Csokvaomány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A.§ (1) bekezdése e./pontja, valamint a  helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 18. § (1) bekezdésében megfogalmazott felhatalmazás alapján a szervezeti és működési szabályairól alkotott 2/1999. (II.15.) önkormányzati rendeletének módosítását az alábbiak szerint rendeli el:

1. fejezet
   

Általános rendelkezések

1. §
   

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, e-mail címe, honlapja:

            Csokvaomány Község Önkormányzata

            székhelye: 3647 Csokvaomány, Széchenyi út 1.

            e-mail címe: csokvaomany@citromail.hu

            honlapja: www.csokvaomany.hu

Az önkormányzat illetékességi területe: Csokvaomány község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője kör alakú középen a Magyar Köztársasági címer, körben: „Csokvaomány Község Önkormányzata” felirattal. Az önkormányzatnál használatos egyéb bélyegzők felsorolását  a 9. sz. függelék tartalmazza.

A polgármester által használt kör alakú pecsét felirata „Csokvaomány Polgármester”, közepén a Magyar Köztársaság címerével.

(3) A képviselő-testület feladatellátásához kapcsolódó hatáskör átruházásról külön rendeletek rendelkeznek. 

(4) Az önkormányzat képviselő-testülete kötelező feladatait saját intézményhálózatán, társulások útján, illetve az ellátási kötelezettség szerződéses átadása révén valósítja meg.

(5) Az önkormányzat, mint költségvetési szerv által ellátott feladatok szakfeladat rend szerinti felsorolását a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(6) Az önkormányzat Képviselő-testülete Hivatalának elnevezése, címe:

Csokvaomány-Lénárddaróc Körjegyzőség

            3647 Csokvaomány, Széchenyi út 1.

2. fejezet
   

1. A képviselő-testület működése

2. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt – a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. tv. 4.§ b./ pontja szerint - 5 fő.

(2) A képviselők név szerinti felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza.

2. Az alakuló ülés szabályai

3. §

(1) A képviselő-testület alakuló ülését a törvényben megfogalmazott határidőn belül a megválasztott új polgármester - illetve amennyiben nem volt eredményes a polgármester választás a tisztjében maradó régi polgármester – hívja össze és a legidősebb képviselő (korelnök) vezeti.

(2) A polgármester választás eredményessége esetén a korelnök ülés vezetésével kapcsolatos feladata csak a polgármester eskütételéig tart.

(3) Az alakuló ülés napirendjei:

a) Ünnepélyes megnyitó, a választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, megbízólevelek átadása

b) Az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele

c) A polgármesteri program ismertetése

d) A polgármester illetményének (tiszteletdíjának) megállapítása

e) Az SZMSZ módosítása, a bizottságok tagjainak megválasztása

f) Az alpolgármester megválasztása titkos szavazással, eskütétele, illetmény (tiszteletdíj) megállapítása

g) A képviselők tiszteletdíjának megállapítása

h) Egyebek (aktuális témák megtárgyalása)

3. A képviselő-testületi ülések szabályai

4. §

(1) A képviselő-testület – a polgármester által elkészített – munkaterv alapján havonta tartja üléseit.

(2) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A munkatervre javaslatot tehet az alpolgármester, a bizottsági elnök, a képviselők, valamint a helyben működő társadalmi szervezetek vezetői.

(4) Az üléseket minden alkalommal munkanapokon kell megtartani.

(5) A képviselő-testület szükség szerint együttes ülést tart Lénárddaróc Község Önkormányzatának Képviselő-testületével a közösen fenntartott körjegyzőséggel kapcsolatosan.

5. §

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja az ülés székhelyen kívül máshová is összehívható.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályozatásuk esetén a testületi ülést a Gazdasági-Szociális-Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze, nyitja meg  és vezeti.

