1. § (1) A rendelet hatálya Dédestapolcsány közigazgatási területén, Dédestapolcsány Község Önkormányzata kizárólagos tulajdonában álló lakásokra terjed ki.

(2) A rendelet rendelkezéseiben alkalmazott fogalmakra a lakások és helységek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.), illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók.

2. § (1) A lakásokat

(2) A lakások bérbeadása az (1) bekezdés c) pontja kivételével csak határozott időre vagy a rendeletben meghatározott feltétel bekövetkezéséig történhet.

(3) A határozott idő időtartamát az egyes jogcímekre vonatkozó alcímek részletesen szabályozzák.

(4) A bérlők kijelölésére és a lakások elidegenítésére vonatkozó hatásköri szabályokat az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet, valamint e rendelet tartalmazza.

(5) A rendelet hatálya alá tartozó lakások vonatkozásában a bérbeadói jogokat a rendeletben meghatározott feltételekkel a Képviselő-testület gyakorolja.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcím alapján bérbe adható lakásokat a rendelet szerinti egyes jogcímek tartalmazzák.

3. § (1) Önkormányzati bérlakásra vonatkozó bérleti szerződés azzal a nagykorú, cselekvőképes személlyel köthető, aki

(2) Nem köthető új bérleti szerződés, valamint a hatályos bérleti szerződés nem módosítható azzal a személlyel,

4. § (1) Az Önkormányzat szociális célú lakásként hasznosítja a Dédestapolcsány, Kossuth L. u. 78. szám (Pásztorház) alatt lévő komfort nélküli lakást, mely a jelenleg fennálló bérleti jogviszony megszűnését követően lebontásra kerül.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában nincs az (1) bekezdésben meghatározott lakáson kívül olyan önkormányzati lakás, melynek bérbeadása szociális helyzet alapján történik.

5. § (1) Költségalapú lakásokra azok a nagykorú, természetes személyek jogosultak, akiknek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem – az együtt költöző családtagok jövedelmét is figyelembe véve – eléri vagy meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-át.

(2) A lakásra való jogosultság elbírálásánál előnyt élvez az,

(3) A lakásokra vonatkozó bérleti szerződés időtartama legfeljebb 5 (öt) év, az öt év eltelte után a lakást el kell hagyni.

(4) Költségalapú bérlakásként a Dédestapolcsány, Lajos Á. u. 2-4. szám alatt lévő 20 lakásos Garzonházban lévő lakások adhatók bérbe feltéve, ha a 7. §-ban meghatározott feltételnek megfelelő fiatal házaspár vagy élettárs igénylőként nem jelentkezik.

6. § (1) Nyugdíjasházi bérlakásként a Dédestapolcsány, Lajos Á. u. 6. szám alatt lévő 30 lakásos „Nyugdíjasházban” lévő lakások adhatók bérbe.

(2) Az állami támogatással létrehozott Nyugdíjasház a nyugdíjasok, továbbá az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek határozatlan idejű elhelyezését szolgálja.

(3) Az ezen a jogcímen történő bérbeadás esetén a rendelet személyi hatálya kiterjed a Dédestapolcsány község közigazgatási területén bejelentett állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező személyekre is.

(4) Nyugdíjasház lakásaira azok a személyek jogosultak pályázat benyújtására, akik

(5) A kérelmezőknek a (4) bekezdésben foglalt feltételek mindegyikében foglaltaknak meg kell felelniük.

(6) Nyugdíjasház lakóinak a lakbéren felül a személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében kapott szolgáltatásokért – az orvosi ellátás kivételével - térítési díjat kell fizetnie.

(7) A (6) bekezdésben részletezett díjfizetésen túlmenően a Nyugdíjasház lakóinak a beköltözés előtt egyszeri hozzájárulási díjat kell fizetni, amelynek összege 1.790.000.- Ft, azaz Egymillió-hétszázkilencvenezer forint. Az egyszeri hozzájárulási díj megfizethető:

(8) Amennyiben a bérlő bérleti jogviszonya a szerződéskötést követő 5 éven belül megszűnik, - kivéve, ha ez haláleset következtében, vagy a bérbeadó felmondása miatt szűnik meg – az egyszeri hozzájárulási díj a bérlőnek időarányosan visszajár. Az időarányosan visszajáró egyszeri hozzájárulási díjat a bérbeadó számolja ki és intézkedik annak visszafizetése iránt, mely számítás során minden megkezdett hónap egésznek számít. Ezen túlmenően az egyszeri hozzájárulási díj összege a bérbeadót illeti meg.

