2.  § (1) A rendelet hatálya Dédestapolcsány közigazgatási területén, Dédestapolcsány Község Önkormányzata kizárólagos tulajdonában álló lakásokra terjed ki.

(2) A rendelet rendelkezéseiben alkalmazott fogalmakra a lakások és helységek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.), illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók.

3.  § (1) A lakásokat

(2) A lakások bérbeadása az (1) bekezdés c) pontja kivételével csak határozott időre vagy a rendeletben meghatározott feltétel bekövetkezéséig történhet.

(3) A határozott idő időtartamát az egyes jogcímekre vonatkozó alcímek részletesen szabályozzák.

3/A.  § (1) Önkormányzati bérlakásra vonatkozó bérleti szerződés azzal a nagykorú, cselekvőképes személlyel köthető, aki

(2) Nem köthető új bérleti szerződés, valamint a hatályos bérleti szerződés nem módosítható azzal a személlyel,

4.  § (1) Az Önkormányzat szociális célú lakásként hasznosítja a Dédestapolcsány, Kossuth L. u. 78. szám (Pásztorház) alatt lévő komfort nélküli lakást, mely a jelenleg fennálló bérleti jogviszony megszűnését követően lebontásra kerül.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában nincs az (1) bekezdésben meghatározott lakáson kívül olyan önkormányzati lakás, melynek bérbeadása szociális helyzet alapján történik.

6.  § (1) Költségalapú lakásokra azok a nagykorú, természetes személyek jogosultak, akiknek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem – az együtt költöző családtagok jövedelmét is figyelembe véve – eléri vagy meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-át.

(2) A lakásra való jogosultság elbírálásánál előnyt élvez az,

(3) A lakásokra vonatkozó bérleti szerződés időtartama legfeljebb 5 (öt) év, az öt év eltelte után a lakást el kell hagyni.

(4) Költségalapú bérlakásként a Dédestapolcsány, Lajos Á. u. 2-4. szám alatt lévő 20 lakásos „Garzonházban” lévő lakások adhatók bérbe feltéve, ha a 8.§-ban meghatározott feltételnek megfelelő fiatal házaspár/élettárs igénylőként nem jelentkezik.

7.  § (1) Nyugdíjasházi bérlakásként a Dédestapolcsány, Lajos Á. u. 6. szám alatt lévő 30 lakásos „Nyugdíjasházban” lévő lakások adhatók bérbe.

(2) Az állami támogatással létrehozott Nyugdíjasház a nyugdíjasok, illetőleg az öregségi nyugdíj korhatárt elért személyek határozatlan idejű elhelyezését szolgálja.

(3) Az ezen a jogcímen történő bérbeadás esetén a rendelet személyi hatálya kiterjed a Dédestapolcsány község közigazgatási területén bejelentett állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező személyekre is.

(4) Nyugdíjasház lakásaira azok a személyek jogosultak pályázat benyújtására, akik

(5) A kérelmezőknek a (4) bekezdésben foglalt feltételek mindegyikében foglaltaknak meg kell felelniük.

(6) Nyugdíjasház lakóinak a lakbéren felül a személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében kapott szolgáltatásokért az orvosi ellátás kivételével térítési díjat kell fizetnie.

(7) A (6) bekezdésben részletezett díjfizetésen túlmenően a Nyugdíjasház lakóinak a beköltözés előtt egyszeri hozzájárulási díjat kell fizetni, amelynek összege 1.790.000.- Ft, azaz Egymillió-hétszázkilencvenezer forint. Az egyszeri hozzájárulási díj megfizethető

(8) Amennyiben a bérlő bérleti jogviszonya a szerződéskötést követő 5 éven belül megszűnik kivéve, ha ez haláleset következtében, vagy a bérbeadó felmondása miatt szűnik meg az egyszeri hozzájárulási díj a bérlőnek időarányosan visszajár. Az időarányosan visszajáró egyszeri hozzájárulási díjat a bérbeadó számolja ki és intézkedik annak visszafizetése iránt, mely számítás során minden megkezdett hónap egésznek számít. Ezen túlmenően az egyszeri hozzájárulási díj összege a bérbeadót illeti meg.

(9) Nyugdíjasház bérlőjének halála esetén a bérleti jogviszony csak akkor folytatható, ha a jog folytatására jogosult megfelel a Nyugdíjasházban bérlőként történő elhelyezés feltételeinek.

(10) Amennyiben a Nyugdíjasházi lakás esetében a bérlő a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségeit megsérti, úgy bérbeadó köteles a bérleti szerződés felmondására.

