Répáshuta Község Önkormányzat Képviselő-testületének

14/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Répáshuta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§.

Répáshuta szlovák nemzetiségi település. A Bükki Nemzeti Park területén fekszik, természetvédelmi terület.

2.§.

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Répáshuta Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3559 Répáshuta, Kossuth út 2.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Répáshuta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Répáshuta község közigazgatási területe. 

3.§.

Az önkormányzat jelképeiről és azok használatáról (címer, zászló 6/1997.(IV.14.) számú rendeletet alkotott.

4.§.

A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 5 fő.

5.§.^[1]

A képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Bükkszentkereszti Közös Önkormányzati Hivatal.

6.§.^[2]

A hivatal bélyegzője: Bükkszentkereszti Közös Önkormányzati Hivatal, középen Magyarország címerével.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

7.§.

(1) Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13.§.(1) bekezdésében felsorolt önkormányzati feladatokat az adott évi költségvetési lehetőségei szerint látja el, lehetőleg minél teljesebb körben.

(2) Az önkormányzat által ellátott feladatokhoz tartozó kormányzati funkciókat ezen rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

8.§.

Répáshuta Község Önkormányzata kötelezően ellátja a Mötv. 20.§.(1) bekezdése szerinti feladatokat.

9.§.

A képviselő-testület átruházott hatáskörei:

A képviselő-testület a polgármesterre ruházza a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokról és a természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 15/2013.(XII.11.) 3.§. a.)-d.) pontjai szerinti ellátások megállapítását.

10.§.

A Mötv. 42.§-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
2. gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

11.§.

A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

12.§.

(1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatokat is figyelembe véve a jegyző állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a.) az ülések időpontját,

b.) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c.) az előterjesztő megnevezését,

d.) a meghívottak megnevezését.

13.§.

(1) Rendkívüli ülést kell összehívni:

a.) a képviselők egynegyedének indítványára,

b.) a képviselő-testület bizottságának indítványára,

c.) a kormányhivatal vezetőjének indítványára.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

2.A képviselő-testületi ülések összehívása

14.§.

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoz­tatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az ülést összehívni illetve vezetni a Ügyrendi, Szociális és Családügyi Bizottság elnöke jogosult.

(3) A képviselő-testület ülését - főszabályként - az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni. A székhelyen kívüli településre összehívott ülésről a lakosságot tájékoztatni kell a 20.§-ban meghatározott módon, és ebben az esetben is biztosítani kell az ülés nyilvánosságát.

15.§.

A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

16.§.

A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hív­ja össze.

17.§.

(1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a.) az ülés helyét,

b.) az ülés időpontját,

c.) a tervezett napirendeket,

d.) a napirendek előadóit,

e.) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését, aláírását.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonhatja a hivatal tárgy szerinti illetékes dolgo­zóit, valamint külső szakértőt.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 3 nappal ki kell küldeni.  

(6) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, az érintettekhez való eljuttatásáról.

(7) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

a.) a polgármesternek,

b.) képviselőknek,

c.) a jegyzőnek,

d.) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek, (a rendelet 1. sz. függelékben meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékeny­ségi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, azon napirendi pontoknál, amelyekre meghívót kaptak)

e) a nem állandó meghívottaknak

ea.) az előterjesztőknek és

eb.) akiket az ülés összehívója megjelöl.

(8) A (7) bekezdés e.) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, amelyre, amelyekre a meghívásuk történik.

18.§.

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

a.) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b.) elektronikus levélben (e-mailben),

c.) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás és az elektronikus levélben meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetekben el lehet tekintetni a 17.§.(5) bekezdés szerinti határidőtől.

19.§.

(1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a.) a jegyzőt,

b.) a könyvvizsgálót

c.) a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a.) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

b.) azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

c.) az e rendelet 1. számú függelékében meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit, tevékenységi körükben

20.§.

(1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:

a.) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

b.) a meghívó önkormányzati honlapon történő közzététele.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók küldésével egy időben kell teljesíteni.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

21.§.

A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

a.) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b.) a napirend előterjesztése,

c.) a napirend elfogadtatása,

d.) az ülés jellegének (nyílt/zárt) bejelentése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e.) napirendenként

ea.) a vita levezetése, a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

eb.) a vita összefoglalása,

ec.) az indítványok szavazásra való feltevése,

ed.) a rendelettervezetek, határozati javaslatok szavaztatása (az ülés vezetőjének pontosan meg kell fogalmaznia a szavazásra feltett döntési javaslat tartalmát)

ee.) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen, eí) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

f) a rend fenntartása,

g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás számszerű eredményének kihirdetése,

h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

j) az ülés bezárása.

22.§.

(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselők­nek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra mellékelni a meghívóhoz.

23.§.

A határozatképtelenség miatt elmaradt ülésre szóló meghívót postai úton vagy a hivatalsegéddel kell kiküldeni. Emellett még elektronikus levélben is el kell küldeni az érintetteknek.

24.§.

(1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

25.§.

(1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönthet az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólások számának korlátozásáról, akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.

