen, kötelezettségének nem tesz eleget, az állati hulla elszállításáról, ártalmatlanításáról az állat tulajdonosának költségére az önkormányzat gondoskodik. Ha a tulajdonos ismeretlen, az ártalmatlanná tételről az önkormányzat saját költségére köteles gondoskodni.

20. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos.

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt követő 10 méteres területsáv tisztán tartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállíttatni.

21. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.

22. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjárműforgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

(3) A járdáról a havat, ha szükséges naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.

23. § (1) Az önkormányzat közigazgatási területén a települési szilárd hulladék összegyűjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése az önkormányzat által kötött megállapodás alapján a Zempléni Z.H.K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Nonprofit Kft. (továbbiakban: szolgáltatást végző szerv) által végzett – köztisztasági közszolgáltatás útján történik.

(2) A szolgáltató a háztartási hulladék elszállítását egységesen hetente egyszeri alkalommal végzi.

(3) A köztisztasági közszolgáltatást, a hulladékszállítást, az ingatlanok használója köteles igénybe venni és erre vonatkozó szerződést kötni a közszolgáltatóval. A szolgáltató a rendszeres szemétszállításba bevont valamennyi ingatlantulajdonos tekintetében rendszeresen köteles teljesíteni.

(4) Ha a teljesítés a szolgáltató hibájából marad el, köteles a szemetet a következő munkanapon elszállítani.

24. § (1) Az ingatlan használója, illetve tulajdonosa a háztartási hulladékot köteles közszolgáltatáshoz rendszeresített hulladékgyűjtő edénybe (kukába) az ingatlan előtt elhelyezni, oly módon, hogy az elszállítható legyen.

(2) A szemétgyűjtő edény és műanyag zsák beszerzése, pótlása, javítása, tisztán tartása, fertőtlenítése a tulajdonos, illetve a használó kötelessége.

(3) Szemetet felhalmozni nem szabad, azt a megadott szemétszállítási napon elszállítás céljából a szolgáltatást végző szerv rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A szemétgyűjtő edénybe nem szabad mérgező, robbanó, folyékony vagy egyéb olyan anyagokat elhelyezni, amely veszélyezteti a szolgáltatást végző dolgozók testi épségét és egészségét, vagy a szállítójárműben rongálódást okozhat.

(5) Ha a szolgáltatást végző szerv dolgozója azt észleli, hogy a gyűjtőedénybe vagy műanyag zsákba olyan tárgyakat helyeztek el, amely nem minősül szállítható szemétnek, annak szállítását megtagadhatja.

(6) A szolgáltatást végző dolgozóknak a gyűjtőedények megrongálása nélkül kell a szemétszállítással kapcsolatos feladatokat ellátni.

(7) A rendszeres szemétszállításba be nem kapcsolt területeken keletkezett háztartási hulladék környezetvédelmet nem sértő elszállítása, illetve ártalmatlanítása az ingatlan tulajdonosának (használójának) a feladata.

25. § (1) Házhoz menő szelektív hulladék műanyag üvegek, papír, konzerves doboz (sárgazsák) bármilyen áttetsző (nem fekete) zsákban is kihelyezhető, elszállítása havonta két alkalommal a megadott időpontok szerint.

(2) Akinél rothadó vagy bűzös szemét, hulladék keletkezik, annak elszállításáról és megsemmisítéséről haladéktalanul gondoskodnia kell.

26. § (1) Lakásra és tartózkodásra szolgáló épületek közösen vagy idegenek által is használt részeinek (udvar, kapubejáró, folyosó, terasz, illemhely előtere, stb.) tisztántartásáról az épület tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni.

(2) A lakás, (lakás céljára használt helyiség) úgyszintén az ehhez tartozó mellékhelyiségek (konyha, fürdőszoba, illemhely, pince, stb.) tisztántartásáról – rendszeres takarításáról, szemét eltávolításáról, valamint a lakásban és a benne lévő bútorokban esetleg előforduló rovarok rendszeres irtásáról – a lakás bérlője, tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni.

(3) Ha alaposan feltehető, hogy a (2) bekezdésben említett valamely helyiség tisztántartása nem megfelelő, s az a közegészségügyet veszélyezteti, Vilmány Község Önkormányzata köteles a tisztiorvosnak bejelentést tenni a szükséges intézkedés megtétele céljából.

