Kesznyéten Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelete
Kesznyéten Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2017.(XII.14.) rendelete a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2017. 12. 15Kesznyéten Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelete
Kesznyéten Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2017.(XII.14.) rendelete a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kesznyéten Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Kesznyéten Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 3579 Kesznyéten, Béke tér 17. sz, levélcíme: 3579 Kesznyéten, Béket tér 17. sz.
(3) Az Önkormányzat működés területe: Kesznyéten község közigazgatási területe.
(4) Az Önkormányzat azonosító adatai:
a) törzskönyvi azonosító száma: 349020
b) adószáma: 15349026-2-05
c) statisztikai számjele: 15349026-8411-321-05
(5) Honlapjának elérhetősége: www.kesznyeten.hu, e-mail címe: hivatal@kesznyetenph.t- online.hu
2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos pecsétje körbélyegző, melyen a „Kesznyéten Község Önkormányzata” felirat olvasható középen Magyarország címerével.
(2) Az Önkormányzat hivatalos jelképei: Kesznyéten község címere, zászlója melyek leírását, valamint azok használatát az Önkormányzat külön rendelete szabályozza.
(3) Az Önkormányzat által alapított kitüntetéseket, díjakat külön rendelet tartalmazza.
(4) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.
(5) A képviselő-testület tagjainak névsorát, lakcímét az SzMSz 1. melléklete tartalmazza.
(6) A Képviselő-testület szervei:
a) polgármester
b) a képviselő-testület bizottságai
c) Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatal
d) jegyző.
(7) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására 2013. január 01. napjával közös önkormányzati hivatalt hozott létre.
II. A helyi önkormányzás általános szabályai
1. Az Önkormányzat feladat- és hatásköre
3. § (1) Az Önkormányzat feladat – és hatáskörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak.
(2) A képviselő testület kizárólagos hatáskörébe tartozó, át nem ruházható hatásköreit az Mötv. tartalmazza.
(3) a képviselő-testület a kötelező feladat- és hatáskörein túl, költségvetésében meghatározottak szerint biztosítja:
a) a településen működő civil szervezetek – eseti döntéssel történő támogatását,
b) a településen állandó lakóhellyel rendelkező tankötelezett tanulók támogatását a 6/2014.(XI. 14.) önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint,
c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítását,
d) családi napközi fejlesztő-, foglalkoztató és gyermekfelügyeletet 0-3 éves korú gyermekek számára
(4) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását az SzMSz 2. függeléke tartalmazza.
2. A Képviselő-testület működésének szabályai
4. § (1) A képviselő-testüelt tagjainak a száma 7 fő, melyből a települési képviselők száma 6 fő. A polgármester tagja képviselő-testletnek, aki a testület működése, döntéshozatala és határkozatképessége szempontjából képviselőnek minősül.
(2) A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(3) Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, a polgármester illetményéről, az alpolgármester tiszteletdíjáról és a képviselők tiszteletdíjáról.
(4) A képviselő-testület az alakuló ülésen az alpolgármester választásának titkos szavazással történő lebonyolításához a tagjai sorából 2 fős szavazatszámláló bizottságot választ.
5. § (1) A képviselő-testület munkaterv alapján ülésezik, a rendes ülések kezdési időpontja 16:00 óra, helye a Kesznyéten Község Önkormányzatának tanácsterme.
(2) A határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására a polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze.
6. § (1) A képviselő-testület nyilvános és zárt üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a polgármesteren és a jegyzőn kívül a jegyzőkönyv-hitelesítők is aláírnak.
(2) Az ülésen megjelent hallgatóság a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet. A képviselő-testület esetenként – vita nélkül –egyszerű szótöbbséggel dönt arról, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak hozzászólási jogot ad-e, amelynek időtartama maximum 3 perc lehet.
3. A munkaterv
7. § (1) A képviselő-testület a tervszerű munkavégzés érdekében munkatervet készít, amely éves időtartamra szól. A képviselő-testület munkatervét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze. A munkatervet a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(2) Az éves munkatervet legkésőbb az adott év költségvetésének elfogadásával egyidejűleg fogadja el a képviselő-testület.
(3) A munkaterv összeállításánál figyelembe kell venni a lakossági fórumokon elhangzott javaslatokat, észrevételeket és elfogadása előtt javaslatot kell kérni:
a) a képviselő-testületi tagoktól,
b) a képviselő-testület bizottságaitól,
c) az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések tervezett időpontját, napirendjét és ezek előterjesztőit,
b) a közmeghallgatás időpontját,
c) a napirendhez meghívandókat,
d) az egyéb szervezési feladatokat.