(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46.§.(2) bekezdés a.) és b.) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlé­sével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(4) A képviselő-testület határozattal dönthet a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46.§.(2) bekezdés c.) pontja szerint meghatározott esetekben.

(5 ) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

26.§.

(1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, illetve a rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, akkor, ha a tárgyalandó téma fontossága miatt soron kívül összehívott ülésre nincs elég idő elkészíteni az írásbeli előterjesztést. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést is szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

27.§.

Az előterjesztések tartalmi elemei:

a.) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b.) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok vég­rehajtásával kapcsolatos információk.

c.) a téma ismertetése,

d.) a jogszabályi háttér bemutatása,

e.) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f.) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

g.) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

h.) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

i.) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása.

28.§.

(1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

29.§.

(1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívott­nak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

30.§.

Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati javas­latot illetve rendelet tervezetet teszi fel szavazásra.

31.§.

(1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba)  a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb)  a határozat végrehajtásának időpontja.

(3) A rendelet-tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.

32.§.

(1) A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47.§.(2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük vagy működésük jogszabályt sért.

33.§.

(1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50.§-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50.§-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

4. A képviselőtestület döntései

34.§.

(1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) a napirend meghatározásáról, elfogadásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről.

35.§.

(1) A képviselő-testület a 34. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

a) nyílt szavazással

b) név szerinti nyílt szavazással,

c) titkos szavazással

hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés vezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az egyes szavazatfajtákat külön-külön rögzíti. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevő képviselők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48.§.(3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

36.§.

(1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46.§.(2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik. A Bizottság tagjaira az ülés vezetője tesz javaslatot. A Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztásáról a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szó­többséggel dönt, és csak adott alkalomra vonatkozik.

(3) A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válaszlehetőség (igen, nem, tartózkodom) aláhúzásával jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő egy válaszlehetőséget sem, vagy egynél több válaszlehetőséget jelölt meg.

(4) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős Szavazatszámláló Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem, és tartózkodom szavazat). A Szavazatszámláló Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

37.§.

Az ülés vezetője a 34-35.§-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás ered­ményét. és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozati ja­vaslatot, vagy a rendelet tervezetet elfogadta, vagy elutasította.

38.§.

A képviselő-testület elfogadott határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozatho­zatal pontos időpontját (év, hónap, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Répáshuta Község Képviselő-testületének ..../….(     ) Önkormány­zati Határozata a ……-ról.

39.§.

A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, (és ha a döntési javaslat tartalmazta) a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

40.§.

(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rende­letet alkot.

(2) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(4) Helyben szokásos módnak minősül:

a) a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

b) az önkormányzat honlapján történő közzététel.

(5) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(6) Az önkormányzati rendelet helyesbítésére vonatkozó szabályokat a Mötv. 51.§.(3) bekezdése tartalmazza.

(7) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját /év (arab számmal), hónap (római számmal), nap (arab számmal) megjelöléssel.

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Répáshuta Község  Képviselő-testületének      …/…..(….) önkor­mányzati rendelete a ……..-ról.

41.§.

(1) A képviselő-testület döntéshozatalából való kizárásra a Mötv. 49.§.(1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét nem jelezte, akkor a polgármester a napirendi pont újbóli beterjesztéséről dönthet, és a képviselő figyelmét köteles felhívni, hogy a jövőben a bejelentési kötelezettségének tegyen eleget.

42.§.

(1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal. A hozzászólást a 25. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.

(4) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására.

43.§.

(1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnöké­től, valamint a jegyzőtől - önkormányzati ügyben - szóban felvilágosítást kérhetnek.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely önkormányzati irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármestertől illetve az érintettől az ülés végén kell előterjeszteni.

(4) A felvilágosítás-kérés tárgyában az érintettnek az ülésen választ kell adnia ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolnia.

44.§.

(1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogo­sult személy.

(3) Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, (vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált) továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

5. A jegyzőkönyv

45.§.

(1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve a Mötv. 52.§.(2) bekezdése alapján közokiratnak minősül.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52.§-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

46.§.

(1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52.§.(1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. §.(1) bekezdése szerint a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési javaslat pontos tar­talmát rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés 1) pontjának való megfelelésként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy há­nyan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és a rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni. 

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni

a) egy példányt a jegyző által megbízott köztisztviselő kezel (ez a képviselő-testületi példány),

b) egy példányt meg kell küldeni a megyei kormányhivatalnak elektronikus úton a Nemzeti Jogszabálytár törvényességi felügyelettel összefüggő írásbeli kapcsolattartásra kialakított felületén (www.njt.hu)

c) egy példány kifüggesztésre kerül az önkormányzat hirdetőtáblájára.

(7) A jegyzőkönyvet az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(8) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet.

47.§.

(1) Az Mötv. 52.§.(3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A Mötv. 52.§.(3) bekezdése alapján zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat, és a közérdekből nyilvános adat megismerésének a lehetőségét. A képviselő-testületnek a zárt ülésen hozott döntése is nyilvános

IV. Fejezet

A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek

48.§.

(1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54.§-ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

49.§.

A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell al­kalmazni.

50.§.

