(a módosításokkal egységes szerkezetben)

Dédestapolcsány Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat megnevezése, székhelye, pecsétje, kitüntető címe

1.§

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye:

      Dédestapolcsány Község Önkormányzata

      3643 Dédestapolcsány, Petőfi Sándor utca 21. szám

2. Az Önkormányzat hivatalos pecsétjei:

      Dédestapolcsány Község Önkormányzata, körbélyegző, középen Magyarország címerével és

      Dédestapolcsány Község Polgármestere, körbélyegző, középen Magyarország címerével.

2.§1

(1) Az önkormányzat által alapított kitüntető cím: Dédestapolcsány Község Díszpolgára.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a kitüntető cím adományozásának részletes szabályairól a  

     díszpolgári cím adományozásáról szóló rendeletben rendelkezik.

II. FEJEZET

FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

3.§

1. A képviselő-testület ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény által kötelezően előírt és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

2.  Az önként vállalt feladatok ellátásáról a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében dönt.

3. A képviselő-testület egyes hatásköreit törvényben meghatározottak szerint átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

4. A képviselő-testület átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

5. Az önkormányzat egységes kormányzati funkció rendjét a 1. függelék tartalmazza.

3. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

1. A képviselő-testület létszáma, ülései, munkaterve,

az önkormányzati képviselő kötelezettségszegésének jogkövetkezményei

4.§

1. A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő

2. A képviselő-testület az éves munkatervében meghatározott számú ülést tart. Az ülések száma évente nem lehet kevesebb, mint 6. A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és rendkívüli ülést tart.

3. A képviselő-testület üléseit a Községháza tanácstermében, közmeghallgatásait és lakossági fórumait a Községháza tanácstermében vagy a Dédestapolcsány, Iskola utca 33. szám alatti Művelődési Házban tartja.  

5.§

Az alakuló ülés összehívására, vezetésére, napirendjére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

6.§

1. A képviselő-testület az ülések számát, idejét az éves munkatervben állapítja meg, melyet a naptári év munkaterve szerinti utolsó ülésen fogad el. A munkaterv szerint megtartott ülés rendes ülés.

2. A rendes ülés megtartására általában a munkatervben meghatározott hónapok harmadik hetének, keddi

napján 15,00 órai kezdettel kerül sor.

(3)A munkaterv előkészítése a polgármester feladata. A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni a

    települési képviselőktől, az alpolgármestertől és a jegyzőtől.

(4)A munkaterv tartalmazza:

         a) a hónap megjelölésével az ülések tervezett időpontját,

         b) a napirend tárgyát, előterjesztőjét, meghívottakat,

         c) a közmeghallgatás, egyéb fórum időpontját, várható napirendjét.

7.§

1. A munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülés rendkívüli ülés.

2. A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja, ha az adott ügy halaszthatatlan tárgyalást igényel.

3. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesterhez kell benyújtani az ülés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt időpontját és a napirendjére vonatkozó javaslatot.

4. Rendkívüli ülésen kizárólag az előre meghirdetett és a meghívón feltüntetett napirend tárgyalható.

5. A rendkívüli ülés szabályai mellőzhetők, ha az ülés összehívására nyitva álló időn belül a képviselő-testület rendes ülést tart. Ebben az esetben a rendkívüli ülésre javasolt napirendet a rendes ülés napirendjére kell felvenni.

8.§

1. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület határozatával

a) első alkalommal 3 havi időtartamra 50 %-os mértékkel csökkenti,

b) második alkalommal 6 havi időtartamra 75 %-os mértékkel csökkenti,

c) harmadik és további alkalmakkal 12 havi időtartamra megvonja.

Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.

2. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettséget elmulasztó önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület határozatával esetenként 50 %-os mértékkel csökkenti egy havi időtartamra.