(9) Nyugdíjasház bérlőjének halála esetén a bérleti jogviszony csak akkor folytatható, ha a jog folytatására jogosult megfelel a Nyugdíjasházban bérlőként történő elhelyezés feltételeinek.

(10) Amennyiben a Nyugdíjasházi lakás esetében a bérlő a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségeit megsérti, úgy bérbeadó köteles a bérleti szerződés felmondására.

7. § (1) Garzonházi bérlakásként a Dédestapolcsány, Lajos Á. u. 2-4. szám alatt lévő 20 lakásos Garzonházban lévő lakások adhatók bérbe.

(2) Fiatalok, felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói részére létesített garzonházi lakásra azok az igénylők jogosultak, akik

(3) A (2) bekezdés f)-h) pontjában foglalt igénylők akkor is jogosultak garzonház lakásaira, ha az egy főre eső havi jövedelmük nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-át, de a lakásfenntartás költségeinek megfizetésére, az elő-takarékosság fizetésére helyettük más személy kezességet vállal.

(4) Az elő-takarékossági szerződést Magyarországon bejegyzett hitelintézettel vagy biztosító társasággal kell megkötniük, legalább a bentlakás időtartamára.

(5) A garzonházi lakás legfeljebb 5 (öt) évre adható bérbe, öt év után a garzonházat el kell hagyni.

(6) A garzonházi másfél szobás lakásokat elsősorban azon igénylők részére kell bérbe adni, akik kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodnak.

(7) Amennyiben az állandó jellegű kereső tevékenységet folytató bérlő kereső tevékenysége 90 napnál hosszabb időre megszűnik, vagy az elő-takarékosságra vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló bérlő hallgatói jogviszonya megszűnik, úgy a bérleti jogviszonyt a bérbeadó köteles 6 hónapos felmondási idővel megszüntetni.

(8) Abban az esetben, ha a feltételeknek megfelelő kellő számú fiatal házaspár/élettárs igénylőként nem jelentkezik, a garzonlakásokat a költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérbeadására vonatkozó feltételek szerint kell bérbe adni.

8. § (1) A költségalapú, nyugdíjasházban és garzonházban lévő lakás bérleti joga csak olyan lakás bérleti jogára vagy tulajdonjogára cserélhető, amelynek bérlője vagy tulajdonosa a csere után megfelel az adott lakástípusban történő elhelyezés feltételeinek.

(2) A költségalapú, nyugdíjasházban és garzonházban lévő lakást albérletbe adni, a 6.§ (9) bekezdés és a 8.§ (3) bekezdés kivételével – bérleti jogviszonyát folytatni, a lakást nem lakás céljára hasznosítani nem lehet.

(3) A költségalapon meghatározott lakbérű lakás bérleti jogviszonya a lakásbérleti jogviszony fennállásáig folytatható.

9. § (1) Pályázat útján kell bérbe adni az állami támogatással megvalósuló – az önkormányzati tulajdonú bérlakás állomány növelését szolgáló – költségalapon meghatározott lakbérű lakásokat, nyugdíjasház és garzonház lakásait.

(2) A pályázati hirdetménynek a – saját hirdető tábláján és honlapján történő nyilvános közzétételéről – a bérbeadó gondoskodik. A pályázat benyújtására – az önkormányzat honlapján történő megjelenéstől számított – legalább 15 napos határidőt kell biztosítani.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(4) A költségalapú, nyugdíjas és garzonházban lévő lakások bérlőinek személyét – a pályázati kiírásban közzétett előzetes szempontok figyelembevételével – átruházott hatáskörben a Polgármester választja ki.

(5) A pályázat nyertesének visszalépése esetén a bérleti szerződés megkötését a Polgármester által másodiknak rangsorolt pályázónak kell felajánlani. Ha a másodiknak rangsorolt pályázó sem él a szerződéskötés jogával, újabb pályázat kiírásáról kell gondoskodni.

(6) Az eredménytelenül pályáztatott lakásokra a bérbeadó 15 napon belül újabb pályázatot ír ki.

(7) A költségalapú bérlakás, nyugdíjasház és garzonházban lévő lakások bérleti jogának elnyerésére irányuló pályázati kérelmet az Önkormányzati Hivatalban, a hivatal által biztosított formanyomtatványon kell benyújtani.

