A 2013. január 1-től hatályos településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 28. § (3) bekezdése, valamint 29. §-a a Korm. rendeletben felsorolt településfejlesztési és településrendezési tervek véleményezési eljárása során a lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek számára ún. partnerségi egyeztetést írt elő.

Miután a Korm. rendelet 2017. január 1-től hatályba lépett módosítása nagymértékben megváltoztatta a partnerségi egyeztetés szabályrendszerét, a Képviselő-testület rendelkezéseket alkotott 11/2017.(IX.29.) önkormányzati rendeletével. A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) rendelkezései szerint újból változtak a szabályok, ugyanis a legkésőbb 2022. június 30-ig megkezdett módosítási eljárásnál lényegében alkalmazhatóak voltak a korábbi szabályok, viszont ezután indított eljárásoknál már a R. határozta meg a partnerségi egyeztetés kötelező szabályait. A kötelező partnerségi egyeztetésen kívül még egy ideig továbbra is lehetősége maradt az önkormányzatoknak a helyi partnerségi egyeztetés szabályairól szóló rendelet alapján „előzetes” partnerségi egyeztetésre (ha az önkormányzat rendelete ezt előírja), azonban ez nem mentesítette az önkormányzatot a kötelező partnerségi egyeztetés lefolytatása alól. Ez a szabály 2023. január 27-től úgy változott meg, hogy a kötelező partnerségi egyeztetés részeként előírt lakossági fórum helyett lehet a helyi partnerségi egyeztetést lefolytatni, az önkormányzat fenti rendelete arról rendelkezik, hogy a rendelet szabályait a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet alapján lefolytatott egyeztetési eljárásoknál kell alkalmazni. A 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2024. szeptember 30-ig volt hatályban, így a hatályos helyi partnerségi egyeztetés szabályairól szóló rendeletet már nem lehet alkalmazni.

A leírtak alapján a partnerségi egyeztetés lefolytatását biztosító önkormányzati rendelet megalkotása nem indokolt, mivel a kötelező partnerségi egyeztetés szabályait a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet továbbra is tartalmazza, ezért javasoljuk a 11/2017.(IX.29.) önkormányzati rendeletet hatályon kívül helyezni.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) az alábbiakról rendelkezik:

22. §

(1) A jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a Kormány tagja gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében

a) az elavult, szükségtelenné vált,

b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,

c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,

d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az önálló szabályozó szerv vezetője, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.

a) Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A deregulációs tárgyú rendeletek társadalmi hatása abban mutatható ki, hogy alkalmazásával a hatályos jog marad érvényben, mely megkönnyíti az alkalmazhatóságot, így annak szerepe a jogbiztonság szempontjából jelentős. Gazdasági, költségvetési hatása nem releváns.

b) Környezeti és egészségi következményei: Nem releváns.

c) Adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A rendeletben foglaltak végrehajtásának kimutatható adminisztratív terheket befolyásoló hatása a nyilvántartásokon történő átvezetések miatt lesz.

d) A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A jogszabály megalkotásának szükségessége a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 22. § (2) bekezdése értelmében szükséges. Elmaradásának várható következménye abban mutatható ki, hogy olyan jogszabályok is hatályukban maradnak, melyeknek alkalmazására már nincs szükség, ezáltal jogbizonytalanságot okoz.

e) A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A rendelet módosítása esetében nem releváns.

A deregulációs követelmények és igények szükségessé teszik egyes, korábban megalkotni szükséges önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezését. A dereguláció a hatékony jogi szabályozás egyik alapvető kritériuma. Rendeltetése, hogy mindenki számára egyszerűbbé tegye a jogszabályok közötti tájékozódást. Az elavult jogszabályok hatályon kívül helyezése a jogbiztonság szempontjából nagyon fontos.