Répáshuta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) be­kezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendele­tet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről:

2. I.Fejezet
3. Általános rendelkezések

 l.§.

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Répáshuta Községi Önkormányzat.

2. Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

3559 Répáshuta, Kossuth út 2.

3. Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

Répáshuta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

4. Az önkormányzat illetékességi területe: Répáshuta község közigazgatási területe.

2.§.

 Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön ren­deletben állapítja meg.

3.§.

Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4.§.

A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 5 fő.

 5.§.

A Képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Bükkszentkereszti Közös Ön- kormányzati Hivatal Répáshutai Kirendeltsége.

 6.§.

A hivatal bélyegzője: Bükkszentkereszti Közös Önkormányzati Hivatal Répáshutai Kirendeltsége, középen a Magyar Köztársaság címerével                                                

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

7.§.

1. Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésben felsorolt önkormányzati feladatokat az adott évi költségvetési lehetőségei szerint látja el, lehetőleg minél teljesebb körben.

2.  Az önkormányzat által ellátott feladatokhoz tartozó szakfeladatokat ezen rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. A képviselő-testület megbízza az önkormányzat jegyzőjét a függelék folyamatos aktualizálásával, a változások átvezetésével.

8.§.

Répáshuta Községi Önkormányzat kötelezően ellátja a Mötv. 20.§.(1) bekezdése szerinti feladatokat.

                                                                       

9.§.

Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tar­tozik

1. a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
2. gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

10.§.

A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

11.§.

(1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

12.§.

(1) Rendkívüli ülést kell összehívni

1. az Mötv. 44 §- bán meghatározott esetben,
2. ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
3. ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

2. Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

2. 2. A képviselő-testületi ülések összehívása

13.§.

1. A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoz­tatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

2. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármes­ter és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az ülést összehívni illetve vezetni sor­rendben a korelnök, az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.

3. A képviselő-testület ülését - főszabályként - az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

4. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni. A székhelyen kívüli településre össze­hívott ülésről a lakosságot tájékoztatni kell a 15. §-ban meghatározott módon, és ebben az esetben is biztosítani kell az ülés nyilvánosságát.

14.§.

A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hív­ja össze.

15.§.

(1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

1. az ülés helyét,
2. az ülés időpontját,
3. a tervezett napirendeket,
4. a napirendek előadóit,
5. a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését, aláírását.

3. A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előter­jesztéseket.

4. Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondosko­dik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonhatja a Hivatal tárgy szerinti illetékes dolgo­zóit, valamint külső szakértőt.

5. A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 4 nappal ki kell küldeni.

6. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, az érintettekhez való eljuttatásáról.

7. A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

1. a polgármesternek,
2. képviselőknek,
3. a jegyzőnek,
4. a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek, (a rendelet 1. sz. mellékletben meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékeny­ségi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, azon napirendi pon­toknál, amelyekre meghívót kaptak.)
5. a nem állandó meghívottaknak

ea) az előterjesztőknek és

eb) akiket az ülés összehívója megjelöl.

8. A (6) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illet­ve azokat a napirendi pontokat, amelyre, amelyekre a meghívásuk történik.

16. §.

1. A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

2. Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

1. telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
2. elektronikus levélben (e-mailben),
3. egyéb szóbeli meghívással.

3. A szóbeli meghívás és az elektronikus levélben meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetekben el lehet tekintetni a 16. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.

17.§.

1. A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

2. A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

1. a jegyzőt,
2. az illetékes országgyűlési képviselőt,
3. a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

3. Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

1. az önkormányzat intézményének vezetőjét,
2. azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
3. az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit, tevékenységi körükben

18.§.

(1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:

1. a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
2. a meghívó önkormányzati honlapon történő közzététele.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók küldésével egy időben kell teljesíteni.

3. 3. A képviselő-testület ülésének vezetése

19.§.