(11) A pályázat benyújtásának és elbírálásának részletes szabályait a 10.§ tartalmazza.

8.  § (1) Garzonházi bérlakásként a Dédestapolcsány, Lajos Á. u. 2-4. szám alatt lévő 20 lakásos „Garzonházban” lévő lakások adhatók bérbe.

(2) Fiatalok, felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói részére létesített garzonházi lakásra azok az igénylők jogosultak, akik:

(3) A (2) bekezdés f) – h) pontjában foglalt igénylők akkor is jogosultak garzonház lakásaira, ha az egy főre eső havi jövedelmük nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-át, de a lakásfenntartás költségeinek megfizetésére, illetve az elő-takarékosság fizetésére helyettük más személy kezességet vállal.

(4) Az elő-takarékossági szerződést Magyarországon bejegyzett hitelintézettel vagy biztosító társasággal kell megkötniük, legalább a bentlakás időtartamára.

(5) A garzonházi lakás legfeljebb 5 (öt) évre adható bérbe, öt év után a garzonházat el kell hagyni.

(6) A garzonházi másfél szobás lakásokat elsősorban azon igénylők részére kell bérbe adni, akik kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodnak.

(7) Amennyiben az állandó jellegű kereső tevékenységet folytató bérlő kereső tevékenysége 90 napnál hosszabb időre megszűnik, vagy az elő-takarékosságra vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, illetőleg a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló bérlő hallgatói jogviszonya megszűnik, úgy a bérleti jogviszonyt a bérbeadó köteles 6 hónapos felmondási idővel megszüntetni.

(8) Abban az esetben, ha a feltételeknek megfelelő kellő számú fiatal házaspár/élettárs igénylőként nem jelentkezik, a garzonlakásokat a költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérbeadására vonatkozó feltételek szerint kell bérbe adni.

9.  § (1) A költségalapú, nyugdíjasházban és garzonházban lévő lakás bérleti joga csak olyan lakás bérleti jogára vagy tulajdonjogára cserélhető, amelynek bérlője vagy tulajdonosa a csere után megfelel az adott lakástípusban történő elhelyezés feltételeinek.

(2) A költségalapú, nyugdíjasházban és garzonházban lévő lakást albérletbe adni, a 7.§ (7) bekezdés és a 9.§ (3) bekezdés kivételével – bérleti jogviszonyát folytatni, a lakást nem lakás céljára hasznosítani nem lehet.

(3) A költségalapon meghatározott lakbérű lakás bérleti jogviszonya – a lakásbérleti jogviszony fennállásáig – folytatható.

10.  § (1) Pályázat útján kell bérbe adni az állami támogatással megvalósuló – az önkormányzati tulajdonú bérlakás állomány növelését szolgáló – költségalapon meghatározott lakbérű lakásokat, nyugdíjasház és garzonház lakásait.

(2) A pályázati hirdetménynek a – saját hirdető tábláján és honlapján történő nyilvános közzétételéről – a bérbeadó gondoskodik. A pályázat benyújtására – az önkormányzat honlapján történő megjelenéstől számított – legalább 15 napos határidőt kell biztosítani.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(4) ⁴ A költségalapú, nyugdíjas és garzonházban lévő lakások bérlőinek személyét – a pályázati kiírásban közzétett előzetes szempontok figyelembevételével – átruházott hatáskörben a Polgármester választja ki.

(5) ⁵ A pályázat nyertesének visszalépése esetén a bérleti szerződés megkötését a Polgármester által másodiknak rangsorolt pályázónak kell felajánlani. Ha a másodiknak rangsorolt pályázó sem él a szerződéskötés jogával, újabb pályázat kiírásáról kell gondoskodni.

(6) Az eredménytelenül pályáztatott lakásokra a bérbeadó 15 napon belül újabb pályázatot ír ki.

(7) A költségalapú bérlakás, nyugdíjasház és garzonházban lévő lakások bérleti jogának elnyerésére irányuló pályázati kérelmet az Önkormányzati Hivatalban, a hivatal által biztosított formanyomtatványon kell benyújtani.

(8) A bérleti szerződés megszűnésével megüresedő lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő átvételét követő 15 napon belül a bérbeadásra újabb pályázatot kell kiírni.

(9) A Képviselő-testület egyedi döntéssel jogosult a bérlő kijelölésére, ha a kérelmező a lakás birtokában van, és megfelel a jelen rendeletben bérlőre előírt feltételeknek.

11.  § (1) A szakemberek elhelyezésére fenntartott lakás Dédestapolcsány, Lajos Á. u. 2. szám I. emelet 2. ajtó, Dédestapolcsány, Lajos Á. u. 6. szám I. emelet 16. ajtó.

