Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2018. (V. 2.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 11. 01- 2025. 03. 26Cserépfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018(V.2.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Cserépfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1a) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Cserépfalu Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)
(1b) Az önkormányzat székhelye, címe: 3413 Cserépfalu Kossuth út 125.
(1c) Az önkormányzat honlapja: www.cserepfalu.hu
(1d) Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)
(1e) Az önkormányzat működési területe: Cserépfalu község közigazgatási területe
(1f) Az önkormányzat hivatala: Cserépfalu Közös Önkormányzati Hivatal, 3413 Cserépfalu, Kossuth út 125.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei:
3. § (1) Az Önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fent:
a) Lengyelországban Klucze településsel
b) Romániában Okland-Homoródújfalu településsel
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
4. § (1) Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a Képviselő-testület bizottságára, társulásra és polgármesterre ruházhatja át.
5. § (1) A helyi önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, azaz közvetlenül részt vehet vállalkozásokban.
(2) Amennyiben az önkormányzat közvetlenül akar részt venni vállalkozásban, előzetesen - szakértő bevonásával – közgazdasági elemzést kell végeztetnie, a napirend csak ezzel együtt tárgyalható.
(3) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél, a megyei tervek, koncepció kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE, SZERVEZETE
6. § (1) Az önkormányzat - az Mötv. 13. § -ban meghatározott kötelező feladatain túlmenően – az alábbi szabadon választott közfeladatokat látja el:
a) civil szféra anyagi támogatása
(2) Az önkormányzat abban az esetben választhatja szabadon valamely közfeladat ellátását,
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
1. A képviselő-testület összehívása
7. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést, ezen kívül alakuló és rendkívüli testületi ülést tart (tarthat).
(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.
8. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) akiket a napirend érint
b) a napirendi pontok előadóit
c) Hatályát vesztett rendelkezés4
(2) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni továbbá:
a) az önkormányzat intézményeinek vezetőit,
b) akiket a polgármester indokoltnak tart.
(3) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a lakosságot, a meghívónak a Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, a községben elhelyezett hirdetőtáblákon, és a Községi Önkormányzat Honlapján történő közzététellel kell értesíteni, az ülést megelőző 5 nappal.
9. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester, a választást követő 15 napon belül hívja össze.
(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
2. Munkaprogram, ülésterv
10. § (1) A polgármester – az alakuló ülést követő hat hónapon belül – gazdasági-cselekvési programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének céljait, feladatait tartalmazza a képviselő-testület megbízatásának időtartamára.
(2) A képviselő-testület a féléves üléstervét, a félévet megelőző hónap ülésén fogadja el.
(3) Az ülésterv tervezetét a jegyző állítja össze, majd a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.
(4) Az ülésterv tartalmazza a tárgyfélévre vonatkozó ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, a napirendi pontok előadóit.
3. A képviselő-testület ülése, az ülés vezetés szabályai
11. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, míg zárt ülés elrendelésére a polgármester, a képviselő és a jegyző tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, jegyzőkönyvvezető továbbá – meghívása esetén – az érintett és a szakértő vesz részt.
(3) A zárt ülés elrendelésére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(4) A zárt ülésen tárgyalandó, illetve tárgyalható ügyek a Mötv. 46. § (2) bekezdésében találhatók
12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, és amennyiben ő is akadályoztatva van, az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti.
(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,
d) napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
g) lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére,
h) berekeszti az ülést.
(3) A képviselőtestület a napirendről vita nélkül határoz.
4. Kérdés, interpelláció
13. § (1) A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő, vagy kérdést intézhetnek a képviselők.
(2) A kérdés, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű írásos felvetés.
(3) A kérdésre a megkérdezett elsősorban a képviselő-testület ülésén köteles választ adni. A válaszadás maximális időtartama 3 perc, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt, ha a kérdező nem fogadja el a választ.
14. § (1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése.
(2) Az interpellációt, az ülést megelőző nap 12,00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről. Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció címét és szövegét,
c) az interpelláló sajátkezű aláírását.
(2) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ebben az esetben az interpelláló képviselőt legfeljebb 3 perces szóbeli kiegészítés és további 2 perces viszontválasz joga illeti meg. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetve a képviselő-testületnek nyilatkoznia.
(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról minden esetben először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a testület dönt az elfogadásról. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
5. Az előterjesztés
15. § (1) Előterjesztésnek minősül az üléstervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága, vagy a polgármester által előzetesen javasolt beszámoló és tájékoztató, rendelet- és határozattervezet.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását
(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:
a) az első részben a tárgyat kell pontosan meghatározni, ismertetni az előzményeket, testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják;
b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.
