Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Kt.) – a többször módosított – 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdése alapján – figyelemmel a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 3.§. (1), (2), 21.§. (6), 29.§. (2), 33.§. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Dédestapolcsány Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő lakások bérletéről a következő rendeletet alkotja:

I RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1.§.***

A rendelet hatálya

2.§.

A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló minden olyan lakásra, amely a Ltv. 91/A. §-a alapján lakásnak minősül.

II RÉSZ

A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI

I. fejezet

A lakások hasznosításának módja

3.§.

A lakásokat

a.) szociális célú bérbeadással,

b.) költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásként,

c.) nyugdíjas személyek elhelyezésére szolgáló Nyugdíjasházban lévő bérlakásként,

d.) fiatalok elhelyezésére szolgáló Garzonházban lévő bérlakásként,

e.) szakemberek letelepedését elősegítő, lakáshoz juttatásuk céljából történő bérbeadással lehet hasznosítani.

II. fejezet

Szociális célú bérbeadás

4.§.

(1) Az Önkormányzat szociális célú lakásként hasznosítja a Dédestapolcsány, Kossuth L. u. 78. szám (Pásztorház) alatt      lévő komfort nélküli lakást, mely a jelenleg fennálló bérleti jogviszony megszűnését követően eladásra vagy lebontásra          kerül.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában nincs az (1) bekezdésben meghatározott lakáson kívül olyan önkormányzati lakás,              melynek bérbeadása szociális helyzet alapján történik.

III. fejezet

Állami támogatással létrehozott bérlakások bérbeadása

Általános előírások

5.§.

(1) Az állami támogatással megvalósuló költségalapon meghatározott lakbérű lakások, nyugdíjasházban és garzonházban        kialakított bérlakások 20 évig csak bérlakásként üzemeltethetők.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt támogatással létrehozott lakásokra a létesítéstől számított 20 évig a Magyar Állam javára            elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

(3) Az állami támogatással megvalósuló lakóépületek szükséges felújítását, folyamatos üzemeltetését és karbantartását az     (1) bekezdésben részletezett jogcímek esetén biztosítani kell.

A költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérbeadása

6.§.

(1) *Költségalapú lakásokra azok a nagykorú, természetes személyek jogosultak, akiknek a családjában az egy főre eső           havi nettó jövedelem – az együtt költöző családtagok jövedelmét is figyelembe véve – eléri vagy meghaladja a                       mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-át.

(2) A lakásra való jogosultság elbírálásánál előnyt élvez az,

        - aki önkormányzati tulajdonú lakásra vonatkozóan határozatlan időre szóló lakásbérleti (bérlőtársi) jogviszonnyal nem           rendelkezik, vagy házastársa, élettársa, illetve vele együtt költöző családtagja sem bérlője ilyen lakásnak,

        - aki, - vagy a vele együtt költöző családtagja – lakás tulajdonjogával nem rendelkezik, kivéve az öröklés jogcímén                 haszonélvezeti joggal terhelten szerzett ½ vagy annál kisebb tulajdoni hányaddal rendelkező pályázó.

(3) A lakásokra vonatkozó bérleti szerződés időtartama legfeljebb 5 (öt) év, az öt év eltelte után a lakást el kell hagyni.

(4) Költségalapú bérlakásként a Dédestapolcsány, Lajos Á. u. 2-4. szám alatt lévő 20 lakásos „Garzonházban” lévő                lakások adhatók bérbe feltéve, ha a 8.§-ban meghatározott feltételnek megfelelő fiatal házaspár/élettárs igénylőként nem      jelentkezik.

Nyugdíjasházban lévő lakások bérbeadása

7.§.

(1) Nyugdíjasházi bérlakásként a Dédestapolcsány, Lajos Á. u. 6. szám alatt lévő 30 lakásos „Nyugdíjasházban” lévő              lakások adhatók bérbe.

(2) Az állami támogatással létrehozott nyugdíjasház a nyugdíjasok, illetőleg az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek          határozatlan idejű elhelyezését szolgálja. Az elhelyezett személyek és házastársak állandó orvosi ellátásáról,                      rendszeres étkeztetéséről és szükség esetén a betegápolásról (együtt: személyes gondoskodás nyújtása) az                      önkormányzat gondoskodik.

(3) A nyugdíjasház folyamatos működésének feltételeit az önkormányzat biztosítja.

