Bükkszentkereszt Község Képviselő-testületének

10/2011. (X.13.) sz. rendelete a

 Helyi Építési Szabályzatról

Bükkszentkereszt község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 13.§ (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdése, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) szóló többször módosított 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdésének felhatalmazása alapján Bükkszentkereszt község Építési Szabályzatáról szóló 11/2003. (VI.29) rendeletét az alábbiak szerint módosítja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

A rendelet hatálya

1. E rendelet hatálya Bükkszentkereszt Község közigazgatási területére terjed ki.

2. Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket, területet kialakítani, valamint kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, (továbbiakban Ktv.) az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban Étv.), valamint e törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg Bükkszentkereszt Község Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban HÉSZ), és a rendelet mellékletét képező szabályozási tervek előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

3. A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. Jelen rendelet előírásaitól eseti eltérést az I. fokú építési hatóság csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat – az országos érvényű előírások keretein belül, ahol és amely tárgyat érintően erre a HÉSZ kifejezetten feljogosítja.

4. A HÉSZ mellékletét képezi a Szabályozási Terv – Belterület (1. sz. melléklet, rajzszám: SZT_01), Egyéb Beépítésre Szánt területek (2. sz. melléklet, rajzszám: SZT_02), valamint a Szabályozási terv (3. sz. melléklet, rajzszám: SZT_03)

2.§

Az igazgatási terület, a belterület és a határok módosítása

1. Az igazgatási terület változtatása nem tervezett.

2. A belterület határvonalát a szabályozási tervek tüntetik fel. A határvonal a 2007. december 31-én érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot alapján került feltüntetésre.

3. A belterületbe vonás feltételei:
   1. A belterületbe vonandó terület közvetlenül csatlakozzon a meglévő belterülethez;
   2. szigetszerű belterületbe vonás csak legalább 5 hektár nagyságú terület esetén kezdeményezhető;
   3. A belterületbe vonás legkisebb egysége a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási egység, tömb, építési övezet.
   4. A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.

4. Azon területeket, melyek nem szerepelnek az előirányzott belterületbe vonandó területek között, csak a Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv módosítása után lehet belterületbe vonni. A tényleges belterületbe vonás előtt Képviselőtestületi döntést kell hozni, mely tisztázza a belterületbe vonás műszaki, gazdasági, üzemeltetési és egyéb feltételeit, a belterületbe vonás költségvonzatait és költségviselésének feltételeit. A belterületbe vonás költségeit az Önkormányzat az Étv-ben meghatározott mértékig előzetes megállapodás alapján a tulajdonosokra átháríthatja.

5. A tervezett területhasználat a HÉSZ szerint előírt infrastrukturális ellátásáról, a közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítéséről, illetve az egyéb terület-előkészítési feladatok végrehajtásáról és tervi előkészítéséről, valamint a terület üzemeltetési feltételeiről a belterületi határ változásáról szóló határozat megalkotásával egyidejűleg kell dönteni.

II. FEJEZET

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

3.§

1. Bükkszentkereszt Község igazgatási területén építési használat szerint:

1. Beépítésre szánt területek, valamint
2. Beépítésre nem szánt területek kerültek kijelölésre, melyek területfelhasználási és övezeti besorolását a belterületi és külterületi szabályozási tervek határozzák meg, és határolják le.

4.§

A beépítésre szánt területek területfelhasználása

1. A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

2. A területek övezeti határvonalait és építési övezeti besorolásukat a Szabályozási Tervek határozzák meg.

5.§

A beépítésre nem szánt területek területfelhasználása

1. A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:26

2. A területek határvonalait és övezeti besorolásukat a Szabályozási Tervek határozzák meg.

6.§

Szabályozási elemek

1. A kötelező szabályozási elemek jelölését és jelkulcsát a Szabályozási Tervek tartalmazzák.

2. A Szabályozási Tervek kötelező szabályozási elemei:
   1. A beépített és beépítésre szánt, illetőleg a beépítésre nem szánt területek határvonala;

2. A közterületek és egyéb funkciójú területek határvonala - tervezett szabályozási vonal;
3. Szabályozási szélesség – a tervezett szabályozási vonalak közötti minimális közterület keresztmetszeti szélessége;
4. A területfelhasználási mód, az építési övezet és az övezet határa;
5. A területfelhasználási, az építési övezeti és az övezeti besorolás, ezen belül:
   1. Az építési övezetben elhelyezhető építmények rendeltetése;
   2. A beépítés feltételei;
   3. A beépítési mód;
   4. A legnagyobb beépítettség mértéke;
6. A funkcionális korlátozások;
7. A telek területének és utcai homlokvonalának minimális mérete – ha azt az övezeti előírás meghatározza;
8. A telken belül kialakítandó zöldterület minimális mérete;
9. Az építménymagasság megengedett legnagyobb, - és ha az övezeti előírás tartalmazza - az építménymagasság legkisebb mérete;
10. Az elő-, hátsó- és oldalkertek minimális méretei, valamint a kötelező építési vonal, az építési hely, az építési terület, - ha azt az építési övezeti előírás, és/vagy a szabályozási terv külön meghatározza;
11. A terepszint alatti építmények előírásai;
12. A területre, az építményekre, a természeti környezetre, és az objektumokra vonatkozó védelmi előírások;
13. Az egyes területfelhasználási egység és építési övezet minimális közművesítésének előírásai.

3. A kötelező szabályozási elemek módosításához a Szabályozási terv módosítása szükséges. Az építési övezet határa egy tömbön belül a szabályozási terv módosítása nélkül csak akkor változhat, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatóak, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését, vagy nem haladják meg az érintett övezet területének 20%-át.  Az övezeti határ telekhatárhoz kötött, övezeti határ csak telekhatáron lehet. Egy telek csak egy övezetbe tartozhat.

7.§

A telekalakítás szabályai

1. Az egyes építési övezeteken és egyéb övezeteken belül a telekalakítás és telekosztás a meglévő, ill. kialakított közútról vagy magánútról biztosított közvetlen kapcsolat mellett a Szabályozási terv, a HÉSZ, magasabb rendű egyéb jogszabályok, valamint Telekalakítási terv alapján végezhető.
2. 
   

3. Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméreteknél kisebb telket nem lehet kialakítani, kivéve, ha a telekalakításra kizárólag a közterület kötelező szabályozása miatt kerül sor.

4. A Képviselőtestület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján kapott felhatalmazás szerint a közterületek konkrét kialakításáról és annak költségmegosztásáról, támogatásáról külön önkormányzati határozatban rendelkezik.

5. Az építési telek kialakítható legkisebb utcai homlokvonalának szelességét az építési övezetek előírásai tartalmazzák. Ennek hiányában – zártsorú beépítés kivételével – az alakítható legkisebb utcai homlokvonal legalább 15,0 m, kivéve, ha az illeszkedési szabályok alapján ettől eltérő méret állapítható meg.

