Répáshuta Község Önkormányzat Képviselő-testületének

7/2018.(XII. 19.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Répáshuta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.Általános rendelkezések

1.§

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Répáshuta Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3559 Répáshuta, Kossuth út 2.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Répáshuta község közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője: „Répáshuta Község Önkormányzata” feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

(5)   A helyi címer és zászló használatának rendjét a Répáshuta Község Önkormányzatának Répáshuta község jelképeiről és azok használatáról szóló 6/1997.(IV.14.) számú rendelete állapítja meg.

2.§

(1) A Képviselő-testület hivatalos elnevezése: Répáshuta Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).

(2)  A képviselő-testület létszáma 5 fő. A képviselő-testület tagjainak felsorolását a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(3) Répáshuta és Bükkszentkereszt községek képviselő-testülete közös önkormányzati hivatalt alakítanak ki. A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalának hivatalos megnevezése: Bükkszentkereszti Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal).

2. Az önkormányzat feladata és hatásköre

3.§

(1) Az önként vállalt feladat ellátásáról vagy ellátásának megszüntetéséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) Az önkormányzat által ellátott feladatokhoz tartozó kormányzati funkciókat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

4.§

(1) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza az alábbi települési támogatások megállapítását:

a) gyógyszertámogatás

b) lakásfenntartási támogatás

c) települési közlekedési támogatás

d) temetés költségeihez nyújtott támogatás

e) krízis helyzet kezeléséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás, amely lehet

         ea) esetenként nyújtott települési támogatás

         eb) havi rendszerességgel nyújtott létfenntartási települési támogatás

         ec) rendkívüli gyermeknevelési támogatás

f) étkeztetés

g) köztemetés

(2) Az önkormányzat feladatainak ellátása céljából társulásokban vesz részt, amelyek megjelölését, feladatukat és hatáskörüket a 2. melléklet tartalmazza.        

3. A képviselő-testület üléseinek száma

5.§

(1) A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza. A képviselő-testület munkatervét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az éves munkaterv elfogadásáról legkésőbb a tárgyév január 31-ig dönt a képviselő-testület.                                    

(3) A határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására a polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze.

4. A képviselő-testületi ülések összehívása

6.§

(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az ülést összehívni, illetve vezetni az Ügyrendi, Szociális és Családügyi Bizottság elnöke jogosult.

(2) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája a képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztése.

(3) A képviselő-testület ülését - főszabályként -az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Indokolt esetben a képviselő-testület ülése az önkormányzat székhelyen kívülre is összehívható, azonban tekintettel kell lenni arra, hogy a nyilvánosság ne sérüljön, az ülés helyszínének elérése a lakosság számára aránytalan terhet ne jelentsen.

7.§

(1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendet,

d) a napirendi pontok előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívóját.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonhat külső szakértőt.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább három nappal ki kell küldeni meghívottaknak.                                                    

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

a) a polgármesternek,

b) képviselőknek,

c) a jegyzőnek,

d) a nemzetiségi önkormányzat elnökének

e) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek

f) akiknek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges és erre az előterjesztő javaslatot tett

g) akiket az ülés összehívója megjelöl.

(7) A (6) bekezdés e) – g) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, amelyre, amelyekre a meghívásuk történik.

(8) A meghívó és az előterjesztés megküldése papír alapú vagy elektronikus levél formájában történik.

8.§

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülések szabályai szerint írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben,

c) szóbeli meghívással.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetekben el lehet tekinteni a 7. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.

5. A képviselő-testület ülésének vezetése

9.§

(1) A polgármester megnyitja az ülést és megállapítja a határozatképességet. Amennyiben az ülés nem határozatképes a határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 30 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.

(3) A polgármester a határozatképességet az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható, úgy a polgármester tárgyalási szünetet rendel el, amennyiben ez eredményre nem vezet az ülést bezárja.

(4) A határozatképtelenség vagy bármely egyéb ok miatt nem megtartható ülést 15 napon belül újból össze kell hívni, melynek napirendjén új napirendi pontok is szerepelhetnek.

10.§

(1)   A polgármester az ülés megnyitása után előterjeszti a meghívóban szereplő – tárgyalási sorrendet is tartalmazó – napirendi javaslatokat.  Az ülés napirendjének végleges megállapítása előtt a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatként kezdeményezheti a meghívóban nem szereplő javaslatok napirendre vételét, vagy a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt. Ezt követően kerül sor a végleges napirend elfogadására.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

11.§

(1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, illetve a rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, akkor, ha a tárgyalandó téma fontossága miatt nincs elég idő elkészíteni az írásbeli előterjesztést.

(5) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(6) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg, azon napirendi pont tárgyalása során, amelyre meghívása szól,

b) az e rendelet 3. mellékletében meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalása során.

12. §

(1) Az előterjesztések tartalmi elemei:

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok vég­rehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

g) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

h) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok, amennyiben az előterjesztés határozat meghozatalára irányul

i) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása, amennyiben az előterjesztés rendelet megalkotására irányul.