6. A vita és a szavazás
16. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előadó – a kérdések és a vita előtt – az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet,
b) a bizottsági elnök vagy megbízottjuk előterjesztik a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslataikat (A hozzászólásokat a téma szakmai bizottságának elnöke nyitja meg.),
c) a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők az előadóhoz kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni,
d) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra, a jelentkezés sorrendjében.
(2) A bizottsági elnök és a hozzászólók legfeljebb:
a) rendeletalkotásnál 15 percben,
b) egyéb napirendi pontnál 10 percben,
c) második hozzászólás esetén 5 percben kaphatnak szót.
(3) Az időkeret túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.
a) a vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozati javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
b) a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a bizottsági, majd az ülésen tett képviselői módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd végül a javaslatokkal, módosításokkal kiegészített határozati javaslat egészéről.
7. Határozatképesség
17. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére, szavazatszükségességére és a betöltetlen képviselői hely határozatképesség szempontjából történő értékelésére az Mötv. 47. § (1) és (2) bekezdése irányadó.
(2) A nyílt szavazásra és a szavazás eredményének megállapítására az Mötv. 48. § (1) és (5) bekezdései irányadóak.
(3) Döntéshozatalban történő személyes érintettség szabályaira az Mötv. 49. § (1) bekezdése az irányadó
(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárhatja azt a képviselőt, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a személyes érintettséghez kapcsolódó szavazás megkezdéséig, a polgármester a mulasztó képviselő következő 1 havi tiszteletdíját megvonja.
(5) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.”
8. Döntéshozatal
18. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő Képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.
9. Szavazás
19. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.
(2) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfeltartással hozza meg. A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg.
(3) Javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelenlévő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének az igen szavazata szükséges.
(4) A zárt ülésen hozott határozat illetve Képviselő-testületi döntés nyilvános.
20. § 1) Névszerinti szavazást kell elrendelni;
a) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
b) a képviselő-testület bizottságának kezdeményezésére,
c) három képviselő javaslatára, amennyiben az erre irányuló írásbeli kezdeményezést, az ülés napját megelőző napon 16.00-óráig a polgármesternek benyújtották,
(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelenlevő képviselők nevük felolvasásakor hangosan, szóban szavaznak a határozati javaslatról.
(4) Név szerinti szavazás esetén az ülésről készült jegyzőkönyvnek – a szavazás számszerű eredményén kívül – tartalmaznia kell, hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak, azaz személy szerint igennel vagy nemmel szavaztak-e, illetőleg tartózkodtak-e a szavazástól.
21. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás lebonyolítására ad hoc bizottságot kell létrehozni.
(2) A titkos szavazás úgy történik, hogy az eldöntendő kérdést (választás esetén a javasolt személyeket ABC sorrendben) a szavazólapra fel kell írni.
(3) Titkos szavazás során a szavazástól tartózkodni nem lehet. Érvényesen szavazni a kérdés vagy a név/-ek/ alatti „igen”, „nem”” szó mellett elhelyezett kockában, golyóstollal írt, két egymást metsző vonallal lehet. Érvénytelen a szavazat, ha a képviselő a szavazólapon nem jelölte meg, hogy „igen”-nel, vagy „nem”-mel kíván-e szavazni, továbbá, ha több választ jelölt be.
(4) Érvénytelen a szavazólap:
a) ha nem a hivatalos szavazólapon történt a szavazás,
b) ha nincs lebélyegezve,
c) ha kitöltése ceruzával történt.
(5) A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
22. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő és folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:
(2) A hatályos testületi határozatokról a jegyző naprakész nyilvántartást köteles vezetni.
9. A tanácskozás rendjének fenntartása
23. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít,
c) tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót.
10. A jegyzőkönyv
24. § (1) A képviselő-testület üléséről – a zárt ülésről külön – jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) az ülésen megjelent és távollévő testületi tagok nevét,
c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
d) az elfogadott napirendeket és az előadók nevét,
e) a napirendet megelőzően elhangzott kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,
f) napirendenként a felszólalók nevét, a kérdéseket és a hozzászólás lényegét,
g) a határozathozatal módját,
h) a szavazás számszerű eredményét, a határozat szövegét,
i) az ülés folyamán történt fontosabb eseményeket,
j)2 a polgármester és a jegyző mellett a Képviselő-testület által ülésenként e feladatra a testület tagjai közül megválasztott 1 fő jegyzőkönyv hitelesítő aláírását.