2. Az előterjesztés, a sürgősségi indítvány

9.§

(1) Előterjesztésnek minősül:

     a) a munkatervbe felvett döntést igénylő javaslatok,

     b) egyéb, a munkatervben nem szereplő, de döntést igénylő ügyre vonatkozó javaslatok,

     c) beszámolók,

     d) tájékoztatók.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

     a) a települési képviselő,

     b) a polgármester,

     c) az alpolgármester,

     d) képviselő-testület bizottsága,

     e) a jegyző

     f) a napirend előterjesztője.

(3) Az előterjesztéseket fő szabályként írásban kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Azokat az

     előterjesztéseket, amelyek a 11.§ (2) bekezdésében említett határidőn belül nem készíthetők el,

     lehetőség szerint ugyancsak írásban kell rögzíteni és azokat legkésőbb az ülés kezdetéig a képviselők

     rendelkezésére kell bocsátani. Szóbeli előterjesztésre csak kivételesen kerülhet sor.

(4) Az írásbeli előterjesztésnek lényegre-törőnek, közérthetőnek kell lennie. Tartalmaznia kell az előterjesztés

      részletes indoklását, a vonatkozó jogszabályi helyekre történő hivatkozást, az eltérő vélemények

      ismertetését.

(5) Amennyiben az előterjesztést nem a polgármester vagy a jegyző teszi, azt a tervezett képviselő-testületi

      ülés időpontját megelőzően legalább 10 nappal  korábban meg kell küldeni a polgármester részére.

10.§

1. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel vagy az ülés előtt az Ügyrendi bizottság – indítvány hiányában – nem tárgyalta.

(2) A képviselő-testület a polgármester javaslatára – minősített szótöbbséggel – soron kívül dönt az

      előterjesztés tárgyában.

(3) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

1. Sürgősségi indítvány, a sürgősség tényének rövid indoklásával legkésőbb az ülést megelőző nap 11 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.  Sürgősségi indítványt nyújthatnak be mindazok, akik előterjesztés benyújtására jogosultak.
2. Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését

 vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a

 sürgősség tényének rövid indoklására.

3.  A sürgősség elfogadása esetén az indítványt nyomban tárgyalni kell. Ellenkező esetben egyszerű

      napirendi javaslatként kell kezelni és napirendre tűzésének időpontjáról a képviselő-testület dönt.

3.Az ülés összehívása, vezetése, a tanácskozás rendje

11.§

1. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök) látja el.

2. A képviselő-testület ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban

      tesz javaslatot. A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő írásban tett nyilatkozata alapján e-mailben

      vagy papír alapon az ülés előtt legalább 7 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig az ülés

      előtt legalább 1 nappal kell megkapniuk a képviselőknek és a meghívottaknak.

3. A lakosságot a képviselő-testületi ülés helyéről és időpontjáról, az ülés napirendi javaslatáról, annak megtartása előtt legalább 5 nappal korábban, a meghívó közzétételével értesíteni kell. A meghívót az önkormányzat közigazgatási területén lévő önkormányzati hivatal hirdetőtábláin ki kell függeszteni, mellyel egyidejűleg azt az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

(4) Az ülésre meg kell hívni:
      a) a képviselőket,
      b) a jegyzőt,

      c) az aljegyzőt,

      d) az önkormányzat által alapított intézmények vezetőit,
      e) a napirendi pontok előadóit,
      f) akit a polgármester megjelöl.

12.§

1. A képviselő-testület ülésein:

1. a képviselők tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek,
2. a jegyző, aljegyző állandó tanácskozási joggal rendelkezik,
3. a napirendhez meghívott az adott napirendre vonatkozóan tanácskozási joggal rendelkezik,
4. a hallgatóság sem tanácskozási, sem szavazati joggal nem rendelkezik.

(2)Az ülés vezetője:

a) a  jelenléti ív alapján számszerűen megállapítja az ülés határozatképességét,

b) megnyitja az ülést, ha az határozatképes,

c) javaslatot tesz az ülés napirendi pontjaira,

d) ismerteti az írásban benyújtott interpellációkat,

e) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

f) lezárja a vitát,

g) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

h) megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést,

i) biztosítja az ülés rendjét,

j) szünetet rendelhet el,

k) beszámol a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről és közéleti eseményekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott önkormányzati hatósági döntésekről,

l) a napirendek megtárgyalásának végén bezárja az ülést.