6. Az építési telkek kialakításánál vizsgálni kell a szomszédos ingatlanok beépíthetőségét is, hogy az ún. közrezárás és a beépítés ellehetetlenítése ne következhessen be.

7. Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki. Meglévő, közterületi kapcsolatokkal nem rendelkező (csak szolgalmi joggal megközelíthető) telkek esetében nyúlványos telkek kizárólag a kialakult állapot rendezése céljából alakíthatók ki ezeken a területeken belül.

7/A.§

1. Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig telekalakítás csak a kijelölt új területhasználat és szabályozás szerinti funkció esetén engedélyezhető, illetve a kialakult használat megtartásával, csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés, valamint út céljára történő lejegyzés esetén engedélyezhető.

2. A szabályozási terven jelölt út céljára történő kötelező lejegyzéseket, telekalakítási kötelezettségeket, valamint telekrendezést az építéshatósági eljárás során kell elvégezni.

8.§

A telkek beépítésének feltételei

1. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

2. Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei nem biztosítottak építési engedély nem adható ki.

3. A HÉSZ érvényességi területén belül minden belterületen és külterületen lévő beépítésre szánt terület-felhasználási egységre és építési telekre a megközelítést közútról vagy magánútról biztosítani kell.

4. A külterületen lévő beépítésre nem szánt mezőgazdasági- és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és megközelítési rend szerint történhet. Ilyen esetben a kialakult rend szerint az egyes területfelhasználási egységek, illetve az ezen belüli földrészletek magánterületről is megközelíthetőek szolgalmi jog bejegyzésével.

5. Amennyiben a beépítésre nem szánt területeken az OTÉK és a HÉSZ adta keretek között épület építésére kerül sor, úgy a megközelítést jelen rendelet 8.§ (3) bekezdése szerint kell biztosítani.

6. A korábbi előírásoknak megfelelően beépített, ill. jogerős építési engedély, vagy fennmaradási engedély alapján kialakult állapot esetén további beépítés, – amennyiben a telek jelenlegi beépítettsége eléri vagy meghaladja a jelen előírásban meghatározott mértéket -, csak a meglévő beépítettség megtartásával, az engedélyezhető szintterület-növelés mértékéig engedélyezhető.

8/A.§

1. Állandó és időszakos vízfolyások menti területek beépítésének előfeltétele a felszíni vízfolyások, patakok mértékadó vízhozamra történő kiépítése, mederrendezése. A telkek beépítésének előfeltétele a terület vízrendezésének és csapadékvíz elvezetésének a megoldása

2. A közművesítés kötelező mértéke:
   1. Ahol szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet.
   2. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését a használatbavétel feltételeként kell meghatározni, és vízzáróságát hivatalos mérési dokumentumokkal, a vízzáróság próbájával kell igazolni.
   3. Az egyes építési övezetekben a belterületen és a beépítésre szánt területen használatbavételi engedélyt kiadni csak az előírt közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.

3. Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak, vagy jogutódjának kötelezettsége.

4. Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

1. A nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között;
2. Köztárgyak;
3. A kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények;
4. A honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
5. A nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
6. 
   

III. FEJEZET

ÉPÍTÉSHATÓSÁGI ELJÁRÁSOK KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYAI

9.§

Építéshatósági eljárások kiegészítő szabályai

értékvédelem alatt álló területeken és ingatlanokon

1. Az építési engedély kérelmekhez a védett területek és épületek esetében a vonatkozó magasabb szintű rendeleten túlmenően csatolni kell:
   1. Utcaképi tervet, vagy fotódokumentációt, mely legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magában akkor is, ha esetleg közterület választja el az engedélyezni kívánt épülettől;
   2. Felmérési tervdokumentáció, mely tartalmazza az eltérő szintek (pince is) alaprajzain túl az épület jellemző metszeteit, homlokzatait is. A felmérési terv tartalmazzon fotódokumentációt, melyen a védett épület külső és belső értékei is megjelennek. A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek, homlokzatképzés belső kialakítás, az épülethez tartozó eredeti kiegészítők (kapuk, ablakok, ajtók) részleteire is.

10.§

Építéshatósági eljárások kiegészítő szabályai általános esetekben

1. Közterületen állandó használatú kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó tevékenység céljára épület, pavilon nem létesíthető, kivéve ha azt a Képviselőtestület külön rendeletben szabályozza. A közterületen elhelyezni kívánt pavilonra és egyéb építményre építési engedélyt kell kérni.

2. Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül a Képviselőtestület által meghatározott állattartási rendelete alapján engedélyezhető. Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, a környezetszennyezést

3. megakadályozó szilárd és hígtrágya tárolást kötelezően elő kell írni. Trágya, trágyalé közcsatornába nem vezethető.

4. Ahol az érvényben lévő magasabb szintű rendelet szerint telekalakítási tervet kell készíteni, a tervet beépítési javaslattal is ki kell egészíteni. A telekalakítási tervet az engedélyezési eljárás során építéshatósági egyeztetés után a Képviselőtestület hagyja jóvá, a jóváhagyást követően a HÉSZ mellékletei közé kell emelni.

11.§

Tervek véleményezése

1. Az építéshatósági eljárás során a magasabb rendű jogszabályokban előírt illetékes Tervtanács véleményezése szükséges minden 4,5 m építménymagasságot meghaladó épület, valamint 150 m² alapterületet meghaladó épület esetében a tájképvédelem miatt.

IV. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

12.§

Az egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó

általános előírások

1. Építési telken és területen épület, építmény csak akkor helyezhető el, ha:
   1. az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használata biztosított,
   2. személy- és közszolgálati járművek (tűzoltó, mentő, stb.) által megközelíthető,
   3. a rendeltetésszerű használathoz szükséges – energia, ivóvíz – (szükség esetén technológiai víz) ellátás biztosítható és használatával az ellátó rendszer működésében zavart nem okoz,
   4. a keletkező szennyvíz ártalommentes elvezetése vagy elhelyezése, és a telek, ill. az épület csapadékvíz elvezetése biztonságosan megoldható.

2. Azokon a területeken, ahol az építés feltételei nem biztosítottak, építési munka csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően engedélyezhető, végezhető. Kivétel az előközművesítés, melyet elegendő a használatbavételi engedély kiadásának időpontjáig biztosítani.

3. Az építési telken belül a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi mellék funkciójú építmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása – 3 m széles bejáró – megtartása mellett.

1. előkertben:
   1. közmű csatlakozási műtárgy
   2. hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es külső magassággal)
   3. kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es külső szélességgel, és 1,5 méteres külső magassággal)
   4. indokolt esetben (lejtős, meredek terepviszonyok miatt) személygépkocsitároló, melynek nyitási iránya közterület felé nem eshet.