(8) A bérleti szerződés megszűnésével megüresedő lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő átvételét követő 15 napon belül a bérbeadásra újabb pályázatot kell kiírni.

(9) A Képviselő-testület egyedi döntéssel jogosult a bérlő kijelölésére, ha a kérelmező a lakás birtokában van, és megfelel a jelen rendeletben bérlőre előírt feltételeknek.

10. § (1) A szakemberek elhelyezésére fenntartott lakás: Dédestapolcsány, Lajos Á. u. 2. szám I. emelet 2. ajtó és a Dédestapolcsány, Lajos Á. u. 6. szám I. emelet 16. ajtó.

(2) A szakemberek elhelyezésére szolgáló lakás annak adható bérbe, aki az Önkormányzat Hivatalával vagy az Önkormányzat intézményével köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban áll vagy egészségügyi vállalkozás keretében – az Önkormányzattal kötött szerződés alapján – a településen háziorvosi, fogorvosi teendőket lát el.

(3) A település szakember ellátottságának biztosítása érdekében a Képviselő-testület pályázat mellőzésével jelöli ki a bérlő személyét.

(4) A szakemberek elhelyezésére szolgáló lakás csak meghatározott időre, de legfeljebb a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony fennállásának vagy az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés érvényességének időtartamára adható bérbe.

(5) A szakemberek elhelyezésére szolgáló lakást elcserélni, albérletbe adni, a bérleti jogviszonyát folytatni, a lakásra bérlőtársi jogviszonyt létesíteni, a lakást nem lakás céljára hasznosítani nem lehet.

11. § (1) Pályázati úton, költségelven az alábbi lakások adhatók bérbe: Dédestapolcsány, Kossuth Lajos utca 34. szám, és a Dédestapolcsány, Ady Endre utca 37. szám.

(2) A költségelven történő bérbeadás feltétele, hogy

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott lakások esetében bérleti szerződés legfeljebb 5 (öt) év határozott időtartamra köthető, és legfeljebb 1 alkalommal további öt éves határozott időre meghosszabbítható, amennyiben

(4) A lakás bérleti joga csak olyan lakás bérleti jogára cserélhető, amelynek bérlője a csere után megfelel az adott lakástípusban történő elhelyezés feltételeinek. A költségelven bérbe adott lakás bérleti jogviszonya – a lakásbérleti jogviszony fennállásáig – folytatható. A lakást albérletbe adni, nem lakás céljára hasznosítani nem lehet.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott lakások bérbeadásáról a Képviselő-testület dönt.

12. § (1) A pályázati hirdetménynek a – saját hirdető tábláján és honlapján történő nyilvános közzétételéről – a bérbeadó gondoskodik. A pályázat benyújtására – az önkormányzat honlapján történő megjelenéstől számított – legalább 15 napos határidőt kell biztosítani. A hirdetményre jelentkező érdeklődőket írásban, részletes pályázati kiírás útján tájékoztatni kell a pályázat és a bérbeadás részletes szabályairól.

(2) A pályázati hirdetmény részletes tartalmára a 9.§ (3) bekezdése rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A kérelmeket az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell bérbeadó részére benyújtani.

(4) A pályázat nyertesének visszalépése esetén a bérleti szerződés megkötését a Képviselő-testület által másodiknak rangsorolt pályázónak kell felajánlani. Ha a másodiknak rangsorolt pályázó sem él a szerződéskötés jogával, újabb pályázat kiírásáról kell gondoskodni.

13. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét, annak okát és időtartamát köteles a tervezett távollét megkezdését megelőzően 5 munkanappal írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

(2) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal ellenőrzi.

(3) A bérlő a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be a lakásba az Ltv. 21.§ (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyt.

(4) Az (3) bekezdésben említett személyek esetében a hozzájárulás akkor adható meg, ha a befogadást követően a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább 6 m2 lakószoba terület jut.

(5) A bérbeadó hozzájárulásával befogadott személyek a bérleti szerződés megszűnése után elhelyezésre nem tarthatnak igényt, a bérleti jogviszonyt nem folytathatják.

14. § (1) Bérbeadó az Ltv-ben maghatározottakon kívül kizárólag élettársak közös kérelmére köthet bérlőtársi szerződést.

