Répáshuta Önkormányzat Képviselő-testületének 2/1998. (II.12.) önkormányzati rendelete

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól

Hatályos: 2013. 09. 16- 2013. 12. 30

Répáshuta Szlovák Nemzetiségi Települési Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§./1/ bekezdése, valamint az 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gytv.) 18-21.§.,   131.§. és 148.§./7/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a rendszeres és rendkívüli   gyermekvédelmi támogatás és a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés     személyi térítési díj kedvezményének biztosításával - az alábbi rendeletet alkotja:

                                

                                                             I. Fejezet

                   

                                                      Általános rendelkezések

                                                             A rendelet célja

                                                                       1.§.

  1. A rendelet célja, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásaként a helyi sajátosságoknak megfelelően meghatározza az Önkormányzat által biztosított rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, valamint a gyermekek napközbeni ellátása keretében igénybevevők körét, a folyósítás módját, feltételeit és az érvényesítés garanciáit, az erre vonatkozó elbírálási és eljárási szabályokat.

  1. A rendszeres és rendkívüli támogatás megítélése során az érintett személyek és családok esetében alkalmazni kell az egyéni felelősség elvét.

                                                               A rendelet hatálya

                                                                           2.§.[1]

  1. E rendelet hatálya kiterjed a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a Répáshuta község területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire.

  1. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire.

  1. A településen tartózkodó, de répáshutai lakcímmel nem rendelkező magyar és nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is intézkedni kell, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

Az érdemi döntésről a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet értesíteni kell.

  1. Az e rendeletben meghatározott hatásköröket az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatások vonatkozásában.

 

 

                                                      Eljárási rendelkezések

                                                                     3.§.

  1. A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti igényt a Polgármesteri Hivatalhoz lehet benyújtani, az erre rendszeresített formanyomtatványon - e rendeletben előirt mellékletekkel együtt.
  2. Az eljárás - indokolt esetben - hivatalból is indítható.

  1. A rendszeres, illetve rendkívüli gyermekvédelmi támogatás folyósítását javasolhatja a védőnői szolgálat, óvoda, iskola vezetője, a gyermekjóléti szolgálati feladatokkal megbízott pedagógus.

  1. A folyósításra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és hozzátartozói személyi adatairól, családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és az erre vonatkozó igazolásokat becsatolni. A kérelmező hozzájárul ahhoz, hogy személyi körülményeiről - jogainak sérelme nélkül - a hatóság tájékozódjon..

  1. A jogosultsági feltételek fennállását köz- vagy hitelt érdemlő magánokirattal, illetve a Polgármesteri Hivatalnál és az Önkormányzat intézményeinél vezetett nyilvántartások adatainak felhasználásával kell igazolni.

                                                  

                                   A jövedelem számításának és igazolásának módja

                                                                    4.§.

/1/ A jövedelem megállapításánál a Gytv. 19.§./3/-/4/ bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

/2/ Az igazolás módja:

a./ munkabér esetén - a béralap terhére kifizetett mindennemű juttatással növelt, a kiállítást                   megelőző 6 havi nettó jövedelem átlagáról szóló munkáltatói igazolás,

b./ munkanélküli járadékban részesülőnél az ezt megállapító határozat másolata és az utolsó 6 havi csekkszelvény alapján számított nettó jövedelem,

c./ nyugdíjak, egyéb járadékok esetében a tárgyhavi, vagy előző havi szelvény,

d./ az önkormányzattól kapott támogatást - a támogatásban részesülő nyilatkozata alapján - a nyilvántartásából ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal,

e./ vállalkozók esetében az APEH igazolása az előző évi személyi jövedelemadó alapjáról és személyes nyilatkozat az előző 6 havi nettó jövedelem átlagáról,

f./ egyéb (alkalmi munkából származó) jövedelmek esetén személyes nyilatkozat a havi átlagos nettó jövedelemről,

g./ tartásdíj esetében - az utolsó 6 hónap ténylegesen kifizetett tartásdíj összegének átlaga - a szülők közötti egyezség jóváhagyásáról, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélet, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat bemutatása mellett, a ténylegesen kifizetett tartásdíj utolsó 6 havi átvételi elismervénye, vagy postai feladóvevénye,

h./ a családi pótlékban részesülő gyermekek részére folyósított családi pótlék összegét munkáltatói igazolással, vagy egyéb módon igazolni kell,

i./ önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermek ösztöndíjának éves összegét az intézmény által kiállított igazolással kell igazolni.

                                                                       5.§.

  1. Az a személy, aki e rendeletben megállapított támogatásban részesül, köteles lakcímében és szociális körülményeiben bekövetkezett olyan változásról, mely a támogatás felvételére jogosulatlanná teszi 15 napon belül írásban bejelentést tenni.

  1. Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő köteles a támogatás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére a Gytv. szabályai szerint.

                                                                       6.§.

Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi támogatás, ha az igénylő, vagy családja jó szociális helyzete, életvitele, vagy életmódja ezt nem indokolja.

                                                                   II. Fejezet

                                             Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

                                                                       7.§.

  1. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás (továbbiakban: rendszeres támogatás) célja, hogy elősegítse a gyermek/ek/ családi környezetben történő ellátását, nevelését és megelőzze a gyermek kiemelését a családból.

  1. Rendszeres támogatásban kell részesíteni azt a gyermeket, akinek a gondozó családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben.

  1. Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.