(3)Az ülés vezetője a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek

    során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. A képviselő-testület tagjai,

    a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előterjesztő köteles rövid választ adni.

(4)A napirend tárgyalása során a hozzászólás a jelentkezések sorrendje szerint történik. Egy napirendi

    pont esetén legfeljebb 2 alkalommal lehet hozzászólni. A hozzászólás időtartama az első hozzászólásnál

    legfeljebb 5 perc, a második hozzászólásnál legfeljebb 2 perc lehet. A további hozzászólást a polgármester

    engedélyezheti.

(5)Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító indítványát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a

    szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(6) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt szót kell adni a jegyzőnek, ha a javaslatra vonatkozóan

    törvényességi észrevételt kíván tenni.

13.§

A képviselő-testület esetenként – vita nélkül – dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkező helyi választópolgárok részére napirendenként egyszer, legfeljebb 2 perc időtartamban hozzászólási jogot biztosít-e.

14.§

(1)Az ülés vezetője biztosítja az ülés rendjét, melynek keretében:

     a) figyelmezteti azt a  hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, túllépi a hozzászólásra

         rendelkezésre álló időkeretet, a tanácskozáshoz nem illő, méltatlan magatartást tanúsít,

         vagy az ülés rendjét egyéb módon zavarja, 

     b) ismétlődő rendzavarás esetén megvonhatja a szót a hozzászólótól,

     c) a képviselő kivételével kizárja az ülésről a rendbontót, ha az a)-b) pontokban foglalt

         intézkedései eredménytelenek.

 (2)Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani

     vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

4. Interpelláció, kérdés

15.§

(1) Interpellációnak az a kérdés vagy problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az

     önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

1. Interpellációt a települési képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsághoz és jegyzőhöz intézhet, melyet írásban a polgármesternél kell benyújtani az ülést megelőzően legalább 8 nappal. Az interpellációt legkésőbb annak képviselő-testületi ülésen történő ismertetéséig vissza lehet vonni.

2. Az interpellált a benyújtott interpellációra a benyújtást követő rendes ülésen szóban köteles érdemi választ adni.

3. Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem folytatható le, az interpellált az ülést követő 30 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni.

4. Az interpelláló képviselő a válasz elfogadásáról a (3) bekezdésben foglalt esetben az ülésen, a (4) bekezdésben foglalt esetben a soron következő rendes ülésen nyilatkozik. Abban az esetben, ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

16.§

1. A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottsághoz és a jegyzőhöz kérdést intézhet akár írásban, akár szóban.

2. Kérdésnek kell tekinteni minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre vonatkozó felvetést vagy tudakozódást, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.

3. A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg.

4. A kérdésre az ülésen kell érdemi választ adni. Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely miatt az ülésen nem adható válasz, akkor a kérdezett az ülést követő 30 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni.

5. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.

5. Határozatképesség

17.§

1. A határozatképességet az ülésvezető az ülés egész időtartama alatt köteles és jogosult vizsgálni. Erre  bármely képviselő felhívhatja az ülésvezető figyelmét az ülés ideje alatt.

2. A határozatképtelen ülést megnyitni nem lehet, helyette az ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi

pontokkal össze kell hívni.

3. Ha az ülés a megnyitását követően válik határozatképtelenné, az ülés vezetője legfeljebb 15 perces

     szünetet rendel el. Ennek eredménytelen eltelte után az ülést be kell rekeszteni és a még hátralévő

     napirendeket a (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint összehívott ülésen kell megtárgyalni.

6. Döntéshozatal

18.§

(1) A képviselő-testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület határozathozatal nélkül a szavazati arányok rögzítésével dönt:

a) az ügyrendi kérdésekről,

b) tájékoztatók tudomásulvételéről,

c) az interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(3)A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában ügyrendi kérdés minden, az ülés vezetésével, rendjével

    összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre

    vonatkozó javaslat.

