Hejőkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének

7/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

Hejőkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. §. (1) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján és Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Fejezet

 Általános rendelkezések

1. § Jelen rendelet hatálya Hejőkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületére és a képviselő-testület szerveire terjed ki.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Hejőkeresztúr Község Önkormányzata (a továbbiakban Önkormányzat)

Székhelye: 3597 Hejőkeresztúr Petőfi Sándor utca 56. szám

(2) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője: „Községi Önkormányzat 3597 Hejőkeresztúr” feliratú körbélyegző közepén Magyarország címerével.

(3) Az Önkormányzat hivatalos jelképei: Hejőkeresztúr község címere és zászlója, melynek leírását valamint azok használatát az önkormányzat vonatkozó rendelete szabályozza.

(4) Az önkormányzat működési területe: Hejőkeresztúr község közigazgatási területe.

Az önkormányzat feladat- és hatásköre

3. § (1) Az önkormányzat kötelező feladat és határköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény és az ágazati jogszabályok állapítják meg.

(2) Az önkormányzat kötelező feladat és hatáskörein túl költségvetésében meghatározottak alapján biztosítja a településen működő civil szervezetek anyagi támogatását.

(3) Az önkormányzat alaptevékenységének szakfeladat szám szerinti felsorolását az 1. függelék tartalmazza.

(4) A képviselő-testület egyes hatásköreit bizottságaira és a polgármesterre ruházhatja át. Az átruházott hatásköröket a 1. sz. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 (hét) fő.

(2) Képviselő-testület tagjainak névsorát és elérhetőségét a 2. függelék tartalmazza.

2. Fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület ülései

5. § (1) A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti (rendes) és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület alakuló ülését a megválasztott polgármester – a választást követő 15 napon belüli időpontra – hívja össze.

(3) Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, polgármester és az alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról, költségátalányáról, a képviselők tiszteletdíjáról.

(4) A képviselő-testület az alakuló ülésen az alpolgármester választásának titkos szavazással történő lebonyolításához tagjaiból 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

 A rendes és rendkívüli ülés

6. § (1) A képviselő-testület munkaterv alapján ülésezik, az ülések helye általában az önkormányzati hivatal tanácsterme.

(2) A határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.

A képviselő-testület munkaterve

7. § (1) A képviselő-testület munkatervét a polgármester állítja össze és terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv összeállításánál figyelembe kell venni a lakossági fórumokon elhangzott javaslatokat, észrevételeket és elfogadás előtt javaslatot kell kérni a képviselő-testületi tagoktól, a képviselő-testület bizottságaitól, az önkormányzati intézmény vezetőjétől.

(3( A munkaterv tartalmazza az ülések tervezett időpontját, napirendjét és az előterjesztőit, közmeghallgatás időpontját, a napirendhez meghívásra kerülő személyeket és az egyéb szervezési feladatokat.

(4) A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község polgárai számára megismerhető legyen.

A meghívó

8. § (1) A képviselő-testület ülését a testület tagjainak és a meghívottaknak írásbeli meghívót kell kézbesíteni.

(2) Az ülés meghívóját úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat és a napirendek előterjesztőit.

9. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) jegyzőt,

c) mindazon személyeket, akiknek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges és erre az előterjesztő javaslatot tett.

Az előterjesztés

10. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, továbbá a képviselő-testület tagja vagy bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Az előterjesztés szóban is benyújtható, de a rendelet-és határozat-tervezetet a testületi ülés megkezdése előtt írásban ki kell osztani a képviselőknek.

(3) Az előterjesztéseket elektronikus formában kell a meghívottak részére kézbesíteni.

(4) A bizottság nem képviselő tagjai részére az őket érintő előterjesztések – amennyiben internet hozzáféréssel rendelkeznek – a (3) bekezdés szerint kerülnek kézbesítésre, ennek hiányában írásos formában történik a kézbesítés.

(5) Az előterjesztéseknek tartalmaznia kell:

a) a tárgy pontos meghatározását,

b) az előterjesztők, előkészítők pontos megnevezését,

c) utalást arra, hogy a képviselő-testület foglalkozott-e korábban a tárgykörrel, és ha igen milyen döntést hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása.

d) azokat a körülményeket, összefüggéseket, amelyek a döntési javaslat elfogadását indokolják.

e) az eltérő vélemények megjelölését és annak indokait.

(6) Az előterjesztést a munkatervben megjelölt időpont alapján legalább az ülést megelőző 6 munkanappal korábban kell leadni a polgármesternek vagy a jegyzőnek. A határidőtől fontos közérdekből, vagy méltányolható egyéb okból – a polgármester engedélyével – lehet eltérni.

(7) Az előterjesztésnek mindenkor lényegre törőnek, konkrétnak és tömörnek kell lennie. Az előterjesztéseket a feladatkörükben érintett bizottságoknak meg kell küldeni.