(2) A szakemberek elhelyezésére szolgáló lakás annak adható bérbe, aki az Önkormányzat polgármesteri hivatalával vagy az Önkormányzat intézményével köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban áll vagy egészségügyi vállalkozás keretében – az Önkormányzattal kötött szerződés alapján – a településen háziorvosi, fogorvosi teendőket lát el.

(3) A település szakember ellátottságának biztosítása érdekében a Képviselő-testület pályázat mellőzésével jelöli ki a bérlő személyét.

(4) A szakemberek elhelyezésére szolgáló lakás csak meghatározott időre, de legfeljebb a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony fennállásának vagy az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés érvényességének időtartamára adható bérbe.

(5) A szakemberek elhelyezésére szolgáló lakást elcserélni, albérletbe adni, a bérleti jogviszonyát folytatni, a lakásra bérlőtársi jogviszonyát folytatni, a lakásra bérlőtársi jogviszonyt létesíteni, a lakást nem lakás céljára hasznosítani nem lehet.

11/A.  § (1) Pályázati úton, költségelven az alábbi lakások adhatók bérbe:

(2) A költségelven történő bérbeadás feltétele, hogy

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott lakások esetében bérleti szerződés legfeljebb 5 éves határozott időtartamra köthető, és legfeljebb 1 alkalommal további 5 éves határozott időre meghosszabbítható, amennyiben

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott lakások bérbeadásáról a Képviselő-testület dönt.

(5) A pályázati hirdetménynek a – saját hirdető tábláján és honlapján történő nyilvános közzétételéről – a bérbeadó gondoskodik. A pályázat benyújtására az önkormányzat honlapján történő megjelenéstől számított legalább 15 napos határidőt kell biztosítani. A hirdetményre jelentkező érdeklődőket írásban, részletes pályázati kiírás útján tájékoztatni kell a pályázat és a bérbeadás részletes szabályairól.

(6) A pályázati hirdetmény részletes tartalmára a 10.§ (3) bekezdése rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A kérelmeket az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell bérbeadó részére benyújtani.

(8) A pályázat nyertesének visszalépése esetén a bérleti szerződés megkötését a Képviselő-testület által másodiknak rangsorolt pályázónak kell felajánlani. Ha a másodiknak rangsorolt pályázó sem él a szerződéskötés jogával, újabb pályázat kiírásáról kell gondoskodni.

12.  § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét, annak okát és időtartamát köteles a tervezett távollét megkezdését megelőzően 5 munkanappal írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

(2) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal ellenőrzi.

(3) A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül – a nyugdíjasház és a garzonház kivételével – a lakásba befogadhatja házastársát, gyermekét, jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamint szülőjét.

(4) A bérlő a nyugdíjasok házában lévő lakásba – a házastársa kivételével – más személyt állandó jelleggel a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(5) A bérlő a garzonházban lévő lakásba házastársa és kiskorú gyermeke kivételével más személyt állandó jelleggel a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(6) A bérlő a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be a lakásba az (1)-(2)–(3) bekezdés hatálya alá nem tartozó unokáját, testvértét, élettársát, nagyszülőjét, gyermeke házastársát és annak gyermekét, gyermeke élettársát és annak gyermekét.

(7) Az (6) bekezdésben említett személyek esetében a hozzájárulás akkor adható meg, ha a befogadást követően a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább 6 m2 lakószoba terület jut.

(8) A bérbeadó hozzájárulásával befogadott személyek a bérleti szerződés megszűnése után elhelyezésre nem tarthatnak igényt, a bérleti jogviszonyt nem folytathatják.

13.  § (1) A bérbeadó a lakást a lakáshoz tartozó berendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban – bérleményleltár jegyzőkönyv szerint tisztán – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. A bérlő az átvételt a bérleményjegyzőkönyv leltár aláírásával köteles elismerni.

(2) Amennyiben a Bérlő a lakás átadását követően annak tartozékaiban, berendezéseiben hibát észlel, azt a kulcs átvételét követő 24 órán belül köteles a bérbeadó felé jelezni.

(3) A lakás átadásakor észlelt, és a bérlő (2) bekezdése szerint jelzett hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. A bérbeadó és a bérlő megállapodhat, hogy a szükséges munkákat a bérlő helyette és költségére elvégzi.

(4) A bérbeadó a régi és a leendő bérlő írásban megállapodhatnak, hogy a régi bérlőt terhelő rendbetételi kötelezettséget a leendő bérlő – térítés ellenében – átvállalja.

