Hangony Községi Önkormányzat Képviselő - Testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés d./pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Hangony Községi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 3626 Hangony, Rákóczi  út 130.  

(3) Az önkormányzati jogköröket gyakorló testület megnevezése: Hangony Községi Önkormányzata Képviselő-testülete

(4) Az önkormányzat weblapjának címe: www.hangony.hu

(5) Az önkormányzat működése Hangony község közigazgatási területére terjed ki

(6) Az önkormányzat bélyegzői:

 a) Az önkormányzat kör alakú bélyegzőjén a Magyar Köztársaság hivatalos címere szerepel “Községi Önkormányzat Hangony” felirattal,

 b) A polgármester kör alakú bélyegzőjén a Magyar Köztársaság hivatalos címere szerepel “HANGONY Község Polgármestere” felirattal

c) A téglalap alakú bélyegzőjén: KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT      

                                                           3626 HANGONY, Rákóczi F. út 130.

                                                           Tel: 48/448-001

                                                           Fax: 48/448-024 

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület

2. §

A képviselő-testület választott tagjainak száma 7 fő (polgármesterrel együtt). A választott képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.

A Képviselő-testület feladatai és hatásköre

                                                                         3. §

(1) A képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) megfogalmazott kötelező feladatain kívül saját bevételi forrása terhére, egyedi döntés alapján önként vállalt feladatokat is ellát.

(2) Az önkormányzat által ellátandó feladatok kormányzati funkciók szerinti felsorolását a 2. függelék tartalmazza.

(3) A képviselő testület által átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

(4) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a hatáskör címzettje köteles évente egy alkalommal a képviselő-testületnek beszámolni.

A képviselő jogállása

4. §

(1) A települési képviselő köteles:

a) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén, illetve a bizottság ülésén részt venni nem tud, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van;

b) a képviselő-testület vagy bizottság megbízásából történő eljárásról a következő ülésen beszámolni.

(2) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a képviselő-testület dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről.

(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén írásban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. Az írásban benyújtott kezdeményezést a képviselő-testület a soron következő ülésén köteles megtárgyalni.

(4) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(5) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett – bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(6) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozókötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat és hatáskörrel rendelkező bizottsága hatáskörébe tartozik.

(7) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(8) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

Interpelláció

5. §

(1) A képviselőnek joga van interpellálni a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben.

(2) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén vagy ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület bizottságához, a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz.

(3) Interpellációt szóban és írásban lehet előterjeszteni a napirendek megtárgyalását követően. 

(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal kerül sor, úgy arra a soron következő ülésen érdemben válaszolni kell. Az ülés kezdetekor ad tájékoztatást a polgármester a képviselők által már benyújtott kérdésekről. 

(5) A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellált személy indokolt esetben tizenöt napon belül írásban is válaszolhat. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni. Elfogadásáról a következő ülésen kell dönteni.

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozata után a Képviselő-testület dönt.

(7) Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.

(8) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

(9) Az interpellációról a jegyző nyilvántartást vezet.

A Képviselő-testület munkaterve

6. §

(1) A képviselő-testület üléseit munkaterv szerint tartja. A munkatervet az előre látható feladatok meghatározására éves időtartamra kell elkészíteni. A munkatervet a jegyző állítja össze, s azt a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot tehet

a) a bizottság,

b) a jegyző,

c) a képviselő,

(3) A beérkezett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben akkor is tájékoztatja a Képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv tervezetének összeállítása során nem vették figyelembe.

(4) A munkatervbe fel kell venni a bizottság, illetve a megválasztott képviselők több mint negyede által javasolt előterjesztést.

(5) A munkatervnek tartalmazni kell

a) a hónap megjelölését,

b) a napirend tárgyát, előterjesztőjét,

c) a közmeghallgatás időpontját.

A képviselő-testület ülése és összehívásának rendje

7. §

(1) A képviselő-testület évente 10 rendes ülést tart, míg szükség szerint rendkívüli ülés is összehívható a jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(2) Az ülések helye általában az Önkormányzat székhelye, de kihelyezett ülés esetében a meghívóban közölt hely.

(3) A képviselő-testület valamennyi típusú ülését a polgármester hívja össze. Az ülést a polgármesteri tisztség betöltetlensége, illetve a polgármester tartós akadályozatása esetén az alpolgármester hívja össze. Az ülést a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.

(4) Az ülés összehívása írásbeli meghívó útján történik. A meghívót az ülés kitűzött időpontját megelőzően legalább 3 nappal korábban kell a képviselők részére megküldeni. Az írásbeli meghívót az ülés összehívására jogosult írja alá.

(5) Az írásbeli meghívónak tartalmaznia kell:

     - az ülés helyét és kezdésének időpontját,

     - a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők neveit.