27. § (1) Minden huzamosabb emberi tartózkodásra szolgáló épülethez, valamint minden olyan területen, ahol tömegforgalom bonyolódik le, - vendéglátó -, szórakozóhelyek, forgalmas közterületek – elegendő számú illemhelyet (vizeldét) is kell létesíteni.

(2) Illemhely létesítéséről az épület, intézmény, üzem tulajdonosa (fenntartója), közterületen pedig Vilmány Község Önkormányzata gondoskodik. Illemhely létesítése építési engedély köteles.

(3) A közintézményekben, vendéglátó-, szórakozóhelyeken és minden más nagyobb tömeg befogadására alkalmas nyilvános helyen az illemhelyek tisztántartására fokozott gondot kell fordítani. Vízöblítéses illemhelyek előterében folyóvizes kézmosó berendezés felszerelése mellett WC-papír, szappan, kéztörlő biztosítása szükséges.

(4) Az illemhelyek, latrinák űrgödrét a szükséghez képest ki kell üríteni, és tartalmát el kell szállítani. Kézi eszközzel történő tisztítást október 1-től március 30-ig este 20 órától hajnali 5 óráig, április 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakban pedig este 22 órától hajnali 4 óráig szabad végezni. Ez a korlátozás a tőzeggel, vagy más nedvszívó anyaggal kezelt űrgödörre nem vonatkozik. A tőzeggel kezelt ürüléket nem szabad közterületen még ideiglenesen sem lerakni. Az időbeni korlátozás a gépi eszközzel történő tisztításra nem vonatkozik.

28. § (1) Ivóvizet szolgáltató kút, közkifolyó környékét úgy kell kiképezni, hogy az elcsurgó víz a kútba, illetve a forrásba vissza ne folyhasson. Az elcsurgó víz elvezetéséről a kút fenntartójának kell gondoskodni.

(2) Az ivóvizet szolgáltató kút fenntartójának kell gondoskodni az elcsurgó víz elvezetéséről. Az ivóvizet szolgáltató kút, közkifolyó környékén mosakodni, gépjárművet mosni, állatokat itatni, vagy más, környezetet szennyező tevékenységet folytatni tilos.

(3) Ásott kútba csapadéklevet vagy szennyvizet vezetni tilos.

(4) Az ivásra alkalmatlan szennyezett, fertőzött vizet szolgáltató közhasználatú kutat a Polgármesteri Hivatalnak a (közegészségügyi és járványügyi felügyelő véleményével egyezően) „nem ivóvíz” feliratú táblával kell ellátni.

(5) Az ásott- és fúrt kutakból kitermelt víz ivóvízként csak negatív vízminta eredmény megléte esetén fogyaszthatók.

29. § (1) Minden üzemi, gazdasági és lakóépület használója köteles az ingatlan területén a legyek, rovarok irtásának végrehajtásáról és elszaporodásának megelőzéséről saját költségén gondoskodni, különös tekintettel a trágya- és szemétdombokra, tároló helyekre és állattartó épületekre.

(2) Vilmány Község Önkormányzata szükség esetén általános légy- és rovarirtást rendelhet el. A légyirtó (permetező, porozó anyag) beszerzéséről és alkalmazásáról az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles rendszeresen gondoskodni, évente legalább egyszer.

(3) A rágcsálók, egerek, patkányok stb. elszaporodásának megakadályozása a lakosság kötelessége. A rágcsálók nagymérvű elszaporodását vagy tömeges elhullását az ingatlan tulajdonos (használója), illetve az ilyen körülményt észlelő lakosok a Polgármesteri Hivatalnak kötelesek bejelenteni.

(4) A rágcsálók nagyfokú elszaporodása esetén Vilmány Község Önkormányzata általános nagytakarítást és rágcsálóirtást rendelhet el.

(5) A szúnyogtenyész helyek megszüntetése (belvizek, tócsák, vízpangások levezettetése) a közterületen Vilmány Község Önkormányzata által megbízott, egyéb ingatlanokon pedig az ingatlan tulajdonosa (használója) kötelessége.

30. § (1) A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló rendelet alapvető szabályait megsértő magatartás elkövetőjével szemben

(2) A bírság mértékének megállapítása során figyelembe kell venni a szabály megsértésének a súlyát, a cselekmény ismétlődését, az elkövető vagyoni és jövedelmi viszonyait.

(3) Amennyiben a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló rendelet alapvető szabályait sértő magatartás csekély súlyú, bírság helyett figyelmeztetés is alkalmazható.

31. § Ez a rendelet 2024. augusztus 1-jén lép hatályba.