Borsodivánka Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben  (a továbbiakban: Szoc.tv.) kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. A rendelet célja, hatálya

1. § E rendelet célja, hogy a település lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza

- a helyi Önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások

- formáit,

- szervezetét,

- a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályokat,

- a szociális ellátásokra való jogosultság

- feltételeit, valamint

- érvényesítésének garanciáit.

2. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásra való jogosultság

a) az Önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat,

b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyeket,

c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyeket,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyeket, illetve

e) azokat a hajléktalan személyeket illeti meg, akik az Önkormányzat illetékességi területét jelölték meg tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybevételekor megtett nyilatkozatukban.

(2) A rendelet hatálya az átmeneti segély, étkeztetés, szállás biztosítása – ha ezek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti – ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

b) a Szoc.tv. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

II. Értelmező rendelkezések

3. § [1]

III. Eljárási szabályok

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat az 5-9. §-ok határozzák meg.

(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat adott ellátási formák részletezik.

Az eljárás megindítása

5. § (1) Az eljárás megindítása történhet:

            - kérelemre, illetve

            - hivatalból.

A kérelmet a Körjegyzőségen kell előterjeszteni. A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt kell benyújtani.

(2) Ha adott szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást kell benyújtani, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak:

            a) a havonta rendszeresen mérhető (nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelme,

            b) az egyéb jövedelmeknél pedig a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlaga azzal, hogy az egyéb jövedelmek számításánál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

            c) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

- a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

- a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

        d) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.

(3) A kérelmező köteles együttműködni az önkormányzati hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. Ha arról e rendelet rendelkezik, a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a rendelet az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.

(4) Ha az Önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (2)-(3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 % -át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

Az ellátások megállapítása  

6. § (1) A szociális ellátások megállapításáról – e rendeletben meghatározott kivételekkel – a Képviselő-testület határozattal dönt. A képviselő-testület a rendszeres szociális segélyre vonatkozóan megállapít egyes – a Szoc. tv. rendelkezése szerint megállapítandó – szabályokat, azonban a rendszeres szociális segély ügyekben  – a Szoc. tv. rendelkezése alapján – a körjegyző köteles eljárni.

(2) A Képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza. A polgármester bírálja el – átruházott hatáskörben:

- a lakásfenntartási támogatás,

- az átmeneti segély,

- temetési segély iránti kérelmeket,

            - dönt a szociális étkeztetés igénybevételének engedélyezéséről.

 (3)  A polgármester a szociális ellátás tárgyában – átruházott hatáskörében – hozott döntéséről szintén határozatot hoz. A polgármester egy alkalommal legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-val megegyező összegű átmeneti segélyt adhat. Ha megítélése szerint ennél magasabb összegű segély adása indokolt, köteles előzetesen kikérni a Képviselő-testület állásfoglalását.

(4) A Szociális- és Egészségügyi Bizottság kialakítja állásfoglalását a 6.§ (1) bekezdése szerinti ügyekben, és az ezekben az ügyekben benyújtott kérelmek a bizottság állásfoglalásával együtt kerülnek a Képviselő-testület elé elbírálásra.

A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása

7. § A pénzbeli ellátások kifizetése a – 6. § szerint hozott – határozat alapján a  Körjegyzőség feladata, /amely további feladatként:

a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet;

b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról.

8. § A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet előírásai szerint történik.

A pénzbeli ellátások ellenőrzésének szabályai

9. § A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát felül kell vizsgálni:

            - az e rendeletben adott ellátásnál meghatározott időközönként, illetve

            - az öregségi nyugdíj legkisebb összege változását követően,

            - az ellátás alapjául szolgáló tartós jövedelem változás miatt, valamint

            - az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok száma   megváltozott.

IV. Pénzbeli ellátások

10. § [2] Az Önkormányzat a következő - a szociális törvényből fakadó - pénzbeli ellátásokat állapítja meg:

            pénzbeli ellátások:

                        - lakásfenntartási támogatás,

                        - átmeneti segély,

                        - temetési segély.