(6) Az írásbeli meghívóhoz mellékelni kell a tárgyalni kívánt napirendi pontok előterjesztéseit, határozati javaslatait, illetve azon írásos anyagokat, amelyek a legeredményesebb döntés meghozatalához segítséget nyújtanak.

(7) Rendkívüli ülés esetében az ülés összehívása szóbeli értesítés útján vagy távbeszélőn keresztül is történhet.

(8) Az ülés időpontjáról a község lakosságát a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett, az ülés időpontját, helyét és napirendjét tartalmazó meghívóval a jegyző értesíti.

(9) Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a Hivatal napirenddel érintett ügyintézőjét

b) a napirendi ponthoz kapcsolódóan felkért szakértőket,

c) akiket a polgármester, a képviselő-testület indokoltnak tart,

d) a napirend által érintett intézmények, szervezetek vezetőit.

(10) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirend megtárgyalására a képviselő-testület ülését 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

Az ülés vezetése

8. §

(1) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti az ülést.

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogkörei:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése;

b) határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, az ülésről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről a képviselő-testület tájékoztatása;

c) napirendi javaslat előterjesztése;

d) az ülés vezetése, a szó megadása bejelentkezési sorrendben, javaslat a szó megtagadására.

e) a szó megvonása

f) az ülés rendjének biztosítása

g) javaslattételi jog az ülés félbeszakítására;

h) a Szabályzat rendelkezéseinek betartása és betartatása;

i) szavaztatás;

j) a szavazás eredményének megállapítása.

(3) Az elnök rendre utasíthatja azt a felszólalót, aki eltért a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ, az üléshez méltatlan magatartás tanúsít.

(4) Az elnök egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit másodszor utasít rendre.

(5) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök javaslatot tehet az ülés meghatározott időre történő félbeszakítására.

A tanácskozás rendje

9. §

(1) Az ülés napirendjéről vita nélkül a képviselő-testület határoz.

(2) A Képviselő-testület olyan halaszthatatlan döntést igénylő előterjesztést is napirendre vehet, melyre tekintettel a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne. A napirendre vétel önálló napirendi pontként történik.

(3) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslat felől a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) A hozzászólás a jelentkezések  sorrendjében történik.

(5) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja.

(6) A jegyző köteles jelezni, ha a döntésnél jogszabálysértést észlel. Amennyiben a jegyző észrevételt kíván tenni, a szót meg kell neki adni.

Előterjesztés

10. §

(1) A Képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője

a) polgármester

b) bizottság

c) képviselő

d) jegyző

e.) roma nemzetiségi önkormányzat elnöke, tagja

g) a polgármester által felkért más személy lehet.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előadója, törvényességéért a jegyző a felelős.

(3) Az előterjesztés készülhet írásban illetőleg a testületi ülésen szóban is előadható. Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztés megnevezését;

b) az előterjesztés készítőjét;

c) az előterjesztés tárgyát;

d) a határozati javaslatot, illetve a rendelet tervezetét;

e) a határidőt, a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

(4) Végrehajtásért felelősként a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Hivatal ügyintézője, a bizottság elnöke, vagy képviselő jelölhető meg.

(5) A képviselők számára az ülésre szóló meghívóval együtt kell kézbesíteni az előterjesztéseket, illetve a polgármester engedélye alapján az a képviselő-testületi ülésen kiosztható.   

A szavazás

11. §

(1) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.

(2) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.

(3) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.

 (4) Minősített többség - a megválasztott képviselők több mint felének szavazata - szükséges a Mötv-ben megfogalmazottakon kívül:

a) fegyelmi eljárás megindítása

b) fegyelmi büntetés kiszabása

c) kitűntetés adományozása

esetén.

(5) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor jogszabály azt kötelező jelleggel előírja A Képviselő-testület titkos szavazással dönthet amennyiben azt legalább 4 képviselő kezdeményezi.

(6) Titkos szavazás során a technikai eszközök biztosításáról a jegyző gondoskodik. A szavazás lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság feladata. A bizottság elnöke a titkos szavazás eredményéről tájékoztatja a testületet.

(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját,

b) a képviselő-testület jelen lévő tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket.

(8) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.

(9) A polgármester, illetve a képviselők egynegyede indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(10) Név szerinti szavazásnál a jegyző abc sorrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

(11) A névszerinti szavazásról készült listát a polgármester és a jegyző írja alá, és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

A Képviselő-testület döntései, azok közzététele

12. §

(1) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.

(2) A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a polgármesteri tájékoztatóról, ügyrendi kérdésekről, továbbá képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról.

                                   A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

                                                                  13. §

(1) A Képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvnek az Mötv 52.§ (1) bekezdésében felsoroltakon kívül tartalmaznia kell a bejelentéseket, interpellációkat, kérdéseket és az azokra adott válaszok lényegét.

(2)  Képviselő-testületi jegyzőkönyvek füzetként való összetűzéssel kerülnek összefogásra.

