(módosítással egységes szerkezetben)

Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A.§ (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat megnevezése, székhelye, pecsétje, kitüntető címe

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye:

Dédestapolcsány Község Önkormányzata

3643 Dédestapolcsány, Petőfi Sándor utca 21. szám

2. Az Önkormányzat hivatalos pecsétjei:

     Önkormányzati Képviselőtestület Dédestapolcsány, körbélyegző, középen a  

     Magyar Köztársaság címerével és Dédestapolcsány Község Polgármestere,

     körbélyegző, középen a Magyar Köztársaság címerével.

2.§

1. Az önkormányzat által alapított kitüntető cím: 

      Dédestapolcsány Község Díszpolgára.

2. A kitüntető cím adományozásának szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

II. FEJEZET

FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

3.§

1. A képviselő-testület ellátja a helyi önkormányzatokról szóló törvény által kötelezően előírt és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

2.  Az önként vállalt feladatok ellátásáról a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében dönt.

3. A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörében dönt egyes szociális alapellátásokról külön önkormányzati rendelet szerint. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a polgármester a képviselő-testület következő rendes ülésén köteles tájékoztatást adni. 

3. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

 1. A képviselő-testület létszáma, ülései, munkaterve

4.§

1. A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő

2. A képviselő-testület az éves munkatervében meghatározott számú ülést tart. Az ülések száma évente nem lehet kevesebb, mint 6. A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és rendkívüli ülést tart.

5.§

(1)A képviselő-testület alakuló ülését a helyi választási bizottság elnöke hívja össze.

     Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti mindaddig,   

     amíg a megválasztott polgármester esküt nem tesz.

(2)Az alakuló ülés napirendje:

1. a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választások eredményéről,
2. a megbízólevelek átadása,
3. a képviselők eskütétele,
4. a polgármester eskütétele,
5. a polgármester programjának ismertetése,
6. a polgármester illetményének megállapítása,
7. a Szervezeti- és Működési Szabályzat felülvizsgálatának előkészítése,
8. az alpolgármester megválasztása,
9. az alpolgármester eskütétele,
10. az alpolgármester tiszteletdíja megállapítása,
11. az állandó bizottság létrehozása.

6.§

(1)A képviselő-testület az ülések számát, idejét az éves munkatervben állapítja meg,

     melyet a naptári év munkaterve szerinti utolsó ülésen fogad el. A munkaterv szerint

     megtartott ülés rendes ülés.

(2)A rendes ülés megtartására általában a munkatervben meghatározott hónapok 

     harmadik hetének, keddi napján 14,00 órai kezdettel kerül sor az önkormányzat

     székhelyén vagy az ülés  meghívójában feltüntetett más helyszínen.

(3)A munkaterv előkészítése a polgármester feladata. A munkaterv elkészítéséhez

     javaslatot kell kérni a települési képviselőktől, az alpolgármestertől és a

     jegyzőtől.**

(4)A munkaterv tartalmazza:

         a) a hónap megjelölésével az ülések tervezett időpontját,

         b) a napirend tárgyát, előterjesztőjét, meghívottakat,

         c) a közmeghallgatás, egyéb fórum időpontját, várható napirendjét.

7.§

(1)A munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülés rendkívüli ülés.

(2)A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra is

     összehívhatja, ha az adott ügy halaszthatatlan tárgyalást igényel.

(3)A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesterhez kell

     benyújtani az ülés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal. Az indítványban meg

     kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt időpontját és a napirendjére vonatkozó

     javaslatot.

(4)Rendkívüli ülésen kizárólag az előre meghirdetett és a meghívón feltüntetett

     napirend tárgyalható.

(5)A rendkívüli ülés szabályai mellőzhetők, ha az ülés összehívására nyitva álló időn

belül a képviselő-testület rendes ülést tart. Ebben az esetben a rendkívüli ülésre javasolt napirendet a rendes ülés napirendjére kell felvenni.