(5) A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község polgárai számára megismerhető legyen. A munkatervet közzé kell tenni az Önkormányzat faliújságján és honlapján is.
4. Előterjesztések
8. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, továbbá a képviselő-testület tagja, vagy bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Az előterjesztés a rendelettervezet kivételével szóban is benyújtható, de a határozat-tervezetet a testületi ülés megkezdése előtt írásban ki kell osztani a képviselőknek.
(3) Az előterjesztéseket elektronikus formában és papír alapon kell a meghívottak e-mail címére kézbesíteni.
(4) A bizottság nem képviselő tagjai részére az őket érintő előterjesztések – amennyiben internetes hozzáféréssel rendelkeznek – a (3) bekezdés szerint kerülnek kézbesítésre, ennek hiányában hagyományos módon (írásban) történik a kézbesítés.
(5) Az előterjesztéseknek tartalmaznia kell:
a) a tárgy pontos meghatározását,
b) az előterjesztők, elkészítők pontos megnevezését,
c) utalást arra, hogy a képviselő-testület foglalkozott-e korábban a tárgykörrel, ha igen, milyen döntést hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,
d) azokat a körülményeket, összefüggéseket, amelyek a döntési javaslat elfogadását indokolják,
e) az eltérő vélemények megjelölését és annak indokait.
(6) Az előterjesztést a munkatervben megjelölt időpont figyelembe vételével legalább az ülést megelőző 6 munkanappal korábban kell leadni a polgármesternek, vagy a jegyzőnek. A határidő alól fontos közérdekből, vagy méltányolható egyéb okból – a polgármester előzetes engedélyével - lehet eltérni.
(7) Az előterjesztésnek mindenkor lényegre törőnek, konkrétnak és tömörnek kell lennie. Az előterjesztéseket a feladatkörükben érintett bizottságoknak előzetes megvitatásra ki kell adni.
5. Az ülés összehívása, vezetése
9. § (1) A képviselő-testület ülésére a testület tagjainak és a meghívottaknak írásbeli meghívót kell kézbesíteni.
(2) Az ülés meghívóját olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(3) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) a napirendek előterjesztőit.
(4) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a képviselőket
b) a jegyzőt,
c) mindazon személyeket, akiknek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges és erre az előterjesztő javaslatot tett.
(5) A meghívót ki kell függeszteni a Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.
10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása vagy távolléte esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi-, Szervezési és Jogi Bizottság elnöke vezeti. Az ülés vezetőjének munkáját a jegyző segíti.
(2) A polgármester megnyitja az ülést és megállapítja a határozatképességet. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 4 települési képviselő jelen van. A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 20 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.
(3) A polgármester a határozatképességet az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható, úgy a polgármester tárgyalási szünetet rendel el.
(4) A határozatképtelenség vagy bármely egyéb ok miatt félbeszakított ülést 15 napon belül újból össze kell hívni, melynek napirendjén új napirendi pontok is szerepelhetnek.
11. § A polgármester az ülés megnyitása után előterjeszti a meghívóban szereplő – tárgyalási sorrendet is tartalmazó – napirendi javaslatokat és javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére. Az ülés napirendjének végleges megállapítása előtt a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatként kezdeményezheti a meghívóban nem szereplő javaslatok napirendre vételét, vagy a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását (sürgősségi indítvány). A javaslatról a képviselő-testület - vita nélkül - minősített többséggel dönt. Ezt követően kerül sor a végleges napirend elfogadására.
6. A tanácskozás rendje
12. § (1) A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. A polgármester a napirendi pontokat vitára bocsátja. A vita során a napirendi pontokhoz a Képviselő-testület tagjai külön-külön 5 perc időkeretben tehetnek hozzászólást. A vita lezárása után a képviselők részéről további hozzászólási lehetőség nincs, a polgármester szükség szerint összefoglalót tart. Ezt követően szavazás következik. Önkormányzati rendelettervezet, illetőleg az eredetileg előterjesztett határozati javaslat részbeni megváltoztatására irányuló módosítási indítványt, az indítványt előterjesztő konkrétan, szövegszerűen megfogalmazott formában terjesztheti elő.
(2) A határozat meghozatala előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
13. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. A polgármester
a) rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,
c) a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót, amelynek következményeként az illető személy ugyanazon napirendi pont tárgyalásánál nem szólalhat fel,
d) az ülést általa meghatározott időre felfüggeszti, ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi.
(2) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki.
(3) Ha a polgármester szünetet rendel el, a tanácskozás nem folytatható.