A képviselő kérésére – az adott testületi ülésen tett nyilatkozatával és kérésével - szó szerint kell rögzíteni hozzászólását, véleményét, nyilatkozatát.
(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) a jelenléti ívet,
b) a meghívót,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a végleges rendeleteket,
e) az aláírt szerződéseket,
f) a képviselő-testületi tag kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját,
g) a jegyző törvényességi észrevételét,
h) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.
(4) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testületi ülés előterjesztéseibe és annak jegyzőkönyvébe.
(5) A testületi ülésekről hangfelvétel készül, melyet határozatlan időre meg kell őrizni.
11. Az önkormányzati rendeletalkotás
25. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a települési képviselők,
b) a bizottság,
c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyző bevonásával a kezdeményezést és a rendelet-tervezetet benyújtja a képviselő-testületnek.
(3) A jegyző által összeállított rendelet-tervezetet – megvitatás céljából – meg kell küldeni az állandó bizottságnak.4
26. § (1) Az önkormányzati rendeletet a község honlapján való megjelentetéssel kell kihirdetni. Ebben az esetben a kihirdetés napja, a honlapon való megjelenés napja.
(2) Az önkormányzati rendeleteket, évente kezdődő és kihirdetésük sorrendjében folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:
(3) Ugyancsak a község honlapján kell megjelentetni a hatályos helyi rendeletek mindenkori egységes szerkezetbe foglalt szövegét.
V. Települési képviselő, bizottság
1. A települési képviselő
27. § (1) A képviselőt a Mötv. 32-34 §-in túlmenően a képviselőt további jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.
(2) A képviselő főbb jogai:
a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
b) bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,
c) saját interpellációja kivizsgálásában részt vehet,
d) a képviselő-testület az alpolgármesternek, települési képviselőnek, a bizottság elnökének, tagjainak – a törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.
(3) A képviselő főbb kötelezettségei:
a) köteles írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen való részvételében akadályoztatva van,
b) olyan magatartás tanúsítása, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban,
d) a tudomására jutó állami, szolgálati titok megőrzése,
e) kapcsolattartás választópolgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
f) személyes érintettség bejelentése,
g) a jogszabályban előírt vagyonnyilatkozat megtétele az előírt határidőn belül.
h) A képviselői összeférhetetlenségére, az azzal kapcsolatos eljárásra, a méltatlansággal kapcsolatos szabályokra valamint a vagyonnyilatkozat-tételi
eljárásra a Mötv.36-39. § szabályai az irányadók”
2. A képviselő-testület bizottsága
28. § (1)3 A Képviselő-testület állandó bizottsága és annak létszáma:
29. § (1) A bizottság ülését az elnök, annak akadályoztatása esetén az általa felhatalmazott képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti.
(2) A bizottsági tag, az ülésről való távolmaradását, a bizottság elnökének kell bejelentenie.
30. § (1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendet, a megjelentek nevét, a hozott döntést, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egyik tagja írja alá.
(2) A bizottság elnöke az általa vezetett bizottság tevékenységéről megválasztását követően kétévente beszámol a képviselő-testületnek.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ
1. A polgármester
31. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. (A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújtható be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.),
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.
(3) A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester illetményét a Képviselő-testület határozatban, az Mötv-ben foglalt mértékben, összegszerűen állapítja meg.
(4) A Képviselő-testület határozatában a polgármester– megbízatásának időtartamára – költségtérítést állapít meg az Mötv-ben foglalt mértékben.
(5) A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, az összeférhetetlenség eseteire, valamint a köztartozás-mentesség igazolásával összefüggő eljárásra az Mötv. rendelkezései irányadók.”
2. Az alpolgármester
32. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára – saját tagjai közül – egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek a tiszteletdíjára vonatkozóan a polgármester tesz javaslatot.
(2) A képviselő alpolgármesterre, a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak.
(3) Az alpolgármester a képviselő-testület, illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.
(4) Az alpolgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja.
(5) Az alpolgármesterre vonatkozó szabályokra a Mötv. 74-79. §a-i az irányadók.
(6) Az alpolgármester tiszteletdíját és költségtérítését a Képviselő-testület állapítja meg, a Mötv. 80. § (2-3) alapján.
