Tiszapalkonya Önkormányzat Képviselő - testületének 6/2002. (VIII.30.) önkormányzati rendelete

Tiszapalkonya településrendezési tervének szabályozási előírásairól egységes szerkezetbe foglalva

Hatályos: 2002. 08. 30

Tiszapalkonya Önkormányzat Képviselő - testületének 6/2002. (VIII.30.) önkormányzati rendelete

Tiszapalkonya településrendezési tervének szabályozási előírásairól egységes szerkezetbe foglalva

2002-08-30-tól

I. Fejezet

Általános előírások

1.§. /1/ E rendeletben foglalt szabályozási előírások hatálya Tiszapalkonya teljes közigazgatási területére (bel- és külterület) terjed ki.

/2/ a./ A település területén területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési területet kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett – csak a településrendezési tervben és jelen előírások rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

b./ Tr.-1. (/1,2.)

Igazgatási terület településszerkezeti terve

M=1:8000

Tr.-2 (/1-6.)

Igazgatási terület szabályozási terve

M=1:4000

Tr.-3. tervlap

Belterület településszerkezeti terve

M=1:800

Tr.-4. (/1-2.) tervlap

Belterület szabályozási terve

M:1:2000

2.§. /1/ A területrendezési terv szabályozási tervlapján jelölt

a./ kötelezető erejű szabályozási elemek módosítása csak a rendezési terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.

b./ az irányadó jellegű szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk további tervezést igényel, ezért azok egyéb rendezési tervvel, valamint beépítési tervvel értelemszerűen módosíthatók.

/2/ A területrendezési terv külterületekre vonatkozó szabályozási elemei csak az /1/ bekezdés a-b./ pontjaiban foglaltaknak megfelelően módosíthatók.

A telekalakítás és az építés engedélyezése

3.§. A település belterületén azokra a területekre, amelyeket a rendezési terv részletes rendezési vagy beépítési terv készítésére jelöl ki.

/1/ A terv elkészültéig a telekalakítás és az építés csak akkor engedélyezhető, ha a településrendezési tervben meghatározott fejlesztési célkitűzésekkel összhangban van, annak megvalósítását véglegesen nem akadályozza, lényegesen nem nehezíti meg és nem teszi jelentősen költségesebbé.

/2/ A részletes rendezési terv elkészülte és annak elfogadása után a telekalakítás és az építés csak az abban foglaltaknak megfelelően engedélyezhető.

/3/ Ahol az ÁRT a terület beépítése esetén környezeti hatástanulmány készítését jelzi, ott csak ennek birtokában lehet az építési engedélykérelmet elbírálni.

/4/ Építési engedély az 1. sz. melléklet 5/d. pontja szerinti funkciókra, tevékenységekre lakó- és intézmény övezetben nem adható.

Építési és telekalakítási tilalmak, korlátozások

4.§. /1/ Azokon a területeken, ahol a terület-felhasználás vagy az építési övezet a településrendezési terv szerint előreláthatóan 10 éve belül megváltozik, ott szükség esetén telekalakítási és építési tilalom rendelhető el, illetve telekalakítás és építés csak a tervezett változásnak megfelelően engedélyezhető.

/2/ Az /1/ bekezdésben foglaltakon túlmenően a rendezési tervben foglalt céltól eltérő jellegű építés akkor is engedélyezhető, ha a változást hatályban lévő magasabb szintű jogszabály engedélyezi.

/3/ A terület felhasználások megvalósítása során már azok tervezési szakaszában figyelembe kell venni a folyószabályozási szempontból szabadon tartandó parti sávokat.

/4/ A /3/ bekezdésben jelölt építési korlátozást az engedélyezési eljárásokban kötelezően érvényre kell juttatni (árvízvédelmi gát mentett oldalon töltés lábtól 15 m szélességben).