(1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

1. a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
2. a napirend előterjesztése,
3. a napirend elfogadtatása,
4. az ülés jellegének (nyílt/zárt) bejelentése, a zárt ülés tényének bejelentése,
5. napirendenként

ea) a vita levezetése, a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

eb) a vita összefoglalása,

ec) az indítványok szavazásra való feltevése,

ed) a rendelet tervezetek, határozati javaslatok szavaztatása (az ülés vezetőjének pontosan meg kell fogalmaznia a szavazásra feltett döntési javaslat tartalmát)

109. a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

6. a rend fenntartása,
7. az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás számszerű eredményének kihirde­tése,
8. az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
9. tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

j) az ülés bezárása.

20.§.

1. A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselők­nek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
2. Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra mellékelni a meghívóhoz.

21.§.

A határozatképtelenség miatt elmaradt ülésre szóló meghívót postai úton vagy a hiva­talsegéddel kell kiküldeni. Emellett még elektronikus levélben is elküldhető az érintetteknek.

22.§.

(1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

23.§.

(1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

2. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólások számának korlátozásáról, akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.

3. A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatáro­zott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlé­sével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

4. A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek részt.

24.§.

(1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

2. Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, illetve a rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

3. A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
4. Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, akkor, ha a tárgyalandó téma fontossága miatt soron kívül összehívott ülésre nincs elég idő elkészíteni az írásbeli előterjesz­tést. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést is szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

25.§.

Az előterjesztések tartalmi elemei:

1. az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
2. a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok vég­rehajtásával kapcsolatos információk.
3. a téma ismertetése,
4. a jogszabályi háttér bemutatása,
5. érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
6. anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás be­mutatása,
7. egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
8. határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
9. rendelettervezet, rendelettervezet indoklása.

26.§.

1. A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

2. A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

27.§.

1. A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívott­nak joga van kérdést intézni.

2. A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észre­vételekre.

28.§.

Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati javas­latot illetve rendelet-tervezetet teszi fel szavazásra.

29.§.

(1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

2. A határozati javaslat részei

1. a határozat szövege,
2. a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

28. a határozat végrehajtásának időpontja.

3. A rendelet-tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.

30.§.

1. A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

2. A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük vagy működésük jogszabályt sért.

31.§.

(1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

2. Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

4. 4. A képviselőtestület döntései

32.§.

(1) A képviselő-testület döntései

1. a határozat,
2. a rendelet.

2. A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

1. a napirend meghatározásáról, elfogadásáról,
2. az ügyrendi kérdésekről.

33.§.

(1) A képviselő-testület a 34. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

1. nyílt szavazással, ezen belül:
2. név szerinti nyílt szavazással,
3. titkos szavazással hozza.

2. A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés vezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az egyes szavazatfajtákat külön-külön rögzíti. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevő képviselők számával.

3. A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

4. Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, név szerinti sza­vazást igénylő ügyeket határozzon meg.

34.§.

1. Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

2. A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik. A Bizottság tagjaira az ülés vezetője tesz javaslatot. A Szavazatszám­láló Bizottság tagjainak megválasztásáról a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szó­többséggel dönt, és csak adott alkalomra vonatkozik.

3. A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válaszlehetőség (igen, nem, tartózkodom) aláhúzásával jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, ame­lyen a képviselő egy válaszlehetőséget sem-, vagy egynél több válaszlehetőséget jelölt meg.

4. A titkos szavazás eredményéről a 3 fős Szavazatszámláló Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem, és tartózkodom szava­zat). A Szavazatszámláló Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő- testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

35.§.

Az ülés vezetője a 34-35.§-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás ered­ményét. és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozati ja­vaslatot, vagy a rendelet tervezetet elfogadta, vagy elutasította.

36.§.

A képviselő-testület elfogadott határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozatho­zatal pontos időpontját (év, hónap, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Répáshuta Községi Önkormányzat képviselő-testületének ..../..................... (........... ) Önkormány­zati határozata a   -ról.

37.§.

A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, (és, ha a döntési javaslat tartalmazta) a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

38.§.

1. A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok ren­dezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rende­letet alkot.

2. A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

3. Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

4. Helyben szokásos módnak minősül:

• a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
• az önkormányzat honlapján történő közzététel.

5. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

6. Az önkormányzati rendelet helyesbítésére vonatkozó szabályokat a Mötv. 51. § (3) bekez­dése tartalmazza.

7. A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját /év (arab számmal), hónap (római számmal), nap (arab számmal) megjelöléssel/.

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Répáshuta Községi Önkormányzat képviselő-testületének..................... /.... (........... ) önkor­mányzati rendelete a  -ról.

39.§.

1. A képviselő-testület döntéshozatalából való kizárásra a Mötv. 49.§.(1) bekezdését kell alkalmazni.

2. Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület 10.000.-Ft-ig terjedő rendbírsággal sújthatja.

40.§.

(1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

2. Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

3. A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

4. A hozzászólást a 23.§.(2) bekezdés szerint korlátozni lehet.

5.  Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására.

41.§.

(1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnöké­től, valamint a jegyzőtől - önkormányzati ügyben - szóban felvilágosítást kérhetnek.

2. Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely önkormányzati irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.

3. A felvilágosítás-kérést a polgármestertől illetve az érintettől az ülés végén kell előterjesz­teni.

4. A felvilágosítás-kérés tárgyában az érintettnek az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolnia.

42.§.

(1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

2. A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kér­désekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogo­sult személy.

3. Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, (vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált) továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezár­ja.

5. 5. A jegyzőkönyv

43.§.

1. A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve a Mötv. 52.§.(2) bekezdése alapján közokiratnak minősül.

2. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

44.§.

1. A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

2. A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdése szerint a tanácskozás lényegét jegy­zőkönyvbe kell foglalni. Az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési javaslat pontos tar­talmát rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

3. A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés 1) pontjának való megfelelésként a szava­zás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy há­nyan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

4. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegy­zőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez eset­ben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

5. Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőség­ben vannak jelen.

6. A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni

1. egy példányt a jegyző által megbízott dolgozó kezel (ez a képviselő-testületi példány),
2. egy példányt meg kell küldeni a megyei kormányhivatalnak,
3. egy példány kifüggesztésre kerül az önkormányzat hirdetőtáblájára.

7. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

1. a meghívót,
2. a jelenléti ívet.

45.§.

(1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

2. A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondos­kodik.

3. A Mötv. 52. § (3) bekezdése alapján zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat, és a közérdekből nyilvános adat megismerésének a lehetőségét. A képviselő-testületnek zárt ülésen hozott döntése is nyilvános.

IV. Fejezet

A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek

46.§.

(1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv 54 § -ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonat­kozó szabályokat kell alkalmazni.

47.§.

A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell al­kalmazni.

48.§.

(1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

2. A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

3. A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

49.§.

Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetősé­get ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

50.§.

(1) Az itt elhangzott kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb azt követő 15 napon belül kell választ adni. Ennek érdekében a levezető elnöknek rögzíteni kell a kérdést feltevő, hozzászóló nevét, lakcímét, és az elhangzott észrevételt, feltett kérdést.

(2) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

51.§.

1. A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából évente egy alkalommal falugyűlést tart, illetve esetenként (fontosabb döntései tárgykörében) lakossági fórumot (későbbiekben együtt: fórumot) tarthat.

2. A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.

3. A falugyűlés és az eseti jelleggel megtartott fórum olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel, és javaslatot tehet­nek.

4. A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

V. Fejezet

A települési képviselő

52.§.

1. A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

2. A települési képviselők névsorát, megbízatását a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

53.§.

(1) A települési képviselő - az Ötv. 19. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl - köteles

1. kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
2. köteles előre bejelenteni a polgármesternek, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni.
3. képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
4. a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

1. a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
2. a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

5. a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

54.§.

1. A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozhatja meg.

2. Az önkormányzati képviselő megbízatása a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 2-4. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

3. A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5-10. §-a tartalmazza.

VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

55.§.

A képviselő-testület szervei:

1. a polgármester (alpolgármester),
2. a képviselő-testület bizottságai,
3. a jegyző,
4. a közös hivatal.

6.A polgármester és az alpolgármester

56.§.