7. Döntéshozatal, rendeletalkotás
14. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhetnek:
15. § (1) A rendelet-tervezetet a Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatal készíti el és társadalmi egyeztetés céljából az Önkormányzat hirdetőtábláján közzéteszi.
(2) A társadalmi egyeztetés keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak a hivatal@kesznyetenph.t-online.hu elektronikus levélcímen, vagy írásban. A véleménynyilvánításra nyitva álló határidő nem lehet kevesebb 8 napnál.
(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) a költségvetésről szóló,
b) a helyi adókról szóló,
c) a költségvetés végrehajtásáról szóló,
d) az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szól önkormányzati rendelet-tervezetet, valamint
e) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha a módosítás magasabb szintű jogszabály rendelkezése miatt szükséges.
(4) A beérkezett véleményekről a jegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet és javaslatot tesz a rendelet-tervezet esetleges módosítására.
16. § (1) A képviselő-testület rendeletének megjelölése:
(2) Az Önkormányzat rendeleteit évenként folyamatos növekvő arab számmal és évszámmal, a kihirdetés hónapjának és napjának feltüntetésével kell jelölni, továbbá meg kell határozni a rendelet címét.
(3) Az önkormányzati rendelet hiteles szövegének a rendeletet elfogadó képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve mellékleteként kezelt rendelet szövegét kell tekinteni.
(4) Az önkormányzati rendeletek a döntést követően 5 munkanapon belül, kivételes és sürgős esetben 1 munkanapon belül elkészítésre és kihirdetésre kerülnek. A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztése. Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet.
(5) A jegyző gondoskodik arról, hogy az Önkormányzat rendeleteiről a község lakossága, az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek. (Kesznyéteni Kórnikában való megjelentetés).
17. § (1) A testület határozatainak megjelölése:
18. § A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a tájékoztató jellegű anyagok tudomásulvételéről,
d) a rendelet-tervezet, vagy a határozati javaslat módosítására, kiegészítésére tett indítványokról.
19. § A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el:
a) a szünet után a vitát tovább kell folytatni és annak lezárása után a szavazást meg kell ismételni,
b) ha az újabb szavazás sem vezet eredményre, úgy a döntést a következő ülésre kell halasztani.
8.A szavazás módja
20. § (1) A képviselő-testület döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt szavazással,
b) titkos szavazással
hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
(4) A név szerinti szavazás alkalmával a polgármester a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a jegyzőkönyvben rögzíti.
21. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt négy képviselő indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról a Pénzügyi-, Szervezési és Jogi Bizottság gondoskodik.
(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(4) A titkos szavazás eredménye a jegyzőkönyvben kerül rögzítésre.
9. A szavazás rendje
22. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület előbb a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt.
(2) A polgármester először a javaslatok mellett leadott szavazatokat, majd az ellenszavazatokat, illetve a szavazástól tartózkodók számát állapítja meg.
(3) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti az elfogadott határozatot.
10. Határozatok végrehajtása
23. § A képviselő-testület rendelete, határozata végrehajtását vagy ellenőrzését az általa megbízott felelősök végzik. A képviselő-testület határozata végrehajtásáért felelőssé teheti:
24. § (1) A közmeghallgatáson az állampolgárok, társadalmi és civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testületnek, az egyes képviselőknek, a polgármesternek, az alpolgármesternek kérdést tehetnek fel, illetve közérdekű javaslatot tesznek.
(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal kell válaszolni. A megválaszolatlanul maradt kérdést, kezdeményezést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság, vagy a jegyző a képviselő-testület által meghatározott határidőig megvizsgálja, annak eredményéről a következő ülésen tájékoztatást ad és a kérdés feltevőjét is tájékoztatja.
(3) A közmeghallgatáson elhangzott, nem a képviselő-testületet és szerveit érintő feladat- és hatáskörbe tartozó kérdéseket, észrevételeket haladéktalanul továbbítani kell a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.
(4) A Kesznyétenben működő civil szervezeteket az SzMSz. 2. sz. melléklete tartalmazza.
12. A képviselő-testületi tagok jogai és kötelezettségei, a képviselőket megillető tiszteletdíj megállapításának szabályai
25. § (1) Minden települési önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.
(2) A képviselő köteles:
a) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni,
b) rendszeres kapcsolatot tartani a község polgáraival és a közmeghallgatáson tájékoztatást nyújtani képviselői tevékenységéről,
c) írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy ha egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
d) a Képviselő-testületi vagy bizottsági felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
e) közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó módon viselkedni,
f) a személyes érintettségére vonatkozó bejelentést tenni.
