Csokvaomány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (XI.15.) önkormányzati rendelete
A helyi környezet védelméről, a közterületek rendjéről, a köztisztaságról
Hatályos: 2013. 11. 16Csokvaomány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (XI.15.) önkormányzati rendelete
A helyi környezet védelméről, a közterületek rendjéről, a köztisztaságról
Csokvaomány Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I.fejezet
1. § (1) E rendelet célja, hogy Csokvaomány község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.
(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed.
(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.
(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek kell gondoskodnia.
(5) A település egész területén a szervezett szemétszállításról az önkormányzat gondoskodik, amelynek részletes szabályait külön önkormányzati rendelet rendezi.
II.fejezet
1. § (1) Minden környezeti elemet (föld, víz, levegő, élővilág, épített környezet) önmagában és az egymással való kölcsönhatás figyelembe vételével is védeni kell.
(2) A környezeti elemek védelme azok minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint arányainak és folyamatainak külön jogszabályokban foglaltaknak megfelelő védelmét jelenti.
A föld védelme
1. § (1) A föld védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat a föld felszínére, a felszín alatti rétegekre, a kőzetekre és az ásványokra is alkalmazni kell.
(2) A föld felszínén és a földben csak olyan tevékenység folytatható, amely annak minőségét nem szennyezi, az adott területen szükséges optimális mennyiséget nem veszélyezteti.
(3) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként a földterület károsodik, annak az ide vonatkozó jogszabályban foglaltak, és az egyedi kötelezésben meghatározottak végrehajtásán túl, a károsodott földterület rekultivációjáról is gondoskodnia kell.
(4) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.
A vízvédelem
1. § (1) A vízvédelem célja a felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyiségének és minőségének megőrzése. A vizek védelme a felszíni és felszín alatti vizekre, továbbá azok medreire és partjaira terjed ki. A vizeket – azok megóvása érdekében – minden olyan behatástól védeni kell, mely káros az ember egészségére, a vizek mennyiségére és minőségére, valamint felhasználására.
(2) Tilos a meglévő élővízfolyásokat eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni. A károkozó köteles az eredeti állapot visszaállítására, a károk megtérítésére. Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni az ingatlana előtti nyílt árok és annak műtárgyainak tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. Csapadékvíz ingatlanról történő kivezetése csak abban az esetben lehetséges, amennyiben az ingatlan előtt szikkasztóárok található.
(3) Tilos a vizek fertőzése és káros szennyezése. Tilos a vízelvezető rendszerekbe veszélyes hulladékot, vegyszert, azok csomagolóanyagait, mérgező anyagokat, motorolaj származékokat bevezetni.
(4) Tilos belterületi csapadékvíz levezető rendszerekbe (árkokba) a fentieken kívül szennyvizet vagy egyéb más hulladékot juttatni.
(5) Minden olyan behatástól védeni kell a vízelvezető rendszereket, ahol a vizek öntisztulási képességei hátrányosan megváltoznak.
(6) Tilos ásott vagy fúrt kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttatni, kutakat engedély nélkül betemetni.
A levegő tisztaságának védelme
1. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az adott berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.
(2) A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb.) égetni tilos.
(3) Belterületen a kerti művelésből keletkezett hulladékot égetés útján hétfő és szerdai napokon, naponta 00 00 órától – 19 00 óráig lehet, napközben, derült égbolt és szélmentes idő esetén, megsemmisíteni. Csak jól éghető növényi hulladék ártalmatlanítható égetés útján.
(4) Szeles időben szemétégetés céljából tűzgyújtás szabad térben nem megengedett.
(5) Avart és kerti hulladékot csak telken és megfelelően kiválasztott tűzrakó helyen szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet a lehető legkisebb mértékben károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.
(6) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék).
(7) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.
(8) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
(9) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.
(10) Az egyéb anyagokat (nád, tarló stb.) csak a jegyző előzetes engedélyével, a tűzbiztonsági szabályok betartásával szabad égetés útján megsemmisíteni.
(11) A település belterületén a közúti forgalomban részt nem vevő benzin-, gáz- vagy gázolajüzemű gépjármű motorját – kivéve a helyhez kötött munkavégzés eseteit – 10 percnél hosszabb ideig járatni nem szabad.
(12) A levegőtisztaság-védelmi helyi feladatok ellátása tekintetében egyébként az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Az épített környezet védelme
1. § (1) Épített környezet a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja.