(2) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(4) A polgármester a vita lezárása után a határozati javas­latot illetve rendelet-tervezetet szavazásra bocsátja.

13.§

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,

b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,

c) a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót, amelynek következményeként az illető személy ugyanazon napirendi pont tárgyalásánál nem szólalhat fel,

d) a rendbontót –a képviselő-testület tagja kivételével – az ülés helyszínének elhagyására szólíthatja fel,

e) az ülést általa meghatározott időre felfüggeszti, ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi.

(2) A polgármester amennyiben szükséges a tanácskozás hosszabb idejére tekintettel legfeljebb 15 perc szünetet rendelhet el.

(3) Ha a polgármester szünetet rendel el, a tanácskozás nem folytatható. Szünetet kell elrendelni abban az esetben is, ha azt bármelyik képviselő indítványára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadja.

6. A képviselőtestület döntései

14.§

(1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) a napirend meghatározásáról, elfogadásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről.

15.§

(1) A képviselő-testület döntéseit

a) nyílt szavazással

b) név szerinti szavazással,

c) titkos szavazással

hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az „igen” válaszra kér szavazást, majd a „nem” szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az egyes szavazatfajtákat külön-külön rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevő képviselők számával.

(3) A név szerinti szavazás esetén az ülés vezetője betűrend szerinti sorrendben szavazásra hívja fel a képviselőket, akik az előterjesztésre vonatkozóan „igen”; „nem” vagy „tartózkodom” szavazatot adhatnak le. A szavazat leadásának módja szóbeli közlés.

(4) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott három fős Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik. A Szavazatszámláló Bizottság tagjaira a polgármester tesz javaslatot. A Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztásáról a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szó­többséggel dönt, és a tagok megválasztása csak adott alkalomra vonatkozik.

(5) A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válaszlehetőség („igen”, „nem”, „tartózkodom”) aláhúzásával jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő egy válaszlehetőséget sem, vagy egynél több válaszlehetőséget jelölt meg.

(6) A titkos szavazás eredményéről a három fős Szavazatszámláló Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot, és hogy mi lett a szavazás eredménye. A Szavazatszámláló Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

16.§.

A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban és a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

17.§

(1) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(3) Helyben szokásos módnak minősül az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

(4) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

18.§

(1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnöké­től, valamint a jegyzőtől - önkormányzati ügyben - szóban felvilágosítást kérhetnek.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely önkormányzati irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a napirendi pontok megtárgyalását követően kell előterjeszteni.

(4) A felvilágosítás-kérés tárgyában az érintettnek az ülésen választ kell adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolnia.

19.§

Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, ha a jelenlévő képviselőknek, vagy tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, a polgármester az ülést bezárja.

7. A jegyzőkönyv

20.§

(1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A  határozatképesség és a szavazatszám megállapítása érdekében jegyzőkönyv tartalmazza annak tényét, hogy a képviselő-testületi tag az ülésre megérkezett vagy az ülésről eltávozott.

(3) A szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy há­nyan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazza az előterjesztésre  „nem” szavazatot adó képviselő nevét, ha azt kéri.

(5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és a rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni. 

(6) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet.

(7) A jegyzőkönyvet - a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével - az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(8) A választópolgárok jegyzőkönyvbe való betekintési jogának biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát a választópolgárok csak hivatali köztisztviselő jelenlétében tekinthetik meg.

(9) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

8. A közmeghallgatás és a helyi fórumok

21.§

(1) Évente egy közmeghallgatást kell tartani.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók.

(3) A közmeghallgatás időpontjának kitűzése az önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján történik. Az időpont kitűzéséről legkésőbb a közmeghallgatás napja előtt 15 nappal kell gondoskodni.

(4) A közmeghallgatás kitűzésére egyebekben a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

22.§

(1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell al­kalmazni.

(2) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(3) A polgármester jelentkezési sorrendben lehetősé­get ad a megjelentek részére hozzászólásra, javaslatok és kérdések feltevésére. 

(4) Az itt elhangzott kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb azt követő 30 napon belül kell választ adni. Ennek érdekében a jegyzőkönyvvezetőnek rögzíteni kell a kérdést feltevő, hozzászóló nevét, lakcímét, és az elhangzott észrevételt, feltett kérdést.

(5) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

23.§

(1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából falugyűlést tarthat.

(2) A képviselő-testület esetenként egy-egy széles közérdeklődésre számot tartó kiemelt témához kapcsolódóan lakossági fórumot tarthat.

(3) A lakossági fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.

(4) A falugyűlésen és a lakossági fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali köztisztviselő jegyzőkönyvet készít.

9. A képviselő

24.§

(1) A képviselő köteles

a) előre bejelenteni a polgármesternek, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

b) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

c) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni,

d) képviselő-testületi vagy bizottsági felkérés alapján részt venni a testületi ülések  előkészítésében

(2) A képviselő-testület tagjait a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

10. A képviselő-testület bizottsága

25.§

(1) A Képviselő-testület Ügyrendi Szociális és Családügyi bizottságot hoz létre. A bizottság tagjainak száma 3 fő.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze.