  1. A rendszeres támogatás havi összege - gyermekenként - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-a.

  1. Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíthető a gyermek nagykorúvá válása után is, illetve a korábban megállapított támogatás tovább folyósítható, amennyiben a gyermek középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, tanulói, vagy hallgatói jogviszonya fennállása időtartamáig, legfeljebb azonban 25. életévének betöltéséig. A tanulói jogviszony fennállását minden év szeptember hó 10. napjáig iskolalátogatási igazolvánnyal kell igazolni.

                                                        

  1. A támogatás összegét a kérelem benyújtásának hónapjában a többször módosított 30/1993.(II.17.) Kormányrendelet 1.§./1/ bekezdése alapján kell megállapítani. A támogatás folyósítása az önkormányzat éves felülvizsgálatáig, illetve a feltételek fennállásáig tart.

  1. A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit az önkormányzat évente egy alkalommal felülvizsgálja.

  1. A támogatás felhasználására elszámolási kötelezettség irható elő, illetve kötelezhető a kérelmező, hogy azt meghatározott célra fordítsa. Ha nem látszik biztosítottnak a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak a gyermek érdekében történő felhasználása, a támogatást a gyermek étkezését, napközbeni ellátását biztosító intézmény részére, valamint a gyermekjóléti feladatot ellátó pedagógus részére is lehet folyósítani. Amennyiben a család életvitele miatt a gyermek lakhatása nem biztosított, lehetőség van a lakbér, illetve a közüzemi díjak összegének átutalására a beszedésre jogosult részére. A támogatás vegyes formában  (megosztva) is folyósítható.

  1. A pénzbeni támogatás felhasználása ellenőrizhető. Ha az ellenőrzést végző megállapítja, hogy a támogatás nem a gyermek érdekében került felhasználásra, javaslatot tesz a támogatás módjának megváltoztatására.

                                                                  III. Fejezet

                        

                                Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

                                                           8.§.

  1. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban kell részesíteni azokat a gyermekeket, akiknél a Gytv. 21.§./1/ bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.

  1. Elsősorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, alkalmanként többletkiadások (iskolakezdés, tartós betegség) miatt anyagi segítségre szorulnak.

  1. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást elsősorban meghatározott célra kell adni.

  1. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás alkalmankénti legkisebb összege: 2000.-Ft.

  1. [2]Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthetők évente egy alkalommal – jövedelemre való tekintet nélkül – a kiskorú gyermekek, középiskolai tanulók, valamint egyetemi vagy főiskolai hallgatók.

  1. [3]A támogatás összegét a képviselő-testület határozza meg.

 

 

                                                                   IV. Fejezet

                         A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés,

                                                személyi térítési díj kedvezmény                 

                                                                 

                                                                     [4] 9.§.

/1/ Az általános iskolai tanulók napközbeni ellátását biztosító étkeztetés (napközi) térítési díja: 350.-Ft.

/2/ Az óvodás gyermekek étkezési térítési díja: 320.-Ft.

/3/ A Gytv. 148.§-a alapján biztosított kedvezményeken felül a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmény vezetője további kedvezményeket állapíthat meg a gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében az alábbiak szerint:

a./ általános iskolai tanulók (napközi)

aa./ 1 gyermek esetében (20 % kedvezmény)    280.-Ft

ab./ 2 gyermek esetében (40 % kedvezmény)    210.-Ft

b./ óvodás gyermekek

ba./ 1 gyermek esetében (20 % kedvezmény)    256.-Ft

bb./ 2 gyermek esetében (40 % kedvezmény)    192.-Ft

                                                                V. Fejezet

                                                     Gyermekjóléti szolgálat

                                                                    10.§.

Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgálatot a 43/1997.(XII.29.) sz. határozata  alapján látja el.

    

                                                                 VI. Fejezet

                                                           Záró rendelkezések

                                                                       11.§.

/1/ Ez a rendelet 1998. március 1. napjával lép hatályba, rendelkezéseit csak a hatálybalépése után                           

         indult ügyekre kell alkalmazni.

/2/ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Répáshuta Szlovák Nemzetiségi                       

  Települési Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló  5/1997.(IV.14.)

      számú rendelet

     - 3.§./3/ bekezdés a./ pontja,

     - a 11.§./4/ bekezdés b./ pontja,

     - a 11.§./5/ bekezdés harmadik mondata,

     - a 21.§. /2/ bekezdés b./ pontja,

     - a 22.§. /1/-/5/ bekezdése

/3/ A rendelet 21.§. /1/ bekezdés a./ pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

     Térítési díjat az önkormányzat által

     - személyes gondoskodás, valamint

     - egyéb, a rendelet mellékletében meghatározott szolgáltatás után lehet megállapítani.

/4/ A rendelet 22.§./6/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

     A rendelet 21.§-a alapján megállapítandó térítési díjakat a rendelet melléklete tartalmazza.

Kihirdetve: 1998. február 12-én.

Répáshuta, 1998. február 12.

                                        

     Mátrai Károly sk.                                      Dr. Hegyközi Béla sk.

                    polgármester                                                      körjegyző

 

[1] Az önkormányzat 7/2004.(IV.15.) számú rendeletével módosította

[2] Az önkormányzat 6/1999.(XI.30.)  számú rendeletével módosította

[3] Az önkormányzat 6/1999.((XI.30.) számú rendeletével módosította

[4] Az önkormányzat 13/2013.(IX.11.) rendelete módosította 2013. szeptember 16-i hatállyal