(4) Nyugdíjasház lakásaira azok jogosultak, akik:

        a.) nyugdíjasok, vagy a pályázat benyújtásakor már elérték, illetve a pályázat elbírálásakor elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt és

        b.) lakásra vonatkozó tulajdonjoggal vagy önkormányzati lakásra vonatkozóan határozatlan idejű bérleti, illetve házaspárok és élettársak esetében bérlőtársi jogviszonnyal nem rendelkeznek és

        c.) az egy főre eső havi nettó jövedelem eléri vagy meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át vagy a lakásfenntartási költségeinek megfizetésére helyettük más személy kezességet vállal.

(5) Nyugdíjasház lakóinak a személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében kapott szolgáltatásokért térítési díjat, a          nyugdíjasház üzemeltetési, fenntartási költségeinek fedezésére lakbért kell fizetnie. A térítési díj mértékét külön rendelet      szabályozza.

     Az ellátási szerződést a Községi Önkormányzattal kell megkötni.

(6)*** Az (5) bekezdésben részletezett díjfizetésen túl a nyugdíjasház lakóinak beköltözés előtt egyszeri hozzájárulási díjat           kell fizetni, amelynek összege 1.790.000.- Ft, azaz Egymillió-hétszázkilencvenezer forint. Az egyszeri hozzájárulási             díj megfizethető:

             a.) 1.790.000.-Ft egy összegben

             b.) 895.000.-Ft egy összegben és 895.000.-Ft 12 hónap alatt havonta egyenlő részletekben

             c.) helyi lakos az a) és b) pont esetén 50 %-os díjkedvezményben részesül. Helyi lakosnak minősül, aki                                   Dédesben, Bántapolcsányban, Dédestapolcsányban született vagy legalább 10 (tíz) éve állandó lakosként,                           életvitelszerűen Dédestapolcsány településen él.

A lakásbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén az egyszeri hozzájárulási díj összege a bérbeadót illeti meg.

(7) Nyugdíjasház bérlőjének halála esetén a bérleti jogviszony csak akkor folytatható, ha a jog folytatására jogosult megfelel      a nyugdíjasházban bérlőként történő elhelyezés feltételeinek.

(8) A bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén, ha a bérlő másik önkormányzati lakás                bérbeadását nem kéri, a bérlő 7.000.- Ft/m2 mértékű pénzbeli térítésre jogosult, csereelhelyezésre viszont nem tarthat        igényt. A pénzbeli térítést attól a naptól számított 15 napon belül kell kifizetni a bérlő részére, amikor a lakást                      rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadta a bérbeadónak feltéve, ha a bérlőnek a lakásra bérleti díj,        illetve közüzemi díjtartozása nincs.

Fiatalok elhelyezésére szolgáló garzonházban lévő lakások bérbeadása

8.§.

(1) Garzonházi bérlakásként a Dédestapolcsány, Lajos Á. u. 2-4. szám alatt lévő 20 lakásos „Garzonházban” lévő lakások      adhatók bérbe.

(2) Fiatalok, felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói részére létesített garzonházi lakásra azok az igénylők      jogosultak akik:

      - házastársi vagy élettársi kapcsolatban élnek és élettársi kapcsolatukból közös gyermek született és

      - mindketten 35 év alattiak és

      - önálló lakásingatlan tulajdonjogával, illetve önkormányzati bérlakásra vonatkozóan határozatlan idejű bérlőtársi                     jogviszonnyal nem rendelkeznek és

      - az egy főre eső havi nettó jövedelem – az együtt költöző családtagok jövedelmét figyelembe véve – eléri vagy                       meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át és

      - éves szinten a garzonházi lakás bekerülési költségének 5%-át elérő összegű lakáscélú elő-takarékosságot                         szerződésben vállalnak és azt teljesítik, továbbá megfelelnek az alábbi feltételek valamelyikének

            a,) mindketten állandó jellegű kereső tevékenységet folytatnak (beleértve az anyasági ellátásban részesülőket is),

            b.) mindketten felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói,

            c.) egyikük állandó jellegű kereső tevékenységet folytat, másikuk felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos                      hallgatója.

(3)  A (2) bekezdés a.) - c.) pontjában foglalt igénylők akkor is jogosultak garzonház lakásaira, ha az egy főre eső havi              jövedelmük nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-át, de a lakásfenntartás költségeinek megfizetésére,      illetve az elő-takarékosság fizetésére helyettük más személy kezességet vállal.

(4) Az elő-takarékossági szerződést Magyarországon bejegyzett hitelintézettel vagy biztosító társasággal kell megkötniük,       legalább a bentlakás időtartamára.

(5) A garzonházi lakás legfeljebb 5 (öt) évre adható bérbe, öt év után a garzonházat el kell hagyni.