1. Az előterjesztésben szereplő, valamint a vitában elhangzott valamennyi javaslatot egyenként kell

szavazásra bocsátani úgy, hogy először a vitában elhangzott módosító javaslatokról, majd az

előterjesztésben szereplő határozati javaslatról kell dönteni. A szavazás során ellenpróbát kell tartani.

19.§

(1) Minősített többség szükséges:

a) az 5 millió forint feletti hitelfelvételhez,

b) az önkormányzati tulajdon elidegenítéséhez,

c) a sürgősségi indítvány elfogadásához.

(2)Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást

    követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz  döntést,  a polgármester Magyarország helyi

    önkormányzatairól szóló törvény 42.§-ában meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat.

(3)A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan

    - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó - önkormányzati ügyekben is.

20.§

1. A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos

       sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

       Dédestapolcsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének

       ..../.........év (……hó ……. nap) határozata.

2.  A képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat közigazgatási területén lévő,    Dédestapolcsány, Petőfi Sándor utca 21. szám alatti önkormányzati hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell közzé tenni, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján is közölni kell.

(3)A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

21.§

(1) A rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő,

b) a polgármester,

c) az alpolgármester,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a jegyző.

2. A kezdeményező feladata, hogy a kezdeményezés tartalmazza a szabályozás indokát, a szabályozásra vonatkozó érdemi javaslatot. Rendeletalkotásra vonatkozó javaslat csak olyan ügyre irányulhat, amelyben a képviselő-testületnek van rendeletalkotási joga.

1. A kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester és a jegyző a kezdeményezést megvizsgálja, majd azt a képviselő-testület elé terjeszti.

2. A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről, meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetések és a vitafórumok rendjét, a tervezet előkészítéséhez szakértőket kérhet fel.

(5) A rendelet-tervezet normaszövegének elkészítése a jegyző feladata.

22.§

1. A képviselő-testület által alkotott rendeletet külön-külön a naptári év elejétől kezdődően

folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendelet megjelölése: 

      Dédestapolcsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének

      ......./...........év (kihirdetés hónapja, napja) önkormányzati rendelete

      ............................-ról/-ről

2. A rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, az önkormányzat közigazgatási területén lévő, Dédestapolcsány, Petőfi Sándor utca 21. szám alatti önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján is közölni kell.

3. A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, mely tartalmazza

a) a rendelet számát, tárgyát,

b) kihirdetésének időpontját,

c) a hatálybalépés időpontját,

d) a módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének időpontját.

7. Szavazás rendje, módja

23.§

(1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy név szerinti szavazással történik.

(3)A Képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára,

    továbbá a polgármester és az alpolgármester javaslatára.

1. Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a polgármesternek, aki a szavazás eredményét kihirdeti. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

24.§

(1) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik. A bizottság feladata a  

     szavazólapok elkészítése, a titkosság feltételeinek biztosítása, a szavazatok összeszámlálása.

(2)Amennyiben az ülésen az Ügyrendi Bizottság tagjai határozatképes létszámban nincsenek jelen,  akkor a

    szavazással járó feladatok ellátására 3 fős eseti bizottságot kell választani az ülésen jelenlévő

    képviselőkből. Ennek tagjaira az ülésvezető tesz javaslatot, mely javaslatról a képviselő-testület vita

    nélkül dönt.

(3) A titkos szavazás eredményét a bizottság külön jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a képviselő testületi

     ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

25.§

A Képviselő-testület nyilvános üléséről hangfelvétel készül.

IV.FEJEZET

A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS

Közmeghallgatás, lakossági fórum

26.§

1. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell.

Amennyiben a közérdekű kérdés, javaslat az ülésen nem válaszolható meg, a polgármesternek meg kell vizsgálnia és 15 napon belül írásban válaszolnia kell a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

2. A közmeghallgatással érintett ülés összehívására, az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére, a döntéshozatalra, a szavazás rendjére, módjára a képviselő-testület ülésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. A lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében lakossági fórum tartható. A fórum megszervezése a polgármester feladata.

