Csokvaomány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018. (III.27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 03. 28Csokvaomány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018. (III.27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Csokvaomány Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § E törvény célja az építési beruházások támogatása, a községünk sajátos településképének védelme és alakítása, társadalmi bevonás és konszenzus által.
2. § A község településképi védelme a település, vagy településrész jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését, vagy kialakítását jelenti.
3. § A településképi követelmények az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Étv.) a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító egyik sajátos jogintézménye.
4. § A rendelet területi hatálya a település teljes közigazgatási területére terjed ki, azaz a település egészére, ezen belül differenciáltan a településképi szempontból meghatározott területekre, a helyi védelemben részesülő örökségre és a fentiek alá nem tartozó egyéb területekre.
A helyi védelem célja
5. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
6. § (1) A településképi rendelet
a) az építési tevékenységgel érintett építmények – ide értve a sajátos építmény fajtákat is – a településképhez való illeszkedését biztosító anyaghasználatára , tömegformálására, homlokzati kialakítására és a zöld felületek kialakításának módjára ,
b) a – településkép szerkezet, táji környezet, településkarakter, vagy egyéb helyi adottság miatt – településképi szempontból meghatározó területekre,
c) az Étv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi, területi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére,
d) a reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó településképi követelményt tartalmazhat.
(2) A településképi rendelet (1) bekezdés szerinti településképi követelményeinek részletes tartalmi kereteit – ide értve a helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályait is – kormányrendelet határozza meg.
7. § (1) A településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében, településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: kézikönyv) készül.
(2) A kézikönyv a településünk természeti és épített környezete által meghatározott településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. A kézikönyv feltárja és ismerteti a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit, és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására.
(3) A kézikönyv tartalmi elemeit kormányrendelet határozza meg.
A rendelet területi hatálya
8. § A rendelet területi hatálya Csokvaomány község teljes közigazgatási területére terjed ki.
A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata
9. §
A helyi védelem
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
A helyi védelem feladata
10. § (1) A helyi védelmet igénylő építészeti örökséget a kézikönyv 3. fejezete határozza meg, amely az 1. melléklet II. fejezetében szerepel (utca, házszám, helyrajzi szám feltüntetésével).
(2) A védetté nyilvánítás jelen önkormányzati rendelet hatályba lépésének napja. Nyilvántartását a jegyző által kijelölt személy végzi.
(3) Az építészeti örökség megőrzése az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége.
A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
11. § (1) A védelem alá helyezést, a polgármester és a főépítész évenkénti felülvizsgálati javaslata alapján, az önkormányzat képviselő-testülete határozza meg.
(2) A helyi védelem alá helyezésben, illetve a megszüntetésében, a partnerségi önkormányzati rendeletben meghatározott érdekeltek bevonásával az önkormányzat képviselő-testület dönt.
(3) A döntéshez a nyilvánosságot a helyben szokásos tájékoztató felületeken szükséges biztosítani.
(4) A védelem megszűnik, ha
a) az épületben, illetve építményben olyan természeti károsodás keletkezik, amellyel az épületet jellemző értékek helyreállítása nem lehetséges,
b) a képviselő-testület által hozott határozattal és szakmai véleménnyel alátámasztva.
(5) Helyi védelem és országos védelem összefüggései: Amennyiben a helyi védettség alatt álló építmény országos műemléki védelem alá kerül, úgy a nyilvántartásban lévő értékelemzéseket, felülvizsgálati jegyzőkönyveket, a testületi döntés alapján a műemléki hatóság részére az önkormányzat átadja és a nyilvántartásából kivezeti.
Testületi döntéssel összefüggő feladatok
12. § (1) A képviselő-testületi döntéshez a főépítész minimális szakmai tartalmat (értékvizsgálat, fotó, stb.) az előterjesztésben előkészíti és a polgármester ellenjegyzésével beterjeszti.
(2) Meg kell szerezni a partnerségi határozatban az egyeztetésben résztvevő szervektől a szükséges véleményeket.
(3) A képviselő-testület az elkészült előterjesztést a soron következő testületi ülésen köteles megtárgyalni és érdemi döntést hozni.
(4) A képviselő-testület által hozott döntésről az érdekeltek értesítése, tájékoztatás közzététele, a védelem jogi jellegként történő feljegyzése a jegyző feladata.
