Vizsoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2016. (XII. 29.) önkormányzati rendelete

Vizsoly Község HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL szóló 4/2012. (IX.13.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2016. 12. 30

Vizsoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2016. (XII. 29.) önkormányzati rendelete

Vizsoly Község HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL szóló 4/2012. (IX.13.) önkormányzati rendelet módosításáról

2016.12.30.

Vizsoly község Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 7. és 8. §-aiban foglaltakra tekintettel, a 314/2012. (XI.8.) Kormány rendelet (a továbbiakban: Kormány rendelet) 11-14 és 16. §-ai előírásai szerint, a Kormány rendelet 40. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály Állami Főépítész, a Kormány rendelet 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szervek és a partnerségi címlista (1. számú melléklet) szerint érintett önkormányzatok, civil szervezetek véleményét kikérve, az építés helyi rendjében biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja: Vizsoly község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 4/2012. (IX.13.) önkormányzati rendelete 1 - 40. §-ai helyébe a következő rendelkezés lép.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § Jelen településrendezési, szabályozási előírások hatálya Vizsoly község közigazgatási területére terjed ki.

A rendelet alkalmazása

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni, illetve erre építésügyi hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak, e rendelet valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településszerkezeti terv és a tervezett Hernád-menti Tájvédelmi Körzet vonatkozó településrendezési előírásainak együttes alkalmazásával lehet.

(2) A területek felhasználásának, a telkek alakításának, továbbá az építésnek a feltételét és módját meghatározó településrendezési tervek:

a) az 1:10000 méretarányú szerkezeti terv és

b) az 1:2000 méretarányú szabályozási terv.

Szabályozási elemek

3. § (1) A szabályozás elemei az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) sz. Kormányrendeletben (továbbiakban: OTÉK) és e rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott szabályozási eszközök területi alkalmazásával jönnek létre.

(2) A szabályozási elemek csak a Helyi Építési Szabályzat és a szabályozási terv módosítása során változtathatók meg.

II. Fejezet

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK - A területek lehatárolása, tagozódása, terület-felhasználása, kialakítása

4. § (1) A beépítésre szánt terület-felhasználások: Vizsoly esetében - mivel a településen jól elhatárolhatók a különböző övezettípusok - eléggé természetesnek tűnik a törvény által előírt utasítások övezeti mintákon keresztül való bemutatása, 1. melléklet. Ezek alapján az építési előírások a következők:

a) Falulsias lakóterület (Lf): A különböző beépítési mód, az eltérő épületmagasság, valamint telekméret alapján megkülönböztethető falusias lakóterületek:

aa) Kistelkes régi falurész: A beépítés módja: Oldalhatáron álló; A telek maximális beépíthetősége: 30%; Maximális épületmagasság: 4,5 m; Minimális telekméret: Kialakult/1000m2; Telekhasználat, védettségi besorolás: Védendő telekosztás; Tömegképzés, architektúra: Maximálsi 8 m széles utcai oromfal, utcavonalra merőleges nyeregtetővel; Egyéb: Udari pincék és pincelejáratok, valamint kutak védőépületei megtartandók és védendők.

ab) Nagytelkes régi falurész: Lf 4,5/7,5 K/1000 O 30, A beépítés módja: Oldalhatáron álló; A telek maximális beépíthetősége: 30%; Maximális épületmagasság: 4,5/7,5 m utcai épület / gazdasági épület; Minimális telekméret: Kialakult/1000m2; Telekhasználat, védettségi besorolás: Védendő telekosztás; Tömegképzés, architektúra: Maximálisan 8 m széles utcai oromfal, utcavonalra merőleges nyeregtetővel, gazdasági épület a hátsó telekrészen, utcával párhuzamos nyeregtetővel. Lf 4,5 K/1000 0 30, Egyéb: Udvari pincék és pincelejáratok, valamint kutak védőépületei megtartandók és védendők.

ac) Új falurész: Lf 4,5/7,5 K/1000 O 30, A beépítés módja: Oldalhatáron álló; A telek maximális beépíthetősége: 30%; Maximális épületmagasság: 4,5/7,5 m utcai épület / gazdasági épület; Minimális telekméret: Kialakult/1000 m2; Telekhasználat, védettségi besorolás: -; Egyéb: -.