(3) A bizottság határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottság döntésének előterjesztője a képviselő-testület ülésén a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott személy.

(5) A bizottság feladatait a 4. melléklet, a bizottság elnökének, tagjainak nevét a 2. függelék tartalmazza.

11. A polgármester és az alpolgármester

26. §

(1) A polgármester a településen tisztségét főállásban tölti be.

(2)A polgármester

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyzőnek a képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos törvényben nem meghatározott feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel a képviselő-testület hatékonyabb működése érdekében.

d) nyilatkozik a sajtónak.

(3) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha annak elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

27.§

(1) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

12. A jegyző

28.§

(1) A jegyző

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat,

d) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

e) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek magasabb szintű jogszabályokkal való harmonizálását, ha ütközést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert, illetve rendeletmódosítást kezdeményez,

f) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.

(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük vagy működésük jogszabályt sért.

29.§

A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a hivatal állományába tartozó, a képesítési követelményeknek megfelelő köztisztviselőt bíz meg.

13. Az önkormányzat kapcsolata a nemzetiségi önkormányzatokkal

30.§

(1) Az önkormányzat együttműködik a nemzetiség életkörülményeinek javítása, kulturális értékeinek megőrzése érdekében a Répáshutai Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattal (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat).

(2) A nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés keretében a polgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést kezdeményez a nemzetiségi önkormányzat elnökével.

(3) Az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit a következő módon:

a) a hivatalban a nemzetiségi önkormányzat munkáját a nemzetiségi feladatokkal megbízott ügyintézők segítik,

b) az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat üléseinek összehívásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását

c) az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat üléseinek megtartásához a hivatalban helyiséget biztosít, továbbá külső helyszínen történő testületi ülés megszervezéséhez igény esetén segítséget nyújt,

d) a hivatal ellátja a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos ügyviteli.

feladatokat.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak részletes meghatározására az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat által kötendő együttműködési megállapodásban kerül sor. A megállapodást szükség szerint, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

31.§

(1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezheti a képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhet, továbbá a képviselő-testület részére javaslatot tehet.

(2) A polgármester 30 napon belül köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában válaszadásra a megtett intézkedésekkel kapcsolatban.

(3) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, a polgármester haladéktalanul tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(4) A nemzetiségi önkormányzat az egyetértési és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntését, a kialakított és írásba foglalt véleményét a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról a képviselő-testületet a polgármester tájékoztatja.

14. Az önkormányzat gazdálkodása, finanszírozása

32.§

(1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

15. Záró rendelkezések

33.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Répáshuta Község Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014.(XI.26.) számú önkormányzati rendelete.

Répáshuta, 2018. december 19.

                Erdős Tamás sk.                                                             Dr. Hegyközi Béla sk.

                  polgármester                                                                               jegyző

Répáshuta Község Önkormányzat Képviselő-testületének

7/2018.(XII. 19.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Répáshuta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.Általános rendelkezések

1.§.

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Répáshuta Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3559 Répáshuta, Kossuth út 2.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Répáshuta község közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője: „Répáshuta Község Önkormányzata” feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

(5)   A helyi címer és zászló használatának rendjét a Répáshuta Község Önkormányzatának Répáshuta község jelképeiről és azok használatáról szóló 6/1997.(IV.14.) számú rendelete állapítja meg.

2.§.

(1) A Képviselő-testület hivatalos elnevezése: Répáshuta Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).

(2)  A képviselő-testület létszáma 5 fő. A képviselő-testület tagjainak felsorolását a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(3) Répáshuta és Bükkszentkereszt községek képviselő-testülete közös önkormányzati hivatalt alakítanak ki. A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalának hivatalos megnevezése: Bükkszentkereszti Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal).

2. Az önkormányzat feladata és hatásköre

3.§.

(1) Az önként vállalt feladat ellátásáról vagy ellátásának megszüntetéséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) Az önkormányzat által ellátott feladatokhoz tartozó kormányzati funkciókat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

4.§.

(1) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza az alábbi települési támogatások megállapítását:

a) gyógyszertámogatás

b) lakásfenntartási támogatás

c) települési közlekedési támogatás

d) temetés költségeihez nyújtott támogatás

e) krízis helyzet kezeléséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás, amely lehet

         ea) esetenként nyújtott települési támogatás

         eb) havi rendszerességgel nyújtott létfenntartási települési támogatás

         ec) rendkívüli gyermeknevelési támogatás

f) étkeztetés

g) köztemetés

(2) Az önkormányzat feladatainak ellátása céljából társulásokban vesz részt, amelyek megjelölését, feladatukat és hatáskörüket a 2. melléklet tartalmazza.        

3. A képviselő-testület üléseinek száma

5.§.