                                   A közmeghallgatás és lakossági fórum

                                                          14. §

(1) Képviselő-testület közmeghallgatást tart a munkatervében meghatározott hónapban.

(2) A képviselő-testület a közmeghallgatással egy időben évente falugyűlést tart, ahol a polgármester tájékoztatást ad a lakosság részére a legfontosabb helyi közigazgatás politikai és önkormányzati  kérdésekről.

(3) A közmeghallgatás és falugyűlés helyéről és időpontjáról a lakosságot legalább 8 nappal megelőzően tájékoztatni kell.

IV. Fejezet

                                  Az önkormányzat szervei, jogállása, feladatai

                                           A polgármester, alpolgármester

                                                                  15. §

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester ügyfélfogadást tart minden hét szerdáján 9.00-16.00 óráig.

(3) A polgármester szabadsága kivételét a képviselő testületnek a soron következő ülésen bejelenti. A polgármester szabadságát az alpolgármester követifigyelemmel.

                                                                  16. §

A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére  saját tagjai közül  egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét, valamint egy fő társadalmi megbízatású külsős – nem a képviselő-testület tagjai közül választható – alpolgármestert választhat, aki a polgármester irányításával látja el feladatát.

Állandó bizottság

                                                                    17. §

(1) A képviselő-testület  állandó jelleggel működő bizottságként Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

(2) Az Ügyrendi Bizottság 3 fő képviselőből áll.

(3) Az Ügyrendi Bizottság személyi összetételét a 3. függelék tartalmazza.

(3) Az Ügyrendi Bizottság feladata:

a) a képviselői vagyonnyilatkozatok kezelése,

b) a titkos szavazás lebonyolítása,

c) összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátása,

d) méltánytalansággal kapcsolatos feladatok ellátása.    

Ideiglenes bizottság

18. §

(1) A Képviselő-testület  ideiglenes  (ad hoc) bizottságot  hozhat létre, melynek feladatát és létszámát esetenként  határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság a meghatározott feladat elvégzéséről szóló beszámoló elfogadásával, vagy a meghatározott idő elteltével szűnik meg.

A bizottság működésének alapvető szabályai

19. §

(1) A bizottsági ülést a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a legidősebb bizottsági tag hívja össze és vezeti az ülést.

(2) A bizottság ülésére meghívott a polgármester.

(3) A bizottság működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 

A jegyző

20. §

(1) A Képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti.                                             

(2) A jegyzőt akadályoztatása esetén a Hangonyi Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-ében megjelölt köztisztviselő helyettesíti.

A Képviselő-testület hivatala

21. §

(1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Möt.) 84.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatkört Hangony  Község Önkormányzata, Domaháza Község Önkormányzata és Kissikátor Község Önkormányzata által kötött megállapodás alapján a Hangonyi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) látja el.

(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a képviselő-testület külön döntésében határozza meg.

Roma Nemzetiségi Önkormányzat és együttműködési feltételek

22. §.

A Képviselő Testület a Hangonyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal való együttműködést a Hangony Községi Önkormányzatának Képviselő­-testülete által az  74/2014. (XI.5.) számú határozatával, míg Hangony Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete által 7/2014. (XI.24.) számú határozatával jóváhagyott 2014. november 5. napján kelt Együttműködési megállapodás szerint biztosítja.

Működési feltételként biztosítja a megállapodás az alábbiakat:

- önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi és technikai eszközökkel felszerelt helyiség (Hangony, Rákóczi út 130. alatti önkormányzati épület egy irodája)  ingyenes használata.

- a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek: közös önkormányzati hivatal azon köztisztviselője, akinek ehhez kapcsolódó feladatellátása a munkaköri leírásban szerep, valamint az irodai, iratkezelési anyagok és feltételek rendelkezésre bocsátása.  

- kötelező önkormányzati feladatellátást szolgáló rendezvények megtartására biztosítja a Hangony, Rákóczi út 71. szám alatti épület kultúrtermét.    

V. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

23. §

(1)A Képviselő-testület gazdálkodását a hatályos jogszabályok figyelembevételével végzi.

(2) A Képviselő-testület által fenntartott intézmény:  Hangonyi Napköziotthonos Óvoda.

VI. Fejezet

Népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok

24. §

Képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárását, egyes feltételeit önkormányzati rendeletben szabályozza.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

25. §

(1)A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti- és Működési Szabályzatról szóló 13/2008 (XII.30.) önkormányzati rendelet.

                        Kovács Szilárd sk.                                                        Henyecz Sándorné sk.

                        polgármester                                                                                   jegyző

Záradék:A rendelet 2014. november 27. napján a hirdető táblára történő kifüggesztés útján kihirdetésre került.

                                                                                                          Henyecz Sándorné sk.

                                                                                                                      jegyző