A képviselő-testület ülése

11. § (1) Az ülésen megjelent érdeklődők a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. A képviselő-testület esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt arról, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak ad-e hozzászólási jogot, melynek időtartama maximum 3 perc lehet.

(2) A személyi ügyek tárgyalásakor a képviselő-testület ülése előtt a jegyző feladata beszerezni az érintett nyilatkozatát az ülés típusát érintően.

7. Az ülés vezetése

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása vagy távolléte esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti. Az ülés vezetőjének munkáját a jegyző segíti.

(2) A polgármester megnyitja az ülést és megállapítja a határozatképességet. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 4 települési képviselő jelen van. A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 20 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.

(3) A polgármester a határozatképességet az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható, úgy a polgármester tárgyalási szünetet rendel el.

(4) A határozatképtelenség vagy bármely egyéb ok miatt félbeszakított ülést 15 napon belül újból össze kell hívni, melynek napirendjén új napirendi pontok is szerepelhetnek.

13. § (1) A polgármester az ülés megnyitása után előterjeszti a meghívóban szereplő tárgyalási sorrendet is tartalmazó – napirendi javaslatokat. Az ülés napirendjének végleges megállapítása előtt a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatként kezdeményezheti a meghívóban nem szereplő javaslatok napirendre vételét, vagy a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását (sürgősségi indítvány). A javaslatról a képviselő-testület – vita nélkül – minősített többséggel dönt. Ezt követően kerül sor a végleges napirend elfogadására.

(2) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől ügyrendi javaslatra el lehet térni.

8. A tanácskozás rendje

14. § (1) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása során minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de az egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is javasolhatja.

(2) Tájékoztató jellegű napirend esetében általában nincs vita. Vitát kell nyitni a polgármester, vagy legalább két képviselő javaslatára.

(3) A vitát megelőzően a napirend előadója az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet. A napirendi pont előadójának kiegészítését követően a bizottságok véleményét kell meghallgatni, ha tárgyalták az előterjesztést.

(4) A napirend előadója a vita megkezdése előtt módosíthatja, kiegészítheti a döntési javaslatot, ez esetben a módosított, kiegészített döntési javaslat eredeti javaslatnak minősül.

(5) Az előadóhoz és a szakértőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni.

(6) A hozzászólás joga a jelentkezés sorrendjében a képviselő-testületi tagokat, majd a tanácskozási joggal rendelkezőket illeti meg.

(7) A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt javasolhatja az előterjesztés napirendről történő levételét. A javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(8) A vita lezárására a képviselő-testület tagja javaslatot tehet, melyről a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Amennyiben további hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja.

15. § (1) A tárgyalt napirendi pontot érintően bármikor szót kérhetnek és ügyrendi észrevételt, javaslatot tehetnek a képviselő-testület tagjai és a jegyző.

(2) Az ügyrendi javaslat, az észrevétel a testületi ülés vezetésével, rendjével, a szavazás módjával, a vita lezárásával összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozhat.

(3) Az ügyrendi javaslat, észrevétel előterjesztőjének a polgármester elsőbbséggel adja meg a szót. Az ügyrendi javaslatról, észrevételről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel azonnal határoz.

(4) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem azonnali döntést igénylő ügyrendi javaslat, észrevétel, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.

9. Kérdés, interpelláció

16. § (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre az ülésen vagy azt követően legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Kérdés esetében a képviselő-testület az adott válasz elfogadásáról nem dönt.

(2) Az interpelláció olyan felvilágosítás kérés, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll a képviselő-testület hatáskörének ellátásával, illetőleg az valamely szervének, intézményének feladat- és hatáskörét érinti.

(3) Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 3 munkanappal írásban megkapta.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben írt határidőn túl, vagy az ülésen nyújtanak be interpellációt, az érintettnek csak abban az esetben kell a testületi ülésen választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel, ellenkező esetben a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(5) Az ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról – ha az interpellációt nem fogadta el a képviselő - nyilatkozata után a képviselő-testület határoz. Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, úgy külön napirendben folytatott vitában dönt a szükséges intézkedésről. Az interpelláció kivizsgálásában való részvételt fel kell ajánlani az interpelláló képviselőnek.

(6) A bonyolult, vizsgálatot igénylő ügyben interpellálónak az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni. Az interpellálónak megküldött válasz másolatát valamennyi testületi tagnak meg kell küldeni.

10. Az ülés rendjének biztosítása

17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármestere gondoskodik. Ennek során:

a) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,

b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő.

c) a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót, amelynek következményeként az illető személy ugyanazon napirendi pont tárgyalásánál nem szólalhat fel.

d) az ülést általa meghatározott időre felfüggeszti, ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi.