(5) A Bérlő köteles gondoskodni:

(6) Amennyiben a Bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti a bérbeadó – a bérlő költségén – a szükséges munkákat elvégezteti.

(7) A Bérlő köteles tűrni a saját bérleményében a karbantartási (építési, szerelési) munkák elvégzését, ha az épület vagy más bérlemények állagának megóvása, lényeges hiba elhárítása, kár megelőzése érdekében szükséges.

(8) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.

(9) Amennyiben az (6) bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli.

(10) A bérleti jogviszony megszűnése után a Bérlő által felszerelt, átalakított lakásberendezési tárgyakat a lakás állagának sérülése nélkül leszerelheti, elviheti. Amennyiben a berendezési tárgy sérülés, rongálás nélkül nem távolítható el, a bérlő köteles a saját költségén az eredeti állapotot visszaállítani.

13/A.  § Amennyiben a Nyugdíjasházban lévő bérlakás átalakításra, korszerűsítésre, lebontásra kerül az érvényes lakásbérleti szerződéssel rendelkező bérlők elhelyezéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

13/B.  § (1) Ha a bérlő vállalja, hogy a bérelni kívánt lakást rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi, valamint vállalja, hogy a lakást ellátja a komfortfokozatnak megfelelő lakásberendezésekkel, a bérleti szerződésben ezt a tényt rögzíteni kell.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak a bérleti szerződésben rögzítésre kerültek a bérlő kötelezettsége a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele. Erről a bérbeadó és a bérlő írásban megállapodnak. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

(3) Amennyiben az előzetes költségvetés összege a kettőszázezer forint összeget meghaladja, a felújítás tartamára, de legfeljebb 90 napra a bérbeadó 50% nettó bérleti díjkedvezményt biztosít. Amennyiben a végleges költségvetés összege a kettőszázezer forint összeget nem éri el, a kedvezményt a bérbeadó visszavonja, és ennek összegét az esedékes számlában érvényesíti.

(4) Amennyiben a bérlő a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőn belül a felújítási munkákat nem végzi el, a bérleti szerződés megszűnik, és a bérbeadó a lakás kiürítése iránt intézkedik.

14.  § (1) A bérleti jogviszony megszűnésekor – ha azt jogszabály vagy szerződés előírja – a bérlő külön felszólítás, elhelyezési és térítési igény nélkül köteles a lakást és a lakberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

(2) A lakásbérleti szerződés megszűnését követően a lakásban jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni és elhelyezésre nem tarthatnak igényt.

(3) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát és a megállapításokat, illetőleg az esetleges hibákat, hiányosságokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyben nyilatkoztatnia kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megfizetésének a módjáról és határidejéről.

(4) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, továbbá, ha a bérlő az (1) bekezdésben vállalt kötelezettségét határidőre nem teljesíti, a bérbeadó a bérleti szerződés megszüntetésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.

(5) A bérlő köteles a lakás bérét, illetőleg használati díját és egyéb, a lakással összefüggően a bérlőt terhelő üzemeltetési és fenntartási költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adta, vagy a bérbeadó azt birtokba nem vette.

(6) Amennyiben a bérleti jogviszony megszűnését követően a bérlő a lakásból kiköltözött, de az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesíti és a lakást a bérbeadónak nem adja vissza, a bérbeadó jogosult a lakást birtokba venni.

15.  § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, a bérbeadó az örököst felhívja, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat a felhívást követő 30 napon belül szállítsa el és a lakás kulcsait térítési igény nélkül adja le, nem kötelezheti a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkák elvégzésére, illetőleg azok költségeinek a bérbeadó felé történő megtérítésére.

(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó – az örökös költségére és veszélyére – raktárban, vagy arra alkalmas más helyiségben helyezi el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról – az erre vonatkozó szabályok szerint – leltárt kell felvenni, s azokat gondosan kell kezelni.

(3) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos lakáshasználati díj, továbbá az olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik.

(4) Ha az elhalt bérlőnek lakbér vagy a lakás használatával összefüggően a bérbeadónál keletkezett egyéb díjhátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni.

16.  § (1) Önkormányzati bérlakást jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől köteles lakáshasználati díjat fizetni, melynek mértéke

17.  § (1) Önkormányzati bérlakás bérletével kapcsolatos személyes adatok szolgáltatására az érintett állampolgár – az együtt- költözők vonatkozásában is – az alábbiakra köteles:

(2) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében állami támogatással megvalósuló önkormányzati lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 1/2002. (I.25) rendelet, valamint az ezt módosító 20/2006. (XII.18.) rendelet hatályát veszti.

(4) A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályai külön önkormányzati rendeletben kerültek szabályozásra.