2. Az előterjesztés, a sürgősségi indítvány

8.§

(1)Előterjesztésnek minősül:

     a) a munkatervbe felvett döntést igénylő javaslatok,

     b)egyéb, a munkatervben nem szereplő, de döntést igénylő ügyre vonatkozó

        javaslatok,

     c) beszámolók,

     d) tájékoztatók.

(2)Előterjesztés benyújtására jogosultak:

     a) a települési képviselő,

     b) a polgármester,

     c) az alpolgármester,

     d) képviselő-testület bizottsága,

     e) a jegyző **

     f) a kisebbségi önkormányzat

     g) a napirend előterjesztője.

(3)Az előterjesztéseket  fő szabályként írásban kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

     Azokat az előterjesztéseket, amelyek a 10.§ (2)bekezdésében említett határidőn

     belül nem készíthetők el, lehetőség szerint ugyancsak írásban kell rögzíteni és

     azokat legkésőbb az ülés kezdetéig a képviselők rendelkezésére kell bocsátani.

     Szóbeli előterjesztésre csak kivételesen kerülhet sor.

(4) Az írásbeli előterjesztésnek lényegre-törőnek, közérthetőnek kell lennie.

     Tartalmaznia kell az előterjesztés részletes indoklását, a vonatkozó jogszabályi

     helyekre történő hivatkozást, az eltérő vélemények ismertetését.

(5)Amennyiben az előterjesztést nem a polgármester vagy a jegyző teszi, azt a

     tervezett képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően legalább 10 nappal

     korábban meg kell küldeni a polgármester részére. **

9.§

(1)Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely a meghívóban nem

     szerepel vagy az ülés előtt az Ügyrendi bizottság – indítvány hiányában – nem

     tárgyalta.

(2)A képviselő-testület a polgármester javaslatára – minősített szótöbbséggel – soron

     kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

(3)A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

a)Sürgősségi indítvány, a sürgősség tényének rövid indoklásával  legkésőbb az ülést megelőző nap 11 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.  Sürgősségi indítványt nyújthatnak be mindazok, akik előterjesztés benyújtására jogosultak.

b)Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.

c)A sürgősség elfogadása esetén az indítványt nyomban tárgyalni kell. Ellenkező esetben egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és napirendre tűzésének időpontjáról a képviselő-testület dönt.

3.Az ülés összehívása, vezetése, a tanácskozás rendje

10.§

(1)A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a

     polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a

     képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a

     legidősebb képviselő (korelnök) látja el.

(2) A képviselő-testület ülésének napirendjére, azok tárgyalásának  sorrendjére

     a polgármester a meghívóban tesz javaslatot. A rendes ülésre szóló meghívót az

     ülés előtt legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig az ülés előtt

     legalább 1 nappal kell megkapniuk a képviselőknek és a meghívottaknak.

(3)A lakosság tájékoztatása érdekében a meghívót az önkormányzati  hivatal és a

     település hirdetőtábláin ki kell függeszteni. **

(4) Az ülésre meg kell hívni:
      a) a képviselőket,
      b) a jegyzőt, **

      c) az önkormányzat által alapított intézmények vezetőit,
      d) a napirendi pontok előadóit,
      e) a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét,
      f) akit a polgármester megjelöl.

11.§

1. A képviselő-testület ülésein:

1. a képviselők tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek,
2. a jegyző állandó tanácskozási joggal rendelkezik,**
3. a napirendhez meghívott az adott napirendre vonatkozóan tanácskozási joggal rendelkezik,
4. a hallgatóság sem tanácskozási, sem szavazati joggal nem rendelkezik.

(2)Az ülés vezetője:

a)a  jelenléti ív alapján számszerűen megállapítja az ülés határozatképességét,

b) megnyitja az ülést, ha az határozatképes,

c) javaslatot tesz az ülés napirendi pontjaira,

d) ismerteti az írásban benyújtott interpellációkat,

e) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

f) lezárja a vitát,

g) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

h) megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést,

i) biztosítja az ülés rendjét,

j) szünetet rendelhet el,

k)beszámol a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről és közéleti

    eseményekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az

    átruházott hatáskörben hozott önkormányzati hatósági döntésekről,

l) a napirendek megtárgyalásának végén bezárja az ülést.