(6) A garzonházi másfél szobás lakásokat elsősorban azon igénylők részére kell bérbe adni, akik kiskorú gyermek                   eltartásáról gondoskodnak.

(7) Amennyiben az állandó jellegű kereső tevékenységet folytató bérlő kereső tevékenysége 90 napnál hosszabb időre             megszűnik, vagy az elő-takarékosságra vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, illetőleg a felsőfokú oktatási                   intézmény nappali tagozatán tanuló bérlő hallgatói jogviszonya megszűnik, úgy a bérleti jogviszonyt a bérbeadó köteles 6     hónapos felmondási idővel megszüntetni.

(8) Abban az esetben, ha a feltételeknek megfelelő kellő számú fiatal házaspár/élettárs igénylőként nem jelentkezik, a             garzonlakásokat a költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérbeadására vonatkozó feltételek szerint kell bérbe           adni.

9.§.

(1) A költségalapú, nyugdíjasházban és garzonházban lévő lakás bérleti joga csak olyan lakás bérleti jogára vagy                     tulajdonjogára cserélhető, amelynek bérlője vagy tulajdonosa a csere után megfelel az adott lakástípusban történő               elhelyezés feltételeinek.

(2) *A költségalapú, nyugdíjasházban és garzonházban lévő lakást albérletbe adni, a 7.§. (7) bekezdés és a 9.§. (3)                 bekezdés kivételével – bérleti jogviszonyát folytatni, a lakást nem lakás céljára hasznosítani nem lehet.

(3) * A költségalapon meghatározott lakbérű lakás bérleti jogviszonya – a lakásbérleti jogviszony fennállásáig – folytatható.

A nyugdíjasházra és a fiatalok garzonházára vonatkozó

pályázati eljárás szabályai

10.§.

(1) Pályázat útján kell bérbe adni az állami támogatással megvalósuló – az önkormányzati tulajdonú bérlakás állomány              növelését szolgáló – költségalapon meghatározott lakbérű lakásokat, nyugdíjasház és garzonház lakásait.

(2) A pályázati hirdetmények a – saját hirdető tábláján történő nyilvános közzétételéről – a bérbeadó gondoskodik.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

           - a bérbeadásra meghirdetett lakás címét, szobaszámát, alapterületét, komfortfokozatát

           - a havi lakbér összegét

           - a lakás megtekintésének időpontját

           - a jövedelem igazolás benyújtásának kötelezettségét

           - a pályázat benyújtásának időpontját és helyét

           - a pályázat elbírálásának időpontját

           - a bérbeadás feltételeinek rövid leírását

           - a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását

           - a pályázat elbírálásáról történő kiértesítés módját

           - egyéb pályázati feltételeket és tudnivalókat.

(4)***A költségalapú, nyugdíjas és garzonházban lévő lakások bérlőinek személyét – a pályázati kiírásban közzétett                 előzetes szempontok figyelembevételével – a Képviselő-testület választja ki.

(5)  ***A pályázat nyertesének visszalépése esetén a bérleti szerződés megkötését a Képviselő-testület által másodiknak          rangsorolt pályázónak kell felajánlani. Ha a másodiknak rangsorolt pályázó sem él a szerződéskötés jogával, újabb              pályázat kiírásáról kell gondoskodni.

(6) Az eredménytelenül pályáztatott lakásokra a bérbeadó 15 napon belül újabb pályázatot ír ki.

(7) ***A költségalapú bérlakás, nyugdíjasház és garzonházban lévő lakások bérleti jogának elnyerésére irányuló pályázati         kérelmet a Önkormányzati Hivatalban, a hivatal által biztosított formanyomtatványon kell benyújtani.

(8) A bérleti szerződés megszűnésével megüresedő lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő                 átvételét követő 15 napon belül a bérbeadásra újabb pályázatot kell kiírni.

IV. fejezet
Szakemberek elhelyezésére szolgáló lakások köre,
az elhelyezésre jogosultak
11.§.

(1)    ***A szakemberek elhelyezésére fenntartott lakás:
                            Dédestapolcsány, Lajos Á. u. 2. szám I. emelet 2. ajtó
                            Dédestapolcsány, Lajos Á. u. 6. szám I. emelet 16. ajtó

(2)    A szakemberek elhelyezésére szolgáló lakás annak adható bérbe, aki az Önkormányzat polgármesteri hivatalával vagy        az Önkormányzat intézményével köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban áll vagy egészségügyi vállalkozás                keretében – az Önkormányzattal kötött szerződés alapján – a településen háziorvosi, fogorvosi teendőket lát el.

