1. § E törvény célja az építési beruházások támogatása, a községünk sajátos településképének védelme és alakítása, társadalmi bevonás és konszenzus által.

2. § A község településképi védelme a település, vagy településrész jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését, vagy kialakítását jelenti.

3. § A településképi követelmények az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Étv.) a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító egyik sajátos jogintézménye.

4. § A rendelet területi hatálya a település teljes közigazgatási területére terjed ki, azaz a település egészére, ezen belül differenciáltan a településképi szempontból meghatározott területekre, a helyi védelemben részesülő örökségre és a fentiek alá nem tartozó egyéb területekre.

5. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

6. § (1) A településképi rendelet

(2) A településképi rendelet (1) bekezdés szerinti településképi követelményeinek részletes tartalmi kereteit – ide értve a helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályait is – kormányrendelet határozza meg.

7. § (1) A településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében, településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: kézikönyv) készül.

(2) A kézikönyv a településünk természeti és épített környezete által meghatározott településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. A kézikönyv feltárja és ismerteti a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására.

(3) A kézikönyv tartalmi elemeit kormányrendelet határozza meg.

8. § A rendelet területi hatálya Csernely község teljes közigazgatási területére terjed ki.

10. § (1) A helyi védelmet igénylő építészeti örökséget a kézikönyv 3. fejezete határozza meg, amely az 1. melléklet II. fejezetében szerepel (utca, házszám, helyrajzi szám feltüntetésével).

(2) A védetté nyilvánítás jelen önkormányzati rendelet hatályba lépésének napja. Nyilvántartását a jegyző által kijelölt személy végzi.

(3) Az építészeti örökség megőrzése az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége.

11. § (1) A védelem alá helyezést a polgármester a főépítész évenkénti felülvizsgálati javaslata alapján, az önkormányzat képviselő-testülete határozza meg.

(2) A helyi védelem alá helyezésben, illetve a megszüntetésében, a partnerségi önkormányzati rendeletben meghatározott érdekeltek bevonásával az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

(3) A döntéshez a nyilvánosságot a helyben szokásos tájékoztató felületeken szükséges biztosítani.

(4) A védelem megszűnik, ha

(5) Helyi védelem és országos védelem összefüggései: Amennyiben a helyi védettség alatt álló építmény országos műemléki védelem alá kerül, úgy a nyilvántartásban lévő értékelemzéseket, felülvizsgálati jegyzőkönyveket a testületi döntés alapján a műemléki hatóság részére az önkormányzat átadja, és a nyilvántartásából kivezeti.

12. § (1) A képviselő-testületi döntéshez a főépítész minimális szakmai tartalmat (értékvizsgálat, fotó, stb.) az előterjesztésben előkészíti és a polgármester ellenjegyzésével beterjeszti.

(2) Meg kell szerezni a partnerségi határozatban az egyeztetésben résztvevő szervektől a szükséges véleményeket.

(3) A képviselő-testület az elkészült előterjesztést a soron következő testületi ülésen köteles megtárgyalni és érdemi döntést hozni.

(4) A képviselő-testület által hozott döntésről az érdekeltek értesítése, tájékoztatás közzététele, a védelem jogi jellegként történő feljegyzése a jegyző feladata.

(5) A védettség alapját jelenti a főépítész által elkészített értékvizsgálat, amely tartalmazza a védendő építmény főbb jellegzetességeit, épület szerkezeteit, anyaghasználatát.

13. § (1) (1) A község történelmi településrészét alkotó utcák területvédelmét a Rendelet 1. mellékletének I./ fejezete tartalmazza.

14. § Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek az értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi, vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. Ezen építmények jegyzékét a Rendelet 1. mellékletének II./ fejezete tartalmazza.

16. § A településképi szempontból meghatározó terület: Jellegzetes, értékes hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó, vagy meghatározó település, vagy egy település ilyen jellemzőkkel bíró lehatárolható településrésze. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a Rendelet 1. mellékletének I./ fejezete tartalmazza.