26. § A képviselő jogosult tiszteletdíjra a jelen rendeletben meghatározottak szerint.
(1) A képviselői tiszteletdíj mértéke:
27. § (1) A képviselő-testület üléseiről igazoltan csak legkésőbb az ülés napján 12 óráig szóban vagy írásban a polgármesternek történő bejelentés alapján lehet távol maradni. Igazolt távollétnek számít, ha a tiszteletdíjra jogosult több napon át igazolt betegsége, munkahelyi elfoglaltsága vagy hivatalos kiküldetése miatt nem tud részt venni az ülésen.
(2) A képviselő az ülés megkezdésekor köteles a polgármesternek bejelenteni, ha az ülés közben ideiglenesen vagy véglegesen eltávozik. Igazolatlan hiányzásnak számít, ha a képviselő testületi ülés közben indoklás vagy a polgármesternek történő előzetes bejelentés nélkül véglegesen távozik az ülésről.
(3) Ha a képviselő igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt a képviselő- testületi vagy bizottsági ülése(ke)n, akkor az alábbiakban meghatározott módon és mértékben a havi tiszteletdíja csökkentésre kerül:
a) képviselő-testületi ülésről való igazolatlan vagy előzetes bejelentés nélkül történő hiányzás esetén a képviselő következő havi tiszteletdíját 20%-kal kell csökkenteni.
b) bizottsági ülésről való igazolatlan vagy előzetes bejelentés nélkül történő hiányzás esetén a képviselő következő havi tiszteletdíját 10%-kal kell csökkenteni.
c) ha a képviselő az adott hónapban a képviselő-testületi és a bizottsági ülésről is igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül hiányzik, az a) és b) pont alkalmazása helyett a következő két havi tiszteletdíját kell 20 %-kal csökkenteni.
d) ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
(4) Ha a képviselő hat hónapon belül a testületi vagy a bizottsági ülések feléről igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül hiányzik, a következő hat hónapra tiszteletdíja megvonásra kerül.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak ellenőrzése az üléseken készült jelenléti ívek illetve az ülésekről készült jegyzőkönyvek alapján történik, melyben fel kell tüntetni a képviselő érkezésének és távozásának pontos idejét.
(6) A tiszteletdíj csökkentéséről, annak mértékéről, a Polgármester javaslatára a képviselő-testület egyedi határozattal dönt. A csökkentés ténye, mértéke a határozatban kerül meghatározásra, és azt meg kell indokolni. A képviselő-testület egyedi méltánylást érdemlő körülmény felmerülése esetén eltekinthet a (2)-(3) bekezdésben meghatározott szankció alkalmazásától.
(7) Ha a képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (továbbiakban Mötv.) nevesített kötelességeit a képviselőnek felróható módon nem teljesíti, a képviselői tiszteletdíj a Képviselő-testület döntése szerint különösen a következő esetekben megvonható:
28. § (1) A képviselő-testület három fős Pénzügyi-, Szervezési és Jogi Bizottságot és három fős Szociális és Egészségügyi Bizottságot hoz létre.
(2) A bizottságok tagjai a 26. §-ban foglaltak szerint jogosultak tiszteletdíjra, a nem képviselő bizottsági tag tiszteletdíjának a mértéke azonos a képviselői tiszteletdíj mértékével.
(3) A bizottságok személyi összetételét az SzMSz 3. sz. melléklete tartalmazza.
(4) A Pénzügyi-, Szervezési és Jogi Bizottság:
a) kivizsgálja az összeférhetetlenségi, méltatlansági és a vagyonnyilatkozat-tétellel
29. § A képviselői vagyonnyilatkozatot a képviselő-testület Pénzügyi-, Szervezési- és Jogi Bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi, gondoskodik annak megőrzéséről, kezeléséről és visszaadásáról az erre vonatkozó szabályzatban foglaltak szerint.
14. A polgármester, az alpolgármester
30. § (1) A polgármester megbízatását főállásban, kötetlen munkaidőben látja el. A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-ai, a vagyon-nyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésének a szabályait az Mötv. 69-70/A §-ai tartalmazzák.
(2) A polgármester lemondására az Mötv-ben meghatározottakat kell alkalmazni. A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűné sét követő nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja a munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van, a R. 10. §(1) bekezdésében meghatározott személynek.
(3) Három napot meghaladó tartós távolléte esetén köteles a jegyzőt és az alpolgármestert tájékoztatni.