(3)Az ülés vezetője a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön

     nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban

     kiegészítést tehet. A képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők

     kérdéseket tehetnek fel, melyre az előterjesztő köteles rövid választ adni.

(4)A napirend tárgyalása során a hozzászólás a jelentkezések sorrendje szerint

     történik. Egy napirendi pont esetén legfeljebb 2 alkalommal lehet hozzászólni. A

     hozzászólás időtartama az első hozzászólásnál legfeljebb 5 perc, a második

     hozzászólásnál legfeljebb 2 perc lehet. A további hozzászólást a polgármester

     engedélyezheti.

(5)Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító indítványát a vita bezárásáig

     megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(6) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt szót kell adni a jegyzőnek, ha a

      javaslatra vonatkozóan törvényességi észrevételt kíván tenni. **

11/A. §*

A képviselő-testület esetenként – vita nélkül – dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkező helyi választópolgárok részére napirendenként egyszer, legfeljebb 2 perc időtartamban hozzászólási jogot biztosít-e.

12.§

(1)Az ülés vezetője biztosítja az ülés rendjét, melynek keretében:

     a) figyelmezteti azt a  hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, túllépi a

         hozzászólásra rendelkezésre álló időkeretet, a tanácskozáshoz nem illő, méltatlan

         magatartást tanúsít, vagy az ülés rendjét egyéb módon zavarja, 

     b) ismétlődő rendzavarás esetén megvonhatja a szót a hozzászólótól,

     c) a képviselő kivételével kizárja az ülésről a rendbontót, ha az a)-b) pontokban

        foglalt intézkedései eredménytelenek.

 (2)Az ülés vezetőjének  a  rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni,

     azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

4. Interpelláció, kérdés

13.§

(1) Interpellációnak az a kérdés vagy problémafelvetés tekinthető, amely szoros

      kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely

      irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

2. Interpellációt a települési képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez,

bizottsághoz és körjegyzőhöz intézhet, melyet írásban a polgármesternél kell

      benyújtani az ülést megelőzően legalább 8 nappal. Az interpellációt legkésőbb

      annak képviselő-testületi ülésen történő ismertetéséig vissza lehet vonni.

3. Az interpellált a benyújtott interpellációra a benyújtást követő rendes ülésen

szóban köteles érdemi választ adni.

4. Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely a (3) bekezdésben

      meghatározott határidőn belül nem folytatható le, az interpellált az ülést követő 15

     napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden

     települési képviselőnek meg kell küldeni.

5. Az interpelláló képviselő a válasz elfogadásáról a (3) bekezdésben foglalt esetben

az ülésen, a (4) bekezdésben foglalt esetben a soron következő rendes ülésen nyilatkozik. Abban az esetben, ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

14.§

(1) A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottsághoz

     és a jegyzőhöz kérdést intézhet akár írásban, akár szóban.**

(2) Kérdésnek kell tekinteni minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó

      szervezetre, működésre, előkészítésre vonatkozó felvetést vagy tudakozódást,

      amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.

(3) A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti

     meg.

(4) A kérdésre az ülésen kell érdemi választ adni. Ha a válaszadás olyan előzetes

     vizsgálatot igényel, amely miatt az ülésen nem adható válasz, akkor a kérdezett az

     ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ

     minden települési képviselőnek meg kell küldeni.

(5)A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.

5. Határozatképesség

15.§

(1)A határozatképességet az ülésvezető az ülés egész időtartama alatt köteles és jogosult vizsgálni. Erre bármely képviselő felhívhatja az ülésvezető figyelmét az ülés ideje alatt.