ad) Régi falurész: Lf 4,5/7,5 K/1000 O/SZ 30, A beépítés módja: Oldalhatáron álló/Szabadon álló, a kialakult beépítés figyelembevételével; A telek maximális beépíthetősége: 30%; Maximális épületmagasság: 4,5/7,5 m utcai épület / gazdasági épület; Minimális telekméret: Kialakult/1000m2; Telekhasználat, védettségi besorolás: Védendő telekosztás; Tömetképzés, architektúra: Maximálisan 8 m széles utcai oromfal, utcavonalra merőleges nyeregtetővel, gazdasági épület és hátsó telekrészen, utcával párhuzamos nyeregtetővel; Egyéb: Udvari pincék és pincelejáratok, valamint kutak védőépületei megtartandók és védendők.

ae) Lf 4,5/7,5 K/1000 SZ 30, A beépítés módja: Szabadon álló, a kialakult beépítés figyelembevételével; A telek maximális beépíthetősége: 30%; Maximális épületmagasság: 4,5/7,5 m utcai épület / gazdasági épület; Minimális telekméret: Kialakult/1000m2; Telekhasználat, védettségi besorolás: Védendő telekosztás; Egyéb: Udvari pincék és pincelejáratok, valamint kutak védőépületei megtartandók és védendők.

b) Településközpont vegyes terület (Vt): A beépítés módja: Oldalhatáron álló/Szabadon álló, a kialakult beépítés figyelembevételével; A telek maximális beépíthetősége: 30%; Maximális épületmagasság: 4,5/7,5 m utcai épület / középület; Minimális telekméret: Kialakult/1000 m2; A beépítés módja: Oldalhatáron álló/Zársorú, a kialakult beépítés figyelembevételével; A telek maximális beépíthetősége: 60%; Maximális épületmagasság: 4,5/7,5 m utcai épület / udvari épület; Minimális teleméret: Kialakult/1000 m2; A beépítés módja: Oldalhatáron álló, a kialakult beépítés figyelembevételével; A telek maximális beépíthetősége: 60%; Maximális épületmagasság: 4,5/7,5 m utcai épület / gazdasági épület; Minimális telekméret: Kialakult/1000 m2. Vt 4,5/7,5 K/1000 O/SZ 30

c) Különleges rendeletetésű terület (KÜ): A beépítés módja: Temető; A telek maximális beépíthetősége: Temető; Maximális épületmagasság: Kialakult; Minimális telekméret: Kialakult; Telekhasználat, védettségi besorolás: Védendő sírkövek; Tömegképzés, architektúra: -; Anyaghasználat, színezés: -; Egyéb: Urnás temetés számára, Urnafal helye kijelölendő és Urnafal építendő.

d) Zöld terület (Z): Sportterület: A beépítés módja: Oldalhatáron álló; A telek maximális beépíthetősége: 2%; Maximális épületmagasság: 4,5m; Minimális telekméret: 37000 m2; Telekhasználat, védettségi besorolás: Sportterület; Egyéb: -.

e) Gazdasági kereskedelmi szolgáltató terület (G): A beépítés módja: Szabadon álló; A telek maximális beépíthetősége: 30%; Maximális épületmagasság: 15m; Minimális telekméret: 3000 m2; Egyéb: -;

f) Temető K K Kü Z 4,5 1000 O 2.

(2) Beépítésre nem szánt terület-felhasználások:

a) közparki zöldterület (KP)

b) közúti közlekedés területei (K)

c) gépjármű közlekedési terület

d) közlekedési területen belüli zöldterület

(3) A külterület beépítésre szánt terület-felhasználások: különleges rendeltetésű területek.

(4) A külterületi beépítésre nem szánt terület-felhasználások:

a) közlekedési rendeltetésű

b) erdőgazdasági rendeltetésű

c) egyéb vízügyi rendeltetésű területek

(5) A területegységen elhelyezhető létesítmények (az OTÉK szabályozása alapján)

(6) A terület-felhasználás csak a településrendezési tervek módosítása során változtatható meg.

(7) A béepítésre nem szánt területen a hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően kialakítható földrészlet méretezés nélkül megállapított minimális szélessége 10 m.

III. Fejezet

AZ ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK

A területegységek építési használatának általános szabályai

5. § (1) A különböző célú közterületek, továbbá a területegységek közhasználatra kijelölt egyéb területei, a területegységek, valamint a területegyésgek övezetei lehatárolását, azok sajátos felhasználást, építési használatuk módját a szabályozási terv jelöli.

(2) Az övetezetk és özvezeten belüli jelölések (az OTÉK szabályozását kiegészítő) leírását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) Az övezetekben meghatározott, épületmagasságra, a telekterületekre, a beépítési százalékra és zödfelületi fedettségre vonatkozó alsó és felső határértékek csak a településrendezési terv módosításával változtathatók meg.