(5) A védettség alapját jelenti a főépítész által elkészített értékvizsgálat, amely tartalmazza a védendő építmény főbb jellegzetességeit, épület szerkezeteit, anyaghasználatát.
3. A területi védelem meghatározása
13. § A község történelmi településrészét alkotó utcák területvédelmét a Rendelet 1. mellékletének I./ fejezete tartalmazza.
4. Az egyedi védelem meghatározása
14. § Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek az értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi, vagy településszerkezeti értéküknél fogva, a térség illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. Ezen építmények jegyzékét a Rendelet 1. mellékletének II./ fejezete tartalmazza.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
15. § (1) Az 1. melléklet II./fejezetében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarban-tartani, állapotát megőrizni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség megóvását.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi, vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen, vagy környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) A helyi védetté nyilvánításról, vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a községi önkormányzat dönt.
(4) A védettség alatt álló épület, építmény csak végveszély esetén bontható el, amelyhez az önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(5) A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni.
(6) A védett építmények bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, - bővítés, átépítés, homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tetőfelújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását, a falfelületek és a nyílászárók arányait megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket, tagozatok festett díszítések, korlátok, kapuk, egyéb értékeit meg kell őrizni.
(7) A védett épületekről, építményekről az önkormányzat épületkatasztert vezet.
Településképi szempontból meghatározó területek
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
16. § A településképi szempontból meghatározó terület: Jellegzetes, értékes hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó, vagy meghatározó település, vagy egy település ilyen jellemzőkkel bíró lehatárolható településrésze. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a Rendelet 1. mellékletének I./ fejezete tartalmazza.
Településképi követelmények
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
17. § (1) Az anyaghasználati követelmények a település egész területére vonatkoznak.
(2) Lábazatképzés: nem jelenhet meg a lábazaton fémfelület.
(3) Falfelületek: nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű burkolat, mázas kerámia, csempe, függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
(4) Tetőfedés anyaga: nem alkalmazható fém tető-héjalás. (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedésként) azbeszt tartalmú hullámpala, azbeszt tartalmú síkpala, műanyag síklemez.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
18. § (1) A területi építészeti követelmények a község történelmi településrészére, 1. melléklet 1/fejezetében lehatárolt területekre vonatkoznak.
(2) A történelmi településrészen a népi hagyományokat követő és jellemző féloldalas, oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazható.
(3) Jellemző szintszám: földszintes. A fő funkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építményénél.
(4) Kerti építmények, műtárgyak: Az elő- és oldalkertekbe kerti építmények nem helyezhető el, kivéve közmű csatlakozási műtárgyak.
(5) A lakótelek utcai telekhatárainál kerítés az épülettel összhangban a lakóépület homlokzati megjelenését nem zavaró, áttört felületű és a parapet magasságtól nem magasabb formában építhető.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
19. § (1) Lábazatképzésnél: kő, műkő vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel. Falfelület képzésnél: vakolt, fehér vagy pasztellszínek (rikító, erős színek nem) alkalmazhatók. Falburkolat kialakítása: kő, műkő, mészhomok tégla tagolt plasztikus homlokzatképzés, a helyi hagyományos díszítő motívumok alkalmazásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
(2) Tömegformálás: A hagyományos népi építészeti kultúra szerinti nyílás- és falfelületi arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra. Oromfal falazottan jeleníthető meg.
(3) Tetőszerkezet: A régióra is jellemző oromfalas nyeregtető, kontyolt nyeregtető. A tetőgerinc merőleges az úttengelyre, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett. Tetőhajlásszög: 35-42 fok. A tető anyaga: cserép, vagy pikkelyszerű égetett kerámia. Színe: piros, barna, vagy szürke.
20. § (1) A település közigazgatási területén találhatóak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési körébe eső védett területek, településképi és országos jelentőségű kategóriák, országos jelentőségű védett természeti területek, Natura2000 területek, Ramsari területek, kiemelten kezelendő természeti értékek, természeti emlékek, ezért helyi védelem alá tartoznak.