(2) Bérlőtársi szerződés akkor köthető, ha

(3) Amennyiben a lakásban megüresedett társbérleti lakrész található, a lakásban maradó bérlő vonatkozásában a bérleti szerződést a lakás egész területének bérletére kell módosítani.

(4) A bérlet területének növekedése miatt a bérlőt a növekmény vonatkozásában bérleti díjkedvezmény illeti meg, mely kedvezmény a fizetendő bérleti díj 50%-a.

15. § (1) A bérbeadó a lakást a lakáshoz tartozó berendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban – bérleményleltár jegyzőkönyv szerint tisztán – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. A bérlő az átvételt a bérleményjegyzőkönyv leltár aláírásával köteles elismerni.

(2) Amennyiben a Bérlő a lakás átadását követően annak tartozékaiban, berendezéseiben hibát észlel, azt a kulcs átvételét követő 24 órán belül köteles a bérbeadó felé jelezni.

(3) A lakás átadásakor észlelt, és a bérlő (2) bekezdése szerint jelzett hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. A bérbeadó és a bérlő megállapodhat, hogy a szükséges munkákat a bérlő helyette és költségére elvégzi.

(4) A bérbeadó a régi és a leendő bérlő írásban megállapodhatnak, hogy a régi bérlőt terhelő rendbetételi kötelezettséget a leendő bérlő – térítés ellenében – átvállalja.

(5) A Bérlő köteles gondoskodni:

(6) Amennyiben a Bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti a bérbeadó – a bérlő költségén – a szükséges munkákat elvégezteti.

16. § (1) A Bérlő köteles tűrni a saját bérleményében a karbantartási (építési, szerelési) munkák elvégzését, ha az épület vagy más bérlemények állagának megóvása, lényeges hiba elhárítása, kár megelőzése érdekében szükséges.

(2) Amennyiben a lakásban a bérbeadó kötelezettségét jelentő munkálatokat kell elvégezni és ezen munkálatok csak a bérlő átmeneti kiköltözése esetén végezhetők el, bérbeadó köteles bérlő elhelyezéséről cserelakás biztosításával gondoskodni.

(3) Átmeneti lakás biztosítása esetén a bérleti jogviszony a bérlő által bérelt lakás vonatkozásában szünetel. A bérbeadót terhelő munkálatok elvégzése és a bérelt lakás kapcsán a bérleti jogviszony szünetelése nem haladhatja meg az egy hónapot. A bérlő köteles az átmeneti lakással kapcsolatos minden olyan kötelezettség teljesítésére, amelyet jogszabály a bérelt lakás vonatkozásában részére előír.

(4) Amennyiben bérlő a felajánlott átmeneti lakást nem fogadja el, elhelyezéséről saját magának kell gondoskodni, mellyel kapcsolatban megtérítési igénnyel bérbeadó felé nem élhet.

17. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.

(2) A lakásban a bérlő kötelezettségét jelentő munkálatok, vagy a bérlő által kezdeményezett, bérbeadó által írásban jóváhagyott korszerűsítési munkálatok elvégzésére kerül sor, bérbeadó nem köteles a munkálatok időtartamára átmeneti lakást biztosítani.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli.

(4) A bérleti jogviszony megszűnése után a Bérlő által felszerelt, átalakított lakásberendezési tárgyakat a lakás állagának sérülése nélkül leszerelheti, elviheti. Amennyiben a berendezési tárgy sérülés, rongálás nélkül nem távolítható el, a bérlő köteles a saját költségén az eredeti állapotot visszaállítani.

(5) Amennyiben a Nyugdíjasházban lévő bérlakás átalakításra, korszerűsítésre, lebontásra kerül az érvényes lakásbérleti szerződéssel rendelkező bérlők elhelyezéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

18. § (1) Ha a bérlő vállalja, hogy a bérelni kívánt lakást rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi, valamint vállalja, hogy a lakást ellátja a komfortfokozatnak megfelelő lakásberendezésekkel, a bérleti szerződésben ezt a tényt rögzíteni kell.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak a bérleti szerződésben rögzítésre kerültek a bérlő kötelezettsége a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele. Erről a bérbeadó és a bérlő írásban megállapodnak. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

(3) Amennyiben az előzetes költségvetés összege a kettőszáz-ezer forint összeget meghaladja, a felújítás tartamára, de legfeljebb 90 napra a bérbeadó 50% nettó bérleti díjkedvezményt biztosít. Amennyiben a végleges költségvetés összege a kettőszázezer forint összeget nem éri el, a kedvezményt a bérbeadó visszavonja, és ennek összegét az esedékes számlában érvényesíti.