II. fejezet

A terület felhasználása

5.§. /1/ A településterület – felhasználás szerint – a következő felhasználási egységeket foglalja magában:

a./ Beépítésre szánt terület:

1./ falusias lakóépület,

2./ vegyes terület,

3./ gazdasági területek,

4./ üdülőterületek,

5./ különleges területek.

b./ Beépítésre nem szánt területek:

1./ közlekedési és közműelhelyezési terület,

2./ zöldterület,

3./ erdőterület,

4./ mezőgazdasági terület,

5./ egyéb területek.

/2/ A belterületi határ módosításáról a településrendezési terv előírásainak megfelelően a tervezett fejlesztések végrehajtását megelőzően gondoskodni kell.

/3/ A településrendezési tervben kijelölt fejlesztési területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha az ezáltal belterületté nyilvánított terület tervezett felhasználása is időszerű. A szükséges földművelési ág változásáról a vonatkozó törvény szerint kell gondoskodni.

Településszerkezeti egységek

6.§. /1/ A belterület településszerkezeti egységeinek határait a településrendezési terv tünteti fel.

/2/ A továbbiakban szükségessé váló jelentősebb részletes rendezési terv vagy érvényben lévő részletes rendezési terv módosítása csak településszerkezeti egység egészére kiterjedően készíthető.

Falusias lakóterületek

7.§. /1/ A lakóterületek építési övezeteit az általános rendezési terv tünteti fel.

/2/ A különböző – magasabb szintű jogszabályokban foglaltaknak megfelelő – építési övezetekben építési telket kialakítani, építést engedélyezni csak az e rendelet 1. sz. mellékletében foglalt előírások alkalmazásával lehet.

/3/ Az /1/ és /2/ bekezdésben foglaltaktól való eltérés csak abban az esetben engedélyezhető, amennyiben a területre készülő részletes rendezési terv, illetve beépítési terv más előírásokat tartalmaz és a változás előzőleg már elfogadást nyert.

Vegyes területek

(Intézményterületekkel és közösségi létesítményekkel)

8.§. /1/ Az intézményterületet és egyes közösségi létesítmények telkét a településrendezési tervben foglaltaknak megfelelően kell kialakítani.

/2/ A településközpont területén intézmény telekalakítás és építés csak beépítési terv alapján engedélyezhető.

/3/ A meglévő közösségi létesítmények külön vizsgálat alapján a rendezési terv előírásait szem előtt tartva fejleszthetők.

/4/ Az intézmények részére fenntartott területek átmeneti hasznosítása úgy engedélyezhető, hogy a tervezett intézmény megvalósítása esetén gazdasági kártérítésre ne kerüljön sor.

Gazdasági területek

(Kereskedelmi, szolgáltató és iparterületek)

9.§. /1/ A gazdasági területeket, valamint azokat az üzemi létesítményeket, amelyek nem iparterületen helyezkednek el és jellegük következtében maradhatnak vagy fejleszthetők, a településrendezési terv szabályozási tervalapja tartalmazza.

/2/^[1] Az ipari, gazdasági területek sajátos használatuk szerint egyéb iparterületek. A település igazgatási területén csak környezetbarát, lakóterületet nem zavaró tevékenység végezhető.

/3/ Ellátó- szolgáltató gazdasági övezetbe a vállalkozáshoz tartozó készenléti lakás kialakítása engedélyezhető úgy, hogy az övezet környezeti normáit tűrve a lakást épületfizikai kompenzációs megoldással kell lakhatásra alkalmassá tenni.

/4/ ^[2]A rendelet mellékletét képező 1:1000 méretarányú rajz alapján a 09/13 hrsz-ú ingatlan

- déli részén meglévő út törlésre kerül,

- É-Nyugati részén lévő háromszög alakú terület, mely MG-2 övezeti besorolású IG-2 övezetei besorolásba kerül,

- az előírt zöldterület kialakításának előírása az érintett ingatlan határvonalára kerül áthelyezésre.

10.§. /1/ A terhelhetőségi szintnél nagyobb mértékben környezetszennyező üzemek bővítésére csak úgy adható építési engedély, ha a fejlesztés együtt jár a környezetszennyező hatás csökkentésével, illetve ha a megvalósuló létesítmény üzembe helyezése után az éves szennyezési kibocsátás nem haladja meg a környezetvédelmi hatóság által meghatározott határértékeket.