(2) A határozatképtelen ülést megnyitni nem lehet, helyette az ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontokkal össze kell hívni.

(3) Ha az ülés a megnyitását követően válik határozatképtelenné, az ülés vezetője legfeljebb 15 perces szünetet rendel el. Ennek eredménytelen eltelte után az ülést be kell rekeszteni és a még hátralévő napirendeket a (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint összehívott ülésen kell megtárgyalni.

6. Döntéshozatal

16.§

(1) A képviselő-testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület határozathozatal nélkül a szavazati arányok rögzítésével dönt:

a) az ügyrendi kérdésekről,

b) tájékoztatók tudomásulvételéről,

c) az interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában ügyrendi kérdés minden, az ülés

     vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem

     érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(4) Az előterjesztésben szereplő, valamint a vitában elhangzott valamennyi javaslatot

     egyenként kell szavazásra bocsátani úgy, hogy először a vitában elhangzott

     módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról kell

     dönteni. A szavazás során ellenpróbát kell tartani.

17.§

(1) Minősített többség szükséges:

a) az 5 millió forint feletti hitelfelvételhez,

b) az önkormányzati tulajdon elidegenítéséhez,

c)a  sürgősségi indítvány elfogadásához.

(2) Amennyiben a döntéshozatal során a szavazásra bocsátott javaslat bármilyen ok

     miatt nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, akkor az ülés

     vezetője legfeljebb 15 perces szünetet rendelhet el, majd a szünet után újra

     szavazásra bocsátja a javaslatot.

(3) Ha a javaslat a (2) bekezdésben szabályozott ismételt szavazáson sem kapja meg az

     elfogadásához szükséges szavazati arányt, akkor a javaslatot a képviselő-testület

     elutasította.

18.§

(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően 

    folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

    Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselő-testületének

    ..../.........év (közzététel hónapja római számmal, napja arab számmal) határozata. **

(2) A körjegyző a határozatokról nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a határozat

     számát, tárgyát, a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

19.§

(1) A rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő,

b) a polgármester,

c) az alpolgármester,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a jegyző,**

f) erre irányuló népi kezdeményezés.

(2) A kezdeményező feladata, hogy a kezdeményezés tartalmazza a szabályozás

      indokát, a szabályozásra vonatkozó érdemi javaslatot. Rendeletalkotásra vonatkozó

      javaslat csak olyan ügyre irányulhat, amelyben a képviselő-testületnek van

      rendeletalkotási joga.

(3) A kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester és a

      jegyző a kezdeményezést megvizsgálja, majd azt a képviselő-testület elé

      terjeszti.**

(4) A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb

     elveiről, meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetések és a vitafórumok

     rendjét, a tervezet előkészítéséhez szakértőket kérhet fel.

(5) A rendelet-tervezet normaszövegének elkészítése a jegyző feladata.**

20.§

(1) A képviselő-testület által alkotott rendeletet külön-külön a naptári év elejétől

      kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendelet

      megjelölése: Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselőtestületének

      ......./...........év (kihirdetés hónapja, napja) önkormányzati rendelete

       ............................-ról/-ről

(2) A rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, az önkormányzati hivatal

      hirdetőtábláján történő kifüggesztésével.**

(3) A kihirdetett rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza:

a) a rendelet számát, tárgyát,

b) a megalkotás időpontját,

c) a hatálybalépés időpontját,

d) a módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének

időpontját.

7. Szavazás rendje, módja

21.§

(1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy névszerinti szavazással történik.

(3) Névszerinti szavazás elrendelésére javaslatot tehet a polgármester, az

      alpolgármester és bármely képviselő. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül

      dönt.

(4) Névszerinti szavazás esetén a jegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét,

      akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A körjegyző a

     szavazatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás

     eredményét a névsorral együtt átadja a polgármesternek, aki a szavazás eredményét

     kihirdeti. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.**

22.§

(1) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik. A bizottság

      feladata a szavazólapok elkészítése, a titkosság feltételeinek biztosítása, a

      szavazatok összeszámlálása.