17. § (1) Az anyaghasználati követelmények a település egész területére vonatkoznak.

(2) Lábazatképzés: nem jelenhet meg a lábazaton fémfelület.

(3) Falfelületek: nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű burkolat, mázas kerámia, csempe, függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

(4) Tetőfedés anyaga: nem alkalmazható fém tető-héjalás (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedésként), azbeszt tartalmú hullámpala, azbeszt tartalmú síkpala, műanyag síklemez.

18. § (1) A területi építészeti követelmények a község történelmi településrészére, az 1. melléklet I/fejezetében lehatárolt területre vonatkoznak.

(2) A történelmi településrészen a népi hagyományokat követő és jellemző féloldalas, oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazható.

(3) Jellemző szintszám: földszintes. A fő funkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építményénél.

(4) Kerti építmények, műtárgyak: Az elő- és oldalkertekbe kerti építmények nem helyezhetőek el, kivéve közmű csatlakozási műtárgyak.

(5) A lakótelek utcai telekhatárainál kerítés az épülettel összhangban a lakóépület homlokzati megjelenését nem zavaró, áttört felületű és a parapet magasságtól nem magasabb formában építhető.

19. § (1) Lábazatképzésnél: kő, műkő vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel. Falfelület képzésnél: vakolt, fehér vagy pasztellszínek (rikító, erős színek nem) alkalmazhatók.

20. § (1) A település közigazgatási területén találhatóak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési körébe eső védett területek, településképi és országos jelentőségű kategóriák, országos jelentőségű védett természeti területek, Natura2000 területek, Ramsari területek, kiemelten kezelendő természeti értékek, természeti emlékek, ezért helyi védelem alá tartoznak.

(2) A Bükki Nemzeti Park előzetes szakvéleményében felsorolt természetvédelmi értékkategóriái szerint, a község részben külterületi részén található, helyi védettségre javasolt értékeinek jegyzékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) Az építési tevékenységgel érintett telken (közterületen, magánterületen) a zöldfelületek településképet befolyásoló növénytelepítését az alábbiak szerint lehet végezni:

(4) A BAZ Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala BO-08D/ÉH/2512-4/2017.sz. levelében nyilatkozott, hogy Csernely község közigazgatási területén Örökségvédelemmel érintett ingatlanok védettsége az 5. mellékletben megjelöltekre vonatkozik.

21. § (1) A község történelmi településrészén az örökölt építészeti hagyomány értékeit követő szemlélettel, az illeszkedési szabályoknak és a korszerű lakhatási igényeknek is megfelelő lakóépületek létesíthetőek.

(2) A jól megválasztott lépték az új épület alapvető kérdése, a község központi részén „léptéken felüli” épület nem fogadható el.

(3) Az épületek tervezésekor a jó megjelenítéshez tartozó racionális homlokzatképzéssel a hagyományos léptékű, tömegű, forma és arányok megjelenítésével szükséges a jó arculatot megtalálni.

22. § (1) A község közterületein található egyedi értékek megőrzése, karbantartása, felújítása az önkormányzat feladata.

(2) A helyi értékek naprakész bemutatása, az évszakoknak megfelelő gondozása (hó eltakarítás, rendszeres kaszálás, tisztítás) az önkormányzat feladata.

23. § (1) A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság előzetes szakvéleményében jelezte, hogy a „Digitális Nemzet Fejlesztési Program” második ütemében Észak-magyarországon is elkezdődhetnek a szükséges fejlesztések, melyet a PR-Telecom Zrt. tervezi megvalósítani. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas terület, a Csernely község közigazgatási külterületén lévő ingatlanokon biztosítható.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére a község teljes belterülete nem alkalmas.

(3) A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények: A község történelmi településrészén acélszerkezetű transzformátor ház, magas feszültségű villamoshálózati oszlopok nem helyezhetők el.