/2/ Gazdasági területen az üzemi létesítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a védelmet igénylő létesítmények, a területek felé az üzemek együttes káros hatását lehetőség szerint ne növeljék a terhelhetőségi szinten túl.

/3/ Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek környezetében a terv védőerdő létesítését írja elő, a védőerdőt annak az üzemnek, gazdálkodó szervnek kell kialakítania, amelyik a környezet terhelését okozza.

/4/ Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek potenciálisan környezetterhelést okoznak, ugyanakkor védőerdő hely hiányában nem alakítható ki, a védő fásításról saját telken belül kell gondoskodniuk.

/5/ A gazdasági területek a következő övezetekre tagozódnak:

K6-1 Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezet.

Telekméret 1000 m2-ig.

K6-2 Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezet.

Telekméret 1000 m2 feletti.

IG-1 Ipari, gazdasági övezet (elsősorban termelés, alapanyag feldolgozás üzemei) – a környezeti hatásterület a telephely határán belül marad.

Telekméret 1000-5000 m2 között.

IG-2 Ipari, gazdasági övezet (elsődlegesen termelési célú üzemek – a környezeti hatásterület a telephely határán belül marad.

Telekméret 5000 m2 felett.

^[3]Gip-1 Ipari, gazdasági terület

beépítési mód: szabadonálló
megengedett legnagyobb beépítettség: 50%
megengedett legnagyobb építménymagasság: 20,0 m
kialakítható legkisebb telekterület: 20.000 m²
legkisebb zöldfelület: 30%
közművesítés mértéke: részleges (vezetékes ivóvíz, elektromos ellátás, zárt szennyvíztárolás, közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz elvezetés)

^[4]b* KG-2* Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezet

min. telekméret: 1000 m2

beépítési mód: oldalhatáron álló

max. beépítés: 40%

max. építménymagasság: 9,5 m

Telephelyen belül sem történhet olyan környezeti hatás, ami a talajt, talajvizet, levegőt szennyezheti. Szükség esetén környezetvédelmi hatás tanulmányterv készítése kötelező.

Üdülőterület

11.§. /1/ HÜ (VIII.) hétvégi házas övezet terület felhasználása csak legalább részleges közművesítettség esetén kerülhet beépítésre.

/2/ Építési telket alakítani és építést engedélyezni a rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak figyelembevételével lehet.

Közlekedési területek és közműlétesítmények területe

12.§. /1/ A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a településrendezési terv tartalmazza.

/2/ Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjaiban létesítményt elhelyezni csak közlekedési területsáv megtartásával szabad.

/3/ Közlekedési területen reklámtáblákat, utcai bútorzatot csak építési engedéllyel lehet elhelyezni.

13.§. /1/ A közművek területigényes létesítményeit és a rendeltetésszerű működésük által megkövetelt védőterületeket a rendezési tervben feltüntetett helyeken kell elhelyezni.

/2/ Az ivóvíz kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületén csak a rendeltetésszerű üzemelés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.

/3/ A közművek hálózati elemei számára szükséges a rendezési tervben építési korlátozással jelölt területen belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint történhet.

Zöldterületek, zöldfelületek

14.§ /1/ A zöldterületek körébe tartozó zöldfelületeket (kerteket, közparkokat) a településrendezési terv határolja le és tünteti fel. Ezeket más célra felhasználni nem szabad. (Sp: sportterület; T: temető terület; Kp: kegyeleti park terület; Kk: közkert terület)

/2/ A kegyeleti park területen hagyományos koporsós temetést engedélyezni nem szabad. A közkertnek jelölt területeken játszóterek vagy emlékmű parkok építése engedélyezhető.

Erdőterületek

15.§. /1/ A közhasználatra szánt védőerdők területeit az előírt borítottsággal kell beültetni, s e területeken csak a rendeltetésszerű használatot elősegítő, azt károsan nem befolyásoló létesítmények helyezhetők el.