3. A jegyző
33. § (1) A jegyzőt a Közös Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei nevezik ki a Mötv., a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és a Közös hivatal létrehozására kötött megállapodásban foglaltak szerint.
(2) A jegyző vezeti a közös hivatalt, segíti a polgármesterek munkáját, gondoskodik az Mötv. 81. § (3) bekezdésében, valamint az egyéb jogszabályokban meghatározott jegyzői feladatok ellátásáról a Közös hivatalt létrehozó önkormányzatok és települések vonatkozásában.
(3) A jegyző véleményt nyilvánít, állást foglal a polgármesterek, alpolgármesterek, bizottságok elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben. Javaslatot tesz az önkormányzatok döntéseinek felülvizsgálatára.
(4) A Mötv. 82. § (3) bekezdése szerinti esetben – 6 hónapnál rövidebb időtartam - a gesztor Hivatal igazgatási ügyintézőjét kell megbízni a jegyzői feladatok ellátására. A megbízásra a hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármestereinek egyetértésével a székhely önkormányzat polgármestere jogosult. Amennyiben a helyettesítésre 6 hónapnál hosszabb ideig van szükség a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 251. §-a szerint kell eljárni.
ÁLLAMIGAZGATÁSI ÉS ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK ELLÁTÁSA
34. § (1) A képviselő-testület a 4/2013 (II. 7.) számú határozatában foglaltak szerint 2013. 03. 01-től határozatlan időtartamra Közös Önkormányzati Hivatali Megállapodást kötött Cserépváralja és Bükkzsérc községek Képviselő-testületeivel.
(2) A jegyzői feladatokat a Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője látja el a cserépfalui gesztor hivatal, valamint a bükkzsérci valamint a cserépváraljai kirendeltség hivatali apparátusának bevonásával.
(3) A Közös Hivatali feladatok ellátására kötött megállapodás jelen SZMSZ 3. számú mellékletét képezi.
A TÁRSULÁSOK
35. § (1) A képviselő-testület feladatellátásai körébe tartozó társulásainak felsorolását az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
LAKOSSÁGI FÓRUMOK
1. Lakossági fórumok
36. § (1) A képviselő-testület évente, legalább egyszer közmeghallgatást tart, december hónapban
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól a lakosságot a hivatal hirdetőtábláján, illetve a település honlapján kell tájékoztatni, a közmeghallgatást megelőzően legalább 15 nappal.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére és tartalmára az SZMSZ 24. §-ában foglalt előírások vonatkoznak.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
1. Az önkormányzat vagyona
37. § (1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket a mindenkor hatályos „„Vagyonrendelet” tartalmazza, melyben a képviselő-testület megállapítja többek között:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni e vagyontárgyakkal való rendelkezés során,
c) a vagyontárgyak elidegenítésére, megterhelésére és vállalkozásba való bevitelére vonatkozó szabályokat.
(2) Az önkormányzat - vagyonának növelése valamint helyi közszolgáltatás ellátása érdekében - részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájára és módjaira a Vagyonrendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
2. Az önkormányzat költségvetése
38. § (1) A képviselő-testület a település önkormányzatának mindenkori éves költségvetését helyi rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait a mindenkor hatályos államháztartási törvény, míg a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.
3. Az önkormányzat gazdálkodása
39. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Hivatal látja el. E körben feladatai:
a)4 a központi jogszabályokban előírt módon és határidőben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a MÁK B-A-Z. Vármegyei Igazgatósága részére,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények –pénzellátásáról,
d) biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését,
e) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
f) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát és csatolja az éves költségvetési beszámolóhoz,
g) gondoskodik az önkormányzat tartozásainak kiegyenlítéséről,
h) megtervezi és jóváhagyatja az Önkormányzat alapfeladatainak kormányzati funkcióit (a kormányzati funkciók felsorolását az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.)
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően gazdálkodnak, az éves költségvetési rendeletben meghatározott szabályok szerint. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselőtestület módosíthatja.
4. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
40. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzését eseti megbízás alapján függetlenített belső-ellenőr útján látja el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
40. § (1)5 E rendelet 2018. május 7. napján lép hatályba.
(2) A SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az Mötv. előírásait értelemszerűen alkalmazni kell.