2. oldalkertben:
   1. közmű csatlakozási műtárgy
   2. hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es külső magassággal)
   3. kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es külső szélességgel, és 1,5 méteres külső magassággal)
   4. kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
   5. napkollektor
   6. kerti épített tűzrakó hely, lugas,
   7. kerti szabadlépcső és lejtő,

3. hátsókertben:
   1. közmű csatlakozási műtárgy,
   2. hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,00 m-es külső magassággal),
   3. kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es külső szélességgel, és 1,5 méteres külső magassággal)
   4. kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
   5. kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
   6. kerti épített tűzrakó hely, lugas,
   7. kerti szabadlépcső és lejtő,
   8. kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedőkerti épített tűzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence
   9. kerti tető, legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

4. Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósítása mellett

5. engedélyezhető. Amennyiben a terepszint alatti építmény, vagy épületrész terepszinttől számított magassága az 1,0 métert meghaladja, úgy a beépítettség mértékének megállapításakor és az építménymagasság számításánál figyelembe kell venni. Kivételt képeznek a már meglévő pincék, valamint esetleges technológiai berendezések, ezek felújítása, rendeltetésének megváltoztatása és a telekhatáron belüli területi bővítése engedélyezhető. Terepszint alatti építmény kialakításához minden alkalommal talajmechanikai szakvélemény beszerzése szükséges.

6. Az építési telken a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi mellék funkciójú építmények helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
   1. jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
   2. a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan
      1. nyári konyha, mosókonyha, szárító
      2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, fészer, pajta stb.)
      3. állattartás céljára szolgáló építmények külön önkormányzati rendeletben megadott feltételek teljesítése esetén
      4. kisipari-, barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet
      5. fűtés céljára szolgáló építmény (kazánház)
      6. pince.
   3. előkertben építmény, pavilon nem helyezhető el, kivéve az út koronaszintje alatti (úttól lejtő) telkek esetét, ahol a helyi terepadottságokra tekintettel gépkocsi tároló építmény elhelyezhető, amennyiben az nem jár a szomszédos ingatlanok építési jogainak korlátozásával, és a beépítés egyéb feltételei biztosíthatóak.

7. A község belterületén önálló adótorony nem létesíthető.

12/A.§

1. Az épületek és építmények rendeltetésszerű használatához szükséges parkolószámot az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell biztosítani. Ha az építmény elhelyezésének feltétele az OTÉK szerint előírt parkoló szám kialakítása, és erre részben vagy egészben saját telken belül nincs lehetőség, akkor az erre megalkotott külön önkormányzati rendelet, ill. az építtető és az önkormányzat között létrejött megállapodás szerint kell eljárni.

2. A közös udvar magánútnak tekintendő, amennyiben a szolgalmi jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül, így a róla megközelíthető telkek építési teleknek minősülnek a közterületi megközelítés vonatkozásában. Abban az esetben, amikor a közterületi kapcsolat kapualjon keresztül történik, úgy a kapualj alatti terület is a magánút részét képezheti.

3. A maximális építménymagasság az utcai épületrésznél az utcaképbe illeszkedően a kialakult, szomszédos épületek magasságához kell, hogy illeszkedjen. Az illeszkedés szabályait az építésügyi hatóság állapítja meg.

13.§

Építési hely, az épület elhelyezése az építési helyen belül

1. Előkertek
   1. Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni. A szabályozási terven az alábbi jelölés használatos:

EK: kötelezően megtartandó minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel.

2. Ha a szabályozási terv nem rendelkezik az előkert méretéről, akkor az illeszkedés szabályait kell alkalmazni.

2. Oldalkertek

Az oldalkertek minimális méretének meghatározása az OTÉK-ban meghatározott méret.

3. Építési vonal
   1. Az építési vonalat - ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik – az alábbiak szerint kell meghatározni:
      1. Új beépítéseknél az előkert mérete egyben az építési vonalat is jelöli.
      2. Kialakult beépítések esetében az építési vonalat az illeszkedés szabályai szerint kell megállapítani, az építéshatóság és a települési főépítész jóváhagyásával.
   2. Ettől eltérni csak indokolt esetben lehet, az építéshatóság és a települési főépítész jóváhagyásával. Az előkert konkrét méretét és az eltéréssel együttesen érintett szomszédos ingatlanok számát előzetes hatósági eljárásban kell megállapítani, különös tekintettel a helyi terepviszonyokra, meglévő és tervezett műtárgyakra, az érintett közterület-szakasz szélességi-, forgalmi- és geometriai viszonyaira. Az eljárás során mérlegelni kell a kialakuló beépítés tájolási, benapozási, intimitási és zajvédelmi szempontjait.

14.§

A kialakult állapot értelmezése

1. Az egyes építési övezetekre megadott övezeti előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.

2. Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban előírt kialakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ 13. §.), valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető.

3. Abban az esetben, ha meglévő épület kialakult építmény és homlokzatmagassága nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke úgy megtartható.

4. Hagyományos beépítésű egyedi telkes, falusias lakóterületen belül lévő azon telkek, melyeket legalább két oldalról utca, közterület határol (sarok vagy átmenő telek) akkor is megoszthatóak, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 400 m² területű.

5. Saroktelek és átmenő telek esetében a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték növelhető az alábbiak szerint a kötelező egyéb övezeti szabályok megtartása mellett:

1. Sarok telek esetében 10%-kal, de a beépítés mértéke nem haladhatja meg a 60%-ot;
2. Átmenő telek esetében, amennyiben mindkét utca felé főépület épül, a beépítettség mértéke 5%-kal növelhető.

15.§

Az épületek kialakítására vonatkozó általános előírások

1. Műemléki jelentőségű, meglévő és később kijelölendő helyi értékvédelmi területen álló és a helyi védelem alá vont épületen, valamint a hozzá tartozó ingatlanon 1 m² felületet meghaladó reklámtábla vagy reklám célt szolgáló homlokzatfestés és fényreklám nem helyezhető el. Az elhelyezni kívánt reklám több elemből állhat, azonban ezt az illetékes szakhatóságokkal jóvá kell hagyatni.

2. Nem helyezhető el utcai homlokzatfelületen klíma berendezés kültéri egysége.

3. Saroktelken az előkertek által meghatározott építési vonalra csak „sarokház” épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.

4. A településen csak magastetős (hajlásszög: 40°-50° között) építmény építhető. Ettől eltérni csak indokolt esetben lehet, a települési főépítész és a tervtanács jóváhagyásával.

5. Fém kémény csak körbefalazva helyezhető el.

6. Közterület felé a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában. Helyette a homlokzat 1/3-ad részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény (melynek minimális szélessége 3,0 m) megjelenhet megszakított, vagy végigfutó tetőpárkánnyal. Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

15/A.§

1. Közterület fölött átívelő, a szemközti ingatlanokat, illetve épületeket összekötő híd, épület építése és reklám elhelyezése, csak a szabványos közúti űrszelvény biztosítása mellett, és az önkormányzat valamint a szakhatóságok egyedi hozzájárulásával lehetséges.

2. Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető, melyen belül galéria szint létesíthető.