/2/ A közhasználatra szánt védőerdők 100 %-os borítottságú erdőterületek legyenek. Azokon a területeken, ahol az környezetvédelmi okokból szükséges, az építési hatóság engedélye alapján a védőerdő bekeríthető.

/3/ A településrendezési tervben védőerdő vagy egyéb összefüggő zöldterület céljára kijelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást erdőtelepítési munkaterv alapján kell elvégezni.

/4/ Azokon a területrészeken, amelyek jelenleg nem zöldfelületi rendeltetésűek, de az általános rendezési terv a terv érvényességi idején túli időre – a végleges nem zöldfelületi rendeltetési területbiztosításként – zöldfelületi használatukat írja elő. Az előfásítást a végleges rendeltetés figyelembe vételével erdőtelepítési munkaterv alapján kell elvégezni.

/5/ Liget erdő kialakítását a Tisza-parton a település-táj kapcsolatot javító fejlesztésként jelöli a terv. Végrehajtása vízügyi szakágazati közreműködéssel történhet.

Mezőgazdasági területek

15.§. /1/ A mezőgazdasági területek csak e rendelet 2. sz. mellékletében foglalt övezeti szabályozásának betartása mellett használhatók fel.

/2/ Meglévő mezőgazdasági tanyák beépítésre szánt területként kezelendők, bővítésük szükség szerint engedélyezhető, egyéb szabályok betartásával.

III. fejezet

Az épített környezet védelme

16.§. /1/ Településszerkezeti jelentőségű területként helyi védelem alá kell helyezni az alábbi területet:

- Római katolikus templom és a református templom környezetét a meglévő történelmi telekszerkezetekkel együtt.

/2/ A településképi jelentőségű helyi védelmet igénylő létesítmények területénél köz- és magánterületen minden létesítmény építési engedélyköteles.

/3/ Az /1/ bekezdésben jelölt területeken építési telket, építési területet kialakítani, azokon létesítményt elhelyezni csak az építésügyi hatóság állásfoglalása szerint, a létesítményt környezetével együtt bemutató településképi vizsgálat alapján szabad.

17.§. /1/ A településszerkezeti és a településképi jelentőségű területeken az értéket képviselő építészeti elemek megtartását szorgalmazni kell. A bontások során létrejövő építési telkek vonalának a történeti nyomvonalat kell követnie, ha a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik.

/2/ Az építési hatóság – a terület jellege miatt – az engedély nélkül végezhető építési munkákat (pl. kisebb reklámtáblák, engedély beszerzéséhez nem kötött műtárgyak stb.) engedély beszerzéséhez kötheti.

/3/A település sziluettjének védelme érdekében a település bármely területén, ahol a településre jellemzőtől eltérő szintszámú épület vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, az építés csak településképi vizsgálat alapján engedélyezhető.

A környezet védelmére vonatkozó előírások

18.§. /1/ A vízmosásoknál talajerózió ellen szükség szerint talajfogó gátakkal, illetve burkolással védekezni kell.

/2/ Eróziónak kitett területen növénytelepítéssel kell védeni a termőtalajt.

19.§. /1/ A vizek védelme szempontjából tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, csapadékcsatornába bevezetni, gyűjteni vagy elhelyezni.

/2/ Az összes felszíni vízfolyásba, tóba növényvédő szer, szerves és műtrágya bejutását annak felhasználói kötelesek megakadályozni.

20.§. /1/ A levegő tisztaságának védelme érdekében szükségessé váló automata levegő minőségmérő műszer telepítés helye az uralkodó szélirány figyelembe vételével a temető környezetében jelölhető ki.

21.§. /1/ A település területén a lakóterületek használata szempontjából zajosnak minősülő tevékenység végzése nem engedélyezhető.

/2/ Zaj- és rezgésvédelmi szempontból káros hatású közlekedési forgalom a lakott terület útjain nem engedélyezhető, azt a szükséges mértékig korlátozni illetve elterelni kell.