(1) A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza. A képviselő-testület munkatervét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az éves munkaterv elfogadásáról legkésőbb a tárgyév január 31-ig dönt a képviselő-testület.                                    

(3) A határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására a polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze.

4. A képviselő-testületi ülések összehívása

6.§.

(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az ülést összehívni, illetve vezetni az Ügyrendi, Szociális és Családügyi Bizottság elnöke jogosult.

(2)^[1] A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendi pontjairól a lakosságot a képviselő-testület tagjainak küldött meghívóval egy időben az Önkormányzati  Hivatal hirdető tábláján kifüggesztett meghívóval értesíti.

 (3) A képviselő-testület ülését - főszabályként -az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Indokolt esetben a képviselő-testület ülése az önkormányzat székhelyen kívülre is összehívható, azonban tekintettel kell lenni arra, hogy a nyilvánosság ne sérüljön, az ülés helyszínének elérése a lakosság számára aránytalan terhet ne jelentsen.

7.§.

(1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendet,

d) a napirendi pontok előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívóját.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonhat külső szakértőt.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább három nappal ki kell küldeni meghívottaknak.                                                     

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

a) a polgármesternek,

b) képviselőknek,

c) a jegyzőnek,

d) a nemzetiségi önkormányzat elnökének

e) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek

f) akiknek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges és erre az előterjesztő javaslatot tett

g) akiket az ülés összehívója megjelöl.

(7) A (6) bekezdés e) – g) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, amelyre, amelyekre a meghívásuk történik.

(8) A meghívó és az előterjesztés megküldése papír alapú vagy elektronikus levél formájában történik.

8.§.

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülések szabályai szerint írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben,

c) szóbeli meghívással.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetekben el lehet tekinteni a 7. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.

5. A képviselő-testület ülésének vezetése

9.§.^[2]

(1) A polgármester megnyitja az ülést és megállapítja a határozatképességet. Amennyiben az ülés nem határozatképes a határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 30 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.

(2) A polgármester a határozatképességet az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható, úgy a polgármester tárgyalási szünetet rendel el, amennyiben ez eredményre nem vezet az ülést bezárja.

(3) A határozatképtelenség vagy bármely egyéb ok miatt nem megtartható ülést 15 napon belül újból össze kell hívni, melynek napirendjén új napirendi pontok is szerepelhetnek.

10.§.

(1)   A polgármester az ülés megnyitása után előterjeszti a meghívóban szereplő – tárgyalási sorrendet is tartalmazó – napirendi javaslatokat.  Az ülés napirendjének végleges megállapítása előtt a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatként kezdeményezheti a meghívóban nem szereplő javaslatok napirendre vételét, vagy a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt. Ezt követően kerül sor a végleges napirend elfogadására.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

11.§.

(1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, illetve a rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, akkor, ha a tárgyalandó téma fontossága miatt nincs elég idő elkészíteni az írásbeli előterjesztést.

(5) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(6) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg, azon napirendi pont tárgyalása során, amelyre meghívása szól,

b) az e rendelet 3. mellékletében meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalása során.

12.§.

(1) Az előterjesztések tartalmi elemei:

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok vég­rehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

g) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

h) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok, amennyiben az előterjesztés határozat meghozatalára irányul

i) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása, amennyiben az előterjesztés rendelet megalkotására irányul.

(2) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(4) A polgármester a vita lezárása után a határozati javas­latot illetve rendelet-tervezetet szavazásra bocsátja.

13.§.

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,

b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,

c) a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót, amelynek következményeként az illető személy ugyanazon napirendi pont tárgyalásánál nem szólalhat fel,

d) a rendbontót –a képviselő-testület tagja kivételével – az ülés helyszínének elhagyására szólíthatja fel,

e) az ülést általa meghatározott időre felfüggeszti, ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi.

(2) A polgármester amennyiben szükséges a tanácskozás hosszabb idejére tekintettel legfeljebb 15 perc szünetet rendelhet el.

(3) Ha a polgármester szünetet rendel el, a tanácskozás nem folytatható. Szünetet kell elrendelni abban az esetben is, ha azt bármelyik képviselő indítványára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadja.

6. A képviselőtestület döntései

14.§.

(1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) a napirend meghatározásáról, elfogadásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről.

15.§.

(1) A képviselő-testület döntéseit

a) nyílt szavazással

b) név szerinti szavazással,

c) titkos szavazással

hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az „igen” válaszra kér szavazást, majd a „nem” szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az egyes szavazatfajtákat külön-külön rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevő képviselők számával.

(3) A név szerinti szavazás esetén az ülés vezetője betűrend szerinti sorrendben szavazásra hívja fel a képviselőket, akik az előterjesztésre vonatkozóan „igen”; „nem” vagy „tartózkodom” szavazatot adhatnak le. A szavazat leadásának módja szóbeli közlés.

(4) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott három fős Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik. A Szavazatszámláló Bizottság tagjaira a polgármester tesz javaslatot. A Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztásáról a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szó­többséggel dönt, és a tagok megválasztása csak adott alkalomra vonatkozik.

