Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében és mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34.§ (3) és (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. és 5. pontjában rögzített feladatkörében eljárva a közterület használat szabályairól,  a közterületek és ingatlanok rendjéről, a településtisztaság fenntartásáról  a következőket rendeli el:

Általános rendelkezés

1.§

1. A rendelet hatálya Dédestapolcsány Község közigazgatási területén található közterületekre, ingatlanokra és azok használóira terjed ki.
2. A közterület használat engedélyezésével kapcsolatos elsőfokú önkormányzati hatóság hatásköröket Dédestapolcsány község Polgármestere / a továbbiakban: engedélyező/ gyakorolja.
3. Közterület:

1. az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi ingatlan;
2. minden olyan önkormányzati tulajdonban álló belterületi közhasználatra szolgáló terület vagy építményrész, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat.

A közterület használat engedélyezése

2.§

1. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához ( a továbbiakban: közterület használat) engedély szükséges.
2. Közterület használati engedélyt kell beszerezni:
   1. a közterületbe nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető berendezés, (fényreklám), továbbá cég – és címtábla elhelyezéséhez,
   2. árusító és egyéb fülke (pl.: élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány árusítására szolgáló bódé, pavilon) elhelyezésére,
   3. az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű-várakozóhelyek céljára,
   4. a köztisztasággal kapcsolatos építmények elhelyezésére,
   5. zászló, tájékoztató tábla, önálló hirdető-berendezés elhelyezésére,
   6. távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény elhelyezésére,
   7. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag elhelyezésére,
   8. alkalmi és közterületi árusításra, mozgóboltra,  javító-szolgáltató tevékenységre,
   9. kiállítás, sport- és kulturális rendezvények, továbbá cirkusz, mutatványos tevékenység céljára,
   10. szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak és köztárgyak elhelyezésére,
   11. közművek felszín feletti építményeinek elhelyezésére,
   12. zöldfelület bármilyen célú igénybevételére,
   13. vendéglátó ipari előkert céljára,
   14. vállalkozási, gazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó igénybevételre. 

3. Nem kell közterület használati engedély:

1. az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
2. a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához,
3. a közút, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút, járda területének elfoglalásához,
4. üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdető berendezés (fényreklám), cég- és címtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be.

4. Nem adható közterület használati engedély:

1. zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására, erotikus termékek bemutatására és értékesítésére, építési törmelék elhelyezésére, továbbá szeszesital (kimért és palackozott) forgalmazására, kivéve a vendéglátó ipari egységek közterületen ideiglenesen kialakított kerthelyiségeit,
2. olyan árusító és egyéb fülke, tájékoztató tábla, önálló hirdető berendezés elhelyezésére, amely mérete, esztétikai megjelenése folytán a faluképet, utcaképet rontja,
3. a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,
4. közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt gépjármű közterületen történő tárolására.
5. 3,5 tonnát meghaladó össztömegű személyszállító, teher, különleges járművek és ezek vontatványainak elhelyezésére.

5. A község közterületein díszburkolatokra engedély csak kivételes esetben, a környezetvédelmi és faluképi szempontok figyelembe vételével adható.

Az engedély iránti kérelem

3.§

1. A közterület használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.
2. Ha a közterület használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek kell kérnie.
3. Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.
4. A közterület használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
   1. az engedélyt kérő nevét és állandó lakhelyének illetve telephelyének címét,
   2. a közterület használat célját és időtartamát vagy azt, hogy a közterületet állandó jelleggel kívánja használni,
   3. a közterület használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,
   4. a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl.: vállalkozói, működési engedély) egy másolati példányát,
   5. zöldterület, közpark használata esetén a terület helyreállítására vonatkozó nyilatkozat egy példányát,
   6. árusítás esetén, amennyiben az árusítást végző személy nem azonos a kérelmezővel, annak nevét és címét.

5. Az engedély iránti kérelemhez az engedélyező hatóság felhívására be kell mutatni

1. a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratot,
2. építési engedélyhez kötött építmény elhelyezése esetén a jogerős építési engedélyt,
3. a közút területét érintő közterület használat esetén az illetékes első fokú útügyi hatóság, az útkezelő és a rendőrség hozzájárulását,
4. közvetlen fogyasztásra kerülő élelmiszer árusítása esetén az illetékes népegészségügyi intézet előzetes véleményét.

Az engedély megadása

4.§

1. Az engedély megadása során figyelembe kell venni a helyi rendezési tervet, a faluképi és műemlékvédelmi, a köztisztasági, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket. Az engedély kiadása során ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő berendezések, felszerelési tárgyak, fák, növényzet szabadon maradjon és ne rongálódjon.

2. Az engedélynek tartalmaznia kell:
   1. az engedélyes nevét és állandó lakó-(telep) helyének címét,
   2. a közterület használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetőleg, hogy állandó jellegű,
   3. a közterület használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
   4. az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,
   5. az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
   6. közterület használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és fizetésének módját,
   7. építési munka végzésének tartamára szóló engedélyben – szükség szerint – előírni a közterület felől a faluképi követelményeket is kielégítő kerítés létesítését.

3. A közterület használat – a 4. §. (4) bekezdésében említett esetben – csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető.

4. Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi rendszabályokban előírt módon történhet.

5. Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

1. az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal
2. élelmiszer árusítás esetében a népegészségügyi intézettel. 

A közterület használat időtartama

5.§

1. A közterület használat a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével csak határozott időre engedélyezhető. A határozott időre szóló közterület használat legkisebb időtartama 1 nap, leghosszabb időtartama 5 év.

2. Határozatlan időre engedélyezhető közterület használatok: építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény, közmű aknák, posta- és hírlaptároló láda, illetve telefonfülke elhelyezése.
3. A közterület használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.
4. A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható. Az engedély szüneteltetésére nincs lehetőség.

A közterület használati díj

6.§

1. A közterület rendeltetéstől eltérő használatáért díjat kell fizetni.

2. A díjfizetési kötelezettség megállapítása során:
   1. a létesítmény által elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és a használatához szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni,
   2. reklámtábla elhelyezése esetén a reklámfelület nagysága a mérvadó,
   3. minden megkezdett nap, hónap, m2 egésznek számít.

3. Az engedélyes a közterület használati díjat minden esetben fél évre előre, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül, a későbbiekben pedig minden félév első hónapjának 15. napjáig köteles megfizetni. Alkalmi árusítás esetén a közterület-használati díjat az árusítás megkezdése előtt meg kell fizetni.

4. A közterület használat díjának mértékét a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
5. A közterület használati díjat a (4) bekezdésben meghatározott díjtételek alapján az engedélyező állapítja meg. A közterület használati díjat az önkormányzat 11734152-15349277. számú számlájára kell befizetni.

6. A közterület használat a közterület használati engedély megadását és a közterület használati díj   

    megfizetését követően kezdhető meg. 

7.§

(1) Nem kell közterület használati díjat fizetni

1. a közműveknek (elektromos, gáz, víz- és csatornázási művek), a köztisztasági   szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezése után,
2. postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezésére,
3. nem haszonszerzésre irányuló rendezvény esetén
4. közforgalmú közúti közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezésére,
5. szobrok, emlékművek, dísz-kutak, vízmedencék, szökőkutak és a köztárgyak elhelyezésére,
6. az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű várakozóhelyek céljára,
7. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag elhelyezésére.

(2) Nem terjed ki az (1) bekezdésben meghatározott mentesség a közforgalmú közúti közlekedési

     vállalatok közterületen lévő várakozó helyein árusító és vendéglátó-ipari tevékenységet, a külön

     jogszabályi rendelkezés szerinti közterületen elhelyezhető automaták és az egyéb szolgáltatást

     végzők által elfogadott területekre.

A közterület használat megszüntetése és az engedély megvonása

8.§

1. Az engedélyező – a közterület használati engedély bevonására történő figyelmeztetés mellett határidő kitűzésével – felszólítja a szabálytalanság megszüntetésére azt az engedélyest, aki:

1. a közterületen elhelyezett árusítóhely folyamatos tisztán tartásáról, fenntartásáról nem gondoskodik,
2. az engedélyezettnél nagyobb területet foglal el,
3. az engedélytől eltérő terméket árul,
4. a számára engedélyezett közterület használatot másnak átengedi,
5. a közterület használati díjat határidőig nem fizeti meg.

2. Amennyiben az engedélyes a megadott határidőn belül kötelezettségének nem tesz eleget, tőle a közterület használati engedélyt haladéktalanul vissza kell vonni.

3. Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja.

4. Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles az engedély visszavonását kezdeményezni az eljáró hatóságnál.

5. Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

6. Ha a közterület használat a (1) vagy (2) bekezdésben említett módon szűnik meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület használati díjat visszakövetelni nem lehet.

7. A közterület használati engedély közérdekből bármikor visszavonható.

8. Ha a közterület használata engedélyhez kötött, annak engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani.

A közterület használat egyéb szabályai

9.§

1.  A közterület használati engedély jogosultja ( a továbbiakban: engedélyes) köteles az igénybevett területet és környezetét tisztán tartani, a keletkezett hulladék, szemét elszállításáról az engedélyben foglaltaknak megfelelően gondoskodni.

2.  Az engedélyes köteles a közterület használati engedélyt, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket (vállalkozói, magánkereskedői igazolvány, működési engedély, díjfizetésről szóló bizonylat stb.) magánál tartani és azokat az engedélyező hatóságok vagy a rendőrség ellenőrzése esetén kérésre felmutatni.

A közterület filmforgatási célú használata

10.§

1. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat vonatkozásában e rendelet szabályait az e paragrafusban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. Filmforgatás nem engedélyezhető az Önkormányzat által vagy megbízása alapján közterületre szervezett önkormányzati rendezvények időtartamára, illetve területére.
3. A közterület filmforgatási célú igénybevétele szempontjából a képviselő-testület Dédestapolcsány Község közigazgatási területén turisztikailag kiemelt közterületet nem állapít meg.
4. A filmforgatás céljából történő közterület-használathoz a hozzájárulás megadását követően a filmforgatást akadályozó, a kérelmezőnek fel nem róható, valamint a rendkívüli természeti események elhárulását követő 10 napon belül a kérelmező számára a közterület-használatot biztosítani kell.
5. A filmforgatás céljából történő közterület-használat során a használó az alábbi egyéb feltételeket   köteles betartani:

1. a használat teljes időtartama alatt köteles a használt közterület tisztán és rendben tartásáról   

            folyamatosan gondoskodni,

1. a zöldfelületet köteles kíméletesen használni,
2. 22 óra utáni forgatás esetén a használt területre vonatkozó zajvédelmi előírásokat betartani,
3. a használat megszűnését követően a területet eredeti állapotával legalább egyenértékűen helyreállítani, az esetlegesen okozott környezetszennyezést megszüntetni, a területet kiürített állapotban az önkormányzat részére visszaadni.

6. A filmforgatás céljából történő közterület-használat során stáb parkolására díszburkolattal ellátott közterület nem használható.
7. Ha az Mktv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati szerződés van hatályban, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.
8. Ha a közterületre az Mktv. szerinti hatósági szerződés van hatályban, egyéb célú közterület-használat nem engedélyezhető.
9. A közterület filmforgatási célú igénybevételéért fizetendő díj megállapítására az 1. melléklet rendelkezései az irányadók.
10. A fizetendő díj 50 %-kal csökken, ha a film forgatásának célja Dédestapolcsány történelmének, kulturális örökségének, egyházi életének, gazdasági, tudományos, művészeti értékeinek, turisztikai nevezetességének bemutatása. Mentes a díj fizetés alól az Mktv.  szerinti közérdekű célokat szolgáló film forgatása, ha a forgatás időtartama nem haladja meg a 15 napot, filmművészeti állami felsőoktatási képzés keretében készülő film forgatása esetén a 30 napot.

A közterületek, ingatlanok tisztántartása

11.§

1. Az egyes ingatlanok és azok környezetének tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója, bérlője, üzemeltetője, egyéb jogcímen használója – a továbbiakban: tulajdonos) köteles gondoskodni.
2. A közterületek tisztán tartásáról, a zöldfelületek gondozásáról, télen a síkosság elleni védekezésről az önkormányzat, valamint a közterülettel határos ingatlanok tulajdonosai az e rendeletben foglaltak szerint kötelesek gondoskodni.
3. A tulajdonos köteles az ingatlanával bármely oldalról határos

1. a telekhatártól az útpadkáig, illetve az úttestig húzódó zöldterület rendszeres tisztán tartásáról, szemét és gyommentesítéséről gondoskodni,
2. a járdaszakaszt tisztán tartani, télen a havat a hóeséssel érintett napokon naponta – a hó mennyiségétől függően, naponta több alkalommal is – eltakarítani és a síkosság mentesítésről folyamatosan gondoskodni,
3. járdaszakasz és /vagy az úttest melletti nyílt csapadékvíz-elvezető árkot és műtárgyai közül az ingatlanok előtti kapu- és kocsibejárót, átereszt tisztán tartani, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagokat és más hulladékokat eltávolítani,
4. járműbehajtók átereszeinek építéséről, jó-karbantartásáról gondoskodni,
5. a csapadékvíz-elvezető árkot az útburkolatig tisztán tartani és gyomtalanítani,
6. a közterületre benyúló ágakat, gallyakat, cserjéket megfelelően eltávolítani, nyesni.

4. Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.
5. A (3) bekezdésben meghatározott kötelesség az ingatlan tulajdonosát akkor is terheli, ha az ingatlana üresen, időszakos vagy állandó jelleggel használaton kívül áll.
6. A (3) bekezdésben meghatározott kötelesség közös tulajdon esetén a tulajdonosokat egyetemlegesen terheli.
7. Közterületen szemetet, hulladékot csak az erre a célra rendszeresített szemétgyűjtőben szabad elhelyezni.
8. A közterületek szennyeződésének megelőzése érdekében az intézmények, üzletek, vendéglátó egységek, elárusító helyek előtt a szemétgyűjtő elhelyezése és a terület tisztán tartása a tényleges használó, üzemeltető feladata.
9. Az önkormányzati tulajdonú közterületek – a (3) bekezdésben említett esetek kivételével – szervezett rendszeres tisztán tartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztán tartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(10)Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a 11.§ (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeit 

      nem teljesíti, a polgármester a szükséges munkálatokat a tulajdonos költségére elvégeztetheti.

A közterületek, ingatlanok rendje

12.§

(1) Közterületet bármilyen fajtájú hulladékkal (szennyvízzel, emberi és állati ürülékkel, szilárd hulladékkal,

     stb.) beszennyezni tilos.

2. A közterületen járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz tilos. Lakóingatlanhoz tartozó udvarban az ilyen munkát úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön ki.
3. A közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése és a szükséges takarítási, ártalmatlanítási

munkálatok elvégzése annak a kötelezettsége, akinek a tevékenysége következtében a szennyeződés keletkezett.

13.§

1. A közterületen elhelyezett berendezési tárgyak, növényzet (fák, díszcserjék, virágok) rongálása, csonkítása, leszakítása, rendeltetésellenes használata tilos.

(2) A közterületen lévő fák gallyazása, kivágása a jegyző engedélyével végezhető.

(3) A gondozott zöldterületre, járdára járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani

     tilos.

(4)Közterületen anyagot lerakni és tárolni, a közterületet elfoglalni, a rendeltetésétől eltérő módon     

    használni csak előzetes engedély alapján lehet.

(5)A közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen, hirdető táblán lehet

    elhelyezni. Az épületeket, építményeket, kerítéseket, villanyoszlopokat, élőfákat bármilyen felirattal

    megrongálni tilos. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles

    a saját költségén eltávolítani. 

14.§

(1) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos. Eldugulás

     vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemét, iszap, papír, törmelék, tűz- és robbanásveszélyes

     anyag) a csapadékvíz-elvezető árokba, közcsatornába, víznyelő aknába szórni, önteni, beleseperni,

     bevezetni tilos.

(2)A vezetés vízellátásba bekötött vagy házi vízellátással rendelkező ingatlanok szennyvízét a 

    közcsatornán kívül – műszaki akadály kivételével – más tározóba vezetni, engedni tilos.

(3)Az épület tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a

    közterületre, járdára ne folyjék.

2. A település területén lévő tavakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet bevezetni, partjait szemét- vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.

15.§

1. Állati tetemet, olyan anyagot, ami a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, élősdiek számára táptalajt nyújt sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni, elhagyni tilos.
2. Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul az arra jogosult szolgáltatóval elszállíttatni. Ha a tulajdonos e kötelezettségének nem tesz eleget az elhullott állat tetemének elszállíttatásáról, az állat tulajdonosának költségére az Önkormányzat gondoskodik. Ismeretlen tulajdonos esetén az elhullott állat tetemét az Önkormányzat a saját költségén szállíttatja el.
3. Állatokat legeltetni az Önkormányzat által kijelölt helyen lehet. 

16.§

Közterületen szeszesitalt fogyasztani a közterületen lebonyolításra kerülő engedélyezett, alkalmi rendezvények (falunap, búcsú, vásár stb.), valamint közterület használati engedéllyel rendelkező vendéglátó egységek nyitvatartási idején belül történő italfogyasztás kivételével, tilos.

Vegyes és záró rendelkezések

17.§

1. A közterület használatának ellenőrzésére az engedélyező, az önkormányzat hivatala e joggal felruházott dolgozója és a rendőrség jogosult.
2. E rendelet rendelkezései nem vonatkoznak a piacokra és vásárokra, a vásárokra és piacokra vonatkozó szabályokat külön rendelet határozza meg.
3. A rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.
4. Hatályát veszti a közterület használat szabályairól szóló 9/2005.(VII.14.) rendelet és az azt módosító 16/2012.(VI.20)., 26/2012.(XI.28.) és  a 9/2013.(VIII.28.) önkormányzati rendelet.

Lukács László                                                                                   Dr. Herczeg Tibor

Polgármester                                                                                             jegyző

                                                                                  címzetes főjegyző távollétében és megbízásából

                                                                                                    Turócziné Fazekas Magdolna

                                                                                                                    Aljegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2015. év szeptember hó 16. napján kihirdetésre került.

                                                                                                       Dr. Herczeg Tibor

                                                                                                               jegyző

                                                                              címzetes főjegyző távollétében és megbízásából

                                                                                                 Turócziné Fazekas Magdolna

                                                                                                                     Aljegyző

1. melléklet