(2) A Bükki Nemzeti Park előzetes szakvéleményében felsorolt természetvédelmi értékkategóriái szerint, a község, részben külterületi részén található, helyi védettségre javasolt értékeinek jegyzékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) Az építési tevékenységgel érintett telken (közterületen, magánterületen) a zöldfelületek településképet befolyásoló növénytelepítését az alábbiak szerint lehet végezni:
a) A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékében, lombos fafajok, tűlevelű fenyőfajok és lombos cserjék telepíthetők. (3. melléklet)
b) A település közigazgatási határában található védett területen, a Natura2000 gyepfelületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet, a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet, az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet betartása kötelező. (4. melléklet)
(4) A BAZ Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala BO-08D/ÉH/2956-2/2017.sz. levelében nyilatkozott a Csokvaomány község közigazgatási területén Örökségvédelemmel érintett ingatlanok jegyzékéről. (5. melléklet)
9. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
A helyi védelemben részesülő területre vonatkozó területi építészeti követelmények
21. § (1) A község történelmi településrészén az örökölt építészeti hagyomány értékeit követő szemlélettel, az illeszkedési szabályoknak és a korszerű lakhatási igényeknek is megfelelő lakóépületek létesíthetőek.
(2) A jól megválasztott lépték az új épület alapvető kérdése, a község központi részén „léptéken felüli” épület nem fogadható el.
(3) Az épületek tervezésekor a jó megjelenítéshez tartozó racionális homlokzatképzéssel a hagyományos léptékű, tömegű, forma és arányok megjelenítésével szükséges a jó arculatot megtalálni.
A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
22. § (1) A község közterületein található egyedi értékek megőrzése, karbantartása, felújítása az önkormányzat feladata.
(2) A helyi értékek naprakész bemutatása, az évszakoknak megfelelő gondozása (hó eltakarítás, rendszeres kaszálás, tisztítás) az önkormányzat feladata.
10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
23. § (1) A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság előzetes szakvéleményében jelezte, hogy a „Digitális Nemzet Fejlesztési Program” második ütemében Észak-magyarországon is elkezdődhetnek a szükséges fejlesztések, melyet a PR-Telecom Zrt. tervezi megvalósítani. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas terület, Csokvaomány község külterületén lévő ingatlanokon biztosítható a tervezett fejlesztés.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas terület, a község teljes belterülete.
(3) A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények: A község történelmi településrészén acélszerkezetű transzformátor ház, magas feszültségű villamoshálózati oszlopok nem helyezhetők el.
11. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.
(2) Építési reklámháló kihelyezésére vonatkozó kérelem esetén, az építési tevékenység időtartamára az önkormányzat településképi bejelentési eljárásban engedélyezheti az építési reklámháló kihelyezését, ha a tulajdonos igazolja a felújítás megkezdését.
(3) Önkormányzati, kulturális vagy sport rendezvényről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra bármely települési területen a kormányrendeletben meghatározottól eltérő módon is megengedett.
(4) A település közigazgatási területéhez tartozó fokozott védelem alatt álló területeken – közterületen és magánterületen – reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel nem helyezhető el.
(5) Országos érvényű jogszabály által előírt esetekben és tartalommal településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.
(6) A településképi bejelentési eljárásra vonatkozó külön szabályt Csokvaomány önkormányzata nem állapít meg.
Kötelező szakmai konzultáció
12. Rendelkezés a szakmai konzultációról
25. § (1) A kötelező szakmai konzultáció esetei: Az önkormányzat minden a község arculatát érintő építési, homlokzat felújítási, tető átépítési, homlokzati hőszigetelés-színezés stb. esetben biztosít szakmai konzultációt térítésmentesen.
(2) A kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megtartják a szakmai konzultációt, ezen belül a szakmai tájékoztatást.
(3) A konzultáció az önkormányzati főépítész, vagy a Polgármester feladata.
(4) A konzultáció felelőse az elhangozottakról emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a felvett javaslatok lényegét, valamint a főépítész vagy a polgármester főbb nyilatkozatait.
(5) Az emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi, véleményezési, bejelentési és a kötelezési eljárásban.
Településképi véleményezési eljárás
13. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
26. § A véleményezési eljárás esetei: A polgármester a község területén építési engedéllyel, illetve egyszerű bejelentéssel épülő tervezett építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz, településképi véleményt ad.
14. A véleményezési eljárás részletes szabályai
Településképi bejelentési eljárás
15. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
27. § A rendelkezés célja a település építészeti, városképi, illetve természetvédelmi értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött településképet érintő reklámok, reklámhordozók, cégérek elhelyezésének szabályozása.