(5) A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válaszlehetőség („igen”, „nem”, „tartózkodom”) aláhúzásával jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő egy válaszlehetőséget sem, vagy egynél több válaszlehetőséget jelölt meg.

(6) A titkos szavazás eredményéről a három fős Szavazatszámláló Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot, és hogy mi lett a szavazás eredménye. A Szavazatszámláló Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

16.§.

A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban és a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

17.§.

(1) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(3) Helyben szokásos módnak minősül az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

(4) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

18.§.

(1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnöké­től, valamint a jegyzőtől - önkormányzati ügyben - szóban felvilágosítást kérhetnek.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely önkormányzati irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a napirendi pontok megtárgyalását követően kell előterjeszteni.

(4) A felvilágosítás-kérés tárgyában az érintettnek az ülésen választ kell adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolnia.

19.§.

Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, ha a jelenlévő képviselőknek, vagy tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, a polgármester az ülést bezárja.

7. A jegyzőkönyv

20.§.

(1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A határozatképesség és a szavazatszám megállapítása érdekében jegyzőkönyv tartalmazza annak tényét, hogy a képviselő-testületi tag az ülésre megérkezett vagy az ülésről eltávozott.

(3) A szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy há­nyan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazza az előterjesztésre „nem” szavazatot adó képviselő nevét, ha azt kéri.

(5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és a rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni. 

(6) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet.

(7) A jegyzőkönyvet - a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével - az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(8) A választópolgárok jegyzőkönyvbe való betekintési jogának biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát a választópolgárok csak hivatali köztisztviselő jelenlétében tekinthetik meg.

(9) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

8. A közmeghallgatás és a helyi fórumok

21.§.

(1) Évente egy közmeghallgatást kell tartani.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók.

(3) A közmeghallgatás időpontjának kitűzése az önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján történik. Az időpont kitűzéséről legkésőbb a közmeghallgatás napja előtt 15 nappal kell gondoskodni.

(4) A közmeghallgatás kitűzésére egyebekben a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

22.§.

(1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell al­kalmazni.

(2) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(3) A polgármester jelentkezési sorrendben lehetősé­get ad a megjelentek részére hozzászólásra, javaslatok és kérdések feltevésére. 

(4) Az itt elhangzott kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb azt követő 30 napon belül kell választ adni. Ennek érdekében a jegyzőkönyvvezetőnek rögzíteni kell a kérdést feltevő, hozzászóló nevét, lakcímét, és az elhangzott észrevételt, feltett kérdést.

(5) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

23.§.

(1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából falugyűlést tarthat.

(2) A képviselő-testület esetenként egy-egy széles közérdeklődésre számot tartó kiemelt témához kapcsolódóan lakossági fórumot tarthat.

(3) A lakossági fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.

(4) A falugyűlésen és a lakossági fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali köztisztviselő jegyzőkönyvet készít.

9. A képviselő

24.§.

(1) A képviselő köteles

a) előre bejelenteni a polgármesternek, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

b) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

c) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni,

d) képviselő-testületi vagy bizottsági felkérés alapján részt venni a testületi ülések  előkészítésében

e)^[3] személyes érintettségére vonatkozó bejelentést tenni.

ea) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására –annak ismertté válását követően azonnal –a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező Ügyrendi, Szociális és Családügyi Bizottsága hatáskörébe tartozik.

 eb) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

ec)  A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

(2) A képviselő-testület tagjait a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

10. A képviselő-testület bizottsága

25.§.

(1) A Képviselő-testület Ügyrendi Szociális és Családügyi bizottságot hoz létre. A bizottság tagjainak száma 3 fő.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze.

(3) A bizottság határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottság döntésének előterjesztője a képviselő-testület ülésén a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott személy.

(5) A bizottság feladatait a 4. melléklet, a bizottság elnökének, tagjainak nevét a 2. függelék tartalmazza.

(6)^[4] A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3.§ (3) bekezdésének eb) pontja alapján nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.

11. A polgármester és az alpolgármester

26.§.

(1) A polgármester a településen tisztségét főállásban tölti be.

(2)A polgármester

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyzőnek a képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos törvényben nem meghatározott feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel a képviselő-testület hatékonyabb működése érdekében.

d) nyilatkozik a sajtónak.

(3) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha annak elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

27.§.

(1) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

12. A jegyző

28.§.

(1) A jegyző

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat,

d) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

e) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek magasabb szintű jogszabályokkal való harmonizálását, ha ütközést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert, illetve rendeletmódosítást kezdeményez,

f) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.

(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük vagy működésük jogszabályt sért.

29.§.

A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a hivatal állományába tartozó, a képesítési követelményeknek megfelelő köztisztviselőt bíz meg.

13. Az önkormányzat kapcsolata a nemzetiségi önkormányzatokkal

30.§.