24. § (1) Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.

(2) Építési reklámháló kihelyezésére vonatkozó kérelem esetén, az építési tevékenység időtartamára az önkormányzat településképi bejelentési eljárásban engedélyezheti az építési reklámháló kihelyezését, ha a tulajdonos igazolja a felújítás megkezdését.

(3) Önkormányzati, kulturális vagy sport rendezvényről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra bármely települési területen a kormányrendeletben meghatározottól eltérő módon is megengedett.

(4) A település közigazgatási területéhez tartozó fokozott védelem alatt álló területeken – közterületen és magánterületen – reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel nem helyezhető el.

(5) Országos érvényű jogszabály által előírt esetekben és tartalommal településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.

(6) A településképi bejelentési eljárásra vonatkozó külön szabályt Csernely önkormányzata nem állapít meg.

25. § (1) A kötelező szakmai konzultáció esetei: Az önkormányzat minden, a község arculatát érintő építési, homlokzat felújítási, tető átépítési, homlokzati hőszigetelés-színezés stb. esetben biztosít szakmai konzultációt, térítésmentesen.

(2) A kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megtartják a szakmai konzultációt, ezen belül a szakmai tájékoztatást.

(3) A konzultáció az önkormányzati főépítész, vagy a Polgármester feladata.

(4) A konzultáció felelőse az elhangozottakról emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a felvett javaslatok lényegét, valamint a főépítész vagy a polgármester főbb nyilatkozatait.

(5) Az emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi, véleményezési, bejelentési és a kötelezési eljárásban.

26. § A véleményezési eljárás esetei: A polgármester a község területén építési engedéllyel, illetve egyszerű bejelentéssel épülő tervezett építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz, településképi véleményt ad.

27. § A rendelkezés célja a település építészeti, városképi, illetve természetvédelmi értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött településképet érintő reklámok, reklámhordozók, cégérek elhelyezésének szabályozása.

28. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiak: bejelentő) kérésére indul a kormányrendeletben meghatározott mellékletek tartalmával.

(2) A kérelmet az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani.

(3) A településképi bejelentési eljárás során hiánypótlásra nincs lehetőség.

(4) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését a főépítész (ha nincs alkalmazásban, akkor a polgármester) készíti elő.

(6) A bejelentés tudomásulvétele a kiadásától számított 1 évig érvényes.

29. § (1) A településképi követelmények érvényesülése érdekében a polgármester településképi kötelezést bocsáthat ki, amely az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására vonatkozhat.

(2) A kötelezés kiterjedhet továbbá az eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegésére.

(3) A településképi bejelentési döntést megelőzően megkezdett, az eljárás hatálya alá tartozó építési tevékenységre.

(4) A településképi bejelentés elmulasztása esetén.

(5) A településképi kötelezettség körébe tartozó, a településképet rontó reklámok, reklámberendezések, cégérek megszüntetése, átalakítása, vagy elbontás elrendelése.

30. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul, a főépítész, illetve a polgármester kezdeményezésére.

(2) A polgármester a településképi kötelezési eljárást az Általános Közigazgatási Rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. (ÁKR) szerint folytatja le.

(3) A polgármester településképi kötelezési határozatát a főépítész készíti elő.

(4) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.

31. § (1) A kiszabható bírság esetkörei:

(2) A bírság kiszabásának minimális mértéke: 10.000.- Ft, maximális mértéke: 1.000.000.- Ft lehet.

(3) A bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontokat az Általános Közigazgatási Rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv.(ÁKR) szabályaival összhangban kell meghatározni.

32. § (1) A kiszabott településképi bírságot közvetlenül az önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel, a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 30 nap alatt kell teljesíteni.

(2) A 30 napos befizetési határidő sikertelen elteltét követően a bírság adók módjára történő végrehajtási eljárással is kikényszeríthető.

33. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.

34. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 13/2017. (X.25.) önkormányzati rendelet.