16. A bejelentési eljárás részletes szabályai
28. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiak: bejelentő) kérésére indul a kormányrendeletben meghatározott mellékletek tartalmával.
(2) A kérelmet az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani.
(3) A településképi bejelentési eljárás során hiánypótlásra nincs lehetőség.
(4) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését a főépítész (ha nincs alkalmazásban, akkor a polgármester) készíti elő.
(6) A bejelentés a tudomásulvétele kiadásától számított 1 évig érvényes.
A településképi kötelezés, településképi bírság
17. Településképi kötelezési eljárás
29. § (1) A településképi követelmények érvényesülése érdekében a polgármester településképi kötelezést bocsáthat ki, amely az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására vonatkozhat.
(2) A kötelezés kiterjedhet továbbá az eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegésére.
(3) A településképi bejelentési döntést megelőzően megkezdett, az eljárás hatálya alá tartozó építési tevékenységre.
(4) A településképi bejelentés elmulasztása esetén.
(5) A településképi kötelezettség körébe tartozó, a településképet rontó reklámok, reklámberendezések, cégérek megszüntetése, átalakítása, vagy elbontás elrendelése.
18. A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei
30. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul, a főépítész, illetve a polgármester kezdeményezésére.
(2) A polgármester a településképi kötelezési eljárást az Általános Közigazgatási Rendtartásról szóló 2016. évi CL.tv. (ÁKR) szerint folytatja le.
(3) A polgármester településképi kötelezési határozatát a főépítész készíti elő.
(4) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.
19. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
31. § (1) A kiszabható bírság esetkörei:
a) A településképi rendelet és a településképi követelmények megszegése,
b) A településképi eljárás kezdeményezése, elmulasztása,
c) A bejelentésben, vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
d) A településképi követelmények be nem tartása, döntés végre nem hajtása,
e) A döntés részleges végrehajtása esetén.
(2) A bírság kiszabásának minimális mértéke: 10.000.- Ft, maximális mértéke: 1.000.000.- Ft lehet.
(3) A bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontokat az ÁKR szabályaival összhangban kell meghatározni.
20. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
32. § (1) A kiszabott településképi bírságot közvetlenül az önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel, a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 30 nap alatt kell teljesíteni.
(2) A 30 napos befizetési határidő sikertelen elteltét követően a bírság adók módjára történő végrehajtási eljárással is kikényszeríthető.
21. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
33. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.
Záró és átmeneti rendelkezések
22. Hatálybalépés
34. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Hatályát veszti Csokvaomány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 12/2017. (X.10.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelethez
A helyi területi védelem alatt álló (történelmi településrész elnevezése és lehatárolása)