A táj és a természet védelme

23.§. /1/ A Tisza-folyó völgye a Bükki Nemzeti Park jegyzéke szerint természetvédelmi szempontból védett terület (a Romsári egyezmény része), ezen részen minden természetbe való beavatkozás a Természetvédelmi Hatóság hozzájárulásával történhet.

/3/ ^[5]A település területén a kötelezően előírt zöldfelület kizárólag honos, a tájra jellemző, nem allergén fajok alkalmazásával biztosítható. A tájidegen fajok listáját lásd. 1. sz. függelék.

IV. FEJEZET

24.§. /1/ ^[6]A régészeti lelőhelyek az örökségvédelmi törvény értelmében védelem alatt állnak. A régészeti lelőhelyek területén végzendő bármilyen földmozgatással járó munka esetében az illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulását be kell szerezni.

A település területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek, régészeti érdekű területek által érintett ingatlanokat a 2. sz. függelék tartalmazza.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

25.§. Aki ezen rendelet pontjaiban foglalt rendelkezéseket megsérti, vagy az azokban meghatározott kötelezettségeknek nem tesz eleget, illetve a tilalmakat megszegi, amennyiben a cselekmény nem minősül bűncselekménynek, szabálysértést követ el és 50.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

26.§. Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.

Kiss Lajosné sk. Hocsákné Vágási Anna sk.

polgármester jegyző

1. sz. melléklet

Tiszapalkonya község önkormányzatának

6/2002. (VIII.30) számú rendeletéhez

Jelen mellékletben az általános rendezési terv szabályozási tervlapján feltüntetett lakó-, vegyes, gazdasági, üdülő- és különleges területek övezeti besorolására vonatkozó előírások szerepelnek, melyek a telekalakításnál és az engedélyezésnél kötelező érvénnyel betartandók:

1./ FL-IV-III jelű falusias kertes lakóövezet, építési telkei csak legalább részletes közművesítettség esetén építhetők be.

a./ FL-I.

IV-SZ, O	30 %	Szabadon és oldalhatáron álló új nagytelkes beépítésű lakóövezet, 30 %-os max. beépítési aránnyal, max. 6,00 m építménymagassággal, 800 m² minimális telek területtel.
6,0 m	800 m²

b./ FL-1.

III.-K.	30 %	Kialakult beépítésű közepes telkes lakóövezet 30 % -os max. beép. aránnyal, max. 4,50 m építménymagassággal 600 m² min. telekterülettel.
4,50 m	600 m²

c./ FL-2.

III.-SZ,O,i.	40 %	Szabadon, oldalhatáron álló és ikres beépítésű kis kialakult telkes lakóövezet 40 %-os beépítési aránnyal, max. 4,5 m építménymagasság figyelembevételével legalább 550 m² min. telekterülettel.
4,5 m	550 m²

d./ FL-2.

III.-k.	45 %	Kialakult különleges (szabadon, oldalhatáron álló, ikres) beépítésű és kis telekméretű lakóövezet, 45 %-os max. beépítési aránnyal, kialakult építménymagasság max. 4,5 m figyelembevételével, 400 m² min. szükséges telekterülettel.
4,5 m	400 m²

2./ TV és KV Településközponti vegyes és központi vegyes lakó- és intézménytartalom területek övezete, telkei csak legalább részletes közművesítettség esetén építhetők be.

a./ TV

K	35 %	Kialakult szabadon álló, vagy oldalhatáron álló beépítésű lakó- és intézmény telekterületek övezete, max. 35 % -os beépítési aránnyal, 9,00 m max. építménymagassággal és 400 m² min. telekterülettel.
Max 9,0 m	400 m²

b./ KV

K	45 %	Kialakult szabadon álló, vagy oldalhatáron álló beépítésű, elsősorban intézmény tartalmú telekterületek övezete, max. 45 % beépítési aránnyal, 9,00 m max. építménymagassággal és 500 m² min. telekterülettel.
Max 9,0 m	500 m²

3./ KG, IG Gazdasági épületek övezete kereskedelmi, szolgáltató és ipari gazdasági célú telekfelhasználásra, beépítéshez legalább részleges közművesítettség esetén.

a./ KG-1.