(2) Amennyiben az ülésen az Ügyrendi Bizottság tagjai határozatképes létszámban

      nincsenek jelen, akkor a szavazással járó feladatok ellátására 3 fős eseti bizottságot

      kell választani az ülésen jelenlévő képviselőkből. Ennek tagjaira az ülésvezető tesz

     javaslatot, mely javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A titkos szavazás eredményét a bizottság külön jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a

     képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

22/A. §*

A Képviselő-testület nyilvános üléséről hangfelvétel készül. 

IV.FEJEZET

A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS

Közmeghallgatás, lakossági fórum

23.§

(1) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal

      válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés, javaslat az ülésen nem

      válaszolható meg,  a polgármesternek meg kell vizsgálnia és 15 napon belül

      írásban válaszolnia kell a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron

      következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

(2) A közmeghallgatással érintett ülés összehívására, az ülés vezetésére, a tanácskozás

      rendjére, a döntéshozatalra, a szavazás rendjére, módjára a képviselő-testület

      ülésére vonatkozó rendelkezéseket  kell alkalmazni.

(3)A lakosság tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonás

     érdekében lakossági fórum tartható. A fórum megszervezése a polgármester

     feladata.

5. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

24. §

(1)A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladat ellátására – állandó

     vagy ideiglenes bizottságot választ.

             (2)A képviselő-testület állandó bizottságként Ügyrendi Bizottságot hoz létre 3 fővel.

  (3)Az Ügyrendi Bizottság feladata:

      a) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők, valamint a

          nyilatkozattételre köteles hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát;

     b) kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítása iránti kezdeményezést,

          állást  foglal a képviselők összeférhetetlenségi ügyeiben,

      c) javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére.

  (4) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes

       bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának

       elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő

       elfogadásáig tart.

VI. FEJEZET

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A KÖRJEGYZŐ

25.§

1. A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
2. A polgármester szerdai munkanapokon fogadóórát tart.
3. A képviselő-testület 1 társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
4. A jegyző keddi és pénteki munkanapokon ügyfélfogadást tart. **

VII.FEJEZET**

DÉDESTAPOLCSÁNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

26.§

(1)

  hivatalt tart fenn Dédestapolcsányi Közös Önkormányzati Hivatal (a 

  továbbiakban: hivatal) elnevezéssel.

(2) A hivatal Szervezeti- és Működési Szabályzatát külön határozat tartalmazza.

(3) A képviselő-testület igény és szükség szerint biztosítja a helyi kisebbségi

     önkormányzati testület működésének feltételeit, így különösen a testületi

     működéshez igazodó helyiséghasználatot, a postai, kézbesítési, gépelési,

     sokszorosítási feladatok ellátását. A végrehajtásról a hivatal gondoskodik. 

VIII.FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁSA

27.§

1. A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.

2. Az önkormányzat évente beszámoltatja az általa támogatott szervezetek vezetőit az önkormányzat által nyújtott támogatás felhasználásáról.

IX.FEJEZET

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

28.§

(1)Ez a rendelet 2011. április 15-én lép hatályba.

(2)Hatályát veszti Dédestapolcsány Község Önkormányzata Képviselőtestülete és

     Szervei Szervezeti- és Működési Szabályzatáról szóló 18/2007.(XII.19.) rendelet és

     az azt módosító 17/2008.(VII.17.), 10/2010.(X.20.) önkormányzati rendelet.

Lukács László                                                                  Turócziné Fazekas Magdolna

  Polgármester                                                                                     Körjegyző

Záradék:

Jelen rendelet 2011. év április  hó 13. napján kihirdetésre került.

                                                                       Turócziné Fazekas Magdolna

                                                                                                    Körjegyző

* Kiegészítette a 18/2012.(VIII.15.) önkormányzati rendelet

** Módosította a 12/2013. (X.16.) önkormányzati rendelet