Rendszeres szociális segély

 Aktív korúak ellátása  

Az aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülők együttműködésének szabályai:

                                       

11. § [3] Az Önkormányzat a rendszeres szociális segélyezéssel kapcsolatban  az együttműködés intézményi feltételeiről Mezőkövesd Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (3400 Mezőkövesd, Marx u. 1. szám) – a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv - útján gondoskodik.

12. § [4] (1) Az Önkormányzat hivatala  a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

• a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint
• az együttműködésre kijelöl szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.

(2) A segélyezett köteles  a rendszeres szociális segély  megítéléséről szóló határozat  jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.

(3) Az együttműködésre kijelölt szerv számára  az önkormányzati hivatal  a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 10 munkanapon belül megküldi.

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (2) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát.

(5) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének az együttműködésre kijelölt szerv a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 10 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezettet a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, illetve vizsgálja a határidő mulasztás okát.

(6) Ha a segélyezett az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 10 munkanapon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a Hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

Együttműködésre kijelölt szerv feladatai, kötelességei

13. § [5](1) Az együttműködésre kijelölt szerv

1. a megjelölt kérelmezőt nyilvántartásba veszi,
2. a nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja:

    -   a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről

          -   a beilleszkedést segítő programok típusairól

          -   az együttműködési szabályokról szóló megállapodási kötelezettségről,

c.)  kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális

      állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján

      az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot,

     d.)  a beilleszkedési programról  a segélyben részesülő személlyel írásban

      megállapodást köt,

     e.)  folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott  személlyel,  legalább

            három havonta személyes találkozás utján figyelemmel  kíséri a beilleszkedést

            elősegítő programban foglaltak betartását,

      f.)  legalább évente írásos értékelést készít  a beilleszkedést segítő  program

végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy

bevonásával -módosítja a programot.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv

1. jelzi a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
2. megküldi a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését,  ezzel tájékoztatja a program végrehajtásáról.

(3) Az együttműködésre kijelölt szerv  felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják.

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv tájékozódik a beilleszkedési programok megvalósításához  szükséges intézményi lehetőségekről, pld:

        -   a  szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,

  -   a munkaügyi központok képzéseiről stb.

Beilleszkedést segítő programok típusai

14. § [6]Az együttműködési tevékenység  alapján szervezhető programtípusok az alábbiak

          lehetnek

           

1. kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel és munkába állást segítő

szervezetekkel,

1. egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel
2. életmód formáló foglalkozásokon való részvétel,

-   egyént  ( és családját )  érintő személyes megbeszélések és

      -   csoportos foglalkozások,

      -   segélyben részesülő lakókörnyezetének rendben tartása

1. a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben

      történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első

      szakképesítés megszerzése.

Együttműködési kötelezettség  megszegése

15. § [7] Együttműködési kötelezettségét megszegi a rendszeres szociális segélyben részesülő és a támogatásra való jogosultságát meg kell szüntetni, abban az esetben, ha:

1. az együttműködésre kijelölt intézménnyel  a határozat jogerőre emelkedésétől

számított 15 napon belül önhibáján kívül  nem jelenik meg és távolmaradását

5 munkanapon belül háziorvosi, szakorvosi igazolással, vagy az akadályoztatás tényét hitelt érdemlő módon bizonyító egyéb dokumentummal nem igazolja,

1. a Családsegítő Szolgálat által kidolgozott és elfogadott beilleszkedési

      programban foglaltakat nem teljesíti.

16.§ Az aktív korúak rendelkezésre állási támogatására vonatkozó törvényi rendelkezéseket Borsodivánka Község Önkormányzata változtatás és kiegészítés nélkül alkalmazza.

Lakásfenntartási támogatás

Az ellátás feltételei

17. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) Az Önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt

a) a szociális törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (normatív lakásfenntartási támogatás),

b) az e rendelet 17-21. §-aiban meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (helyi lakásfenntartási támogatás).