(4) A területegységen belül közhasználatra kijelölt területet úgy kell kialakítani, hogy az kerekesszékkel, gyermekkocsival is megközelíthető legyen.

(5) Az élővízfolyással érintett új telekosztás és beépítés feltétele a szabályozási terv szerint mederrendezési és tereprendezési munkálatok elvégzése.

Építményekre vonatkozó szabályok

6. § (1) A helyi védelem alatt álló épület homlokzati jellegének megtartása kötelező.

(2) A szennyvíz- és csapadékvíz-elvezető cs

IV. Fejezet

A KÖZTERÜLETI ÉPÍTÉS FELTÉTELEI ÉS SZABÁLYAI

7. § Az építési telkek közművesítését közterületről kell megoldani. Ettől eltérni csak a szabályozási terven jelöltek szerint lehet.

V. Fejezet

AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

A védett- és védőterületekkel összefüggő általános szabályok

8. § (1) Azokon a területeken, ahol a meglévő létesítmény üzemeleléséhez előírt védőtávolság a területegységen belül nem biztosítható, ott további szennyezést okozó, a meglévő szennyezettséget növelő tevékenység nem engedélyezhető.

(2) Az engedélyezési tervben fel kell tüntetni a tervezett építmény környezetében lévő, védőtávolság biztosítását igénylő létesítményeket.

A településszerkezet, a beépítés és az épített érték védelme

9. § (1) A védett épületről - bontását megelőzően - minden részletére kiterjedő felmérési rajz- és fotódokumentációt kell készíteni. A dokumentáció elkészíttetése a kérelmező feladata.

(2) A helyi épített és természeti környezet védett értékeit a rendelet értékvédelmi fejezete tartalmazza.

Az élőviálg és a táj védelme

10. § (1) A területre előírt zöldfelületi fedettség, védőfásítás kialakítását és módját az építmények engedélyezési tervében - egyedi előírás hiányát az OTÉK 25. §-ban foglalt táblázat szerint - igazolni kell.

(2) Az építési engedélyben elő kell írni a szabályozás szerinti növénytelepítést és a védelmi célú fásítást, melyet az építményekkel egyidőben kell megvalósítani.

(3) Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét, továbbá a területen átvezető vonulási útvonalakat zöldfolyosók fenntartásával kell biztosítani.

(4) A közlekedési területek zöldsávjait (K-Z) alacsony növésű díszcserjékkel kell betelepíteni.

(5) A zöldfelületek (KP) renkosntrukciója csak kertészeti kiviteli terv alapján végezhető.

A föld védelme

11. § (1) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az engedélyesnek kell gondoskodnia.

(2) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

A vizek védelme

12. § (1) A vizek védelme a környezetvédelmi törvény vonatkozó előírásaival összhangban kiterjed a felszín alatti vizekre, azok mennyiségére és minőségére, valamint a felszíni vizek medrére és víztartó képződményeire.

(2) A terület-felhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.

(3) Gondoskodni kell az általnos érvényű vízvédelmi előírásokban, továbbá a vonatkozó helyi vízminőség-védelmi és védőidom kijelölő határozatokban foglalt előírások betartásáról.

A levegőtisztaság védelme

13. § (1) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészégre káros módon terheli.

(2) A levegőtisztaság-védelem szempontjából a terület védett I. kategóriába tartozik.

(3) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó szennyezőanyag kibocsátási határértékek teljesülnek.

(4) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben vagy a kiporzást megakadályozó módon (pl. felület megfelelő kezelése, nedvesen tartása, stb.) folytatható.

(5) A területen az elfogadható mértéket meghaladó bűzt okozó új létesítmény nem helyezhető el.

A hulladék elhelyezése, ártalmatlanítása

14. § (1) Építési telken keletkezett hulladékot - annak elszállításáig - csak saját telken lehet tárolni.

(2) A kommunális és veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a környezet károsítása nélkül kell gondoskodnia.

VI. Fejezet

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

15. § Azokat a területrészeket, amelyeket a szabályozás közúthoz tartozó területként jelöl, az építési telek kialakítása során útként kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. § (1) Ez a rendelet és a rendelet mellékletét képező szabályozási tervek a kihirdetést követő naptól hatályosak.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépése napjáig első fokú építésügyi hatósági határozzal még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidőben az 1. §-ban meghatározott területre vonatkozóan a régebbi önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

(4) Az önkormányzat az 1. §-ban meghatározott területre vonatkozó és a település egészére kiható településfejlesztési döntéseit a 11/2016. (V.19.) határozat tartalmazza.

17. § Ez a rendelet 2016. december 30-án lép hatályba.