(1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

51.§.

Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetősé­get ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére. 

52.§.

(1) Az itt elhangzott kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb azt követő 15 napon belül kell választ adni. Ennek érdekében a levezető elnöknek rögzíteni kell a kérdést feltevő, hozzászóló nevét, lakcímét, és az elhangzott észrevételt, feltett kérdést.

(2) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

53.§.

(1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából évente egy alkalommal falugyűlést tart, illetve esetenként (fontosabb döntései tárgykörében) lakossági fórumot (későbbiekben együtt: fórumot) tarthat.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.

(3) A falugyűlés és az eseti jelleggel megtartott fórum olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel, és javaslatot tehetnek.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali köztisztviselő jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

V. Fejezet

A települési képviselő

54.§.

(1) A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

(2) A települési képviselők névsorát a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

55.§.

A települési képviselő - az Mötv. 32.§.(2) bekezdés f.) pontjában meghatározottakon túl - köteles

a) köteles előre bejelenteni a polgármesternek, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni.

b) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

c) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

56.§.

(1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozhatja meg.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29.§.(1) bekezdésében meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37.§-a tartalmazza.

VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

57.§.

A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a képviselő-testület bizottságai,

c) a jegyző,

d) a közös hivatal

e)^[3] a társulás

6.A polgármester és az alpolgármester

58.§.

(1) A polgármester a településen főállásban látja el feladatait.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait a  Mötv 36 §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét a  Mötv 39 §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabá­lyait az Mötv  69 § (1) bekezdése tartalmazza.  

59.§.

A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 14.§.(2) bekezdésben meghatározott személynek.

60.§.

(1) A polgármester az Mötv. 65.§. és 67.§-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyzőnek a képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester az Mötv. 67.§. e.) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

61.§.

(1) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján a 2 M Ft értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a testületet.

a) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

62.§.

Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

7. A képviselő-testület bizottságai

63.§.

A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideigle­nes bizottságokat hoz létre.

64.§.

A képviselő-testület állandó bizottságai:

a) ügyrendi, szociális és családügyi bizottság.

65.§.

Az önkormányzat bizottságainak létszámát, a bizottságok feladatait, hatáskörét a rende­let 1. számú melléklete tartalmazza.

66.§.

A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

67.§.

(1) A bizottságokra a Mötv. 57-59.§-ban foglaltakat, a bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60-61.§-át kell alkalmazni.

(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Bükkszentkereszti Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

8. A jegyző

68.§.

(1) A jegyző jogállására az Mötv. 81.§.(1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyzőnek az Mötv. 81.§.(3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

a.) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b.) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c.) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzésének megszervezéséről,

d.) az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat,

e.) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f.) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g.) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert, illetve rendeletmódosítást kezdeményez,

h.) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

69.§.

A jegyző kinevezésére a Mötv. 82.§.(1) bekezdését kell alkalmazni.

70.§.^[4]

A jegyzőre vonatkozó egyéb szabályokat a Mötv. 81-83.§-ai határozzák meg.

A jegyző tartós akadályoztatása esetén az ok bekövetkezésétől számított 8 napon belül, Répáshuta polgármestere kezdeményezi a kormányhivatal vezetőjének intézkedését másik jegyző kinevezése iránt helyettesítés céljából.

9. A Közös Önkormányzati Hivatal

71.§.

(1) Bükkszentkereszt és Répáshuta községek képviselő-testülete a Mötv. 85.§.(10) be­kezdése alapján az igazgatási feladataik ellátására közös önkormányzati hivatalt alakítanak ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Bükkszentkereszti Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A Bükkszentkereszti Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84.§.(1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatározhat. A Közös Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg.

(4) A Közös Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó Közös Hivatali SZMSZ-t - az Mötv. 67.§. d) pontja figyelembe vételével - a képviselő-testület a 116/ 2013 (XI.28) határozattal fogadta el.

(5)^[5] A közös hivatali SZMSZ folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása érdekében a jegyző szükség esetén kezdeményezi ennek módosítását.

10. Társulások

72.§.

(1) Az önkormányzat - egyes szakmai jellegű feladatainak ellátására - más Önkormányzatokkal kötött társulási megállapodást köthet.

(2) A társulások felsorolását a 4. számú függeléke tartalmazza

VII. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

73.§.

(1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása, finanszírozása

74.§.

(1) Az önkormányzat gazdálkodására a Mötv. 111-118. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A    belső ellenőrzést Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Miskolc Kistérség Többcélú Társulása végzi.

(3) Az együttműködési megállapodás alapján végzett belső ellenőrzés esetében a Ber. szerinti belső ellenőrzési feladatokat a Miskolc Kistérség Többcélú Társulás Munkaszervezet vezetője, illetve az általa felhatalmazott személy látja el.

IX. Fejezet

 Záró rendelkezések

75.§.

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Répáshuta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselő-testület és szer­vei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2006.(XI.28.) számú önkormányzati rendelete.

Répáshuta, 2014. november 26.

                  Mátrai Károly                                                                       Dr. Hegyközi Béla

                   polgármester                                                                        címzetes főjegyző