(2) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki.

(3) Ha a polgármester szünetet rendel el, a tanácskozás nem folytatható.  Szünetet kell elrendelni abban az esetben is, ha azt bármelyik képviselő indítványára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadja.

11. Döntéshozatal

18. § (1) A képviselő-testület a határozatait általában egyszerű többséggel hozza meg. Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

(2) Minősített többség (legalább 4 fő települési képviselő „igen” szavazata) szükséges

a) a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható valamennyi kérdésben,

b) a jelen rendeletben meghatározott esetekben,

c) azon határozatok elfogadásához, amelyek végrehajtása költségvetési előirányzat módosítását teszi szükségessé.

(3) Szavazategyenlőség esetén a polgármester ismételt szavazásra teszi fel a kérdést. Amennyiben a szavazategyenlőség továbbra is fennáll szünetet rendel el. Ha érvényes döntés nem születik, az előterjesztést a soron következő ülésen ismételten napirendre tűzi.

(4) Először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő döntési javaslatokat kell az elhangzás sorrendjében egyenként szavazásra bocsátani. Átfogalmazott és írásba nem foglalt határozati javaslat esetén az ülés levezetője a szavazás megkezdése előtt szó szerint köteles ismertetni az új határozati javaslatot.

(5) A módosító, kiegészítő indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő esetben is – ugyanolyan szavazati arány (egyszerű többség, vagy minősített többség) szükséges, mint a döntés egészéhez.

(6) Az alternatívákat tartalmazó döntési javaslatok esetében, ha bármelyik javaslat a szavazás során megkapta a szükséges többséget, nem kell szavazásra bocsátani a többi javaslatot.

(7) Ha a szavazás tárgya vagy eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételtetni.

19. § (1) A szavazás történhet:

a) nyílt szavazással (kézfelemeléssel)

b) titkos szavazással

(2) Négy fő képviselő indítványára név szerinti szavazást kell elrendelni. Ügyrendi kérdésben név szerint szavazást tartani nem lehet.

(3) Név szerinti szavazás „igennel” vagy „nemmel” és „tartózkodással” történhet. A képviselők a polgármester felkérésére személyesen, élő szóval közlik szavazatukat, amelyet a jegyző a képviselő neve mellett rögzít.

20. § (1) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyzőnek kell biztosítani.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, szavazóurna igénybevételével történik. Lebonyolítása az alakuló ülésen létrehozott Szavazatszámláló Bizottság, ezt követően pedig az Ügyrendi Bizottság feladata.

12. A képviselő-testület döntései: az önkormányzati rendelet és a határozat

21, § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetnek:

a) a települési képviselők,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző

d) a helyi társadalmi és civil szervezetek vezető testülete,

e) hejőkeresztúri választópolgárok

(2) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, a rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

22. § (1) A rendelet-tervezetet a hivatal készíti el és társadalmi egyeztetés céljából az önkormányzat honlapján közzéteszi. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, vagy külső szakértő.

(2) A társadalmi egyeztetés keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az onkormanyzat@hejokeresztur.hu levélcímen vagy írásban. A véleménynyilvánításra nyitva álló határidő nem lehet kevesebb 8 napnál.

(3) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a képviselő-testület lakossági fórumot szervezhet.

(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) a költségvetésről szóló,

b) a helyi adókról szóló,

c) a költségvetés végrehajtásáról szóló

d) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetet, valamint

e) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha a módosítás magasabb szintű jogszabály rendelkezése miatt szükséges.

23. § (1) a képviselő-testület rendeletének megjelölése:

„Hejőkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének …../…év (….hó…nap) önkormányzati rendelete …………….ról/ről (rendelet címe)”

(2) Az önkormányzat rendeleteit évenként folyamatosan növekvő arab számmal és évszámmal, a kihirdetés hónapjának és napjának feltüntetésével kell jelölni, továbbá meg kell határozni a rendelet címét.

(3) Az önkormányzati rendelet hiteles szövegének a rendeletet elfogadó képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve mellékleteként kezelt rendelet szövegét kell tekinteni.

(4) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztése.

(5) A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzati rendeletéről a község lakossága, az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek.

24. § (1) A testület határozatainak megjelölése:

„Hejőkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének ……./….év(….hó….nap).”

(2) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos arab sorszámozással és évszámmal kell ellátni.

(3) A testületi határozatokról az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet és felelős a határozatok írásba foglalásáért és kiadásáért.

25. § A képviselő-testület a jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, de alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) a jegyzőkönyv hitelesítő személyéről,

c) az ügyrendi kérdésekről,

d) a tájékoztató jellegű anyagok tudomásul vételéről,

e) a képviselő interpellációjára adott válasz elfogadásáról,

f) a rendelet tervezet, vagy a határozati javaslat módosítására, kiegészítésére tett indítványokról.