(2) A település épített környezetét az arra vonatkozó törvényben, az önkormányzatnak a településrendezési tervében és az építési szabályzatokban foglalt előírások szerint, a környezet- és természetvédelmi követelményekkel összhangban minden, vele bármilyen kapcsolatba kerülő személynek és szervezetnek védeni kell.
A zaj és rezgés korlátozása
1. § (1) A zaj- és rezgésvédelem tekintetében a jogszabályokban közzétett hatályos szabványok előírásait kell betartani.
(2) Tilos minden olyan tevékenység, amely mások pihenését vagy nyugalmát bármely módon zavarja. Este 22 órától reggel 7 óráig a szabadban vagy nyitott ajtajú, ablakú helyiségben a csendet hangos énekléssel, zenével vagy egyéb módon megzavarni tilos.
(3) Vendéglátó-ipari helyek, szabadtéri előadások, nyíltszíni rendezvények üzemeltetését, hangosítását csak a környezet zavarása nélkül lehet megoldani. A maximális zajszint az engedélyezett üzemidőben a szomszédos ingatlanon, lakásban mérve a 35 dB/A mértéket nem lépheti túl.
(4) Belterületen motoros kerti gépek stb. üzemeltetése 22 órától reggel 6 óráig tilos.
(5) A közterületre irányuló hangszórás bármilyen hangosító berendezéssel – csak a jegyző előzetes engedélyével történhet.
(6) Oktatási, egészségügyi, egyházi intézmények, valamint a temető 200 m-es körzetén belül az engedélyt a jegyző csak kivételesen indokolt esetben (pl. helyi ünnep, közcélú rendezvény) adhatja meg.
(7) Családi események megszervezésénél a lehetőségekhez mérten törekedni kell a környezetben élők minél kisebb mértékű zavarásával történő szórakoztatás megszervezéséről.
III.fejezet
1. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól megtisztítsák.
(2) A lakó és emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részeinek (udvar, kapualj, folyosó, terasz, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsáló mentesítéséről a tulajdonosnak kell gondoskodnia.
(3) A lakás és a lakás céljára használt más helyiségek, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsáló mentesítéséről a használónak kell gondoskodnia.
(4) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.
(5) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.
(6) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt, kiépített vagy kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.
(7) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.
(8) Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztán tartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó-eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.
(9) A ténylegesen használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.
A csapadékvíz elvezetése, a vízelvezető árkok
1. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.
(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban és tisztán tartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.
(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.
(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos. Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni vagy bevezetni tilos.
Építési és egyéb tevékenységek végzése esetén érvényesülő köztisztasági szabályok
1. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.
(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodnia az általa elfoglalt terület tisztán tartásáról.
(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.
(4) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.
(5) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék-anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.
(6) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni.
1. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. A szállító jármű által okozott sárfelhordást és egyéb szennyeződést a jármű tulajdonosa, vagy a fuvarozást végző személy köteles a közterületről eltávolítani.
(2) Ha a szállítás közben a terület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.
(3) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.
1. § (1) Tilos közterületen vegyszeres gépjárműmosást végezni, szennyeződést okozó tevékenységet folytatni, valamint bárminemű rendszeres – nem hibaelhárító – jellegű gépjármű, vagy szerelési tevékenységet folytatni.
(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.
1. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élő fákat, buszmegállókat bármilyen felirattal, hirdetmény elhelyezésével megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos azonnal köteles saját költségén eltávolítani.
(2) Épületen (kapun, ablakon stb.), egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.
1. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozóhelyek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.
(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.
(3) Aki közterületet, kirándulóhelyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.
(4) Állati tetemet, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos.
(5) Elhullott állat tetemének elföldeléséről, illetőleg elszállíttatásáról a tulajdonos köteles haladéktalanul a külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően gondoskodni. Közterületen történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – az önkormányzat hivatalánál azonnal be kell jelenteni.
1. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos.
(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt követő 10 méteres területsáv tisztán tartása az alkalmi használó kötelessége.
(3) Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.
1. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.
(2) A település területén lévő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.
Hó- és síktalanítás
1. § (1) A téli időszakban a közterületek tisztítása a csúszásmentesítést és hó eltakarítást foglalja magában azzal, hogy a havat és jeget csak akkor kell elszállítani, ha azt az ingatlanon nem lehet a járműforgalom megfelelő biztosítása mellett erre a célra megfelelő helyen elhelyezni.
(2) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos-, se a gépjárműforgalmat ne akadályozza.
(3) Tilos az összerakott hó elhelyezése:
IV.fejezet
1. § Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.