A helyi lakásfenntartási támogatás

18. § [8] (1) Az Önkormányzat a helyi lakásfenntartási támogatást önálló ellátásként nyújtja.

(2) Az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(3) Az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatásnál figyelembe vehető költségek és a költségek igazolásának módja:

a) a lakbér, illetve az albérleti díj, a költségek igazolása a lakásbérleti, illetve albérleti szerződéssel történik,

b) a lakás célú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, melyet a pénzintézet igazolásával kell tanúsítani,

c) a közüzemi díjakat (csatornahasználati díjat, valamint a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás) a településen közüzemi szolgáltatást végző szervek által kiállított közüzemi számlákkal kell igazolni,

d) egyedi fűtésű lakások esetén a fűtés költségek - a háztartási tüzelőanyagot forgalmazó által kiállított számlával kell igazolni,

e) a szemétszállítás költségeit nem kell külön igazolni, mivel azt az Önkormányzat nyilvántartása tartalmazza.

(4) Helyi lakásfenntartási támogatást minimum 2 hónapra, maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

Speciális eljárási szabályok

19. § (1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az e rendeletben és a törvényben meghatározott igazolásokat.

(2) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(3) Az (2) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban.

(5) A lakás fűtési költségei miatti lakásfenntartási támogatást utólagos elszámolási kötelezettséggel is meg lehet állapítani, ha a kérelmező a 18. § (3) bek. d) pontja szerinti számlával nem rendelkezik.

20. § (1) Ha a lakásfenntartási támogatás megállapítására természetbeni juttatásként kerül sor, akkor a folyósítás a szolgáltató részére történik. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz, kiadásokhoz nyújtják.

(2) A megállapított lakásfenntartási támogatást havonta, illetve a jogosult lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettsége felmerülésének időpontjában kell folyósítani.

(3) A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

Összege

21. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatás összege maximum 36.000 Ft/év, (azaz 3000 Ft/hó);

(2) A lakásfenntartási támogatás összege nem lehet kevesebb 2500 forint/hónál.

Ápolási díj [9]

22. §

23.§

24.§

25.§

26.§

27.§

Átmeneti segély

Az ellátás feltételei

28. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.

(2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető.

29. § [10]

Speciális eljárási szabályok

30. § (1) Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot.

(2) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott átmeneti segély céljának megfelelő felhasználásával – lásd 31. § (3) bekezdés – kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható.

Összege

31. § (1) Az alkalmanként megállapított – a 29. § szerinti – átmeneti segély összege esetenként 5000.- Ft-nál kevesebb, és  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál több  nem lehet.

(2) Indokolt esetben a segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.

(3) Átmeneti segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben

a) a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni és

b) a jegyző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem például élvezeti cikkekre) fordítaná, részére az átmeneti segélyt természetben kell megállapítani.

Temetési segély

Az ellátás feltételei

32. § Az Önkormányzat temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

Speciális eljárási szabályok

33. § (1) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

(2) Ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét – vagy a kérelem elutasításának tényét –, illetve a határozat számát a jegyző a számlákra rávezeti.

(4) Temetési segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is – ha a segélyt megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségről.

Összege

34. § (1) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdés értelmében a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 150.000 Ft.

V. Természetben nyújtott szociális ellátások

35. § (1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv (hatáskör átruházás esetén személy) döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak, ha törvény nem tiltja, illetve jellegük lehetővé teszi

(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

36. § Az Önkormányzat a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg:

a) pénzbeli ellátások, melyek természetben is nyújthatóak:

- lakásfenntartási támogatás,

- átmeneti segély,

- temetési segély;

          b) [11] jellegükből fakadóan természetbeni ellátások:

- élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.

Közgyógyellátás [12]

37.§

38.§

39.§

40.§

Egyéb természetbeni ellátások

41. § (1) Egyes pénzbeli ellátások – melyeknél törvény nem tiltja, illetve jellegük lehetővé teszi - különösen a következő természetbeni ellátási formákban is nyújthatóak:

            - élelmiszer kifizetése,

            - tankönyv kifizetése,

            - tüzelő kifizetése, biztosítása,

            - közüzemi díjak átvállalása, kifizetése,

            - gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.