A jegyzőkönyv

26. § A jegyzőkönyv az Mötv. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon kívül tartalmazza a határozat meghozatalakor „nem”-mel szavazó nevét, ha azt kéri.

Lakossági fórumok

27. § A közmeghallgatásra az Mötv. előírásai az irányadók.

3. Fejezet

A képviselő-testületi tagok jogai és kötelezettségei

28. § (1) A helyi önkormányzati képviselő jogállását a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény szabályozza.

(2) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(3) A képviselő köteles:

a) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni,

b) rendszeres kapcsolatot tartani a község polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

c) írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testület, vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

d) képviselő-testületi vagy bizottsági felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

e) közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó módon viselkedni,

f) személyes érintettségére vonatkozó bejelentést megtenni.

29. § (1) A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:

a) Ügyrendi Bizottság, tagjainak száma 3 fő,

b) Gazdasági Bizottság, tagjainak száma 5 fő,

c) Szociális és Egészségügyi Bizottság, tagjainak száma 5 fő.

(2) A bizottságok személyi összetételét a 3. függelék tartalmazza.

(3) A bizottságok tevékenységüket munkaterv alapján végzik, amelynek összhangban kell lennie a képviselő-testület munkatervével.

(4) A bizottságok elnökei a ciklus folyamán, egy alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek a megválasztásuktól végzett tevékenységükről.

(5) A képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat a bizottságok működésére is alkalmazni kell.

30. § A képviselői vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi, gondoskodik annak megőrzéséről, kezeléséről.

A polgármester, az alpolgármester

31. § (1) A polgármester megbízatását főállásban, köteletlen munkaidőben látja el. Tartós távolléte esetén (betegség, szabadság, kiküldetés stb.) köteles az alpolgármester és az Ügyrendi Bizottság elnökét tájékoztatni.

(2) A polgármester feladatkörét, hatáskörét és hatósági jogkörét törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet, illetve önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3) A polgármester jutalmazására, illetményére az Ügyrendi bizottság tesz javaslatot.

32. § A képviselő-testület – a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel – tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

4. Fejezet

Az önkormányzati hivatal

33. § A képviselő-testület hivatala a Hejőbábai Közös Önkormányzati Hivatal Hejőkeresztúri Kirendeltsége, székhelye Hejőkeresztúr Petőfi Sándor utca 56.

A jegyző

34. § (1) A jegyzői tisztség betöltetlensége, a jegyző tartós távolléte esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónapra az anyakönyvvezető látja el, ha rendelkezik megfelelő képesítéssel.

(2) A képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti. Önkormányzati és közigazgatási feladatait a hivatal segítségével látja el.

35. § (1) A jegyző főbb feladatai az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátása körében

a) előkészíti, koordinálja és ellenőrzi a bizottságok és a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések törvényességét,

b) megszervezi a képviselő-testület, a bizottságok ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) tanácskozási joggal részt vesz a testület, a bizottságok ülésein és köteles jelezni, ha a döntéshozatalnál jogszabálysértést észlel,

d) intézkedést kezdeményez a törvénysértések megszüntetésére,

e) gondoskodik a képviselő-testületi és a bizottságok jegyzőkönyvének elkészíttetéséről és a felügyeleti szerv részére történő megküldéséről.

f) tájékoztatja a képviselő-testületet a jogszabályváltozásokról,

g) gondoskodik a testület és a tisztségviselők munkájának segítéséről, a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtéséről,

h) rendszeres kapcsolatot tart azokkal a nem önkormányzati szervekkel, amelyek tevékenységi köre ügyintézésével összefügg.

(2) A hivatal vezetésére irányuló tevékenysége keretében:

a) irányítja és ellenőrzi a hivatal döntés előkészítő és a végrehajtást szervező tevékenységét,

b) biztosítja a hivatal működési rendjét.

(3) Törvényességi felügyeletet gyakorol az intézmények működésével kapcsolatban.

(4) Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban ellátja a jogszabályokban számára meghatározott feladatokat.

(5) Egyéb feladatkörében a polgármester megbízása alapján lát el feladatokat.

5. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

Az önkormányzat gazdálkodása, költségvetése, vagyona

36. § (1) Az önkormányzat meghatározza a gazdasági programját és költségvetéséről és zárszámadásáról évente rendeletet alkot.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

(3) Az önkormányzat vagyonát (törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak körét) a vonatkozó rendelete tartalmazza.

Záró rendelkezések

37. § (1) Ez a rendelet 2013. október 15. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2000.(VI. 21.) számú önkormányzati rendelet.

Demeterné Zeleni Enikő                                                                    dr. Karsza István

   polgármester                                                                                             jegyző