(1) Az önkormányzat együttműködik a nemzetiség életkörülményeinek javítása, kulturális értékeinek megőrzése érdekében a Répáshutai Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattal (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat).

(2) A nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés keretében a polgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést kezdeményez a nemzetiségi önkormányzat elnökével.

(3) Az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit a következő módon:

a) a hivatalban a nemzetiségi önkormányzat munkáját a nemzetiségi feladatokkal megbízott ügyintézők segítik,

b) az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat üléseinek összehívásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását

c) az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat üléseinek megtartásához a hivatalban helyiséget biztosít, továbbá külső helyszínen történő testületi ülés megszervezéséhez igény esetén segítséget nyújt,

d) a hivatal ellátja a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos ügyviteli.

feladatokat.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak részletes meghatározására az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat által kötendő együttműködési megállapodásban kerül sor. A megállapodást szükség szerint, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

31.§.

(1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezheti a képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhet, továbbá a képviselő-testület részére javaslatot tehet.

(2) A polgármester 30 napon belül köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában válaszadásra a megtett intézkedésekkel kapcsolatban.

(3) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, a polgármester haladéktalanul tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(4) A nemzetiségi önkormányzat az egyetértési és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntését, a kialakított és írásba foglalt véleményét a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról a képviselő-testületet a polgármester tájékoztatja.

14. Az önkormányzat gazdálkodása, finanszírozása

32.§.

(1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

15. Záró rendelkezések

33.§.

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Répáshuta Község Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014.(XI.26.) számú önkormányzati rendelete.

Répáshuta, 2018. december 19.

              Erdős Tamás sk.                                                              Dr. Hegyközi Béla sk.

                  polgármester                                                                               jegyző

Répáshuta Község Önkormányzat Képviselő-testületének

7/2018.(XII. 19.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

egységes szerkezetben

Répáshuta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.Általános rendelkezések

1.§

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Répáshuta Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3559 Répáshuta, Kossuth út 2.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Répáshuta község közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője: „Répáshuta Község Önkormányzata” feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

(5)   A helyi címer és zászló használatának rendjét a Répáshuta Község Önkormányzatának Répáshuta község jelképeiről és azok használatáról szóló 6/1997.(IV.14.) számú rendelete állapítja meg.

2.§

(1) A Képviselő-testület hivatalos elnevezése: Répáshuta Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).

(2)  A képviselő-testület létszáma 5 fő. A képviselő-testület tagjainak felsorolását a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(3) Répáshuta és Bükkszentkereszt községek képviselő-testülete közös önkormányzati hivatalt alakítanak ki. A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalának hivatalos megnevezése: Bükkszentkereszti Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal).

2. Az önkormányzat feladata és hatásköre

3.§

(1) Az önként vállalt feladat ellátásáról vagy ellátásának megszüntetéséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) Az önkormányzat által ellátott feladatokhoz tartozó kormányzati funkciókat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

4.§

(1) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza az alábbi települési támogatások megállapítását:

a) gyógyszertámogatás

b) lakásfenntartási támogatás

c) települési közlekedési támogatás

d) temetés költségeihez nyújtott támogatás

e) krízis helyzet kezeléséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás, amely lehet

         ea) esetenként nyújtott települési támogatás

         eb) havi rendszerességgel nyújtott létfenntartási települési támogatás

         ec) rendkívüli gyermeknevelési támogatás

f) étkeztetés

g) köztemetés

h)^[5] közútkezelői hozzájárulás megadása, elutasítása

i)^[6] közterület-használati engedély iránti kérelmek elbírálása.

(2) Az önkormányzat feladatainak ellátása céljából társulásokban vesz részt, amelyek megjelölését, feladatukat és hatáskörüket a 2. melléklet tartalmazza.        

3. A képviselő-testület üléseinek száma

5.§

(1) A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza. A képviselő-testület munkatervét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az éves munkaterv elfogadásáról legkésőbb a tárgyév január 31-ig dönt a képviselő-testület.                                    

(3) A határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására a polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze.

4. A képviselő-testületi ülések összehívása

6.§

(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az ülést összehívni, illetve vezetni az Ügyrendi, Szociális és Családügyi Bizottság elnöke jogosult.

(2)^[7] A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája a képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztése, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján (www.srepashuta.hu) történő közzététel.

(3) A képviselő-testület ülését - főszabályként -az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Indokolt esetben a képviselő-testület ülése az önkormányzat székhelyen kívülre is összehívható, azonban tekintettel kell lenni arra, hogy a nyilvánosság ne sérüljön, az ülés helyszínének elérése a lakosság számára aránytalan terhet ne jelentsen.

7.§

(1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendet,

d) a napirendi pontok előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívóját.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonhat külső szakértőt.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább három nappal ki kell küldeni meghívottaknak.                                                    

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

a) a polgármesternek,

b) képviselőknek,

c) a jegyzőnek,

d) a nemzetiségi önkormányzat elnökének

e)^[8] a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek vezetőinek, az őket érintő napirendi pont tárgyalása esetén

f) akiknek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges és erre az előterjesztő javaslatot tett

g) akiket az ülés összehívója megjelöl.