6. §

(1) Rendkívüli képviselő-testületi ülést kell összehívni a sürgős, halasztást nem tűrő döntéshozatalt igénylő esetekben, a képviselő-testület bizottságának, vagy a települési képviselők ¼-nek indítványára, valamint a kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A rendkívüli ülést az összehívásra irányuló indítvány benyújtásától számított 3 napon belül össze kell hívni.

(4) Rendkívüli ülés összehívására bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

7. §

A képviselő-testület minden évben, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

8. §

A képviselő-testület ülése határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3 fő jelen van. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendekkel újra össze kell hívni.

9. §

(1) A képviselő-testület üléseire a testület tagjainak, a tanácskozási joggal meghívottaknak írásbeli meghívót kell küldeni.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) a napirend előterjesztőjének nevét, valamint a napirendhez meghívott személy nevét, beosztását,

(3) A meghívó mellékletét képezi:

a) az írásbeli előterjesztések tejes szövege

b) a határozati javaslatok.

(4) Az ülés meghívóját és mellékleteit a képviselő-testületi tagoknak és a tanácskozási joggal meghívottaknak úgy kell megküldeni, hogy azt legkésőbb az ülés előtt 3 nappal megkapják.

(5) Halaszthatatlan és indokolt esetben az előterjesztés és a határozati javaslat az ülésen is kiosztható.

(6) A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívóval együtt csak azokat a mellékleteket kell megküldeni, amely napirendhez meghívásuk kapcsolódik.

10. §

A testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot tájékoztatni kell a meghívónak az önkormányzat hivatala hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel.

11. §

A képviselő-testület ülésére tanácskozási jog illeti meg:

a) a körjegyzőt,

b) a napirendi pontok előadóit, illetve a napirendenként érintett intézmények vezetőit, képviselőit,

c) a napirend szerint érintett lakosság önszerveződő közösségeinek képviselőit,

d) akit a polgármester a napirend szerint meghív.

12. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azonban a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 12. § (4) bekezdésében felsorolt esetekben zárt ülést kell, illetve lehet tartani.

(2) A zárt ülés tartására vonatkozó nyilatkozat az érintett részéről írásban és szóban is megtehető.

(3) A zárt ülésen hozott közérdekű adatot, illetve közérdekből nyilvános adatot tartalmazó döntéseket az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell megismerhetővé tenni.

13. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester nyitja meg és vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén ezen feladatot az alpolgármester látja el.

(3) A polgármester, illetve a (2)  bekezdésben jelölt személy az ülés megnyitása után

a) megállapítja az ülés határozatképességét,

b.) javaslatot tesz a képviselők közül abs sorrendben a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére

c) előterjeszti az ülés napirendjére vonatkozó javaslatát, mely javaslat – valamint a jegyzőkönyv-hitelesítésre tett javaslat - felett a testület vita nélkül határoz,

d) beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(4) A határozatképességet az ülés teljes időtartama alatt – de különösen a döntéshozatalok előtt – vizsgálni kell.

14. §

(1) A képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek során

a) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem méltó kifejezéseket használ,

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat a tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést vezető rendreutasíthatja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Az ülést vezetőnek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azzal vitába szállni nem lehet.

(4) A választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek a képviselő-testületi ülésen csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

4. A hozzászólás és felszólalás szabályai

15.§

(1) A képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevők kaphatnak szót.

(2) A hozzászólók sorrendjei:

a) az előterjesztő

b) az illetékes bizottság elnöke

c) a jelentkezés sorrendjében a képviselők.

(3) A képviselő-testület esetenként – vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel – dönt az egyes napirendi pontok tárgyalása során arról, hogy a szólni kívánó állampolgárnak hozzászólási lehetőséget ad.

16.§

(1) Napirend előtti felszólalásra írásban, vagy szóban bármely képviselő kérhet a polgármestertől engedélyt az ülés megnyitásáig.

(2) A felszólaló témájának ismertetése után a polgármester indítványára a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt a téma napirendre kerüléséről.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 perc időtartamú lehet.