(3)    A település szakember ellátottságának biztosítása érdekében a Képviselő-testület pályázat mellőzésével jelöli ki a               bérlő személyét.

(4)    A szakemberek elhelyezésére szolgáló lakás csak meghatározott időre, de legfeljebb a közszolgálati, közalkalmazotti         jogviszony fennállásának vagy az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés érvényességének időtartamára             adható bérbe.

(5)    A szakemberek elhelyezésére szolgáló lakást elcserélni, albérletbe adni, a bérleti jogviszonyát folytatni, a lakásra               bérlőtársi jogviszonyát folytatni, a lakásra bérlőtársi jogviszonyt létesíteni, a lakást nem lakás céljára hasznosítani nem         lehet.

III. RÉSZ

KÖZÖS SZABÁLYOK

I. fejezet

A lakásba történő befogadás feltételei

12.§.

(1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két      hónapot meghaladó távollétét, annak okát és  időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

(29 A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy             alkalommal ellenőrzi.

(3) A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül – a nyugdíjasház és a garzonház kivételével – a lakásba befogadhatja         házastársát, gyermekét, jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamint szülőjét.

(4) A bérlő a nyugdíjasok házában lévő lakásba – a házastársa kivételével – más személyt állandó jelleggel a bérbeadó             hozzájárulásával fogadhat be.

(5) A bérlő a garzonházban lévő lakásba házastársa és kiskorú gyermeke kivételével más személyt állandó jelleggel a             bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(6) A bérlő a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be a lakásba az (1)-(2)-(3) bekezdés hatálya alá nem         tartozó unokáját, testvértét, élettársát, nagyszülőjét, gyermeke házastársát és annak gyermekét, gyermeke élettársát és     annak gyermekét.

(7) Az (6) bekezdésben említett személyek esetében a hozzájárulás akkor adható meg, ha a befogadást követően a                  lakásban lakó személyek mindegyikére legalább 6 m2 lakószoba terület jut.

(8) A bérbeadó hozzájárulásával befogadott személyek a bérleti szerződés megszűnése után elhelyezésre nem tarthatnak        igényt, a bérleti jogviszonyt nem folytathatják.

II. fejezet
Karbantartási, felújítási, pótlási és csere kötelezettség.
A lakás átalakítása, korszerűsítése
13.§.

(1)    A bérbeadó a lakást a bérlő részére – leltár szerint – tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles        átadni. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. A                    bérbeadó és a bérlő megállapodhat, hogy a szükséges munkákat a bérlő helyette és költségére elvégzi.

(2)    A bérbeadó a régi és a leendő bérlő írásban megállapodhatnak, hogy a régi bérlőt terhelő rendbetételi kötelezettséget a         leendő bérlő – térítés ellenében – átvállalja.

(3)    A Bérlő köteles gondoskodni:

        a.)    a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg                 cseréjéről. A karbantartás körébe tartozik különösen a hideg-meleg burkolatok javítása, védőkezelése, szükség                   szerint a falak festése, meszelése, a tapéta cseréje, ajtók, ablakok és lakásberendezések javítása és mázolása,                 továbbá a zárak, vasalások cseréje;
         b.)   elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rendszerének a fogyasztásmérőtől, illetőleg a lakásban lévő biztosító                     táblától kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, a kapcsolók és csatlakozó aljzatok cseréjéről;
         c.)   a lakás tisztántartásáról;
         d.)   a közös használatú helyiségek, lépcsőház stb., a garzonházhoz tartozó bekerített terület tisztántartásáról,                           gondozásáról;
         e.)   az épületben, berendezéseiben, felszereléseiben, a lakásban saját maga vagy a vele együtt lakó személyek                         magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról, illetőleg az okozott kár megtérítéséről.

(4)    Amennyiben a Bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti a bérbeadó – a bérlő költségén – a szükséges        munkákat elvégezteti.

(5)    A Bérlő köteles tűrni a saját bérleményében a karbantartási (építési, szerelési) munkák elvégzését, ha az épület vagy          más bérlemények állagának megóvása, lényeges hiba elhárítása, kár megelőzése érdekében szükséges.

(6)    A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak                  tartalmaznia kell azt is, hogy munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.

(7)    Amennyiben az (6) bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az           eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli.

(8)    A bérleti jogviszony megszűnése után a Bérlő által felszerelt, átalakított lakásberendezési tárgyakat a lakás állagának        sérülése nélkül leszerelheti, elviheti. Amennyiben a berendezési tárgy sérülés, rongálás nélkül nem távolítható el, a              bérlő köteles a saját költségén az eredeti állapotot visszaállítani.