3. A lakossági fórum lehet

1. a lakosság egészét vagy jelentős részét érintő feladat megvitatását szolgáló községpolitikai fórum,
2. a települést vagy valamely településrészt érintő témakörben megtartandó tanácskozás, véleménynyilvánítás,
3. a lakosság szerveződéseivel, a jelentősebb civil szervezetekkel lefolytatandó érdekegyeztető tanácskozás.

4. A lakossági fórumról emlékeztetőt kell készíteni, amely tartalmazza a fontosabb megállapításokat, észrevételeket és a kisebbségi véleményeket.

5. A polgármester a lakossági fórumon elhangzottakról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

6. A lakosságot a közmeghallgatás és a lakossági fórum helyéről és időpontjáról annak megtartása előtt legalább 8 nappal korábban a meghívó közzétételével, illetve szórólapokon értesíteni kell. A meghívót az önkormányzat közigazgatási területén lévő önkormányzati hivatal hirdetőtábláin ki kell függeszteni és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

5. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

27. §

1. A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladat ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.

2. A képviselő-testület állandó bizottságként Ügyrendi Bizottságot és Szociális Bizottságot hoz létre 3-3 fő képviselő-testületi taggal.

3. Az Ügyrendi Bizottság feladata:

1. nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők, valamint a nyilatkozattételre köteles hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát,
2. kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítása iránti kezdeményezést, állást foglal a képviselők összeférhetetlenségi ügyeiben.

4. A Szociális Bizottság feladata: gyakorolja a rendkívüli települési támogatás, a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott támogatás, az eseti  gyógyszer-kiadások mérséklésére nyújtható támogatás, az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez kapcsolódó támogatás, a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó támogatás, az étkeztetés megállapításával összefüggő feladat- és hatáskört, ideértve a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátás visszafizetésére való kötelezést, valamint a megtérítés elrendelése esetén a méltányosságból történő  elengedés, csökkentés és részletfizetés engedélyezését is.

5. A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

VI. FEJEZET

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

28.§

1. A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

2. A polgármester szerdai munkanapokon fogadóórát tart.

3. A képviselő-testület 1 társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

4. Az alpolgármester keddi munkanapokon 15,00 órától 16,00 óráig fogadóórát tart.

5. A jegyző keddi és pénteki munkanapokon ügyfélfogadást tart.

6. A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(7)2 A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása, valamint a jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő, a hivatalban alkalmazásban álló, legmagasabb fizetési osztályba besorolt ügyintéző látja el a jegyzői feladatokat.

VII.FEJEZET

KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

29.§

1. A Képviselő-testület Szuhakálló, Sajóivánka, Sajógalgóc és Vadna Községi Önkormányzat Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt tart fenn Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: önkormányzati hivatal) elnevezéssel.

2. Az önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá.

VIII.FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI, GAZDÁLKODÁSA

30.§

1. A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásainak megfelelően egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre, ahhoz csatlakozhat.
2. Az önkormányzat társulásait és az általuk átruházott hatáskörben ellátott feladatait az 1. melléklet tartalmazza.

(3)3 Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás részletes

szabályairól az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló rendeletben rendelkezik.

1. Az önkormányzat évente beszámoltatja az általa támogatott szervezetek vezetőit az önkormányzat által nyújtott támogatás felhasználásáról.

IX.FEJEZET

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

31.§

(1) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat

     Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014. (XI.5.) önkormányzati rendelete.

Lukács László                                                                                             Dr. Herczeg Tibor

Polgármester                                                                                                        Jegyző

                                                                                                                  Címzetes főjegyző

Záradék:

A rendelet 2018. év február hó 14. napján kihirdetésre került.

                                                                                                                   Dr. Herczeg Tibor

                                                                                                                          Jegyző

                                                                                                                  Címzetes főjegyző   

1-3. Módosította a 8/2019.(VIII.16.) önkormányzati rendelet