5. Az előterjesztés

17. §

(1) A testületi ülésen az előterjesztések írásban vagy szóban kerülnek benyújtásra.

(2) Kizárólag írásban nyújtható be, az önkormányzati rendeletalkotásra irányuló rendelettervezet, az intézmény alapításával, átszervezésével, megszüntetésével, a helyi népszavazás kiírásával, a körjegyzőség költségvetésével összefüggő előterjesztések.

(3) Írásos előterjesztések főbb tartami követelményei:

- az első részben meg kell határozni az előterjesztő címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykörre vonatkozó jogszabályokat, az előterjesztésben résztvevők véleményét, s minden olyan körülményt, összefüggést, tényt, adatot, melyek lehetővé teszik a döntés meghozatalát,

- a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, a végrehajtásért felelős személyek és határidők megjelölését tartalmazza.

(4) Előterjesztésnek minősülnek:

a) a munkatervbe felvett napirendhez tartozó, vagy napirenden kívüli anyagok,

b) a rendelet-tervezetek, határozati javaslatok,

c) beszámolók, tájékoztatók. 

(5) A szóbeli előterjesztés mellé is írásos határozati javaslatot kell benyújtani.

(6) A költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezetet minden esetben a Gazdasági-Szociális-Ügyrendi Bizottságnak meg kell tárgyalni. A bizottsági véleményt az elnök terjeszti a képviselő-testület elé.

6. Sürgősségi indítvány

18. §

(1) Sürgősségi indítványt a – sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 14.00 óráig lehet a polgármesterhez benyújtani.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtására jogosult: a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnök, a képviselők és a körjegyző.

(3) Ha a polgármester, vagy valamely képviselő ellenzi az ügy azonnali tárgyalását, akkor a sürgősségi kérdést – a napirendek tárgyalása megkezdése előtt – vitára kell bocsátani.

(4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tűzi napirendre a testület.

7. A napirendek feletti vita

19. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során

a) az előterjesztő a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet,

b) az előterjesztőnek a képviselő-testület tagjai, illetve a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles válaszolni.

(2) A vita lezárása után a polgármester napirendenként az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként teszi fel szavazásra, még pedig úgy, hogy először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd az eredeti javaslatról.

8. A testület döntései

20. §

(1) A képviselő-testület döntését általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kézfelemeléssel hozza.

(2) A határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges.

21. §

(1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazon ügyekben, amelyekben zárt ülés tartása kötelező, illetve tartható.

(2) A titkos szavazás lebonyolítását az erre a feladattal felhatalmazott bizottság végzi, melynek során biztosítani kell a szavazás titkosságát (pl.: külön helyiség, szavazólap, urna).

22. §

(1) Név szerinti szavazást kell tartani a nagyobb horderejű, a lakosság széles rétegét érintő döntések meghozatalakor elsősorban az önkormányzati ingatlanvagyont érintő kérdésekben, hosszúlejáratú hitelfelvételénél értékhatártól függetlenül, a képviselő-testület 3 tagjának indítványára.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a körjegyző felolvassa egyenként a képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.

23.§

A képviselő-testület döntéseit önkormányzati rendelet, vagy határozat formájában hozza.

9. Az önkormányzati rendeletalkotás főbb szabályai

24. §

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

a) a polgármester

b) a képviselő

c) a képviselő-testület bizottsága

d) a körjegyző

e) a településen hivatalosan működő civilszervezet vezetője.

(2) A rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A rendelet-tervezetet a körjegyző készíti el, aki ezen feladatellátása során külső segítséget is igénybe vehet.

(4) Az állampolgárok széles rétegét érintő rendelettervezeteket még a döntéshozatal előtt ismertetni kell a lakossággal. Ezeket a rendelettervezeteket a döntéshozatal előtt az önkormányzat hirdetőtáblájára kell kifüggeszteni úgy, hogy azt lehetőleg minél többen megismerhessék.