(7) A (6) bekezdés e) – g) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, amelyre, amelyekre a meghívásuk történik.

(8) A meghívó és az előterjesztés megküldése papír alapú vagy elektronikus levél formájában történik.

8.§

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülések szabályai szerint írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben,

c) szóbeli meghívással.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetekben el lehet tekinteni a 7. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.

5. A képviselő-testület ülésének vezetése

9.§

(1) A polgármester megnyitja az ülést és megállapítja a határozatképességet. Amennyiben az ülés nem határozatképes a határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 30 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.

(3) A polgármester a határozatképességet az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható, úgy a polgármester tárgyalási szünetet rendel el, amennyiben ez eredményre nem vezet az ülést bezárja.

(4) A határozatképtelenség vagy bármely egyéb ok miatt nem megtartható ülést 15 napon belül újból össze kell hívni, melynek napirendjén új napirendi pontok is szerepelhetnek.

10.§

(1)   A polgármester az ülés megnyitása után előterjeszti a meghívóban szereplő – tárgyalási sorrendet is tartalmazó – napirendi javaslatokat.  Az ülés napirendjének végleges megállapítása előtt a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatként kezdeményezheti a meghívóban nem szereplő javaslatok napirendre vételét, vagy a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt. Ezt követően kerül sor a végleges napirend elfogadására.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

11.§

(1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, illetve a rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, akkor, ha a tárgyalandó téma fontossága miatt nincs elég idő elkészíteni az írásbeli előterjesztést.

(5) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(6) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg, azon napirendi pont tárgyalása során, amelyre meghívása szól,

b) az e rendelet 3. mellékletében meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalása során.

12. §

(1) Az előterjesztések tartalmi elemei:

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok vég­rehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

g) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

h) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok, amennyiben az előterjesztés határozat meghozatalára irányul

i) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása, amennyiben az előterjesztés rendelet megalkotására irányul.

(2) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(4) A polgármester a vita lezárása után a határozati javas­latot illetve rendelet-tervezetet szavazásra bocsátja.

13.§

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,

b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,

c) a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót, amelynek következményeként az illető személy ugyanazon napirendi pont tárgyalásánál nem szólalhat fel,

d) a rendbontót –a képviselő-testület tagja kivételével – az ülés helyszínének elhagyására szólíthatja fel,

e) az ülést általa meghatározott időre felfüggeszti, ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi.

(2) A polgármester amennyiben szükséges a tanácskozás hosszabb idejére tekintettel legfeljebb 15 perc szünetet rendelhet el.

(3) Ha a polgármester szünetet rendel el, a tanácskozás nem folytatható. Szünetet kell elrendelni abban az esetben is, ha azt bármelyik képviselő indítványára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadja.

6. A képviselőtestület döntései

14.§

(1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) a napirend meghatározásáról, elfogadásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről.

15.§

(1) A képviselő-testület döntéseit

a) nyílt szavazással

b) név szerinti szavazással,

c) titkos szavazással

hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az „igen” válaszra kér szavazást, majd a „nem” szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az egyes szavazatfajtákat külön-külön rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevő képviselők számával.

(3) A név szerinti szavazás esetén az ülés vezetője betűrend szerinti sorrendben szavazásra hívja fel a képviselőket, akik az előterjesztésre vonatkozóan „igen”; „nem” vagy „tartózkodom” szavazatot adhatnak le. A szavazat leadásának módja szóbeli közlés.

(4) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott három fős Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik. A Szavazatszámláló Bizottság tagjaira a polgármester tesz javaslatot. A Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztásáról a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szó­többséggel dönt, és a tagok megválasztása csak adott alkalomra vonatkozik.

(5) A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válaszlehetőség („igen”, „nem”, „tartózkodom”) aláhúzásával jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő egy válaszlehetőséget sem, vagy egynél több válaszlehetőséget jelölt meg.

(6) A titkos szavazás eredményéről a három fős Szavazatszámláló Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot, és hogy mi lett a szavazás eredménye. A Szavazatszámláló Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

16.§.

A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban és a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

17.§

(1) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(3) Helyben szokásos módnak minősül az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

(4) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

18.§

(1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnöké­től, valamint a jegyzőtől - önkormányzati ügyben - szóban felvilágosítást kérhetnek.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely önkormányzati irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a napirendi pontok megtárgyalását követően kell előterjeszteni.

(4) A felvilágosítás-kérés tárgyában az érintettnek az ülésen választ kell adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolnia.

19.§

Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, ha a jelenlévő képviselőknek, vagy tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, a polgármester az ülést bezárja.

7. A jegyzőkönyv

20.§

(1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A  határozatképesség és a szavazatszám megállapítása érdekében jegyzőkönyv tartalmazza annak tényét, hogy a képviselő-testületi tag az ülésre megérkezett vagy az ülésről eltávozott.