LAKÓTERÜLETEK

16.§

Lakóterületek általános előírásai

1. A település egyedi telkes lakóövezeti területein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre:

1. A szabályozási terv alapján előírt építési helyen belül a megengedett legnagyobb beépítettség mértékének megfelelő nagyságú telekterület építhető be, de ez az érték nem lehet több, mint 1500 m², kivéve ha a telek övezeti szabályozása a telken belül több önálló főépület építését is megengedi.
2. Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész – amennyiben a Szabályozási terv másképp nem rendelkezik - egyik lakóövezetben sem építhető be. Nyeles telek esetében a beépített hátsó telek minimum 5 m-es előkertjét a nyél nélküli telekrészhez viszonyítva kell kijelölni.

2. Falusias lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető.

3. Egy lakóépületben legfeljebb két lakás létesíthető.

4. Falusias lakóterületen belül az egyes területfelhasználási kategóriáknak megfelelően 15 m legkisebb telekszélességi méretet kell alkalmazni újonnan alakítandó telkek esetében.

17.§

Kertvárosias lakóterületek (Lke)

1. A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, a 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

2. A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:
   1. Legfeljebb kétlakásos társasház.
   2. Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - csak a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshelyépület alakítható ki.
   3. Oktatási, egészségügyi, szociális épület.
   4. A helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény.
   5. Sportépítmény.

3. Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m összmagassággal létesíthető. Utcára teljesen zárt (áttörés nélküli) kerítés nem építhető.

4. A kialakítható kertvárosias lakóterület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 4. sz. melléklet tartalmazza.

18.§

Falusias lakóterületek (Lf)

1. A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:
   1. 1 lakóépület építhető, melyben legfeljebb 1 önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el.
   2. Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény – max. 100 m² alapterülettel.
   3. Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület.
   4. Kézműipari építmény.
   5. Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.
   6. Sportépítmény.
   7. Termelő kertészeti építmények.

2. A falusias lakóterületen belül nem helyezhető el:
   1. üzemanyagtöltő állomás,

2. 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek illetve az ezeket szállító járművek számára parkoló terület és garázs.

3. A lakóépületeket, lakófunkciót kiegészítő épületeket, és az egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja.

4. A kialakítható falusias lakóterület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 4. sz. melléklet tartalmazza.

GAZDASÁGI TERÜLETEK

19.§

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)

1. A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület;
2. gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások;
3. igazgatási és egyéb irodaépület;
4. sportépítmény;
5. üzemanyagtöltő.

2. A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:
   1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
   2. egyéb közösségi szórakoztató épület.

3. A részben meglévő, illetve tervezett Gksz övezetekben a telekalakítást elősegítő telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni.

4. Azokon a Gksz övezeteken belül, ahol a területi besorolás lakóterületből változik gazdasági övezetté, az önálló lakófunkció megmaradhat, de új lakófunkció nem engedélyezhető, csak szolgálati lakásként. Legfeljebb két szolgálati lakás létesíthető.

5. A kialakítható kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 4. sz. melléklet tartalmazza.

20.§

Üdülő területek (Ü)

1. Az üdülőterület üdülőházas vagy hétvégi házas üdülőépületek elhelyezésére szolgáló terület.

2. Az üdülőterületekre vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 4. sz. melléklet tartalmazza.

21.§

Üdülőházas üdülő területek (Üü)

1. Üdülőházas területen olyan üdülőépületek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak. Az üdülőházas üdülőterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

1. Szállásépületek, kemping, üdülő tábor.

2. Az üdülőházas üdülőterületen nem helyezhető el:

1. Zajos közösségi szórakoztató épület.
2. 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek, illetve az ezeket szállító járművek számára parkoló terület és garázs.

3. Lakóépület az övezetben nem helyezhető el. Kivételt képez az egy lakóegységet magában foglaló szolgálati lakóépület, mely nem önálló telken, hanem az üdülőépület (camping, üdülőtábor) telkén is elhelyezhető. Önálló telek a meglévő szolgálati lakóépülethez sem alakítható ki.

22.§

Hétvégi házas üdülő területek (Üh)

1. A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület helyezhető el.
2. Az övezet területén az övezeti előírások megtartásával az igénybevevők ellátására elhelyezhetők:

1. ellátó és szolgáltató, kiskereskedelmi és vendéglátó építmények max. 40 m² szintterülettel,
2. sportépítmények.

3. A hétvégi házas üdülőterületen nem helyezhető el:
   1. Üzemanyagtöltő állomás,
   2. Közösségi szórakoztató épület,
   3. Önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

Lakóépületek az övezetben nem helyezhetők el.

23.§

Különleges területek (K)

1. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

2. A nagy zöldfelülettel rendelkező, rögzített intézményfunkciójú területeken csak az övezeti és szabályozási terven jelölt intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

3. Különleges területek lehetnek:

1. Sportpálya területe                                     – jele: K/5;
2. Temető területe                                           – jele: K/12;
3. Intézmények területe                                             – jele: K/14a.

23/A.§

Sportterület – K/5

1. A sportterületen sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

23/B.§

Temető területe – K/12

1. A temető területén a temetéssel összefüggő építményeken kívül csak a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők, melyek építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

2. A temető telkén belül, a telekhatár mentét legalább 10 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani és többszintes növényzettel betelepíteni, amennyiben erre elegendő hely biztosítható, illetve tájképvédelmi érdekeket nem sért.

23/C.§

Intézmények területe – K/14a

1. A település főbb intézményeinek (polgármesteri hivatal, iskola, templom stb.) elhelyezésére szolgál.

24.§

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

1. A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Tervek határozzák meg.

2. A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

3. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos és az önkormányzat hozzájárulása szükséges.

4. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

5. A település közterületein elhelyezhető és engedélyezhető létesítmények és a rendeltetéstől eltérő használatok:
   1. hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
   2. közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
   3. köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
   4. szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,
   5. távbeszélő fülke elhelyezése,
   6. építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,
   7. zöldfelületek, fasorok,
   8. közművek felépítményei,
   9. egyéb, az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

6. A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.

24/A.§

1. Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára átadott magánútról kell megoldani.

2. A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is.

3. Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább egy kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteiben nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelez.

25.§

Közlekedési és közmű területek (KÖ)

1. A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.

2. A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, a közmű rendszerek és környezetvédelmi létesítmények, továbbá a közművek és hírközlés - kivétel a toronyjellegű - építményeinek elhelyezésére szolgál.

3. Közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
   1. Közlekedési építmények
   2. Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
   3. Igazgatási épület
   4. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás

4. Tájképvédelmi övezetben új közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést is ki kell alakítani.

26.§

Közlekedési területek

1. A közlekedési területek övezeti besorolása a tervben:
   5. Köu – közutak területe

2. A település közúti közlekedési területeinek besorolása:
   1. Országos mellékút/települési főút - Köu/1
   2. Gyűjtőút - Köu/2
   3. Kiszolgáló és lakóút – Köu/3
   4. Vegyes-forgalmú út - Köu/4 (Gyalogos és korlátozott kiszolgáló forgalom számára fenntartott, díszburkolattal fedett, növényzettel és utcabútorokkal, köztéri műalkotásokkal.)
   5. Gyalogút – Köu/5
   6. Parkoló – Köu/p

3. A közlekedési építmények számára építési telket kell kialakítani. A kialakítható közlekedési területekre vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat az 5. sz. melléklet tartalmazza.