(5) A költségvetéssel, zárszámadással és helyi adókkal kapcsolatos rendelettervezeteket elfogadás előtt a Gazdasági-Szociális-Ügyrendi Bizottságnak meg kell tárgyalnia.

(6) A hozott rendeletekről nyilvántartást kell vezetni és legalább két évente be kell köttetni.

25. §

(1) A képviselő-testület az elfogadott rendeleteit az önkormányzat hivatalának hirdetőtáblájára 60 napra történő kifüggesztéssel hirdeti ki.

(2) A kifüggesztés és levétel napját a rendeleten fel kell tüntetni.

10. Az önkormányzati határozat

26. §

(1) A testület határozat nélkül dönt a napirend elfogadásáról, a tájékoztatók elfogadásáról, a képviselői interpellációra adott válaszok elfogadásáról, a név szerinti szavazás elrendeléséről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról.

(2) A képviselő-testület  határozatait a Magyar közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő

megjelöléséről szóló 32/2010. (XII.31.) KIM rendelete 13.§ f/pontja valamint 16.§ (2) bekezdés b/ pontja figyelembe vételével jelölni az alábbiak szerint:

             ……../201….. (...hó…….nap)Ökh.

(3) A Lénárddaróc Község Önkormányzatának Képviselő-testületével együttes ülés keretében hozott határozatokat a következő sorszámmal kell jelölni.

(4) A hozott határozatokról nyilvántartást kell vezetni, minden számozott határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős nevét és a végrehajtás határidejét.

(5) A hozott határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően a végrehajtásban érintetteknek meg kell küldeni.

11. A jegyzőkönyv

27. §

(1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv a törvényben megfogalmazottakon kívül tartalmazza az ülés helyét, idejét, a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát, a szóbeli előterjesztés rövid tartalmát, a napirendenként felszólalók nevét, mondanivalójuk lényegét, az elhangzott bejelentéseket, interpellációt, kérdést, az azokkal kapcsolatos válaszokat.

(2) Az üléseken készített jegyzőkönyvet két képviselő hitelesíti.

(3) A nyílt ülésről készített jegyzőkönyvek – hivatali időben – az önkormányzat hivatalában megtekinthetők, arról másolat készíthető.

(4) Az ülésekről készített jegyzőkönyvek hivatalban tárolt példányait mellékleteivel együtt évenként be kell köttetni.

III. Fejezet

A települési képviselő, a testület bizottsága és a tisztségviselők

12. A települési képviselő

28. §

.

(1) A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, ennek érdekében távolmaradását a testületi ülésről a polgármesternek jeleznie kell,

b) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal,

c) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, illetve választói bizalmára.

(2) Az interpelláció és a kérdés tárgyának kivizsgálásába az azt feltevő képviselőt be kell vonni.

29. §

A képviselőknek járó tiszteletdíj mértékét és a juttatás szabályait külön rendelet szabályozza.

13. A képviselő-testület bizottsága

30. §

(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot működteti: Gazdasági-Szociális-Ügyrendi Bizottság

(3) A Gazdasági-Szociális-Ügyrendi Bizottság feladatai:

a) az önkormányzat gazdálkodásával és vagyonával összefüggő javaslatok, rendelettervezetek előzetes véleményezése,

b) rendelet alkotásának, módosításának kezdeményezése,

c) javaslattétel a polgármester béremelésére, illetve jutalmazására,

d) hitel felvételének kezdeményezése,

e) a képviselők vagyonnyilatkozatainak kezelése,

f) képviselői összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálása,

g) döntés a hatáskörébe utalt szociális ügyekben,

h) az alpolgármester választás és egyéb titkos választás lebonyolítása.

(4) A bizottság tagjainak felsorolását a 2. sz. függelék tartalmazza.

(5) A bizottság a tagok által elfogadott ügyrend alapján működik és tevékenységéről évente beszámol a testületnek.