(2) A pénzbeli ellátások természetbeni ellátási formaként való nyújtása tényéről és indokáról az érintettet az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell.

(3) A természetben nyújtott ellátás konkrét formájáról, módjáról a testület a határozatában dönt.

VI. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

42. § Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére – a szociális törvény 86. § (1) bekezdése alapján - a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formákat nyújtja:

            - az étkeztetést,

            - a házi segítségnyújtást (a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás által).

Étkeztetés

43. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

            a) koruk,

            b) egészségügyi állapotuk,

            c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

            d) szenvedélybetegségük, vagy

            e) hajléktalanságuk

miatt.

(2) Az ellátás igénybevételét megelőzően a jegyző az ellátást igénylő családjában az egy főre jutó jövedelmet megvizsgálja a Szoc.tv. 119/C.§ szerint.

(3) Az étkeztetésért havonta előre – minden hónap 5. napjáig – személyi térítési díjat kell fizetni a Szoc.tv. 114-119/B.§-ai és  a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendeletben foglaltak szerint. A befizetett, de a tárgyhóban fel nem használt térítési díjat – az igénybevevő döntése szerint  – az igénybevevő részére vissza kell fizetni, vagy a következő havi térítési díjba kell beszámítani.

44.§ [13] Az étkeztetés intézményi térítési díja a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. Az önköltség: 740 Ft, a normatív hozzájárulás pedig: 220Ft.  A 2013. évre vonatkozóan az intézményi térítési díj 480 Ft.

45.§ (1) Az étkeztetés intézményi térítési díja aszerint is differenciált, hogy az ételt a helyszínen fogyasztják el vagy az igénybevétel helyére szállítják. A kiosztó helyen, illetve a lakáson történő étkeztetés térítési díja a kiszállítás költségét is tartalmazza. Ha az étel lakásra történő kiszállítása közös háztartásban élő személyek részére történik, a kiszállításért fizetendő személyi térítési díjat csak egy személyre lehet megállapítani.

45.§ (2) [14] A házhoz szállított étkezésért az igénybevevő az étkezési térítési díjon felül 50.- Ft-ot fizet. Az ebédkihordásért családonként egy térítési díj számolható fel, függetlenül attól, hogy a szolgáltatást hány fő veszi igénybe.

(3) Az étel helyben fogyasztásáért vagy elviteléért fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezési napok szorzata. Az étel kiszállítása esetén a személyi térítési díj a kiszállításra számított térítési díjnak és az adott hónapban kiszállítással igénybe vett étkezési napok szorzatának összegével növekszik.

(4) Ha az ellátást betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást az élelmezésvezetőnek legalább két munkanappal a távolmaradást megelőzően írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása esetén a kötelezett a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól a távolmaradás kezdetétől számított 3. munkanaptól mentesül. A kötelezett a távolmaradás idejére mentesül a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól.

Házi segítségnyújtás

46. § Az Önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás által látja el.

Családsegítés

47. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A családsegítés keretében biztosítani kell

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d) a közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok tervezését,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

48. § Az Önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait önkormányzati társulásban létrejött családsegítő szolgálat működtetésével látja el, melynek neve, címe: Mezőkövesd Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (3400 Mezőkövesd, Marx u. 1. szám).

49. § A családsegítő szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

VII. Hatályba léptető, vegyes és záró rendelkezések

Hatályba léptető rendelkezések

50. § Ez a rendelet a kihirdetése napjával lép hatályba, rendelkezéseit azonban, ha az az ügyfélre kedvezőbb, a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Vegyes rendelkezések

51. § (1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekre a szociális törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Borsodivánka Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 15/2006. (XII. 18.) rendelete és az ezt módosító 1/2007. (II.5.) és 8/2007. (VI.11.) rendelete.

Bogdán József                                                                                  dr. Katona Kálmán

polgármester                                                                                      körjegyző