13/A.§**

​

Amennyiben a Nyugdíjasházban lévő bérlakás átalakításra, korszerűsítésre, lebontásra kerül az érvényes lakásbérleti szerződéssel rendelkező bérlők elhelyezéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

III. fejezet
A bérleti jogviszony megszűnése, a lakás visszaadása
14.§.

(1)    A bérleti jogviszony megszűnésekor – ha azt jogszabály vagy szerződés előírja – a bérlő külön felszólítás, elhelyezési         és térítési igény nélkül köteles a lakást és a lakberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a             bérbeadónak visszaadni.

(2)    A lakásbérleti szerződés megszűnését követően a lakásban jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból                  kötelesek kiköltözni és elhelyezésre nem tarthatnak igényt.

(3)    A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát és a           megállapításokat, illetőleg az esetleges hibákat, hiányosságokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyben nyilatkoztatnia         kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megfizetésének a                       módjáról és határidejéről.

(4)    Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, illetőleg a             bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, továbbá, ha a bérlő az (1) bekezdésben vállalt kötelezettségét                       határidőre nem teljesíti, a bérbeadó a bérleti szerződés megszüntetésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti         a bérlő felelősségének megállapítását.

(5)    A bérlő köteles a lakás bérét, illetőleg használati díját és egyéb, a lakással összefüggően a bérlőt terhelő üzemeltetési        és fenntartási költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a            bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adta, vagy a bérbeadó azt birtokba nem vette.

(6)    Amennyiben a bérleti jogviszony megszűnését követően a bérlő a lakásból kiköltözött, de az (1) bekezdés szerinti              kötelezettségét nem teljesíti és a lakást a bérbeadónak nem adja vissza, a bérbeadó jogosult a lakást birtokba venni.

A szerződés megszűnése a bérlő halála esetén
15.§.

(1)    *Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult                          személy, a bérbeadó az örököst:

               a.)    felhívja, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat a felhívást követő 30 napon belül szállítsa el és a lakás                        kulcsait térítési igény nélkül adja le.

               b.)    nem kötelezheti a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkák elvégzésére, illetőleg

                       azok költségeinek a bérbeadó felé történő megtérítésére.

(2)    Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó – az örökös költségére           és veszélyére – raktárban, vagy arra alkalmas más helyiségben helyezi el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról – az             erre vonatkozó szabályok szerint – leltárt kell felvenni, s azokat gondosan kell kezelni.

(3)    Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos                             lakáshasználati díj, továbbá az olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az         örököst terhelik.

(4)    Ha az elhalt bérlőnek lakbér vagy a lakás használatával összefüggően a bérbeadónál keletkezett egyéb díjhátraléka             van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni.

16.§.

(1)    *Önkormányzati bérlakást jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől köteles lakáshasználati díjat            fizetni, melynek mértéke
         a.)    a jogcím nélküli használat kezdetétől számított hatodik hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg;
         b.)    a hetedik hónaptól a tizenkettedik hónapig a lakbér kétszerese, majd a 
         c.)    tizenharmadik hónaptól kezdve a lakbér háromszorosa.

IV. RÉSZ
VEGYES- ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
17.§.

(1)    Önkormányzati bérlakás bérletével kapcsolatos személyes adatok szolgáltatására az érintett állampolgár – az együtt-         költözők vonatkozásában is – az alábbiakra köteles:
          -    Családi és utónév
          -    Születési hely, idő
          -    Anyja neve
          -    Lakóhelye, tartózkodási helye
          -    Családi állapota
          -    Jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolás (munkáltató, NYUFI stb.)
          -    Felsőfokú oktatási intézmény igazolása hallgatói jogviszonyról

(2)    Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3)    A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében állami támogatással                        megvalósuló önkormányzati lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 1/2002. (I.25) rendelet, valamint az ezt                    módosító 20/2006. (XII.18.) rendelet hatályát veszti.

(4)    ***A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályai külön önkormányzati                     rendeletben kerültek szabályozásra.

Lukács László                                                                      Turócziné Fazekas Magdolna

Polgármester                                                                                        Jegyző

Záradék:

A kihirdetés napja: 2007. év I. hó 17. nap

                                                                                                Turócziné Fazekas Magdolna

                                                                                                                 Jegyző

*módosította a 16/2007.(XI.23.) rendelet

**kiegészítette a 8/2011.(IV.13.) rendelet

***módosította a 6/2014. (III.19.) önkormányzati rendelet