Sz.	35 %	Kereskedelmi és szolgáltatási célú telekterületek övezete szabadon álló beépítési móddal, 35 % max. beépítési aránnyal, 7,50 m max. építménymagassággal, 1000 m² max. telekterülettel.
7,5 m	400 m²

b./ KG-2.

Sz.	40 %	Kereskedelmi és szolgáltatási célú telekterületek övezete szabadon álló beépítési móddal, 40 % max. beépítési aránnyal, 9,50 m max. építménymagassággal, nagyobb mint 1000 m² telekterülettel.
9,5 m	≥1001 m²

c./ IG-1.

Sz.

40 %

Ipari (mezőgazdasági) termelési telekterületek övezete szabadon álló és oldalhatáron álló beépítéssel, 40 % max. beépítési aránnyal, 9,50 m max. építménymagassággal, min. 1000 m² – max 5000 m² telekterülettel.

9,5 m

1001-

5000 m²

d./ IG-2^[7].

Sz.

45 %

Ipari, mezőgazdasági és kert gazdálkodású termelési terület övezete. Ipari, mezőgazdasági és kert gazdálkodású termelési terület övezete. Szabadon álló beépítéssel, 45 % max. beépítési aránnyal, 5000 m2-nél nagyobb telekterülettel, technológia függvényében meghatározott építmény magassággal.

12,5 m

≥5000 m²

4./ HÜ-VIII. Hétvégi házas területek övezete, legalább részleges közművesítettség szükséges a beépítéshez.

a./ Hü-1.

VIII-O.	15 %	Oldalhatáron álló beépítésű telekterület, 15 % max beépítési aránnyal, 4,5 m max. építménymagassággal, 360 m² min. telekterülettel.
4,50 m	360 m²

b./ Hü-2.

VIII-O.	15 %	Szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési telekterület övezete, 15 % max. beépítési aránnyal, 4,50 m max. építménymagassággal, 1000 m² min. telekterülettel.
4,50 m	1000 m²

5./ Különleges felhasználású övezeti terület (kemping, hobbi-horgász pihenő)

Sz.	25 %	Szabadon álló ill. beépítési terv szerinti beépítésű különleges telekövezet 25 % max. beépítési aránnyal, 6,00 m max. építménymagassággal, min. 2000 m² telekmérettel.
6,0 m	2000 m²

6./ Az 1./, 2./, 4./ pontban jelölt övezetekben az előbbieken túl a következő előírásokat kell betartani.

a./ A lakóépületekben (földszinten) kereskedelmi és szolgáltató funkciók részére helyiségeket kell kialakítani (üzlet).

b./ A különleges telekméretű kialakult építési övezetek területein rendhagyó esetben egyéb vonatkozó szabályokat is mérlegelve a beépítési arány +5%-kal növelhető.

c./ Intézményes övezeteknél az engedélyezési tervben a zöldfelületek rendezését tervezni kell.

d./ Lakó- és intézményterületeken nem adható építési engedély a következő környezetzavaró tevékenységekre:

a zajártalom normatívát meghaladó zajos tevékenységekre,
környezetet rezgéssel, vibrálással zavaró tevékenységre,
a környezetet sugárszennyeződéssel zavaró tevékenységre,
a levegőt szennyező füst, por, vegyszerszag szennyezéssel járó tevékenységre,
a környezetre bűzös szaghatással járó tevékenységre¹,
közterületről látható, zavaró látványos göngyöleg és hulladéktároló létesítésre,
a településképet (látványt) zavaró eszköz, anyagi létesítmény huzamosabb (1 hónap) idejű megjelenésére,

környező közterület működését akadályozó tevékenységre.

¹ A település állattartásra vonatkozó rendeletével együtt értelmezendő korlátozás.

7./ A vállalkozói célú ingatlanok építési engedélykérelmének tartalmaznia kell a közvetlen közterület (zöldfelületek) rendezésére vonatkozó tervi megoldást is kötelező jelleggel.