1. Dózsa Gy. u. 22 hrsz- Dózsa Gy.u. 2 hrsz-ig,
2. Margaréta u. végig,
3. Bem u. végig,
4. Arany János u. végig,
5. Széchenyi utca 635 hrsz-től végig Dél felé,
6. Köztársaság u. 856 hrsz-től É-i irányba végig,
7. Petőfi u. 941 hrsz-től DK-i irányba végig.
1. Rk. templom 1806-ból, barokk stílusban, Széchenyi u. 648 hrsz.,
2. I. és II. világháború áldozatainak emlékműve, templomkert Széchenyi u. 647 hrsz.,
3. A régi gőzmalom Omány határában, a vasútállomás közelében 0164/2 hrsz.,
4. Dózsa Gy.u. 35.szám, 420 hrsz.,lopott tornácos, faoszlopos lakóház, régi csűrrel,
5. Dózsa Gy.u. 13. szám, 537 hrsz., szépen felújított népi építészeti lakóház,
6. Dózsa Gy. u. 7. szám, 449 hrsz.,négytengelyes népi lakóház,
7. Kossuth u. 21.szám, 531 hrsz öttengelyes jó állapotban lévő családi lakóház,
8. Köztársaság u. 11.szám, 857 hrsz., jellegzetes megjelenésű épülettípusú lakóház,
9. József A. u. 8.szám, háromtengelyes, téglapilléres, tornácos lakóépület,
10. Kossuth u. 18.szám 464 hrsz., téglatornácos, kéttengelyes kontyolt nyeregtetős lakóház melléképülettel és kútházzal.
11. Petőfi u. 6.szám 866 hrsz., konzolos ereszkiképzésű, hódfarkú cseréppel fedett, 6 ablakszemű régi parasztház,
12. Széchenyi u. 12.szám, 583 hrsz., jó állapotban lévő fatornácos régi öregház, előkertben kővel kirakott pince lejáró.
13. Széchenyi u. 649 .hrsz. A község első Rk. iskolája kántortanítói lakással, 211 éves. Jó állagú.
14. Rákóczi u. 40. sz. 257/1.hrsz. 1902-ben épült egyszerű és őszinte kis lakóház.
2. melléklet a 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelethez
1. A falu DK-i részén 1806-ban épült kőtemplom, késő barokk stílusban, egyhajós.
2. A Sátára vezető dűlő út melletti, kőtalpon álló feszület, a helyi hagyomány szerint a 19-20. sz. fordulón épült.
3. A falu Déli határában a templom feletti dombon, 1907-ből származó útszéli feszület, öntöttvas krisztussal,
4. A falu DNY-i határában a Csernelybe vezető dűlő út mentén, talpon álló kőkereszt, kovácsoltvas kerítéssel körülvéve, 1936-ból.
5. Dózsa Gy. u. 81. szám előtt 15/2 hrsz., talpon álló kőkereszt, kovácsoltvas kerítéssel, 1913-ból.
6. Kovácsoltvas kerítéssel kerített kőkereszt, öntöttvas krisztussal, Petőfi u. 74.szám előtt.
7. A libatető egykori kötélpálya tervezet nyomvonala, a bevágásban szétszórt csontokkal. Középkori legkésőbb valószínűleg a Rákóczi szabadságharcban használták.
8. Dózsa Gy.u.1.szám, népi lakóház, a ház alatt pincével.
9. Dózsa Gy.u. 12.szám, a XX. század elejéről származó parasztház, gazdasági épülettel, hosszúházas típus.
10. Rk. templom előtti kőszobor, fehérre meszelve.
11. Téglából épített 2 szintes épület, földszintes oldal szárnyakkal, volt Gőzmalom épület Gőzmalom u. 1. szám, 0164/2 hrsz.
3. melléklet a 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelethez
Lombos fafajok
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
|---|---|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar, jávorfa |
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
Alnus glutinosa (allergén) |
enyves éger, mézgás éger, berekfa |
Alnus incana |
hamvas éger |
Betula pendula (allergén) |
közönséges nyír, bibircses nyír |
Betula pubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sarjmeggy, török meggy |
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
Juglans regia |
közönséges dió |
Malus sylvestris |
vadalma |
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
Populus alba * |
fehér nyár, ezüst nyár |
Populus canescens * |
szürke nyár |
Populus nigra * |
fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár |
Populus tremula |
rezgő nyár |
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy, mocsártölgy |
Salix alba (allergén) |
fehér fűz, ezüst fűz |
Salix fragilis |
törékeny fűz, csörege fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus domestica |
házi berkenye, fojtóska |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye, barkócafa |
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
Ulmus glabra (U. montana, U. scabra) |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénic szil, lobogós szil, vénicfa |
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil, simalevelű mezei szil |
Tűlevelű fajok (fenyők)
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|---|---|
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
Lombos cserjék
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|---|---|
Colutea arborescens |
pukkanó dudafürt |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Frangula alnus (Rhamnus frangula) |
kutyabenge |
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
Prunus spinosa |
kökény |
Rhamnus catharticus |
varjútövis (benge) |
Ribes uva-crispa |
- |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Salix caprea |
kecskefűz |
Salix cinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
Salix purpurea |
csigolyafűz |
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
Sambucus nigra |
fekete bodza |
Sambucus racemosa** |
fürtös bodza |
Spirea salicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
4. melléklet a 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelethez
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
Borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
Kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
Vízijácint |
Eichhornia crassipes |
Perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
Sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
Hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
Fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
Nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
Sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
Sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
Közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
Keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
Ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
Kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
Vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
Bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
Felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
Kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
Óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
Tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
Alternanthera philoxeroides |
|
Microstegium vimineum |
a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól
1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
akác |
Robinia pseudo-acacia |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
kései meggy |
Prunus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
2. Lágyszárú inváziós növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
alkörmös |
Phytolacca americana |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
süntök |
Echinocystis lobata |
a növényvédelmi tevékenységről
5. melléklet a 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelethez