Répáshuta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1997. (IV. 14.) önkormányzati rendelete
Répáshuta község jelképeiről és azok használatáról
Hatályos: 1997. 04. 14
Répáshuta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1997. (IV. 14.) önkormányzati rendelete
Répáshuta község jelképeiről és azok használatáról
1997.04.14.
Répáshuta Szlovák Nemzetiségi Települési Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. Törvény 1. §.(6) bekezdés a.) pontjában biztosított jogkörében a község címeréről és zászlajáról (továbbiakban: jelképek), valamint a két jelkép és a címert ábrázoló pecsét használatáról a következő rendeletet alkotja.
1. § Répáshuta község önkormányzati jelképei: a címer és a zászló. (A címer méretarányosan kicsinyített, színes, illetve heraldikában használatos grafikai színjelöléses és anélküli változatait a jelen rendelet melléklete tartalmazza.)
A község címerének leírása
A község címere: Álló, háromszögletű, zölddel és ezüsttel hasított katonai pajzs, amelynek (heraldikailag) jobb oldali, zöld színű mezejét ezüst hullámpólya díszíti, fölötte pedig ugyancsak ezüst színű hutaüveg-pohár lebeg. A pajzs (heraldikailag) bal oldali ezüst színű mezejében zöld színű, kitépett gyertyánfa lebeg. A pajzs fölött ékkövekkel díszített, háromlombú arany korona, amelynek lombjai bükkfa leveleket mintáznak. A pajzs alatt egy szalag lebeg RÉPÁSHUTA felirattal.
(1) Fekvő téglalap alakú, a színe ezüst (fehér) és zöld – olyan módon, hogy a címer hasító vonala megegyezik a zászlót felező függőleges vonallal, a pajzs színei pedig ellentétesek, vagyis fordítottak a zászló színeivel – a mérete 150 x 75 cm , anyaga selyem, körbe szegve arany (sárga) rojttal. Mindkét oldalának a közepére van hímezve eredeti színeiben a község címere a 2. §-ban adott leírásnak megfelelően. A zászló eltérhet a fentebb megadott mérettől. Oldalainak azonban mindig 2:1 arányban kell állnia egymással.
(2) Kevésbé ünnepélyes helyeken és alkalmakkor használható olyan zászló is, amely álló téglalap alakú, oldalainak aránya megegyezik a címerpajzs oldalainak az arányával (7:8), s egész felületét a fentebb leírt címer tölti ki, a korona és a szalag nélkül.
4. § A községi önkormányzat címere mint utaló és díszítő jelkép általában az alábbi helyeken használható:
a.) az önkormányzat zászlaján;
b.) a községháza bejáratánál;
c.) a községi önkormányzat intézményeinek bejáratánál;
d.) a községi képviselő-testület tanácskozótermeiben, a polgármester, a jegyző, a hivatal munkatársainak irodáiban;
e.) a községi önkormányzat intézményvezetőinek irodájában;
f.) a községi önkormányzat közlönyének, újságjának fejrészén;
g.) a községi önkormányzat által rendezett kiállításokon;
h.) a községbe vezető útvonalon, az úttest jobb oldalán lévő táblán.
5. § A községi önkormányzat zászlaja, mint utaló és díszítő jelkép az alábbi helyeken használható:
a.) a községi képviselő-testület tanácskozó termében állandó jelleggel az eredeti méretű zászló;
b.) a polgármester szobájában szintén állandó jelleggel az eredeti méretű zászló;
c.) a képviselő-testület üléseinek napján, illetve állami ünnepeken a községháza épületén a másfélszeresére felnagyított (továbbiakban: nagyított) méretben;
d.) külföldi, vagy legalább miniszteri szintű belföldi küldöttség látogatásakor a községháza épületén, nagyított méretben;
e.) külföldi küldöttségek részére ajándékba adható az eredeti méretnek arányosan kicsinyített változatában;
f.) állami ünnepeken a községi önkormányzat intézményein az eredeti vagy a nagyított méretben.
A községi önkormányzat pecsétje
(1) 4 cm átmérőjű körben a 2. §.
(1) bekezdésében leírt címernek a heraldika szabályainak megfelelően, grafikailag kivitelezhető változata. A címer körül félkörben a RÉPÁSHUTA SZLOVÁK NEMZETISÉGI TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATA felirat olvasható. (A címer grafikai változata ugyancsak a jelen rendelet mellékletét képezi.)
(2) A pecsétnyomó egyik változata műanyagból, vagy gumiból (továbbiakban: normál), a másik rézből – pozitív és negatív változatban (továbbiakban: fém) készül. Ezen utóbbit pecsétviasszal együtt kell használni.
(3) A községi önkormányzat pecsétjét díszítő és a községre utaló jelképként kizárólag csak az alábbi helyeken lehet használni:
a.) A községi önkormányzat által alapított kitüntetések okiratain. (A fejrészén a fém pecsétnyomó pozitív, a szöveg alján pedig a fém pecsétnyomó negatív (viaszos) változatát.)
b.) A községi önkormányzat által kiadott irodalmi, képzőművészeti és egyéb kiadványokon.
c.) A község polgármestere és jegyzője által protokolláris célra használt levélpapír fejrészén pozitív, illetve annak alján pecsét formájában negatív (viaszos) változatban.
d.) A községi önkormányzat intézményvezetői által használt protokolláris levélpapíron a c.) pontban leírt módon.
7. § (1) A községi önkormányzat címere, illetve a címerrel ellátott zászlója vagy annak rajzolata – a képviselő-testület előzetes engedélyével, az általa meghatározott gyártási és forgalmazási díj fejében – felhasználható:
a.) utazási irodák kiadványain,
b.) emlék- és ajándéktárgyakon,
c.) kereskedelmi forgalomba hozatal céljából..
8. § A jelképeket kizárólag hiteles alakban, az ábrázolás hűségének, a méretarányoknak és a színeknek a betartása mellett kell használni.
9. § (1) A 4-5. §-ban leírtakat a képviselő-testületnek joga van ellenőrizni.
(2) Ha a képviselő-testület megállapítja, hogy az ábrázolás nem hiteles, vagy a jelképeket nem az engedélyezett célra, illetve módon használják, a befizetett használati díj vagy annak arányos részének visszafizetése nélkül azonnali hatállyal megtilthatja a jelképek további használatát.
(3) A jelképhasználat szabálytalansága miatt a használót ért kárt a képviselő-testület nem téríti meg.
10. § (1) A képviselő-testület egyes esetekben megengedheti, hogy az önkormányzat címere kizárólag az alapanyag (fém, fa, bőr, textil, stb.) színében (színezés nélkül) készüljön.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon való elkészítést a gyártás, illetve forgalomba hozatal iránt benyújtott beadványban kell kérni.
11. § A községi önkormányzat jelképei a képviselő-testület engedélye nélkül forgalomba hozatal céljából nem állíthatók elő.
12. § (1) A 8. §-ban meghatározott tilalmat megszegők ellen a szerzői jogról szóló módosított 1969. évi III. törvény 52. §-ában meghatározott polgári jogi igények valamelyikét kell érvényesíteni.
(2) E rendelet megsértője szabálysértést követ el, és így 10.000.-Ft, azaz Tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3) E rendelet kihirdetése napján, 1997. április 14-én lép hatályba.
1. melléklet a 6/1997. (IV. 14.) önkormányzati rendelethez