4. A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.

5. Közlekedési területen a műszaki létesítményeken (útpálya, biztonsági berendezések, stb.)  túl

1. az utazóközönséget ellátó épületek (kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek)
2. egyéb közlekedési és az utazóközönséget kiszolgáló építmények (pl. váróhelyiség, esőbeálló, forgalomirányító-helyiség, igazgatási épület, a közlekedésben dolgozók szociális helyiségei, stb.)
3. külön önkormányzati rendeleti szabályozás szerint - a szakági előírások betartásával - reklámok is elhelyezhetők.

6. Az országos főutak, közlekedési létesítmények védőtávolságával érintett telkek esetében a védőtávolságba eső területsávjában építkezés csak a szakági előírások által korlátozott formában, külön szakhatósági hozzájárulással engedélyezhető. Az övezet védőtávolságon kívüli területeit a korlátozás nem érinti.

27/A.§

Közmű területek

1. A település területén minden beépítésre szánt övezetben biztosítani kell a teljes közművesítettséget a vezetékes gázellátás kivételével. A közművesítés az építmény használatának feltétele.

2.  közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben, - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

3. Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

4. A területen a víziközmű kiépítés mértéke:
   1. A vezetékes ivó-, használati- és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.
   2. A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.
   3. A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.
   4. A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki.
   5. Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

5. A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.

6. A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.

27/B.§

1. A védett területeken a közművezetékeket föld alatt kell vezetni, a légvezetékeket meg kell szüntetni.

2. Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, közműlétesítményt el kell bontani. Funkciót vesztett vezetéket el kell távolítani a földből.

3. A településen az ingatlan-nyilvántartásban árokként jelölt területet vízgazdálkodási területnek kell tekinteni. Az árokként jelölt területet érintő bármilyen tevékenység csak az illetékes hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Igény esetén - ha az árok a felszíni vízrendezésben már szerepet nem tölt be - az árokként történő jelölése felülvizsgálható és a hatóság által jóváhagyott engedéllyel az ingatlan-nyilvántartásból történő törlését a Polgármesteri Hivatal kezdeményezheti.

4. Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad.

28.§

Zöldterületek (Z)

1. A zöldterületnek az állandóan növényzettel fedett közterületek minősülnek. A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

2. Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet. A zöldterületek karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.

3. A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

4. A zöldterületek funkcionális besorolása a tervben:
   • Közpark – Z/kp
   • Közkert – Z/kk

29.§

Közpark

1. Az övezet területén elhelyezhetők:

1. a pihenés és testedzés építményei (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),
2. a vendéglátás, az idegenforgalom építményei (a szálláshelyek kivételével),
3. az ismeretterjesztés építményei,
4. Parkberendezés, közterületi bútorok.

2. Az övezetben az épületek által elfoglalt beépített terület a közpark területének legfeljebb 2%-a lehet. A közhasználat elől elzárt terület nem haladhatja meg a 10%-ot.

3. Önálló építménnyel bíró reklámok az övezetben nem helyezhetők el.

30.§

Közkert

1. Az övezetben épület nem helyezhető el.

2. Az övezetben elhelyezhető:

1. A pihenést és testedzést szolgáló műtárgy (pl. játszótér, pihenőhely stb.),
2. Sétaút (max. 1,5 m széles),
3. Pihenőpad,
4. Hulladékgyűjtő edény,
5. Növénykazetta.

31.§

Erdőterületek (E)

1. Az erdőterület erdő (meglévő és tervezett erdő) céljára szolgáló terület.  A jelenleg hatályos, magasabb szintű rendelet értelmében erdőterületnek kell tekinteni:

1. a földművelésügyi miniszter által rendeletben meghatározott fajú fás növényekből és a társult élőlényekből kialakult életközösséget annak talajával együtt, függetlenül attól, hogy a faállomány vagy az életközösség valamelyik más eleme átmenetileg hiányzik;
2. az erdő által elfoglalt ezerötszáz négyzetméter vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet - ideértve a beerdősült, valamint az időlegesen igénybe vett földterületet is - a benne található nyiladékokkal és tűzpásztákkal együtt;
3. az olyan ezerötszáz négyzetméter vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet, melyen az erdő telepítését (magvetést, csemeteültetést, dugványozást) elvégezték;
4. az e törvény hatálybalépése után, egy termelési ciklusra, de legfeljebb harminc évre, állami támogatás igénybevétele nélkül, az ország természetföldrajzi környezetében nem őshonos fafajokkal borított ezerötszáz négyzetméter, vagy ennél nagyobb kiterjedésű faültetvény területét (a továbbiakban: faültetvény).

2. A település területén az erdőterületek az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

1. Ev – védelmi célú erdő,
2. Ee – egészségügyi- turisztikai célú erdő.

3. Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.

4. Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg. A körzeti erdőtervben meghatározott elsődleges rendeltetéseket a Helyi Építési Szabályzatban és Szabályozási Tervben figyelembe kell venni.

5. Nemesnyárasok, akácosok, fekete és erdei fenyvesek, ill. egyéb tájidegen faültetvények fafaj-cseréjét fokozatosan el kell végezni őshonos, természetközeli, vegyes állományú erdők kialakításával. Az erdőtelepítésnél, fenntartásnál a mozaikosságra kell törekedni. A monokultúrákat vegyes lombhullató társulások telepítésével lehet ellensúlyozni.

6. Erdő művelési ág változtatáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.

31/A.§

1. Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett az erdészeti hatóságnál lefolytatott erdőterület igénybevételi eljárást követően az erdő rendeltetésének megfelelően elhelyezhető:

1. a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,
2. közművek (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
3. nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
4. vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,
5. geodéziai, turisztikai jelek,
6. köztárgyak,
7. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők (rendszeres ürítésüket meg kell szervezni),
8. biztonsági okból szükséges őrházak és ezek építményei,
9. kutatás és az ismeretterjesztés építményei,
10. vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,
11. termékvezeték és műtárgyai.

2. Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

32.§

Védelmi rendeltetésű erdő (Ev)

1. Védelmi rendeltetésű erdő besorolású az erdőállomány egy része az alábbi okokból:

1. Védett természeti területen,
2. Természeti területen,
3. Érzékeny természeti területen,
4. Natura 2000 területen,
5. Tájképvédelmi övezeten belül,
6. Vízbázis külső védőterületén,
7. Lejtős, erózióval veszélyeztetett területen,
8. Vízmosásban stb. helyezkedik el.

2. A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

33.§

Egészségügyi-turisztikai erdő (Ee)

1. A turisztikai, azaz közhasználatra szánt erdő területén közjóléti rendeltetésű műtárgyak és a rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges műtárgyak helyezhetők el.