2.sz. melléklet

Tiszapalkonya Önkormányzatának

6/2002. (VIII.30). sz. rendeletéhez

A település igazgatási területének külterületén mezőgazdasági területek a következő övezeti szabályok betartása mellett használhatók fel:

1./ MG-1. jelű övezet

Elsődlegesen mezőgazdasági hasznosítású szántó (növénytermesztő) területek övezete. Nem beépíthető terület.

2./ MG-2. jelű övezet

Legelőgazdálkodásra (állattartás) kialakult földrészlet. Nem beépíthető terület.

3./ K-Gy. jelű övezet

Elsődlegesen termelési célú kertgazdasági övezet (gyümölcsös, szőlő, zöldségtermesztés területe).

Gazdasági épület létesítése nem lehetséges.

4./ MG-I. jelű övezet

Mezőgazdasági tanya terület, beépíthető, termeléssel kapcsolatos környezeti hatás telken belül marad, talajt, vizet nem szennyező funkciók, telekterület min 2000 m2, beép. max 25 %.

5./ E-1. jelű övezet

Elsődlegesen ligeterdő jellegű, jóléti hasznosítású erdőövezet.

6./ E-2 jelű övezet

Elsődlegesen környezetvédelmi célú erdőövezet (árvízvédelemhez kötött).

7./ VE jelű övezet

Véderdő sáv. Tájrendező, tájtakaró és védő célú erdőövezeti sáv, cserjével, minden évszakban záró lombozatú vegyes növényzetből.

Egyéb területek

8./ T...

Különleges hasznosítású tartalék területek. Felhasználásuk előtt a választott övezetfajtákra vonatkozó részletes előírások érvényesíthetők.

9./ Közművek, távvezetékek technikai bázis területei. Csak a megnevezett célra használhatók, védőterületeikre vonatkozó szabályok érvényesíthetők.

10./ Vízgazdálkodási területek, vízügyi vonatkozó szabályok betartásával használhatók.

1. sz^[8]. függelék – Tájidegen (invázív) fajok jegyzéke (BNPI adatszolgáltatása alapján)

Alkörmös - Phytolacca americana; amerikai kőris - Fraxinus pennsylvanica; ártéri japán keserűfű - Reynoutria japonica; átoktüske - Cenchrus incertus; bálványfa - Ailanthus altissima; betyárkóró - Erigeron canadensis; bíbor nenyúljhozzám - Impatiens grandulifera; borzas kúpvirág - Rudbeckia hirta; csicsóka - Helianthus tuberosus; egynyári seprence - Stenactis annua; fehér akác - Robinia pseudoacacia; gyalogakác - Amorpha fruticosa; japán komló - Humulus scandens; kanadai aranyvessző - Solidago canadensis;kaukázusi medvetalp - Heracleum mantegazzianum; keresztlapu - Erechtites hieraciifolia; kései meggy - Padus serotina; keskenylevelű ezüstfa - Eleagnus angustifolia; kisvirágú nenyúljhozzám - Impatiens parviflora; magas aranyvessző - Solidago gigantea; magas kúpvirág - Rudbeckia laciniata; nyugati ostorfa - Celtis occidentalis; óriás japán keserűfű - Reynoutria sachalinensis; őszirózsák – Aster spp.; parlagfű - Ambrosia elatior; parti szőlő - Vitis vulpina; selyemkóró - Asclepias syriaca; sokvirágú napraforgó - Helianthus decapetalus; süntök - Echinocystis lobata; sziklai szőlő - Vitis rupestris; vadszőlő fajok (legfeljebb takarónövényként egyedi elbírálás alapján)- Parthenocissus spp.; zöld juhar - Acer negundo.

2. sz.^[9] függelék – Régészet (KÖH adatszolgáltatása alapján)

Tiszapalkonya	018/10 hrsz.	régészeti lelőhely
Tiszapalkonya	016/7, 8, 9, 10 hrsz.	régészeti érdekű terület (régészeti szórványlelet okán)

^[1]