(1) A polgármester a településen főállásban látja el feladatait.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Ötv. 33/A. §-a, a vagyonnyilat­kozat tételi kötelezettségét az Ötv. 33/B. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabá­lyait az Ötv. 33/C. §-a tartalmazza.

57.§.

(1) A polgármester lemondására a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LX1V. törvényben meghatározot­takat kell alkalmazni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányá­ban az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 13. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.

58.§.

(1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további fel­adatai

1. segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
2. meghatározza a jegyzőnek a képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait,
3. kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
4. nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskö­rébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

59.§.

(1) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó követke­ző önkormányzati ügyekben:

1. az önkormányzat költségvetési rendelete alapján a 2 M Ft értékhatárig dönt a forrásfelhasz­nálásról, döntéséről tájékoztatja a testületet.
2. az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

60.§.

Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

7.A képviselő-testület bizottságai

61.§.

A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideigle­nes bizottságokat hoz létre.

62.§.

A képviselő-testület állandó bizottságai

1. a szociális és családügyi bizottság
2. ügyrendi bizottság

63.§.

Az önkormányzat bizottságainak létszámát, a bizottságok feladatait, hatáskörét a rende­let 3. számú melléklete tartalmazza.

64.§.

A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

65.§.

A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállá­sának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 11. §-a határozza meg.

66.§.

(1) A bizottságokra a Mötv. 57. § -tói 59. §-ban foglaltakat, a bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Bükkszentkereszti Közös Önkormány­zati Hivatal látja el.

8. A jegyző

67.§.

1. A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

2. A jegyzőnek az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

1. tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabály­okról, azok változásairól,
2. tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok válto­zásairól,
3. gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzésének megszervezéséről,
4. az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat,
5. a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
6. a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
7. rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendü jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert, illetve rendelet-módosítást kezdeményez,
8. gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő fog­lalásáról.

68.§.

A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

69.§.

A jegyzőre vonatkozó egyéb szabályokat a Mötv. 81. - 83. §-ai határozzák meg.

9. A Közös Önkormányzati Hivatal

70.§.

1. Bükkszentkereszt és Répáshuta községek képviselő-testülete a Mötv. 85. § (10) be­kezdése alapján az igazgatási feladataik ellátására közös önkormányzati hivatalt alakítanak ki.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Bükkszentkereszti Közös Önkormányzati Hivatal.

3. A Bükkszentkereszti Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz­hat. A Közös Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg.
4. A Közös Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfél- fogadási rendjét tartalmazó Közös Hivatali SZMSZ-t - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a képviselő-testület határozattal fogadja el.

5. A Közös Hivatali SZMSZ folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.

          

10. 10. Társulások

71.§.

(1) Az önkormányzat - egyes szakmai jellegű feladatainak ellátására - más önkormányzatokkal kötött társulási megállapodást köthet.

(2) A társulások felsorolását az 4. számú melléklet tartalmazza

VII. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

72.§.

(1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesz­téséről a polgármester gondoskodik.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása, finanszírozása

73.§.

1. Az önkormányzat gazdálkodására a Mötv. 111-118. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

2. A belső ellenőrzést Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Miskolc Kistérség Többcélú Társulás Belső Ellenőrzési Csoportja végzi.
3. Az együttműködési megállapodás alapján végzett belső ellenőrzés esetében a Bér. szerinti belső ellenőrzési feladatokat a Miskolc Kistérség Többcélú Társulás Munkaszervezet vezető­je, illetve az általa felhatalmazott személy látja el.

IX. Fejezet: Záró rendelkezések

74.§.

1. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

2. Hatályát veszti Répáshuta Község Önkormányzatának a képviselő-testület és szer­vei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2006.(XI..28.) számú önkormányzati rendelete.

                     Mátrai Károly sk.                                                        Dr. Hegyközi Béla

                        polgármester                                                              címzetes főjegyző

Kihirdetve: 2013. szeptember 11.

                                                                                                     Dr. Hegyközi Béla sk.

                                                                                                         címzetes főjegyző