2. Csak olyan – a természetvédelmi és erdészeti hatóság által engedélyezett – szabadidő eltöltését, sportolást, játékot, pihenést szolgáló létesítmények helyezhetők el, melyek az erdőt rendeltetése betöltésében károsan nem befolyásolják (pl..: erdei tornapálya, kerékpárút, turistaút, pihenőhely, esőbeálló, sétautak, sétányok; azonos stílusú, természetes anyagú parkbútorok (padok, hulladékgyűjtők)),

3. Erdőterületen épületek, építmények, új funkciók elhelyezése csak az erdészeti hatóság jóváhagyásával történhet.

34/A.§

Vízgazdálkodási területek (V)

1. A vízgazdálkodási területek övezeti besorolása:
   1. Vg/b – vízbeszerzési terület

2. A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények, és a vízellátással kapcsolatos technológiai épületek helyezhetők el.

3. A vízgazdálkodási övezeteken bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak építési engedély és az ahhoz tartozó vízjogi engedély alapján lehet.

4. A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat a vonatkozó rendelkezések előírásai szerint, valamint az alábbiak figyelembevételével, és csak úgy lehet, hogy a beavatkozás:
   1. a biztonságos felszíni vízelvezetést szolgálja, ill. ne veszélyeztesse,
   2. segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra visszatartását,
   3. biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását,

34/B.§

Vg/b – vízbeszerzési terület

A vízműterületek védőtávolságát a vízügyi szakhatóság állapítja meg, melynek betartása kötelező. A védőövezeten belül nem végezhető olyan tevékenység, amely károsan befolyásolná a vízkészletet; továbbá nem helyezhető el olyan építmény, melynek jelenléte a vízkészlet védettségének korlátozását jelentené.

35.§

Különleges beépítésre nem szánt terület

(1) Különleges területek lehetnek:

1. Szennyvízátemelő területe             – jele: Kk/10;
2. Közműterület                                              – jele: Kk/14b,

35/A.§

Szennyvízátemelő területe – Kk/10

1. A szennyvízátemelő elhelyezésére fenntartott területen a közmű létesítményen kívül egyéb építményt kialakítani nem lehet.

35/B. §

Közműterület – Kk/14b

1. A település ellátását szolgáló közművek (ivóvíz, gáz, villamos energia, hírközlés) létesítményei elhelyezésére szolgál.

V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI

36.§

Általános előírások

1. A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy

1. a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
2. megelőzze a környezetszennyezést,
3. kizárja a környezetkárosítást.

2. Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem külön jogszabályokban megadott előírásait.

3. A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek:

1. a levegőtisztaság-védelem,
2. a zaj és rezgés elleni védelem,
3. a föld és vízvédelem,
4. a hulladékgazdálkodás,
5. a sugárzás,
6. a természetvédelem,
7. az épített környezet védelmének témaköreire, valamint
8. az állattartással kapcsolatos előírásokra.

A KÖRNYYEZETVÉDELEM ELŐÍRÁSAI

37.§

Levegőtisztaság-védelem

1. A település területének levegőtisztaság védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.

2. A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó technológiai kibocsátási határértékek teljesülnek.

3. A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának, ill. kezelőjének kell gondoskodni.

38.§

Zaj és rezgés elleni védelem előírásai

1. A belterületek zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.

2. A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.                                                                             

39.§

A föld védelme

1. A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok, ill. használók kötelessége.

2. A termőföld védelméről magasabb szintű törvény rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.

3. A kataszterezett, vagy később jegyzékbe vett Természetvédelmi és Természeti Területek, valamint a NATURA 2000 védett területei kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park gondoskodik.

4. Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

5. A volt bányaterületek, szeméttelepek területének rekultivációját úgy kell megoldani, hogy megfeleljen a külterületi szabályozási terven jelölt funkcióknak.

40.§

A vizek védelme

1. Fokozottan kell védeni a települést érintő vízfolyások vízminőségét. A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit figyelembe kell venni.

2. A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.

3. A mélyfekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők föl.

41.§

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

1. A hulladék elhelyezéséről magasabb rendű jogszabályok intézkednek. A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtését és szállítását egyéb önkormányzati rendelet szabályozza.

2. A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos és átmeneti tárolásáról, elszállításáról, ártalmatlanításáról a hulladéktermelő gondoskodik magasabb rendű jogszabályok alapján. A területen működő létesítmények veszélyesnek minősülő hulladékaikat a szennyvízhálózatba nem bocsáthatják, kommunális szilárd hulladékkal együtt nem kezelhetik.

3. A település területén belül kommunális és egyéb hulladék csak zárt edényzetben tárolható elszállításig.

42.§

Környezetbiztonság

A környezetbiztonság védelméről a vonatkozó, magasabb szintű jogszabályokban és szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.

VI. FEJEZET

A TÁJI- ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI

43.§

A táj- és a természet értékeinek védelme

1. A természeti értékek és az erdők védelméről szóló magasabb szintű jogszabályok előírásai betartandók.

2. A helyi művi-, táji- és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.

3. A természeti területek kezelési előírásairól a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gondoskodik.

4. A helyi táji- és természetvédelmi értékek védelmét, a területek kezelését az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

5. A tájfásítás a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorait, erdősávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell. Építéshatósági engedélykérelem (pl. területhasználat módosítás, építés, telekalakítás, stb.) esetén - a tájfásítás meglévő elemeinek fenntartása mellett - a szabályozási terven jelölt helyeken az engedélykérőt, a terület(ek) tulajdonos(ait), illetve kezelő(it) kötelezni kell a védelmi célú fásítás elvégzésére.

43/A.§

Természeti területek

1. Természeti területként meghatározott telkek, területek területén minden tevékenység csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Az övezetben csak a BNPI-vel egyeztetett extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.

2. Új épület, építmény elhelyezése, oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai és a természeti terület fenntartását szolgáló céllal létesíthető az illetékes természetvédelmi szakhatóság egyetértése esetén.

3. Az övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható.

4. Az övezetben területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.

5. A kataszterezett, vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól az illetékes nemzeti park igazgatóság gondoskodik.

6. Természeti területek övezetében a vizes élőhelyek, különösen folyóvizek, partvonalának, valamint a vizeket kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához, valamint a vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül meglévő épületek, építmények, létesítmények, átépítéséhez, átalakításához az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

43/B.§

Natura 2000 területek

1. Tilos a Natura 2000 terület állapota, állaga és jellege elsődleges rendeltetésével ellentétesen történő megváltoztatását, valamint minden olyan beruházás végzését, illetve tevékenység folytatását - kivéve, ha kiemelt közérdekről van szó - amely a terület elsődleges rendeltetéséből fakadó védelmi célokkal ellentétes. A fentieknek megfelelően a jogszabályban rögzített Natura 2000 területeken a jelenlegi területhasználatok fenntartása szükséges, esetleges módosításokhoz a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulása szükséges.