(3) A szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy há­nyan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazza az előterjesztésre  „nem” szavazatot adó képviselő nevét, ha azt kéri.

(5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és a rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni. 

(6) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet.

(7) A jegyzőkönyvet - a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével - az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(8) A választópolgárok jegyzőkönyvbe való betekintési jogának biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát a választópolgárok csak hivatali köztisztviselő jelenlétében tekinthetik meg.

(9) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

8. A közmeghallgatás és a helyi fórumok

21.§

(1) Évente egy közmeghallgatást kell tartani.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók.

(3) A közmeghallgatás időpontjának kitűzése az önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján történik. Az időpont kitűzéséről legkésőbb a közmeghallgatás napja előtt 15 nappal kell gondoskodni.

(4) A közmeghallgatás kitűzésére egyebekben a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

22.§

(1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell al­kalmazni.

(2) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(3) A polgármester jelentkezési sorrendben lehetősé­get ad a megjelentek részére hozzászólásra, javaslatok és kérdések feltevésére. 

(4) Az itt elhangzott kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb azt követő 30 napon belül kell választ adni. Ennek érdekében a jegyzőkönyvvezetőnek rögzíteni kell a kérdést feltevő, hozzászóló nevét, lakcímét, és az elhangzott észrevételt, feltett kérdést.

(5) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

23.§

(1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából falugyűlést tarthat.

(2) A képviselő-testület esetenként egy-egy széles közérdeklődésre számot tartó kiemelt témához kapcsolódóan lakossági fórumot tarthat.

(3) A lakossági fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.

(4) A falugyűlésen és a lakossági fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali köztisztviselő jegyzőkönyvet készít.

9. A képviselő

24.§

(1) A képviselő köteles

a) előre bejelenteni a polgármesternek, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

b) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

c) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni,

d) képviselő-testületi vagy bizottsági felkérés alapján részt venni a testületi ülések  előkészítésében

(2)^[9] A képviselő-testület tagjait a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

10. A képviselő-testület bizottsága

25.§

(1) A Képviselő-testület Ügyrendi Szociális és Családügyi bizottságot hoz létre. A bizottság tagjainak száma 3 fő.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze.

(3) A bizottság határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottság döntésének előterjesztője a képviselő-testület ülésén a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott személy.

(5)^[10] A bizottság feladatait a 4. melléklet, a bizottság elnökének, tagjainak nevét a 2. függelék tartalmazza.

11. A polgármester és az alpolgármester

26. §

(1) A polgármester a településen tisztségét főállásban tölti be.

(2)A polgármester

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyzőnek a képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos törvényben nem meghatározott feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel a képviselő-testület hatékonyabb működése érdekében.

d) nyilatkozik a sajtónak.

(3) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha annak elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

27.§

(1) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

12. A jegyző

28.§

(1) A jegyző

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat,

d) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

e) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek magasabb szintű jogszabályokkal való harmonizálását, ha ütközést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert, illetve rendeletmódosítást kezdeményez,

f) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.

(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük vagy működésük jogszabályt sért.

29.§

A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a hivatal állományába tartozó, a képesítési követelményeknek megfelelő köztisztviselőt bíz meg.

13. Az önkormányzat kapcsolata a nemzetiségi önkormányzatokkal

30.§

(1) Az önkormányzat együttműködik a nemzetiség életkörülményeinek javítása, kulturális értékeinek megőrzése érdekében a Répáshutai Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattal (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat).

(2) A nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés keretében a polgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést kezdeményez a nemzetiségi önkormányzat elnökével.

(3) Az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit a következő módon:

a) a hivatalban a nemzetiségi önkormányzat munkáját a nemzetiségi feladatokkal megbízott ügyintézők segítik,

b) az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat üléseinek összehívásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását

c) az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat üléseinek megtartásához a hivatalban helyiséget biztosít, továbbá külső helyszínen történő testületi ülés megszervezéséhez igény esetén segítséget nyújt,

d) a hivatal ellátja a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos ügyviteli.

feladatokat.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak részletes meghatározására az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat által kötendő együttműködési megállapodásban kerül sor. A megállapodást szükség szerint, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

31.§

(1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezheti a képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhet, továbbá a képviselő-testület részére javaslatot tehet.

(2) A polgármester 30 napon belül köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában válaszadásra a megtett intézkedésekkel kapcsolatban.

(3) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, a polgármester haladéktalanul tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(4) A nemzetiségi önkormányzat az egyetértési és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntését, a kialakított és írásba foglalt véleményét a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról a képviselő-testületet a polgármester tájékoztatja.

14. Az önkormányzat gazdálkodása, finanszírozása

32.§

(1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

15. Záró rendelkezések

33.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Répáshuta Község Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014.(XI.26.) számú önkormányzati rendelete.

Répáshuta, 2018. december 19.

              Erdős Tamás sk.                                                           Dr. Hegyközi Béla sk.

                  polgármester                                                                               jegyző