(4) Amennyiben a bérlő a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőn belül a felújítási munkákat nem végzi el, a bérleti szerződés megszűnik, és a bérbeadó a lakás kiürítése iránt intézkedik.

19. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnik az Ltv-ben felsorolt esetekben.

(2) A határozott időre megkötött bérleti szerződés minden további jogcselekmény nélkül megszűnik.

(3) A határozatlan idejű lakásbérleti szerződést a bérbeadó és a bérlő közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére a bérleti jogviszony megszűnése esetére pénzbeli térítést fizet feltéve, ha a bérlő a korábbi lakását üresen és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadja, továbbá a bérlőnek a lakásra szerződés szerint díjfizetési kötelezettsége, illetve közüzemi díjtartozása nincs.

(4) Ha a lakásbérleti szerződés a (3) bekezdésben foglalt módon szűnik meg, a pénzbeli térítés mértéke a havi bérleti díj háromszorosa. A pénzbeli térítést attól a naptól számított 15 napon belül kell a bérlő részére kifizetni, amikor a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadta.

(5) Ha a bérlő a lakást nem rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kívánja vissza adni bérbeadó részére, a fizetendő pénzbeli térítésből a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel összege visszatartható.

20. § (1) A bérleti jogviszony megszűnésekor – ha azt jogszabály vagy szerződés előírja – a bérlő és az általa jogszerűen befogadott személyek külön felszólítás, elhelyezési és térítési igény nélkül kötelesek a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

(2) A lakásbérleti szerződés megszűnését követően a lakásban jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni és elhelyezésre nem tarthatnak igényt.

(3) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát és a megállapításokat, az esetleges hibákat, hiányosságokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyben nyilatkoztatnia kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megfizetésének a módjáról és határidejéről.

(4) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, vagy a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, továbbá, ha a bérlő az (3) bekezdésben vállalt kötelezettségét határidőre nem teljesíti, a bérbeadó a bérleti szerződés megszüntetésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.

(5) A bérlő köteles a lakás bérleti díját, használati díját és egyéb, a lakással összefüggően a bérlőt terhelő üzemeltetési és fenntartási költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adta, vagy a bérbeadó azt birtokba nem vette.

(6) Amennyiben a bérleti jogviszony megszűnését követően a bérlő a lakásból kiköltözött, de az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesíti és a lakást a bérbeadónak nem adja vissza, a bérbeadó jogosult a lakást birtokba venni.

21. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, a bérbeadó az örököst

(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó – az örökös költségére és veszélyére – raktárban, vagy arra alkalmas más helyiségben helyezi el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról – az erre vonatkozó szabályok szerint – leltárt kell felvenni, s azokat gondosan kell kezelni.

(3) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos lakáshasználati díj, továbbá az olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik.

(4) Ha az elhalt bérlőnek lakbér vagy a lakás használatával összefüggően a bérbeadónál keletkezett egyéb díjhátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni.

22. § (1) A bérlő a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás és a hozzátartozó helyiségek használatáért, továbbá az e jogviszony keretében a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásokért lakbért köteles fizetni.

(2) Bérlő köteles megfizetni a lakás használatával kapcsolatban felmerülő közüzemi szolgáltatások díjait.

(3) Bérlő köteles megfizetni az egyéb jogszabály alapján az ingatlanhasználót terhelő költségeket, díjakat.

23. § (1) Szociális helyzet alapján bérbeadott lakás lakbérének – a lakbértámogatást magában foglaló – mértéke, komfort nélküli lakás: 62.-Ft/m2/hó

(2) Az állami támogatással létrehozott – garzonházban lévő – költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérleti díja (a továbbiakban: lakbér): 1542.- Ft/m²/hó, melyből a lakbér: 514.- Ft/m²/hó, a lakás fenntartásával járó költség: 1028.- Ft/m²/hó. A lakás fenntartásával járó költség tartalmazza a központi fűtés, meleg vízellátás, hulladék szállítás, közös használatú helyiségek elektromos áram díját.