(6) A bizottság ülésén állandó meghívott a polgármester és a körjegyző.

14. A polgármester

31.§¹

1. A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
2. A képviselő-testület a polgármester hivatali munkarendjét az alábbiak szerint határozza meg:

Minden nap 8.00-16.00 óráig

3. A polgármester minden héten szerdán

            8.00                 -          12.00 óráig

          13.00                -           15.30 óráig

tart ügyfélfogadást.

4. Képviseli az önkormányzatot, együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a pártokkal, a lakosság önszerveződő közösségeivel.

15. Alpolgármester

32. §

(1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízásban látja el.

(3) Az alpolgármester fő feladata a polgármester helyettesítése, ezért külön hivatali munkarendet számára a testület nem állapít meg.

16. A körjegyző

33. §

(1) A körjegyző, mint a képviselő-testület hivatalának vezetője ellátja a képviselő-testület, a bizottság és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, valamint a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyek előkészítését és végrehajtását.

(2) A körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséget alkotó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges.

(3) A körjegyző a képviselő-testület és a bizottság működésével kapcsolatos feladatai:

a) előkészíti a képviselő-testület és a bizottság üléseit, illetve ellátja az ülések ügyviteli feladatainak szervezését, elkészíti az ülések előterjesztéseit,

b) tanácskozási joggal részt vesz a testületi és bizottsági üléseken,

c) törvényességi észrevételeket tehet a döntés előkészítése során, vagy az előterjesztés vitájában,

d) gondoskodik az ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről és felterjesztéséről,

e) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságot a munkájukat érintő jogszabályváltozásokról, illetve a körjegyzőség munkájáról,

f) gondoskodik az SZMSZ módosításainak elkészítéséről és a függelék naprakész vezetéséről,

(4) A körjegyző az önkormányzat hivatala működésével kapcsolatos főbb feladatai:

a) vezeti a hivatalt, a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a körjegyzőség köztisztviselői tekintetében, de a kinevezéshez, felmentéshez és a jutalmazáshoz a körjegyzőséget alkotó két önkormányzat polgármestereinek egyetértése szükséges,

c) minden évben a képviselő-testület munkatervében foglaltak szerint beszámol a testületnek a körjegyzőség helyi hivatala munkájáról.

(5) A körjegyző egyéb feladatai:

a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket,

b) szervezi a körjegyzőség jogi felvilágosító munkáját,

c) ellátja a körjegyzőség tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

d) gondoskodik a képviselő-testület által alkotott rendeletek deregulációjáról és a magasabb szintű jogszabályokhoz történő jogharmonizációjáról.

IV. Fejezet

Az önkormányzat társulásai és együttműködései, a kisebbségi önkormányzat, a népszavazás, népi kezdeményezés rendje, lakossági fórumok

17. Az önkormányzat hivatala

34. §

(1) A képviselő-testület Lénárddaróc Község Önkormányzat Képviselő-testületével közösen egységes hivatalt működtet. A közös működtetésről készített megállapodást az SZMSZ 3. sz. függeléke tartalmazza.

(2) A közösen működtetett hivatal szervezeti felépítését, működési rendjét a Körjegyzőség SZMSZ-e tartalmazza, mely az SZMSZ 5. sz. függeléke.

35.§

 (1) A képviselő-testület önkormányzati feladatai hatékonyabb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásban vesz részt.

(2) A társulási és egyéb megállapodásokat az SZMSZ 7. sz. függeléke tartalmazza.

36.§

A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

18. Lakossági Fórumok

37. §

(1) A képviselő-testület a 8. § szerinti időpontban tarja az előre meghirdetett közmeghallgatást.

(2) A közmeghallgatáson az állampolgárok és a településen működő társadalmi és civil szervezetek képviselői közérdekű ügyekben kérdést, javaslatot intézhetnek a képviselő-testülethez, a polgármesterhez, vagy a körjegyzőhöz.