(4) A polgármester fogadóórája: minden szerdán 8-10 óráig tart, melyen történő megjelenés előzetes egyeztetéshez kötött.
31. § (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai szerint:
a) segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző Képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
(2) A polgármester dönthet a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott összeg erejéig felújítási, karbantartási munkálatok elvégzésében,
c) a költségvetési rendeletben meghatározott események és ott rendelkezésre álló keretösszeg erejéig az önkormányzati rendezvények megszervezésében
d) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni,
e) közérdekű munkavégzés büntetésre elítélt esetében gyakorolja-e a munkáltatói jogokat,
f) átadott hatáskörben történő döntési jogosítványait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
32. § (1) A képviselő-testület - az Mötv. 74. § (1) és (2) bekezdése alapján – a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel – tagjai közül két fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akiknek feladatait a polgármester határozza meg, s aki közül általános helyettesét a polgármester bízza meg.
(2) A társadalmi megbízatású alpolgármester az önkormányzat székhelyén havonta fogadónapot tart, melynek időpontja minden hónap első szerdai napján 15 órától 16 óráig, előzetes egyeztetés alapján.
15. A Közös Önkormányzati Hivatal
33. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján 2013. január 01. napjával Girincs Község Önkormányzatával és Kiscsécs Község Önkormányzatával megkötött megállapodás szerint közös önkormányzati hivatalt hozott létre „Kesznyéteni Közös Önkormányzat Hivatal” elnevezéssel (a továbbiakban: Hivatal), 3579 Kesznyéten, Béke tér 17. sz. alatti székhellyel és egy állandó kirendeltséggel 3578 Girincs, Petőfi u. 1/a sz. alatt, valamint egy időszakos kirendeltséggel 3578 Kiscsécs, Dózsa Gy. u. 17. sz. alatt. A Hivatal a képviselő-testületek együttes ülésén elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint működik.
16. A jegyző
34. § A képviselő-testületek hivatalának szervezetét – a Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatalt - a jegyző vezeti. Az önkormányzati és közigazgatási feladatait a Hivatal bevonásával látja el.
35. § (1) A jegyző:
a) az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátása, e körben:
aa) előkészíti, koordinálja, és ellenőrzi a bizottságok és a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések törvényességét,
ab) megszervezi a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
ac) tanácskozási joggal részt vesz a testület, a bizottságok ülésein és köteles jelezni, ha a döntéshozatalnál vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel,
ad) intézkedést kezdeményez a törvénysértések megszüntetésére,
ae) gondoskodik a képviselő-testületi és a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészíttetéséről és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal részére való megküldéséről,
af) tájékoztatja a képviselő-testületet az Önkormányzatot érintő új jogszabályokról,
ag) gondoskodik a testületek és a tisztségviselők munkájának segítéséről, a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtéséről,
ah) rendszeres kapcsolatot tart azokkal a nem önkormányzati szervekkel, amelyek tevékenységi köre az önkormányzati ügyintézéssel összefügg.
b) a Hivatal vezetésére irányuló tevékenysége keretében:
ba) elemzi, értékeli, ellenőrzi a Hivatal döntés-előkészítő, a végrehajtást szervező tevékenységét,
bc) előkészíti a Hivatal működési rendjéhez kapcsolódó, a köztisztviselők munkakörülményeit érintő szabályzatokat,
bd) biztosítja a Hivatal működési rendjét és fegyelmét
c) az Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban ellátja a jogszabályokban számára
meghatározott feladatokat.
36. § (2) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontjában foglaltak szerint történik. A jegyző felett a munkáltatói jogokat a székhely település - Kesznyéten Község Önkormányzatának Polgármestere – gyakorolja.
(3) A jegyző helyettesítését, teljes jogkörben – akadályoztatása esetén – a polgármester egyetértésével a jegyző által kijelölt köztisztviselő látja el.
17.Az Önkormányzat gazdálkodása, költségvetése, vagyona
37. § (1) A képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és költségvetéséről évente rendeletet alkot.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása az illetékes bizottság általi megtárgyalást követően történik meg.
(3) Az Önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak körét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
(4) Az Önkormányzat belső ellenőrzési feladatainak ellátása eseti megbízás alapján történik.
18. Záró rendelkezések
38. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2015. (X. 26.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 8/2016. (VIII.10.) önkormányzati rendelet.
(3) Hatályát veszti a képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapításáról szóló 7/2014. (XI.12.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 9/2016. (VIII.10.) önkormányzati rendelet.
Kecső Imre |
Farkasné dr. Molnár Mónika |