2. A Natura 2000 területre - ha külön jogszabály alapján védett természeti terület - a Természet-védelméről szóló törvény, a védetté nyilvánító jogszabály, illetve a HÉSZ vonatkozó előírásait együttesen kell alkalmazni.

3. Az övezet területén tilos engedély nélkül olyan tevékenységet folytatni, vagy olyan beruházást végezni, amely a terület védelmi céljainak megvalósítását akadályozza.

4. Natura 2000 területen az elsőfokú természetvédelmi hatóság engedélye, illetve hozzájárulása szükséges

1. a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez;
2. a terület helyreállításához, jellegének, termőföld más célú hasznosítását eredményező területhasználathoz;
3. az erdőkről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez;
4. talajfelszínen zajló, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához.

5. A Natura 2000 területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során a természetvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges, így különösen:

1. telekalakítás, területfelhasználás, építés és használatbavétel engedélyezéséhez;
2. nyomvonalas létesítmény és földmű építése engedélyezéséhez;
3. vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat engedélyezéséhez;
4. mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezéshez;
5. erdészeti, vadászati, halászati hatósági eljárásban.

43/C.§

Érzékeny Természeti Területek övezete

1. Az övezetbe – a vonatkozó, magasabb szintű rendelettel összhangban – a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészletek összefüggő térségei tartoznak, ahol olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása és támogatása a cél, amelyek biztosítják az élőhelyek védelmét a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.

2. Érzékeny természeti területek övezetében a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program célkitűzéseinek megfelelő és az érzékeny természeti területek hasznosítását biztosító célprogramok szerint a tájkép védelmét, a természeti értékek megóvását, a táj ökológiai és turisztikai potenciálját megőrző és azt növelő környezetkímélő mezőgazdasági termelési szerkezetet kell kialakítani.

43/D.§

Egyedi Tájértékek

Az egyedi tájértékek kataszterezése és kihirdetése után a természetvédelmi törvény és a vonatkozó kormányrendelet alapján, az egyedi tájértékekkel kapcsolatos eljárásokban az illetékes természetvédelmi felügyelőséget, mint szakhatóságot be kell vonni.

44/A.§

Települési zöldfelületek, növényzet védelme

1. A meglévő fásított közterek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati és szakértői engedély alapján történhet.

2. A település zöldfelületeinek védelme érdekében meglévő fát, egyéb fás növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben szabad.

3. Az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított fás növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni, kivéve ha a területen a visszapótlás a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.

4. A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét az eljáró hatóság meghatározhatja. A visszapótlásra szánt növényzetet az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről - általában - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

5. A közterületen található fák vázágait eltávolítani, valamint a fák törzsét az ágrendszerük alatt átvágni - a szakszerű ifjító visszametszés és a szabályszerű fakivágás kivételével - tilos.

6. A település területén amennyiben a zöldfelület rendezési kertépítészeti terv nyár (Populus) fajok telepítését írja elő, csak faiskolai, klónozott, vegetatív szaporítású, porzós nyárfaegyedeket szabad telepíteni. A "vattázó termésű" termő egyedek telepítése tilos.

44/B.§

1. A közutak építési területén, a műszaki lehetőségek szerint legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasorokat kell telepíteni amennyiben az utak szabályozási szélessége eléri a 16 m-t.

2. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.

3. Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.

4. A zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő, őshonos, nem invázív fafajok alkalmazandók.

5. A területre előírt zöldfelületi fedettség, védőfásítás kialakítását és módját az építmények engedélyezési tervében - egyedi előírás hiányában az OTÉK 25. §-ában foglalt táblázat szerint - kell igazolni.

6. Az építési engedélyben elő kell írni a szabályozás szerinti növénytelepítést és a védelmi célú fásítást, melyet az építményekkel egy időben kell megvalósítani.

44/C.§

1. Meglévő zöldfelületek rekonstrukciójára engedély csak kertészeti kiviteli terv alapján adható.

2. Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét, továbbá a területen átvezető vonulási útvonalakat „zöldfolyosók" fenntartásával kell biztosítani.

3. Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületként jelölt területre fatelepítés beültetési kötelezettséget be kell tartani.

4. Gondoskodni kell a meglévő utak környezetrendezéséről, új utak létesítése estén, a tervezés folyamán gondoskodni kell az utak menti környezetrendezésre vonatkozó tájépítészeti tervek elkészítéséről. A környezetrendezési tervnek a természetvédelmi, tájképvédelmi, környezetvédelmi és a vezetésbiztonsági szempontoknak egyaránt meg kell felelni.

VII. FEJEZET

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

45.§

Az épített környezet értékvédelme

1. A község helyi rendeletet alkotott „Az építészeti értékek helyi védelméről” Bükkszentkereszt területén az építészeti örökség helyi védelme biztosítása érdekében. A védett épületek és területek felsorolását a 2. sz. függelék tartalmazza.

2. Helyi védett épületek kialakításánál az alábbi szempontokat kötelező jelleggel figyelembe kell venni, és az építtető tudomására kell hozni:

A.) Építési anyaghasználat

1. Lábazatképzés
   1. Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével, lehetőleg faragott vagy fűrészelt hagyományos kő.
2. Homlokzatok
   1. Vakolt, vagy nyers kőfelület plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.
   2. Tájidegen burkolóanyagok használata tilos. (Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott fémszerkezet).
   3. Kémény csak téglaburkolatú vagy vakolt felületű lehet.
3. Tető
   1. A tetőfedés anyaga mázatlan agyag vagy betoncserép legyen. Az értékvédelem alatt álló épületek esetében csak vörös vagy natúr színű, lehetőleg hódfarkú agyagcserép használható.
   2. Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képeznek a cserepes lemezek), kislemezes palafedés, hullámpala, műanyag vagy fém hullámlemez, műanyag síklemez.

B.) Homlokzati arány, építészeti térarányok, utcaképek védelme:

1. Térarányok, utcaképek
   1. A település területén kerülendők az erős, élénk, a hagyományos földfestékektől eltérő (piros, zöld, kék, lila stb.) színek, javasolt a lélegző szilikátfestékek használata.
   2. Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.
2. Homlokzati arányrendszer védelme
   1. A helyi védelem alatt álló területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg. (Szalagablak, erkélysor, stb.)
   2. A helyi védelem alatt álló területeken a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni.
3. Tetőformák szabályozása
   1. Oldalhatáron álló övezetekben utcára merőleges gerincű magastető építendő, a kialakult utcaképhez igazodóan oromfalasan vagy teljes kontyolással.
   2. A hajlított (L alakú) beépítések esetében a tetőforma kontyolt tetőidommal épüljön.
   3. Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni. Kizárólag épület rekonstrukció estében félnyeregtető is alkalmazható a kialakult helyzetnek megfelelően.