(3) Az állami támogatással létrehozott garzonházban lévő – nem költségalapon bérbeadott – lakások bérleti díja (a továbbiakban: lakbér) 1028.- Ft/m²/hó, melyből a lakbér: 0.- Ft/m²/hó, a lakás fenntartásával járó költség 1028.- Ft/m²/hó. A lakás fenntartásával járó költség tartalmazza a központi fűtés, meleg vízellátás, hulladék szállítás, közös használatú helyiségek elektromos áram díját.

(4) Az állami támogatással létrehozott garzonházban lévő – nem költségalapon bérbeadott – lakások esetén az üzemeltetés és fenntartás költségein kívül a garzonház felújítására szánt összegnek lakbér által nem fedezett részét az Önkormányzat biztosítja.

(5) Az állami támogatással létrehozott nyugdíjasházban lévő lakások bérleti díja (a továbbiakban: lakbér): 1280.-Ft/m2/hó, amely tartalmazza a lakás- és a hozzátartozó helyiségek használatát, a hideg-vízellátást, központi fűtést, hulladék szállítást, személyi felvonó használatát, közös használatra szolgáló helyiségek elektromos áram díját, minikonyha használatát.

(6) A szakemberek elhelyezésére fenntartott lakások bérleti díja (a továbbiakban: lakbér): 593.-Ft/m²/hó, melyből a lakbér: 200.-Ft/m²/hó, a lakás fenntartásával járó költség: 393.-Ft/m²/hó. A lakás fenntartásával járó költség tartalmazza a fűtés és a vízellátás díját.

(7) Pályázati úton, költségelven történő bérbeadásra fenntartott lakások bérleti díja (a továbbiakban: lakbér): 300.-Ft/m2/hó.

24. § (1) A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben, havonta előre – egyösszegben – a hónap 15. napjáig köteles az Önkormányzat Hivatalának megfizetni.

(2) A Bérbeadó a lakbér (az adott lakásra eső költség) mértékét évente felülvizsgálja és a költségek növekedésének figyelembevételével állapítja meg annak új összegét.

25. § (1) A lakás helyiségei alapterületének megállapításánál a lakás összes lakó-főző-egészségügyi -, közlekedő és tároló helyiségek teljes alapterületének a vakolt falsíkok között – a padlószint felett 1 m magasságban – mért teljes területének az 1,9 m szabad belmagasságot elérő részét, illetve a beépített bútorok által elfoglalt területet kell számításba venni.

(2) A költségalapon meghatározott garzonházi lakások, a nyugdíjasházban lévő lakások, a garzonházban lévő lakások lakbérének mértékét úgy kell meghatározni, hogy az fedezze az adott bérlakás mindenkori üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának költségeit.

(3) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, komfortfokozatában változás következik be.

(4) A lakás havi lakbérének összege a lakás alapterület számításba vehető m2-ének és a rendelet 23. §-ban megállapított lakbér mértékének szorzata (m2 x Ft/m2). A lakbért a forint kerekítés szabályai szerint kell meghatározni.

26. § Önkormányzati bérlakást jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől köteles lakáshasználati díjat fizetni, melynek mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított hatodik hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg, a hetedik hónaptól a tizenkettedik hónapig a lakbér kétszerese, a tizenharmadik hónaptól kezdve a lakbér háromszorosa.

27. § (1) Az állami támogatással megvalósuló bérlakásokhoz kapcsolódó bevételeket és kiadásokat támogatási jogcímenként külön számlán kell legalább 20 évig nyilvántartani.

(2) A költségalapon meghatározott lakbérű lakásokra az üzemeltetési, fenntartási és felújítási költségen felül megállapított lakbérbevétel kizárólag Dédestapolcsány község közigazgatási területén lévő önkormányzati tulajdonú lakóépület (lakás) létesítésére, fenntartására és felújítására fordítható.

(3) A nyugdíjasházhoz kapcsolódó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell nyilvántartani. A keletkező többletet az idősek ellátási rendszerének tárgyi, személyi feltételeinek javítására kell fordítani.

28. § (1) A Képviselő-testület döntése alapján elidegenítésre kijelölt üres önkormányzati lakást pályáztatás útján kell értékesíteni. A vételár nem lehet kevesebb, mint a hivatalos értékbecslések alapján megállapított forgalmi érték. A vételárat egy összegben kell megfizetni.

(2) Az értékesítés szabályai:

29. § Önkormányzati bérlakás bérletével kapcsolatos személyes adatok szolgáltatására a pályázó– az együtt költözők vonatkozásában is – az alábbiakra köteles:

32. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.