(3)6
1. sz. melléklet: A Képviselőtestület által polgármesterre átruházott hatáskörök7
1.9 Az Ügyrendi, Pénzügyi, Humán erőforrás és Kulturális Bizottság alapvető feladatai
- részt vesz az önkormányzat által benyújtandó pályázatok előkészítésében10
- közreműködik út-híd, járdaépítési és felújítási tervek kidolgozásában, ellenőrzi azok végrehajtását11
- véleményezi a költségvetésben nem szereplő pénzügyi kihatású előterjesztéseket, továbbá pályázati anyagokat, a gazdasági és pénzügyi ellenőrzések éves programját, javaslatot tesz ellenőrzési szempontokra12
- javaslatot dolgoz ki az önkormányzat bérlet újtán hasznosítható vagyontárgyai díjára13
- javaslatot tehet a privatizálható, vállalkozásba adható vagyoni kör kijelölésére14
- megtárgyalhatja és véleményezi a műemlékvédelmet, környezetvédelemmel kapcsolatos ügyeket, javaslatot dolgoz ki a fejlesztésükre15
-javaslatot tehet önkormányzati tulajdonú területek hasznosítására, felhasználására16
Tóth Zsanett tag17
Virág András tag18
Vitéz Zoltán tag19
Nemes Bertalan tag20
Németh Evelin elnök21
Társulások
Az önkormányzati képviselők adatai és névjegyzéke 23
Csendes Péter polgármester, 3413 Cserépfalu, Noszvaji út 2.24
Kósik István alpolgármester, 3413 Cserépfalu, Petőfi út 46.25
Németh Evelin képviselő, 3413 Cserépfalu, József Attila út 3.26
Tóth Zsanett képviselő, 3413 Cserépfalu, Váraljai út 45/b27
Virág András képviselő, 3413 Cserépfalu, Kossuth út 7/a.28
A 7. § (3) bekezdés d) pontja a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (2) bekezdés j) pontja a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (1) bekezdése a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (1) bekezdés a) pontja a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § (1) bekezdése a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § (3) bekezdését a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 27. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A „1. sz. melléklet: A Képviselőtestület által polgármesterre átruházott hatáskörök” alcím címe a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 2. pontot a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 27. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. alcím címe a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A „ - részt vesz az önkormányzat által benyújtandó pályázatok előkészítésében”et a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A „- közreműködik út-híd, járdaépítési és felújítási tervek kidolgozásában, ellenőrzi azok végrehajtását”ot a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.
A „- véleményezi a költségvetésben nem szereplő pénzügyi kihatású előterjesztéseket, továbbá pályázati anyagokat, a gazdasági és pénzügyi ellenőrzések éves programját, javaslatot tesz ellenőrzési szempontokra”ot a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A „- javaslatot dolgoz ki az önkormányzat bérlet újtán hasznosítható vagyontárgyai díjára”ot a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 11. §-a iktatta be.
A „- javaslatot tehet a privatizálható, vállalkozásba adható vagyoni kör kijelölésére”et a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 12. §-a iktatta be.
A „- megtárgyalhatja és véleményezi a műemlékvédelmet, környezetvédelemmel kapcsolatos ügyeket, javaslatot dolgoz ki a fejlesztésükre”et a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 13. §-a iktatta be.
A „-javaslatot tehet önkormányzati tulajdonú területek hasznosítására, felhasználására”ot a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 14. §-a iktatta be.
A „Tóth Zsanett tag”ot a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.
A „Virág András tag”ot a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 16. §-a iktatta be.
A „Vitéz Zoltán tag”ot a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 17. §-a iktatta be.
A „Nemes Bertalan tag”ot a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 18. §-a iktatta be.
A „Németh Evelin elnök” a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 19. §-ával megállapított szöveg.
Cserépfalu Község Önkormányzat 2/2018(V.2.) önkormányzati rendeletének 2.sz függelékét a 104/2023.(XI.27.) képviselő-testületi határozat módosította
Az „Az önkormányzati képviselők adatai és névjegyzéke ” a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 20. §-ával megállapított szöveg.
A „Csendes Péter polgármester, 3413 Cserépfalu, Noszvaji út 2.”et a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 21. §-a iktatta be.
A „Kósik István alpolgármester, 3413 Cserépfalu, Petőfi út 46.”et a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 22. §-a iktatta be.
A „Németh Evelin képviselő, 3413 Cserépfalu, József Attila út 3.”et a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 23. §-a iktatta be.
A „Tóth Zsanett képviselő, 3413 Cserépfalu, Váraljai út 45/b”et a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 24. §-a iktatta be.
A „Virág András képviselő, 3413 Cserépfalu, Kossuth út 7/a.”ot a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 25. §-a iktatta be.
A 3. mellékletet a Cserépfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete 26. §-a iktatta be.