C.) Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:

1. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.
2. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület-kiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, stb.
3. Az egyedi védelem alatt álló épületek esetében az egységes homlokzati megjelenés érdekében az építéshatóság a helyreállítási kötelezettséget elrendelheti.
4. Védett területeken a maximális építménymagasság az utcai épületrésznél az utcaképbe illeszkedően a kialakult, szomszédos épületek magasságához kell, hogy illeszkedjen.
5. A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában. Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.
6. A tetőfelépítmény minimális szélessége 3 méter.
7. Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.
8. Helyi védelem alá vont épületen, és a hozzá tartozó ingatlanon 1,0 m² felületet meghaladó reklámtábla vagy reklám célt szolgáló homlokzatfestés és fényreklám nem helyezhető el. Nem helyezhető el közterület határvonalától számított 1,0 m-en belüli homlokzatfelületen klíma berendezés kültéri egysége, csak az épületek hátsó homlokzatán és takartan.
9. Településképi jelentőségű területek sajátos építési szabályai:
   1. Településképi jelentőségű területen közterületről látható melléképítmény nem építhető.
   2. A területen a nem megfelelően befejezett, vagy zavaró utcaképet nyújtó épületekre helyrehozatali kötelezettséget kell elrendelni.
10. A helyi védelemre javasolt épületek esetében a tervezést csak műemléki tervezésben jártas tervező végezheti.
11. Közterületen mobil reklám nem helyezhető el. Egy épületen illetve rendeltetési egységen csak egy reklám vagy cégér, továbbá maximum három irányító tábla helyezhető el.

45/A.§

A helyi védettség keletkeztetése, megszüntetése

1. Helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselőtestület rendelettel dönt.

2. A helyi védelem alá helyezés alapjául a település rendezési terv értékvizsgálata szolgál. Ezen túl önálló értékvizsgálat alapján bármely természetes, vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését.

3. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. egyedi építmények és természeti értékek esetén:

1. a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körülhatárolását
2. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész)
3. a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók)
4. a kezdeményezés indoklását

2. településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:

1. az együttes megnevezését
2. körülhatárolását
3. a védendő érték rövid leírását, dokumentálását
4. a kezdeményezés indoklását

4. A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítésről, ill. az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről a Képviselőtestület gondoskodik.

5. A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:

1. az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell;
2. nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel;
3. a használó értesítése a tulajdonos útján történik;
4. amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

45/B.§

1. A védettséggel kapcsolatos javaslatot - az erről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.

2. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell.

3. A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni és a tulajdonost értesíteni kell. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről és a tulajdonos értesítéséről a jegyző gondoskodik.

46.§

A védett értékekre vonatkozó általános szabályok

1. Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.

2. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy annak megőrzése előírható.

3. A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.

4. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését - egyebek között - a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

         Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot - a hatályos jogszabályok keretei között - az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.

47.§

A védett értékek fenntartásának támogatása

1. A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat vagy az általa létrahozott alapítvány, illetve szervezet támogatást adhat.

48.§

A védett értékek nyilvántartása

1. A helyi védettségről magasabb rendű jogszabályok alapján nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.

2. A nyilvántartás tartalmazza:

1. a védelem szakszerű, rövid indoklását,
2. fotódokumentációt,
3. a védettségi kategóriát magasabb rendű jogszabályok alapján,
4. a helyrajzi számot.

3. Egyedi védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell:

1. a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
2. helyszínrajzot,
3. a védett érték rendeltetését és használatának módját.

4. Területi védelem esetén (2) bekezdésben foglaltakon túl a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.

49.§

Régészeti örökség védelme

1. Bükkszentkereszt területén nincs nyilvántartott régészeti lelőhely.

2. A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetén a leletmentést, a régészeti lelőhelyen végezhető munkálatokat, a régészeti feltárást, stb. illetően a kulturális örökség védelméről szóló törvény, valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának,

3. illetve a régészei lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló rendelet vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

4. Az újonnan beépítésre kerülő területeken az elsődleges földmunkákat – tereprendezés, alapozás – régészeti szakfelügyelet mellett kell végezni.

VIII. FEJEZET

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

50.§

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

1. A településrendezési feladatok megvalósítását a vonatkozó magasabb szintű törvény biztosította sajátos jogintézmények szerint kell végrehajtani.

2. A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében sajátos jogintézményeket kell alkalmazni, azok felhatalmazása alapján kell eljárni.

3. Az önkormányzat a közérdekű célok megvalósítása, valamint a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében a kiszolgáló és lakóutak létesítése és szabályozási szélesség korrigálásának teljesítéséhez helyi közút céljára történő lejegyzést állapít meg.

4. Beépítésre szánt területen kiszolgáló utak és közművek kialakítására az útépítés és közművesítési hozzájárulás mértékének és arányának megállapítását a Képviselőtestület külön rendeletben szabályozhatja.

5. A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében önkormányzati rendelettel előírt

1. a településrendezési kötelezettség elrendeléséről, és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről az építésügyi hatóságnak kell intézkednie. 

6. A tervben meghatározott területeken az ingatlanok azonosítása a közigazgatási eljárás megindításakor érvényes ingatlan-nyilvántartás szerint kerül megállapításra.

     IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

51.§

1. Jelen rendelet a jóváhagyását követő 30. napon lép hatályba. A kihirdetésről Bükkszentkereszt Község Jegyzője gondoskodik a helyben szokásos módon. Rendelkezéseit a hatályba lépését követő ügyekben kell alkalmazni.

2. Jelen rendelet hatályba lépését követően a 11/2003. (VI.27.) sz. rendelet és a 4/2004. (IV.8.) sz. rendelet hatályát veszti.

3. Jelen rendelet mellékletei:

1. 1. sz. melléklet: Szabályozási Terv – Belterület (rajzszám: SZT_01)
2. 2. sz. melléklet: Szabályozási Terv – Egyéb Beépítésre Szánt Területek (rajzszám: SZT_02)^[1]​
3. 3. sz. melléklet: Szabályozási Terv (rajzszám: SZT_03)
4. 4. sz. melléklet: Beépítésre szánt területek övezeti előírásainak összefoglaló táblázata^[2]
5. 5. sz. melléklet: Közlekedési területek besorolása
6. 6. sz. melléklet: Területigényes közmű létesítmények
7. 7. sz. melléklet: Sajátos jogintézmények
   • 7.1. sz. melléklet: Helyi közút céljára történő lejegyzés

4. Jelen rendelet függelékei:

1. 1. sz. függelék: Védett természeti területek
   • 1.1. sz. függelék: Különleges Madárvédelmi területek
   • 1.2. sz. függelék: Különleges Természet-megőrzési területek
   • 1.3. sz. függelék: BNPI területe
   • 1.4. sz. függelék: Fokozottan védett területek
   • 1.5. sz. függelék: Kiemelt jelentőségű természeti területek
2. 2. sz. függelék: Helyi értékvédelem
3. 3. sz. függelék: A közlekedési területek fogalom-meghatározása
4. 4. sz. függelék: Hatályos jogszabályok tájékoztató listája^[3]

Bükkszentkereszt, 2011. október 13.