(3) A közmeghallgatásra értelemszerűen vonatkoznak a testületi ülésre vonatkozó szabályok.

38. §

(1) A lakosság széles körét érintő döntések meghozatala előtt, illetve a lakosság közvetlen tájékoztatása érdekében a képviselő-testület falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés időpontjáról és témájáról előzetesen a lakosságot tájékoztatni kell. (hirdetmény kifüggesztésével, hangosbemondón)

(3) A falugyűlést a polgármester vezeti.

(4) A falugyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a körjegyző gondoskodik.

                                                                       V. Fejezet

Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása

39. §

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

40. §

A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény szerint – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

41. §

(1) A képviselő-testület éves költségvetéséről évenként külön önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az éves költségvetés elkészítése előtt, a törvényben meghatározott időpontban a képviselő-testület megtárgyalja és elfogadja a következő gazdasági évre vonatkozó költségvetési koncepciót.

42. §

(1) A gazdasági év lezárását követően az előző év költségvetésének végrehajtásáról a képviselő-testület zárszámadási rendeletet fogad el.

(2) A zárszámadási rendelet-tervezetet a körjegyző készíti el, a tervezetet a polgármester terjeszti a testület elé.

20. Az önkormányzati gazdálkodás és ellenőrzés főbb szabályai

43. §

A helyi önkormányzat gazdálkodásnak biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

44. §

Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a körjegyzőség látja el. E körbe tartozó feladatai különösen:

- a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a pénzforgalmi információk elkészítése és határidőre történő továbbítása,

- az önkormányzat saját bevételeinek beszedése,

- a különféle állami támogatások lehívása,

- az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetése,

- az önkormányzati vagyontárgyak elkülönített nyilvántartásának vezetése,

- az önkormányzati költségvetési számláját vezető pénzintézeten keresztül az önkormányzat tartozásainak kiegyenlítése.

45. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A saját és közösen működtetett intézmények belső ellenőrzését a képviselő-testület az Ózd Kistérség Többcélú Társulással kötött szerződés keretében látja el. A következő évi belső ellenőrzési munkatervet a körjegyző előterjesztése alapján a testület minden év november 15. napjáig fogadja el.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

46. §

(1) A rendelet 2011. szeptember 1. napjával lép hatályba.

(2) A rendelet mellékletét képezi az önkormányzat szakfeladat rendje.

(3) A rendelet függelékét képezi:

            1. sz. függelék              a képviselők névsora

            2. sz. függelék              a bizottsági tagok névsora

            3. sz. függelék              a körjegyzőségi megállapodás

            4. sz. függelék              a körjegyzőség alapító okirata

            5. sz. függelék              a körjegyzőség szervezeti és működési szabályzata

            6. sz. függelék              az önkormányzat intézményeinek alapító okiratai

            7. sz. függelék              az önkormányzat társulási megállapodásai

            8. sz. függelék              egyéb együttműködési megállapodások

            9. sz. függelék            az önkormányzatnál használatos bélyegzők felsorolása

(4) Hatályát veszti a Csokvaomány Község Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/1999. (II.15.) önkormányzati rendelete, illetve módosítja a csokvaományi önkormányzat Képviselő – testülete 1/2001 (II.13) Önk. Rendeletet, a 6/2010. ( X.18. ) rendeletet, valamint a 10/2002 (XI.29) sz. önkormányzati rendeletet.

Mustos Tibor                                                                                     Kaló Miklósné

polgármester                                                                                 körjegyző távollétében

                                                                                                          Schlögl Zoltánné

                                                                                                      helyettesítő körjegyző

Záradék:

Az 1990. évi LXV. törvény 16.§ (3) bekezdése alapján a rendelet kihirdetésre került.

                                                                                                          Schlögl Zoltánné

                                                                                                     helyettesítő körjegyző

¹ Módosította a 13/2013. (XII.31.) Önkormányzati rendelet 1.§-a.